Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

Jól fizeti növény Szedik az uborkát Túrán A* aratásai egyidejűleg megkezdték a szántóföldön termesztett uborka szedését Túrán. Ezekben a napokban a Hatvani út mentén elterülő húszhektáros táblán szüretelik ennek a vidékünkön általában Jól fizető növénynek a ter­mését. Most is azt remélik, hogy — nem utolsósorban az öntözésnek köszönhetően — többször Is érdemes lesz vé­gigmenni a táblákon. Jobb oldali felvételünkön: Tóth Tibornénak megtelt a vödre. 'Alsó képünkön: A Magyar- Kubai Barátság Termelőszö­vetkezét brigádja munka köz­ben. \k Ügyelet Állatorvosi, ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, lsá&zegen, Kerepes tárcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 12-én, szom­baton reggel 8 órától július 14-én, hétfőn reggel 8 óráig: ár. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 6., telefon: 10-209. Aszódon, Bagón, Dányiban, Domonyban, Galgahévizen, G a Igám ácsán, Hévizgyörkön, Usladan, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon július 12-én, szombaton reggel 8 órától július 14-én. hétfőn reggel 8 óráig: ár. Szőke Pál, Aszód, Kossuth Lajos utca 86., telefon: 413. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc vehető igény­be. Mozi A kismaszat. Színes magyar ifjúsági film. Csak 4 órakor! Földrengés. Színes amerikai katasztrófafilm. 6 és 8 órakor! LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM 1986. JÚLIUS 11., PÉNTEK Tovább növekszik a népesség A város beleik ötéves terve Mint jelenítettük, a városi tanács legutóbbi soros ülésén elfogadta Gödöllő hetedik öt­éves tervét, s a végrehajtás­hoz készített társadalmi, gaz­dasági, cselekvési programot Szociális bérlakás Ebben az időszakban a vá­ros lakossága várhatóan 1000—1200 személlyel lesz töhb, minit volt 1985 végén. A növekmény döntő részben továbbra is a beköltözésekből adódik. A foglalkoztatásban nem várhatók jelentős válto­zások. Az iparban nagyjából azonos marad a létszám, a szolgáltatásban valamelyest emelkedik. A mezőgazdasági biotechnológiai kutatóköz­pontban körülbelül kétszáz embert foglalkoztatnak majd. Az agrárkutatásban és felső- oktatásban erősödik a város szerepe, meghatározóvá válik. Ezt a tényt figyelembe kell venni a városfejlesztésben is. A hetedik ötéves tervben is kiemelt helyet foglal el a lakásellátás javítása. A szo­ciális bérlakások építése sze­rény mértékben folytatódik. Mivel a jelenleg nyilvántar­tott hétszéz lakásigénylő kö­zül kétszáz jogosult szociá­lis bérlakásra, valamennyien biztosan nem juthatnak ilyen formában otthonihoz ezekben az években. A nagycsaládosok és a fiatal házasok lakáshoz jutását szociális támogatással igyekeznek elősegíteni. A tervidőszak második fe­lében kismértékben, csökken Társadalmi megbecsülés Messzire jutott lányok az általános iskolások száma, ugrásszerűéin nő a középisko­lásoké. Legkésőbb a terv kö­zepéig föl kell építeni, az új gimnáziumot. Az egészségügyi hálózat fejlesztésére bővíteni szükséges a szakrendelőket, létre keli hozni az anya- és gyermekvédelmi központot. Kiemelt feladat a szennyvíz­tisztító mű befejezése. Mind sürgetőbbé válóik az új temető elkészítése. A területet kisa­játították, bekerítették, a ra­vatalozó engedélyezési, vala­mint a temetkezési vállalat kirendeltségének kiviteli ter­vei elkészültek. Az MHSZ- repülőtór mögötti területen kijelölték az új szemétlerakó helyet. Ennek befogadóképes­sége az első szakaszban 600 ezer, a másodikban 1 millió 500 ezer köbméter. Még egy sanikalates pontja a tervnek, a posta építése, hiszen ez a város üzemeinek, intézmé­nyeinek, a lakosságnak, a te­rület hírközlésének az alap­ját képezi. A hetedik ötéves tervet úgynevezett kétsávos válto­zatban készítették. Az alsó sáv jelenti azokat az összege­ket, amelyeket akkor vehet­nék igénybe, ha a gazdasági helyzet szerényebben alakul, a fölsőt, amikor az jobban alakul. Az alsó és felső sáv közötti különbség kerekítve 54 millió forint. Kommunális ellátás Újabban a .tanácsok egysé­ges pénzügyi alappal gazdál­kodnak. A feladatokat tekint­ve persze továbbra is létez­nék működtetési, fenntartási, illetőleg fejlesztési munkák. Először nézzük a működési, fenntartási kiadások alakulá­sát a hetedik ötéves tervben. Ennek teljes összege vala­mivel meghaladja a másfél milliárd forintot, ami 41 szá­zalékkal több a korábbi öt­éves tervénél. Kommunális ellátásra 193 milliót fordíthatnak. Köztisz­taság, parkgondozás, új lám­pahelyek létesítése, a növekvő áramdíjak költségeit fedezik belőle. Az utak korszerűsí­tése, fölújítása, a Rákos-patak rendezése, karbantartása, az állami bérlakások rendben tartása ugyancsak ennek az ágazatnak a dolga. Egészségügyi és szociális célokra 456 millió áll rendel­kezésre. Ezen belül szociális feladatokra 169 millió szere­pel a tervben. Oktatásra, közművelődésre 688 milliót költhetnek. A kö­zépfokú oktatási intézmények, az általános iskolák, az óvo­dák fenntartása igényli ezeket a forintokat. A középiskolai oktatás feltételeinek javításá­ra központi keretből 2,7 mil­liós támogatást kapnak, amelyből szemléltető eszközö­ket, gépeket vásárolnak. A középiskolai tanulók ösztön­díjára, az úttörőtábor működ­tetésére, sportrendezvényekre, a városi sportkör támogatá­sára 12,5 milliót szánnak. Igazgatásra és egyéb szol­gáltatásra 94,4 milliót-fordít­hatnak. .Ebből 89 millió a tanácsi apparátus bére, vala­mint a párt- és tanácsháza fenntartása. , * 16 Biztonsági tartalék Az intézmények állóeszkö­zeinek fenntartására 38,3 mil­liót terveznek. A biztonságos gazdálkodás megköveteli, hogy tartalékot is elkülönítsenek. Ennek az összege a működési előirányzat két százaléka, 29,4 millió forint. (A fejlesztési kiadásokra visszatérünk.) K. P. Üvig^sszaváltás Bevásárolni mentem a hol­nap kiét unokámmal. Az egyik nyolc- a másik ötéves. Én körbejártam bevásáriókocsi- val a veresegyházi ABC-t, őket pedig odaállítottam a sorba, másodiknak, az üveg- visszaváltóhoz, hogy szokja­nak egy kis önállóságra. Kör- utam az üzletben elég soká tartott, és amikor az üveg- visszaváltóhoz érek, mit lá­tok: unokáim még mindig elsőként ácsorognak, amikor egy felnőtt férfi, ki tudja, hányadák, lép a két gyerek elé két, üveggel teli szatyrá­val, Az üvegváltó kislány pe­dig szemrebbenés nélkül né­zi, ki tudja, hányadszor, a manővert. Elöntött a méreg és elég hangosan léptem közbe, kife­jezve véleményeméit a min­denen, mindenkin keresztül­lépő felnőttre, de nem rejtet­tem véka alá a véleményemet a bolti dolgozó kislány nem­törődömségével kapcsolatban sem. Mindjárt elvette a gyere­kektől az üveget — ahogy azt már jóval korábban meg kel­lett volna tennie. Amikor le­csillapodtam — az ABC jó kávéja mellett — a felnőtt kiszolgáilónőnek is elmond­tam, amit most leírok: Sok minden egyéb hiányos­ság mellett, tanítsák meg a fiatalabbakat arra, hogy te- kintetttell kell lenni a gyerek vásárlókra, akiben vajon mi­lyen kép alakul ki az ilyen csendes incidensek során a felnőttek társadalmáról ? Annak a — nem kis számú — felnőttnek, aki gyerekek elé lépett és lép, akár a ve­resegyházi ABC-ben. Kézilabda Reményteljes fiatalok A megyei I. osztályban a férfiak rangsora a követke­ző: 1. Heted 22 ponttal, 2. Györnrő 19, 3. Csepel Autó 16, 8. Gödöllői SC 11, 12. GEAC 10 ponttal. Városunk körzetéből tehát három csapat szerepel ebben a bajnoki osztályban. Az IM Vasas az élen ál. de közel sem olyan meggyőző eiőny- nyel, mint ahogy arra az ér­dekeltek a kezdetkor számí­tottak. A másik két együttes, a városi és az egyetemi rep­rezentáns, a GSC a nyolcadik, a GEAC a kilencedik helyet foglalja el. Az agrárosokról csak annyit, hogy a felkészü­lés időszakában jóval többet sejtető volt a játékuk, mint amit a jelenlegi helyezésük elárul. A GSC gárdája hellyel-köz­zel annyit teljesített, mint amennyit a szakvezetés elvárt a társaságtól. A közvetlen cél erre az évre az volt, hogy biztonsággal kerüljük el a ki­esési zónát, ez eddig valóra vált. A szerény feladatmeg- jelöfliés egyszerű oka az volt, hogy az elgondolásokkal ellen­tétben nem került sor az if­júsági csapat megbontására, mert számunkra egy életre szóló sikerélmény, az ififoaí- nokság megnyerése került el­érhető közelségibe. A felnőttek rutinos csapata pedig elég erősnek tűnik ahhoz, hogy a mostani mezőnyben a tavasz- szal elért helyről még előbb­re is rukkoljanak. A felnőtték bajnoki szerep­lése tehát megfelelt a vára­kozásnak. ám némi szerencse­vei legalább négy ponttal töb­bet is szerezhettek volna, és akkor már a 4—5. hely vala­melyikén állhatnának. Jelen­tős erősítést hozott Szabados Péter szezonközi átigazolása, vele egy, az NB I-et hajdan megjárt játékossal gazdago­dott a csapat, aki védekezés­ben a legjobbak közé tarto­zott és támadásban a gyorsa­sága. éreH és sokoldalú iátéka az együttes gólképességét nö­velte. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Xagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A Szabó testvérek, Urbán, Szufka, Horváth, Mezei, Viaa es Csikós kapusok tartoztak az állandó csapattagok köze, de például a GEAC elleni vá­rosi rangadóm éppen a fiata­lok lepték meg az egyetemi gárdát, tehát az időszakosan beugró ifisták nemhogy szé­gyent vallottak volna, hanem üde színfoltjai voltak a fel­nőtt együttesnek. (Imre kapus minidig jóil őrizte a felnőttek hálóját, Bátori, Hajdú, Szabó A., és egy-két alkalommal Su- rányi is kiválóan illeszkedett az idősebbek csapatjátékába.) A felnőttek végső soron ru­tinból oldották meg a felada­tokat, ami azzal is magyaráz­ható, hogy a rendszeresen edzésre járók száma ritkán haladta meg a játékosáiiip- mány ötven százalékát, őszre sem várható ezen a téren gyökeres változás. így a tava­szihoz hasonló eredményesség­re számíthatunk, ami a 6—8, hely megszerzésére adhat re­ményt. A férfi ifjúsági bajnokság élcsoportjának állása a tavasd szezon zárásakor a következő volt: 1. GSC 24 pont (százszáza­lékos teljesítmény), 2. Pilis- vörösvár 20 (egy meccsel ke­vesebbet játszott, mint a mieink és csak a srácaink fektették őket eddig két váll­ra), 3. Hclad 17, 4. Csepel Autó 14 pont. Az eddigi teljesítmény di­cséretes, főleg az emelhető ki az if istáiknál, hogy az idegen­beli rangadókat, ha szoros mérkőzéseken is, de hozni tudták. Az eddigi sikerek ko­vácsai: Imre és Morvái kapu­sok, Szabó A., Bátori, Hajdú, Szekeres, Surányi, Rusai, Po- csai. Kovács, Csenteri. A sze­zon közepétől kapcsolódott a csapathoz Szedmák, Várady, Dóka és Tóth László, akik mostantól indultak el az in­tenzívebb fejlődés útján. A bajnokság végkimenetelé­nek sorsdöntő összecsapása minden bizonnyal az őszi nyi­tány lesz a fiatalok számára, amikor az igazán nagy rivá­list, a Pilisvörösvár ifit fogad­juk hazai pályán. A bajnoki fordulók lezárá­sát követően fakultatív ala­pon folynak a foglalkozások, az átmeneti időszakban így is elég látogatottak az edzések. Szükség is van az erő karban­tartására, hogy megfelelő alappal kezdhessük az augusz­tus első hetében beinduló fel­készülést Markó Gábor ISSN 0133—1937 (GödöHöi Hírlap) már az általános iskola befe­jezésekor komolyan szóba ke­rül a felsőfokú továbbtanulás. Ha nem, akkor a szakközépis­kola vagy a szakma marad. Saját tapasztalataimból is tudom, hogy a fizikai szárma­zású fiúknál rendkívül erős kényszer hat a munkába állás vagy a szakmaszerzés irányá­ban, hiszen az apa, a barátok, a szomszédok útját így legegy­szerűbb követni, miközben a félig-meddig eltűrt cigarettá- zással. kimaradásokkal már a családtól való távolságot, új­sütetű függetlenséget is kihí­vóan demonstrálják. Hogy a felsőoktatás terüle­tén mi a pontos kép, azt a Központi Statisztikai Hivatal iíjúságstatisztikai adattára do­kumentálja. Egyetemeken át­lagosan ma 40 százalék, a fő­iskolákon átlagosan 60 száza­lék a nők aránya, természete­sen óriási a szóródás. Az or­vosi karon 54, a gyógyszeré­szeknél 76, a tanárképzőkön 74, a tanítóképzőkben 87 szá­zalékos a lányok száma. Tovább nézegettem a sta­tisztikát és kiderült, hogy amíg húsz évvel ezelőtt a fér­fiak átlagosan körülbelül két­szer többen voltak, most a nők aranya, éppen a fizikaiak között, ahol különösen nagy volt a hátrányuk, meg is ha­ladja a férfiakét. Keressük, kutatjuk az el­múlt negyven esztendő kedve­ző változásait. A most leírtak is azt példázzák, milyen mesz- szire jutottunk. Nemcsak a főzőkanáltól távolodtak el az egykori nincstelenek utódai, de iskolai végzettségük alap­ján magasabbra emelkedtek a társadalmi megbecsülést adó foglalkozások területén is. Fercsik Mihály kú végzettség esetén teljesül az a feltétel a legegyszerűb­ben, ahol az érettségi bizo­nyítvány, bár szakmát nem ad, mégis szakmapótlóként funkcionál, mert a legkülön­bözőbb irodai munkákra tesz alkalmassá, ami nőiesebbnek számít, mint a piszkos, na­gyobb erőkifejtést kívánó, te­hát férfias fizikai munka. De térjünk vissza a felsza­badulást követő időkhöz. 1945 után elemi erejű változások következtek be a magyar tár­sadalom életében, s bár las­sabban, de a nők életútjában is jelentkezett ez a változás. Először a munkapiac szívó ha­tása és a megélhetési kényszer miatt vonultak ki a nők nagy számban az otthonukból, s ek­kor elsősorban a mezőgazda­ságból az iparba távoztak. A továbbtanulás csak lassacskán vált meghatározó ereiűvé. Herczeg Jánosné, a kartali ál­talános iskola igazgatója évek­re visszamenőleg igazolhatná a kollégáival együtt, hogy ál­talában egy-egy végzős osztály 45—46 százaléka megy közép­iskolába, 44—45 százalék szak­munkásképzőbe. Azoknak az aránya, akik . nem tanulnak tovább, körülbelül 10 száza­lék. A középiskola elsősorban a lányok és a nem fizikai szár­mazásúak, míg a szakmunkás- képző a fiúk és a fizikai szár­mazásúak jellegzetes iskolatí­pusa. Mit mond ezzel kapcsolat­ban a középiskolai tanár? Leányok esetén a kétkezi dol­gozók elfogadják a gimnázium választását, mert onnan na­gyobb az esélye az irodai munkának, a fiúk esetében azonban csak akkor reális al­ternatíva a gimnázium, ha A felszabadulás után, ami­kor a különböző oktatási intézmények szélesre tárták ajtajukat a munkás- és pa­rasztfiatalok előtt, komoly gondot jelentett a leányok be­iskolázása. A falvakban élő emberek elzárkóztak a lehető­ség elől, s ha a legényfiút el is engedték a városba, hogy tanuljon, a lányokat szigorúan őrizték a régi paraszti normák szerint: maradjon az asszony a főzőkanálnál, tanuljon meg kapálni, szőni, háztartást ve­zetni, gyereket nevelni. Mind­ehhez nem kell iskola, ott van a nagymama, az édesanya, tudnak azok mindent, amire a lánygyereknek, majd később a menyecskének az élete során szüksége lehet. Ma már hihetetlenül hang­zik, hogy az egyes faluk terv­számot kaptak, hány fiatalt, s azok között hány leányt kell felsőbb iskolába küldeniük. Évtizedeknek kellett eltel­ni, amíg ez az erőfeszítés meghozta a mai eredménye­ket. Ha most vizsgáljuk az egyes községek továbbtanulá­si statisztikáját, akkor azt lát­juk, hogy évek során megelőz­ték a lányok a fiúkat, s amíg a fiúk jelentős része elsősor­ban szakmát szerez, addig a lányok közül egyre többen rendelkeznek diplomával. Csak eavetlen falu, Hévíz- gvörk példája is igazolja a le­írtakat. A teljesség igénye nélkül nézzük a névsort: Szó- ütés Andrásné, Katona Mi- hályné, Berecz Sándorné, Kmetti Lászióné. Fercsik Er­zsébet, Bankó Miklósné, Ko­vács Margit, Fercsik Margit és több társuk is az elmúlt évtizedben végezte el az egye­temet yagy a főiskolát. Nem ismerem a teljes név­sort, de úgy értesültem, hogy jelenleg két lény és egy fiú tanul főiskolán, illetve egyete­men. A középfokú végzettsé­gűek között is magas az arány a lányok javára. Azt hiszem, hogy az ok egyszerű. Köaépfo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom