Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

4 1956. JCLIUS H., HÉTFŐ Zártkerírendezés Budakeszin > Somba mádra nőttek a házak Mint a teljesen spontán, átgondolatlan és rossz tele­pülésfejlődés legjobb példáját említette egyszer a Budake­szin található Máriamakk beépülését a Pest Megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat szak­embere. Aki végigjárja a zártkertnek minősített terüle­tet, be kell látnia, hogy eb- ;ben a megállapításban nincs semmi túlzás. Itöagánjjarceüázás Beszélik, hogy amikor a ..nyolcvanas évek elején or­szágosan felmérték az enge­dély nélküli építkezéseket, ■Pest megye — ki tudja, mi­lyen számítások alapján — ezer körüli ilyet jeléntett. Ám kiderült, hogy csak Budake­szin, az említett máriamakki területen ezernél is több épít­mény készült mindenféle ta­nácsi jóváhagyás nélkül. Nem véletlen tehát, hogy az akko­ri építésügyi és városfejlesz­tési miniszter közbenjárására először az országban Mária­makk területére készült zárt­kerti részletes rendezési terv. De vajon, miként juthat egy kétszázhuszonöt hektáros terület néhány esztendő alatt oda, hogy ezernél is több en­gedély nélküli épület csúfítsa el, hogy a szinte jóvátehetet­len rablógazdálkodás követ­keztében fél falunyi terület váljék ellenőrizhetetlen dzsum­bujjá? Hiszen a ház — még ha fából van is — nem gom­ba, amely eső után percek alatt bújik ki a főidből. — Valaha hatalmas ta­gokban, magánszemélyek bir­tokában voít ez a terület — magyarázza Tátrai György, a Budakeszi Tanács műszaki cso­portvezetője a kialakult hely­zet előtörténetét.— A hetve­nes évek elején elkezdték par- celláziii. és igen rövid idő alatt kétezer-h étszáz telek jött létre. Ezeken ma körül­belül ezernyolcszáz építmény áll. — Nincs mód rá, hogy az efféle, teljesen tervszerűtlen parcellázásokat megakadályoz­zák? — Sajnos bizonyos ese­tekben nincs mód. Hogy ez mennyire így van, ilyen ügy­ben már pert is vesztett a Bu­dakeszi Tanács. Ugyanis egy magánszemély tizenegyezer négyzetméteres telkét eladta tizenöt személynek, de úgyne­vezett osztatlan közösségben. Amikor a tanács telekrende­zési eljárást kezdeményezett, oz eladó a bírósághoz for­dult és el is marasztalták a tanácsot, mivel megsértettük az illető személyiségi jogait. Ettől azonban a felparcellá­zott terület még rendezetlen maradt. Pert vesztettek — Még napjainkban is fenn­áll a veszélye annak, hogy a tanácsnak tétlenül kell végig­néznie, miként osztanak fel teljesen szakszerűtlenül, át­gondolatlanul egy területet? — Tulajdonképpen igen, de a helyzet már javul. No, nem jogi rendezéssel, hanem mert egyre kevesebb az ilyen nagy­méretű ingatlan, s ami még van, arra különösén odafigye­lünk ... — Máriamakk bizonyosan azért fejlődött ennyire, mert minden adottsága — elhe­lyezkedése, megközelíthetősé­ge — alapján, akár belterü­let is lehetne. A rendezési terv kijelölt tartalék területe­ket különféle intézmények Az ilyen hajlék előnye, hogy nem kell lebontani, csak elvontatni? Még családi háznak Is elfogadnák (Veress Jenő felvételei) céljára. Lehet, hogy egyszer még iskola épül a zártkert­ben? — Ez nem valószínű — vá­laszol Bobály■ Mihály tanács­elnök —, de a lakosság, az ott élők, pihenők érdekeit szolgáló létesítmények bizo­nyosan készülnek majd. A ma zártkerti terület olyan, hogy üdülő jellegű továbbfejlesz­tésre is lehetőséget ad. Jogi bujócska Igen körültekintően készült a terv, amely a lehető legke­vesebb bontással, kisajátítás­sal igyekszik rendezni a kis­sé kusza, szűk utcákat. Az át­járók kialakítását is többnyi­re bontás nélkül, oldhatják meg. Igaz, van néhány telek, ezeket jelölték ki tartalék­ként Intézmények céljára, ahol építési tilalmat rendel­tek el, illetve, amennyiben a telekre valami mégis kerül, azt lebontják. A tulajdono­sok természetesen az akkori forgalmi értéknek megfelelő kártérítést kapják majd.­— A rendezési terv meg­léte önmagában nem csoda­szer — kapcsolódik e gondo­latkörhöz a -tanácselnök. — A megvalósítás ha lassan is, de halad. Folynak az útszabá- lyozások, szélesítések, erőfe­szítéseket teszünk a kéreske- .delmi ellátás javítására, de tudnivaló, hogy ezzel, kap­csolatban a belterületen is komoly gondok mutatkoznak. Hosszú évek óta tartalékol­tunk például egy saroktelket a Napsugár és Gábor Áron utca találkozásánál, olyan magánvállalkozóra várva, aki élelmiszerboltot nyitna itt. Végre van jelentkező, ve­gyesbolt és büfé készül-. Megrendelték a terveket Máriamakk teljes elektromos hálózatának megépítéséhez. A több ezer telektulajdonos szí­vesen fizet, hiszen végre eb­ben látják egyik gondjuk megoldását. Ám ahhoz, hogy ez a terület olyan legyen, mint a szomszédos-, úgyneve­zett nagyszénászugi zártkert, amelyet annak idején a tanács parcellázott fel, még nagyon sokat kell tenni. Remélhetőleg nemcsak Bu­dakeszin, hanem másfelé is kevés ma már a tucatnyi par­cellára osztható ingatlan. Ám amíg csak néhány száz is van ilyen az országban^ meg^ érné olyan egyértelmű jog­szabályt megalkotni, ameiy nem adna módot jogi bújócs kával rendezetlen, később sok gondot és költséget jelentő te­lekosztásokra. Móza Katalin A vásárlón is, a kereskedőn is csattan az ostor iiósdon miért nem leket? — Nekünk a nyár csak a gondjainkat tetézi. Bezár az iskola, az óvoda, s dolgozóink éppúgy mint mások, sze­retnék idejüket gyermekeikkel tölteni, pihenni. A lakos­ság ugyanakkor jogosan várja el tőlünk a megszokott el­látást. Ez a helyzet feszültségek okozója minden eszten­dőben. Borzovay Gábornak, a Nyu­gat-Pest Megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatóhelyettesének szavaival máris a téma kellős közepé­ben vagyunk, összeegyeztet­hető-e a bolti dolgozók sza­badságolása, az üzletek nyári nyitva tartási rendje és a vá­sárlói igény egy olyan keres­kedelmi cégnél, ahol az érde­keltségi kör Visegrádtól Rác­kevéig terjed? Varga Gyula értékesítési osztályvezető be­szél a felkészülésről: A boltoktól kapott infor­mációk alapján készítjük el a szabadságolási ütemtervet úgy, hogy egy településen valame­lyik azonos típusú üzlet min­dig fogadja a vásárlókat. A két műszakos boltoknál, ha másként nem megy, legalább szűkített nyitva tartással. A programot elküldjük a helyi tanácsoknak is jóváhagyásra. Nyári menetrend — Mennyire tartható ez a menetrend a nyár folyamán? — Mindig előfordulhat va­lami — betegség, egyéb —, amely felborítja a kialakított rendet. A legrosszabb, ha vezető nélkül marad az üz­let. — Ilyenkor mi a teendő? — Bezárjuk a boltot. — Képzelje csak, mit mond erre a vásárló: azért nem ju­tok tejhez, kenyérhez, húshoz,' mert eladó ugyan lenne, de hiányzik a főnök, Nincs más megoldás? Nyugdíjas boltve­zetők bevonása, 'ideiglenes át­helyezés más üzletből, vagya központból küldeni egy ta­pasztalt munkatársat? — Nekünk létkérdés a for­galom, abból élünk, de a vál­lalat vagyonát, nem bízhatjuk bárkire. Vannak persze ötle­teink, fizetni is tudunk a vál­lalkozóknak. Csak kevés a számba jöhető ember, s közü­lük se mindenkit csábít ez az ajánlat-r Hogyan egyezkednek a partner szakigazgatási szer­vekkel? — Most éppen a Diósdi Ta­náccsal vitázunk. A 62. szá­mú ABC vezetői felváltva mennek szabadságra, a lét­szám sem elegendő a két mű­szakhoz. Ez a bolt egyébként is magas túlórával dolgozik, tovább már nem feszíthetjük a húrt. A tanács viszont nem járul hozzá a rövidített njút- va tartásihoz. Nincs más hát­ra, kész tények elé állítjuk őket. Vita a tanáccsal Irány Diósd. Az Osztapen- kó-lakótelep ABC-j ének be­járatánál valóban ott a táb­la: hétfőtől csütörtökig 3 óra­kor, pénteken 6,-kor, szomba­ton egykor zárnak. — Rettenetesen kellemeitlen — csóválja a fejét Borbás La­jos, aki éppen kenyeret vásá­rolt —, a telepiek legalább 80 százaléka a fővárosban dol­gozik, háromig nem érnek ha­za. Pestről kell cipelniük min­dent. — Ráadásul a közeli maszek is zárva — szól Nánási Györ­gyi, akivel a bolt előtt talál­koztam. A diósdiak nem vitatják: az eladóknak is jár a szabadság. De ahogy nő a sor az áru­ház előtt, úgy válnak egyre ingerültebbé a tűző napon. Szupics Sándorné üzletve­zető sírva fogad: — Ketten nem jöttek ma be; egy pénztáros, meg egy pultos. A többiek szabadsá­gon vannak. Képtelenek va­gyunk négyen állni ezt a ro­hamot. A dolgozók berzen­kednek, 3800 forintért nem vállalnak pluszterheket. Az áru is késik, a vásárlók meg reklamálnak. De hát mit csi­náljak? Mondtam nekik, hogy van felvétel... Miért kellett a maszeknak is pont most be­zárnia ! — Nem írhatjuk elő a kis­kereskedőnek, mikor akar nyaralni — mondja Nagy Ist­ván tanácselnök. — Különben is, az alapellátás elsősorban az állami kereskedelemre tar­tozik. A NYÉK pedig tiltako­zásunk ellenére beszüntette a két műszakot. Időszerű lenne, ha változtatna kereskedelem­politikáján. Részmegoldások Mit mond erre a vállalat: 900 dolgozó jut a mintegy,205 egységre, azonnal fölvenné­nek akár 400 embert is, ha jönnének. És ami Diósdon most probléma, az érdi Posta­telepen levő 168. számú élel­miszerboltjában már nem az. Amíg a két vezető .pyaral, ad­dig Kocsis Lajos nyugdíjas feleségével irányítja az üzle­tet. A vásárlók észre sem ve­szik a változást. — Sorba engedjük a dolgo­zókat szabadságra, ahogy visz- szajön kollégájuk. Felvettünk egy eladót meg két most vég­zett fiatalt próbaidőre. Ha ez sem elég, akkor a vezető is odaáll a pult mögé. Inkább túlórázunk, de két műszakban üzemelünk. Ilyen is van tehát. Meg olyan is, hogy a vállalat 93 szerződéses boltvezetője nya­ranta lehúzza a rolót. Mint például Nagykovácsiban, ahol most a 3. számú ÁBC-be bu- szoznak a felvégen élők, mi­vel a 68. számú bolt zárva. — A két műszak mellett még vállaltuk a hétfői nyit­va tartást is, de csak 7-től 14-ig — tájékoztat az ABC vezetője, Faur Tivadarné. — Ennyire telik csak nyolcunk erejéből. Így is agyonhajszol­tak vagyunk, elhiheti. A kereskedelem nyári gond­jai nem új keletűek. Megoldás — elfogadható megoldás —hí­ján, az ostor nemcsak a vá­sárlókon, hanem a kereske­dőkön is csattan. Ä jó példák ismeretében adódik a kérdés: nem lehetne általánosan el­terjeszteni azokat a megoldá­sokat, amelyek Segítenek át­hidalni a szabadságolásokból fakadó problémákat? Ügy hisszük, a válasz ké­zen fekvő: lehetséges. Csak­hogy sajnos, embere, cége vá­logatja ... ' Tóth Andrea Nem toetonbunker. Nyaralói A fejem tudnám a falba verni. Be­látom, hogy én, akinek, most már bevallom, ifjúkorában felajánlották az Állami Hirdető igazgatói állását, akko­riban büszkén visszautasítottam" és csak úgy tudtam megúszni a dolgot, hogy jó néhány hónapig mint miniszteri biz­tos működtem. Bizony én akkor nem láttam fantáziát a szakmában, mon­dom, a fejem tudnám falba verni, hogy nem ismertem fel: a jövőt adnák a ke­zembe, népgazdaságunk s tömegkom­munikációnk legdinamikusabban fej­lődő ágát! Most azt mondom róla, „mint Petőfi a Kárpátokról, csak fordított^ sorrendben: tán nem szeretlek;f ámde~ csodállak! Először is tekintsük a szaporodást. Kezdetben volt a plakát a hirdetőoszlo- pokon, az újságokban itt-ott. Ma meg a tévében és a rádióban, no meg a la­pokban úgy szaporodnak, gyarapodnak, mint a beat, amikor a nehéz zenét a művészek már1 egymásnak írják. Teg­nap a tévében volt öt perc, aztán lett kétszer, háromszor, sokszor 'öt, rövide­sen nem is hagy már helyet másnak, mint a főcímeknek. Most pedig vége a reklámnak, jönnek a szakácsok meg a kívánsághangverseny a Skálának, fel­lép a Kardfogú Étterem és Skála Man­ci, zongorán kísér Skála Árpád. No, de mit a mennyiség! A minőség! A reklám elérte a demokratizmus leg­magasabb fokát, ugrásszerűen, bele az új minőségbe. Házasság? Pénzért, csak pénzért, naná, majd ingyért. Bele a po­fánkba a családi házat, a balatoni üdü­lőt, a kötvénypiacot. De minek a ha­gyományos házasság? „Harmincas há­zaspár, magas intelligenciával és Toyo­tával keres hasonló házaspárt közös, együttes programokra.” „Mindig min­denütt együtt, nem fogunk unatkozni. modemnek vagyunk” jeligére a főkiadó­ba. Ha mármost teszem azt, csak húsz hasonló pár a hirdetésre összejön, me­het az autókaraván a saját hegyi ví- kendházakba, s rövidesen egyesületet alapíthatnak, de legalábbis tagozatot a naturistáknál. Sőt, még ez se a határ. Két előítélet nélküli fiatalember ha­sonlóak társaságát keresi. „Kor nem számít” jeligére kedvenc eszpresszónk pénztárába. Van továbbá szerény hozo­mányért idősebb hölgyekhez házhoz megyek „Pedikür is lehetséges” és Standard leányzó, 16 év, 96—55—96 külföldi útra betársulna, költségtérítést nem vár el. Na ja. De persze ezek azért csak ap­rók és lehet egy apró luk akármekkora, nem. onnan fúj a nagy szél. Hanem mondjuk az üdítőfrontról. Eleinte min­denki csak azt tudta meg az egyikről, ha fel akar kerülni a magas lóra vagy a szírttetőre, esetleg , lift híján a tize­dik emeletre, az az ital felhajítja. Az­tán jött a konkurencia és minő változa­tos! Az egyikben van szénsav, a másik­ban nincs, a harmadik trópusi gyü­mölcsből sajtolja a levet, a negyedik egészséges, az ötödik kábít, a hatodik dolgozik helyetted. És mindezt kik ajánlják? Bájos gyerekek, kórusban, szexis fiatal nők egy szál sejtelemben, olykor egy-egy nagymama, nagypapa, többnyire kísérő férfiak ölelő karjai — igyál, vegyél, gyerek, felnőtt, serdülő, öreg őszülő. Szörpöt iszol, de a paradi­csomba lépsz bele! Az ám! De hatáso­sabb fogások is előkerülnek, összegyűj- tesz ezer kupakot, kapsz egy sorsjegyet és tiéd lesz egy számítógép. Ez jó rek­lám, mert az ezer kupakot mindig a presszós kiszolgálók szedik össze, ak­kor pedig ők éppen azt a fajtát tartják, bármit is kérsz. Hiába ígér rá a másik egy társasutazást a Bahamákra, avagy azt, hogy Nápolyt láthatod, s ha ott meghalsz, életbiztosítást fizet a vállalat. Hasonlóan nagy kínálat csak kozme­tikumok terén özönlik belé'a szemedbe. Más típust vegyél éjjelre, mást nappal­ra, mást alapozónak, mást felepezőnek. Mást a hónod alá, mást a lábadra; mást a hasadra, megint mást a hátadra, nem is szólva sz°möldöködről, szempilládról, az alattuk elterülő orrodról, a mellettük burjánzó pattanásokról, és van neked nyakad is, combod is, talpad is, legföl­jebb közben feldobod. I)e még hozzá csakis ezt a márkát vásárold, vagy csakis a másikat, vagy csakis ezt az importot, annak már az ára garancia. Fürdősóból különböző reklámokon vá­laszthatsz ősi kivonatot vagy új talál­mányt. amelyben van polybé és két- ■•féle antibiotikum, veheted a természet ajándékát, mely habzik és a legmoder­nebb vegyiparét, mely szuszpendál. A csúcs azonban szerény személyem szemében a növénytápszer. Ha rezedát akarok burjánoztatni, előbb permetez­zem be szuperneoviddel, egy literbe egy milligramm, ha gyilkos galóca kell ne­kem házi használatra, szórjak szét va­lódi Killer-magot, az amerikai hadsereg is ezt használja, ha a kalász feje kicsi, tömjem Algebra—222-vel, ha a káposz­tát eszik a kecskék, vásároljak kecske­riasztót, mnlyleoke ellen is hasznos. Pálmafára Nendilint, almafára szuper- lidint, uborkafára arzéndikloridot, a csomagolás kitüntetések helvén is hord­ható, szalagja nemzetiszínű. E gyszóval be vagyunk reklámozva és a távlatok beláthatatlanok. Ha egy hirdetés jelenik meg nemsokára, mely szerint szemüveglencsét lakkozhatunk rózsaszínnel, minden ezredik vásárló jutalmul bevásárlási utalványt ~ kap — én bizony nem fogok csodálkozni. Igaz, vásárolni semrÉn spéciéi friss párizsit szeretnék venni, hűtőpultról, az se baj, ha nem kapok mellé sorsjegyet, csak, könyörgöm, egy kis papírt, amibe be­csomagolják. i Gombó Pál: ^J\örü írehlámozvci

Next

/
Oldalképek
Tartalom