Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
A zeneiskolában Hangverseny ' Hacheleva Ludmilla, a ceglédi zeneiskola tanára ad szólókoncertet július 22-én 18 órai kezdettel az intézmény hangversenytermében. Ebek legszebbje r 1986. július 20-án 9 órától országos kutyakiállítás lesz a CVSE-sportpályán. A rangos versenyre 750 kutyát (mintegy 60 fajtából) neveztek. Külföldről is érkeznek vendégek: az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Ausztriából, az NSZK- ból, Svájcból, Belgiumból. A helyszínen is lehet nevezni. Igen nehezen indult a kiállítás szervezése, hiszen sok hátráltatója volt a személyi viták mellett. A kiállítás védnöke Tankó Zoltán, laz ÉVIG igazgatója. A nemzetközileg is elismert bírói testület a késő délutáni órákban ítéli oda a „Cegléd legszebb kutyája’> díjat. A városházán Fogadóóra r Július 21-én, hétfőn délután 2-től 6 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-tit- kára fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM 19S6. JÚLIUS 18., PÉNTEK Kenyérszegés előtt Ä betakarítás félideje utál Az aratás a szántó-vető emberek legfontosabb nyári miinkája. A népéletben a munkákhoz kapcsolódó szokásvilág hihetetlenül gazdag, különösen az aratást illetően. A kisbirtokok, néhány száz, négyszögöles földek eltűnése e szokásokat is háttérbe szorította, ismerői a sírba szálltak. Pedig számos emléket fedehetne újítani, meg lehetne tartani teljesen megváltozott gazdasági és tulajdonjogi viszonyok között is. A ma agfonó- musa meghökkenhet e sorok olvastán, hisz minek a múltat visszasírni, hát épp ez az: nem a nyomorúságot, csak a szépet és fontosat fájlalom, amely a föld szere- tetét, a gabona és a kenyér szentségét jelentette — ezt hiányolom fejcsóválva. A szérűskertek sokkal csendesebbek, mint évtizedekkel ezelőtt. Az éjszakában nem kotyognak a cséplőgépeket Ä szolnoki rádió műsora július 21-től 27-ig Hétfő, 17.0P: Műsorismertetés. Hírek, 17.05: Hétfői hullámhossz. Biztonságunkért. Bűnügyi magazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Disco Linght Orchestra játszik. 17.20: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.25: Új felvételeinkből. A békéscsabai és a tiszafüredi pedagógus női kar énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: A tegnap slágereiből. A Bee Gees együttes felvételei. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szerda, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koncertek Belgiumban. A jászberényi kamarazenekar turnéjáról Kutas János készített összeállítást.' 18.00—18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális riportműsor. Telefon 18-111. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Péntek, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Kulturális figyelő. (A tartalomból: Csillagszínházak. Múzeum a föld alatt. Nyári tárlatok. Folyóiratszemle.) 17.55: Hétvégi programajánlat. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szombat, 7.00: Román nemzetiségi műsor. 7.30: Szombattól szombatig. Zenés hétvégi riportműsor. (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek. Lapszemle. Sport- és program- ajánlat.) 8.00: Koppanástól koppanásig. Könnyűzenei lemezbemutató. 8.40: A héten történt. 9.00: A nap hírei, eseményei.17 * 1 9.30—10.00: Román nemzetiségi műsor. Vasárnap, 9.00—11.00: Vasárnap délelőtt. Zenés magazin. (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek. Programok. Bács-Kun napló. Válogatás a hónap műsoraiból.) 11.00— 11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 19.30—20.00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzcn hangzanak el. Nyájasan A Ceglédi Állami Tangazdaság juhászati ágazatában 3200 darab anyajuhot tartanak. A szaporulatot az exportpiacon értékesítik. Képünkön a Törteli út mellet!! Dienes-tanyánál iszik az egyik nyáj, (Apáti-Tóth Sándor felvétele) meghajtó traktorok, az összegyűjtött kévék íalásakor. Annak az emlékét is őrzöm, amikor nagyapám lekaszálta a gabonát, leginkább a búzát, 5s kereszteket raktak, hogy beérjen a szem; a gyerekek pedig nagy élvezettel vették számba1 a friss tarlón a fácán- és fogolyfészkeket. Akkor még felszedtük az elmaradt kalászokat, zsákban gyűlt a szem, amelynek nagyon megörültek a galambjaink. Túlságosan nem siette el a gazda a tarlóhántást, mert a tarlóvirág gyorsan fejlődött, virágba borult a határ, és finom mézet gyűjtöttek a „háziszárnyasok”. A tarlóba csak a hántás után ültettünk burgonyát, főleg a melegebb, homokos talajokon. A régi kisgazda nagyon kihasználta a földjét, minden négyzetméterét megművelte, mert a rendetlenség nagyon zavarta. A mai gazdátlan földek ezt is az eszembe juttatják, pedig akkor vegyszerrel még nem irtottak gyomokat sehol az országban. A kicsiny termésátlagok, a nehéz kaszálás és a cséplés a múlt emlékei. A mai termésátlagok magasak, a fürge kombájnok 10—15 ember munkáját is helyettesítik, a szemtömeg a teherautók és pótkocsik platójára folyik. Az ürítések és a . helyközi szállítások elég lazán zajlanak, erről árulkodnak a szemhalmok és a beterített utak. A városi ember arról tudja, hogy folyik az aratás, hogy feltűnően sok szemet szórnak szét a járművek, az aratás vége felé pedig egyre több az országutakon mendegélő kombájn. Aratócsokrok és koszorúk készítéséről már alig-alig lehet találni adatot Cegléd környékén, néhányan még esetleg csináltak, vagy látták, hogyan készül. Félő, hogy a megfakult képeket a gyöngülő emlékezet a múltba temeti. Pedig a kombájnolás korszakában sem lenne anakronisztikus, ha megfelelő közérdeklődés és megértés fenntartaná aratási szokásainkat, a kaszás és cséplőgépes szakmunkákon kívül. Ilili Az utolsó kéve szent volt, biciklin, saroglyás talicskán vagy lovas kocsin hazavitték és abból nyerték a vetőmagot, amelyről gyakran nem hiányzott a pipacs és a szarkalábos búzavirág-koszorú sem. Mind ez. a múlté, mint a jól vegyszerezett földeken a pirosló pipacs, kéklő búzavirág és liluló konkoly, a szarkaláb. Amíg kevesebbet, jóval kevesebbet tudtunk búzából termelni, sokkal kevesebb volt a szemveszteség a földeken' és az üszkös tarló sem tette tönkre a humuszanyagokat, ásványokat és talajéletet a termőrétegben. A talajflórával együtt szemléletünk, a földhöz való viszonyunk is visszafordíthatatlanul megváltozott, s abban már nemigen akar hely maradni szép aratási szokásainknak, amelyekbe természetesen a baráti ösz- szejövetelek is beleillettek. Helyette egy gyorsan bekapkodott marhapörkölt, három üveg' sör képzelhető el, gyakran pedig az sem — ha az aratás végén a célprémium túl szubjektívre sikerült! mm sliib A szérűskertekbe a kevéske szalma és a széna szinte mindenféle járgányon jöhet, nagy ritkán egy-egy elárvult ökörfogat gördül oda. Az asztagok védelme egykor közügy volt, a szérűskertek védelmét változatlanul fontosnak tartjuk, a néróizmus ellen szükséges fellépni... A gabonafélék most is me, tették a magukét, ezért a szakembereken a sor, hogy a szakszerű talaj művelés után kiváló magágy várja a nagy biológiai értékű gabonaszemeket. Az archaikus emberáldozat, mint szokás volt a déli népeknél, nyugodtan elhagyható, de talán órájuk gondolva is érdemes a legnagyobb komolysággal folytatni az aratást, védeni a szemeket és előkészíteni a születő talajbeli élet szárbaszökkenését, amelyre: nem árt gondolni már a betakarítás félidejében. Burányi Dezső Ma más a példakép A vándorlás szüksége Támogatják a szakmai átképzést ALIG TÍZ ESZTENDEJE njég nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munkaerőmozgás. Csakis káros — következésképpen büntetendő — mozgást ismertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a piaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó termékszerkezet merev munkaerőállománnyal gyakorlatilag elképzelhetetlen. És mégis: számunkra akkoriban a 20— 30 éves törzsgárdatagság volt az ideális: az egy és ugyanazon munkahelyen megöregedett szakit tekintette követendő példaképnek minden valamirevaló vezércikkíró. A rendeletalkotók pedig ritkán tapasztalható találékonysággal ötlötték ki a munkaerőpiac mozgását nehezítő, adminisztratív szabályokat. A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgás világát élte, s a vándormadárnak titulált munkavállaló a saját érdekeit érvényesítve cserélgette a munkahelyeit. S ez volt a baj, ez volt az igazán káros. Hogy tudniillik a mozgást csillapítandó, nagy-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirányok valamiféle tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szolgáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szinte magukra hagyva tévelyegtek a munkahelyek között — többnyire néhány frllérnyi órabéremelés reményében —. egészen a hetvenes évtized végéig makacsul tartotta magát a tévhit: nincs érdemleges különbség a .káros és a spontán fluktuáció, valamint a gazdasági élet vérken igésénez. nélkülözhetetlen mobilitás között Ezért is volt kínos meglepetés, hogy amikor — a nyolcvanas évtized elején — már elodázhatatlanná vált a termék- szerkezet korszerűsítése, hirtelen kiderült, hogy ehhez gyakorta nemcsak a nélkülözhetetlen termelőberendezések, de még inkább a megfelelően Mozi Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap délután: Patakira meg a Nap (csehszlovák mesefilm). Este: A betörés nagymestere (francia krimi). Szombaton, éjszakai- előadás: 25 millió fontos váltságdíj (angol film). A kamaramoziban, szombaton és vasárnap: Edith és Marccl I—II. (francia film). Szombaton és vasárnap, délelőtt és délután: A rátóti csikótojás (magyar mesesorozat). Abonty, szombaton és vasárnap, este: Földrengés (amerikai kataiSztrpfafilm). Szombaton, éjszakai előadás: Piszkos munka (ausztrál western). Vasárnap, délután: Hamupipőke királyfi (magyar mesefilmsorozat). Albertirsa, szombaton és vasárnap: Csillagok háborúja I—II. (amerikai film). Ceglédbercel, szombaton és vasárnap: A smaragd románca (amerikai kalandfilm). Törtei, szombaton: Finom kis bordély (csehszlovák filmvígjáték). Vasárnap: Te már nagykisfiú vagy (amerikai filmvígjáték). Dánszent- miklús, szombaton, délután: Keménykalap és knimpliorr (magyar gyermekfilm). Este: Tűtorony (kanadai bűnügyi film). Oj, kis alapterületű, 3 szobás, tetőtéri, beépítésű családi náz eladó, 200 négyszögöl telekkel. Érdeklődni lehet t Búzás Ferfenc, Albertirsa, Pesti út 126 11. sorház. Beköltözhető ház eladó, 300 négyszög- öles kerttel, 2 szoba, konyMas,' melléképületekkel Cegléd VII., Dessewffy u. 49. szám alatt. Érdeklődni a helyszínen és dr. Faragónénál, Cegléd, Kossuth F. u. 40. AB. sz. Cegléd, Mária utca 7. szám alatti, 2 szobás, komfortos lakás, beköltözhetően eladó. — Érdeklődni kizárólag szombaton délelőtt 9—12 óra között a helyszínen, _________■■ Dá nszcntmiklóson 3 szoba összkomfortos, központi fütéses családi ház, állattartásra alkalmas épületekkel, készpénzért + OTP- vel eladó. Cím: Dán- szentmiklós, Virág út 26. sz. Cegléden, Dobó utca 4. szám alatt családi ház eladó, két család részére is alkalmas. Lakótelepi cserelakás is érdekel, I—U. emeletig. 17 éves dalolyapálma eladó. — Érdeklődés délután 5 órától. — Cegléd, Kozma Sándor u. 3. IX. em. 4. 1 szoba, konyhás épület, valamint 3 szobás, részben kész ház eladó. Érdeklődni a helyszínen 15— 20 óráig. Cegléd, Pásztor u. 11. szám alatt. Kertes Cegléd, 7. sz. ház eladó. Csatorna u. Eladó a városközpontban, minden igényt kielégítő, két és fél szoba hallos öröklakás, készpénzért. Érdeklődni 2— S óráig. Cegléd, Marx K. u. 2—4. sz. III. em. 16, ajtó Ház eladó, 204 n.-öles kerttel. Cegléd X., Irinyi u. 19. Két utca 9. számú családi ház, 200 négyszögöles telekkel, állattartásra alkamas. melléképületekkel eladó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Déli út 43. Telefon : 1 1-837. A ceglédi TSZKER megkezdte a hízók felvásárlását. Termelőknek előleget, takarmányt kedvezően biztosit. Cím: TSZKER, Puskaporos u. 2. ügyintéző: Erdélyi Gyula. Telefonj 11-236. ____ Vá llalom mosógépek (automatát nem), centrifugák, porszívók és egyéb háztartási gépek javítását, jótállással. Cím: Cegléd, Beloiannisz utca 1.7. (tízemeletes), földszint, NÉMETH. Három szoba összkomfortos családi ház, nagy műhellyel, garázzsal eladó. Érdeklődni a helyszínen. Cegléd, sajtó u. 5. Eladó 240 1. hűtőláda és Singer Memo-Ma- tie kötőgép, Cegléd, Táncsics M. u. 2. sz. I. Ih. .310. Érdeklődni 19 órától. 2 és 1/2 szobás összkomfortos családi ház eladó. Kisebb házat beszámítok. Érdeklődni: vasárnap az esti órákban, Cegléd, Csapó utca 3. szám. Eladó Cegléd III. kér., Szép u. 7. szám alatti ház, az utcai fronton 2 szobás és külön 1 szobás, komfortos lakással. Az udvari fronton raktárak vagy műhelynek alkalmas épülettel, 22x6 méteres. Érdeklődni lehet a helyszínen. Eladó külön bejárattal, 2 nagy szoba, konyhás házrész, kamrákkal. Megtekintés csak délelőtt. Cegléd, Puskin u. 14. A KÖZGÉP Ceglédi Gyára felvételre keres : gépi forgácsolásban jártas szakmunkásokat. Jelentkezni: Király József munkaügyi vezetőnél, Cegléd, Külső-Kátai út 35/A, vagy telefonon, a 11-33.3 számon lehet. Bérezés, a kollektív szerződés szerint. képzett szakemberek is hiányoznak. Nem volt használható átképzési gyakorlatunk és intézményrendszerünk, hiányzott a megfelelő munkaközvetítői hálózat, s egyáltalán: felkészületlenek voltunk egy mobilabb munkaerőpiac kezelésére. Ráadásul: a mozdíthatatlan munka erő-állománnyal kapcsolatos — és hadd kockáztassam meg: képmutató — elméletek lehetetlen helyzetbe hoz- ták a vállalatok munkaügyi szakembereit is Egyfelől szünet nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racionális munkaerő-gazdálkodásra; hogy állandósult, munkaerő- tartalékra törekszenek, másfelől viszont — nyíltan kimondva, vagy pedig hallgatólagosan — a vállalatokat tették felelőssé a foglalkoztatási biztonság garantálásáért. E hamis felfogás szerint a munkához való jog munkahelyhez való joggal vált egyértelművé, holott már akkor is csak az állam felelhetett volna a teljes foglalkoztatásért. ILYEN ELLENTMONDÁSOS helyzetben szüléiéit végre a korszakos felismerés: nincs korszerű gazdaság mobil munkaerőállomány nélkül. Nincs termékszerkezet-váltás könnyen és. célszerűen mozgatható munkavállalók nélkül. Egy csapásra lebontják-a nagy gonddal felépített adminisztratív korlátokat, megteremtik a mobilitás eszköz- és intézményrendszerét, érvényüket vesztik a korábbi megbélyegzések, már nem kiátkozni való. negatív figura a munkahelyeket próbálgató pályakezdő. s anyagilag is támogatják a szakmai átképzést. Nagyot fordult a világ az ügyben is, hogy a korábban mindenkit számolatlanul magába szívó nagyipar hirtelen létszámleadó ágazattá vált, bizonyságéul annak, hogy az ipar extenzív fejlesztésének egyszer s mindenkorra véget S milyen érdekes: amit annak idején oly sokan követeltek, hogy tudniillik a tervszerűbb irányítás eredményeként is mozduljon már végre a munkaerőpiac, az megint csak gondot okoz. Legfőképpen az ipari vezetőknek. Évek óla és egyre hangosabban panaszkodnak az ipari munkavállalók számának csökkenése miatt, s manapság már követelik e folyamat megállítását, sőt visszafordítását. Gyanakvóan kérdezik, hogy ugyan hová tűnik el a tőlük elvándorolt munkássereg, s mintha nem vennének tudomást a tényekről. Először is: az ipari és az építőipari létszámveszteség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. Á nyolcvanas évek elején drasztikusan csökkent az aktív keresők száma, mert majd százezren vonultak nyugállományba, vagy haltak meg még a nyugdíjkorhatár előtt. A munkába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták, ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munkaerőhiány miatt aggódó ipari vezetőket, ám mégis gyanítható, hogy az ipar foglalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spontán fluktuációra, még csak nem is a gyanús irányú elvándorlásra vezethető vissza. Következésképpen az orvoslás lehetőségét nem kizárólag a szűkebb értelemben vett gazdasági szabályozás eszköztárában kell keresni — felelevenítve a káros mozgássál kapcsolatos korábbi elméleteket —, hanem inkább és mindenekelőtt a súlyosbodó demográfiai, egészségügyi, oktatási és képzési bajokról van. szó. MINDEZ PERSZE előidéző-' je és egyben következménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyomasztóbb morális gondoknak is. A fő kérdés tehát nem az, hogy káros-e vagy hasznos a munkaerőmozgás, hanem inkább az. hogy milyen célok érdekében és mi módon befolyásolhatók a mozgásirányok. . V. Cs. ISSN 0133—2600 (Ceglédi
