Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1986. JÚLIUS 15., KEDD Magíódi bejárók gondjai Az inga néha-néha akadozik A vonzáskörzet tanácsainál törekednek a színvonalasabb testületi munkára. Ennek leg­biztosabb jeleként foghatjuk fel, hogy az utóbbi időben jobban megíógalmazott je­lentések, beszámolók és tájé­koztatók kerülnek a végre­hajtó bizottságok, tanácsülé­sek elé. Az állandó bizottsá­gok tagjait is rendszeresen foglalkoztatják. Munkamódszerek Maglódon — az agglomerá­ciós településen — tavaly június 8-án, az általános vá­lasztások során, a tanácsta­gok kétharmada kicserélő­dött. Azóta színvonalasabbak a testületi ülések, több az ér­demi hozzászólás a napiren­dekhez, s ez nagyon jó dolog. Mint megírtuk — új mun­kamódszerekre is töreksze­nek. korábban a helyi sport­kör munkájának átfogó vizs­gálatára állítottak fel egy ideiglenes bizottságot a ta­nácstagokból. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen egy másik — ideiglenes — bizottság adott számot a tes­tületnek a bejáró dolgozók utazási körülményeiről. Maglódon hétezerhatszízhá- rom állandó és nyolcszázti- zenhét ideiglenes lakost tar­tanak nyilván. A munkaké­pes korúak négyezerszázötve­nen vannak, közülük három- ezerszázö!vénén máshová jár­nak dolgozni, háromszáz- nyolcvanan pedig tanulók. A helyi gazdasági egységek: a Rákosmezeje Tsz, a Galván Kisszövetkezet, a Vas- és Fémipari Kisszövetkezet, az ISG járműgyára, az Alsó- Tápiómenti Áfész, az intéz­mények mindössze nyolcszáz- kilencven felnőttnek nyújta­nak helybeli munkalehetősé­get. A legtöbben Budapestre járnak dolgozni, de a környe­ző községekbe is ingáznak pár tucatnyian. Az ideigle­nes bizottság azt vizsgálta, milyenek az utazási körül­ményeik ezeknek a dolgo­zóknak. Maglódon két vasúti meg­állóhely van, a nyaralói és a községi. Reggel 4 óra 50 perc és 7 óra, valamint 13 és 19 óra között általában 10 per­cenként közlekednek a vona­tok, amelyek zöme a fővá­rosba érkezik. Állándó gonSot jelent a csúcsidőszakban a szerelvények zsúfoltsága, s meglehetősen gyakoriak a ké­sések. A kora reggeli vona­tok utolsó két szerelvényén rendszeresen mérik — illegá­lisan — az alkoholt, ez za­varja az utasokat, szinte ki­zárja a kulturált utazást. Sorba kell állniuk Ugyancsak a gondok közé tartozik, hogy a nyaralói vasútállomáson — amelyet a közelmúltban felújítottak — nem árusítanak bérletjegye­ket. Ily módon a maglód- nyaralói bejáróknak is a nagyállomáson kell megválta­ni a havi vagy félhavi bérle­teket, következésképpen sor­ban kell állniuk a hónap ele­jén. Az autóbusz-közlekedésben folyamatos — kedvező — változások történtek az utób­bi néhány évben. Különösen 1983 óta javult szembetűnően a buszközlekedés Monor, il­letve a főváros irányába egyaránt. A reggeli járatok — mindkét irányban — meg­felelően kielégítik az igénye­ket. Délelőtt 10 és délutáh 15 óra között félóránként közlekednek az autóbuszok. Március 1-től a Volánbusz monori üzemigazgatósága két csuklóst helyezett üzembe, amelyek ezen a vonalon köz­lekednek. A maglódi nagy­községi tanács rendbe hozat­ta a megállókat, kialakították a leállósávokat, hogy a csuklósok is be tudjanak áll­ni. i A legnagyobb gondot a 15 és 18 óra közötti zsúfoltság jelenti a járatokon. Ebben a három órában a megenge­dettnél sokkal több az utas Helyben elintézhetik Több mint három és fél éve intézik a közlekedésigaz­gatási ügyeket a Monori Rendőrkapitányságán. Többek között az új jogosítványok A Víaligys Épifi Váiíolnt vecsési üzeme felvesz gépészmérnököt, gépésztechnológust, előkészítő technikust, vi'íanyszercíő művezetőt, 10 tonnás bakdarura kezelőt, víz* és fűtésszerelőt, vas- és fémszarlcezeti lakatost, hegesztőt, gépszerelőt, maróst és esztergályost. Jelentkezni lehet Vecsésen, o Dózsa György u. 82. sz. alct! vagy telefonon: Vecsés, 60., illetve 343-780. kiadását, a jogosítványok cse­réjét, az ideiglenes és nem­zetközi jogosítványok elkészí­tését végzik a szakelőadók. Más — a gépkocsival kap­csolatos ügyeket is helyben intézik már 1983. január 1-je óta. Fontos tudni, az érdekel- tárnék, hogy például a gép­kocsi átírásához be kell mu­tatni az adásvételi szerződést is, amelynek tartalmaznia kell a gépjármű azonosító adatait (rendszám, alváz- és motor­szám). Az új vezetői engedély kiadását kivéve, minden vál­tozáshoz adatlap szükséges. Ezeket a monori Forrás Áru­ház iparcikkosztályán lehet beszerezni. A SCEFÄ Kefe- és Faipari Vállalat, Monor, felvesz középfokú végzettségű és gyakorlott faüzemvezetőt Jelentkezni lehet , o vállalat személyzeti vezetőjénél, cím: Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200. a fővárosba induló és az on­nan érkező autóbuszokon is. A helyi buszok csak a Parking Étteremig közleked­nek, mivel ott van a for­duló. Indokolt lenne, hogy •ezek az autóbuszok, a telepü­lés széléig vigyék az utaso­kat, ehhez azonban új busz­forduló kiépítésére lenne szükség. Az ideiglenes bizottság je­lentése élénk vitát váltott ki a végrehajtó bizottsági ülé­sen. Javaslataikat eljuttatták az illetékesekhez. Ebben fel­hívják az üzemeltetők figyel­mét arra, hogy jó lenne né­hány, Mendéig közlekedő he­lyi vonatot indítani. Ugyan­csak indokolt, hogy a kisma­máknak és tanulóknak kije­lölt helyük legyen a szerelvé­nyeken. A reggeli italozást fel kell(ene) számolni, ha szükséges, drákói intézkedé­sekkel. A nyaralói buszfor­duló megépítése sem késhet már sokat. Kedvező változás összegezve — állapította meg a jelentés — a magló­diák utazási körülményei so­kat és kedvezőén változtak az többi években, s ezt ér­zik az érdekelitek'is. G. J. Nincs holt szezon Könyvek között, kánikulában is Szünidőben többet lehetne olvasni Életre szóló élmény volt, amikor először beléptem a gyömrői könyvtár ajtaján. Manci néni — Kassai Mar- tonné — olyan kedvesen fogadott, mintha a saját gye­reke lettem volna. Jó szívvel, készségesen kalauzolt, s vezetett be a könyvek birodalmába. Annak idején még csak egyedül dolgozott a könyvtárban. Tavaly augusz­tusban azonban végleg búcsút vett a bibliotékától, igaz, így is jóval túldolgozta a nyugdíjas időt. Neki is kö­szönhető a gyermekkönyvtár néhány évvel ezelőtti lét­rehozása a Steinmetz kapitány utca elején — a régi pos­táskor épületében. A vakáció javában tart, de azért kíváncsiak voltunk, akadnak-e látogatói a gyom-, rői gyermekkönyvtárnak, így július közepén. Amint a folyosóra értünk; gyermekrajzokat fedeztünk fel a faliújságon, meg azt a felhívást, amely a felső tagoza­tosokhoz szól. Ebben arra hív­ják fel a figyelmüket a pályá­zatot meghirdető szervek, hogy írják meg — legalább egy oldalon — szünidei olva­sásélményüket. Mint később megtudtam, egyelőre nem je­lentkezett senki, de remélhe­tőleg akad majd pályázó. A könyvtár belső helyisé­gébe érve szomorúan tapasz­taltuk, hogy a falon körbe jön le a festés és a vakolat, mi­vel salétromosak. Az egyéb­ként szépen berendezett bib­liotékát nagyon Jerontja ez a szeplő. W Berta Ilonát, a gyermek­könyvtár vezetőjét nem talál­tuk a helyén, mivel kolléga­nőjét, — Petrovics Tamásnét — helyettesíti, aki a vasadi alkotótáborban tartózkodik jelenleg. Jegyek még kaphatók Autóbusszal a Forma-l-re A Volánbusz monori üzem­igazgatóságának utazási iro­dája is megbízást kapott az augusztus 10-i mogyoródi Forma—1 versenyek jegyei­nek árusítására. Már egy hó­nap sincs a Hüngaroring iga­zi megmérettetéséig, az érdek­lődés is egyre fokozódik a magyarországi Forma—1 fu­tam iránt. A Volánbuszhoz eddig is több csoportos kérelem és jegyigénylés futott be. Pilis­ről, illetve Üllőről, Vecsés- ről különautóbuszok viszik a nézőket a verseny színhe­lyére. Monorról augusztus 10-én délelőtt 9 órakor indul az autóbusz, amelyre termé­szetesen csak azok szállhat­nak fel, akik előzetesen meg­rendelik a jegyet. A főversenyre a belépő és az oda-vissza utazás 854 fo­rintba kerül. Jelentkezéseket még elfo­gadnak — korlátozott szám­ban. Az autóbusz egyébként — közvetlenül a verseny után — 16 óra 15 perckor indul vissza Mogyoródról Monorra. Lehet egyébként szólóbelé- pő.t is vásárolni a Volánbusz monori utazási irodájában. A vasárnapi versenyre a/be­lépő ára 600 forint, a szom­bati kvalifikációs futamra — ekkor döntik el a Forma— 1-esek, hogy ki melyik hely­ről indulhat másnap — 500 forintba kerül a belépőjegy. — ér Ma -más a példakép A vándorlás szüksége ALIG TÍZ ESZTENDEJE még nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munkaerőmozgás. Csakis ká­ros — következésképpen bün­tetendő — mozgást ismertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a piaci követelményekhez ru­galmasan alkalmazkodó ter­mékszerkezet merev munka­erő állománnyal gyakorlatilag elképzelhetetlen. És mégis: számunkra akkoriban a 20— 30 éves törzsgárdatagság volt az ideális: az egy és ugyan­azon munkahelyen megörege­dett szakit tekintette követen­dő példaképnek minden vala­mirevaló vezércikkíró. A ren­deletalkotók pedig ritkán ta­pasztalható találékonysággal ötlötték ki a munkaerőpiac mozgását nehezítő adminiszt­ratív szabályokat. A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgás- világát élte, s a vándormadár­nak titulált munkavállaló a saját érdekeit érvényesítve cserélgette a munkahelyeit. S ez volt a baj, ez volt az igazán káros. Hogy tudniillik a moz­gást csillapítandó, nagy-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirá­nyok valamiféle tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szolgáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szinte magukra hagyva tévelyegtek a munkahelyek között — több­nyire néhány fillérnyi órabér­emelés reményében —, egé­szen a hetvenes évtized vé­géig makacsul tartotta magát a tévhit: nincs érdemleges kü­lönbség a káros és a spontán fluktuáció, valamint a gaz sa­sági élet vérkeringéséhez nél­külözhetetlen mobilitás közölt Ezért is volt kínos megle­petés, 'hogy amikor — a nyolc­vanas évtized elején már el­odázhatatlanná vált a termék- szerkezet korszerűsítése, hirte­len kiderült, hogy ehhez gya­korta nemcsak a nélkülözhe­tetlen termelőberendezések, de még inkább a megfelelően képzett szakemberek is hiá­nyoznak. Nem volt használ­ható átképzési gyakorlatunk és intézményrendszerünk, hiány­zott a megfelelő munkaközve­títői hálózat, s egyáltalán: fel­készületlenek voltunk egy mo­bilabb munkaerőpiac kezelé­sére. Ráadásul: a mozdíthatatlan munkaerő-állománnyal kap­csolatos — és hadd kockáztas­sam meg: képmutató — elmé­letek lehetetlen helyzetbe hoz­ták a vállalatok munkaügyi szakembereit is Egyfelől szü-. net nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racioná­lis munkaerő-gazdálkodásra; ho^V állandósult munkaerő- tartalékra - törekszenek, másfe­lől viszont — nyíltan kimond­va, vagy pedig hallgatólago­san — a vállalatokat tették fe­lelőssé a foglalkoztatási biz­tonság garantálásáért. E ha­mis felfogás szerint a mun­kához való jog munkahelyhez való joggal vált egyértelművé, holott már akkor is csak az állam felelhetett, volna a tel­jes foglalkoztatásért ILYEN ELLENTMONDÁ­SOS helyzetben született vég­re a korszakos felismerés: nincs korszerű gazdaság mobil munkaerőállomány nélkül. Nincs termékszerkezet-váltás könnyén és célszerűen moz­gatható munkavállalók nél­kül. Egy csapásra lebontják a nagy gonddal telepített ad­minisztratív korlátokat, meg­teremtik a mobilitás eszköz- és intézményrendszerét, érvé­nyüket vesztik a korábtji meg­bélyegzések, már nem kiát­kozni való. negatív figura a munkahelyeket próbálgató pá­lyakezdő, s anyagilag is tá­mogatják a szakmai átképzést Nagyot fordult a világ az ügy­ben is, hogy a korábban min­denkit számoiatlanul magába szívó nagyipar hirtelen lét­számleadó ágazattá vált bi­zonyságául annak, hogy az ipar extenzív fejlesztésének egyszer s mindenkorra vége. S milyen érdekes: amit an­nak idején Oly sokan követel­tek, hogy tudniillik a tervsze­rűbb irányítás eredményeként is mozduljon már végre a munkaerőpiac, az megint csak gondot okoz. Legfőképpen az ipari vezetőknek. Évek óta és egyre hangosabban panasz­kodnak az ipari munkaválla­lók számának csökkenése miatt, s manapság már köve­telik e folyamat megállítását, sőt visszafordítását. Gyanak­vóan kérdezik, hogy ugyan hová tűnik el a tőlük elván­dorolt munkássereg, s mintha nem vennének tudomást a té­nyekről. Először is: az ipari és az építőipari létszámvesz­teség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. , A nyolcvanas évek elején drasz­tikusan csökkent az aktív ke­resők száma, mert majd száz­ezren vonultak nyugállomány­ba, vagy haltak meg a még a nyugdíjkorhatár előtt. A mun­kába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munkaerőhiány miatt aggódó ipari vezetőket, ám mégis gyanítható, hogy az ipar fog­lalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spon­tán fluktuációra, még csak nem is a gyanús irányú elván­dorlásra vezethető vissza. Következésképpen az orvos­lás lehetőségét nem kizárólag a szűkebb értelemben vett gazdasági szabályozás eszköz­tárában kell keresni — fel­elevenítve a káros mozgással kapcsolatos korábbi elmélete­ket —, hanem inkább és min­denekelőtt a súlyosbodó de­mográfiai, egészségügyi, okta­tási és képzési bajokról van szó. MINDEZ PERSZE előidéző­je és egyben következménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyomasztóbb morális gondoknak is. A fő kérdés te­hát nem az, hogy káros-e vagy hasznos a munkaerőmozgás, hanem inkább az, hogy milyen célok érdekében és mi módon befolyásolhatók a mozgásirá­nyok. V. Cs. Boris Györgyné helyettesíti őt — ideiglenesen —, aki örömmel számolt be arról, hogy a nyári szünidőben s^im csökkent túlságosan a látoga­tók száma a gyermekkönyv­tárban. — A mai nyitás ól^ ötén jöttek könyvet kölcsönözni. Az iskolaidőben sincs nagyobb forgalom — mondta Borisáé, akinek éppen tegnap járt le a gyese. Most nagy dilemmában van. Tavaly augusztus 1-jén négy­órás munkaerőként dolgozik a gyömrői könyvtárba a. Gyer­meke megszületése előtt a Chemolimpex Külkereskedel­mi Vállalatnál dolgozott, aho­vá visszavárják. A tizenegy és fél hónap alatt viszont any- nyira megszerette a könyvtá­rosi munkát, hogy szíve sze­rint maradna. Igen ám, de a négyórás munkáért mindössze 1 ezer 600 forint fizetést kap. Egyelőre nem sok remény van arra, hogy főállásban foglal­koztassák őt.... Közben megtudtuk, hogy Seres Kati, Czövek Ági, Or­bán Melinda, Fóth Bernadett volt könyvet kölcsönözni a mai napon. Nagy Richárd ötödik osztályos tanuló a test­vére könyveit hozfa vissza, s vjtt helyette másikat. kf Macsuha Éva könnyű hely­zetben van, hiszen a szom­szédban lakik, igazán nem kell sokat gyalogolnia, hogy a könyvtárba érjen, ősztől már gimnazista lesz Monoron, érthető tehát, hogy a komo­lyabb könyvek iránt érdeklő­dik. Molnár Kata: A manda-' rinkalap és Jókai Mór: Kár- páthy Zoltán című regényét vitte haza olvasná. Az asztalon megszemléltük azokat az új alkotásokat, amelyeket szintén kölcsönöz­hetnek a gyerekek. A kis Tilly Tamás hordta le — négyszer is fordult — a nagykönyvtárból. Egy kis íze­lítő a kollekcióból: Louis Per- gaud: Gombháború; Astrid Lindgren: A rabló lánya; Fe­hér Klára: Mi, szemüvegesek, Kalász Márton: Morgató, Kiss Benedek: Fütty úrfi, Kormos István: A nyár gyerekei, Sza­bó Árpád: Róma jellemei, Teknős Péter: A vasfejű. Gre- guss Ferenc: Élhetetlen felta­lálók, halhatatlan tanulmá­nyok I—II. Aki olvasta Fe­kete István gyönyörű állattör­téneteit, bizonyára kíváncsi az író életére, amelyet- Valló László Emlékké válók magam is című könyvében regisztrált. Meglepődve láttuk Kurt Seel- man: Gólya hozza ... ? című könyvét, ami a nemi felvilá­gosításról szól, de gyerekek­nek is ajánlott irodalom. SS'ih Űjabb és újabb olvasók ér­keztek, illetve távoztak köz­ben, A gyömrői gyermekbib- Jiotékában tett látogatásunk során meggyőződhettünk ar­ról, hogy nincs holt szezon az intézményben, nyáron is sok gyerek választja kedvencjdő- .töltéséül az olvasást. Ami ugye az egyik leghasznosabb dolog gyerekeknek, felnőttek­nek egyaránt. Gér József Kulturális program Ecseren kedden 17 órától karate. Gombán az autós kertmo­ziban 21.30-tól: Egy maréknyi dollárért. Gyomron 9-től bútorkiálli- tás és -vásár. Mendén 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban I8-tól és 20-tól: Hóbortos nép­ség. ISSN 6133—2651 (Monori Rlrlfip) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom