Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-02 / 154. szám
1986. JŰI IUS S„ SZERDA Jogi tanácsok Az átmeneti elhelyezéshez az előtaicaré- kosság kötelező • Névváltoztatás • Ki felel a nyilvános helyen eltűnt dolgokért # Nem vagyunk Jogosultak tanácsi lakásra, de azt a felvilágosítást kaptuk, átmeneti lakáshoz juthatunk, ha vállaljuk a kötelező előtakarékos- ságot. Milyen kötelezettséget jelent ez? — kérdezi B. L. budapesti segédmunkás. Aki vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján tanácsi bérlakásra nem jogosult, lakás átmeneti elhelyezésként történő kiutalását csak előtakarékosság vállalásával kérheti. Ilyen esetben az igénylő írásbeli megállapodásban kötelezi magát, hogy az előtörlesztés várhatóan szükséges időarányos összegét havi vagy negyedéves részletekben befizeti egy, az OTP-nél külön kezelt (lakás takarékbetét) számlára, s teszi ezt mindaddig, amíg ja tanácsi értékesítésű személyi tulajdonú lakást meg nem kapja. Ez szolgál biztosítékul arra, hogy a szükséges előtörlesztő részlet időben rendelkezésre álljon. Az átmeneti elhelyezés esetében az előtakarékosság teljesítésének és a lakás juttatásának időpontját határozatban állapítják meg, mely három és többgyermekes családoknál 1 év, kettőgyermekes családoknál 3 év, egygyermekes családoknál 4 év, gyermektelen és egyedülállóknál 5 év. Az így meghatározott időtartamnál hosszabb időre Is lehet vállalni előtakarékossá- got. illetve a már vállalt időtartam meghosszabbítását is lehet kérni, ha a megváltozott családi, jövedelmi viszonyok miatt az igénylő a törlesztést határidőre teljesíteni nem tudja. v A lakásügyi hatóság köteles az előtakarékosság szerinti lakást felajánlani annak, aki kötelezettségét vállalt határidőben teljesíti. Az előtakarékosságot teljesítő igénylő kérheti az általa befizetett letéti összeggel azonos mértékű kárpótlást, ha a lakásügyi hatáság az előtakarékosság ellenére a lakásvásárlást felajánlani nem tudja. A kárpótlásban részesített igénylő számára a lakásügyi hatóság köteles egy éven belül az előtakarékossági megállapodás szerinti lakást biztosítani. • Egy ével ezelőtti válóperünkkor megtartottam asz- szonyneveinet. Most úgy határoztam, hogy mégis leánykori nevemet kívánom használni. Hová kell fordulnom névváltoztatás ügyében? — kérdezi M. Gy.-né p.-t lakos. A házassági bóntóper során már lehet nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a volt feleség a továbbiakban milyen néven kíván szerepelni. Amennyiben a névviselésről a bontó- peri tárgyaláson nem került szó, a házasság megszűnése után a volt feleség azt a nevét viseli tovább, amit a házasság fennállása alatt is használt. Ha ettől el kíván térni, a házasság megszűnésétől számított 60 nap alatt jelentheti be kívánságát az anyakönyvvezetőnél. Aki csak ennél hosszabb idő után ébred rá. hogy le kíván mondani asszohynevéről, annak kérelemmel kell fordulnia a belügyminiszterhez. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, melyben a személyi adatokon kívül meg kell jelölni a használni kívánt nevet, s mellékelni kell a születési és házassági anyakönyvi kivonatot is. A kérelmet az anyakönyvvezető terjeszti fel a belügyminiszterhez,: aki annak elbírálásáról értesítést küld. Az engedélyező okirat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmezőnek gondoskodni kell arról, hogy a személyazonosságot igazoló iratokon az új név legyein feltüntetve. 9 A fodrászüzletben, ahová rendszeresen járok, a fogasról ellopták a kabátomat. Mikor károm megtérítését kértem, elutasítottak azzal, hog’y náluk nincs ruhatár, így a vendégek holmijáért sem vállalhatnak felelősséget. Jogos-e az eljárásuk? — kérdezi S. S.-né ceglédi olvasónk. A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és más hasonló vállalatok, valamint a ruhatárat üzemeltetők felelősek azért a kárért, melyet a vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy. megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítják, hogy a kárt az alkalmazottak és a vendégek körén kívülálló elháríthatatlan ok vagy az illető maga okozta. Ez a felelősség csak olyan dolgokra terjed Id, melyeket a látogatók a köznapi felfogás szerint általában magukkal szoktak vinni. Ha ruhatár vagy más megfelelő hely áll rendelkezésre, a vállalat csak az itt elhelyezett tárgyakban bekövetkezett kárért tartozik felelősséggel. Ezeknél a vállalatoknál — mint például olvasónk esetében is — a vendég nincs abban a helyzetben, hogy dolgait őrizhesse. Gondoljunk csak egy nagy fodrászüzletre, ahol különböző helyiségekben végzik az egyes műveleteket, s éppen ezért lehetetlen., hogy valaki felügyeljen a fogason elhelyezett holmijaira. Ilyenkor szinte elvárható, hogy a fodrász vaigy más vállalat biztosítsa a dolgok megfelelő őrzését, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ameny- nyiben ezt nem teszi, felelős lesz mindazokért a károkért, amelyek e mulasztásából erednek. Olvasónk jogosan követelheti a kártérítést, s ha a fodrászszövetkezet újból elutasítja, igényével forduljon bírósághoz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra közöt ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beküldött levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Hatályba lépett Változnak az illetékek Július 1-jén, tegnap lépett hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándékozás és az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás, valamint az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetéket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási illetékek a korábbinál 20—40 százalékkal alacsonyabbak. Nagyságuk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamint az ajándék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megajándékozott rokonsági kapcsolatától. Az értékhatártól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig sávosain erhelked- nek. Alacsonyabb az illetékfizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátartozó; gyerek, házastárs vagy szülő. Valamivel többet kell fizetnie a testvérnek, távolabbi rokonnak. És még ennél is többet a többi örökösnek és a megajándékozottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a takarékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudományos, művészeti, közoktatási, közjóléti célra juttatott örökségekre. Ebbe a körbe tartozik — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a lakástulajdon öröklése is; amennyiben az örökös tanácsi bérlakás bérlője, és bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára lemond a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül. Nem kell örökösödési illetéket íizetnii a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingóságokért. Mentességet élvez a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon öröklése, ha arra négy éven belül felépítik a lakóházat. IISzükségszerű lenne — többek között — a fiatal kábítú- szerfogyasztók felkutatása mellett, kezelésük megszervezése, az egésaségkárosítás ellenpropagandája, módszereinek a kidolgozása. Nincsenek megfelelő terápiás lehetőségek és hiányzik a kellő intézményes háttér. Sajnos, a kóros szenvedélyek kiskorú sértettéiről az illetékes hatóságok, szervek és egyéb intézmények későn értesülnek vagy esetük egyáltalán nem jut a tudomásukra. Megfigyelhető például, hogy az alkoholizmus az esetek zömében éppen a 14—18 éves életkorra esik. ^essélyes életszakasz E korosztály az általános iskolából kikerülve, kimarad a preventív gyermekvédelem látószögéből, a gyámügyi szervek is csak akkor foglalkoznak velük, amikor magatartásukban már deviáns jelenségek mutatkoznak vagy é^nen bűn- cselekményt 'követnek el. A társ idalmi beilleszkedési zavarók szempontjából külö- n ken veszélyes életszakaszról van szór az élethelyzetükből adódó problémám '■-'talok nem találnak segítséget, támogatást, mert egyszerűen nincs kihez -fordulniuk. Köny- nyen sodródnak antiszociális csoportokba. Kipróbáljak az A Pest Megyei Volán Vállalat gödöllői üzemigazgatósága szerződéses vállalkozásba ad EO 26-21-es típusú kiskotrókat (befizetési előleg 20 000 Ft), KAMAZ billenős teherautókat (befizetési előleg 30 000 Ft), hattonás ZIL DAC teherautókat (befizetési előleg 20 000 Ft). Érdeklődni lehet az üzemigazgatóság forgalmi osztályán, cime: Gödöllő, Dózsa György út 65. 2100, telefon: (28)-10-133, 31-es mellék. A versenytárgyalás augusztus 4-én lesz, az üzemigazgatóságon. alkoholt, a kábítószert, s megkockáztatják ez öngyilkossággal való fenyegetőzést. Ezért hasznos lenne speciál’s tanácsadók szervezése serdülők számára, házaspá. ^k, családok és szülők részére, alkoholfogyasztási, kábítószer-függőségi krízisben lévőknek. Ezenkívül — más helyek kísérleti tapasztalatai alapj ’ ■ — a veszélyez- tetett területeken lelki elsősegély-telefonszolgálat bevezetésére kerülhetne sor. Pest megyéből naponta több tízezer 14—30 év közötti személy jár dobozni, tanulni a fővárosba. Sokszor 10—12 órát töltenek távol otthonuktól. Ilyen esetekben is laza a szülői ellenőrzés, szabadidejük eltöltése és baráti körük figyelemmel kísérése gyakran elmarad. A szülői felügyelet hiánya miatt e fiata1 >k közül többen kezdenek italozni és az erkölcsi züllés útjára lépne'-. i. áőri szerv közös razziákat szervez, felkeresi a veszélyeztetett családokat. Gyálon a fiatalkorú bűn" ~k száma kevesebb az országos átlagnál. Ezenkívül a két tanácsi szerv több gyerm T"',elmi probléma megoldásában működött közre. Hasznos lenne, ha a gyáli példa máshol is követésre találna. A szülők, az iskolák, a tanácsok, az úttörő- és KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport- és művelődésügyi szervek együttműködve sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek szabadidejüket ne az utcán csavargással, rossz társaságban töltsék, hanem jól szervezett, hasznos programot nyújtó közösségekben, kulturáltan. A gyáli példa Megfigyelések szerint, az egymással szomszédos főváros környéki települések tanácsi, rendőri és társadalmi szerveinek szorosabb együttműködése lenne Indokolt. Ilven irányú kezdeményezést tett a megyei főügyészség öt éve, amikor egy kriminológiai felmérés eredményeként a főváros XVIII. kerülete és Gyál község tanácsi és rendőri szerveinek, a Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt helyi szervezeteinek képviselői két évre szóló kilencnontos együttműködési szerződést írtak alá. Most készülnek a szerződés másodszori meghosszabbítására. A bűnelkövetők között helybeliek és távol lakók egyaránt megtalálhatók Gyakori, hogy a bűncselekmény-sorozat a fővárosban kezdődik, de kiterjed Gyálra, vagy -rás esetben fordított a sorrend. Ezért a két Jogosítványt szereznek Erre sokféle lehetőség kínálkozik. Említhető például a megyei főügyészség tavalyi kezdeményezése, amikor Budakeszi ifjúkori bűnözésének megelőzésére ajánlás készült. Az elmúlt két évv'-"-> a bűnözők 41 százaléka az ifjúság köréből került k\ \ felmérés eredménve a fiatalok szabadidejének hasznos kitöltésére egy motorosklub Mtesítésére vonatkozó javaslatot eredményezett. Az MHSZ-en belül társadalmi összefogással működő klub alig egy év alatt már eredményeket mondhat magáénak. Sok fiatal rendelkezik kismotorkerékpárral vagy szeretnének hozzájutni, azonban nine- mgosítványuk. Ebben segít a motorosklub. Ezenkívül a lövész-, rádiós-, modellező és ejtőernyős szakosztályokba is le’- 'tőségük van bekapcsolódni. Sokféle intézkedés lehetséges, amely a fiatalok helyes irányú nevelését, beilleszkedését, szocializációját hivatott szolgálni, de bármelyikről is legyen szó, közös vonásuk, hogy időre, sok tapintatra, hozzáértésre van szükség, és csak a helyi társadalmi erőket bevonó, felelősségteljes közös munka hozhatja meg az eredményt. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Krin"'nológiai Társaság tagja letékmentesen lehet örökölni a iák ás tulaj dönt első ízben, amennyiben azt a házastársak közösen szerezték, építették, és — leszármazók hiányában — a túlélő házastárs az örökös. A lakáspolitikai célok megvalósításáért az új törvény gondoskodik arról, hogy a lakásszerzés jelentős terhét az illeték számottevően ne növelje. Ezért a lakásvásárláskor fizetendő illeték a korábbi 5-ről 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes, ha a lakás négy éven beiül megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén a progresszív kulcs- táblázat szerint kiszámított illetéknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándékozott. A hatályba lépő új szabályok szerint a megvásárolt lakást terhelő OTP-tartozást nem lehet levonásként figyelembe venni az illetékalapnál. Az alacsonyabb százalék miatt .viszont így is körülbelül mindössze fele a fizetendő illeték a korábbinak. A visszterhes vagyonátruházás esetén — kivéve az állampolgárok elsődleges szükségletét kielégítő lakástulajdon-vásárlásnál, .ahol a forgalmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. (Korábban ez az üdülőknél 20 százalék, más rendeltetésű ingatlanoknál — például föld, garázs — 17 százalék volt.) Három százalékról 15 százalékra emelkedett a (üdülőhöz, földhöz) kapcsolódó haszonélvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. Az aukciókon, illetőleg hatósági árveréseken szerzett ingóságok után járó illeték növekedett, egységesen 15 százalékra. A gépjármű öröklésekor, ajándékozásakor, vételekor fizetendő illeték köbcentiméterenként 2,50-ről 3 forintra emelkedett. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bírósági eljárásoknál fizetendő illetéket. A bírósági eljárásokban általában a perérték 6 százaléka az illeték; az összeg alsó határa 300, a felső pedig 300 000 forint. Lebuktak a tolvegok Hattagú betörő-1 társaság ügyét tárgyalja rövidesen a ráckevei bíróság dr. Dobi Imre büntető tanácsa. A budapesti Farkas János, a szigethalfni Balogh Sándor, a két Süki .testvér, továbbá két fiatalkorú nagy értékű lopott holmit akart értékesíteni. Farkas az egyik fiatalkorú barátjával Budapesten egy megüresedett üzlethelyiségben ütött tanyát. Megfigyelték, hogy a szomszédban a ruha- tisztító ktsz irodája és raktára működik. Farkas és társa egyik éjszaka falbontással behatolt a ktsz irodájába. Itt megtalálták az egyik sarokban a napi bevételt, mintegy ötezer forintot. A raktárhelyiségben 16 bundát, prémeket, bőrkabátokat csomagoltak zsákokba, majd visszatértek alkalmi otthonukba. Zsákmányukat másnap elszállították a Süki testvérek lakásába. Onnan az egyik bizományi boltba vitték a lopott áru egy részét, de a kabátokat nem vették át. Ezután a holmikat vonaton vidékre szállították, de az éladás itt sem sikerült. Balogh Sándor javasolta, hogy szerezzenek gépkocsit, azon könnyebben tudnak közlekedni. Balogh a tervet mindjárt kivitelezte. Farkas- egyik nap több lopott bundát elvitt - egy ismerőséhez, Feigl Istvánnéhoz azzal, hogy a holmikért pár nap múlva jelentkezik. Miután Farkas nem Jelentkezett, az asszony a csomagot bevitte a rendőrségre és leleplezte á társaságot. A rendőrség a bejelentés alapján a Szigethalomra tartó gépkocsis társaságot elfogta. Farkast nagyobb értékű, dologi erőszakkal elkövetett lopásért, Baloghot gépkocsi önkényes eltulajdonításáért, a Süki testvéreket orgazdaságért, a társaság fiatalkorú tagjait ugyancsak lopásért vonja felelősségre. A. I. A népesség-nyilvántartásban Egyszerűbb ügyvitel Az Elnöki Tanács módosította az állami népesség-nyilvántartásról szóló, 1974-ben hozott törvényerejű rendeletet. Erre azért volt szükség, mert a 12 évvel ezelőtti jogszabály, amely az állami népesség-nyil- vánbartás létrehozásáról intéz, kedett, csak az adatfelvétel módszereit, a személyi számok kiadását, valamint a szakapparátusok kialakításának mód. ját tartalmazta. Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt számos olyan változás következett be, amely szükségessé tette az újraszabályozást. Előtérbe került az állami népesség-nyilvántartás szolgáltató tevékenysége, amely az államigazgatás ügyintézésének gyorsítását, egyszerűsítését, valamint a lakosság bejelentési kötelezettségének könnyítését hivatott szolgálni. Az új törvényerejű; rendelet értelmében a magánszemélyeik társulásaival bővül azoknak a szervezeteknek köre, amelyeknek munkáját a népességnyilvántartás segíti, azaz adatokat szolgáltat számukra. A jogszabály értelmében az államigazgatási szervek nem fizetnek az állami népességnyilvántartó hivataltól kapott adatokért, a gazdálkodó szervezetek, intézmények a szokásos módon kalkulált árvetés alapján térítik a szolgáltatások árát, a magánszemélyek pedig illetékbélyeggel róják le fizetési kötelezettségüket. Bővül az adatszolgáltatásra kötelezettek köre is, éspedig az oktatási intézményekkel, amelyek a végzett tanulók bizonyítványának, • oklevelének számát, valamint a szakképzettség jellegét adják meg a központi nyilvántartásnak. A korábbi években szerzett iskolai végzettség, illetve szak- képesítés adatait az állami népesség-nyilvántartásba a legközelebbi népszámláláskor ve. zetik át, mert az adatszolgáltatás Során ezt mindenkitől megkérdezik majd. Ilyen módon a központi adatbázisban nyilvántartott anyakönyvi adatokon, valamint a lakcímen kívül mindenkinek az iskolai végzettsége, illetve szaÍrképzettsége is szerepel majd. Ahhoz, hogy az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal megvalósíthassa feladatait, s szélesebb körű adatbázist hozhasson létre, szükséges, hogy az államigazgatási szervek, valamint a vállalatok, hivatalok személyi számok alapján tartsák nyilván dolgozóik, illetve a bejelentésre kötelezett személyek adatait, Az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal közreműködik az ágazati, valamint a tanácsi nyilvántartások össze- hartgolásában is. A városokban és községekben jelenleg még hagyományos kartonozási módszerrel vezetik a nyilvántartásokat, s innen jut az információkhoz a központi gépi nyilvántartás. Az országos számítógépes hálózat kiépítése a közeljövő feladata. Az első megyei adatbázis Zalában már megkezdte kísérleti működését. A megyei alrendszerek kiépítése a tervek szerint a VII. ötéves tervidőszak végére fejeződik be. A rendelet kimondja, hogy továbbra is kiemelt fontosságú a népesség-nyilvántartásban a személyhez fűződő jogok védelme, valamint a titokvédelem. Piaiatok a lejtőn Csavargás helyett program