Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

/ ..... / / MíMm. 1986. JÚNIUS 7., SZOMBAT BÍ:I 'hEt'VÍIÁSPOÚTÍKAI KÍRDÍStl Washington és a NA TO-orszógok vitája Harcok és diplomáciai kísérletek Bejrutban Éleződik a feszültség Afrika déli részén ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Névadában újabb föld alatti kísérleti atomrobbantásra ke­rült sor a héten. Ez volt im­már az ötödik azt követően, hogy a Szovjetunió egyoldalú moratór'umot hirdetett, s azt többször is meghosszabbítva arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ehhez a kezdeményezéshez. I Washington azonban arra hi­vatkozva, hogy a Szovjetunió jelentős előnyre tett szert a nukleáris kísérletek terén, újabb és újabb robbantások­kal válaszolt. Ugyancsak a másik fél elleni vádaskodás szellemében hirdette meg Rea­gan amerikai elnök a SALT- szerződések elleni támadását, május 27-én. A hadászati tá­madófegyverek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződés tervezett felrúgása azóta is vezető helyet' tölt be a világsajtóban, s élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Az amerikai katonai erőfö­lény kivívásának, ilyen áron történő gondolata azonban még a szövetséges NATO-tag- országok többségében is ellen­érzést váltott ki. Nyugat- Európa nemcsak azt sérelmezi, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján ismét úgy döntöttek el egy fontos kérdést, hogy arról meg sém kérdezték, de egyre többen emelik, fel sza­vukat azzal kapcsolatban is, hogy Washington sorra eluta­sítja a Szovjetunió megálla­podási javaslatait. Az „új világ” és a „konti­nens” érdekellentétei, ame­lyek eddig a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokban je­lentkeztek, most olyan élessé váltak a SALT-szerződések kapcsán, hogy Washington óvatos visszakozásra kénysze­rült. Az Egyesült Államok ugyanis a héten módosította korábbi álláspontját, kijelent­ve: a „szovjet magatartástól teszik függővé, hogy az év végén túllépik-e a SALT—II. szerződésben meghatározott határt.” A dolgok ilyen jelle­gű megközelítése persze sem­mire sem ad válasz. Így aztán megfigyelők nem alap­talanul juthattak arra a kö­vetkeztetésre, hogy Reagan el­nök ismét azt szeretné bebi­zonyítani szövetségeseinek, hogy a Szovjetunióval csak az erő pozíciójából lehet tár­gyalni. Abban ugyanis sokan reménykednek, hogy a genfi megállapodásnak megfelelően sor kerül az idén a szovjet— amerikai csúcstalálkozóra. Bár annak időpontja egyelőre nem ismert, kommentátorok úgy vélik: késő ősszel kerül­het rá sor. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára — aki a közeli naookban hivatalos baráti látogatást tesz Buda­pesten — többször hangsú­lyozta, hogy kész bármelyik európai fővárosban vagy Hi­rosimában talál ózni Reagan elnökkel, s megvitatni vele a Szovjetunió leszerelési javas­latait, a nukleáris atomrob­bantások kérdését. Az SZKP KB főtitkára a hiten üzene­tet ítézett Pérez de Cuellar- hoz, az ENSZ főtitkárához, s ebben .ismételten megerősítet­te, hogy a Szovjetunió bármi­kor kész megállapodást kötni Washingtonnal a nukleáris robbantások beszüntetéséről. Az üzenet egyben kitér az atomenergia békés célú jel- felhasználásának szükségessé­gére, s hangsúlyozza, hogy az erőművek biztonságos működ­tetése érdekében nemzetközi rendszert kell kidolgozni. A Fehér Ház a javaslatokkal kapcsolatba" — bár nem volt elutasító — ismét a szokásos eszközökhöz folyamodott, ami­kor kijelentette, hogy az üze­net tartalmát gondosan ta­nulmányozni fogják. Az állás- foglalás jelentőségét mind­össze „csak” az csökkenti, hogy eddig a legtöbb szovjet javaslatot ez a bejelentés kö­vette, de előrehaladás nem történt. A TÁBOROK HÁBORÚJA Ma már nem megy szenzá­ciószámba, ha a hírügynök­ségi jelentések arról számol­nak be, hogy Libanonban is­mét" harcok dúlnak, hogy Bejrútban pokolgép robbant, vagy éppen emberrablásokra került sor. Az utóbbi években annyira mindennapossá váltak ezek az események, hogy az újságolvasók, a rádió és a televízió mellett ülők sokkal inkább azon tanakodnak, hogy vajon van még mit rombolni Libanonban? Ügy tűnik, hogy van, hiszen az olajfák alatti események ön­magukért beszélnek. Üjabb és újabb neveket Viselő fegy­veres csoportok tűnnek fel, lépnek mások helyébe, köt­nek szövetséget, hogy aztán néhány nap vagy hét múlva már egymás ellen harcolja­nak. A látványos kibékülések és a nagy összeveszések leg­főbb vesztese persze maga a libanoni nép, amelyre a pol­gárháború valamennyi szenve­dése zúdul. Bár az elmúlt na­pokban a Bejrútban lévő palesztin menekülttáborok kö­rül robbantak ki súlyos har­cok, a fegyverdörgés nem kí­mélte Nyugat-Bejrút utcáit sem. Nahib Berri, a palesztin táborokat ostromló Amal ne­vű siita mozgalom vezetője radikális és végleges keretek között képzeli el a megoldást, s bár kedden találkozott Va­lid Dzsumblattal, a Haladó Szocialista Párt vezetőjével, megállapodást ez alkalommal sem sikerült elérni. Pedig a polgárháborús felek között közvetítő Szíria is óriási erő­feszítéseket tesz annak érde­kében, hogy Libanonban ked­vező fordulat következzék be. A széthúzás, a bizalmatlan­ság azonban olyan erős, s annyira megosztja a különféle vallási alapokon álló csopor­tokat, hogy csak ideig-óráig tart egy-egy megállapodás tiszteletben tartása. Ugyanez tükröződik a palesztinok so­raiban is, ahol a Jasszer Ara- fathoz hű és a vele szemben álló erők harca gyengíti a PFSZ-t. A mozgalom válsága, amely csaknem három esz­tendeje kezdődött, az amma- ni szerződés felbontását köve­tően most ismét előtérbe ke­rült. A PFSZ legnagyobb ge­rillamozgalma, az El-Fatah katonai főparancsnoksága a napokban bejelentette, hogy leváltottnak nyilvánította Ara- fatot, s Abu Zaimot (Atallah Atallah) ezredest választották meg a helyére. Ez „ lépés jel­zi, hogy a PFSZ-en belüli válság egyre mélyül, s kérdé­sek egész sorát veti fel. Azt például, hogy . belviszályból a mérsékeltebb vagy a radi­kálisabb megoldást sürgetők kerekednek-e felül? Hogy to­vábbi csoportokra hullik-e szét a palesztin szervezet, vagy sikerül-e megteremteni az egységet? Ez utóbbi látszik — jelenleg — a legtávolabbi megoldásnak. | DÉL-AFRIKAI ZAVARGÁSOK Sokasodnak a tiltakozó megmozdulások a Dél-afrikai Köztársaságban élő fekete la­kosság körében. A városok utcáin szinte egymást köve­tik a halálos áldozatokat is követelő összecsapások. A rendőrség az utóbbi időben a korábbiaknál is brutálisabb fellépést tanúsít a faji elkü­lönítés politikájának felszá­molásáért küzdőkkel szemben. Ennek — megfigvelők szerint — az a magyarázata, hogy a tíz évvel ezelőtti sowetói rendőrsortűz t zedik évfor­dulója lesz június 16-án. A három legjelentősebb apar­theidellenes szervezet, a Dél­afrikai Szakszervezeti Kong­resszus, az Egyesült Demok­ratikus Front és az országos oktatási válságbizottság hu­szonnégy órás általános sztráj­kot hirdetett az évforduló napjára. A pretoriai vezetés — válaszként — betiltott mindenféle akciót, s kemény fellépést helyezett kilátásba, amennyiben azokra mégis sor kerül. Kevés a valószínűsége annak, hogy a Botha-kormány fenyegetőzése megtorpanásra készteti a jogaitól megfosz­tott őslakosságot. Így a fe­szültség további kiéleződésé­vel kell számolni Afrika déli részén. Csitári János Csak röviden... TERRORISTA TÁMADÁST hajtottak végre csütörtökön szovjet és kubai kereskedelmi hajók ellen, amelyek éppen ki­rakodóban voltaic az angolai Namibe kikötőjében. Az akciót dél-afrikai tengerészeti egysé­gek hajtották végre. MITTERRAND ELNÖK pén­teken megbeszélésen fogadta Sergio Ramirez nicaraguai al- elnököt, aki tájékoztatta őt közép-amerikai helyzetről. Mitterrand közölte vele, hogy Franciaország támogatja a Contadora-csoportnak a ren­dezésre irányuló erőfeszítéseit. Szal/ut—7 Geofizikai kísérletek A kétszeri kiszállással egy­bekötött záróműveletek elvég­zése után Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjev szovjet űrhajósok folytatják a tudo­mányos-műszaki kutatásokat és kísérleteket a Szaljut-7 orbitális állomáson — jelen­tették pénteken a repülésirá­nyító központból. A személyze­tet főleg a geofizikai kísérle­tek foglalják el. A személyzet jelentése és a távmérések szerint a Szal- jut-7—Szojuz T-15—Kozmosz- 1686 orbitális űregység repü­lése rendben folyik. Kizim és Szolovjev egészségi állapota és közérzete jó. Washington Megérkezett az új szovjet nagykövet Csütörtök este megérkezett állomáshelyére Jurij Dubi- nyin, a Szovjetunió újonnan kinevezett rendkívüli és meg­hatalmazott washingtoni nagykövete. Megérkezése után nyilat­kozva a szovjet nagykövet hangsúlyozta a szovjet—ame­rikai kapcsolatok normalizá­lásának szükségességét. Állást foglalt amellett, hogy a két fél között építő jellegű együtt­működés alakuljon ki a lét- fontosságú kérdések, minde­nekelőtt a biztonságot érintő problémák megoldásában. | Vendégünk: Mihail Szergsjsvics Gorbacsov Vegyi fegyverek Szíria nem kaphat Az Egyesült Államok eltil­totta bizonyos vegyi anyagok szállítását Szíriának, azzal az indoklással, hogy a damaszku­szi kormány esetleg segítséget nyújthat Iránnak vegyi fegyve­rek előállításához és maga is képes ilyen fegyverek készíté­sére. A tilalmi listát nem is­mertették részletesen, de a külügyminisztérium szóvivőjé­nek közlése szerint a tilalom olyan anyagokra terjed ki, amelyek felhasználhatóak ve­gyi fegyverek előállítására. KÍNA MŰHOLDJA! Kína eddigi űrsikereire ala­pozva azt tervezi, hogy leg­alább tíz telekommunikációs, meteorológiai és földíelszín- kutatási célokat szolgáló mű­holdat bocsát fel az elkövet­kező öt évben — jelentette be Szun Csia-tung kínai űrkuta­tási miniszterhelyettes azon a munkaebéden, amelyet a Kínai Újságíró Szövetség rendezett a Pekingben dolgozó külföldi tu­dósítóké részére. A tudósítók kérdéseire vála­szolva a miniszterhelyettes-el­mondotta, hogy Kína az ötve­nes évek óta jelentős eredmé­nyeket ért el mind a hordozó- rakéták, mind a mesterséges holdak különböző típusainak kifejlesztésében. 1970 óta a Hosszú Menetelés—1, a Hosz- szú Menetelés—-2 és a Hosz- szú Menetelés—3 típusú hordo­zórakéták segítségével összesen 18 kínai műholdat bocsátottak fel és helyeztek föld körüli pá­lyára. Ezek közül kettő jelen­leg is pályán van. A Hosszú Menetelés-típusú hordozóraké­ták igen megbízhatóak és fo­lyamatosan korszerűsítik azo­kat. pártba. Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára 1931. március 2-án szüle­tett Privolnoje köz­ségben, a sztavropo- li határterület krasz- nogvargyejszkojei já­rásában, földműves­családban. Nem sokkal a nagy honvédő háború után tizenöt éves ko­rában gépkezelőként állt munkába egy traktorállopiáson. 1955-ben elvégezte a moszkvai állami Lo­monoszov egyetem jogi karát, majd 1967-ben a Sztavro- poli Mezőgazdasági Főiskolán okleveles agrárközgazdászi képzettséget szerzett. 1952-ben lépett be 1955-ben függetlenített Komszo- mol-, majd pártmunkás lett. A Komszomol Sztavropoli Városi Bi­zottságának első titkáraként, majd a sztavropoli határterületi Kom- szomol-bizottság agitációs és pro­pagandaosztályának helyettes ve­zetőjeként, később a bizottság má­sod-, majd első titkáraként dol­gozott. 1962. márciusában megválasztot­ták a sztavropoli határterület kolhoz- és szovhozigazgatóságának párttitkárává. Ugyanazon év de­cemberében az SZKP sztavropoli határterületi bizottsága pártszer­vekkel foglalkozó osztályának ve­zetője lett. 1966 szeptemberében a Sztavro­poli Városi Pártbizottság első tit­kárává választották. 1968 augusz­tusától a Sztavropoli Határterü­leti Pártbizottság másod-, 1970 áp­rilisától első titkáraként tevé­kenykedett. Mihail Gorbacsov 1971 óta tagja az SZKP Központi Bizottságának. Küldöttként részt vett a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXII., XXIV., XXV., XXVI. és XXVII. kongresszusán. 1978-ban az SZKP Központi Bizottságának tit­kárává, 1979-ben a KB Politikai Bizottságának póttagjává tották. 1980 októberében tikai bizottság tagja lett. 1985. március 11-én Mihail Gor- bacsovot az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztségében az SZKP XXVli. kongresszusán megerősítet­ték. Az elmúlt négy választási idő­szakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1985 júliu­sától a legfelsőbb tanács elnök­ségének tagja. Az elmúlt két vá­lasztási időszakban az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának is küldötte. Mihail Gorbacso- vot a szovjet nép és a világ energikus, megfontolt államfér­fiként ismerte meg, olyan politikusként, aki kezdeményező­készségét, gazdag ta­pasztalatait és szer­vezői képességeit teljes mértékben a Szovjetunió, a szo­cializmus és a béke ügyének szolgálatába állítja. Belpolitikai tevékenységét az SZKP munkájának tökéletesítésére, a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítására irá­nyuló törekvés jellemzi. Aktív világpolitikai tevékenysé­ge során 1985 októberében Pá­rizsban, a francia nemzetgyűlés előtt mondott beszédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amely­ben egyebek között indítványozta: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok csökkentse felére a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszközeinek számát. Genfben Ronald Reagannel együtt konkrét lépésekben állapodott meg a kétoldalú kapcsolatok ja­vítása és az atomháború veszé­lyének csökkentése érdekében. Azóta is számtalan kezdeménye­zést tett, amelyek sorából ki­emelkedik 1986. január 15-ei nyi­latkozata. Ebben az ezredfordulóig szóló, átfogó atomleszerelési világ- programot vázolt fel, amely egye­bek között előirányozza, hogy meg kell akadályozni csapásmérö fegyverek telepítését a világűr­be. Mihail Gorbacsov 1985 áprilisá­ban a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozóján, amelyen megállapod­tak a szerződés meghosszabbításá­ban, majd ugyanazon év októ­berében a Varsói Szerződés po- valasz- litikai tanácskozó testületének szó- a poll- fiai ülésszakán. 1985 novemberé­ben, a genfi csúcstalálkozó után tájékoztatta a VSZ-tagállamok el­ső, illetve főtitkárait Reagannel folytatott tárgyalásairól. Mihail Gorbacsov 1985 szeptem­berében Moszkvában kétoldalú ta­lálkozón tanácskozott Kádár Já­nossal. Ezt követően 1986 február­jában Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tar­tottak baráti találkozót az MSZMP főtitkárával. Kedvező válasz A reaktorok b Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedvező választ adott Helmut Kohl szövetségi kancellárnak arra a javaslatá­ra, hogy a nemzetközi együtt­működés előmozdítása céljából az atomerőműveket üzemelte­tő államok tartsanak konfe­renciát a reaktorok biztonsá­gának szavatolásáról. Az erről szóló hivatalos bejelentés sze­rint Mihail Gorbacsov vála­szát Julij Kvicinszkij, a Szov­jetunió bonni nagykövete pén­tek délelőtt adta át. Hasonló­képpen jelezte készségét a konferencián való részvételt illetően Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke is — közölte a nyugatnémet kor­mányszóvivő. Emlékképek Omszk megyéről A természetet is le Pontosan tíz esztendő telt cl azóta, hogy dr. Arató András, a Szakszervezetek Pest .Megyei Tanácsának vezető titkára elő­ször látogatott el a távoli Omszkba. A szibériai emberekkel, életmóddal, környezettel való ismerkedés azonban akkor már nem jelentette azt, hogy számára a Szovjetunió népei, szoká­sai, az ország fejlődése, hétköznapjai csak könyvekből, tanul­mányokból vagy a filmvászonról ismert. Az elmúlt 35 évben ugyanis többször megfordult már a földrésznyi országban, s igyekezett mindenkor nyomon követni az ottani fejlődést, az ipar, a mezőgazdaság változásait. — A Szovjetunióval, az ott élő emberekkel való szemé­lyes kapcsolatom 1960-ra nyú­lik vissza. Akkor még az ifjú­sági mozgalomban dolgoztam, s így kerülhettem ki Moszk­vába, ahol egy esztendeig Komszomol-iskolába jártam — emlékezik vissza dr. Arató András. — Valamennyi szov­jet köztársaságból, ezen kívül 16 országból voltak ott fiata­lok. Ami akkor igazán nagy élményt jelentett számomra — s azóta is őszinte tisztelet­tel tölt el — az emberszeretet, a lelkesedés, a segítőkészség, amely a szovjet embereket jellemzi. Akkoriban került sor Gagarin űrrepülésére, s az a lelkesedés, ünneplés, ami ezt az eseményt kísérte, felejthe­tetlen a számomra ... Mielőtt tovább beszélne, ki­csit elhallgat, talán régi bará­ti arcok villannak fel emléke­zetében, egykori események elevenednek meg ismét. Aztán az ipar, a mezőgazdaság gyors, lendületes fejlődése ke­rül szóba, újabb dátumok és időpontok, amikor már mint az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának titkára — hivata­los küldöttség tagjaként — utazott a Szovjetunióba. — Pest és Omszk megye testvérkapcsolata több mint másfél évtizedes múltra te­kinthet vissza. Omszkban ed­dig két alkalommal jártam, 1976-ban és 1931-ben, s most a napokban ismét szerencsém lesz viszontlátni ezt a távoli szibériai tájat. Ez alkalommal az együttműködés egy szá­momra új területe, a szak- szervezeti kapcsolatok ápolá­sa, fejlesztése a látogatás cél­ja. Elsősorban a munkaver- senymozgalom tapasztalatai­ról, a dolgozók szociális ellá­tottságának helyzetéről szeret­nénk tájékozódni. Természete­sen az is feladatunk, hogy a hazai szakszervezeti munka eredményeit ismertessük, szól­junk a következő öt esztendő céljairól, feladatairól. A tapasztalatszerzés elsősor­ban az Omszk megyében lé­vő ipari üzemekre terjed ki. No, nem azért, mintha a me­zőgazdaság, a tudomány, a kultúra nem volna éppen olyan fontos. De a barátság szálai szűkebb pátriánk és a szibériai megye között ezen a területen talán a leglátvá­nyosabb. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság omszki tago­zata egy tucat Pest megyében lévő üzemmel tart fenn mun­kakapcsolatot. Például a Bu- daflax, a Pemü, de a sziget­csépi Lenin Termelőszövetke­zet is ezeknek a sorába tarto­zik, s gyakran keresik fel egy­mást, ha egy-egy kérdést, fel­adatot kell megoldani. Az el­térő éghajlati körülmények, a nagy távolság ellenére az üze­mek és vállalatok közvetlen érintkezése, eleven, mindenna­pos. , — Omszk megye szinte mindenben önellátóvá vált az utóbbi években. Ennek ellené­re az ott élő emberek őszin­tén érdeklődnek a mi ipari és mezőgazdasági eredményeink iránt. A nagyüzemi mezőgaz­daság fejlesztése során pél­dául tanulmányozták a tejter­melés és a sertéstenyésztés Pest megyei eredményeit, s az itteni tapasztalatokat nagyon jól hasznosították. Nagy do­log ez olyan helyen, ahoi szin­te szeptember végétől április elejéig mínuszban mérik a hő­mérsékletet. Ahol nem ritka az, hogy mire a rövid nyár­ban elvetett búza beérik, már hó fedi a földeket, s a terxnást úgy keil betakarítani. Á szibériai emberek alkal­mazkodóképessége, találé­konysága azonban a természe­tet is le tudja győzni. A me­gye nem szorul arra, hogy a Szovjetunió más köztársasá­gaiból szállítsák ide a friss zöldséget, a tejet, a kenyeret. Az ipari üzemek hőenergiáit ugyanis nemcsak a lakóházak fűtésére hasznosítják, de a legtöbb helyen — a gyár mel­lett — üvegházak is találha­tók, s ezekben bőségesen meg­terem a sárgarépa, a karalá­bé. a paprika, paradicsom és más zöldségféle. — A szibériai embereket kemény fából faragták, a szó jó értelmében. A fegyelme­zettség, a nyíltság jellemzi őket. Tisztelik és szeretik a 1 fiatalokat, így óriási gondot fordítanak arra. hogy a ne­velésük magas színvonalú le­gyen. Nagy becsületben tartják az internacionalizmust. A magyar vendégeket például mindig elviszik az Omszkban lévő Ligeti Károly emlékpark­ba koszorúzni — mondja az SZMT vezető titkára. — S aki ott a távoli Szibériában az emlékmű előtt állva nem ér­zékenyül el egy kicsit, az nem is tudhatja, hogy milyen ér­zés az őszinte barátság és sze­retet, amely az ott élő embe­reket jellemzi. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom