Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

I 1986. JŰNTUS 23., HÉTFŐ Locsolni jó a régi kút is Megépül a vezeték a Duna alatt Érd és körzete évtizedek óta súlyos ivővíz- biánnya] küszködik. A probléma megoldásá­ra — hosszú vajúdás után — idén tavasszal megállapodás született. Pest megye, az Or­szágos Vízügyi Hivatal, valamint a főváros együttműködésével sikerül végre a Duna alatti vezeték megépítésével a terület víz­ellátását megoldani. A megállapodás aláírása után az OVII vízellátási és csatornázási fő­osztályán Juhász Endrét kérdeztük: mennyit szánnak a beruházásra a központi keretből. Tízezer köbméter — A Fővárosi Vízművek 17 ezer 800 forint úgynevezett vízbázismegváltást kér az ivó­víz köbméteréért. Bár az ösz- ezeg első hallásra soknak tű­nik, valójában az árat méltá­nyosan szabták meg. Azon a területen egy köbméter víz­nyerő kapacitás kiépítése már nem 20, hanem megha­ladja a 40 ezret. Ezen túl az OVH hozzájárul a Duna alatti átvezetés, az érdi vízműtelep és a csővezeték építéséhez. Az OVH ráfordítása összesen 300 millió forint lesz. — Mikor készül el a be­ruházás és részesül-e az egész­séges ivóvízből a másik rég­óta szomjazó település, Török­bálint? — A megállapodás értelmé­ben az új rendszert jövő év végén fogják üzembe helyezni és 1988 májusában sor kerül­het az átadásra is. Természe­tesen a napi tízezer köbméter fedezi a törökbálinti szükség­leteket is. Sőt — mivel a Du­na alatti átvezetést a Fővárosi Vízművek nemcsak megépíti, hanem később üzemelteti is — ezzel a beruházással Dél-Pest vízellátása is hosszú távra za­vartalanná válik. — Valóban a távlatokra irányulhat a következő kér­dés. Mennyi ideig látja el Ér­det és környékét ez a víz- mennyiség? — Előreláthatólag 1993-ig. Ehhez azonban a takarékos­ság elengedhetetlen, ebben nincs benne a locsolásra szán­ható víz. Továbbra is támogat­juk, sőt, elvárjuk, hogy a lakosság a régi kutak ihatat­lan vizét használja öntözésre az igen drága vezetékes ivóvíz helyett. Végül is ez a beruhá­zás is csak az ésszerű taka­rékosság mellett tölti be hi­ánytalanul szerepét. Érdekellentétek — A legkülönfélébb propa­gandafórumok hirdetik évek óta mindezt. Amíg azonban a meggyőzés mellé nem társul közvetlen anyagi érdek, ke­véssé hathatósak az érvek. — Valóban ez a helyzet. Balatonkenesén például kísér­A BAJ MEGELŐZHETŐ K ezdődik a nagy nyári munka, az aratás. A készülődés tettenérhető a gépműhelyekben, de nem­csak a gépeket, hanem ke­zelőiket is fel kell készíte­ni a nagy munkára. Ilyen­kor szinte hónapokat öre­gednek a vezetők és a mun­kavédelmi megbízottak, ök siettetnék az időt, ha le­hetne, hogy minél előbb túljussanak a nyári csúcs- időszakon. Szorongásaik oka most is ugyanaz, mint korábban: elkerülni a sú­lyos kimenetelű üzemi bal­eseteket. Mert bármily so­kat is javult a munkavé­delem az elmúlt időszak­ban, azért tavaly is több mint 2300 baleset volt a Pest megyei termelőszövet­kezetekben; a halálos ki­menetelű tragédiák száma az állami gazdaságokat is beleértve, elérte a tizen­ötöt Sajnos a balesetek bekö­vetkezésének feltételei az idén is megvannak. Min­den dolgozó mellé viszont nem lehet vezetőt vagy munkavédelmist állítani. Ezért fontos, mi több, el­engedhetetlen a dolgozók kellő felkészítése a balese­tek elhárítására. Mert a bajt meg lehet előzni, de a bekövetkezett balesetből már csak tanulni lehet. A végzetes szabálytalanságo­kért, fegyelmezetlensége­kért, az elvétett mozdula­tokért sokszor nagyon drá­gán kell fizetni. Hivatkozni persze sok mindenre lehet, aminek esetenként valóságtartalma is van. Mert ki kérdőjelez­né meg például, hogy amíg általában javult a mező­gazdasági nagyüzemekben a műszaki, technikai szín­vonal, egyes gazdaságok­ban romlott a gépek mű­szaki állapota, vagy eset­leg az új eljárásokat, tech­nológiákat nem ismerik eléggé a dolgozók. Ám ar­ról ritkábban esik szó, hogy valójában mi a kifi­zetődőbb, vállalni az eset­leges tragédiát, a táppén­zes napok számának növe­kedését — ami a múlt év­ben 33 nap volt egy dolgo­zóra vetítve —, vagy megtenni minden szüksé­ges intézkedést, hogy az aratás befejezése után ne csak a jó munka sikeré­nek, hanem testi épségük­nek is örülhessenek az emberek. Következésképpen nem elég csak felhívni a figyel­met arra, hogy itt vagy ott milyen valószínűsége van a kisebb-nagyobb bal­esetek bekövetkezésének. Vallják sokan, hogy a tra­gédiák elkerülhetők. En­nek érdekében most a gé­pek, eszközök felkészítésé­nek időszakában kell meg­tenni azokat az óvintézke­déseket is, amelyek lehető­vé teszik a balesetmentes munkát. A védőberendezé­sek olyanok legyenek, hogy azok korrigálják az emberek esetleges tévesz­téseit. Mert a rohanás, a hajnaltól késő éjszakába nyúló munka bizony a legerősebbeket is megren­dítheti egy idő után. És ha ilyen okok miatt botlik meg valaki, bizony nem róható fel bűnéül. Ahogy az sem magától értetődő, hogy mindén hibának automatikusan vannak kö­vetkezményei. Ezt a sok­éves tapasztalat is bizo­nyítja. Sokszor nem az újonnan felkészítettekkel van a gond, hanem a gya­korlott szakmunkásokkal. Az ő rutinjuk, magabiz­tosságuk egy idő után el­nyomhatja a veszélyérze­tet. Fittyet hánynak a leg­alapvetőbb előírásokra — mondván, hogy azok be­tartása a munkát akadá­lyozza. Való igaz, a napjaink­ban használatos munkavé­delmi eszközök többsége kényelmetlen, lassítja a munkát. Eredeti rendelteté­süknek mégis megfelelnek, ezért sem szabad megen­gedni, hogy bárki is maga döntse el használatukat Végre érvényt kellene sze­rezni az előírásoknak és eltiltani a munkától azt, akinek nem megfelelő a felszerelése. A z idén több mint száz­ezer hektárról kell betakarítani a kalászosokat Pest megyében. A feladat nagy, de remélhető, hogy az előző évekhez hasonlóan most is gyorsan végeznek majd a mezőgazdasági nagyüzemek a nyári mun­kával. Azt azonban csak remélni lehet, hogy bal­eset nélkül sikerül levág­ni a termést. így legyen. Bóna Zoltán let! jelleggel kiépítették az üdülőkben az ivóvízzel pár­huzamosan az öntözővízháló­zatot is. Amíg azonban az ivóvíz köbmétere 2,50, addig az öntözővíz 3,80-ba került. Sajnos, a gyakorlat bebizonyí­totta, ritkán fogja az öntöző­cső fejét olyan öntudatos em­ber, aki a saját érdekét a tár­sadaloméval szemben háttér­be szorítja, s az olcsóbb, do­tált víz helyett, a drágábbat locsolja szét. — Ugyanez az érdekellentét mutatkozik, amikor a taka­rékossági program keretében a vállalatok visszaszorítják a vízfogyasztásukat, s a vízmű­vek az így nyert -mennyiséget a lakosság ellátására fordít­ja. — Mi ösztönözze erre a ta­karékosságra a vállalatot — hacsak nem a belátás —, ami­kor még mindig puha forintot számol el a költség oldalon? S miért érdeke a vízműnek, hogy a 12 forintos vállalati ár helyett, a lakosságnak adja inkább a vizet 2,50-ért? Mi­lyen megoldást lát ezeknek az ellentmondásoknak a meg­szüntetésére? — Csak a vízdíj progresszív emelését. Pontosabban a dotá­ció megszüntetését a szemé­lyenkénti napi normális szük­ségletek felett. Ha olcsóbb len­ne a káposztát kútvízzel, kicsi villanymotor segítségével lo­csolni, mint az állam által do­tált. méregdrága vezetékes ivóvízzel, helyreállna nemcsak a fogyasztás, de helyenkint a fejlesztések iránti igény és a lehetőségek közötti egyen­súly is. Elmélati lehetőség Tudjuk persze, hogy ár­emelésről beszélni nem túl nép­szerű, még akkor sem, ha csu­pán elméleti egyelőre a le­hetőség. Előbb-utóbb azonban be kell látnunk — mert a gyakorlat ezt igazolja —, hogy még mindig hatásosabb a köz­vetlen érdekek szerinti szabá­lyozás, a meggyőzés és a pro­paganda helyett, vagy mellett. Hiszen télen, amikor nem lo­csolt senki, Érden is volt víz. Márványl Ágnes Rekordfogyasztás üdítőből Várják az üveget! A hét végén tombolt a ká­nikula. Az emberek a tengert kiitták volna. Ez volt a ta­pasztalata Kovács Juditnak, az Erdei Termék Vállalat üzemvezető-helyettesének és Gágány Tibornak, a Pest Me­gyei Pincegazdaság szentend­rei Márka-üzeme vezetőjének is. Az Erdei Termék Vállalat kapuján naponta 120 ezer ne­gyedliteres üveg Etűd és Ka­nada Dry üdítőt szállítottak. Csak az új gépsornak köszön­hetik, hogy győzik a termelést. Gondjuk — furcsa módon más vállalatok esetében azt tapasztaljuk, hogy nem tud­ják fogadni a csereüvegeket —, hogy a vevők nem elég gyorsan viszik vissza a kiürült palackokat a boltokba. Prob­lémát jelent az is, hogy a vá­sárlók a literes palackokra visszacsavarják a zárókupa­kot. Tölbb dolgozó foglalkozik az üzemben az eltávolításuk­kal. Szentendrén üzembe állítot­ták az új töltősort. Naponta 230 ezer kétdecis, és 80 ezer literes palackot töltenek meg üdítővel. Gágány Tibor azt mondta, hogy soha még eny- nyi szeszmentes italt nem fo­gyasztottak a vásárlók. Szinte mindennap kiürítik a raktá­rakat. Ezért a beígért tízféle üdítőből csak ötfélét gyárta­nak. Minden jel azt mutatja, hogy ez az idény csúcs lasz a termelésben. Halásztelki tervek, gondok Sok mindent megoldottak 5 Halásztelek a megye fia- ital községei közé tartozik, is ez egész arculatát meg­határozza. A szép családi házak éppen úgy általáno­sak, mint a példásan par- hosított lakótelep. Szembe- ^ tűnő, hogy milyen sok a | szilárd burkolatú út, a jó i minőségű járda. Szinte ^ nincs olyan ház, ahová ne lenne bevezetve a víz. Betelepülők Az általános művelődési központ egyedülálló a megyé­ben, ennek köszönhetően a gyerekek a környékbeli tele­pülésekhez képest szinte ideá­lis körülmények között ta­nulhatnak. Ilyen előzmények után bizonyára nem volt ne­héz elkészíteni Halásztelek VII. ötéves tervét. — Valóban, az ivóvízháló zat kiépítettsége rendkívüli­nek mondható a többi tele­püléshez képest mondja Pálfay Pata vb-titkár. — És jónak nevezhető az úthelyzet is. Iskola-, óvodaproblémánk sincs. Eredményeik önmagukért beszélnek, bizonyítva, nogy társadalmi összefogással sok minden megvalósítható. öt esztendő alatt — betelepülé­sek révén — csaknem ezerhá- romszázötvennel nőtt Halász­telek népessége. A telepszerű Dobozban a pálcikás Leó A Budatej gazdasági társulás törökbálinti üzeme negyvenfele, magas fehérjetartalmú jégkrémet forgalmaz az országban. A társulás az utóbbi öt év alatt megháromszorozta termelését, megteremtette a dolgozói érdekeltségi rendszert, így számot­tevő nyereséget ért el. A képen: a pálcikás Leó csomagolását látjuk. és a családi házas megoldású lakások felépülése miatt is, csaknem tíz kilométerrel nőtt az ívóvízhálózat hossza, el­készült csaknem hétkilomé­ternyi út, és sok száz négyzet- méternyi járda. — Ennek ellenére nem mondható, hogy nincsenek gondjaink — ismétli a vb-tit­kár. — Éppen a teljesen ki­épített ivóvízhálózat a prob­léma. Ezt már régen követ­nie kellett volna a csatorna- hálózatnak, ám erre eddig nem volt lehetőségünk. Van ugyan egy szennyvíztisztító telepünk, ám eZ többszörö­sen túlterhelt. Terveztük, hogy a Duna Tsz-szel közösen keresünk megoldást. — Úgy tudom, az elkövet­kező évekre hasonló arányú létszámnövekedést prognosz­tizáltak, akárcsak az eddi­giekben, a betelepülések miatt. Tehát elsődleges fel­adat a lakáshelyzet javítása. — Igen, kiemelt feladat a tervezett tízlakásos garzon­ház első ütemének befejezése, így szeretnénk megoldani a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és más közalkalma­zottak letelepítését. Fontos a szociális helyzetük miatt rá­szorulók és a fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatá­sa. A tervidőszak kiemelt fel­adata lesz az általános mű­velődési központ konyhájának bővítése, ezeradagos étterem­re lenne szükség. A beruházás fedezetének egy részét a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás biztosítja majd, amelyet a halásztelkiek két évre, csa­ládonként hatszáz forinttal szavaztak meg. Habbitelek Ugyancsak az iskola szom­szédságában épül tovább a sportpálya, a magasabb szín­vonalú tömegsport érdekében öltözőt is szeretnének építe­ni. — Szabad üdülőtelkeink már nincsenek, de rendkívül nagy az igény hobbitelkekre. Ezért a következő években e célra szeretnénk több parcel­lát kialakítani. Igaz, hogy kék busszal né­hány perc alatt Csepelire le­het érni, tehát nem gond a bevásárlás, ennek ellenére nagy az igény egy ruházati boltra Halászteleken is. Halásztelek azok közé a te­lepülések közé tartozik Pest megyében, ahol égető ellátási gondok nincsenek. Ezeken a helyeken a meglévők minél jobb működtetése, a magasabb színvonalú ellátás a cél. M. K. Á rnyékban negyven fok. De könyör­göm, hol van árnyék? Ámbátor, azt mondják, akadnak, akik mindig az élet napos oldalán járnak. A logi­ka szerint kell tehát hogy legyenek, akik mindig az árnyékos oldalon jár­nak. Ezeket kell kilesni. Számosán strandra menekülnek, mert hogy ott hús a víz. Hát ahogy vesszük. A víz nem hús, de tele. A szárazulat főleg nem hús és pláne tele. A cél­tudatosabb tömegek ilyenkor napoznak. Kiles tern két nőt, akik egy-egy szom­szédos gyékényen sütötték magukat. Szó nem esett negyed óráig, csak fe­küdtek hason, lábukat széttárva, hogy combjuk belseje is barnára zománco- zódjék. Egy negyedóra múlva egyszer­re megszólalt az egyik: jetzt! A ve­zényszóval egy időben mindketten há­tukra fordultak. Újabb negyedóra, újabb jetzt!, újabb fordulat. Következtetések: németek voltak. Te­hát alaposak és rendszeresek. Továbbá nem olvastak magyar lapokat, amelyek újabban óva óvnak a túlzott napo­zástól, hogy az a bőrt öregifti. sőt be- tegíti. Apropó lapok. Foglalkoznak nemcsak az időjárással, amely szerint helyen­kint eső — ami tegnap azt jelentette, hogy munkahelyemenkint nem volt eső, ám la kóihelyemen kin t zuhogott. Hanem orvosmeteorológiát is közölnek. Ebből megtudható, hogy spéciéi ez az időjá­rás mikor meleg, tehát főleg, árt az epéseknek, a reumásoknak, a magas vérnyomásúaknak és egyéb nem egész­ségeséknek, meg mikor éppen hideg a front, vigyázzanak a szívesek, a kont- rareumások, a hűlésre hajlamosak, az alacsony vérnyomásúak és az egyéb gyenge férgek. Továbbá óvnak a gom­báktól és a szalmonelláktól. Kedves ismerősöm kötőhártyagyulla­dást kapott. Kezelik, de közben elmél­kedik. Mert egészen másként vigyázna legközelebb, >ha meleg lenne, vagy át­menetileg esőzés, netán jégesőzéts, ha tudná, hogy kötőhártyája mitől gyul­lad, és olyankor vigyázna. A strandra visszatérve: az sem a ré­gi — meséli csaknem negyvenéves, ám igen mutatós hölgyismerősöm. — Nincsenek már ott férfiak — mondja. — Azelőtt mindig megszólítot­tak. körülfeküdtek, udvaroltak, most a nőkre rá se néznek, csak sülnek és úsz­kálnak. A nők kimentek a divatból. Automatikus szkepticizmussal kérde­zem: — Mégis ki szólította meg? Legyint. — Csupán hárman. Egyikük már a buszban. Persze hidegen végigmértem őket, nem vagyok én egy könnyűvérű nő. Mi az, aminek soha semmi se jó? Persze, a mezőgazdaság. Ha eső van, talajvíz, ha jég, elveri a termést, ha májusi eső, aranyat ér, de nem lehet a földekre kimenni a sárban, ha zord a június, késik az aratás és nem fej­lődik a szem. No most meg aztán itt a kánikula, hát muszáj aratni, mert asza- lódik a szem. A nemzetgazdaság ennyi meg ennyi kárt szenved, nyilatkoznak a szakemberek és fejtegetik az újság­írók. Olyan időjárást szerein éle én látni, amellyel elégedettek a gazdák. De ilyet még a meteorológusok sem tudnak ki­találni. Szerintem rugalmasan kellene tekintettel lenni a helyi viszonyokra. Csapra nap, csapra eső. hogy melyiket nyissák ki, azt demokratikusan kell ■megszavazni. Ámbár az sem lehet tel­jes értékű, mert mint ismeretei, a mé- héknél sose lehessen tudni. A Közértben párizsit kérek. Lemé­rik, közben látom, hogy a széle körben máris barna. Mondom az eladónőnek: nem lesz ez így jó. — Ez van! — mondja és máris teszi vissza az árut. Ami beillik egy kommentárnak a la­pok cikkeihez a hűtőlánc hiányosságai­ról és egyéb okokról. Az okok. kérem, nem szavaznak. „Ea van.” 1 ómagam a következőkkel vigaszta­~ lódom: elképzelem, hogy ha ki­megyek, a kocsim ablakai be vannak fagyva. Kapargathatom a jeget. A hó- buckák közül nehéz kievickélni, az utak összeszűkültek a hótól, minden csúszós, a szerkesztőség előtt vagy nem lehet beállni, vagy ha felmegyek a rétre, ott szemben, onnan nem lehet elindulni, a kerék kipörög. Ezután kényelmesen beülök a kocsi­ba, elsőre indít, szép száraz az út, leg­följebb sok a szirénázó mentő, amelyek nem tudni, honban jönnek, minden­esetre megállók, a mögöttem jövő kocsi nekem koccan és homlokomat törölget- ve tölthetem ki a biztosítónak az ívet, rajzolhatom a helyszínt. Aztán inge­rülten, de boldogan húzok el az út szé­lére kiállított csupa horpadás autók mellett. Árnyékban 35 fok, a szobában csak 34, a gépkocsiban csak 56. Zuhany alatt a boldogság mostanában. Gombó Pál i Oz a luniuS

Next

/
Oldalképek
Tartalom