Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

NAGYKŐRÖSI xSCítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1986. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Megszavazták az új általános rendezési tervet Mik a legfontosabb változások? A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén az utolsó na­pirendet kísérte a legnagyobb érdeklődés. Nem is csoda, hi­szen az általános rendezési terv hosszú ideig elvi alapok­ra helyezi a város fejleszté­sét, a területek felhasználását. Ennek megfelelően tanácsülé­seken szokatlanul hosszú és sajnos a nem megfelelő erő­sítés miatt nehezen érthető szóbeli kiegészítés hangzott el. Ezek végeredményben megis­mételték az írásban a tanács­tagokhoz előzetesen eljuttatott megállapításokat, így tehát elegendő, ha ezeket ismertet­jük. Az ezt megelőző rendezési terv az 1970-es években ké­szült. Nagyszabású, pénzbőség­re alapozott, lakótelepeket te­remtő elképzeléseket tartalma­zott. A 80-as évek elejétől azonban pénzszűke és lassuló gazdasági növekedés követke­zett be, így az előzetesen jó­váhagyott terveket felül kel­jeit vizsgálni. Hogyan fogtak hozzá az új városrendezési program kiala­kításához? A tervezők megis­merték a helyi fejlesztési cél­kitűzéseket. Ezt követően ösz- szeállt a javaslat, majd ezt fórumok sora tárgyalta. Szak­emberektől laikusokig jófor­mán mindenki véleményt mondhatott, s a tervezők be­csületére legven mondva, a hasznosítható javaslatokat fei is használták. Tavaly ötrészes cikksorozatban az elképzelése­ket mi is olvasóink elé tártuk. Foglaljuk most össze, mik a legfontosabb változások. Leglényegesebb lakásfej­lesztési terület a Kossuth La­jos utca vonala. A Tabán ut­cától egy keskeny sáv észak felé leendő közintézmények — iskola, óvoda — számára van fenntartva. A város központ­ja felé haladva a következő területen továbbra is csak re­konstrukciós építkezés folytat­ható. Meg kell adni ugyanis annak lehetőségét, hogy a fej­lesztési források növekedésé­vel a város egységes, dinami­kus, új lakótelepet hozhasson létre. Tegyük hozzá azonban, a tervezők alkalmazkodtak a vá­ros adottságáihoz. Ez azt je­lenti, hogy földszintes és leg­feljebb kétszintes, magastetős épületek kerülhetnek majd ide. Hogy mikor? Valószínű, hogy csak a 8—9. ötéves terv folyamán. Látható azonban, hogy ha most ezeken a külön ben is kicsiny telkeken új építkezések megkezdését enge­délyeznék, később méregdrá­ga lenne a szanálás. A jelenlegi s a tanácsülésen elfogadott elképzelés szerint így egyszeri, legfeljebb 25 négyzetméteres bővítés való­sítható meg. Azonban ez is csak úgy, ha az összes beépí­tett terület nem haladja meg a lakótelep 30 százalékát. Bel­terület-bevonásra nem lesz szükség, ugyanakkor a védett központi épületegyüttes sem változik. Fontos tudnivaló, s a Bárány utcai lakótelep gond­jait enyhíti majd, hogy a Kár­pát utca mentén garázsszövet­kezet számára területeket je­löltek ki. A buszpályaudvar új helyének a tervezők a Csil­lag utcát javasolták, ahol megállapításuk szerint az el­helyezést tovább kell vizsgál­ni. A hozzászólások sorát dr. Kulin Sándor nyitotta meg. Ö éppen - a buszmegállóval kapcsolatban vetette föl, miért van szükségük arra egyálta­lán, hogy a tavaly átadott több milliós új épületet már­is, ha egyelőre terv formájá­ban is, de újjal váltsuk fel. S hogy a témával foglalkozó többi hozzászólót is soroljuk, még mindig élő az a véle­mény, hogy ennek a vasút mellett lenne a legjobb helye (dr. Lengyel Ádám), vagy a Gárdonyi és Nyereg utca kör­nyékén épülhetne (Farkas Jó­zsef). Vita alakult ki több gazda­sági egység tervezett kitelepí­tésével kapcsolatban is. A tervben a NIVO Ktsz-től a A meggyszezan tapasztalatai Vállalták a túlórázást Ha sorrendet állítanánk a konzervgyár külpiacra készí­tett termékei között, minden bizonnyal a meggybefőtt ke­rülne az élre. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is változatlanul nagy keresletnek örvend, főleg a magozott meggyet vásárolják előszere­tettel a nyugati kereskedők. Kitűnik ez már a tervszá­mokból is. ezen a nyáron 1400 tonna 1/1-es csomagolású kész­terméket szándékoznak előál­lítani a IV-es üzem dolgozói, s ezen felül még 600 tonna dobozos dunsztmeggy készíté­se is vállalásaik között szere­pel. Harmadik hete tart a meggy­szezon. mostanáig — műsza­konként 40 ezer üveg befőtt készül itt — 600 tonna kész­termék hagyta el az üzemet, s ha továbbra is tartják ezt a jó tempót, no és ha a jó mi­nőségű nyersanyagból is kap­nak elegendőt, nem lesz gond az exporttervek teljesítésével. — Az idény kezdete előtt dolgozóink letöltöttek egy-egy hetet a szabadságukból. Igaz, nem mindenki számára volt ez az időpont a legjobb, ám a folyamatos üzemi munka ér­Autös-motoros iskola, tanfolya­mot indít júl. l-jén, 16 órakor a Nagyköröst Művelődési Házban Jelentkezés az emeleten, 8—18 óráig. dekében fontos, hogy ésszerű­en rendezzük el az emberek idejét. Az sem mellékes, hogy most pihenten, jobb hangulat­ban álltak starthoz, sokan kö­zülük vállalták a túlórázást is. Nyújtott műszakokban na­ponta 20 órát dolgozik az üzem, csak így tudtuk ellen­súlyozni a viszonylagos lét­számhiányt, ami amiatt van, hogy más üzemek is teljes ka­pacitással termelnek, így most tőlük sem várhatunk segítsé­get — tette hozzá Tóth János üzemvezető, majd így folytat­ta: — Rajtunk kívül a ceglédi gyáregység is meggybefőtt- gyártással van elfoglalva, ott az úgynevezett szóló befőttek kerülnek le a korszerű feldol­gozóvonalról. Minőség? Adód­nak néha problémák, de nem jelentősek. Nagy előnyt jelent számunkra, hogy a termés jó része eleve kocsány nélkül ér­kezik. könnyebb, gyorsabb a feldolgozás, s az így előkészí­tett gyümölcs a termesztőknek is nagyobb jövedelmet hoz. A. mennyiséggel viszont már ko­rántsem vagyunk elégedet­tek, a korai fajtákból még csak-csak volt elegendő, saj­nos éppen az ipari feldolgo­zásra leginkább alkalmas meggyfajtákból termett az idén aránylag igen kevés... My. J. pipagyárig mindent egy új, a vasúton kívül eső területre telepítenének. Volt, aki még a MÉH-telepet is szám- űzendőnek tartja a Szolnoki útról (Csípő Balázs). Détári Endre azt kérdezte meg, mi hasznot húzhat Nagy­kőrös a tervelképzelésben sze­replő Kecskemét—Szolnok új főútvonal megépítéséből, hi­szen a város Budapest felé Orientálódik. Az új lakásépít­kezésekkel kapcsolatban dr. Kulin Sándor azt is megje­gyezte: a tanács a lakhatási engedély kiadásakor — több más országhoz hasonlóan — megkövetelhetné a telken a zöld felület megtartását. A tanács testületé végül egyhangú szavazattal elfogad­ta az általános rendezési ter­vet. Ballai Ottó Felmentés, választás Nagykőrös Városi Tanácsa Szálai Sándornét. a nagykőrö­si NEB társadalmi elnökét egészségi okok miatt felmen­tette tisztsége alól. Ezt követően a városi ta­nács július 1-jei hatállyal dr. Varga Sándort a Nagy­kőrösi Népi Ellenőrzési Bizott­ság társadalmi elnökévé meg­választotta. Áramszünet A Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy július 1—5- ig naponta reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Vágóhíd utcában a mosoda mellett, a Vihar ut­ca végén, a Pozsonyi utca végén, a Rövid, a Szív, a Hungária, a Vak Bottyán, a Hosszúhát utcákban és a Toldi utca végén. A lakosság megértő tü­relmét kérik. Új ügyfélfogadási rend Munkaidőben dolgozni kell — Védeni a társadalmi mun­kaidő-alapot! — ez volt a jel­mondata annak a tanácskozás­nak, amelyet a minap tartot­tak, s amelyen az előadó Ko­csis Jánosné tanácselnök volt. Régi igazság, érvényes meg­figyelés. hogy az embereket idegesíti ügyes-bajos dolgaik eiintézetlensége Ráadásul, ezeket a tennivalókat általá­ban ugyanabban az időben le­hetett elintézni, amikor a dol­gozó a saját munkahelyén dol­gozna. (Hasonló a helyzet, mint a munkahelyekről törté­nő magántelefonozás esetében is: közgazdászok kiszámítot­ták; kevesebb kár éri így a társadalmat, mintha katego­rikusan megtiltanák azokat.) A különböző intézmények már régóta igyekeznek segíte­ni a gondon. Különböző napo­kon nyújtott félfogadást ve­zettek be. A tanács például jóval több mint fél esztendeje szerdánként kora estig fogad­Nagy piac a hét végén Megérett a sárgadinnye A hét végén nagy és forgal­mas piac volt. Újdonság, hogy megjelent a sárgadinnye 50 forintos áron. Sok baromfit árultak. A zöldségárak már alacsonyabbak voltak. A szokottnál nagyobb volt a háztáji szemesterménypiac is, ahol a búza literjét 5—5,50, Anyakönyvi hírek Született: Királyfi Gyula és Tóth Ágnes: Attila; Illés Ti­bor és Gyurkó Mária: Niko­lett; Molnár Balázs és Kollár Erzsébet: Balázs; Szabó Dezső és Faragó Mária: Dezső és Zsolt; Kiss Gábor és Kiss Mária: Veronika; Béja István és Jani Irén: Erika; Sáfár Nagy Dénes és Vágó Erzsébet: Anikó nevű gyermeke, Névadót tartott: Kerekes Dániel és Tanács Márta: Re­náta Amália; Faragó Lajos és Mészáros Erzsébet: Renáta; Forgács Csaba és Tokár Krisztina: Anett; Jancsó Attila és Tóth Ágnes: Beat­rix; Nagy József és Ivanics Erzsébet: József nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Olajos Ferenc és Váradi Ildikó; Kecskeméti Ambrus és Kalo­csa Éva; Mukus Lajos és László Éva; Varga István és Rácz Mária Magdolna; Kecs­keméti István és Cziriák Lí­dia; Kása Ambrus és Márton Edit; Józan Kálmán és Leskó Gabriella. Meghalt: Szűcs Lászlóné Szommer Mária (Mentovich u. 3.); Vimcze Erzsébet (Kato­na J. u. 15.); Verebi Mihály (Ceglédi u. 17/b.); Deák Amb­rusáé Fazekas-Szűcs Eszter (Abonyi u. 29.); Juhász Sán­dor (Örkényi u. 49.); Vajda Ferenc (Kürtilapos dűlő 12.); Dobi Mihály (Achim András u. 15.); Juhász Sándor (Örké­nyi út 49.); Tóth Árpád (Kos­suth L. u. 14.); Magyar László (Aulich u. 10.); Pintér György (Tömöri u. 13.). az árpát és a morzsolt kuko­ricát 6, a kukoricadarát 7, s a napraforgómagot 12—15 fo­rintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con a nyári alma 20—25, a cseresznye 26—30, a meggy 30, az őszibarack 30—40, a sárga­barack 15, az újburgonya 8— 9, a karfiol 15—40, a para­dicsom 10—20, az uborka 10, a zöldborsó 20, a zöldbab 6— 10, a zöldpaprika darabja 1— 6, kilója 20—24, a zöldség csomója 12—15, a karalábé darabja 2—3, a fokhagyma 5—8 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 220—250, a vágócsirke 110— 160, a kacsa párja 210—220, háromhetes csirke darabja 28, a kiskacsa 40, a tyúktojás darabja 2,20—2,50 forintért kelt. A vágottbaromfi-standon csirkéből csak Barnevál áru volt. K. L. Mozi A nagyteremben Nem kell mindig kaviár. NSZK-film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Háborúban nőttem fel. Szí­nes, szinkronizált japán film, fél 6-kor. ja az ügyfeleket — azaz, he­lyesebb úgy fogalmazni, csak fogadta volna. Vagy a mun­kahelyek nem ismerték fel ezt, vagy más tényezők miatt mégsem lett népszerű a dél­utáni ügyfélfogadás. A szerdai nappal más baj is volt. Nevezetesen az, hogy a megye különböző településein nem egyforma időket jelöltek ki a helyi tanácsok. így. ha valakinek kapcsolódó ügye akadt, bonyolult szervezőmun­kával kellett hogy rájöjjön, vagy éppen több nap szabad­ságába is került, amíg kiderí­tette, mikor, hová mehet. Ez a helyzet július elsejétől megváltozik. A legfontosabb tudnivaló az új intézkedésekről az, hogy a nyújtott ügyfélfogadási nap egységesen hétfő lett a me­gyében. Az egységesség arra is vonatkozik, hogy a külön­böző intézmények is e napon várják azokat, akik délelőt­tönként dolgoznak. A nagykőrösi tanács félfo­gadási rendje ezek szerint a következőképpen alakul: Hétfőn este hatig érdemi ügyintézést folytatnak. Ked­den 8-tól 12-ig, szerdán 8-tól fél 5-ig mehetnek az ügyfe­lek. Csütörtökön nincs félfo­gadás. Pénteken 8—12 óráig lehet felkeresni őket, s szom­baton bizonyos hatósági, adó­ügyeket is érdemben intéznek 8—12 óra között. Az előadó hangsúlyozta, hogy az! új rendszerben min­denképpen megnövekszik a munkáltatók felelőssége egy- egy kilépőcédula megírása kapcsán. Szigorúbb vezetői magatartásra van szükség. De egyúttal szigorúbb ellenőrzés­re is. (A legutóbbi foci-vb Brazíliának saját meccsenként 350 millió dollárba került. Ennyi volt a meccsnézés miatt elmaradt termelés értéke!) Ám azt is tegyük hozzá: az új intézkedések akkor lehet­nek csak igazán hatékonyak, ha a különböző intézmények, hivatalok csökkentik majd a laikus számára felesleges ad­minisztrációt, a bürokráciát. S így lehet majd elérni, hogy egyetlen délután elintézhető legyen egy-egy fontos ügy, be­szerezhető minden fontos pe­csét. Mert azt most már meg kell végre érteni, hogy mun­kaidőben mindenkinek dolgoz­ni kell. B. O. A kosárlabdásokról volt szó Kellemes gondokról tárgyaltak Két szakosztály beszámolója és annak megvitatása szerepelt a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegye- süiet legutóbbi sportotihoni ügyvezető elnökségi ülésé­nek napirendjén. Az asztaliteniszezők után most a ko- sárlabdások beszámolóját ismertetjük. A kosárlabda-szakosztály kiadásait a központi sport­köri könyveléstől függetlenül 1986. január 1-jétől külön is jegyzi. így mód nyílt a gaz­dálkodás figyelemmel tartásá­ra s a kiadások mérséklésével (utánpótláscsapat bajnokság­ból való visszaléptetésével is) a költségvetés tervezett ada­tainak időarányos betartására. Az NB Il-es férficsapat az 1985 86-os bajnokságban re­mekül szerepelt és hatvan csapat közül a második he­lyen végzett, ami a legmaga­sabb: NB I-es bajnokságba való feljutás jogát is jelenti egyben. A Magyar Kosárlabda Szövetség versenykiírása sze­rint az NB I-be került férfi­gárda esetében kötelező ifjú­sági, serdülő-, úttörő- és mini­csapatot is indítani az után­pótlás folyamatos biztosítása érdekében. Ezekből a legnagyobb anya­gi tehertétel az ifjúságiak in­dítása, ők a felnőttekkel pár­huzamosan előmérkőzéseken játszanak majd ellenfeleikkel A számítások szerint az NB l-ben való szerepléssel a szak­osztály költségvetése a jelen­leginek háromszorosára növe­kedne, amit csak városi ösz- szefogással lehetne előterem­teni. (Ez mintegy egymillió.) A szakosztály nemrég szer­ződést kötött a Gyár- és Gép­szerelő Vállalattal öt évre; reklámcéllal évi hatvanezer forinttal támogatják a Kini­zsit. A NEFAG elsősorban a nőket 20 ezer, a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet szintén 20 ezer forinttal tá­mogatja évente a szakosztályt. A legnagyobb segítséget a bá­zisvállalat, a konzervgyár adja. m *41? A kecskeméti Szikora Sán­dor edző szerződése június 30-án lejár. Szükség van új oktató szerződtetésére. Mivel jó utánpótlásra van szükség, olyan testnevelő tanárnak kellene lennie az illetőnek, aki nap közben valamelyik középiskolában foglalkozna a fiatalokkal, este pedig a fel­nőttek edzéseit vezetné. Az NB I-be jutással szükség van a csapat megerősítésére, öt új játékos városunkba tele­pítésével. Kecskemétről 3—4 sportoló fog átjárni, a pestiéi: közül is szerepelnek majd né- hányan. Ezek újabb utazási gondokat is jelentenek. A Pe­tőfi Sándor Általános Iskola tornacsarnoka alkalmas NB I-es mérkőzések megrendezé­sére. de az előírásoknak meg­felelően eredményjelző táblát ás automata időmérőt kellene felszerelni. Jól sikerült a csa­pat 12 napos külföldi juta­lomutazása: Csehszlovákiában, NDK-ban és Nyugat-Berlin- ben jártak május elején és mind az öt mérkőzésüket megnyerték. W A felnőtt női csapat az 1985/86. évi Pest megyei baj­nokságban minden mérkőzé­sét megnyerte és ezzel beju­tott az NB II-be. Az edzői teendőket Varga Imre, a NE­FAG egyik vezetője látja el, társadalmi munkában. A já­tékosok nagy lelkesedéssel vé­gezték munkájukat. Tervezik, hogy négy főt átigazolnak az NB I-es Kecskeméti SC-től és ez erősödést jelentene. A legútóbbi bajnoki évben Molnár Zsuzsa, az úttörő fiúk, Kiss Judit az úttörő leányok, Takács Judit a mini leányok, Varga György a mini fiúk, Mocsai László pedig az úttörő és serdülő fiúk edzéseit ve­zették. A mini bajnokságtól költségkiemelés miatt a nap­tári év elején visszaléptek, de az előírás szerint ősztől az ő szerepeltetésük is kötelező. A kosárlabdások a szakosz­tályi munka egyik legsarkala- tosabb részének tekintik az iskolákkal való együttműkö­dés további bővítését. 1986, második félévétől alapvető módosítások szükségesek a szakosztály munkájában. Bí­zunk benne, hogy ez sikeres lesz. Dr. Ábrahám Tibor szak­osztályvezető szóbeli kiegészí­tésében a jelenlegi helyzetei ecsetelte. Kérte az elnökséget, hogy tegyen meg mindent a megnövekedett költségek biz­tosítása érdekében. A kosara­sok igyekeznek bevételükéi növelni: reklámokból befutó összegekkel. Dr. Leskó László sportköri elnökhelyettes városi összefo­gási lehetőség teremtéséről szólt a megnövekedett gondok miatt. Görbe Ferenc társadal-. mi elnök a megnövekedett utazási és szállásköltségek fi­gyelembevételét kérte. Bod- roghalmi János ügyvezető el­nök javasolta, hogy a városi és a megyei vezetőkkel való megbeszéléskor tisztázzák az anyagi támogatás összegét is. (A PTSH 100 ezer forintot ad). m m *41? Szőke Sándor sportfelügyelő szavai szerint a Toldi Szak- középiskolában lelátó elhelye­zésére lehetőség van, amit rö­vid időn belül meg kellene valósítani. Marosfi György a termelőszövetkezetek segítsé­gét kérte a megnövekedett utazási gondok kiküszöbölé­sére. Befejezésül a létesítmény­helyzetről beszélt B. Tóth Fe­renc. A sportotthoni víz- és szennyvízvezeték elavult, va­lamit tenni kell. A Kinizsi­sporttelepen pedig az időn­kénti sár miatt a járda épí­tése szükséges a kaputól a le­látóig. Az utóbbi években az állagmegóvást — tőlük telhe­tőén — megoldották a kon­zervgyári építők. Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom