Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

1986. JŰI IUS S„ SZERDA Jogi tanácsok Az átmeneti elhelyezéshez az előtaicaré- kosság kötelező • Névváltoztatás • Ki fe­lel a nyilvános helyen eltűnt dolgokért # Nem vagyunk Jogosultak tanácsi lakásra, de azt a fel­világosítást kaptuk, átmeneti lakáshoz juthatunk, ha vállal­juk a kötelező előtakarékos- ságot. Milyen kötelezettséget jelent ez? — kérdezi B. L. bu­dapesti segédmunkás. Aki vagyoni, jövedelmi vi­szonyai alapján tanácsi bérla­kásra nem jogosult, lakás át­meneti elhelyezésként történő kiutalását csak előtakarékos­ság vállalásával kérheti. Ilyen esetben az igénylő írásbeli megállapodásban kötelezi ma­gát, hogy az előtörlesztés vár­hatóan szükséges időarányos összegét havi vagy negyedéves részletekben befizeti egy, az OTP-nél külön kezelt (lakás takarékbetét) számlára, s te­szi ezt mindaddig, amíg ja ta­nácsi értékesítésű személyi tulajdonú lakást meg nem kapja. Ez szolgál biztosítékul arra, hogy a szükséges előtör­lesztő részlet időben rendelke­zésre álljon. Az átmeneti elhelyezés ese­tében az előtakarékosság tel­jesítésének és a lakás jutta­tásának időpontját határozat­ban állapítják meg, mely há­rom és többgyermekes csalá­doknál 1 év, kettőgyermekes családoknál 3 év, egygyerme­kes családoknál 4 év, gyer­mektelen és egyedülállóknál 5 év. Az így meghatározott idő­tartamnál hosszabb időre Is lehet vállalni előtakarékossá- got. illetve a már vállalt idő­tartam meghosszabbítását is lehet kérni, ha a megváltozott családi, jövedelmi viszonyok miatt az igénylő a törlesztést határidőre teljesíteni nem tudja. v A lakásügyi hatóság köte­les az előtakarékosság szerin­ti lakást felajánlani annak, aki kötelezettségét vállalt ha­táridőben teljesíti. Az előtakarékosságot telje­sítő igénylő kérheti az általa befizetett letéti összeggel azo­nos mértékű kárpótlást, ha a lakásügyi hatáság az előtaka­rékosság ellenére a lakásvá­sárlást felajánlani nem tudja. A kárpótlásban részesített igénylő számára a lakásügyi hatóság köteles egy éven belül az előtakarékossági megálla­podás szerinti lakást biztosí­tani. • Egy ével ezelőtti váló­perünkkor megtartottam asz- szonyneveinet. Most úgy ha­tároztam, hogy mégis leány­kori nevemet kívánom hasz­nálni. Hová kell fordulnom névváltoztatás ügyében? — kérdezi M. Gy.-né p.-t lakos. A házassági bóntóper során már lehet nyilatkozni arra vo­natkozóan, hogy a volt feleség a továbbiakban milyen néven kíván szerepelni. Amennyi­ben a névviselésről a bontó- peri tárgyaláson nem került szó, a házasság megszűnése után a volt feleség azt a ne­vét viseli tovább, amit a há­zasság fennállása alatt is hasz­nált. Ha ettől el kíván térni, a házasság megszűnésétől szá­mított 60 nap alatt jelentheti be kívánságát az anyakönyv­vezetőnél. Aki csak ennél hosszabb idő után ébred rá. hogy le kíván mondani asszohynevéről, an­nak kérelemmel kell fordul­nia a belügyminiszterhez. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvve­zetőnél kell benyújtani, mely­ben a személyi adatokon kí­vül meg kell jelölni a hasz­nálni kívánt nevet, s mellé­kelni kell a születési és há­zassági anyakönyvi kivonatot is. A kérelmet az anyakönyv­vezető terjeszti fel a belügy­miniszterhez,: aki annak elbí­rálásáról értesítést küld. Az engedélyező okirat kézhezvé­telétől számított 8 napon be­lül a kérelmezőnek gondoskod­ni kell arról, hogy a személy­azonosságot igazoló iratokon az új név legyein feltüntetve. 9 A fodrászüzletben, ahová rendszeresen járok, a fogasról ellopták a kabátomat. Mikor károm megtérítését kértem, el­utasítottak azzal, hog’y náluk nincs ruhatár, így a vendégek holmijáért sem vállalhatnak felelősséget. Jogos-e az eljárá­suk? — kérdezi S. S.-né ceg­lédi olvasónk. A fürdők, kávéházak, étter­mek, színházak és más ha­sonló vállalatok, valamint a ruhatárat üzemeltetők felelő­sek azért a kárért, melyet a vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy. megsérülé­se folytán szenved, kivéve, ha bizonyítják, hogy a kárt az al­kalmazottak és a vendégek körén kívülálló elháríthatat­lan ok vagy az illető maga okozta. Ez a felelősség csak olyan dolgokra terjed Id, me­lyeket a látogatók a köznapi felfogás szerint általában ma­gukkal szoktak vinni. Ha ruhatár vagy más megfe­lelő hely áll rendelkezésre, a vállalat csak az itt elhelye­zett tárgyakban bekövetkezett kárért tartozik felelősséggel. Ezeknél a vállalatoknál — mint például olvasónk ese­tében is — a vendég nincs abban a helyzetben, hogy dol­gait őrizhesse. Gondoljunk csak egy nagy fodrászüzletre, ahol különböző helyiségekben végzik az egyes műveleteket, s éppen ezért lehetetlen., hogy valaki felügyeljen a fogason elhelyezett holmijaira. Ilyen­kor szinte elvárható, hogy a fodrász vaigy más vállalat biz­tosítsa a dolgok megfelelő őr­zését, az ehhez szükséges fel­tételek megteremtését. Ameny- nyiben ezt nem teszi, felelős lesz mindazokért a károkért, amelyek e mulasztásából ered­nek. Olvasónk jogosan köve­telheti a kártérítést, s ha a fodrászszövetkezet újból eluta­sítja, igényével forduljon bíró­sághoz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra kö­zöt ingyenes jogi tanács­adást tartunk a Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beküldött levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Hatályba lépett Változnak az illetékek Július 1-jén, tegnap lépett hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándékozás és az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás, valamint az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetéket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási ille­tékek a korábbinál 20—40 szá­zalékkal alacsonyabbak. Nagy­ságuk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamint az aján­dék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megaján­dékozott rokonsági kapcsola­tától. Az értékhatártól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig sávosain erhelked- nek. Alacsonyabb az illeték­fizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátar­tozó; gyerek, házastárs vagy szülő. Valamivel többet kell fizetnie a testvérnek, távolab­bi rokonnak. És még ennél is többet a többi örökösnek és a megajándékozottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a taka­rékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudományos, művészeti, közoktatási, köz­jóléti célra juttatott öröksé­gekre. Ebbe a körbe tartozik — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a lakástulaj­don öröklése is; amennyiben az örökös tanácsi bérlakás bérlője, és bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára le­mond a hagyaték jogerős át­adását követő két éven belül. Nem kell örökösödési illeté­ket íizetnii a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi ér­tékű ingóságokért. Mentessé­get élvez a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon örök­lése, ha arra négy éven be­lül felépítik a lakóházat. II­Szükségszerű lenne — többek között — a fiatal kábítú- szerfogyasztók felkutatása mellett, kezelésük megszervezése, az egésaségkárosítás ellenpropagandája, módszereinek a ki­dolgozása. Nincsenek megfelelő terápiás lehetőségek és hiány­zik a kellő intézményes háttér. Sajnos, a kóros szenvedélyek kiskorú sértettéiről az illetékes hatóságok, szervek és egyéb intézmények későn értesülnek vagy esetük egyáltalán nem jut a tudomásukra. Megfigyelhető például, hogy az alkoho­lizmus az esetek zömében éppen a 14—18 éves életkorra esik. ^essélyes életszakasz E korosztály az általános iskolából kikerülve, kimarad a preventív gyermekvédelem látószögéből, a gyámügyi szer­vek is csak akkor foglalkoz­nak velük, amikor magatartá­sukban már deviáns jelenségek mutatkoznak vagy é^nen bűn- cselekményt 'követnek el. A társ idalmi beilleszkedési zavarók szempontjából külö- n ken veszélyes életszakaszról van szór az élethelyzetükből adódó problémám '■-'talok nem találnak segítséget, tá­mogatást, mert egyszerűen nincs kihez -fordulniuk. Köny- nyen sodródnak antiszociális csoportokba. Kipróbáljak az A Pest Megyei Volán Vállalat gödöllői üzemigazgatósága szerződéses vállalkozásba ad EO 26-21-es típusú kiskotrókat (befizetési előleg 20 000 Ft), KAMAZ billenős teherautókat (befizetési előleg 30 000 Ft), hattonás ZIL DAC teherautókat (befizetési előleg 20 000 Ft). Érdeklődni lehet az üzemigazgatóság forgalmi osztályán, cime: Gödöllő, Dózsa György út 65. 2100, telefon: (28)-10-133, 31-es mellék. A versenytárgyalás augusztus 4-én lesz, az üzemigazgatóságon. alkoholt, a kábítószert, s meg­kockáztatják ez öngyilkosság­gal való fenyegetőzést. Ezért hasznos lenne speciál’s tanács­adók szervezése serdülők szá­mára, házaspá. ^k, családok és szülők részére, alkoholfogyasz­tási, kábítószer-függőségi krí­zisben lévőknek. Ezenkívül — más helyek kísérleti tapaszta­latai alapj ’ ■ — a veszélyez- tetett területeken lelki első­segély-telefonszolgálat beveze­tésére kerülhetne sor. Pest megyéből naponta több tízezer 14—30 év közötti sze­mély jár dobozni, tanulni a fővárosba. Sokszor 10—12 órát töltenek távol otthonuktól. Ilyen esetekben is laza a szü­lői ellenőrzés, szabadidejük el­töltése és baráti körük figye­lemmel kísérése gyakran el­marad. A szülői felügyelet hiánya miatt e fiata1 >k közül többen kezdenek italozni és az erkölcsi züllés útjára lép­ne'-. i. áőri szerv közös razziákat szervez, felkeresi a veszélyez­tetett családokat. Gyálon a fiatalkorú bűn" ~k száma ke­vesebb az országos átlagnál. Ezenkívül a két tanácsi szerv több gyerm T"',elmi problé­ma megoldásában működött közre. Hasznos lenne, ha a gyáli példa máshol is követés­re találna. A szülők, az iskolák, a ta­nácsok, az úttörő- és KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport- és művelődésügyi szer­vek együttműködve sokat te­hetnek azért, hogy a gyerekek szabadidejüket ne az utcán csavargással, rossz társaság­ban töltsék, hanem jól szerve­zett, hasznos programot nyúj­tó közösségekben, kulturáltan. A gyáli példa Megfigyelések szerint, az egymással szomszédos főváros környéki települések tanácsi, rendőri és társadalmi szervei­nek szorosabb együttműködése lenne Indokolt. Ilven irányú kezdeményezést tett a megyei főügyészség öt éve, amikor egy kriminológiai felmérés ered­ményeként a főváros XVIII. kerülete és Gyál község taná­csi és rendőri szerveinek, a Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt helyi szervezeteinek képviselői két évre szóló kilencnontos együttműködési szerződést írtak alá. Most készülnek a szerződés másod­szori meghosszabbítására. A bűnelkövetők között hely­beliek és távol lakók egyaránt megtalálhatók Gyakori, hogy a bűncselekmény-sorozat a fő­városban kezdődik, de kiterjed Gyálra, vagy -rás esetben for­dított a sorrend. Ezért a két Jogosítványt szereznek Erre sokféle lehetőség kínál­kozik. Említhető például a me­gyei főügyészség tavalyi kez­deményezése, amikor Buda­keszi ifjúkori bűnözésének megelőzésére ajánlás készült. Az elmúlt két évv'-"-> a bűnö­zők 41 százaléka az ifjúság köréből került k\ \ felmérés eredménve a fiatalok szabad­idejének hasznos kitöltésére egy motorosklub Mtesítésére vonatkozó javaslatot eredmé­nyezett. Az MHSZ-en belül társadalmi összefogással mű­ködő klub alig egy év alatt már eredményeket mondhat magáénak. Sok fiatal rendel­kezik kismotorkerékpárral vagy szeretnének hozzájutni, azonban nine- mgosítványuk. Ebben segít a motorosklub. Ezenkívül a lövész-, rádiós-, modellező és ejtőernyős szak­osztályokba is le’- 'tőségük van bekapcsolódni. Sokféle intézkedés lehet­séges, amely a fiatalok helyes irányú nevelését, beilleszkedé­sét, szocializációját hivatott szolgálni, de bármelyikről is legyen szó, közös vonásuk, hogy időre, sok tapintatra, hozzáértésre van szükség, és csak a helyi társadalmi erőket bevonó, felelősségteljes közös munka hozhatja meg az ered­ményt. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Krin"'nológiai Társaság tagja letékmentesen lehet örökölni a iák ás tulaj dönt első ízben, amennyiben azt a házastár­sak közösen szerezték, építet­ték, és — leszármazók hiá­nyában — a túlélő házastárs az örökös. A lakáspolitikai célok meg­valósításáért az új törvény gondoskodik arról, hogy a la­kásszerzés jelentős terhét az illeték számottevően ne nö­velje. Ezért a lakásvásárlás­kor fizetendő illeték a koráb­bi 5-ről 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telek­szerzés illetékmentes, ha a la­kás négy éven beiül megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén a progresszív kulcs- táblázat szerint kiszámított il­letéknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándé­kozott. A hatályba lépő új szabá­lyok szerint a megvásárolt la­kást terhelő OTP-tartozást nem lehet levonásként figye­lembe venni az illetékalapnál. Az alacsonyabb százalék miatt .viszont így is körülbe­lül mindössze fele a fizetendő illeték a korábbinak. A visszterhes vagyonátru­házás esetén — kivéve az ál­lampolgárok elsődleges szük­ségletét kielégítő lakástulaj­don-vásárlásnál, .ahol a for­galmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 száza­léka. (Korábban ez az üdü­lőknél 20 százalék, más ren­deltetésű ingatlanoknál — pél­dául föld, garázs — 17 száza­lék volt.) Három százalékról 15 százalékra emelkedett a (üdülőhöz, földhöz) kapcsoló­dó haszonélvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. Az aukciókon, illetőleg ha­tósági árveréseken szerzett in­góságok után járó illeték nö­vekedett, egységesen 15 szá­zalékra. A gépjármű öröklé­sekor, ajándékozásakor, véte­lekor fizetendő illeték köbcen­timéterenként 2,50-ről 3 fo­rintra emelkedett. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bí­rósági eljárásoknál fizetendő illetéket. A bírósági eljárásokban ál­talában a perérték 6 százalé­ka az illeték; az összeg alsó határa 300, a felső pedig 300 000 forint. Lebuktak a tolvegok Hattagú betörő-1 társaság ügyét tárgyalja rövidesen a ráckevei bíróság dr. Dobi Im­re büntető tanácsa. A budapesti Farkas János, a szigethalfni Balogh Sándor, a két Süki .testvér, továbbá két fiatalkorú nagy értékű lopott holmit akart értékesíteni. Farkas az egyik fiatalkorú barátjával Budapesten egy megüresedett üzlethelyiségben ütött tanyát. Megfigyelték, hogy a szomszédban a ruha- tisztító ktsz irodája és raktá­ra működik. Farkas és társa egyik éjszaka falbontással be­hatolt a ktsz irodájába. Itt megtalálták az egyik sarok­ban a napi bevételt, mintegy ötezer forintot. A raktárhelyi­ségben 16 bundát, prémeket, bőrkabátokat csomagoltak zsákokba, majd visszatértek alkalmi otthonukba. Zsákmányukat másnap el­szállították a Süki testvérek lakásába. Onnan az egyik bi­zományi boltba vitték a lopott áru egy részét, de a kabáto­kat nem vették át. Ezután a holmikat vonaton vidékre szállították, de az éladás itt sem sikerült. Balogh Sándor javasolta, hogy szerezzenek gépkocsit, azon könnyebben tudnak köz­lekedni. Balogh a tervet mindjárt kivitelezte. Farkas- egyik nap több lopott bundát elvitt - egy ismerőséhez, Feigl Istvánnéhoz azzal, hogy a holmikért pár nap múlva je­lentkezik. Miután Farkas nem Jelent­kezett, az asszony a csomagot bevitte a rendőrségre és le­leplezte á társaságot. A rend­őrség a bejelentés alapján a Szigethalomra tartó gépkocsis társaságot elfogta. Farkast nagyobb értékű, dologi erő­szakkal elkövetett lopásért, Baloghot gépkocsi önkényes eltulajdonításáért, a Süki test­véreket orgazdaságért, a tár­saság fiatalkorú tagjait ugyancsak lopásért vonja fe­lelősségre. A. I. A népesség-nyilvántartásban Egyszerűbb ügyvitel Az Elnöki Tanács módosí­totta az állami népesség-nyil­vántartásról szóló, 1974-ben hozott törvényerejű rendeletet. Erre azért volt szükség, mert a 12 évvel ezelőtti jogszabály, amely az állami népesség-nyil- vánbartás létrehozásáról intéz, kedett, csak az adatfelvétel módszereit, a személyi számok kiadását, valamint a szakap­parátusok kialakításának mód. ját tartalmazta. Az azóta el­telt több mint egy évtized alatt számos olyan változás következett be, amely szük­ségessé tette az újraszabályo­zást. Előtérbe került az álla­mi népesség-nyilvántartás szolgáltató tevékenysége, amely az államigazgatás ügy­intézésének gyorsítását, egy­szerűsítését, valamint a la­kosság bejelentési kötelezett­ségének könnyítését hivatott szolgálni. Az új törvényerejű; rendelet értelmében a magánszemélyeik társulásaival bővül azoknak a szervezeteknek köre, amelyek­nek munkáját a népesség­nyilvántartás segíti, azaz ada­tokat szolgáltat számukra. A jogszabály értelmében az ál­lamigazgatási szervek nem fi­zetnek az állami népesség­nyilvántartó hivataltól kapott adatokért, a gazdálkodó szer­vezetek, intézmények a szoká­sos módon kalkulált árvetés alapján térítik a szolgáltatá­sok árát, a magánszemélyek pedig illetékbélyeggel róják le fizetési kötelezettségüket. Bővül az adatszolgáltatásra kötelezettek köre is, éspedig az oktatási intézményekkel, amelyek a végzett tanulók bi­zonyítványának, • oklevelének számát, valamint a szakkép­zettség jellegét adják meg a központi nyilvántartásnak. A korábbi években szerzett is­kolai végzettség, illetve szak- képesítés adatait az állami né­pesség-nyilvántartásba a leg­közelebbi népszámláláskor ve. zetik át, mert az adatszolgál­tatás Során ezt mindenkitől megkérdezik majd. Ilyen mó­don a központi adatbázisban nyilvántartott anyakönyvi ada­tokon, valamint a lakcímen kívül mindenkinek az iskolai végzettsége, illetve szaÍrkép­zettsége is szerepel majd. Ahhoz, hogy az Állami Né­pesség-nyilvántartó Hivatal megvalósíthassa feladatait, s szélesebb körű adatbázist hozhasson létre, szükséges, hogy az államigazgatási szer­vek, valamint a vállalatok, hivatalok személyi számok alapján tartsák nyilván dol­gozóik, illetve a bejelentésre kötelezett személyek adatait, Az Állami Népesség-nyil­vántartó Hivatal közreműkö­dik az ágazati, valamint a tanácsi nyilvántartások össze- hartgolásában is. A városok­ban és községekben jelenleg még hagyományos kartonozási módszerrel vezetik a nyilván­tartásokat, s innen jut az in­formációkhoz a központi gépi nyilvántartás. Az országos számítógépes hálózat kiépíté­se a közeljövő feladata. Az első megyei adatbázis Zalá­ban már megkezdte kísérleti működését. A megyei alrend­szerek kiépítése a tervek sze­rint a VII. ötéves tervidő­szak végére fejeződik be. A rendelet kimondja, hogy továbbra is kiemelt fontossá­gú a népesség-nyilvántartás­ban a személyhez fűződő jo­gok védelme, valamint a ti­tokvédelem. Piaiatok a lejtőn Csavargás helyett program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom