Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

Koszorú Jóska bácsi sírjára Mindig így emelkedjetek rabságából. Surányi Dezső Még nem sikerűit fürödni A zánkai táborból Vízilabda OS II Győzelemmel fejezték be A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM 198G. JÚLIUS IG„ SZERDA A forint forintokat fial A nyereséges gazdálkodás titka Fényi ik a zsíros, fekete föld A dűlőút felázott a hirtelen jött nyári záportól, ami meg­akasztotta a munkák menetét. A tíz kombájn dolgavégezei- len sorakozott fel a búzatáb­la szélén. Egy nap haladékot kaptak a kalászok. Amerre már elvégezték a munkát, ott szép, egyenletes. alacsony tarló maradt a gépek után. A szalmát lehúzták, bálázták, máshol takaros kazlakat rak­nak belőlük. Szépek a kapások Az abonyj Ságvári Endre Termelőszövetkezetben min­denkinek a vérében van az ősi mesterség. Ma már termé* szetes, hogy a milliókat érő Claas-dominátor kabinjában légkondicionált a tempera tűin, dönthető a kormány, s akár CB-rádión is kapcsolatot tart­hat a vezető a külvilággal. Az őszi árpa 344 hektárjá­ról 42 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. Az 1032 hektár búzából ottjártunkkor 654 hek­tár már a biztonságos rak­tárban, illetve a szárítóban volt. A terméssel nem vala­mi elégedettek; a várt 55 má­zsa helyett lehet, hogy csak 50-nel kell beérniük, pedig mindent elkövettek, amit kel­lett. A repülőgépes növényvé­delem fuzárium. lisztharmat, rozsda és rovarkártevők ellen permetezett. Sikerült is meg­előzniük a betegségeket, csu­pán az időjáráson lehet szá­mon kérni az elmaradt meny­jelentik elmondjuk, hogy a település középpontjától számított 2,5 kilométeres sugarú körben öt templom, illetve templomrom található. Hét végén a látogatóba ér­kező szülőkkel beszélgettünk, és felkerestük a fazekasok meg a távírászok csoportját is. Oszlánczi Agnes Banya Erzsébet Kökény Andrea ' Jóságosán mosolygó arccal néz reám egy közelmúltban megjelent könyv címlapjáról Berda József. 20 éve, 1966. július 5-én halt meg, korunk betegsége, a rák végzett ve­le. A magyar líra újkori korszakában a városi líra egyéni hangú dalnoka, akit harsány, elvbő élettempója és formája miatt sokan életé­ben nem értették, nem ért­hették meg, holott mélységes szeretet, reneszánsz tudás és tudománytisztelet rejlett ben­ne. Én csak hírét és nyomát találtam Cegléden, de a sze­mélyes sorsom jóvoltából Vargha Kálmán, Pénzes Balduin és Pilinszky János elbeszélései utólagosan is egyre jobban felépítették ben­nem az igazi Dárdát. Köteteit lassan összeszedtem, néhány verse pedig útravalónak al­kalmas mélységeket csillantott meg. Nagy segítséget nyújt egy nagyszerű bibliográfiai mun­ka, melyet 1981-ben a Szabó Ervin könyvtár adott ki. 130 lapon, 951 tételben a teljes életművet találjuk. Emlékét, halálának évfor­dulóját most egy anekdotá­val idézem. B. L. mesélte el „Jóska bácsi” egyik neveze­tes ceglédi látogatását. A Csordajáráson gombászni vol­tak Maczelka Tiborral. A gyűjtési szenvedély, a Stu­dium legendi elsodorta Ber- dát Maczelkától: az egyik itt, a másik ott remélte az illatos szegfűgomba feltűnését. Berda József nagyon sze­rette az állatokat. Láncra pányvázva egy anyakoca ke­rült útjába. Természetesen be­szédbe elegyedett a jószággal, s mint kiderült, nem respek­tálta a költőt az anyakoca, az aranyos „coca” lánca körül- fonta, rabul ejtette, a költő termeténél fogva meglepetésé­ben elhuppant a gyepen. Ma­czelka Tibor a költő kiabálá­sára lett figyelmes, gyorsan odasietett, hogy segítsen. Re­mek ötlete támadt: a közeli házból egy cső kukoricát szerzett, amivel a pányva tör­vényének megfelelően elkezd­te járatni a kocát. Így szaba­dult ki' Berda az anyakoca A ceglédi riporter őrs jelen­ti az úttörővárosból: Július 11. Július 8-án, a kora délutá­ni órákban érkezett meg kü- lönvonatunk a zánkai vasút­állomásra. A városban szol­gálatot teljesítő fúvószenekar fogadta őrsünket és több száz táborozó társunkat. Miután el­foglaltuk szálláshelyünket, megkezdtük első műsorunk összeállításáit. Röviden bemu­tattuk az iskolánkat, városun­kat, ismertettük Zánka neve­zetességeit. Másnap már riportermag­nóval jártuk a várost. Felvé­telt készítettünk a zenekar­ról, a tábori orvos felhívta fi­gyelmünket a nyár veszélyei­re. Csütörtökön hajókirándulá­son vettünk részt a Beloiannisz nevű motorossal. Természete­sen most sem váltunk meg munkaeszközünktől, a mikro­fontól. Beszélgettünk az iro­dalmi alkotótábor tagjaival és a hajó egyik dolgozójával. Sajnos eddig az időjárás mos­toha volt hozzánk. Ezért a Balaton vizét még nem élvez­hettük. Molnár Helga ★ Július 14. Még mindig nem kényeztet el bennünket az időjárás, egyetlen alkalommal sem si­került a Balatonban megfü- rödni. Szomorúságunkat a programok enyhítik. Csütör­tökön este a Roller együttes lépett fel, megzenésített gye­rekversekkel. A koncertet kö­vetően mikrofon elé kértük az együttes vezetőjét és női énekesét. Utóbbiról kiderült, hogy nem más. mint a Neoton família egykori tagja, Pál Éva. Szombaton a mini tini-show Berda baráti körben min­dig emlegette a nevezetes balesetet, hálával szólva Ma­czelka Tiborról, aki „meg­mentette életét”. A Berda- kocsma pikánsan szeliemes berendezése és díszítései már nekem is kultúrtörténeti múlt, pedig hét kemény évig a ne­vezetes helytől 202 lépésnyi­re volt az albérleti szobám ... Hány hasonló hangulatú ven­déglőben jártam? Egyik ke­zemen meg tudom számolni. A ceglédi Berda-kocsma és a görög vendéglők magasra emelték a mércét. Egyik versében a költő a ceglédi paprikákat énekli meg, no nem az árukat, ha­nem nagyságukat; vajon tud- ják-e az irodalomszerető fia­talok? „A szorgalom szép szabadságáról / most ti szól­jatok, ti énekeljetek / Cegléd zsíros földjéről idevándorolt, / mosolygó hasú paprikahegyek! / Mindig így duzzadjatok, bő­ségesen / mindig így emel­kedjetek; / ízek íze áradjon belőletek! / Ha derék mun­kánk ímígy vidámít, / — se testünk, se lelkünk sose lesz beteg." Halál-élménye és sámáno­kéhoz hasonló halál-hite csak olyan ember nézete lehet, aki teljesen éli az életet. „Gyarló vagy, mint minden ember: / Törődj többet — az életed­del! / Ne hajszold a halált hiába, / úgyis eljön érted, bár nincs keze, se lába!” Az eljött érte. Alig egy évvel halála után magam is a Berda-breviárium lapjait — élőben — lapozgattam Új­pesten, barátai körében. E szépemlékű kocsma helyén, de nem ellenében városunk jel­képes koszorúját Jóska bá­csi sírjára teszem, ha emlék­koszorúját Pilinszky Jánosé mellé tettem is egy babérfára a Helikon-hegységben. A föld, az anyaföld kegyelmet és nyu­galmat hozott számára, de szelleme köztünk maradt, lel­két a görög múzsák hegyé­nek susogásai -erősítik fel, a sokat látott hálózsákom és a fejem alá helyezett Berda- kötet sokat tudna mesélni a furcsa énekről. keretében a KISZ KB úttörő­színpadát láttuk. A Pastorale együttes zenéjére jazzbalettet és bréket táncoltak. Színvona­las műsoruk után velük is in­terjút készítettünk. A központi rendezvények mellett magunk is csinálunk programokat. Pénteken Zán- kán, a faluban jártunk. Szom­baton pedig a dörgiesei túra következett. Érdekességként Ceglédi VSE—Ybl Miklós Főiskola 8-7 (1-3, 2-2, 2-1, 3-1) Budapest, Komjádi uszoda. Vezette: Marjai, .Császár. Cegléd: Béres, Beck, Kiss, Öcsai, Tóth, Sipőcz, Lőrincz, Tankó, Lakatos, Bóbis, Kele­men, Ungvári, Pap, Szőnyi. Edző: Czigány Károly. Góllövök: Lőrincz (2), Ke­lemen (2), Tankó, Ungvári, Pap. Tóth. Üjabb idegenbeli győzelem­mel fejezte be idei bajnoki szereplését a CVSE vízilabda- csapat. A ceglédieknél ezúttal azok a fiatalok is játéklehe­tőséghez jutottak, akik a baj­nokság során kevesebb bizal­mat kaptak. Nem is keltettek csalódást. Ezzel a győzelemmel 24 ponttal zárta az 1986-os baj­noki idényt a csapat. Ez az eddigi legsikeresebb bajnoki szereplés volt a csapat fenn­állása óta. Ebben az évben sajnos ez a 24 pont sem volt elég a harmadik hely meg­szerzéséhez, ugyanis a rivális Tipográfia csapata is 24 pont­tal zárta a bajnokságot, és az elért eredmény alapján ők kerültek a dobogó harmadik fokára. A tavalyi hetedik he­lyezés után így is óriási ered­ménynek számít az idei ne­gyedik hely megszerzése. A bajnokságot egyébként a KSI csapata nyerte a Hód­mezővásárhely előtt. A baj­noki idény vége után a legkö­zelebbi vízilabda-esemény az a rangos nemzetközi torna lesz, amit augusztus 7—0. kö­zött rendez a CVSE Cegléden. A tornán előreláthatólag a helyiek mellett egy nyugat­berlini, egy jugoszláviai együttes és a budapesti Ti­pográfia csapata vesz részt. Beck Mihály Kiss Gyula emlékére In memóriám Kiss Gyula, Egy katona-fotográfus emlé­kei (1916—1918) címmel kiállí­tás nyílik Abonyban a Zalka Máté u. 16. szám alatti gra- náriuimban. július 20-án. va­sárnap 18 órakor. Megtekint­hető szeptember 20-ig, hétfő kivételével. nyiséget. Az a baj, hogy ápri­lisban 13, májusban 46, jú­niusban 38 milliméter csapa­dék hullott földjeikre. A rögtönzött határszemle során vigasz a szemnek a gyönyörű napraforgó, a 400 hektár cukorrépa egy tagban az 1400 hektár kukorica. A lu­cerna első és második kaszá­lása jól fizetett. A szérűn a tavalyi szénakazlak mellett már az újak tornyosulnak. Szép az idei telepítésű növény táblája is. Az állatállománynak meg­lesz a takarmány. Az árpát nem adják az állami felvá­sárlásnak. hanem részben a szövetkezet, részben a háztáji állattartók céljaira fordítják. Búzából általában háromezer tonnát értékesítenek a gabo­naforgalmi vállalatnál. Múlta­kat már vittek a fajtákból, s most a minősítést várják. Ha megüti az étkezési búza szín­vonalát. akkor megkötik az üzletet, vállalva a további tá­rolást, akár augusztus húsza­dikáig. amiért már bérleti dí­jat fizet a vállalat. Kevés hitellel Az állattenyésztés jelentős ága a 640 férőhelyes szakosí­tott .szarvasmarhatelep, amely 1981-ben épült fel. A jószág­szaporulattal együtt általában 1700 darab körül mozog az ál­lomány. Jól gondozott,' megfe­lelően ellátott tehenek, bor­jak, amelyeket hozzáértő — és jól megfizetett — tehené­szek gondoznak. A három helybeli termelőszövetkezet, közösen épített sertéstelepe a Ságvári Tsz kötelékébe tarto­zik. A 420 anyakoca szaporu­latából évi 8 ezer hízó kibo­csátására számíthatnak. Az úgynevezett technológiai se- lejtet hasított félsertésként ér­tékesítik saját vágóhídjukról. A Ságvári Tsz nemrég hústool- tot nyitott, de szállítanak a Cegléd és Környéke Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteibe is. Figyelemre méltó a közös gazdaság pénzgazdálkodása. Ez a nagyüzem hosszú évek óta tehetösségéről ismert. Üzem­viteli hitel nélkül gazdálkod­nak, beruházási hitelük is kevés van. Ezen a címen 2 milliót vettek fel, ezt is azért, mert a nagy értékű gépek vá­sárlására ilyen konstrukciót dolgoztak ki, 3 .millió forint fejlesztési hitelt a földgáz be­vezetésekor folyósítottak szá­mukra. A mai világban, az elru­gaszkodott bankkamatok ide­jén igen nagy dolog, hogy ne­kik alig van törlesztenivalójuk. Forgóeszköz-állományuk szé­pen feltöltött, folyamatos és zökkenőmentes a pénzgazdál­kodás. A beruházásokra szánt évi 20 millió forint megvan, s ebből futja is a legfontosabb eszközök, gépek pótlására. Egyébként náluk még a tizen­négy éves John Dear traktor is munkaképes. A Ságvári Tsz termelési ér­tékarányos nyeresége 1981 és 1985 között 21,8, 26,3, 27,6, 27,6, 19,2, 18,2 százalék volt. Az 1984-es országos körkép alapján az ország szövetkeze­tei közül a negyven-egynehá- nyadik helyen álltak. A szö­vetkezet, amely majdnem ki­zárólag alaptevékenységet folytat, takarékos gazdálko­dással, komolyan vett mun­kával, hozzáértéssel éri el eredményeit. Igaz, kimagais- lóak termőhelyi adottságai, megfelelő az infrastruktúra, elegendő álló- és forgóeszköz­zel rendelkeznek. Viszonylag alacsony a tagok, alkalmazot­tak száma, viszont magas fo­kú a gépesítettség. 154 tórzsgárdamgjuk van; 25 és 30 éve ott levők 35-en, 20—25 éve 33-an. 15—20 éve 51-en. Többnyire ragaszkod­nak a helyükhöz, megtalálják a számításukat. A vezetés sze­rény létszámmal irányít. Nincs túlduzzasztott appará­tus. Egy-egy személy több munkakört is ellát, irodában, termelésben egyaránt. Tízen felső fokú, negyvenketíen középfokú végzettségűek. Az érettségizettek közül kilencen fizikai munkát látnak el. Bérmunkát is A szövetkezet többféle együttműködésben hasznosítja értékeit, szakmai tapasztala­tait. C ukorrópa termesztési gazdasági társulást alakított. Erő- és munkagépeivel bér­munkát is vállal. A pártbizott­ság által szervezett betakarí­tási segítségnyújtás keretében kombájnjaik egy részét a dán- s zen tonik! esi és albertirsai Mi­csurin Tsz-be irányítják, de vannak hasonló cserekapcso­lataik egy szlovákiai nagy­üzemmel is. Több mint tízmil­lió forintjukat a Tszker hasz­nál. A közös gazdaság gondos­kodik a dolgozók pihenéséről, üdültetéséről is. Csereüdülés keretében nyolcvanén mehet­nek Morvaországba, de igény­be vehetnek hazai üdülőket js. T. T. Véradás Községi véradás lesz ma szerdán 9-tői 15 óráig Kőrös- tetétlenen. az általános iskola épületében. Étiesiizem Kedden délelőtt új termelő- egységet, édesipari üzemet adtak át a Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi ke­rületébe!). Olvasónk levele Vetekszik a Forma-l»gyel Városunk sáros járdáinak megszüntetése évek óta ko­moly feladat. Sajnos a kevés pénz miatt elég lassan halad. A városi tanács egy jó le­hetőséget teremtett a lakos­ságnak: minden körzet ta­nácstagja igényelhetett járda­építéshez anyagot, cementet és sódert. A lakosok ezt in­gyen kapják, de a megépí­tésről az utcabeliek összefo­gásával, társadalmi munká­ban kell gondoskodni. A 19-es körzetben öröm­mel vették ezt a lehetőséget. Az igényt három utcára be­nyújtottuk, és az anyagot rö­videsen meg is kaptuk. A Do­hány utca sarkán, a temető oldalán nem volt gyalogjárda, ezárt igen veszélyes volt a forgalmas kocsiúton a közle­kedés. Sok az iskolás gyer­mek is, ezért a lakosok öröm­mel segítettek a járda építé­sében. A munkát legelőször a Do­hány utca lakói kezdték el. Szép számmal összejöttek az emberek, de betonkeverő hiá­nyában csak a feladat 90 szá­zalékáig jutottak. A Hajnal utcában szintén elkezdték a járdaépítést. Több fiatal még a másik oldalról is átjött se­gíteni. Három házban idős, betegeskedő házaspár, illetve egyedül élő idős ember Iákik, ők már nem tudnak dolgozni, de a fiatalok biztosan ott is szívesen segítenek. A Táncsics Mihály utca la­kói a Forma—1-es autópálya építőivel vetélkedtek. Rövid idő alatt olyan járdát építet­tek, hogy öröm látni. Pe- tyovszki István és Kenéz Béla irányításával a járdát nagyon szépen megcsinálták. Szor­galmasan dolgozott: Veiket Jánosné családja, Dóczi György, Hegedűs Kázmér, Berlzes János, Virág Béla, Abonyi Kálmán. Az asszo­nyok étellel-itallal szorgos­kodtak. Mikor kész lettek, koccintottak a munka sikeré­re. A tanácstagjukat is meg­hívták, és megköszönték a város vezetőinek a kapott anyagot. Ferenczvári Tiborné Elkészült a nullszéria Júniusban készült cl a nullszériája az ÉVIG ceglédi leány- vállalatának nagycsarnokában az új lukszlvattyúnak. A Haj­dúsági Iparművek automata mosógépeihez használják fel a terméket. Váradi Zoltánné az állórészeket impregnálja — ké­pünkön. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN «133—2600 (Ceglédi Htriap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom