Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ina Múl' XXX. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ara: 1,310 forint 1986. JÚLIUS 15., KEDD MA: Bossxtmió feltok a gyárudvaron ? (3. oldal} A nagykőrösi Bfossufh-sxobor (5. oldal) Hines kasai veretlen (7. oldal) Párizs bemutatkozott (7. oldal) Halálos sérülések (3. oldat) Thatcher moszkvai meghívása Sevardnadze Londonban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szovjetunió- beli hivatalos látogatásra szó­ló meghívást adott át Mar­garet Thatcher brit kormány­főnek hétfőn délután. A mi­niszterelnök asszony hivatalá­ban folytatott, esti órákba nyúló megbeszéléseken részt vett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter és Leonyid Zamjatyin londoni szovjet nagykövet is. Előzőleg a brit diplomácia ve­zetője -fogadta el Sevardnadze meghívását, amelynek Howe o jövő évben tesz eleget. Londonban feltételezik, hogy a külügyminiszter viszontlá- togatása készíti majd elő a talajt Thatcher asszony el­ső hivatalos moszkvai látoga­tásához. A két külügyminiszter hi­vatalos tárgyalásainak első fordulójára a brit külügymi­niszter vidéki rezidenciáján került sor. Háromórás meg­beszélésükön áttekintették a kétoldalú kapcsolatok leg­fontosabb vonatkozásait. Howe ismertette szovjet kollégájá­val azokat az új brit javas­latokat, amelyeket a nap fo­lyamán Genfbe repülő Ti- (Folytatás a 2. oldalon) Le Duan elhunyta alkalmából Részvétlátogatás a nagykövetségen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára hétfőn részvétlá­togatást tettek a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségén Le Duannak, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának elhuny­ta alkalmából. Rásül a málna a bokorra a hosszan tartó melegben Túljutott félidején az aratás Akadálytalan az új gabona átvétele a megyében ;SSS ' m If í .v.X.'J-Á 1 i i ■rsevsN A dunavarsúnyl Petőfi Termelőszövetkezet tábláján is falják a kalászokat a kombájnok. (Veress Jenő felvétele) A Pest megyei termelőszö- csak így akadályozható meg, hogy a vártnál amúgy is ke­vesebb termésből még le is vetkezetek a búzának immár a felét betakarították mint­egy 40 ezer hektárnyi terü­letről. A szárazság, a tavalyi őszi és az idei tavaszi eső hiá­nya, a korai nyár sajnos nem tett jót a gabonának. Igaz ez az őszi árpára is — ami­nek az aratásával elkészültek a mezőgazdászok —, és úgy tűnik, a tavaszi árpára és a ' rozsra is, aminek körülbelül a 7—10 százaléka került ed­dig a magtárakba. A magbor­só 50 százalékát gyűjtötték már be. Az aratás utáni teen­dőkkel is szépen haladnak a földeken, a learatott részek 25 százalékán már bálákban áll a szalma. Nincs átvételi probléma a betakarított gabonával. A ki­jelölt átvevőhelyek és a mal­mok éjszaka is fogadják a nappal aratott búzát, rozsot, mint például Cegléden és Vácott. Az új, minőség sze­rinti átvétel nem okozott fznnakadást, azt, amit a ter­melők kenyérgabonának szán­tak, a sikértartalma alapján a laboratóriumok is annak minősítették. A vége felé jár a málna szedése is, sajnos a most érő szemek a melegben szinte rásültek a bokrokra. Az őszi­barack megyénkben kis terü­leten érik, a sárgabarack szü­retelése a hét végén is folyt. A Pest Megyei Tanács szakemberei külön felhívják az illetékesek figyelmét arra, hogy fokozottan tartsák be a tűzvédelmi szabályokat, mert. égjen. Tűz eddig elvétve, de előfordult. El. E. Szeptemberig megkötik a szerződéseket Kutatásokra négymilliárd jut Az alap felhasználására pályázatot hirdettek Az országos tudományos kutatási alap felhasználásáról tartott sajtótájékoztatót hét­főn Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, az alap bizottságának elnöke az MTA székházéban A főtitkár elmondta: a ku­tatási alapból — amelyet a Minisztertanács tudománypo­litikai bizottsága hozott létre 1986. január 1-jén — áz ere­deti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is, kiemelkedő színvonalú tudományos kuta­tásokat támogatják, elsősor­ban az akadémiai kutatóinté­zetekben és felsőoktatási in­tézményekben. A VII. Ötéves terv idején 3,8—4 milliárd forintot használhatnak fel, ennek fele működési költsé­gekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, műszerbeszerzésre fordítható. Építési beruházást és felújí­tást nem finanszírozhatnak ebből az összegből. Az alap felhasználására az elmúlt év decemberében nyil­vános pályázatot hirdettek, amelyre 1926 témát kültek be kutatókollektívák és egyének. A pályázatokat az MTA tu­dományos testületéi, alkalmi zsűrik és felkért hazai szak­értők bírálták el és rangso­rolták. A bírálatban 1506 szakértő működött közre, ösz- szesen 83 szakterületi zsűri, bírálóbizottság ellenőrizte az egyéni véleményezők dönté­seit. Az Akadémia 10 tudo­mányos osztálya rangsorolta a pályázatokat, s három al­elnöki bizottság tekintette át a javaslatokat. Láng István szólt arról, hogy az előírásoknak megfe­lelően július 15-ig döntöttek a pályázatok sorsáról: az or­szágos tudományos kutatási alap bizottsága egyhangú ál­lásfoglalása alapján 761 pá­lyázat — az összesnek 40 százaléka — kap támogatást. A kutatások időtartama 2—4 év között változik. Működési költségekre, műszerberuházás­ra és a számítástechnikai inf­rastruktúra fejlesztésére 2 milliárd 45 millió forintot fordítanak. Az elfogadott pá­lyázatok beruházási igénye 776 millió forint. A kutatási alap bizottsága 400 millió fo­rintot műszerbeszerzésre, 100 milliót pedig számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére hagyott jóvá. Egy pályázatra átlagosan 2,7 millió forint tá­mogatás jut. Az összegek 16 százalékát a társadalomtudo­mányok, 34 százalékát az élettudományok és 50 száza­lékát a természettudomá­nyok kapják. A legtöbb mű­ködési támogatás a kemote­rápiás, az immunológiai és a kísérleti atomkutatásoknak jut. Arányaiban a legtöbbet a Magyar Tudományos Aka­démia, a Művelődési, az Egészségügyi, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium nyerte el. Az elfogadott pályázatok 3600 kutatót, ok­tatót érintenek, a hazai ku­tatási és fejlesztési tevé­kenységet folytatók 10 száza­lékát. A 761 témavezető kö­zül 95-en 40 évnél fiatalab­bak. Az elfogadott pályáza­toknak 53 százalékát több kutatóhely együttesen nyúj­totta be. Az Akadémia tagjai összesen 124 művel pályáztak, ebből 97-et fogadtak el. Láng István hangsúlyozta, hogy e pályázati rendszerrel hosszabb időre szóló, stabil támogatási rev-dszert sikerül léialakítani. Ezzel növelhető — az elmúlt években erősen lecsökkent — alapkutatások száma. Elmondta, a most el nem fogadott pályázatoknak nagy hányada ugyancsak fon­tos kutatási téma — s csak a fontossági rangsor miatt szorult ki —, ezek esetleg a későbbiekben támogatást sze­rezhetnek. A főtitkár végül szólt arról, hogy az elfogadott pályázatok teljes listáját a pénzügyi tá­mogatás adataival együtt a Magyar Tudomány című fo­lyóiratban közzéteszik, s leg­később szeptemberig megkö­tik a kutatási szerződéseket. Ugyancsak ősszel a kutatási alap bizottsága meghirdeti a kutatási infrastruktúra fej­lesztési pályázatot, amelyre további 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Újabb te­matikai pályázatot várhatóan 1987 második felében írnak ki. A bizottság figyelemmel kíséri a kutatásokat, s az Akadémia tudományos testü­letéinek segítségével értékelni fogja a végzett munkát. Energiakimélő termékek Jobbak és olcsóbbak A szóban forgó három ter­mék más-más gyártótól szár­mazik, ami közös bennük, hogy energiatakarékosak és létrejöttüket az országos kö­zéptávú fejlesztési terv moti­válta. A Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalat műanyagcsöves K ihegyezett a mondan­dó, mint általában az anekdotikus példabe­szédek közlendője, de per­sze lényege igaz. Ott ül a hazai cég üzletkötője a kül­földi partnernél. A vendég­látó benyúl az íróasztalá­ba, kivesz egy fémesen csillogó valamit, tenyerére helyezni és megkérdezi: tudának nekem tízezer da­rabot készíteni ebből? Mi­re az üzletkötő: nem tu­dom mi az, amit mutat, s telexeznem kell haza majd, hogy a háttér, az anyag, a szerszám, a kooperáció ... az annyi mint... három hónapon belül választ tu­dok adni. Jön a japán üz­letkötő. Megkapja a kér­dést. Azt mondja, bocsánat, s kiveszi az üzletember ke­zéből a tárgyat, zsebrevág- ja, udvariasan meghajol, s közli, ha önnek alkalmas, holnap reggel elhozom az első próbaszériát... Lassúság vagy gyorsaság: pénzben mérhetők a külföl­di piacokon. S önmagában a gyorsaság sem ér sok pénzt, ha a hamari munká­val, a gyatrával, az össze- csapottal társul. A külföl­di felhasználót, vevőt ter­mészetesen nem érdekli a háttér, ám ott a nagy baj, hogy gyakran a hazai ter­melő is mellőzi a figyelmet. Elsikkad, mennyi minden apróságból áll össze a — sikeres külkereskedelmi — munka eredménye. Apró­ság, mégis nélkülözhetetle­HÁTTÉR nül van jelen a nagy egész­ben: a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál eredetileg a saját külkeres­kedelmi irodájuk dolgozói­tól származott több olyan gyártmányfejlesztési ötlet, amelyből végül a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert termék lett. A külkereskedők javaslata volt a termékösszetétel olyan módosítása, amely megnöveli a finomabb len­fonalak arányát a készáru­ban, mert ezt a vevő haj­landó méltányolni az ár­ban. További apróságokat so­rolva: a külkereskedők is képviselve vannak — és egészen jól megférnek a tervezőművészekkel — a cég gyártmányfejlesztési stúdiójában; a külkereske­dők is ott voltak a nagy télj esi tményű, folyamatos üzemű festőberendezés be­ruházásának — kiválasztás­tól a próbaüzemelésig — lebonyolításánál. Mindez beleolvad a háttérbe, amint a* is, hogy a külkereske­dők naponta készítenek egy vagy maximum két gépelt oldalnyi összefoglalót a vál­lalat vezetői, s ami nem mellékes, a hat gyár igaz­gatója számára. Az össze­foglaló távirati stílusban tudatja mindazt, ami fon­tos, légyen az a nyers len világpiaci áralakulása vagy éppen egy frisß szállítási szerződés a Budaflax és egy régi vagy új vevő kö­zött. Rakosgathatnánk tovább a mozaik színes kockáit — hiszen bátran választott új szín például az üzletkötők személyre szóló feladatainak kiosztása és a sikeres vég­rehajtás fejében megkap­ható prémium összegének kijelölése —, de talán az eddig leírtak is elegendőek mondandónk bizonyításá­hoz. Ahhoz tudniillik, hogy a háttér ilyen részletgaz­dagsága sem automatikus garanciája a sikeres külke­reskedelmi értékesítésnek, ám a háttér példaként fel­hozott és más hasonló rész­letei híján egyenlő a le­hetetlennel a tartós piacon maradás, a kiegyensúlyo­zott értékesítés. A kény­szer, a feladatokban testet öltő sürgetés, az örökös pénzhiány, a máiról holnap­ra élés tagadhatatlanul nem kedvez a vállalatoknál a hosszú távra gondolkodás­nak, szervezésnek, amint nem kedvez azoknak a kül­kereskedőknek sem, akik folyamatokban gondolkoz­nak. akik azt tartják, egy­szeri haszonért nagy ár kockáztatni — vagy éppen elvesztegetni — azt, ami sokszori haszonnal fizetne, csak éppen türelem, hozzá­értés, kemény munka be­fektetése nyomán. M egengedve az elna­gyoltságot, amint a vállalatok döntő ré­szénél, úgy a népgazdaság átfogóbb köreiben sem kap kellő figyelmet a háttérben sűrűsödő sokféle apró moz­zanat, mert mindenek fe­lett — és bizony olykor minden áron — elsőbbsége van a közvetlen holnapnak, a máir holnap beérkező be­vételeknek. Ezek az örökö­sen ismétlődő közvetlen holnapok a maguk égető teendőivel már-már kitör­lik tudatunkból a valóság nagyon fontos darabját, azt, hogy a holnapot köve­ti a holnapután! Ezért nin­csen kellő becsülete, fon­tossága a háttérnek, ezért számít — sajnálatosan — szabályt erősítő kivételinek az, ami a Budaflax gya­korlatában tapasztalható, s ami ráadásul nem különle­gesség kellene, hogy legyen, hanem a legtermészetesebb jellemzője a termelést kö­rítő, ölelő környezetnek. Külkereskedelmi gond­jaink : napiak. S mégis, va­lahogy egy gyékényre kell hozni a holnapra és a hol- naputánra szólót, máskü­lönben mi magunk kerü­lünk a nemzetközi keres­kedelemben háttérbe úgy, hogy magunkat kell majd okolnunk érte. Mészáros Ottó padlófűtéses rendszerét már egyre többen ismerik, sőt há­zukba be is építették. A min­tadarabot annak idején a Pemü a saját óvodájában próbálta ki, hiszen talán itt a legfontosabb, hogy o teljes légtérben egyformán kellemes legyen a hőmérséklet, és a gyerekek a padlón csúszkálva se fázzanak. De a szakembe­rek számítása szerint olcsóbb is, mint a hagyományos köz­ponti fűtés és üzemeltetése a helyi viszonyoktól függően, akár egyhatodával-egyötödével is gazdaságosabb lehet. A Monori Mezőgép Vállalat az elmúlt 15 év alatt több, mint százezer kazánt gyártott. S bár értékesítésükkel a ko­rábbi kazánhiány után ta­valy már éppen az ellenkező gondjuk volt — tehát, hogy többet tudtak kínálni, mint amennyit a vevők igényeltek, —, ez a termékcsoport to­vábbra is az egyik legfonto­sabb pontja termékszerkeze­tüknek. A korábbi típusokat — melyek fűthetők szilárd vagy tüzelőolajjal, de egyes fajtáik átállíthatóak gáztüze­lésre is — továbbfejlesztik, korszerűsítik, és azokat a vál­lalat tüzeléstechnikai mérő­laboratóriumában folyamato­san ellenőrzik. A Rozmaring Termelőszö­vetkezet az olasz FOAMCEM cégtől vásárolt egy habce­ment- és habbeton-előállító gépsort, amellyel immár na­gyobb mennyiségű habcement szigetelő anyagot állítanak elő. A Budapesti Műszaki Egye­tem Építészeti Laboratóriumá­ban végzett vizsgálatok sze­rint ez az anyag igen jó hanci- és hőszigetelő és tűzálló. A falra történt felvitele után egy nappal már nyugodtan rá le­het lépni, négy-öt nap múlva bármit rá lehet ragasztani és 28 nap elteltével a nvomószl- lárdsága 10 kilogramm/négy- zetcentiméter. Előregyártóit lapok formájában is forgal­mazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom