Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

2 1986. JÚNIUS 28.. SZOMBAT A HIT VILÁGPOLITIKAI Amerikaisegély a akamguaikontráknak Nyári szünet Genfben — Pretoria haladékot kapott ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP Alig néhány nappal azt kö­vetően, hogy a nicaraguai kormány hivatalos állásfogla­lásban bejelentette: kész elfo­gadni a június 6-án közzétett Coretaciora-béketervet, az ame­rikai képviselőhöz — válasz­ként — áldását adta a mana- guai sandinista rendszerrel szemben álló erők katonai se­gélyprogramjára. Az amerikai honatyák által most jóváha­gyott százmillió dolláros cso­magtervet, amelynek hetven százaléka fegyvervásárlási cé­lokat szolgál, a többi úgyne­vezett „humanitárius” jellegű, töbhhónapos vita kísérte. Márciusban egyszer már — a Fehér Ház erőteljes nyomása ellenére — a képviselőház el­vetette a kontrák ilyen jellegű támogatását, de a republiká­nusok többsége — Reagan el­nökkel az élen — sohasem mondott le arról, hogy kierő­szakolja a nicaraguai ellen- forradalmárok pénzbeli segé­lyezését. A Fehér Ház és a Pentagon a szavazást meg­előző időszakban mindent megtett azért, hogy a még vo­nakodó képviselőket — és ter­mészetesen az amerikai köz­véleményt is — „jobb belátás­ra bírja". A kampány szinte egyetlen pillanatra sem ha­gyott alább. Reagan elnök — szabadságát elhalasztva, még kedden is, a képvise­lőházi szavazás előestéjén — drámai hangú beszédben for­dult a közvéleményhez. Ez al­kalommal is a „nicaraguai kommunizmus veszélyeiről”, az állítólagos „szovjet terjesz­kedésről” meg arról igyeke­zett meggyőzni hallgatóságát, hogy a nicaraguai kontrák a „demokrácia igazi védelme­zői” s az Egyesült Államok­nak saját „biztonsága” érde­kében kötelessége a segítség- nyújtás. Reagan persze még így sem lehetett biztos a si­kerben, ezért saját maga irá­nyította a képviselőház bizo­nyos tagjainak „megdolgozá­sát” célzó kampányt. Külön­féle meghívások, személyes és telefonbeszélgetések egész so­ra „színesítette" a szavazás előtti időszakot, s mint kide­rült, ez az erőfeszítés nem is volt eredménytelen. Csakhogy az is nyilvánvaló­vá vált, hogy a közép-ameri­kai feszültség tartósításának középpontjában Washington áll, azzal a céllal, hogy fel­számolja a haladó politikájú nicaraguái. rendszert. Ezt hangsúlyozta Dániel Ortega elnök is a nicaraguai néphez intézett üzenetében, s felhív­ta a figyelmet arra, hogy Wa­shington a problémák tárgya­lásos megoldása helyett a konfrontáció mellett kötelez­te el magát. De vajon mit érhet el az Egyesült Államok legújabb lé­pésével? Annál aligha többet, hogy a közép-amerikai tér­ségben tovább nő az ártatlan áldozatok száma. A legfrissebb hírek szerint az amerikai beavatkozás nyo­mán Nicaragua az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte. HÁGAI ÍTELET A hágai nemzetközi bíróság pénteken elítélte az Egyesült Államokat, amiért a nemzet­közi szokások megsértésével beavatkozik Nicaragua bel- ügyeibe, és felszólította az amerikai kormányt, hogy azon­nali hatállyal szüntesse be Ni- caragua-ellencs tevékenységét. A bíróság ítélete szerint a nicaraguai ellenforradalmárok­nak nyújtott támogatás, a köz­vetlen beavatkozás és a nica­raguai kikötők 1984-es elakná- sítása egyebek között a nica­raguai szuverenitás megsérté­sét, a más állam elleni erő al­kalmazását és a békés tenge­ri hajózás akadályozását je­lentette. A bíróság elmarasz­talta az Egyesült Államokat a Nicaraguával kötött kétoldalú barátsági és hajózási szerző­dések megsértéséért is. A kö­zel 6 tagú testület elvi döntést hozott arról, hogy az Egyesült Államoknak kártérítést kell fi­zetnie — ennek módjáról és összegéről a bíróság később dönt. Juríj Dubinyinnal, a Szovjetunió új washingtoni nagyköveté­vel találkozott hétfőn Reagan amerikai elnök GENFI SZÜNET Nevadában ismét rengett a föld ... Darwin fedőnévvel az Egyesült Államok és Nagy- Britannia közös föld alatti atomrobbarhást hajtott végre, immár a tizenharmadikát az­óta, hogy a Szovjetunió az el­múlt év augusztusában egyol­dalú moratóriumot jelentett be, s azt többször is meghosz- szabbíto'tta. A nevadai kísér­letre azt megelőzően került sor, hogy Genfben befejező­dött az atom- és űrfegyve­rekről folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalások ötödik for­dulója. A tárgyalóküldöttsé­gek a nyári szünetet köve­tően, szeptember közepén ta­lálkoznak ismét. Bár a két fél eszmecseréje a nyilvánosság kizárásával fo­lyik, a kiszivárgott értesülé­sek szerint — a sorozatos szovjet javaslatok ellenére — nem történt lényeges előreha­ladás Genfben. Az amerikai fél minden eszközzel igyek­szik megakadályozni a mi­előbbi megállapodást, annak ellenére, hogy az utóbbi na­pokban némi enyhülés tapasz­talható a két ország kapcso­latában. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára levelet küldött Reagan elnöknek, amelyet a Szovjetunió új wa­shingtoni nagyikövete, Jurij Dubinyin adott át — megbízó- levelével együtt — a Fehér Ház lakójának. Az új nagy­követ csaknem háromnegyed órát töltött el Reagan társa­ságában. s mint később az el­nök sajtóirodája bejelentette, igen sok témát vitattak meg. Gorbacsov üzenetének tartal­mát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Washington szűkszavúan csak annyit kö­zölt, hogy az abban foglalta­kat szakértők tanulmányoz­zák. A The New York Times viszont fehér házi forrásokra hivatkozva szerdai számában megírja, hogy Gorbacsov üze­nete pozitív hangvételű. An­nak szükségességét hangsú­lyozza, hogy a két ország kö­zött megállapodásnak kell lét­rejönnie a fegyverkezési kér­désekben, de szó van a levél­ben a párbeszéd folytatásáról, a genfi tanácskozásról, s arról is, hogy a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter szep­temberben az ENSZ-iközgyűlés időszakán bizonyára találko­zik egymással, s ez fontos eredményeket hozhat több kérdésben. Megfigyelők véle­ménye szerint az egyik tár­gyalási téma bizonyára az lesz, hogy ekkor fogják pon _ tosStáni a szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontját. zösség hágai csúcsértekezletén is. A tizenkét országot tömö­rítő Közös Piac tanácskozását megelőzően, Luxemburgban külügyminiszteri találkozóra került sor. Itt azonban még arról sem tudtak megegyezni a résztvevők, hogy úgynevezett enyhébb szankciókat hozza­nak Pretoria ellen, mivel London és Bonn azt megaka­dályozta. A viták végül is Há­gában folytatódtak, de a kül­ügyminiszterek itt sem tudtak dűlőre jutni ebben a kérdés­ben, í>gy az állam- és kor­mányfők tanácskozására várt valamilyen megoldás kidolgo­zása. A kérdésben végül is kompromisszum született, a szankciók helyett a dél-afri­kai kormány politikájának megváltoztatását sürgették a tagállamok. Erre Pretoria há­rom hónap haladékot kapott az EGK-tól. A szervezet ugyan­akkor kilátásba helyezte, hogy határozott lépéseket tesz, ha a Dél-afrikai Köztársaság a határidő lejártáig nem tel­jesíti a követeléseket. Csak­hogy ennek nyomán igen cse­kély a remény arra, hogy Af­rika déli részén alapvető vál­tozások kezdődjenek el — a Botha- kormány kezdeménye­zésével. Csitári János Varsói Szerződés Berlini találkozó Pénteken Berlinben talál­kozót tartottak a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszter-helyettesei. Meg­hallgatták Viktor Karpovnak, a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjének tájé­koztatóját a most befejeződött tárgyalási forduló eredmé­nyeiről, A találkozón magyar részről Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes vett részt. Lengyelország Öt év mérlegét vonják meg Varsóban vasárnap délelőtt összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa, hogy megvonja az elmúlt öt nehéz év mérlegét és progra­mot adjon a párt számára az ezredfordulóig. Az ötnaposra tervezett ta­nácskozáson értékelni fogják az 1980-ban kirobbant válság felszámolására tett erőfeszíté­seket, az 1981-es rendkívüli kongresszuson elhatározott társadalmi és gazdasági refor­mok eredményeit. A varsói Tudomány és Kul­túra Palota kongresszusi ter­mében 1776 küldött fogja kép­viselni a párttagságot, 41,3 százalékuk munkás, 9,8 száza­lékuk paraszt, a többi szelle­mi foglalkozású. A vezető tes­tületek személyi összetételé­ben értelemszerűen várhatóak változások, ám a LEMP köz- megegyezésre és reformokra irányuló politikája töretlen­nek ígérkezik — ezt erősítik meg a küldöttek elé kerülő kongresszusi dokumentumter­vezetek is. Jugoszláv pártkongresszus Ma fejeződik be Belgrádban pénteken mun­kabizottságokban folytatta ta­nácskozásait a JKSZ XIII. kongresszusa. A küldöttek délután plená­ris ülésen megválasztották a JKSZ új központi bizottságá­nak, ellenőrző bizottságának és szervezeti szatoályzatügyi bizottságának tagjait, akik személyére az elmúlt hetek­ben megtartott tartományi pártkonferenciák és köztársa­sági kongresszusok tettek ja­vaslatot. A szavazás eredmé­nyét a szombat délelőtti ple­náris ülésen ismertetik. A kongresszus hat munka- bizottsága a szombati plenáris ülésen számol be vitájáról, s a fő kérdésekben kialakított álláspontjáról. Ezt követően a delegátusok elfogadják a kongresszusi határozatokat, s megemlékeznek Djuro Djako- vic, a jugoszláv munkásmoz­galom kiemelkedő személyisé­ge születésének 100. évfordu­lójáról. A legmagasabb pártfórum a Jsknnr.es Rau moszkvai sajtóértekezlete Közös érdek az európai béke A szovjet—nyugatnémet gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését mindkét fél fontos feladatnak tekinti, mivel ez erősítené a kölcsönös bizalmat, ami meg­felel mindkét nép érdekeinek — jelentette ki pénteken Moszkvában Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália mi­niszterelnöke, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnökhe­lyettese. Rau a nyugatnémet tartomány kiállítása alkalmá­ból érkezett Moszkvába, s a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseit követően tar­tott sajtóértekezletet. A nyugatnémet politikus nagyra értékelte a szovjet gaz„ daság modernizálását célzó in­tézkedéseket, s üdvözölte a nyugati országokkal folytatott gazdasági együttműködés bő­vítésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor síkraszállt a ke­let—nyugati kereskedelmet korlátozó akadályok felszámo­lásáért, egyebek között a CO- COM-lista leszűkítéséért. Rau — aki megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsov- val is — kiemelte a konkrét leszerelési javaslatok jelen­tőségét, s sürgette a követke­ző szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó megrendezését. Ezen előrelépést kellene elérni első sorban a közép-hatótávolságú fegyverek csökkentése, és az európai biztonság megszilárdí­tása terén. A nagyhatalmak­nak élniük kell a kínálkozó lehetőségekkel, természetesen figyelembe véve Európa érde­keit is — hangsúlyozta Rau, s utalt arra is, hogy a szovjet- nyugatnémet kapcsolatok érté­Csernobili atomerőmű Munkálatok a reaktor alatt közös piaci VITÁK A világ haladó gondolkodá­sú erői szankciókat sürgetnek a fajüldöző Dél-afrikai Köz­társaság ellen, de a Pretoriá­val szoros gazdasági kapcso­latokat ápoló országok, így Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az NSZK, igye­keznek más mederbe terelni a követeléseket. Bár a legheve­sebb viharokra Londonban került sor a héten a Tha- tcher-kormány Dél-Afrika-po- litikája miatt, a szankcióit kérdése vezető helyet töltött be az Európai Gazdasági Kö­A csernobili atomerőmű né­gyes blokkja alatt végzett munkálatok részleteivel is­merteti meg az olvasókat pén­teki számában a Pravda. Befejeződött már a reaktor alatti betonozás. A sérült és fölülről is teljesen eltemetett reaktor alatt most vastag „be­tonpárna” van, ezt csövek, a hűtéshez, ellenőrzéshez szük­séges más berendezések szö­vik át. A reaktor már nem le­het veszélyes sem a talajvízre, sem a légkörre. Az alábetonozást 388 bá­nyász végezte. Először egy 136 méter hosszú. 1,8 méter át­mérőjű alagutat fúrtak, ebben vezették a megfelelő helyre a szükséges áramot, folyékony anyagokat, sínpárt fektettek le a csilléknek. A munkálatok kezdetekor még óránként 3—4 röntgen volt a sugárzás szintje. Napi nyolc váltásban dolgoztak a bányászok. A reaktor beton­aljzata alatt már kézzel tér melték ki a többezer köbmé­ternyi földet. Ennek helyére kerültek a szükséges beren­dezések, csövek, majd a be­ton, amely mintegy második, az eredetinél sokkal erősebb, vastagabb megbízhatóbb alj­zatot képez. Megsérült az olajvezeték Péntekre virradó éjszaka, a szovjet nyersolajat hazánkba szál­lító Barátság kőolajvezetéken — feltehetően anyaghiba miatt — a hegesztési varrat mentén mintegy 15 centiméter hosszúságban meg­repedt a cső Kékese község hatá­rában, 10 kilométernyire a fényes- litkei fogadóállomástól. A hiba észlelésekor azonnal lezárták a sérült vezetékszakaszt, és megtisz­tították a területet az olajtól. A hibaelhárítás megkezdődött, szombaton befejezik a sérült cső- darab kicserélését. Az olajvezeték átmeneti leállítása nem okozott gondot az olajfinomítók munká­jában, mert megfelelő készletek­kel rendelkeznek. Az üzemanyag, illetve az olajtermékek forgalma­zása is zavartalan. A kis terület­re kiömlött olaj nem jutott el pa­takba, csatornába vagy más élő vízfolyásokba. A megtisztított te­rületen a talajt is mentesítik az olajtól. kelésénél nem szabad figyel men kívül hagyni, hogy a két ország más szövetségi rend­szerhez tartozik. Az NSZK val fenntartott kapcsolatoknak nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a Szovjetunióban — tette hozzá. program szerint szombaton befejezi munkáját, a JKSZ Központi Bizottsága megtart­ja első ülését és megválaszt­ja elnökségének tagjait. Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a JKSZ XIII. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség vezetője pénteken dél­előtt Belgrádban találkozott megbeszélést folytatott Branko Mikuliccsal, a jugo­szláv kormány elnökével, aki­nek átadta a magyar párt- és állami vezetők üdvözletét. A szívélyes és baráti légkö­rű beszélgetésen kölcsönösen nagyra értékelték a két_ párt és állam közötti bensőséges kapcsolatokat, s véleményt cseréltek további sokoldalú fejlesztésük lehetőségeiről. A program szerint Átszállás a Mire Űjra a Mir-űrállomáson tartózkodik Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov, miután a Szojuz—T—15 űrhajón át­utaztak a Szaljut—7 űrállo­másról a Mirre. Az űrhajó és az űrállomás csütörtökön este, moszkvai idő szerint 23 óra 46 perckor találkozott. Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov először hajtott vég­re különböző pályákon kerin­gő űrállomások közötti repü­lést, az űrhajózás gyakorlatá­ban először fordult elő, hogy ugyanazok az űrhajósok két űrállomáson is dolgozzanak. Craxi benyújtotta lemondását Kormányválság Olaszországban Bettina Craxi olas2 minisz­terelnök megszakította hágai tartózkodását és péntek dél­után váratlanul hazautazott Rómába. Az olasz kormányfő a nyugat-európai tőkés orszá­gok csúcsértekezletén részt vevő olasz küldöttség vezeté­sét Giulio Andreotti külügy­miniszterre bízta. Újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Craxi kije­lentette, hogy azért utazott vissza idő előtt Rómába, mert a helyszínen szeretné tanul­mányozni a kialakult politikai helyzetet. Nem válaszolt vi­szont arra a kérdésre, hogy országában újabb kormány- válság alakult-e ki. Az olasz kormány csütörtök délután nyílt szavazáson meg­kapta ugyan a bizalmat, de a helyhatósági szervek költség- vetéséről előterjesztett tör­vényjavaslat fölötti titkos szavazáson kisebbségbe ke­rült. Bet.tinó Craxi péntek este benyújtotta kormánya lemon­dását Francesco Cossiga ál­lamfőnek. Az olasz elnöki palotában, a péntek esti óráikban kiadott hivatalos közlemény szerint az államfő egyelőre nem adott választ Craxinak arra. hogy a lemondást elfogadja-e, vagy sem. A rövid kommünikéből mindössze annyi tűnik ki, hogy Cossiga felkérte Craxit: ma­radjon hivatalában addig, amíg döntést hoz erről a kér­désről. Az osztrák külügyminiszter nyilatkozata A helsinki folyamat szellemében Ausztria legfontosabb kül­politikai törekvése továbbra is az enyhülésért folytatott harc és a kétoldalú kapcsola­tok ápolása marad — jelen­tette ki Peter Jankowitsch pénteken külföldi újságírók­nak tartott első sajtóértekez­letén. Az osztrák külügyminiszter elmondta: kormánya elsősor­ban az európai enyhülés ér­dekében kíván tevékenykedni, de lehetőségeihez mérten részt vállal a helyi konfliktusok megoldásában is. A semleges országokkal közösen a jövő­ben is fellép az atomkísérle­tek éllen és mindent megtesz a helsinki folyamat — így a bécsi őszi utókonferencia — sikere érdekében. A Waldheim július 8-d es­kütételével kapcsolatban fel­tett kérdésre Jankovitsch el- modta: osztrák belpolitikai eseményről van szó, és sem­milyen kihatással nem lesz a küLkapcso-latokra az a körül­mény, hogy az egyes országok milyen szinten és egyáltalán képviseltetik-e azon magukat. Tegnap történT Pártközi kapcsolatok Óvári Miklós, a Magyar Szó tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénte­ken fogadta a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja kül­döttségét, amely élén AbdallaJi Lajasival, a politikai bizott­ság tagj áival látogatást tesz hazánkban. Áttekintették a nem­zetközi helyzet néhány időszierű kérdését, valamint a két párt közötti kapcsolatokat. Együttműködési megállapodás KváZ£ZZnc honvédelmi miniszter és Kapolyi László ipari miniszter pén­teken megállapodást írt alá a két tárca közötti együttműkö­dés továbbfejlesztéséről. A Honvédelmi Minisztériumban aláírt okmány a műszaki-tudományos együttműködés, az újí­tó kutatómunka, a gyártás és a fejlesztés terén tartalmaz konkrét íeldatokat, közös tennivalóikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom