Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

mrsr M An I. yh,­1986. JÚNIUS 14., SZOMBAT PáSzÍNHÁZI LBVÉLB«« Átmeneti nyár Egy nap a pályaválasztási tanácsadóban Akiket kétszer elutasítottak — Mit jelent önnek a nyár? — tette fel a nem túl találé­kony kérdést a riporter Márkus Lászlónak néhány éve, a Gyu­lai Várszínház Hernádi Gyula írta „történelmi blődli”-je, a V. N. H. M., azaz a Vitéz Nagybányái Horthy Miklós próbái közben. A válasz: — Egy színházi szezont két szín­házi szezon között. A mondat többről szólt, mint Márkus László olthatat- lan és megszakítás nélküli színházimádatáról. Arra is utalt, hogy manapság a nyár valóban nem jelent megszakí­tást két évad közt — inkább átmenetinek nevezhető, mert a lezárult évadot szinte kiha­gyás, szünet nélkül vezeti át a következő évadba. így lesz ez idén is. Mert miközben a Madách, az Ope­rett-, az Opera vagy a Vi­dám Színpad még javában játszik, épp Gyulán már megkezdődnek a nyári játé­kok.' Sőt, a patinás Gyulai Várszínházát most meg is előzi egy új vállalkozás: Esz­tergomban, a Várhegyen, első ízben rendeznek szabadtéri színházi előadást, már e hét végén. Itt a Színművészeti Főiskola egy most végzett osz­tálya játssza a kedvesen fri­vol, bumfordi, népi humorú lengyel misztériumjátékot, melynek címe: Legenda a di­csőséges jeltámadásról. Azt tervezik, hogy évről évre hoz­nak ide ilyen előadásokat, megteremtve ezzel a főiskolá­soknak is az átmenet lehető­ségét az iskolai vizsgaelőadá­sok és a már nem „védett” körülmények közt végzett színházi munka között. S ezzel benne is vagyunk az idei nyár programjának kellős közepében. Áttekintve a kí­nálatokat, két vonás tűnik szembe. Az egyik: néhány ko­rábbi játszási hely most nem tart előadásokat. Kiesik pél­dául a szolnoki múzeum ud­vara, ahol pedig, még a Vitat­ható eredményeket hozó elő­adások is, visszhangot váltot­tak ki. Megint nem lesznek előadások a Zalaegerszeg mel­letti Egervárott, ahol pedig az ország egyik legalkalma­sabb szabadtéri játszási he­lye kínálkozik, s több évadon át igen jó előadások is szü­lettek. Ezekért a színhelye­kért kár, mert már tradíció­val rendelkeztek, és tisztes munkával jelentkeztek. Hogy a csöndes elmúlás oka mi, nem nagyon nehéz kitalálni: elsősorban anyagiakról van szó. A másik észrevétel: egyre több az olyan előadás, amely vagy egy már a szezonban bevált produkciót tesz át sza­badtérre', vagy úgy születik, hogy a szabadtérről majd át­kerül a kőszínházak őszi évad­kezdésére. Ilyen megoldással már korábban is több nyári játszási hely élt. Gondoljunk csak a Vígszínház (pontosab­ban: a Pesti Színház) nem egy darabjára, amely épp Gyuláról került be a Váci utcába, gyakorlatilag azonos szereposztással, s csak apróbb rendezői igazításokkal. De volt ilyen Nyíregyházán vagy Békéscsabán is. A tavalyi kisvárdai várszínházi Nyerges András-darab, Az ördög győz mindent szégyenleni ősszel a nyíregyházi színházban foly­tatta útját, a békéscsabai sza­badtéri Szentivánéji álom pe­dig négyszáz métert költözött csak: a városháza udvaráról a színházba. (Ez utóbbi váltás idén is bekövetkezik, hiszen most Goldoni: Mirandolina cí­mű komédiáját adják a sza­badtéren, és ez lesz az őszi új évad egyik első — ha nem a z első — bemutatója.) Hogy ez a megoldás egyre elszapo­rodik, annak is kézenfekvő okai vannak: ha van egy si­keres és kész előadás, azt ki lehet vinni a szabadtérre, mert ott is megél kis igazí­tással, és a munka nagyobbik része már megtörtént. Azon­kívül az előadás tárgyi körül­ri színház egyébként igen ki­tűnő Tom Jones musicalje a Budai Parkszínpadon (már ezen a hétvégén játsszák, ha az időjárás, is úgy gondolja), vagy a Szegediek szintén kitű­nő Hair előadása, amellyel a színház valósággal turnézik az országban, s számos he­lyen lép fel. De a szegediek­nek van még egy utaztatha­tó produkciójuk, amit szintén bemutattak már a kőszínház­ban: a Hegedűs a háztetőn című musical. Tehát: amolyan készételek ezek, amelyeknek az ízével nincs semmi baj, kellemesen fogyaszthatok, a közönségnek ízlenek, csak ép­pen annak a szempontnak is eleget tesznek, hogy ahol le­het, takarékoskodjanak a szín­házak, a társulatok, a szabad­téri játszási helyek. Persze akadnak majd elő­reláthatóan nagy közönséget vonzó új előadások is. Itt van mindjárt a szegedi musical­bemutató, a Jézus Krisztus Szupersztár. Ezzel a tavaly- előtti István, a király sikerét óhajtják megismételni. Min­den bizonnyal úgy is lesz, mert a hírek szerint a jegyek már elővételben elkeltek. De ez a produkció is költözni fog: Szeged után játsszák majd, több mint tíz előadás­ban, a Margitszigeten is. Gyu­la az idén sorozatban kínálja a magyar darabokat. Íme: Vé­szi Endre: Don Quijote utolsó kalandja: Gyurkovics \ Tibor: Bombatölcsér, Háy Gyula: Attila; Gyárfás Miklós: Csá­szári futam. Csupa szabad­téren még nem játszott mű, köztük három hazai ősbemu­tató. Közülük is több folytat­ja majd életét ősszel a kő­színházakban. De ezek csak a legismer­tebb helyek kínálatai, s még azok közt sem emlegettük Kőszeget az új Páskándi-da- rabbal, az egri Agria Játé­kokat a Szentivánéji álommal, Sopront a megújhodott fertő­rákos! Barlangszínház előadá­saival. E s nem említettük, mert szándékosan a beszámoló végére hagytuk, a szűkebb pátria, Pest megye várható eseményeit. Legelőször persze Szentendréről kell szólni. Itt most is érdekes a kínálat. Műsoron marad a tavalyi nyár egyik nagy (és nemcsak helyi jelentőségű!) sikere, Donizetti Szerelmi bájital című vígope­rája. Ezt július 5-től játsszák. Megelőzően, július 3-án lesz a premierje Moliére: Scapinfur- fangjai című vígjátékának. Ezt Vámos László rendezi, s a szereposztásban Körmendi Já­nos. Dégi István, Kalocsay Miklós, Pregitzer Fruzsina. Kassai Károly és Mácsai Pál nevével találkozunk. Ám, a korábbi évekhez hasonlóan, érdekesnek ígérkeznek a szentendrei Városházudvari játékok, mert ott az Egyetemi Színpad jóízű humorú előadá­sait — a Parasztbibliát, a Pa- rasztdekameront egyebek kö­zött — láthatjuk. S ne feled­kezzünk meg a Zsámbéki szombatok eseményeiről sem; ott összesen hét színházi elő­adásra számíthatunk. A Kossuth Lajos utcai ka­pualjban üvegvitrin. Előtte bámészkodó fiatalok hada. Magam is közelebb furakszom. A kirakatban színes televízió, a képernyőn a legújabb divat szerint öltözött tinédzserek: a fiúk égnek állított, a szivár­vány minden színében pompá­zó hajjal, a lányok malomke­rék nagyságú klipszekkel vo- naglanak. Maszek manöke­nek; a ház udvarában levő bu­tik árukínálatát népszerűsítik. Azt valahogy nem volt ked­vem kideríteni, hogy a divat- bemutató egyenes közvetítés volt, vagy pedig videóról ment. Egy dolog azonban világossá vált: úgy látszik, még mindig érdemes butikosnak menni, hiába árusítanak már egymás hegyén-hátán. Bukottak — hátrányban Váratlanul ért a fent emlí­tett televíziós adás. Olyannyi­ra, hogy egy pillanatra azt hittem, rossz helyen járok, el­tévesztettem a házszámot, és nem a Pest Megyei Pedagógiai Tanácsadó Intézet épületébe készülök belépni. A barátsá­gos, otthonos helyiség azonban még mindig a régi, egyelőre nem költözött el. Folyosóján kényelmes fotelok hívogatják azokat, akik szüleikkel együtt most azért jöttek, hogy segít­sék őket az itt dolgozó pedagó­gusok a továbbtanulásban, hi­szen jelentkezési papírjukat már két iskolából is vissza­küldték. A pályaválasztási tanácsadó részleg vezetője, dr. Szabó Sándorné elmondása szerint az intézetbe eddig 748 elutasí­tott tanuló jelentkezési lapja érkezett be, s közülük 543 fia­tal problémáját sikerült meg­oldani. — A legnagyobb számban a ceglédi Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkáskép­ző, valamint a budapesti Szász Ferenc Iparcikk-kereskedelmi Szakmunkásképző, a Rózsa Ferenc Vendéglátóipari Szak­munkásképző, a Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző dísznö­vénykertész szakja, az 51-es számú Mező Imre Ruhaipari Szakmunkásképző és a keres­kedelmi szakközépiskolák uta­sították vissza a diákokat — mondja Szabó Sándorné. — Milyen okai vannak az elutasításoknak? — A leggyakoribb az,' hogy a választott iskolatípushoz vagy szakmához gyenge a ta­nulmányi eredmény. Gond szokott lenni az is, hogy a jelentkező nem az agglomerá­ciós területen lakik. Aztán vannak olyan gyerekek, akik megbuktak az általános isko­lában és pótvizsgázniuk kell. Mégis olyan divatos szakmát választanak, ahonnan sokkal jobb bizonyítvánnyal is visz- szautasítanak. Ilyen például a szakács, a cukrász, a varró­nő, a porcelánfestő, az üveg­csiszoló, vagy az autószerelő. Hasonlóképpen kurrensnek számít minden eladói szakma, az élelmiszer-eladói kivételé­vel — Mint látom, a legnagyobb számban a fővárosi iskolák utasították el a megyében végzett tanulókat. Vajon miért? — Túl azon, hogy Budapes­ten is kezd már érvényesülni a demográfiai csúcs, a tényhez járult még, hogy csak későn, február elején kaptuk meg a Fővárosi Tanács munkaügyi főosztályának körlevelét, amely konkrétan, szakmákra lebontva szabályozta, hogy melyek azok a fővárosi szak­munkásképzők, amelyek csak Budapestről, vagy az agglome­rációs övezetből vehetnek föl tanulókat. Sajnos, ez a korlá­tozás 36 szakmára terjed ki. A meghívólevél — Évek óta a lányok elhe­lyezése okozza a komolyabb gondot. Ez sem változott? — Valóban: még mindig igen kevés a leányoknak is ajánlható továbbtanulási lehe­tőség. Erre elsősorban a vasas, a textil- és az élelmiszeripari szakmákban van mód, de ilyen pályára nem szívesen mennek. Több olyan vállalattal van azonban kapcsolatunk, ame­lyek azokban a szakmákban fogadják a fiatalokat, ame­lyekre iskolába nem vették fel őket. Ilyen például a Divat- csarnok, a Belvárosi és a Ke­lenföldi Közért, vagy a Gyer­mekélelmezési Vállalat. Itt munka melletti képzésben tud­ják biztosítani a gyerekek to­vábbtanulását, , betanító, majd szakmásító tanfolyamokon. A megyei tanács munkaügyi osz­tályától egyébként eddig tizen­két vállalat kapott engedélyt arra, hogy az elutasított tanu­lók nevét és, címét összeírhas­sa. Ezek a cégek levelet kül­denek. a végzősöknek és abban szólítják fel őket, hogy várják jelentkezésüket a különféle hiányszakmákba. — Az elutasítottak közül bizonyára sokan nem nyugod­tak bele a helyzetbe és felleb­beztek. Mi lett ezeknek a sor­sa? — A fellebbezések eredmé­nyeként 81 tanulónkat helye­zett el a főváros és 106-ot a megyei művelődési osztály Valamennyi fellebbezésnek mindkét bizottság helyt adott. A jövendő butikos Közben a tanácsadó kis szo­báiban serényen dolgoznak a pedagógusok. Kit arról győz­ködnek, hogy rokonszakmá­ban is el lehet helyezkedni, kinek a türelmét kérik, mert bizony sűrűn kell telefonálgat­ni. Egy kislány és az édes­anyja között csöndes szóváltás zajlik. Igazolást hoztak az is­kolából: a diák javított, még­sem bukik meg történelemből. Így már elfogadja a szakmun­kásképző a jelentkezését. S a purparlé oka: a gyereknek esze van, csak lusta. Most, hogy rákényszerült, négyesre DÉLKELET-ÁZSIA. Mesz­sze van tőlünk, igen elmara­dottnak tudtuk országait, egészen a hatvanas évekig. Am Indonézia, Malaysia, Thaiföld, a Fülöp-szige- tek vagy éppen Szinga­púr gazdasági fejlődése nagy meglepetést okoz a világnak. Az elmúlt tíz-tizenöt évben valamennyi országot meghala­dó mértékben fejlődtek, bár az utóbbi időben némi meg­torpanás mutatkozik. Ennek ellenére a fejlődés még min­dig tekintélyes és gyors. A háttérről beszélgetett Fried Judit Barbi Tamás közgaz­dásszal, a Tudománnyal vagy anélkül? című műsorban. S az okok és módszerek föltárása nem volt tanulság nélküli. A föllendülést külső és bel­ső okok támasztották alá. A térség életébe az Amerikai Egyesült Államok mind politikailag, mind pedig gaz­daságilag beavatkozott. A jelentős hiteleket és segélye­ket az érintettek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére fordították. Természetesen ezek a területek nyersanyag­ban rendkívül gazdagok. Igen nagyszámú és olcsó a munka­erő is. Ám céltudatos gazda­ságpolitikával, szelektív módon védelmezték a belső ipart s mellette engedték érvényesül­ni a külföldi beruházásokat is. Az importhelyettesítést pedig fölváltotta az exportorientált­is tudott felelni. A mama csöndes szomorúsággal jegyzi meg: előbb is tanulhattál vol­na! Sűrűn kattan a kilincs, egy­mást váltják a látogatók a szobákban. Az sem ritka, hogy a segítséget kérő még mindig nem tudja, mit is akar tulaj­donképpen. S ez — valljuk meg őszintén — nem olyan nagy csoda. Vannak nehezeb­ben érő gyerekek, akik tizen­négy évesen még annyira kölykök, hogy változatlanul csak a játékon jár az eszük. Akad persze más típus is, aki­nek már kikövezték az útját a célig. Neki mindegy, hogyan tanul, a szülei úgyis mindent elintéznek. Mint ez a nagyon divatosan öltözött leányzó, akinek jól szituált édesapja abszolút modortalanul veri a pedagógus íróasztalát, ilyetén­képpen : — Hogy-hogy nem vették föl a gyereket ruházati eladói szakra? Mégis, miként képze­lik? Hiszen én már megvettem azt az üzlethelyiséget, ahol a lányom butikját rendezzük majd be! A kedves papa végül sértet­ten távozik. Á szomorú az benne, hogy akár fölveszik a leánykáját, akár nem, az a bu­tik bizonyára megnyílik, s ha jól körülnéznek, akkor azt is tudni fogják, hogy a televízión közvetített maszek divatbemu­tatóval bizonyára kiválóan le­het növelni a forgalmat... Körmendi Zsuzsa A zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabad­iskola 19. évfolyamát július 7. és augusztus 2. között tartják. Az iskola célja az, hogy meg­ismertessen a művészi kifeje­zés eszközeivel, módszereivel, azokkal a mesterségbeli és el­vi problémákkal, amelyek szá­zadunk művészeti mozgalmait foglalkoztatták. A szervezők meg vannak győződve arról, hogy minden emberben ott szunnyad a mű­vészetek iránti fogékonyság. Ennek felismerése, tudatosí­tása és kifejlesztése fontos eszköz o személyiség harmo­nikus és sokoldalú kiteljesedé­séhez. Az elsőrendű feladat tehát nem művészek nevelé­se, hanem a vizuális kultúra világába való bevezetés; olyan gyakorlati foglalkozásokkal, amelyeken a résztvevők meg­ismerkedhetnek a művészeti felfogásokkal, annak anyagai­val, megvalósulási formáival. ság. S ami a lényeg: fölismer­ték, hogy az elmaradást le­küzdeni elsősorban az ipar és a tudomány fejlesztésével le­het. Saját erópöl, valamint japán es amerikai segítséggel csúcstechnológiákat honosítot­tak meg. Alacsony szintről in­dultak es csak a gazdaság bi­zonyos ágazataiban (például a számítógépiparban) jutottak ilyen magas szintre. Ez termé­szetesein csak része lehet az egésznek. Ennek ellenére meg­teremtődött az alapja a ké­sőbbi fejlődésnek. És most érkeztünk az okta­táspolitika szerepének fontos­ságához. Rendkívüli intenzi­tással tanítják a gyerekeknek a műszaki és tudományos is­mereteket. A tárgyaknak már a középiskolában igen nagy jelentőségük van. S az okta­tásügy maga is minden lehe­tőséget megkap, hogy olyan fiatalokat képezzen, akiknek tudása záloga lehet a további, intenzív előrelépésnek. S ez bizony nálunk is megfonto­landó ... KI ELLENŐRIZ? Gondola­tokat ébresztő volt Ordas Iván eszmefuttatása erről a hétköz­napi témáról. A népi ellenőr­zés munkáját elemezte. Ha­zánkban több mint tízezren vannak. Nem váratlanul, ha­nem előre bejelentve érkez­nek egy-egy vizsgálatra, még­Karvezctés, gyermektánc Zenei tábor A pedagógusképzés ének­zenei részét illető gondjaink máig megoldatlanok, bár ép­pen eleget olvashatunk-hall- hatunk ezekről a különböző újságokban és a rádióban. A változatlanul visszafelé „fej­lődő” folyamat ellen próbál­nak tenni az említett zenei tábor szervezésével is: a Mű­velődési Minisztérium Peda­gógusképző főosztálya, a Pest megyei Tanács művelődési osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete és a Zsámbéki Ta­nítóképző Főiskola akaratából született tíznapos együttlétre június 23-tól kerül sor Zsám- békon. A résztvevők a tanító­képző főiskolák szakkollégiu­maiból érkeznek. A közös munka jó alkalmat ad a kiválasztott hallgatók énekes, hangszeres, néptáncos készségeinek fejlesztésére. Intenzíven bővíti a résztve­vők tájékozottságát és lehető­séget biztosít a tehetségondo- zásra is. Olyan szakemberek is be­kapcsolódnak a munkába, akik más művészeti ágakban, például az előadóművészet te­rületén dolgoznak. Mellettük külföldön élő magyar anya­nyelvű pedagógusok is vendé­geskednek majd a táborban. A program szerint karveze­tést, kóruséneklést, gyermek­táncokat gyakorolnak Zsám- békon, illetve nyilvános kon­certet adnak Szentendrén és Budapesten. A nyári tanfolyam több szekcióban végzi a munkáját, s valamennyit neves tanárok irányítják. A plein air festő­osztályt Korga György festő­művész,1 a sokszorosító grafi­kai osztályt itíbfüsz József fes­tőművész tanítja. A kerámiá- zás rejtelmeibe Kisfalusi Mária keramikusművész vezeti be a hallgatókat, a rajzosztállyal Aknay János festőművész fog­lalkozik, a tűzzománc techni­kájára Sisa József iparművész oktatja a hallgatókat. Murális festészetet Jets György festő­művésztől lehet tanulni, míg a szobrászosztállyal Paulko- wics Iván szobrászművész foglalkozik. A kerámia- és fémrestaurálás előadója Fran- ta Dezső restaurátor, A művé­szet elmélete és gyakorlata el­nevezésű szekciót pedig dr. Bodri Ferenc művészeti író és Golowics Lajos művészettörté­nész irányítja. is valamiféle misztikus köd övezi őket. Előre meghatáro­zott feladatterv szerint dolgoz­nak, bár igazán közérdekű be­jelentés kevés akad. Annál több a névtelen, s köztük szá­mos olyan, amelyet nem le­het elolvasás után a papírko­sárba dobni. Gyakorta kide­rül, hogy érdemes volt a leír­takat kivizsgálni. S hogy miért az anonim homály? Mert a bejelentőt csak a köz­vetlen inzultusoktól, retor­zióktól tudják megvédeni; a közvetettektől nem. Az emberben több kérdés is fölmerül ilyenkor. Például az, hogy vajon mikor fog a min­denki által sokat hangoztatott hazaszeretet konkrétumokban is megnyilvánulni? Mikor je­lenti majd azt ez a szép szó, hogy szeretem a hazámat, te­hát szeretem a munkahelye­met és a közvetlen környeze­temet? Úgy élek és dolgozom ott, hogy ez tükröződjék min­den cselekedetemből. S aki fe­lelősen gondolkozik, ne ér­hesse gáncs. S vajon mikor jutunk el odáig, hogy nem­csak egymás között, esetleg a folyosókon vagyunk elégedet­lenek, hanem bemegyünk pél­dául a nyilvános tanácsülésre és ott mondjuk el véleményün­ket vagy elmarasztaló kriti­kánkat a helyi vezetők mun­kájáról? Kő. Zs. Takács István ményei — díszeitek, de a jel­mezek mindenképp — is ké- gz még tavalyi kép; a szentendrei Teátrumban játszott Nagy szén állnak. Ezen a nyáron ignác-vígjáték, a Tisztújítás női főszereplői: Farkas Zsuzsa ilyen lesz például a kaposvá- és Miklósi Judit l: mmM. a di ó f i y in. őfósani Bevezetés a vizuális kultúra világába Zebegényi szabadiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom