Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-25 / 148. szám
6 ^ßbiao 1986. JÚNIUS 25., SZERDA Jogi tanácsok A dolgozót fegyelmi határozattal lehet áthelyezni t A vonaton elvesztett tárgyat nem kaphatja meg a találó# Magánvád Öröklési szerződés és a köteles rész • Meósként dolgozom egy élelmiszeripari gyárban. Nemrég történt, hogy a gyár ren- désze lopást hiúsított meg. A tettest nem sikerült felfedeznie, de teljesen biztos, hogy az éjjeli műszakban dolgozó nyolc munkatárs valamelyike lehetett az elkövető. A gyárvezető ezért büntetésből valamennyiünket más helyiségbe, alacsonyabb munkakörbe, kevesebb bérért, fegyelmi nélkül átirányított, arra hivatkozással, hogy a kollektív szerződés szerint változó munkahelyen dolgozunk. Jogos-e az eljárás? A vállalat eljárása teljesen jogszerűtlen, mert a dolgozót alacsonyabb munkakörbe áthelyezni, illetve bérét csökkenteni csak jogerős fegyelmi határozattal lehet. A fegyelmi büntetést pedig akkor lehet kiszabni, ha a dolgozó a fegyelmi vétséget elkövette és a szankciótól kellő nevelő hatást lehet remélni. A mi esetünkben erről szó sincs, az egy vétkes mellett nem lehet hét ártatlant is büntetni. Nyilván tudta ezt a gyárvezető is, aki a számára kényelmesebb megoldást választotta, amikor a dolgozókat a vállalaton belül átirányította. A változó munkahelyen dolgozókat a vállalat jogszerűen kötelezi akár arra is, hogy más helységben dolgozzanak, de a munkát ott is azonos munkakörben és bérért kell elvégezni. Ha az átirányítást a joggal való visszaélés szándéka motiválja, a munkáltató intézkedése a formai szabályosság ellenére is jogszerűtlen lesz. Mindezek alapján olvasónk haladéktalanul kérje a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál sérelmének orvoslását. • Májusban a vonaton egy értékes fényképezőgépet találtam, amelyet az állomáson leadtam. Még az újságban is hirdettem, hogy a tulajdonost megtaláljam, mégsem jelentkezett. Ezért nagyon megdöbbentem, hogy amikor kértem a fényképezőgépet, kérésemet elutasították. Hová fordulhatok panasszal? Amikor valaki másnak a tulajdonában lévő dolgot talál, azt nem tekintheti magáénak, hanem mindent meg kell tennie, hogy a tulajdonos azt visszakaphassa. Amennyiben a találó a dolog tulajdonosát a tárgy alapján felismeri, köteles a dolgot nyolc napon belül az elvesztőnek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen, , a talált tárgyat a tanácsnak kell leadni. Abban az esetben, ha a találó mindezeket megtette és a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dologért a tulajdonos egy évig nem jelentkezik, a becsületes megtaláló — ha kéri — lesz az új gazda. Olvasónk ennél többet is tett, mégis a vasútnál jogosan utasították el igényét. A találó ugyanis nem szerez tulajdonjogot, ha a dolgot a közösség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben viszont méltányos összegű találói díjra tarthat igényt, amelynek mértékét vita ' esetén a bíróság állapítja meg. • Agresszív szomszédomtól állandó zaklatásnak, sértegetéseknek vagyok kitéve. Nem akarok senkinek sem ártani, de a helyzet egyre tűrhetetlenebb. Hová fordulhatok segítségért? — kérdezi Sz. P. budapesti olvasónk. Becsületsértés, rágalmazás esetében a sértett fél magán- vádas eljárást kezdeményezhet. Ez az eljárás is feljelentés alapján indul meg. Ebben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni. A bíróság a tárgyalásra mindkét felet és az. általuk megjelölt tanúikat is megidézi. A tárgyalás megkezdése után megkísérli a felek ösz- szebékítését. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, érdemben tárgyalja az ügyet. A bíróság az ügyet megszünteti, ha a feljelentő a személyes meghallgatáson nem jelent meg, és magát kellően nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be. A magánvádló a vádat az ügydöntő határozat meghozataláig elejtheti, a vád elejtését nem köteles indokolni. • Igényt tarthat-e leányom köteles részre akkor, ha ingatlanomat öröklési szerződésr sei másra ruháztam át? — kérdezi V. Z. pomázi olvasónk. Az öröklési szerződés is egyfajta végintézkedés, hiszen ebben is az örökhagyó rendelkezik vagyonáról. A végrendelettől annyiban tér el, hogy létrejöttéhez az örökhagyó és az örökös egybehangzó nyilatkozata szükséges. Nem ingyenes juttatás, mert az örökös az örökség fejében a szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését vállalja. Éppen ezért az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon a szerződés megkötését követően a vagyonával. A szerződésben foglaltaktól a másik fél hozzájárulása nélkül nem térhet el, azt rendszerint nem vonhatja vissza, s az ily módon lekötött vagyonáról sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződést az ingatlannyilvántartásba is bevezetik, védve ezzel is a szerződő fél érdekeit. Levélírónk leánya tehát az ingatlanra vonatkozó köteles rész igényével nem léphet fel. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingyenes Jo- gi tanácsadást tartunk minden csütörtökön 17 és 19 óra között a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Éjszakai látogatók Autókat fosztogattak Gépkocsik „költségmentes” üzemben tartását oldotta meg, hosszú időn át. egy fiatalokból álló autófosztogató társaság. Szigetfü István 21 éves kun- szentmiklósi Nyevrékla Barnabás 21 éves kiskunlacházi és a büntetett előéletű Szilágyi János 25 éves kiskunlacházi segédmunkás, Öt barátjukkal sorozatos gépkocsifeltöréseket követtek el a fővárosban, Ráckevén és környékén. Az éjszakai órákban a parkoló járműveket feltörték, magnókat, műsoros kazettákat, ruhaneműt, ködlámpákat zsákmányoltak. Hosszú időn át a Szigetfü István tulajdonát képező gépkocsi benzinszükségletét mintegy tizenkét gépkocsi üzemanyagtartályából sorozatosan kipumpált benzinből biztosították. A múlt év tavaszán, a Ráckeve és Vidéke ÁFÉSZ vas-műszaki üzletének udvarába hatolt be Szilágyi és társa, onnan több létrát vittek magukkal. Ugyancsak nagyobb értékű árut vittek el a Geodézia kiskunlacházi telepéről is. A Ráckevei Bíróság dr. Dobi Imre büntetőtanácsa Szigetfü Istvánt nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásért, halmazati büntetésként egy év és tízhavi börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság Nyevrekla Barnabást másfél évi szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától kétévi eltiltásra ítélte. Szilágyi János mint többszörös visszaeső egyévi börtönbüntetést, a többi vádlott rövidebb időre szóló szabadságvesztést, illetve pénz- büntetést kapott. Asztalos Imre Halálos üzemi szerencsét le a ség Tudták, hogy szabálytalan Megdöbbentő üzemi baleset történt múlt év szeptember 6-án a ceglédi általános iskolák központi műhelyében. Tragikus körülmények között vesztette életét az ott dolgozó Szabó Antal 44 éves asztalos. A munkavédelmi, igazságügyi szakértő vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy súlyos szabálytalanságok idézték elő a halálos üzemi balesetet. A kérdéses napon délben 13 óra előtt néhány perccel Lűr István, a helybeli művelődési központ igazgatója ment a műhelybe. Amikor belépett, a köszönésére nem válaszolt senki. A helyiség üresnek látszott, bár a rádió szólt. Először azt hitte, hogy az ott dolgozó két asztalos elment ebédelni. Azután, ahogy alaposabban szétnézett, rossz érzés fogta el. Látta, hogy a műhely egyik felében nagy halomban allnak az eldőlt farostlemezek, melyek alól egy kettétört fűrész lógott, ki. Hirtelen az a benyomása támadt, hogy valaki lehet a lemezek alatt. Az épületből kit ottan va két autót is leállított, és segítséget kért. Rövidesen már négy férfi emelte le a lemezeket, melyek alatt egy mozdulatlan ember feküdt. Azonnal értesítették a mentőket és a rendőrséget, Szabó Antal életét azonban már nem lehetett megmenteni. Rádőlt a falemez A vizsgálat során megállapították, hogy a műhelyben levő, a falhoz élére állított 115 darab farostlemez, .amely körülbelül 8 mázsa súlyú lehetett, eldőlt és az ott dolgozó Szabó Antal asztalost maga alá temette. A szerencsétlen ember, aki a balesetkor egyedül tartózkodott a műhelyben, nem tudott kijutni a farostlemezek alól. A tanúvallomásokból is kiderült: mindenki tisztában volt azzal, hogy a központi politechnikai műhely túlzsúfolt, és nem felel meg a rendeltetésének. Mint Szabó Alfréd, a Ceglédi Városi Tanács művelődési osztályának vezetője elmondta, a munkavédelmi szemléken többször is elhangzott az a megállapítás, hogy ott nem lehet biztonságosan dolgozni. S hogy mért nem zárták le mégis a helyiséget? Két évvel a tragikusan végződött baleset előtt a korábbi központi műhelyt, ahol több napközis csoportnak is helye volt, városrendezési okok miatt elhagyták. Ugyan-, akkor helyette, az említett célokra egy kétszobás kis házat kaptak, a Kozma utca 2. szám alatt. Ezt a helyiséget ideiglenesnek tekintették. Az épület egy 14 X 5 méteres műhelyből, egy 6X2 méterei előtérből, egy 2X3 méteres irodahelyiségből és egy garázsból állt. A garázs különálló építmény volt. Nézzük ezután a személyi feltételeket: A politechnikai műhely felett a gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezet (GAMESZ) gyakorolta a munkáltatói jogkört. Személyi feltételek A szervezet vezetője Kovács Ferenc. A központi műhely vezetője: Gál István általános iskolai tanár, mellékfoglalkozásban látja el teendőit. Asztalos szakmai ismerettel nem rendelkezik és ahhoz a szakmához kapcsolódó munkavédelmi vizsgát nem tett. Alkalmazóinak tudomásuk volt arról, hogy főállású munkaköre miatt a műhelyben csak minimális időt tölthetett. Mint vallomásában elmondta, tisztában volt vele, hogy a szűk műhelyben nincs megfelelő raktározási lehetőség és mégis nagy mennyiségű farostlemezt vásárolt. Egyrészt, mert éppen akkor lehetett kapni ezt a cikket, másrészt gazdaságosnak látszott, hogy kiteljen belőle egy egész fuvar. Nem ellenőrizte azt sem, hogy milyen formában vannak a műhelyben felrakva, illetve rögzítve a lemezek. Az asztalosoknak nem szólt róla, hogy veszélyes lehet a lemezhegyek között dolgozni, illetve közlekedni. A munkavédelmi igazságügyi szakértő megállapította azt is, hogy amikor a műhelyt eredeti helyéről a Kozma utcába költöztették, nem készítettek áttelepítési és gépelrendezési tervet. Az asztalosok saját elgondolásuk szerint helyezték el és alapozták le a gépeket. így fordulhatott elő, hogy azok nem a legmegfelelőbb helyre kerültek. Tekintettel arra, hogy a megmunkálásra kerülő anyagokat, valamint a félkész és késztermékeket a műhelyben tárolták és a közlekedő utakon is elhelyezték, a baleset- veszély fokozódott. Elválaszthatatlan a tragikus eseményektől, hogy a zsúfoltságon lényegesen lehetett volna enyhíteni akkor, ha az épülethez tartozó garázst az asztalosműhely raktárnak használhatja. A helyiséget azonban Szabó Alfréd, a művelődési osztály vezetője a saját céljaira vette igénybe. Ilyen előzmények után érkezett meg 1985. június 10- én a központi műhelybe a 115 darab farostlemez. Ezeket egy nappal később Szabó Antal a gyalupadja mellé rakta, élére állítva. A baleset közvetlen oka az volt, hogy a lemezeket a zsúfolt műhelybe szabálytalanul élére állítva, kitámasztás nélkül tárolták. Ennek a tárolási módnak a megszüntetéséről egészen a baleset napjáig nem gondoskodtak. Így történhetett, hogy a rögzítés nélküli lemezek megcsúsztak és lavinaszerűen az ott tartóz-, kodó Szabó Antalra zuhantak. A tragikus baleset közvetett oka az volt, hogy a Kozma Sándor u. 2. szám alatt levő központi műhely nem rendelkezett megfelelő, tárolásra alkalmas raktárhelyiséggel. Súlyos mulasztások A vizsgálat tehát nagyon súlyos mulasztásost tárt fel. melyekért közvetlen felelősség terheli a műhely vezetőjét, Gál Istvánt és a GAMESZ vezetőjét, Kovács Ferencet, akik ellen megindult a büntetőeljárás. Gál Judit dyermelcbalesefek Még alig kezdődött meg a vakáció, és máris megdöbbentően elszaporodtak a gyermekbalesetek. A napfényes idő, a meghosszabbodott délutánok kicsalogatják a négy fal közül a kisiskolásokat. Örvendetes, hogy szabad levegőn vannak, és jól érzik magukat, de a felügyelet nélkül hagyott kisfiúk és kislányok — mint sajnos, az események tanúsítják — gyakran nem elég óvatosak és körültekintőek. A belesetek okai között olvashatjuk: féktávolságon belül lépett a személyautó elé... autóbusz takarásából előugrott.. kerékpárjával1 irányjelzés nélkül kanyarodott. Ezek a leggyakoribb figyelmetlenségek, óvat- alnságok. A sérülések követkeményei pedig gyakran egész életre szólnak, de könnyebb esetkeben is több hetes vagy hónapos betegséget, kórházi kezelést jelenthetnek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülök felelősségét, akik személyes példájukkal és vigyázó szavaikkal is nevelnek, oktatnak a helyes közikedésre. És szólni kell arról is, hogy a hivatásos és nem hivatásos gépkocsi- vezetők, a motorosok és segédmotorosok is számítsanak mindig arra: váratlan helyzetekből bukkanhat elő egy labdája után szaladó, vagy társaihoz igyekvő, esetleg elbámészkodó kisfiú vagy kislány. A rendőri jelentésekben már hetek óta minden nap szerepel olyan baleset, melynek áldozata tizennégy éven aluli. Több figyelmet a gyerekekre! / Ga. J. Károm túsz életet vesztette Préma az ékszer haltban Tragédiával végződött egy ékszerrablási kísérlet a Los Angeles-i luxusnegyed, Beverley Hills legdrágább ékszerüzletében: a rabló által foglyul ejtett öt túsz közül három életét vesztette, kettő megsebesült. A túszok közül kettőt az egyébként csak kisebb sérülésekkel rendőrkézre került rabló, Steven Livaditis gyilkolt meg, a harmadik a lövöldözés során sérült meg halálosan. A túszügy Beverley Hills méregdrága üzletutcáján, a Rodeo Drive-on, a Van Cleef and Arpel ékszerüzletben kezdődött. A rendőrség telefonhívást kapott arról, hogy rablá- si kísérlet történt. A rabló a helyszínre érkező rendőrök elől visszamenekült az üzletbe, ahol öt személyt túszul ejtett. A rendőrökkel folytatott telefonbeszélgetésében meglehetősen zaváros válaszokat adott, azt állította, hogy az ékszerüzlet évekkel korábban becsapta. Azt követelte, hogy egy televíziós riporter menjen be hozzá, s a legszélesebb nyilvánosság előtt mondhassa el ugyanezt. Livaditis állítólag késsel végzett az üzlet biztonsági őrével, amikor elvesztette türelmét. A második áldozatot, az üzlet egyik elárusítónőjét agyonlőtte. Több mint 13 óra elteltével a rabló az üzlet hátsó bejáratán át menekülni akart az életben maradt túszokkal együtt. A lesben-álló rendőrökkel tűzharcba keveredett, s ennek esett áldozatul a harmadik túsz, szintén az üzlet alkalmazottja. Egyes veszélyeztető tényezőkkel a különböző szervek jelenleg külön-külön, sokszor egymástól függetlenül foglalkoznak. Az intézményrendszer irányítása széttagolt, az együttműködés koordinálása hiányos, az erőforrások szétaprózottak. Nem kielégítő az egészségügyi hálózat, a gyám- hatósági és művelődési ágazat, illetve a bűnüldöző szervek együttműködése sem. Családi keretek Példaszerű a megyében a pártfogók három éve kezdődött mozgalma, komplex családgondozás a veszélyeztetett kiskorúak érdekében. A pártfogók szükség esetén javaslattal élnek a hatóságaiénál a család körülményeinek javítására. Ez a tevékenység két éve például 238 családból 488 kiskorút érintett. A veszélyeztetett gyerekek felkutatása érdekében Jelentős a különböző társadalmi és tömegszervezetek közreműködése. Figyelemre méltók a Hazafias Népfront megyei tapasztalatai. Megemlíthető például, hogy Nagybörzsönyben és Tápiószentmártonban a népfront aktivistái hívják fel Fiatalok a lejtőn (2.) Megelőzni, ha kell, orvosolni a figyelmet a problémás családokra. Dunakeszin a népfront szervezésében létrehozták a családvédelmi tanácsot. A legkisebb bűnözési arány a, nevél őszülőknél elhelyezett növendékeknél tapasztalható. Az egy százalék körüli részesedés messze elmarad az össz- bűnözési arányoktól, bizonyítva, hogy a családi keretek pótolhatatlanok, Párfclóhdlázat Pest megyében 1982-ben és 1983-ban nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek és fiatalok között nem volt bűnelkövető. Sajnos, csökken a nevelőszülők száma, ezért indokolt lenne, ha a nevelőszülői feladatot vállalók a jelenleginél magasabb díjazásban részesülnének és munkaviszonyban állónak minősítenék őket. A gyermekek nevelőotthoni elhelyezésénél még ez a megoldás is olcsóbb lenne az államnak, a nevelés hatékonyságáról nem is beszélve. Pest megyében a hivatásos pártfogók munkáját jól működő, aktív — mintegy ezertagú — társadalmi pártfogói hálózat segíti. Szükség lenne a társadalmi pártfogók számának növelésére olyan településeken ahol nincsenek vagy. kevesen vannak. Találhatók még olyan helyek, ahol a gyámügyes eredménytelenül próbálkozik aktíva Keresésével e tisztség ellátására. A kiskorúakat ért bántalmazások rendszeressége ve- szélyeztetettségi okot képez. Törvény mondja ki, hogy a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából fakadó kötelességét súlyosan megszegi, s ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő Szabadságvesztéssel büntethető. Ezért ilyen esetek előfordulása esetén bejelentéssel kell a hatóságokhoz — tanács, rendőrség — fordulni. Alkohol, kábítószer A gyermeket sújtó negatív hatások megelőzése érdekében sokat tehetnek az iskolai gyermekvédelmi megbízottak, a gyámhatóságok, valamint a nevelési tanácsadók, és ezek szoros együttműködésé különösen fontos. A korai megelőzés érdekében megfelelő jelzőrendszert kell felépítenünk, hogy az ifjúságvédelmi szervek — köztük a gyámhatóság — idejében tudomást szerezzen az alkoholizáló és a kábítós gyerekekről, és azonnal megtehessék a célravezető intézkedést. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze. Magyar Kriminológiai Társaság tagja (Folytatjuk)
