Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
1986. JÜLIUS 1., KEDD 3 ES^É.0*w Szerge] Szokolov kitüntetése ? Budaörsön és a vonzáskörzetéhez tartozó legtöbb te- ^ lepiilésen élnek nemzetiségiek. A népszámlálás adatai ^ szerint elsősorban németek, különösen Solymáron, Pi- § lisvörösvárnn, Filiscsabán, Pilisszentivánon, Törökbá- ^ linton, Budajenőn és Telkiben. Már e helységnevek fel- ^ sorolásakor is eszünkbe jutnak a megye híres hagyo- mányörző együttesei, a messze földön nevezetes nemze- 5 tiségi találkozók s nem utolsósorban az egyre fejlődő, § tartalmában mind magasabb színvonalú nemzetiségi S; nyelvoktatás szép eredményei. Miben nyilvánul meg s ^ hogyan értékelhető ebben a térségben a nemzetiségi ^ politika végrehajtása? Erről beszélgettünk Szemethy ^ Lászlónéval, az MSZMP Budaörs Városi Bizottságának % titkárával. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa* népeink barátságának elmélyítésében, a hadseregeink közötti együttműködés erősítésében, a szocializmus és a béke ügyében szerzett kiemelkedő érdemei Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országgyűlés al- elnöke. Gödöllő és Isaszeg parlamenti képviselője fogadóórája után, tegnap késődél— Igen. A számukat gyé- rítik. A megyei Köjál, akár korábban, megrendelte a Ter- ratechno Vállalattól a helikopteres és melegköd-képzé- ses szúnyogirtást. Az előbbire június véaétől augusztus végéig hat alkalommal kerül sor a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna-ág mentén. — Gyérítést említett. Csupán ritkítják a vérs~ívók hadát? — így van. Ugyanis a nem kezelt területekről — lévén szárnyas — elrepülhet a szúnyog, így pótlódik ismét az állomány. A teljes irtásra részint financiális okból nincs lehetőség, részint, mert a természetvédelmi területeken tilos az ilyen beavatkozás. Arra törekszünk, hogy elviselhető szintre csökkenjen a szúnyogok száma. — Hogyan hatnak a többi élőlényre a vegyszerek? — Sajnos nem szelektívek, valamennyi rovart pusztítják. Ezért a méhészeket minden irtás előtt értesíti a Terra- techno. Most foglalkoznak azzal, hogy — talán már a következő esztendőtől — csak a szúnyogok lárváira ható, tehát szelektív rovarirtó szert alkalmazzanak. — Terjeszt-e fertőző betegséget a szúnyog? — Kevesen tudják, hogy jelenleg, a mi éghajlatunkon már nem terjesztenek fertőző bajokat ezek az állatok, mint régebben a maláriát. Csupán kellemetlenkedők. Nem úgy, mint a kullancsok ... — Szólna ez utóbbiakról? — Az elmúlt évtizedben esztendőnként százötven-négyszáz kullancsencephalitisz eset fordult elő az országban, Pest megye területén pedig évi egy-hat. Itt ugyanis viszonylag kevés a természeti góc. Sok a kullancs, de kevés közöttük a betegséget okozó vírussal fertőzött. Talán nem közismert, hogy a kullancsok elsősorban a kisrágcsálók, pockok, egerek vérszívói, s így jut beléjük a vírus, mely az újabb szíváskor már nagyobb testű melegvérűeket — közöttük embereket is — megtámadhat. A megyében gyakorlatilag minden erdős, bokros tájon találhatók kullancsok, a Börzsöny és a Pilis számít a legveszélyesebbnek. — Van mód a kullancsok kiirtására? — Nem élhetünk bura alatt vagy teljesen steril környezetben. A kullancsirtó szerek elpusztítják a többi rovart is, jóvátehetetlen kárt okoznánk tehát a természetben, ha megkísérelnénk teljes kipusztításukat. Ami valószínűleg nem is sikerülne, arról nem beszélve, hogy hatalmas summába kerülne. De a tervszerű kullancsirtásra az úttörő- és ifjúsági táborok területén sort kerítünk. S lehetséges másképp is védekezni. Azokat, akik fokozott veszélynek vannak kitéve — mint az erdei munkások vagy a tájékozódási futók — beolthatjuk. A védőoltás háromszori, s ez három évre ad elismeréseként SZergej Szoko- lovot, a Szovjetunió marsaW- ját, honvédelmi minisztert — 75. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. után Gödöllőn a városi művelődési Házban Aktuális politikai kérdésekről címmel tájékoztatót tartott a népfront védettséget. De nem olcsó, keményvalutáért kell beszerezni az oltóanyagot. Ráadásul egyéves előretartással, és személyre szóló igény alapján, ugyanis az oltássorozatot már a tél végén kell elkezdeni. — És hogyan védekezzenek a kirándulók, a szabadságukat töltő emberek? — A szúnyogok és a kullancsok ellen egyaránt ajánlhatjuk a rovarirtókat és -riasztókat, sprayket, füstölőket, kenőcsöket, valamint a zári ruházatot, az ablakra szerelhető hálót. Aki erdőben, bokros vidéken csatangol, lehetőleg hat órán belül távolítsa el az esetleg bőrében megkapaszkodott kullancsot az ismert módszerrel: a bőrből kilógó potrohot kenje be a levegő útját elzáró 'zsiradékkal, majd várjon 10—20 percét. Addigra a kullancs vagy eltávozik magától vagy elengedi kapaszkodó szervével a bőrt, s óvatos csavaró mozdulattal kihúzható. Ha hihetünk dr. Szabó Rafaelnek, a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatójának, sikkor ő valószínűlég Fortuna kegyeltje. Hiszen amikor életéről faggatjuk, majd minden második mondatát így kezdi: Szerencsére... Például vegyésznek készült. Szerencsére, a felvételi vizsgára mégis a második helyen jelölt orvosi egyetemre hívták be Pécsre. Olyan emberek oktatták, akik — szerencsére — nemcsak szakmailag voltak kiválóak, hanem pedagógusként is. Anatómiát Szentágothai Jánostól, gyermekgyógyászatot Kerper Froniusztól, biofizikát Ernszt Jenőtől, élettant Lissák Kálmántól tanult. 1956 szeptemberében avatták orvosdoktorrá, amikorra már Ernszt tanár úr mellett becserkészte az izomanyagcserét, kutatta Vita a Parlamentben Téma: a családjog Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn együttes ülést tartott a Parlamentben: a családjogi törvény módosításának elveiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a' törvényhozó testület tagjai előzetesen kézhez kaptak — dr. Petrik Ferenc igaz- ságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifí- káció több évtizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elérni kívánt cél —a koncepció — meghatározásával, ezt követően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegtervezetének kidolgozásával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harmadik szakaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az qfső alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhárom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai testületek, s igénylik-ké- rlk az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Utalt a miniszterhelyettes arra. hogy az eddigi vitákon egyetértéssel fogadták a családjogi törvény módosításának fő céljait. Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intézményét, a családi kapcsolatokban a felelősség vállalására, a kötelességérzet fokozására kerüljön egyre inkább a hangsúly. A rendkívül élénk, sokoldalú vitában 13 képviselő szólalt fel, köztük dr. Juhár János (Pest megye, 24. vk.). Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesta László (országos lista) és Antalffy György (Csongrádi megye) vezetett — Petrik Ferenc válaszolt az elhangzottakra, s utalt arra, hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. (ő így mondja, kutatgatta) az izomélettant. Budapestre nősült, s első munkahelye — ahol már a cselédkönyves gyakorlati idejét is töltötte — a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza szülészeti-nőgyógyásza ti osztálya lett. Itt érte az ellenforradalom. — A pincében volt elég hely. Így — szerencsére — biztonságban vezettük le a szüléseket, s kötöztük a sebesülteket — magyarázza. Azután alig pár hónappal később az újpesti Árpád Kórház szülészetére került. Ahol is Lóránd Sándor kandidátus mellett dolgozhatott, aki a méh izomtevékenységével foglalkozott. (Talán már említenünk sem kell, hogy micsoda szerencse volt: dr. Szabó Rafael korábban már megbarátkozott az izomélettannal.) Itt — A magyar anyanyelvű és a nemzetiségi lakosság harmonikusan él egymás mellett a mi területünkön is. A nemzetiségiek nagy többsége fogékony az új iránt, erősen kötődik lakóhelyéhez, szívesen vállal feladatokat a fejlődés elősegítése érdekében, csakúgy, mint magyar anyanyelvű szomszédai Mondhatjuk tehát, hogy ebben a tekintetben sincs különbség magyar s nem magyar ajkú lakosság között. A politikai, közéleti munkából aktívan veszik ki részüket a nemzetiségiek is, létszámuk arányában tevékenykednek a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek testületéiben, választott tisztségviselőkként is. A térségben jói ismerik a kiemelkedően dolgozó nemzetiségi tanácselnököt, tsz-elnökhelyet- test, vagy a különböző ipari üzemek helytálló gazdasági vezetőit. • A nemzetiségi tudat hordozói között elengedhetetlenül fontos az anyanyeiv. Hol tart jelenleg a körzet az oktatásban? — Az utóbbi évtizedben egyenletesen emelkedett a nemzetiségi nyelvet oktató intézmények száma, egyre többen tanulják a nyelvet, miközben lényegesen magasabb lett az oktatómunka színvonala, elsősorban tartalmában. A mintegy nyolcvanöt óvodai csoportból több mint harmincban foglalkoznak a német nyelv elsajátíttatásával. Az általános iskolai tanuló- csoportoknak felében úgyszintén. Ez összesen körülbelül tett szakvizsgát szülészetből, nőgyógyászatból. A hatvanas évekre a Ratkó-korszak visszaütött. Lecsökkent a szülések száma, s 1061-ben bejelentették, hogy öt szülészeti osztályt — köztük azt is, ahol dr. Szabó Rafael dolgozott — megszüntetnek. Neki egy körzeti orvosi munkahelyet kínáltak fel a Borsod megyei Ragályon. Természetesen — mert Pesten élt a család, hároméves volt a nagyobbik, féléves a kisebbik fiú — nem. fogadta el. A Ró- kusból — szerencsére — szólt egy ismerős: megüresedettSzi- getszentmiklóson a szakorvosi rendelőintézet igazgatói állása. Ö megpályázta, s mert egyedül pályázott, 34 éves fejjel is nyert. Ennek épp 25 éve. — Én voltam ott a hetedik orvos. Huszonkét körzet tartozott hozzánk, s 62 ezer lakos. A szakorvosi rendelőintézet akkoriban egy átalakított lakást foglalt el. Azóta? Felépült a tizenhét munkahelyes új intézetünk, de már szűkös. Hiszen a lélekszám közben 125 ezerre emelkedett, a ráckevei és a szigetszent- miklósi körzet egészét látjuk el. A rendelőben most fő- és mellékállásban több mint 80 szakorvos dolgozik. Nincs megyei kórházi hátterünk, igaz, a fővárosban kiváló szakmai színvonalú ellátást adnak a SOTE klinikái. Most 46 általános orvosi körzet, 14 gyermekkörzet tartozik hozzánk, s 27 fogorvos. Hetente néhány órát rendel csupán dr. Szabó Rafael. — Kell az ujjgyakorlat — mo- solyodik el. A többi? A szervezés, az igazgatás sok időt emésztett fel. Eleinte gyakor4800 gyermeket érint. Érdekességként említem, hogy újabb időkben nem csupán a nemzetiségi családok gyermekeiről van szó, egyre többen vesznek részt az oktatásban magyar anyanyelvűek is, aminek csak örülhetünk. Hiszen ma fokozottan igaz a mondás, hogy ahány nyelv — annyi ember. Különösen jó színvonalú a nyelvtanítás Pilisvö- rösváron, Solymáron, Pilisszentivánon s itt, Budaörsön is. A piMsvörösvári általános iskolában a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kezdeményezésére — országos program részeként — került sor a kétnyelvű oktatás feltételeinek kidolgozására, a Művelődési Minisztérium és a megyei tanács támogatásával. A vörösvári gimnáziumban a harmadik és negyedik osztályban folyó intenzív oktatás eredményeként — akik ezt választják — középfokú nyelvvizsgát tehetnek németből. • Az Iskolákon kívül milyen lehetőségek adódnak az anyanyelvi kultúra ápolására? — A nemzetiségi anyanyelv ápolására számos alkalom nyílik. A művelődési házakban, könyvtárakban működnek a nyelvművelő klubok, szakkörök, különböző művészeti csoportok. Ezeknek munkájában egyre nagyobb szerepet tölt be a népfront, a KISZ és az úttörőmozgalom is, mind a működtetést, mind a fenntartást tekintve. Üj motívumként például a budaörsiek évente húsz-harminc latlansága miatt, később meg azért, mert már volt tapasztalata, s tudta, mi mindent kell itt megteremteni, ami nincs. Negyedszázada folyamatosan bővítik a rendelőintézetet, most még készülőben van a tököli gondozó. Azután le kellett telepíteni a szakorvosokat. s igazi közösséggé kovácsolni az egészségügyieket ezen a vidéken. És ott a kutatás, több mint 40 públikáció, cikk méri az eredményt. Dr. Szabó Rafael foglalkozott a nemek arányának alakulásával, a születés körüli halálozás okaival, részt vesz a Natasystem vizsgálatban, mellyel hét éve számítógépre viszik a terhesgondozás és a gyermekgyógyászat adatait. Tavaly óta egy állatról emberre terjedő betegség, a terhesek toxoplasmosisának vizsgálata is munkát ad neki. ötvennyolc éves. Nem szerzett tudományos fokozatot. Pedig az anyag régen együtt van hozzá, talán csak rendszerezni kellene. Kitűnő pedagógusai voltak, ö legfeljebb TIT-előadásokat tart, de segíí átadni az ismereteket. Évente legalább két- három konferenciát szervez, a legutóbbi időben két nemzetközi szimpóziumot is. Büszke arra, hogy sok külföldi szakember keresi meg. A terhestanácsadást tanulmányozzák, mert a szigetszent- miklósi rendelőintézet körzetében 34-ről 19—20 ezrelékre sikerült csökkenteni az elmúlt hét évben a születés körüli halálozást. S büszke fő művére, a rendelőintézetre is. És arra, hogy sikeres a család. Nem gyűjtött vagyont. A kocsi munkaeszköz, Budapest VI. kerületében egy bérház első emeleti tanácsi lakásában él feleségével és kisebbik fiával. Talán az egyetlen szerzeménye a taksonyi víkend- ház. Mégis elégedett ember Szerencsére. résztvevővel német nyelvű tábort rendeznek. Rendszeres a kapcsolat a Suhl megyével, a testvériskolák csoportokat cserélnek egymás között, a mi gyerekeinknek alkalmuk van tanulmányutakat tenni az NDK-ban. A könyvtárakban — ahol nagyobb létszámú a nemzetiségi lakosság — megfelelő mennyiségű német nyelvű kötet áll rendelkezésre, megtalálhatja mindenki a kedvére való hanglemezt, kazettát, s a nemzetiségi szövetségek által megjelentetett lapokat. Itt jegyzem meg: mindenképpen hasznos volna, ha bővülne a kétnyelvű kiadványok választéka. S Milyen a kapcsolat a Német Szövetségi Köztársasággal? — Ügynevezett hivatalos, tehát különböző szerződéseken alapuló kapcsolatok nincsenek. Köztudott azonban, hogy a háború utáni években, amikor az akkori értelmezés szerint településeink zöméről kitelepítették a német ajkúakat, a családok a mai Német Szövetségi Köztársaság területére kerültek, többségükben. Nos, akik azóta is német földön élnek, berendezkedtek, egzisz>- tenciát teremtettek, vágynak az óhazába, gyakran jönnek vissza látogatóba. Nem csupán a régi szomszédokhoz, hanem rokonokhoz is. Tudjuk, hogy annak idején nem minden német nemzetiségű családfő vallotta annak magát, akadtak, akik itt maradtak. Ezek a találkozások ma már szervezett — utazási irodák által rendezett — keretek között történnek, autóbuszokkal érkeznek a vendégek, amellett, hogy természetesen egyéni utazók is jönnek. E rendszeres találkozók alkalmával nemzetiségi esteket rendeznek a falvakban, amelyeken utóbb már nem kizárólag német nemzetiségi: együttes lép föl. hanem például a szlovák is, a három nemzedéket szerepeltető p ilisvörösvári együttes német—magyar népi programmal áll színpadra, a bu- dajenőiek pedig az ország különböző tájegységeinek dalait, táncait is bemutatják. Mindez természetes következménye annak, hogy nemzetiségeink sajátjuknak tekintik ezt a hazát, amelyben — s amelyért — élnek, dolgoznak. ® Ezek a látogatások tapasztalatcserére is módot adnak, kölcsönös információ- áramlást tesznek lehetővé. — A családok kapcsolatainak erősítésén túl éppen ez az egyik lényeges pozitívum ezekben a találkozókban. A vendégek valós képet nyernek a szocialista Magyarországról. Bepillantanak a mindennapi életbe, saját, szemükkel láthatják, honnan — hová fejlődtek azok a falvak, amelyekben valaha laktak. Meggyőződhetnek arról, hogy a tisztessségesen dolgozó embef gyarapodik, hogy aki többre képes, többre viszi. • Azt hiszem, ez hatásosabb bármiféle propagandánál. — Kétségtelen. De a cél elsősorban az, hogy e találkozások a nemzetiségi hagyományőrzés részét képezzék, tartalmában szélesítve azt. A helyükre kerültek ezek a rendezvények, kellő értékükön. • Ml az, am! tennivalók sorában az élre került az elkövetkező esztendőkben? — A nemzetiségi helytörté- neti, honismereti gyűjtőmunka Solymáron a legjelentősebb, a legkiemelkedőbb eredményekkel. El kell érnünk, hogy más településeken is kialakulhassanak a megfelelő tájházak, néprajzi gyűjtemények, falumúzeumok, állandó kiállítások. Gondunk, hogy korábban nem fordítottunk kellő figyelmet a szellemi hagyatékok megőrzésére, a mondák, mesék gyűjtésére. Ezt a mulasztásunkat is sürgősen pótolnunk kell. Törekvéseinkben az vezet bennünket, hogy nemzetiségeink kultúrájának megőrzésével, értékeinek megóvásával is közös hazánkat gazdagítjuk. Bálint Ibolya Aktuális politikai kérdésekről Képviselői tájékoztató aiktivistarnak és a város lakóinak. Nem szeretjük, ha a vérünket szívják Szúnyoghálói alkonyaikor Itt a nyár, a szúnyogszezon, a kullancsidény. Tesznek-e valamit e rovarok inváziója ellen? — kérdeztük dr. Erőss J üdítőt, a Pest Megyei Köjál járványügyi osztályának biológusát. V. G. P. Kiváló gyógyítókat tüntettek ki Semmelweis-napi ünnepséget tartottak hétfőn a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A nagy orvostudós születésének 168. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepi ülésen részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ülést Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Hutás Imre egészség- ügyi minisztériumi államtitkár beszédében méltatta a magyar orvos- tudomány kimagasló alakjának életpályáját, tudományos tevékenységét, majd hangsúlyozta: a magyar orvosok 30 ezres táborának túlnyomó többsége megfelel a magas erkölcsi követelményeknek. Az erkölcsi magatartás szabályozására etikai kódex készül, amely segíti az orvosokról kialakított nem hízelgő kép átformálását, erkölcsi megújhodást indít el az orvostársadalmon belül, ugyanakkor védelmet nyújt az orvosnak a megalapozatlan vádak, rágalmak ellen, hogy nagyobb biztonsággal végezhesse felelősségteljes munkáját. Az ünnepi beszédet követően dr. Medve László egészségügyi miniszter kitüntetéseket adott át. Kiváló Orvos kitüntetésben 39-en részesültek, közöttük dr. Szabó Rafael, a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet igazgató főorvosa. A Kiváló Gyógyszerész kitüntetést 6-an vehették át. Kiváló Munkáért kitüntetést 50-en kaptak, közöttük Buda Ferenc, a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórházának vezető műtőse, Karsai Józsefné, a Gyömrői Nagyközségi Tanács bölcsődéjének vezetője, és Szalisznyó Jánosné, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház segédápolónője. Fortuna kegyeltje * Nemzetiségiek a budaörsi térségben Általuk a közös haza gazdagodik
