Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

NAGYKŐRÖSI <y»rf«p A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM 1986. JÚNIUS 23., HÉTFŐ Tömegbefolyás és szervezettség Mozgalmi élet, kényszer nélkül KISZ-berkekben és pártfó­rumokon gyakran elhangzik manapság, hogy az ifjúkom- munista mozgalom szervezett­ségének színvonala a munkás­ifjúság körében elmarad a po­litikailag indokolt mértéktől. Sajnos ez a megállapítás nem­csak egyes esetekben igaz, mondhatni általánosan tapasz­talható, elsősorban azon terü­leteken, ahol többségében fi­zikai dolgozó fiatalok vannak jelen. így van ez annak dacára is, hogy már a KISZ X. kong­resszusa is egyik fő feladat­ként jelölte meg a tömegbe­folyás és szervezettség foko­zását, nem véletlenül, hiszen ez a negatív jelenség már ko­rábban is érezhető volt. Erősíteni a szálakat Azonban a gazdasági folya­matok, azok kedvezőtlen ala­kulása miatt a gyakorlatban igen nehéz követni az elvi út­mutatásokat, a fiatalok meg­nyerése a közösségi munkára jóval nagyobb erőfeszítésbe kerül ma, mint mondjuk tíz­tizenöt évvel ezelőtt. Mindezt a tavaszi alapszervezeti gyű­lések alkalmával is több he­lyen leszögezték, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a dolgozó fiatalok koráb­ban sem valami rózsás anyagi helyzetét csak tovább nehezí­tették a gazdasági gondok. Sokuknak a munkaidőn túl is jelentős ráadást kell vállal­niuk ahhoz, hogy lakásra, csa­ládi házra fussa, egyáltalán a korhoz, az átlag-életszínvonal­hoz fel tudjanak zárkózni. Magyarán, nincs vagy kevés idejük futja a mozgalomra, az aktivitás csökkenése pedig törvényszerűen a közösségi élet rovására megy. Termé­szetesen a fenti okok ha ma­gyarázatnak még elfogadhatók is, mentségnek semmiképpen, hiszen nincs olyan súlyos vál­ság, ami indokolná a mozga­lom staanálását, sőt éppen a nehéz, kritikus helyzetekben van leginkább szükség a tett- rekész, aktív politizáló fiata­lok tömegére. A helyzet mindössze annyit változhat — s így is kell ala­kulnia —, hogy az ifjúkom­munista mozgalom módszerei, a szervezeti munka eddigi gyakorlata módosul aszerint, ahogy azt a körülmények meg­követelik, természetesen to­vábbra is az eredendő és alap­vető célokra építve azokat. Ahogy mondani szokás, po­litizálni, s politikánkat a gya­korlatban önzetlen módon ki­fejezésre juttatni sokfélekép­pen lehet, a lényeg csak az, hogy minden esetben érde­keinket szolgálja úgy ma, mint a jövőben. Márpedig manap­ság az a cél, hogy megszilár­dítsuk, s tovább erősítsük a meglazult szálakat az ifjú­kommunista mozgalmon belül, mert csak ennek keretében képzelhető el a szocialista tár­sadalom további építésére ér­zelmileg és értelmileg alkal­mas nemzedék kinevelése. Eh­hez pedig más eszközök, mód­szerek kellenek, egyszóval fo­kozatos tartalmi megújulás szükséges. Másodgazdaságban Néhol az ösztönösség jegyeit viseli, de egyre több tudatos elemmel gazdagodva ez a fo­lyamat, ha nem is látványo­san, de lényegében már meg­kezdődött. Az időben történt intézkedéseknek köszönhető, hogy egyes helyeken a tartal­milag megváltozott KISZ-élet a zökkenőt megelőzve úgy­mond egyenes folytatása lett a régi gyakorlatnak. Valahogy így fest a kép a konzervgyár fiataljai háza tá­ján is, ahol az életkörülmé­nyek fentebb emlegetett nega­tív változásai ellenére a mun­kásfiatalok közül sokan vál­lalják szívesen a KISZ-mun- kát. Egyéni vállalásaik mun­kájukhoz, szakmájukhoz kötő­dik, de szívesen részt vesz­nek a sport, kulturális s egyéb megmozdulásokon is. Tapasztalati tények alapján az is elmondható, cselekvő része­sei a munkahely politikai éle­tének, feladataikat becsülettel ellátják. Ebben nagy szerepe van a KISZ közvetlenül és át­tételesen érvényesülő nevelő munkájának, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szűkebb munkahely légköre, a vezetők személyes példamu­tatása is jócskán befolyásolja a fiatalok munkához való vi­szonyát. Itt fejeződik ki iga­zán, hogy a KISZ és az adott üzemrész vezetői, dolgozói mennyire egymásra vannak utalva a fiatalok nevelésében. Ezzel persze nem akarjuk a KISZ érdemeit csorbítani az alapszervezetek patronáló te­vékenysége talán mindennél fontosabb, sok múlik az oda­figyelésen, hogy az újonnan jött fiatal otthonosan érzi-e magát a munkahelyen, a moz­galomban. Nos, a gyári fiata­lok ebbéli aktivitása megfele­lőnek mondható, igaz, nem kevés a gondjuk, hiszen a KISZ-tagok közel fele dolgo­zik a másodgazdaságban. De éppen ez a körülmény sar­kallta őket legjobban újabb feladatokra, nevezetesen olyan akcióprogramokat állítottak össze, amik figyelembe vették az egyes emberek, közösségek szokásait, sajátosságait. A megvalósításhoz a pártszer­vezetektől is kaptak segítsé­get. A munkásfiatalok körében a befolyás növelése, a mozgal­mi munka népszerűsítése, s nem utolsósorban a fejlesztés érdekében korábban elindítot­ták a Kiváló Alapszervezet zászlóért folyó versenyrend­szert. Az elgondolás bevált, évről évre sikeresebb munká­ról számolhattak be az alap­szervezetek. Szinte észrevétle­nül tudtak olyan programokat megvalósítani, amelyeket ko­rábban csak üggyel-bajjal si­került, mint a politikai kép­zés, úttörökapcsolatok kiépí­tése, s egyéb önálló alapszer­vezeti kezdeményezések. A mozgalmi munka megíté­lésénél fontos momentum az is, hogy a szervezet a gazda­sági munkában való hatékony részvétel tudatosításán túl mennyire fordít gondot tagjai érdekképviseletére. Nagyon lé­nyeges, hogy a gazdasági ve­zetésen kívül a KISZ-itől is megkapják azt az elismerést, támogatást, ami az üzemi te­vékenységük alapján a szá­mukra kijár. Nos, a konzerv­gyári KISZ-esek évek alatt kiharcolták maguknak a te­kintélyt, a fiatalok vezetői kellő komolysággal a gazda­sági és pártvezetők egyenlő partnereiként képviselik tár­saikat. Lényeges feladatnak tartják ezzel kapcsolatosan a tájékoztatást, az érdekvédelem tudatosítását. Ők alkotják Sorolhatnánk még néhány érdekes momentumot a kon­zervgyári KISZ-mozgalom éle­téből, de úgy hisszük, hogy e felvillantott néhány vázlatos kép minden részletezés nélkül is elég meggyőző lehet annak bizonyítására,,hogy vannak le­hetőségek arra, hogy a fiata­lokat minden kényszerűség nélkül meg lehessen nyerni. Persze, ahány hely, annyi út­ja, módja lehet egy színvo­nalas mozgalmi élet kialakítá­sának, csupán egy a lényeg, hogy a fiatalok érezzék, a mozgalmat ők alkotják, s ne egy kényelmetlen külső erő­nek véljék, ami terheket ró a vállukra. Miklay Jenő Mozi A nagyteremben Egyéniség. Színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték, fél 6-kor. A szárat is felhasználják M: Félidejéhez közeledik a borsó betakarítása a Mészáros János Termelőszövetkezetben. Az idei nyáron 224 hektárról kerül be a termés. A termésátlagra sem lehet panaszuk, hiszen eléri hektáronként a 3,8 tonnát. A borsószemek betakarításán kívül nem hagyják veszni a fehérjében dús, takarmányozásra kivá­lóan alkalmas borsószárat sem, ezt is összeszedik, hogy ezzel is javítsák a szarvasmarhák takarmányellátását (Hancsovszki János felvétele) Aratási előkészületek az Arany Tsz-ben Már minden készen áll Az Arany János Termelő- szövetkezetben először is az év legfontosabb munkája: az aratás előkészületeiről érdek­lődtünk Szabó Balázs terme­lési elnökhelyettestől. — Az aratásra minden elő­készület megtörtént — mond­ta. — Termelőszövetkezetünk­ben 681 hektár búza, 471 hek­tár rozs és 374 hektár őszi ár­pa vár betakarításra. A mun­kát, ha valami különösebb akadály nem jön közbe, Gu­lyás Lajos főágazatvezető irányítása mellett egy hónap alatt kívánjuk elvégezni, öt rendbehozott NDK kombáj­nunkkal. Június 23-án meg­tartjuk az előírt hatósági gép­szemlét, aztán próbaaratást végzünk, majd az őszi árpával megkezdjük az aratást. Ha szükséges lesz a gabona szárí­tása, elvégzi a szintén rendbe­hozott szárítóberendezésünk. Gyümölcsöseinkben az elég szép termést hozott Meteor és Árdi meggy szedése folyik. A Pándy meggy egy hét múl­va érik, de a fagykárok na­gyon lecsökkentették a ter­mést. Szedőket felveszünk, a ludasi hűtőháznál jelentkez­hetnek. — Körtéből gyenge lesz a termés, és a szilva közepes termést ígér. Paradicsomból 40 hektár ültetvényünk van, a termést részéből szedetjük le a jelentkező vállalkozókkal, akik csak a szedést végzik, a leszedett paradicsomból kap­nak részt, illetve pénzben a paradicsom árát. A szőlőtermésben még mu­tatkoznak a tavalyi nagy fa­gyok nyomai. Igyekszünk a mutatkozó közepes termést megmenteni — mondta a ter­melési elnökhelyettes. K. L. Piaci jelentés Olcsóbb a zöldség A hét végén jó közepes piac volt, kisebb baromfifelhoza­tallal. A zöldségfélék árai olcsóbbodtak. Az apróbb új- burgonyát már 5, az apró pa­radicsomot 15 forintért árul­ták. A háztáji szemestermény- piacon kisebb felhozatal mel­lett a búza literje 5—5,50, az árpa és a morzsolt kukorica 6, a - kukoricadara 7, s a naprafor­gómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az őszibarack 25—40, a cseresznye 30—36, a meggy 16—30, a piszke literje 10, a paradicsom 30—40, a karfiol 28—30, az uborka 8—10, az új­burgonya 9—10, a zöldborsó 24—26, a zöldbab 16—20, a fehér káposzta 10, a kelká­poszta 16, a káposztatök 8, a vöröshagyma 20, a karalábé darabja 2, a zöldség csomója 12, a zöldpaprika darabja 1—5, kilója 40 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 200—250, < a vágócsirke 150—180, kilóra 50, a napos­csirke darabja 10, háromhetes 28. naposkacsa darabja 30, naposliba 90—100. a kacsa, párja 200. egy kakas 160, a tyúktojás darabja 2,10 forint volt. Asztaliteniszben: Előbbre kell lépni $ Két szakosztály beszá- ^ mólója és annak megvita- ^ tása szerepelt a Nagykőrösi ^ Konzervgyár Kinizsi Sport- ^ egyesület elnöksége leg- | utóbbi ülésének napirend- fc jén. Az asztáliteniszezöknél a felnőtt férficsapat az NB Ill- ban a negyedik helyen vég­zett. A tartalék gárda létszá­ma bevonulások és munkahe­lyi problémák miatt sajnos megfogyatkozott, így időnként ifjúsági korúak szerepeltek náluk, kevés sikerrel. Az ifik tavasszal eddig tíz mérkőzé­sükből hatot megnyertek, ami viszont biztató, mert itt még zömmel serdülő korúak szere­pelnek. A serdülők megyei mezőnye igen erős. A felnőtt női gárda átigazolással erősö­dött, viszont ketten abbahagy­ták a játékot. Az ifjúsági leá­nyoknál bár újonc korúak szerepelnek, de biztató a fej­lődésük. A szakosztály tagjainak szá­ma nyolcvan fő. az átlagélet­kor közel van a 30 évhez. Az utánpótlás-nevelési rendszer nem kielégítő, nincs biztosítva a folyamatosság. Az utánpótlással foglalkozó edzők munkájának színvonala jó, de bővíteni kell a 'létszá­mot és növelni az óraszámot. Az edzések most megfelelnek a szakosztály helyzetének, he­tente két alkalommali össze­sen tíz óra időtartamban, kor- csoportos rendszerben foly­nak, három részfoglalkozású Premier szeptemberben Egy színészpálya első állomása edző irányításával. Az idén nem várható a szakosztályban a minősített versenyzők szá­mának növelése. A körösi asztaliteniszezés vezetését évek óta nem sike­rült megerősíteni. Talán mert nem a legnépszerűbb labdajá­tékok közé tartozik és a szü­lők sem kellő mértékben ér­deklődnek gyermekeik fejlő­dése iránt. A Kinizsi asztalitenisz szak-1 osztályának célkitűzései a kö­vetkezők: Ki kell kerülni a közép­szintből és öt éven belül az NB in-as férfiaknak csapat- bajnokságot kell nyerni, a nőknek pedig az NB II-be kell felkerülni, s szükséges a minősített versenyek számát növelni. A korcsoportos beiskolázások folyamatos végrehajtásával, egységes oktatási tematika ki­dolgozásával ki kell alakítani az utánpótlás-nevelés egységes rendszerét. Ki kell választani azokat a fiatalokat, akik ma­gasabb szint elérésére képe­sek. Biztosítani kell részükre jó képességű edzőpartnereket, a megfelelő edzésidőt, a ver­senyeken való részvételt. Nö­velni kell az edzők számát. A fizikai képességek fejlesz­tésének fokozása érdekében szükséges lenne egy • testne­velőtanár bevonása a szakmai munkába. Magas szintű akarati-erköl­csi tulajdonságokkal rendel­kező, az állampolgárok jogait és kötelességeit ismerő, a tár­sadalmi tulajdont megbecsülő és óvó, a közösségi szellemet értékelő és alakító, sportszerű életmódot élő, a társadalom minden területén is helytállni tudó sportembereket kell ne­velni. Nánási Tibor szakosztályve­zető szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a minőség fej­lesztése a jövő feladata, amelyhez szükség lenne egy adogatógépre, amelynek be­szerzéséhez most van lehető­ség. Ehhez a konzervgyári KISZ- és szakszervezeti bi­zottság anyagi támogatást is ígért. Erdey Pál vezető edző az NB Ill-as csapatból a katonai bevonulás előtt álló Szakács István pótlása és a gárda erő­sítése érdekében egv-egy fel­nőtt és ifjúsági játékos Ceg­lédről való kölcsönzését kérte. Bodronhalmi János ügyve­zető elnök felhívta a figyel­met arra, hogy az egyéni ver­senyek közül csak olyanokra jártának, ahol a minősítéshez szükséges pontokat meg tud­ják szerezni. Dr. Lesieti László elnökhe­lyettes dicsérte az asztaüteni- s-rnző'ret, hoirv évek óta az NB III. élvonalában vannak. Gond. hoffv fiataljaik tanul­mányaik után visszajönnek-e Kőrösre. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) önálló, s aligha eseménytelen színészi pálya. Miért éppen Kecskeméten? A Katona József Színházban szinte teljesen új társulat ala­kul, olyan tapasztalt s jó ne­vű színházi szakember veze­tésével, mint Lendvay Ferenc. Egy sokoldalú képességekkel rendelkező színésznek itt na­gyobb lehet a reménye, hogy bizonyítja képességeit. S Kecs­kemét mellett szól a szülővá­ros, a ceglédi és nagykőrösi barátok, ismerősök közelsége, akik ha kell biztatnak, erőt, szeretetet, önbizalmat adnak. Ők tudják a legjobban, hogy Irén a bemutatók előtt ma is ugyanaz a kislány, aki néhány éve még tövig rágta a kör­mét egv-egy vizsga, szereplés előtt, akinek segít legyőzni a drukkot, ha tudhatja, sokan vannak, akik bíznak sikeré­ben. Köjös reményeink valóra válásának állomásait figye­lemmel kísérhetjük ősztől a kecskeméti Katona József Színházban. Nagykőrös is, ahol az Arany János Gimnáziumban számos kiváló tanár igyekezett a .vi­lág dolgai iránt fogékony if­júságot formálni. Például Ró­zsás László igazgató, aki el tudta hitetni tanítványaival, hogy a bennük levő tehetség kitartással, akarattal párosul­va elvezet az áhított célhoz. Sivók Irén makacsul, kitar­tóan akart színész lenni. Bu­dapesten, a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskolában Fekete Máriánál rögtön má­sodévesként kezdte az ének­tanulást. Tulajdonképpen egyenes út vezetett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, az operett-musical szakra Sok-so-k munka és tanulás je­lentette a hétköznapokat, né­hány sikeres vizsgadarab, nemzeti színházbeli kisebb szerep az ünnepeket. A Vár­színházban például Kertész Ákos: Családi ház című da­rabjában Esztergályos Cecília, Raksányi Gellert, Nagy Zol­tán, Ivánka Csaba voltak a partnerei. A diákévek azon­ban véget értek, kezdődik az ről szó van. Ez a ceglédi kis­lány azonban elhitte, s ősszel, amikor kezdetét veszi az új színházi évad, a társulat új tagjaként mutatkozik be a kecskeméti Katona József Színházban. Színésznő lett. ígéretes te­hetség, aki éppoly otthonosan mozog prózai színpadon, mint amilyen magától értetődően táncol, énekel musicalt vagy operaáriát. Filigrán alkat, aki az utcán megkapaszkodik, ha erősen fúj a szél, de amikor a színpadra lép, óriási ener­giával szívja meg magát, s ha kell, ura marad minden szín­padi viharoknak. Cegléden született, ma is ezer szál köti a városhoz. Mindenekelőtt az otthon és a szülők, akikhez ma sem csak látogatóba, de sokkal inkább hazajön. A tanárok, közülük mindenekelőtt Garas Kálmánná, akitől a Táncsics Mihály Zenei Általános Isko­lában nemcsak a tananyagot, hanem a zene szaretetét ta­nulták meg tanítványai. De ugyanilyen kedves városa Sivók Irén, a kecskeméti Ka­tona József Színház művésze. „Ebből a kislányból színész- nő lesz!” Ez a mondat jó né­hányszor elhangozhatott az elmúlt tíz-egynéhány évben, amikor Sivók Irén verset mondott iskolai ünnepélyen, barátainak énekelt, vagy vizs­gadarabját mutatta be a ceg­lédi Táncsics Mihály Zenei Általános Iskolában. Az ilyen jóslatokat általában az sem gondolja komolyan, aki mond­ja, s az se nagyon hiszi, aki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom