Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
A dr. Dabis László munkásságát méltató ülést Balázs Gézáné nyitotta meg. Mellet! dr. Pápay Dénes PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Ára: I.HO forint 1086. JÜNIUS 24., KEDD A megújulásban nem lehet szünet (3. oldal} Szentendre nemcsak a szentendreieké (5. oldal) Mexikói focikvartett (7. oldd) Légi parádé Budaörsön (8. oldd) Felmentés — választás OKISZ-iilés Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést ;tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,, a Központi Bizottság titkára. Az országos tanács Rév Lajost saját kérelmére, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett az OKISZ elnöki tisztségéből felmentette,. Egyidejűleg - titkos szavazással, egyhangúlag Köveskúti Lajost, a Híradástechnika Szövetkezet elnökét az OKISZ elnökévé' megválasztotta. Hazánkba érkezik Törökország elnöke Kenan Evren látogatása Ma, kedden hazánkba érkezik a Török,Köztársaság elnöke. Kenan Evren Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. A vendég életútját a 2. oldalon ismertetjük. Megbeszélés a posta vezetőivel Megnyerni újabb olvasókat A hírlapterjesztés eddigi tapasztalatairól", további teendőiről, tanácskoztak tegnap délután az MSZMP Pest Megyei Bizottságának székhazában. A megbeszélésen Nagy SándorSZÁMOLÓGÉP né, az MSZMP Pest Megyéi Éizottság,áriak titkára, Bálázs Gézáné, 4 Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Katona István, a Budapest, Vidéki Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettesé, Bor Sándor osztályvezető, Rónay Tanlás- né, a Pest Megyei Hírlaphivatal vezetője, Hefczeg Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, Szekeres Zoltán, ,a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési szakosztályvezetője, Sági Ágnes, lapunk főszerkesztője vitatta. meg - milyen. politikai, gazdasági feladatokat kell meg- oldaniok az érintett szerveknek ahhoz,: hogy gyarapíthassák a hirldpolvasók táborát. A nehéz gazdasági helyzet ellenére, az ..utóbbi hónapokban is növekedett a Pest Megyei Hírlap előfizetőinek, ti, létéé olvasóinak tábora, ugyanakkor sók olyan javaslat hangzott el, mely bizonyítottasok kihasználatlan lehetőség, tartalék rejlik még e munkában is. Valamennyi javaslat érdemes a megvalósításra, hiszen általa a lakosság újabb rétegéhez jijthat el a párt és a tanács lapja. A VII. ötéves terv időszakában folytatják a gabonafeldolgozó ipar rekonstrukciós programjának megvalósítását; öt év alatt csaknem 2 milliárd forintot költenek a malmok korszerűsítésére, az épületek, a feldolgozó és csomagoló gépsorok, valamint a liszttárolók felújítására. Tizenkilenc malomban kerül sor teljes rekonstrukcióra- 1990-ig, tizenkettőben részleges felújítást, huszonhat üzemiben kisebb technológiai korszerűsítést hajtanak végre. A munkái átok befejezése után ezek a malmok több búzát őrölhetnek, s így előreláthatóan nem lesz akadálya annak, hogy a következő évben tizenöt gazdaságtalanul működő,. már felújításra sem alkalmas malmot leállítsanak. Az idén még felkészülten várják az aratást. A rekonstrukciós munkákra az idén. 2.00—2.10. millió, forintot. fordítanak. A ' közelmúltban fejezték be a mezőkövesdi és a mónfőcsanaki malom rekonstrukcióját, tart az érdi, a táti, a debreceni, a nyíregyházi, a Jánoshalma! és a .dombóvári- malmok felújí- tása. Rövidesen hozzálátnak a szigetvári üzem korszerűsíté- s éli ez. A budai malopaban finn—rmagyar együttműködéssel szerelik fel a számítógépes termelésirányító automa- tikáfcat. Á nemrég leégett komáromi malomi újjáépítésének tervei már a rajzasztalokon vannak, s a létesítmény" kivitelezéséhez várhatóan még az idén hozzálátna«. Több üzemben korszerűsítik a belső anyagmozgatást és a csomagolást. A jövőben növelik a csomagolt . lisztek mennyiségét, javítják a csomagolás minőségét. A fogyasztók által évente vásárolt mintegy 220 ezer tonna liszt egy részét még kézzel csomagolják; .ezt a munkát 1990-ig csaknem teljesen a gépekre bízzák. Jelenleg a seiypi és a kalocsai malomban állítanak fel égy-egy hazai fejlesztésű gépsort. A‘rekonstrukció részeként a budai malomban jövőre átadják az épülő; 1650 tonna befogadóképességű lisztsiló- rendszert. ezzel javítják á fővárosi sütőipari üzemek ellátását. Különféle intézkedésekkel igyekeznek elviselhetőbbé tenni a kánikulát á- Lenfonó- és Szövőipari Vállalat 11 gyáregységében, ahol mintegy 3000 nő.dolgozik. A vállalat üzemcsarnokainak zöme régi épület, amelyekben nincs lehetőség légkondicionáló berendezések felszerelésére, így a gépek közelében a „hőmérséklet .gyakran '40. fok "fölé emelkedik. Emellett a technológia magas páratartalmat ‘igényel, s ez tovább fokozza, a meleg- éarzetet és a fáradékonyságot. Ezért a szakszervezeti bizottság javaslatára most több intézkedéssel javítják az itt dolgozók munkakörülményeit. Tudományos ülés és szobrászművész alkotása ^ Mint szombati lapunkban ^már hírül adtuk. Dabis ^ László professzornak, a ^magyar közegészségügy ki- $ magasló személyiségének 5 nevével él ezután a Pest 5 Megyei Köjál. A névadó ünnepségre tegnap Dabis László sírjának megkoszorúzása után délelőtt ■ 10* órakor, a Pest MegyerKöz- egészségügyi-Járványügyi Állomás III. kerületi székházában került sor, mintegy két-, száz érdeklődő szakember jelenlétében. Az eseményen részt vettek Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Pá- pay Dénes és dr. Gál György,' az Egészségügyi Minisztériumi főosztályvezetőd, ‘Ott. voltak néhányan a névadó Dabis László egykori munkatársai, tanítványai közül is. A névadás alkalmából orvostörténeti tudományos ülést tartottak, melyet Balázs Gé- záné nyitott meg, hangsúlyozva: az egészségügy VII. ötéves terve, szakmai, programja Pest megyében is minden eddiginél jobban előtérbe helyezi az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének stratégiáját,, s ebben a megye ,; közegészségügyi-jár- ványiigyá -állomásainak kiemelt szerep jut. A megnyitó után öt — Dabis László munkásságát, annak táplálkozás-egészségügyi, levegő-egészségügyi, közegész- ségtani oktatói, s az agglomerációval kapcsolatos vonatkozásait elemző — előadás hangzott ei. A tudományos ülés után dr. Madár János, a Pest Megyei Köjál igazgató: főorvosa avatta fél. Farkas Ádám szentendrei szobrászművész A nap születése című alkotását, melyet - most állítottak • fel- a tudományos emlék- Nagy Sándorné és székház előtt. Ugyancsak most állították fel a bejáratnál azt a Dabasról előkerült, a harmincas évekből származó lóvontatta fertöllenítőkocsit, melyet a Köjál műszaki brigádja újított fel. Naponta többször teát osztanak, mindenütt 20 literes szó- dásballonokat állítanak be az üzemcsarnokokba, s a dolgozók kedvezményes áron hideg üdítőitalokhoz ■ juthatnak. Lehetőséget teremtettek arra is, hogy a szövőnők műszakonként ■ két alkalommal zuhanyozhassanak, negyedórára megszakítva a munkát. A tapasztalatok szerint a frissítő zuhanyozás a munkateljesítményekre is kedvezően hat. Pártvezetők akttvaértekézletei Aczél György, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagja hétfőn Kőbányára látogatott. A program az Egis^ Gyógyszer- gyár és a Kőbányai Sörgyár megtekfáiiésével kezdődött és a Maglódi úti körzeti párthéz, a sportliget, majd egy telepszerű magánérős építkezés m egtekin tés é vei folytatódott... Délután, Aczél György a párt- bizottság székházában a kerületi párt-, gazdasági és társadalmi vezetők, aktívák részvételével időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről aktíva- értekezletet tartott. Végezetül a kerület helyzetéről folytatott beszélgetést a végrehajtó bizottság tagjaival. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti.. pártbizottság: első titkára hétfőn Szabóics- Szatmár megyébe látogatott A vendég Nyíregyházán a megye vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezt követően ellátogatott a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárába, megtekintette az automata vezérlésű gépsorokat és az irányító vezérlőtermet. A látogatás befejezéseként a megyei párt- bizottság székházéban aktíva- ülésen időszerű gazdasági és társadalmi kérdésekről be-. szélt Ilyen volt a harmincas évek fcrtőtlcnítőkocsija- (Hancsovszki János felvételei) F antasztikus jövőt jósolt . a szakemberek egyik csoportja ennek az árunak, a másik csoport viszont — és mindkét vélemény hangot kapott lapunk hasábjain — semmi fantáziát nem látott benne. Az élet, a gyakorlat, mint legtöbbször, most sem igazolta a végletességet, valahol középen jelölte ki azt az utat, melyet az áru, a nyúlhús termelői járhatnak. Igen, a nyúlhús- ról van szó, aminek egy- egy tonnájáért tavaly — mint most, a végelszámoláskor kiderült — átlagosén 313 dollárral kevesebbet kapott a külkereskedelem, mint egy évvel korábban. Veszteség, melyet visel a népgazdaság éppúgy, mint az a kistermelő, aki a nagyüzemi integráció keretében vállalkozott a vágónyúl nevelésére. E veszteség miatt sok a panasz, hallani, felhagytak, felhagynak a tartással, ám érdekes, de jellemző' módon akkor, amikor konjunktúra volt, ámikor csinos haszon került a zsebbe, senki sem tudakolta, lesz-e, s mikor ennek böjtje?! Mintha gyermekek naivsága költözne időnként belénk, kilépve védett. sokféle m.ódon manipulált belső piacunkról a — szintén . manipulált — nemzetközi kereskedelem küzdőtereire. Széles mosollyal fogadjuk, a vártnál többet, de felháborodunk, ha a reméltnél kevesebb kerül be a pénztárbfi; Nehezen látjuk be, sőt, oly-' kor egyáltalán nem kívánjuk tudomásul venni, a kettő társ, váltogatják egymást, nem lehet egyszer — egyik héten, egyik hónapban — ott. lenni a piacon, máskor meg —a másik héten, a másik hónapban — fintorgó orral kivonulni, onnan. A piaci jelenlétnek hosz- szú távon kell kifizetődőnek lennie, azaz nem szabad — nem lenne szabad — hat hónapot, egy esztendőt abszolút mércévé tenni. A hosszabb távon történő gondolkodásnak apró, de nem mellékes jele, hogy egyre több gazdasági vezető asztalán lát az ember • számölógévet. nemcsak az értékesítéssel foglalkozóknál, hanem a termelésirányítóknál, sőt, a műszaki fejlesztéssel megbízottaknál is. Ezek a számológépek persze nem jelzik előre, miként mozog majd a nemzetközi piac — ennek a piacnak sokféle mozgását a lesbn'ilma- sabb elektronikus számítógépek snrti voltak képesek jelezni —, azt viszont segítségükkel megtúdhatni, miként alakulhat ráfordítások és hozamok viszonya, ha ... S ez a ha szócska a lényeg! Többféle esetre, értékesítési körülményre kell ugyanis felkészülni, a sokat emlegetett alternatíváknak, ha valahol, akkor itt van igazán fontos szerepe. Nem nevezhetjük általánosnak, jellemzőnek ezt a gondolkodás- és magatartásmódot, még mindig hódít a régi módi, az egyetlen lehetőségre való leszűkítése a cselekvésnek. Ez a kizárólagosság — és eredői, például a gazdasági vezetők megítélésének egy- egy évhez kötött gyakorlata — bénítóan hat a valóban kockázatot rejtő kezdeményezésekre, az üzleti bátorság meghonosítására, gyakran arra is, egy-egy fejlesztéssel kezdjenek-e foglalkozni, avagy hagyják a pokol tornácára jutni. Holott ez, az ilyen magatartás kerül a legtöbbe, a veszteségek javát nem a cserearányok romlása, hanem a cserearányok változására való kései vagy semmilyen reagálás okoz-, za. Okos üzletpolitikával — amibe beletartozik az átmeneti veszteségek vállalása — például sikerült megtartani a megyéből kikerülő gyorsfagyasztott árak piacát, s némi árnövekedést , is elérni, amint. ez történt — holott a szakemberek némelyike meglehetősen árnyékosnak látta a jövőt — a gyümölcs- konzervek esetében is. Ez utóbbiaknál egyre inkább bebizonyosodik, nem a késztermék elhelyezése a nagy gond, hanem a kellő minőségű, mennyiségű nyersanyag előteremtése...! N ehezedő gond a megfelelő nyersanyag fel-, vásárlása azért, mért éveken át — éppen a rövid táyú érdekek okán — ézlpYe természetei lett, őre-, gednek, pusztulnak az ültetvények, csekély a pótlás; sem az irányításban, - sem a gazdálkodóknál nem ültek le a számológépekhez ... Ilyen helyzetek gyakran vannak — elég itt utalni arra, a sokak által temetni kezdett árut, a vágott baromfit tavaly, már emelkedő, áron lehetett fiadni! —. függetlenül attól, mi jónak vagy kedvezőtlennek tartjuk-e az ilyen,;< minket érintő, de tőlünk; nem függő változásokat. Tudomásul kell venni, a világ minden táján számológépekkel — valódiakkal meg képletesekkel — dolgoznak azok, akik a piacra kívánnák kilépni. Ha az égés* világ ezt teszi, mi miért véljük nekünk címzett sértésnek?! Mészáros Ottó , J . ... ■. r 0 ■ ■ i ’ : '> ■ •' Rekonstrukció az érdi és a budai üzemben is Őrlésre készen állnak a malmok Serkenti a munkakedvet Tea és zuhany szövőnőknek
