Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
1986. JÜNIUS Zi„ KEDD Energiatakarékosok Készülékbemutató Energiagazdálkodási szak- kiállítás nyílt Budapesten ,a Rákóczi úti Ipari Bemutató- házban. A 28 bemutatkozó Vállalat és szövetkezet között megtalálhatjuk a gödöllői Ganz Árammérőgyárat és a Monori Mezőgépet, valamint b Rozmaring Tsz-t is. Az időelemes átlagteljesítményt regisztráló gázfagyasz- tásmérők társaságában energiatakarékos kazánok és televíziókészülékek, mosógépek, hűtőgépek láthatók. Olyan termékek, amelyeket az országos energiagazdálkodási fejlesztési program keretében gyártottak. A hatodik ötéves tervben egymillió-hatszázezer tonna olajnak megfelelő energiát takarítottunk meg, amelyben nem kis részük volt ezeknek a gyártmányoknak. A kiállítás négy témakört ölel fel, ezek: az energiatakarékos lakossági készülékek, berendezések, fogyasztási cikkek; az energiagazdálkodást, -takarékosságot elősegítő műszer és automatika; ipari energiagazdálkodás, hőtechnika és a mezőgazdasági energiagazdálkodás. Ma már a háztartási berendezések 80 százaléka energiatakarékos, de az utóbbi öt évben mégis 32-ről 38 százalékra növekedett a lakossági és a kommunális intézmények energiafogyasztása. Ezért változatlanul fontos, hogy bővüljön a korszerű termékeknek a választéka. Az érdeklődők naponta tíztől délután hat óráig, illetve a zárás napján, június 27-én délután két óráig tekinthetik meg a bemutatót. Gcdüllói Agrártudományi Egyetem Pillanatképek a laborból Dr. Sík Tibor egyetemi tanár a folyadókszcintillációs számláló- berendezés adatait ellenőrzi Szijj Józscfnc táptalajt készít a laboratóriumban (Barcza Zsolt felvételei) Megfordított ügymenet Kockázat a gyorsaság érdekében Addig az OTP szóba sem áll velünk Telket venni, házat építeni nem tartozik az egyszerű dolgok közé. IS most nem is ma. gára az építkezésre gondolunk; az anyagok beszerzésére, az iparosok fölhajtására, a munka megszervezésére, hanem a mindezt megelőző ügyintézésre. Már ahhoz, hogy egy telek a nevünkre kerüljön — akár vásárlás, öröklés vagy ajándékozás útján —, iratok sorát kell beszereznünk, különböző hivatalokat kell megjárnunk. Gyakran többször is. Ezen a procedúrán kíván egyszerűsíteni az Országgyűlés által idén márciusban elfogadott új illetéktörvény, ameiy július elsején lép életbe. Hogy a jogszabály lényegét világosan lássuk, érdemes áttekinteni, miként zajlott eddig egy ingatlan tulajdonjogának bejegyzése. A csekk kevés Most eltekinthetünk a telekkeresés, az eladóval egyezkedés ceremóniájától. Ott kezdjük: van egy adásvételi szerződésűink öt példányban, rendelkezünk a lakóhelyünk szerinti tanács igazolásával, hogy nincs olyan ingatlanunk, amely kizárná a mostani vásárlás lehetőségét, birtokunkban van egy másik igazolás, attól a tanácstól, ahol a telek van, hogy a szerződésben az ingatlan valós forgalmi értékének megfelelő ár szerepel. Ha mindez így együtt a kezünkben van, mehetünk az illetékhivatalba. Ha a telek ne adj’ isten külterületen vagy zártkerti övezetben fekszik, akkor e!ő zör a földhivatalnál ellenőrzik, nincs-e elővásárlási joga az államnak. Ezután végre megtudjuk, mekkora illetéket kell lerónunk. Kapunk egy csekket, amin a kiszabott összeget meghatározott időn belül be kell fizetnünk. Ha ez megtörtént, elvileg nincs akadálya, hogy elmenjünk a földhivatalba, ahol a telekkönyvbe bejegyzik tulajdonunkat. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű. A földhivatalban hiába lobogtatjuk a befizetést igazoló csekket, ezt nem fogadhatják el, mert mi van, ha késve róttuk le az illetéket? Akkor ugyanis késedelmi büntetést kell, fizetnünk. A befizetés megtörténtét csak az illetékhivatal igazolhatja. Ez viszont időt vesz igénybe. Ha minden olyan simán ment, ahogy leírtuk, akkor is legalább két-három hónap beletelik, amíg a nevünkre kerül az áhított földdarab, de a gyakorlatban ez az idő sokkal hosszabb is lehet. Naprakészebb Vettünk tehát egy telket, kifizettük az árát, leróttuk az illetéket, miért ne várhatnánk ki nyugodtan, amíg a telekkönyvbe kerül a nevünk? Hát például azért nem, mert amennyiben építkezni akarunk, kölcsönre van szükségünk. Igen ám, de az OTP szóba sem áll velünk, amíg tulajdonjogunkat nem tudjuk igazolni. így volt eddig. Hogyan lesz július elseje után? A fent felsorolt iratokkal — kivéve a reális árról szóló igazolást — egyenesen a földhivatalba kell mennünk, ahol minden további nélkül bejegyzik tulajdonjogunkat. Természetesen, amennyiben minden irat rendben van. Az akták csak ezután kerülnek át az illetékhivatalba, ahonnan kimennek a helyszínre, felértékelik a telket és kiszabják az illetéket, amit nekünk megadott időn belül be kell fizetnünk. Ez kétségtelenül gyorsabb így nekünk, vásárlóknak. Egyszerűbb a hivatalnak is, mert az ügymenet kizárja, hogy egy iratot kétszer kelljen kézbevenni a földhivatalban (lásd zártként, külterület). A rövidebb átfutási idő eredményeként várhatóan naprakészebb lesz a telekkönyvi nyilvántartás is, mivel semmi nem késdelteti az új tulajdonjog bejegyzését. Nagyobb hátralék? Nehezebb lesz viszont az illetékhivatal dolga, hiszen nekik kell fölértékelni az összes gazdát cserélő ingatlant, ami nem csekélység, mivel évi 35 ezer ilyen ügyletről van szó a megyében. De ennél is lényegesebb: mennyivel nő majd az amúgy is tetemes illetékhátralék? A törvényalkotók ezt a kockázatot is számításba vették az ügymenet egyszerűsítésének érdekében. A megyei illetékhivatalban és a földhivatalokban ezekben a hetekben készülnek az átállásra. Tisztáznak minden gyakorlati kérdést, tennivalót, hogy július elseje után valóban gyorsabban, gördülékenyebben intézhessék a lakosság ingatlanügyeit. M. N. P. Korszerűsítés és a Forte üzleti lehetőségei A megújulásban nem tehet szünet Ismert, hogy a Forte Fotokémiai Vállalat termékeit nagyrészt exportra küldi. Az elmúlt öt esztendő során fényérzékeny anyagokból termelésének mintegy 70 százalékát értékesítette szocialista es töltés relációban. Sok millió dollárt tettünk a népgazdaság kasszájába. Gyárunkat az illetékes szaktárcák (Országos Anyag- és Arhlvatal, Pénzügyminisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Ipari Minisztérium) a devizával legjobban gazdálkodó 25—30 magyar vállalat közé sorolja. Szerény körülmények között is kritikus szigorral sabb termékeink vizsgálatát e módszerrel. Művezetőinknek nemcsak nagyobb bért, hanem nagyobb „hatalmat” is adunk és a vállalati, tanácscsal együtt akarjuk, hogy az üzemvezetőkríek, művezetőknek felvételnél, elbocsátásnál, bér meghatározásánál. igazgatói jogkörük legyen. A helyzet megköveteli, hogy kritikusan szigorú szemmel vizsgáljuk saját munkánkat. Ez a nemzetközi piacokon való megjelenéshez, pozíciónyeréshez feltétlenül szükséges. Jó a számítógéprendszerünk, kiváló az együttműködés a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalattal. A közös fotóirodán együtt sírunk vagy örülünk. Ugyanakkor el kell ismernünk: messze vagyunk még a legfejlettebb szocialista vagy tőkés országokban már régen eredményesen meghonosodott piacfelmérő és minden szinten koordinált tevékenységtől. Fejlesztőgárdánk saját ön- tésű színés műanyag bázisú fotópapírimport-kiváltásra és fokozatos mennyiségben exportra törekszik. A nyomdaipar modernizálásához szükséges litográfiái, lézer fényszedő filmek, továbbá ipari • - röntgenfilmek előállításán fáradoztak. Amatőrök részére pedig a régen várt 30—40 DIN közötti érzékenységű fekete-fehér filmek gyártását tervezzük. A hazai színes' fotópapírigénynek kielégítésével több mint 1 millió dollárt megtakarítunk a magyar népgazdaságnak. Korlátlan az eladási lehetőség elsősorban a szocialista piacokon, akár árucsere formájában (ezt rendszeresen csináljuk), akár más. módon. Műszaki vevőszolgálatunknál idegen nyelveket beszélő műszakiakat alkalmazunk. Együttműködünk a Szovjetunió és az NDK fotóiparával. Kedvezőnek indult,, de ma már gondokkal telített — elsősorban monetáris okok miatt — a 3M és a japán fotóiparral a kapcsolatunk. Most arra gondolunk, hogy a világ egyik vezető cégével közös vállalatot hozzunk létre, és nem zárkózunk el attól, hogy esetleg egyes külföldi vezetési módszereket meghonosítsunk, gyorsabbá kívánjuk tenni a megújulási módszereket stb. A VII. ötéves terv idejére mind az árbevételben, mind a termelési szférában 20—30 százalékos dinamizmust terveztünk, belső félté- teleinkre építve. Kis létszámú, de kimagasló eredményekre képes a fejlesztő gárdánk. Magasan kvalifikált a munkaerő: Jó az arany a gyárat szerető törzsgárda és az új munkavállalók között. Bátran tudunk fiatalítani ott, ahol kell és ahol az élet ezt igényli. Hitvallásom és — nemcsak a 30 éves Forte-gyári vezetői múltam diktálta — véleményem az, hogy a szocialista nagyvállalatok közössége jelentheti az igazi áttörési pontot nemcsak a belső életszínvonal emelésében, a' szolgáltatási kultúra fejlődésében, hanem a külpiacokon történő eredményes megjelenésben is. A viszonylag kedvezőtlen feltételek ellenére is- vállal- ioztunk, kockáztattunk. A Forte életében ez nem új magatartás. Ennek köszönhető, rogy országos viszonylatban is az egyik hatékony export- :evékenységet alakíthattuk ki. Nem történtek látványos ítszervezések, de menet közben egész sor váltást hajtottunk végre. Nemcsak a tervezett termékszerkezet, hanem a gyorsan változó piaci feltételekhez igazodó vállalat szerkezete is átalakult és átalakulóban van. Amikor a vevő vesz egy doboz fotópapírt vagy egy tekercs fotófilmet, nem gondol arra, hogy milyen magas feldolgozottsági fokú terméket tart a kezében. Egy-egy termék 4—6—8 réteget hordoz, több tucat kémiai anyag ösz- szetevőjeként. Érthető, hogy e termékek gyártásához nagy fegyelem, figyelem, gyárszeretet és nem utolsósorban termékszeretet szükséges. Most az ismert gazdasági helyzetben szólni kellene arról, Hogy mit is óhajtunk tenni az export növelése érdekében. „Marketingmunka, számítógépek rendszerén keresztüli termelésirányítás, információs bázisok kialakítása, nemzetközi stratégiai marketingkoncepció tervének kidolgozása, allokáció, innovációs ciklusok meghatározása a termékeknél’’ stb. Ezek mind szükségesek, mert ha tegnap már ennek szellemében él az egész magyar ipar. akkor a VII. ötéves terv is kedvezőbb termékstruktúra-környezetben folyna és ezen belül a Forte vállalat helyzete is kedvezőbb lenne. Szerény körülményeink között is továbbfejlesztjük az önálló elszámolás rendszerét, barátkozunk az értékelemzéssel és most kezdjük el a legfontoVendég tesivérmegyénkbcl Kölcsönös a tájékoztatás Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának meghívására érkezett tegnap hazánkba Peter Peckauf, a Suhl megyei, meiningeni járási pártbizottság első titkára, akit Bárd András, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezetője fogadott a Ferihegyi repülőtéren. A testvérmegyénkből érkezett vendég több helyütt is előadásokat tart A Suhl megyei pártszervezetek eredményei és tapasztalatai az NSZEP XI. kongresszusa tükrében címmel. Peter Peckauf a hét végéig tartó programja során ismerkedik Pest megye gazdasági, társadalmi és politikai életével, az itteni gyakorlattal, fogadják őt a megyei pártbizottságon, s ellátogat Százhalombattára, Budaörs és Szentendre körzetébe. Elkezdtük az értékelemzést. Megfelelően igyekszünk kihasználni a számítógépközpontunk lehetőségeit. Módunk van még gyorsabb műszaki megújulásra. Az új öntőüzemünk többrétegű színes és fekete-fehér papír és film öntésére alkalmas. Nem a mennyiségi — hanem a minőségi fejlesztést tartjuk fontosnak. Ügy érzem, már eddig is egyértelműen intenzív a fejlesztés iránya és a jövőben is az marad. Sajnos nálunk is szűkösek az eszközök fejlesztési tervünk teljesítéséhez, a képződő alapok szinten tartásához. Jó lenne, ha a szabályozó rendszer, az irányítás kellően honorálná — még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is — egy eddig jól dolgozó, elismert vállalat jelentős erőfeszítéseit . Hogy mi a jövő és mit ígérhetünk? A korszerűsített üzemmel, korszerű termékskálával, rugalmas piaci expanzióval, jó munkát támogató szabályozó rendszerrel, exportorientált, vállalatot segítő központi támogatással mi nem egyszerűen „talpon akarunk maradni”, hanem az eddigi eredményeket meg szeretnénk sokszorozni. Tudjuk: van, ami a vállalat igazgatóján, a vállalati kollektíván, a vállalati tanácson, a párt irányító és meghatározó szerepén keresztül érvényesül. Ez általában a legfontosabb alaptevékenységekre vonatkozik. Van viszont olyan, ami nem gyáron belüli probléma, Látható, érezhető, hogy a társadalom fegyelme, egy-egy iparvidék helyzete, egyregy megye vagy város munkaié-, gyelmi gondjai nem egyedi jelenségek, ezért tehát általános és alapvető központi megoldások is szükségesek. Egyszerre kell ebben a témában lépni, s nemcsak az emberi humánumon, a demokratikus vitákon keresztül, ami természetes! Szükséges az adminisztratív intézkedések megújítása is. Javában benne vagyunk már a VII. ötéves tervben, de a jelenlegi munkatörvénykönyv e célokhoz, e feladatok megvalósításához kevés segítséget ad. A munkaadónak legalább annyi joga lehessen, mint a munkavállalónak. Ennek a helyes aránya ma még hiányzik. Lehet, hogy véleményemmel sokan nem értenek mindenben egyet. Tudom azonban, hogy sok érintett vezető társam hasonlóan gondolkodik. Optimistán várom tehát a jövőt segítő pozi'tív döntéseket — és akkor még bátrabban merjük „felvállalni” megújult gyárunk termékeinek gyártását, eladását. DR. LENTÓ LÁSZLÓ, a Forte gyár vezérigazgatója A teljesség igénye nélkül e rövidnek számító hangosan gondolkodásba sok minden elmondani való nem fér bele. A közelmúltban befejeztünk egy csak 300 millió Ft értékű beruházást (erről a Pest Megyei Hírlap is tudósított). A késedelmes importengedélyek kiadása következtében késett, énnek ellenére ütemszerüen, példamutató ösz- szefogással — ez a technológiailag igényes és egyedi új öntőüzemi beruházás — befejeződött. A kísérleti üzemeltetéshez az érthető gondok miatt sajnos külön nyersanyagot ném kaptunk. Az éjjél-nappali kísérleti munka finanszírozásához szükséges béralap sem állt rendelkezésre. Az energiakorlátozás miatt termelő- egységeket kellett leállítani, hogy a próbaüzemelést végezhessük. Még további számos nehézség kísérte a fejlesztői munkát. Száz mérnök, technikus, konstruktőr, rajzoló, kiváló műszerész, szakképzett és a Szovetunióban tanult film- és papíröntő munkásaink keze nyomán ma már több mint 150 ezer négyzetméter jó minőségű fekete-fehér papír hagyta el az új öntőgépet és indul exportra vagy hazai üzleteinkbe. A legnehezebb, •időben vállaltuk a beruházást, amikor a kockázatvállalást, a megújulásra való törekvést nem nagyon ösztönözték a szabályozók. Szűkösek az eszközeink, bővüljön a jogkör
