Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

1986. JŰNIUS 5., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI *J£íú A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Együtt az illetékesek Nyílt vitát terveznek Ha Szentendrén a kultúra, a művelődés dolgairól esik szó, magasba csapnak az in­dulatok. A megszólalók véle­ményében a buzdítás, kritika, vádaskodás, féltékenység egy­aránt elhangzik. Mindenki csak a saját elképzeléseit tartja jónak. Sokan úgy ter­veznek és szerveznek, mintha a kultúra létrehozásának, a műveltség terjesztésének egye­düli letéteményesei lennének. Mások aggódva beszélnek a város közművelődési, kulturá­lis életének jelenéről és jövő­jéről. Hiányolják a szemé­lyek, közösségek, intézmé­nyek együttműködését. A fenti sorok a Hazafias Népfront városi bizottságának meghívójából valók. E gondo­latok jegyében június kilen­cedikén délelőtt 10 órára a tanácsháza nagytermébe ta­nácskozásra hívják mindazo­kat, akiknek Szentendre kul­turális életéről mondanivaló­juk van. Azt szeretnék, ha a települéá és a körzet e tárgy- gyal foglalkozó szakemberei, amatőr vállalkozói, a különbö­ző szintű intézmények képvi­selői, a kultúra befogadói, él­vezői és szenvedői elmonda­nák egymásnak a véleményü­ket. Nyílt vitára hívják mindazokat, akik úgy gondol­ják, hogy észrevételeikkel se­gíthetik a körzet kulturális életének jobbítását. A június 9-i találkozást szeptemberben a közművelő­désről szóló vita követi. Új ügyfélfogadás Július 1-jétől megváltozik'a ügyfélfogadás rendje a város és a körzet tanácsainál. Szent endrén: hétfőn 8 és 18, szer dán 8 és 16.30, pénteken 8 és 12, szombaton 8 és 12, Tahir tótfáluban: hétfőn 8,30 és 13, valamint 16.30 és 18, szerdán 8 és 16.30, pénteken 8.30 és 13 szombaton 8 és 12, Pilisszent- lászlón: hétfőn 13 és 18, szer­dán 8 és 16, pénteken 8 és 12, Budakalászon: hétfőn 13 és 19. szerdán 8 és 11, valamint 13 és 16, pénteken 8 és 11, szom­A gyerekek élvezték Születésnap egy héten át Az úttörőmozgalom születé­sének 40. évfordulója tisztele­tére körzetünkben is megren­dezték az úttörőhetet. A ta­nárok és gyerekek szerte az iskolákban kiemelt figyelmet fordítottak a szervezésre. így történt ez Pomázon a 2. sz. általános iskolában is, ahol a karmesteri pálcát Sántáné Bontovics Ilona csapatvezető tartotta a kezében. — Az volt a törekvésünk, hogy az egész évi tevékenység csúcsosodjon ki az úttörőhéi eseményeiben. Hétfőn népdal- bemutatóval kezdtük, a sport­napot keddre tettük, a Hu­nyadi-nap (az úttörőcsapat névadója Hunyadi János) szerdára került. A csütörtök az úttörő vidámpark a Be- niczky utcában című történé­sek jegyében zajlott. Pénteken minden osztály kapott egy- egy tortalapot, ebből kellett elkészíteni a születésnapi tor­tát. Szombaton a gyerekek a jól sikerült rendőrkutya-be- mutatót nézték meg a nagy­község művelődési háza előtt. Az úttörőknek különösen a sportnap és a Hunyadi-próba versenyei tetszettek. Az előbbi műsorában volt seprűs hoki, lajtorjatoma, pingpongmérkő­zés. A Hunyadi-napon lovagi torna, lándzsavetés, apródpró- ba, videodiszkó. Nándorfehér­vár erősségének bevétele. Ez utóbbi nagy küzdelemben az akadályverseny első helyezett­jei lettek a várvédők, a máso­dik helyezettek a támadó tö­rökök. Voltak zászlók, lán­dzsák. pajzsok, kardok. A ma­gvarok győzelmének örömére né«?v hatalmas birkakolomp szólalt meg, jelezve a déli ha­rap aszót. Fábián Antal és felesége, Géricz Sándor és felesége. Ko­los Tibor és Veress Kálmán tanárok azt nyilatkozták, hogv a gyerekek roppant élvezték az úttörőhét eseményeit, de a tanároknak bizony fárasztó volt. A körzet űttörőünnepségé- nek csúcspontja június 2-án volt a Pest Megvei Művelő­dési Központ és Könyvtárban és a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban. Az előbbiben fellé­pett a Duna Művészegyüttes, a KÁPA együttes, a pilisszán­tói tánccsoport és a ííINÖ együttes. A városi KISZ-bizottság a városi úttörőelnökségnek zászlót adományozott, s vala­mennyi csapat zászlajára szü­letésnapi emlékszalagot kötöt­tek. A Pest megyei úttörőel­nökségtől dicsérő oklevelet kapott a szentendrei Biksza Miklós mumkásőregység, a ví­zi telepen végzett társadalmi munkáért és az úttörőgárda patronálásáért. A munkásőr­ség a pedagógusnap alkalmá­ból dicsérő oklevelet adott Tóth Pálnénak, Poprádi Lászlónénak, Galambos Jó- zsefnének és Virág Ferencnek. Bognár Mária városi úttörő­elnök a munkásőrség országos parancsnokától a munkásőrség és az úttörőszövetség együtt­működésében végzett kiemel­kedő munkájáért emlékplaket­tet kapott. OSN-döntők Találkozó ízbégen Az országos sportnapok körzeti elődöntőit és döntőit június hetedikén rendezik Szentendrén. A program délelőtt 9-kor a Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán a megnyitóval kezdődik. Fél tízkor már mérkőznek egymással a selejtezőkből to­vább jutott labdarúgók, kézi­labdázók, sakkozók, lövészek és futók. A labdás döntőket délután a Petőfi SK pályáján bonyolítják. A küzdelem izgalmainak le­vezetésére a nézők gyönyör­ködhetnek a központi általá­nos iskola növendékeinek tor­nabemutatójában, az Óbuda Tsz RSG szakosztályának pro­dukciójában és a magyar új­ságíró válogatott—Szentendre öregfiúk labdarúgó-mérkőzés fordulatosságában. A meccs szünetében az eredményeket hirdetik ki a rendezők. balon 8 és 12, Pócsmegyeren: hétfőn 8 és 18, szerdán és pén­teken 3 és 12, szombaton 8 és 13. Dunabogdányban: hétfőn 13 és 16.30, szerdán 8 és 12, va­lamint 13 és 16.30, pénteken 8 és 12, szombaton 8 és 13, Visegrádon: hétfőn és pénteken 8 és 12, szerdán 8 és 16, szom­baton 8 és 13, Leányfalun: hétfőn 8 és 12, szerdán 8 és 18.30, pénteken és szombaton 8 és 13, Pilisszántón: hétfőn 8 és 12, valamint 16 és 18, szerdán 8 és 16, pénteken & és 12, szombaton 9 és 12, Csobán- kán: hétfőn 13 és 18, szerdán 8 és 16, pénteken .és .szomba­ton 8 és 12, Pomázon: hétfőn 8 és 13, szerdán 8 és 12, vala­mint 13 és 16, pénteken és szombaton 8 és 12, Kisoroszi­ban: hétfőn 8 és 18, szerdán 8 és 16, pénteken és szomba­ton 8 és 12, Pilisszentkeresz- ten hétfőn 8 és 18, szerdán 8 és 16, pénteken és szombaton 8 és 12 között várják az ügy­feleket. Akar-e ingyen üdülni? Ha olcsóbb, nagyobb a kereslet Kazánkovács és nőgyógyász — mondták azokra családom öregjei, akik .mindenbe bele­belefogva, sűrűn váltották foglalkozásukat. E szűkszavú értékítéletbe sűrítették fenn­tartásukat is az illető szakér­telmét illetően, pillanatnyi működési területén. Ki tudja, időtállónak mond­hatjuk-e a malíciózus meg­jegyzést. különösen ami a gazdálkodó szervezeteket ille­ti? A meghatározott profilhoz való ragaszkodás, s a sokolda­lúság egymást váltó irányza­tai hol sikert érnek el, hol kudarcba fulladnak. Megszűntek, illetve alapo­san átalakultak például, a ter­melőszövetkezetek mellék­üzemágai. Ma már legtöbb he­lyen önálló kazánkovács, illet­ve nőgyógyász stb. szakcso­port működik az egykori mel­léküzemágak helyett. Bővült ugyanakkor az a profil — fő­ként vgmk-kal, leányvállala­tokkal — amely az ipari vál­lalatok, szolgáltatók érdek­szférájába tartozik. ■ Vagy lehet, hogy tévedek, s ma már a sokoldalúság min­den gazdálkodó megélhetésé­nek alapját jelenti? Az alábbi, szokatlan példa mindenesetre arra utal, elég a tőke, a vál­lalkozó kedv, s máris vado­natúj szakterületek művelésé­be lehet kezdeni. Új profil Mindezt azért kellett előre­bocsátani, mert igazán nem mindennapi jelenség, hogy idegenforgalommal, vendéglá­tással foglalkozzon egy város­gazdálkodási vállalat. Ráadá­sul nem is saját területén, a gondjaira bízott város barát­ságos falai között, hanem or­szágos hatáskörrel, egy jól is­mert idegenforgalmi leányvál­lalat új tulajdonosaként. Még­is ez történt, amikor a Szent­endrei Városgazdálkodási Vál­lalat megvásárolta a Saturnus fours nevezetű leányvállala­tot, összes irodáival, kempin­géivel, szolgáltatásaival, s a benne rejlő még kiaknázatlan üzleti lehetőségekkel együtt. S amint ezt a városgazdálkodási vállalat igazgatója. Németh József elmondta, nem hagyják a további üzleti lehetőségeket sokáig parlagon heverni. — Igaz, az idegenforgalom területén a szerződések ősszel köttetnek, s mi erről már eb­ben a szezonban lekéstünk. Azért igyekszünk a nálunk vállalati részlegként működő Saturnus Tours útját a jövőre nézve is szerencsésen egyen­getni. Miután megkaptuk az új profilhoz az idegenforgalmi tevékenységekhez szükséges engedélyt, elsőként a már meglévő egységek nyereséges működéséről akartunk gon­doskodni. Nagy üzleti lehető­ségeket látunk a már kész tiszai és a félig elkészült kis­körei, 400—400 férőhelyes kempingek üzemeltetésében. Örököltünk egy szállodabérle­tet is, idén még mi használ­juk a KÉV Metro Pillangó ut­cai épületét, Saturnus szálló néven. Biztos bevétel — A vállalat központjának otthont adó város, Szentendre igazán nevezetes hely idegen- forgalmi szempontból. Nem kívánják a kellemeset a hasz­nossal összekapcsolni, s o Sa­turnus Tours kínálatát helyi programokkal fűszerezni. — Természetesen, mint sok más lehetőség, ez is szóba ke­rült. Tárgyalunk dunai hajó- kirándulások szervezéséről, s más, a várost, a Dunakanyart érintő szervezett kirándulásról is. A legnagyobb várakozással azonban pillanatnyilag a For- ma-l versenyek elébe nézünk. Háromezer jegyet vásároltunk, s az autóverseny megtekinté­sével egybekötött néhány na­pos fővárosi programot főként a Balatonon üdülő vendégek­nek kínáljuk. Igyekszünk árainkat viszonylag alacso­nyan tartan, ezért indítottuk meg az „Akar-e ingyen üdül­ni?” akciót. Ennek lényege, hogy a Budapestről nyaralni utazók távollétük időtartamá­ra adják a Saturnus Toursnak bérbé rakásaikét. Nekik ez biztos bevételt, a í\yári kiadá­sok fedezetét, nekünk pedig a fővárosi szállodai áraknál ol­csóbb elhelyezési lehetőséget jelent. Elsőként a Balatonnál forgalmazott budapesti kirán­dulásokat a Deák téri iro­dánknál is meg lehet rendel­ni. — Ügy tűnik, a cég a sová­nyabb pénztárcájú turisták el­látására épít. Gondolja, hogy a turistáknak ez a rétege még tartalékol az önök számára üzleti lehetőséget? — Biztos vagyok benne. Bu­dapesten ma már sok az ele­gáns. drága szálloda, de vál­tozatlanul kiszolgáltatott, aki szerényebb igényekkel és le­hetőségekkel érkezik.. Szinte állandóan zsúfoltak a szocia­lista vendégek számára elér­hető szálláshelyek. Éppen ezért, a jövőben is e réteg'el­helyezésére, programjainak biztosítására akarunk szako­sodni. Csereüdültetésre is gon­doltunk, a HVDSZ-hez tartozó szakmákban olyan vállalatok­kal, amelyek — hozzánk ha­sonlóan —- nem tudják válla­lati üdülőjüket egész szezon­ban kihasználni. A megalakí­tandó gazdasági társaság fel­adata részben az lenne, hogy a szabad turnusokat a részt vevő vállalatok dolgozói kö­zött osszák szét, részben pe­dig, a végképp felszabaduló helyeket az idegenforgalom számára értékesítsék. Milliomos helyett — Mi lesz a garancia arra, hogy nem fogják a vállalati üdülőket, esetleg a dolgozók orra elől is a nyereséges ide­genforgalom számára értéke­síteni ? — Erre garanciát kizárólag a részt vevő vállalatok szak- szervezeti bizottságai adhat­nak. Hiszen a beutalókat ők osztják el, ők tudják, hány helyre van és mennyire nincs igény. Németh József ahhoz ké­pest, hogy egy esztendeje még nem sejtette, miféle új Szak­területtel fog behatóan meg­ismerkedni. ma már az ide­genforgalomban igazi benn­fentesnek számít. S jelenleg úgy tűnik, jó lóra tesznek, amikor a ritka madárnak számító amerikai milliomos helyett a szerényebb IkÖzép- európaink fogadására akarnak felkészülni. ' Reméljük, a Sa­turnus Toursnál sűrűbben Je­lentkeznek majd a vendégelt, mint a városgazdálkodási vál­lalat fő tevékenységébe .tarto­zó köztisztaságnál, a legalább annyira várva várt „szakem­berek”. Márványi Ágnes Százéves a HÉV Baráti társaságok a kupékban Akik ma a gyors és kényel­mes vagonokban ülve jönnek- mennek a főváros és Szent­endre között, talán nem is gondolják, hogy ezt éppen száz éve tehetik. Korábban évszázadokon át csak hajón vagy társaskocsin lehetett ezt az utat megtenni. Sokáig így járt Szentendrére Ábrányi Emil költő és Móricz Zsig- mond, bár ők már felülhettek a megindult vaspályára is. Szentendrén 1879-ben fel­ütötte fejét a filoxérajárvány, amely az addig virágzó szőlő­kultúrát teljesen tönkretette. A szentendrei gazdaság szinte összeomlott, az iparral alig rendelkező város lakosságá­nak nagy része munka nélkül maradt. Tiltakoztak Ezért fogadta nagy örömmel 1886-ban a város első, min­denre nagy gondot fordító polgármestere, Dumtsa Jenő a Budapesti Vasúti Vaspálya Társaság jelentkezését, amely Óbuda és Szentendre között vasutat kívánt létesíteni. Dumtsa Jenő tudta, hogy így a munka nélkül maradt szent­endreiek könnyebben juthat­nak kenyérkeresethez a fővá­ros ipari üzemeiben, gyárai­ban. A város ingyentelekkel, tég­lával és kaviccsal segítette az építkezést. A vasút nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy Szentendre üdülőváros lett. A budapestiek szívesen jöttek ki ide és kezdtek vásárolni tel­Vasútállomás A kezdeti idők hangulatát őrzi ez a régi képeslap az 1910-es évekből. két, kis kertes házat, villát a szép környezetben. A városnak nagy hasznot hozott a vasút. Ezért, amikor 1895-ben felvetődött a gondo­lat, hogy a pályát hosszabbít­sák meg Visegrádig, az egész város tiltakozott ellene, mint ezt egy korabeli képviselőtes­tületi jegyzőkönyv tanúsítja: „ez a város érdekeire nézve inkább káros lenne, mint hasznos.” A maguk érdekeire erősen vigyázó szentendreiek meghiúsították a tervet. Így maradt a helyiérdekű vasút végállomása Szentendrén. Állandó rovat A visszaemlékezők szerint a meginduló járatok baráti tár­saságok találkozóhelyei lettek. Már korán reggel elindultak munkahelyükre a szentend­reiek. Télen a hideg kocsiba kellemetlen volt beülni, ezért gyakran néhány darab vágott fával a hónuk alatt je­lentek meg. Az utastérben lévő kályhát megpakolva, jó hangulatban beszélgetve ér­keztek meg Budapestre. Az első években lóvasút- vonatok közlekedtek, naponta tizenháromszor. A menetidő 1889-ben 57 perc, a viteldíj 18.91-ben kilométerenként, má­sodosztályon 10 fillér, har­madosztályon 6 fillér volt. Budapesten a végállomás a Pálffy téren állt, és hat meg­álló esett az útba. Az újsá­gok tanúsága szerint a lako­sok ezt kevesellték. 1889-ben már sérelmezik, hogy a csil­laghegyi csárdánál nincs meg- áiló. A gyakori, szinte napon­kénti kisiklás sem ijeszti" el az utasokat. 1905-ben már új ter­vek készülnek, 6 sínpárra akarják bővíteni a pályát, szalonkocsik rendelését terve­zik. 1908-ban vetődik fel a villamosítás gondolata, való­sággá 1912-ben válik. A szentendreiek nagyon szerették az ő gőzös vicináli­saikat a hibái ellenére is. Még a bírálat is ezt jelzi: 1903. január 17-én a Szent­endre és Vidéke című helyi lap közli: „Állandó rovatot állítunk be lapunkba, mely kizárólag csak a viczinális ál­tal elkövetett baklövéseket fogja tárgyalni.” Ötven perc A vasútépítés után lendült fel a város idegenforgalma is. A harmincas évek végén az egyik, szállodákat, éttermeket reklámozó prospektus írja: „a HÉV kényelmes és nyáron szellős kocsijaival 50 perc alatt ér Budapestről Szent­endrére.” Nem egészen ötven év alatt tehát 7 perccel csök­kent a menetidő. Naponta már 25 vagon járt, a menet­térti jegy ára 1 pengő 20 fil­lér volt. A HÉV tehát a megindulá­sától kezdve Szentendre ide­genforgalmának és lakói hely­változtatásának nélkülözhetet­len eszköze. Hogy mit hoz a HÉV-nek a következő száz esztendő, az a jövő titka. Pefhőné Németh Erika Az oldalt összeállította: Vicsolka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom