Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára: l.iSO forint 1986. .JÚLIUS 16., SZERDA MA: Spanyolország lelőtt felhőtlen az ég (2—3. oldal) Hogy ne kiáltsanak asztalosért (3. oldal) Nem bizottságok, emberek dolga (5. oldal) Csipkerózsika és a mór (8. oldal) Búzába harapnak a kombájnok Vácszcnt! ászlén is Nyújtott aratási műszak Fólia alatt hízik a paprika A szalma Is idejében rendeltetési helyére kerül, bálázva Sevardnadze Londonban Szovjet-brit szerződések öt évre szóló és további öt évre meghosszabbítható nagyszabású gazdasági és ipari együttműködési megállaDodást írt alá kedden a londoni Lancaster House-ban Eduard, Sevardnadze szovjet külügyminiszter és brit kollégája, Sir Geoffrey Howe. További megállapodásokat írtak alá a két ország tudományos együttműködéséről, valamint a haditengerészeti egységek tengeri baleseteinek megakadályozásáról. Egyezményt kötöttek még az 1917-et megelőző időkből származó kölcsönös követelések rendezéséről is. Az ünnepélyes aláírás előtt a , két külügyminiszter folytatta az előző nap megkezdett átfogó eszmecserét a kelet— nyugati kapcsolatok legsürgetőbb kérdéseiről. Úgy tudják, hogy Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP főtitkárának Maraaret Thatcher kormányfőhöz címzett személyes üzenetében foglaltakat is megvitatta a két külügyminiszter keddi megbeszélésein. Angol források tudni vélik, hogy Gorbacsov üzenete, amelyet Sevardnadze adott át a kétórás megbeszélésen Thatcher asszonynak, elsősorban a fegyverzetkorlátozás problémakörével foglalkozik, és új elgondolást is tartalmaz. A brit külügyminiszter Se7 vardnadze látogatását követően, valószínűleg még ezen a héten Washingtonba repül, hogy George Shultz amerikai külügyminiszterrel tanácskozzék. (Folytatás a 2. oldalon.) Választékbővítés Több és olcsóbb Főként olcsó termékekből igyekszik folyamatosan, ^igényesen ellátni megrendelőit a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Az első félévben 685 vagon húskészítményt állítottak elő, ebből mintegy 330 vagon a megyénkben lévő két gyárukból — Vácról és Ceglédről — került ki. A EÉNO-* MAH-áruk több mint a fele az úgynevezett olcsó vagy más néven fehér termékek kategóriájába tartozik. Közkedveltek például a szalonnaféleségek, ezekből harminc- százalékos arányban forgalmaznak alacsonyabb áron. "Nagy keresletnek örvendenek a közelmúltban, Cegléden kifejlesztett Alföldi húskenyér termékcsaládhoz tartozó petrezselymes, sárgarépás, májas és más kockás változatok« Biztonsággal terveznek Létszámhiány a boltokban Az., E—514-es . kombájnok búzába harapnak, sárgán fénylik a tűző nap hevében a nyomukban maradt tarló. Finom por száll a levegőben a kombájnok után, ki tudja, ma már hányadik fordulójuknál tartanak. A B—16-os táblán éppúgy, mint a Vác- szentlászlói Zöldmező Tsz távolabb lévő földjein aratnak. Immár kilencedik napja búgnak fel a kombájnok szinte mindennap menetrend szerint a reggel öttől kilencig tartó karbantartás után. Indulnak a táblákra, vágják az étkezési és a vetőmagnak való búzát a gazdaság 1 ezer 418 hektárjáról. A hektáronkénti hozam 4,5 tonna, a búza víztartalma 12,5. Tegnap, július 15-én az étkezési, a vetőmagnak való búzából már ezer hektárról takarították be a termést. Azzal a nyolc kombájnnal, mely naponta az aratás megkezdése óta az alapos karbantartás, szemle után nekivág a tábláknak. Nyújtott műszakban dolgoznak reggel fél tíztől este fél nyolcig a kombájnosok. A termelőszövetkezet szakembereinek számítása szerint július 18-ra vagy 19-re a legnagyobb nyári munkát, az aratást befejezik. Míg a már említett B— 16-os tábláról 4,5, addig az össztermőterületről 4,6—4,7 tonnás átlagtermést várnak az étkezési és a vetőmagnak való búzából. Ez bizony. 1,3 tonnával kevesebb hektáronként a tavalyinál. A kombájnok után két szalmalehúzó dolgozik, melynek teljesítménye 80 hektár naponta. S nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a négy darab — ugyancsak műszakban levő — Hesston körbálázót sem, egy-egy gép napi teljesítménye tíz hektár. A körbálába rakott szalmát négy MTZ hordja, ugyanakkor hagyományos módon nyolcán egy homlokrakodó segítségével kazlakba rakják a szalmát. S ha a szalmát eltakarítják, akkor a kálium műtrágya kiszórása s a tarlóhántás következik. Áz aratás mellett azonban a gazdaság földjein serény munka folyik. A B—29-es táblán például a póréhagymát kapálják tizenegyen a November 7. és a József Attila brigád tagjai közül. Szedik az uborkát is, mégpedig négy hektárnyi területről. Szállítják a szerződés értelmében a hatvani konzervgyárnak, illetve a főváros piacai közül a Bosnyákra s a Lehelre. Az átvételi árakkal nem éppen elégedett Boros István ágazatvezető, hiszen a viszonteladók az uborka kilójáért két forintot adnak, s nyolcért árulják a vevőknek. Fólia alatt nő, hízik ugyancsak a bogyiszlói, valamint az úgynevezett fehérözön paprika. Húsz hektáron termelnek petrezselymet, melyet Vecsés- re szállítanak, ott szárítják, őrlik, ételízesítő készül belőle. illetve a mennyiség egy része exportra kerül. S öntöznek, naponta, mintegy 7—8 hektárnyi területet, hiszen a kertészeti ágazat növényeinek sem kedvez a száraz időjárás. V. E. Lassan tetőzik a forgalom az üdülőhelyeken, különösen a vízpartok mentén. Nehezebb ilyenkor a közlekedés és a szokásosnál többet kell sorban állni az üzletek pénztárainál. Még az olyan nem kimondottan üdülőhelynek számító településen is felduzzad a lakosság létszáma,- mint Sziget® zentmikl ős. A városban a nyári hónapokban olykor ötezerrel töbib emberről kell gondoskodni, mint egyébként. — Szigetszentmiíklóson nincs feszültség az üdülők és az őslakosság között — mondja Fodor Antalné, a városi tanács vb-titkára. Nálunk nem kell számítani a váratlanul megjelenő turistákra, mint például Ráckevén. Nincs szabad partszakasz, a víz szeny- nyezettsége miatt fürödni sem lehet, természetvédelmi területről lévén szó a motorcsónakok is ki vannak tiltva erről a Duma-szakaszról. Nincsenek olyan nevezetességek, műemlékek sem, amelyek tömegesen vonzamák a látogatókat. Szigetszentmiklóscm a KINCSÜNKÉRT V ajon hány fát, bokrot pusztít el a fűrész, a savas eső, vagy az egyre nagyobb méreteket Öltő betegség a világon? Pontos adatot nehéz lenne mondani, de az biztos, hogy megszámlálhatatlanul sokat. Hogy azt ne mond- ' jam: a szükségesnél, a megengedettnél jóval többet. Meglopjuk hát maguh- kat, kincsünket, az erdőt irtjuk, vagy csak egyszerűen hagyjuk tönkremenni. Olykor felmerül bennem: miért engedjük, hogy: így legyen? Mert lehetne másként is. A természetbe egyre jobban behatoló ember otthont, felüdülést, kikapcsolódást találhat a fák között. Idehaza az ötvenes években kezdődött meg a kiáramlás a településeket körülölelő erdőkbe. Turistaházak, hétvégi bungalók épültek, s ez a folyamat most sem állt meg. Ám nem feledhetjük, hogy mindez nemcsak hasznot hajt, hanem mérhetetlen kórt is okozhat. A szemét, az engedély nélkül, amúgy sutyiban lerakott hulladék már-már elönti a kisebb- nagyobb facsoportok tövét. Sződliffet határában, köz-' vétlenül a 2. számú főút mellett hiába birkózik esztendők óta a tanács a névtelen, a megfoghatatlan, s éppen ezért megbüntethe- tetlen. illegális lerakókkal: a ma elhordott kupacok, hegyek holnapra ismét ott magasodnak. Felelőtlenség •lenne mindez? Nem! Több annál, mert mindennek következményeként olyan károk érik a világegyetem méreteihez mérten csak aprócska, porszemnyi Földet, amelyek már a! civilizáció létét fenyegetik. Mert gondoltak-e már arra, hogy a sok műanyag a kétségtelen praktikussága mellett hatalmas hátránnyal is hír? Nevezetesen azzal, hogy a talajba kerülve nem bomlik el, hanem nagyon sokáig — a jó ég tudja,; hogy meddig — ott lapul a fák. a bokrok tövében. Az erdő nem üzenhet, nem tiltakozhat, nem. mondhat fel, nem vonulhat arrébb egy kicsit, megszökve a pusztítók elől. Nekünk kell hát megvédenünk saját magunktól. Leginkább azokat a területeket, amelyeket éppen a pihenés, a kikapcsolódás érdekében nyitottak meg a nagyközönség előtt. Hazánkban például .mintegy hetvenezer hektárnyi berendezett parkerdő van, kétszáznegyven helyen létesült üdülőerdő, mintegy másfélszáz erdei autóspihenő épült, s jelenleg tizenöt erdei úttörőtábor működik. Ezek közül nem egy megyénkben. A legismertebb talán a pilisi parkerdő, amely elsősorban a fővárosiaknak s csak részben a környékbelieknek nyújt lehetőséget az aktív, túrázással, pihenéssel egybekötött kikapcsolódáshoz. Értékét e tájnak tovább növelte, hogy 1978- ban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal létrehozta a pilisi tájvédelmi körzetet, az UNESCO pedig három esztendővel később bioszféra- rezervátummá nyilvánította a táj legértékesebb részeit. E döntések is jelzik, valódi kincs van a kezünkben. S bár több helyen L« táblák figyelmeztetnek er re, mondanom sem kel! nagyon sokan fittyet hány nak rájuk, s ott pusztít ják a környezetet, aho érik. A legfrissebb ada' szerint tavaly mintegy 10 millió forintot kényszerült költeni a megrongált, ellopott berendezések pótlására, illetve az erdőben hagyott vagy oda kihozott szemét összegyűjtésére és elszállítására az erdőgazdaság. Arról nincs adat, mekkora jóvátehetetlen kár érte a természetet a letört, elvágott facsemeték, az össze-vissza faragott fák miatt. S ha ehhez hozzátesz- szük, hogy a savas esők is évente több ezer köbméternyi tölgyet, nyárt és más fajtát pusztítanak el, akkor láthatjuk: tetemes veszteség ér mindnyájunkat. Mostanság hétvégeken zsúfolt a vidék, egy esztendő alatt mintegy két- millióan keresik fel a parkerdőt. E terület terhelése az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt. S ez azt is jelenti, hogy a pusztítás mértéke is egyre emelkedik. De vajon szükségszerű-e ez' az egyenes arányosság? Bár az eszünk azt' mondatja: nem, a világot jobban ismerő énünk máris sorolja: egyre lazább az állampolgári fegyelem, egyre kevesebb pénz van a pótlásra, az újat teremtésre. R endben van, fogadjuk el: forintjainkból holnap sem lesz több, de a fegyelmét .számon lehet és kell is kérnünk. Ez csak rajtunk múlik! Furucz Zoltán hétvégi házak tulajdonosai, tehát az állandó vendégek vannak többségben. Ezért a kereskedelem könnyebb helyzetben van, mint másutt, hiszen az ellátást nagyabb biztonsággal, lehet megszervezni. — Nem az árumennyiséggel, nem is a választékkal vannak gondok, hanem a kiszolgálással — mondja Becz Gábor, a tanács kereskedelmi előadója. Nehéz embert találni a boltokba, szinte mindegyikben kevesebben dolgoznak, mint kellene. Akad olyan üzlet is, ahol tíz kereskedő van, holott az eredeti létszám 18 volna. Ennek elsősorban Pgst közelsége az oka. Nálunk egy boltvezetőhelyettes 4 ezer 500 forint körül keres havonta, a fővárosban pedig 7 ezer forintot is kaphat ugyanazért a munkáért. Az üdülőterületeken sok az 1—2 személyes bolt. A nyári szabadságolások miatt gyakran előfordul, hogy 2—3 hétig is zárva tartanak. Égen-földön nem találni olyan embert, aki váltóleltárral átvenné ilyen kis időre az üzletet. A helyi sajátosságok miatt az üdülőterület a szigetszent- miklósi bolthálózattal együtt, annak részeként fejlődhet tovább. Ebben az ötéves terv- tot, javítják az ellátást Lakihegyen. K. L. Vándortábor kisdiákoknak Sok ezer olyan gyermek él nagy városainkban, akik falusi rokonok híján soha nem ismerkedhetnének meg a vidéki élet ezernyi szépségével, izgalmával, a háziállatokkal, a mezőgazdasági munkával, a régi népi kultúrával. Ezeknek a kisdiákoknak szervezett az idén vándortábort a Pest Megyei Úttörőelnökség, az Ócsa—Dabas—Pusztavacs útvonalon. Több mint ezer kisdobos és úttörő nyaralhat ezen a nyáron a vándortáborban. Felvételeinken a budapesti XII. kerületi Diana úti iskola diákjai. 1. kép: látogatás az ócsai tájházban. 2. kép: kisdobosok a dabasi Fehérakác Tsz üszőnevelő-telepén (MTJ FOTO Rafael Csaba felvételei)
