Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM Ára: l.itfl forint 1986. JÚNIUS 20., PÉNTEK Szó szerint: irere/tékes munka (3. oldal) Rádió- és televízióműsor a [ovo hétre (5—6. oldal) Akar egy Daciát? (7. oldal) Jon a Queen (8. oldal) KÖZLEMÉNY r r AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1986. JÚNIUS 18-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Kádár János elvtárs el­nökletével 1986. június 18-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos fő­hatóságok vezetői, valamint a központi sajtó képviselői. , A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kér­désekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a nép­gazdaság 1986. évi fejlődésének eddigi ta­pasztalatairól szóló jelentést. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Mi­hail Gorbacsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának június 8—9-i ma­gyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének június 10—11-i -budapesti üléséről. A Központi Bi­zottság megálla­pította, hogy Mi­hail Gorbacsov elvtárs baráti lá­togatásra a pártjaink, népeink, országaink közötti kapcsola­tok fejlesztésének kiemelkedő állomása volt. Kádár János és Mihail Gorbacsov szívélyes elvtársi légkörben folytatott tárgyalásaikon tájékoztatták egymást az MSZMP XIII. és ez SZKP XXVII. kongresszu­sán hozott határozatok valóra váltásáért folytatott tevékeny­ségről, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A tárgyalá­sok ismételten megerősítették a közös elveken nyugvó, szi­lárd egységünket, tanúsították pártjaink nézetazonosságát a társadalmi fejlődés és a nem­zetközi viszonyok megítélésé­ben. A Központi Bizottság meg­elégedéssel szólt a pártjaink közötti bizalomteljes viszony­ról, a magyar—szovjet barát­ság elmélyüléséről, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködés­ről. Mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy együttműködé­sünket tovább fejlesztjük, és magasabb színvonalra emel­jük. A jövőben is azon mun­kálkodunk. hogy egymás _ ta­pasztalatainak megismerése és hasznosítása minél lobban se­gítse a szocialista építést. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy Kádár János és Mihail Gor­bacsov elvtárs megbeszélései újabb lendületet adnak politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolataink dinamikus to­vábbfejlesztésének, elősegítik az együttműködés fejlettebb formáinak kialakítását. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli, hogy a nemzetkö­zi színtéren együtt, azonos célokért, a viszonyok megja­vításáért, a tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztí­tó fegyverektől mentes jövő­kért küzdünk.-------- A Központi Bi­2 zott ság jóváhagy­ta a Varsói Szer- * ződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének ülésén részt vett küldöttségünk tevékeny­ségét. A tanácskozáson kiala­kított közös állásfoglalások, javaslatok megfelelnek a ma­gyar nép, az egész emberiség érdekeinek. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt továbbra is határozottan törekszik a ke­let—nyugati párbeszéd foly­tatására, az európai és az ál­talános biztonság megszilár­dítására, a különböző társa­dalmi rendszerű államok köl­csönösen előnyös együttmű­ködésének fejlesztésére. A Központi Bizottság helyesli és támogatja a leszerelés elő­mozdítására irányuló nagy fontosságú szovjet kezdemé­nyezéseket: az atomfegyver­kísérletek beszüntetését, a világűr militarizálásának meg­akadályozását, a tömegpusz­tító eszközök megsemmisíté­sét. Hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak a NATO tagországaihoz, valamennyi európai országhoz intézett mostani budapesti felhívása az európai fegyve­res erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésére je­lentős kezdeményezés, amely­nek megvalósítása nagymér­tékben erősítené földrészünk békéjét, biztonságát. A magyar nép azt várja,' hogy a NATO-tagországok il­letékesei felelősen, érdemben mérlegelik a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek javaslatait, és építőjelle­gű választ adnak a kezdemé­nyezésekre. A Központi Bizottság átte­kintette a népgazdaság hely­zetét, értékelte az 1986. évi terv végrehajtásával kapcso­latos eddigi tapasztalatokat, és megvitatta a terv megvalósí­tását szolgáló további teendő­ket. A Központi Bi­zottság megállapí­totta, hogy az ez évi gazdaságpoli­tikai célok meg­valósítása a korábban feltéte­lezettnél nehezebb feladatot jelent, nagyobb követelménye­ket támaszt a gazdaságirányí- tó és a gazdálkodó szerveze­tek munkájával szemben. A VII. ötéves tervben célul ki­tűzött gazdasági élénkül és még neon kezdődött el. az idei esz­tendő első öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartot­tak az elmúlt évet jellemző kedvezőtlen gazdasági folya­matok. A gazdasági egyensúly meg­szilárdításában eddig nem si­került elérni a szükséges ja­vulást. A vállalati beruházá­sokat. a közületek és a lakos­ság fogyasztását nem támaszt­ja alá megfelelően a termelés növekedése. Lassú a termelési szerkezet hozzáigazítása a ke­reslethez, nem javult a kívánt mértékben a hatékonyság, szá­mos területen rossz a mun­kafegyelem és a munkaidő­alap kihasználása. A világgazdasági feltételek alakulása számunkra tovább­ra sem' kedvező. Fontos ex­porttermékeink — az élelmi­szer. az olajszármazékok — árai jelentősen csökkentek, és számottevő veszteséget okoz az Európai Gazdasági Közös­ség által alkalmazott hátrá­nyos megkülönböztetés. A tavalyi és az év eleji nem kielégítő teljesítmények, mun­kánk fogyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetkö­zi gazdasági fejlemények ne­hezítik a fő gazdaságpolitikai célok elérését. Az ipar termelése az év el­ső öt hónapjában — az ápri­lisi-májusi élénkülés ellenére — nem érte el a tervezettet, csak 1,2 százalékkal növeke­dett. A bányászat, a vegyipar, az élelmiszeripar és a köny- nyűipar egészének a termelé­se a tavalyi szint körül ala­kult. Kedvező viszont, hogy a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése 14 százalékkal, a műszeriparé 10 százalékkal, a háztartási és kozmetikai vegyiparé 11 százalékkal, a ci­pőiparé 10 százalékkal, a gu­miiparé 6 százalékkal, a gyógyszeriparé 4 százalékkal, a nyomdaiparé 7 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítmé­nye.a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva több mint 6 százalékkal nagyobb. A mezőgazdaságban az 1986- os évet megalapozó munkákat idejében és jó minőségben el­végezték. A kalászosok és a kukorica vetésterülete némi­leg elmarad a tervezettől, vi­szont a napraforgóé 13 száza­lékkal meghaladja azt. A ka­lászosok fejlettsége közepes, a kapásnövények jól fejlődnek. Az állattenyésztésben a felvá­sárlási árak emelése és egyéb célszerű intézkedések éreztetik kedvező hatásukat. A szarvas­marha-létszám csökkenése je­lentősen mérséklődött, a ser­tésállomány gyarapodott, a baromfiállomány az előirány­zat szerint alakul. Mindennek következtében az élelmiszer- ipar termelése fokozatosan élénkül. Az építési beruházások a múlt évivel azonosak. Kedve­ző, hogy a beruházásokon be­lül a gépek beszerzése 8 szá­zalékkal nőtt. A központi be­ruházások az előirányzat sze­rint alakulnak. A vállalati be­ruházások 12 százalékkal meghaladják a tavalyi szintet. A bérek az év első öt hó­napjában a tervezettet meg­haladóan, 7,2 százalékkal nö­vekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett, az áruellátás — néhány fo­gyasztási cikk kivételével — kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a gazdaságpoliti­kai céloknak és az éves terv előirányzatainak a teljesítése érdekében az irányító szervek számos intézkedést hoztak. Ezek az intézkedések alapve­tően a termelési szerkezet fej- (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala, közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tar nácskozó testületének buda­pesti üléséről szóló jelentést. A kormány meghallgatta a foglalkozási rehabilitáció hely­zetéről és továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Szükséges­nek tartja a munkavállalói, a munkáltatói és a népgazdasá­gi érdéit jobb összhangjának fokozatos megteremtését olyan rendszer kialakításával, amely lehetővé teszi a megváltozott munkaképességű dolgozók nö­vekvő arányú foglalkoztatását. A Minisztertanács határozata előírja a társadalombiztosítási rendszer ennek megfelelő kor­szerűsítését. A Minisztertanács megerősí­tette' az Állami Tervbizottság határozatát az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdálko­dásának hatékonyabbá tété-, léről és szervezetének korsze­rűsítéséről. amelynek értelmé­ben gazdaságosabbá kell ten­ni a termelést, s nagyobb fi­gyelmet szükséges fordítani a termelők .és-a feldolgozó vál­lalatok együttműködésének javítására. * A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját és bizottsá­gainak 1986. II. félévi munka­tervét, továbbá a KNEB el­lenőrzési tervét. ★ A Jelenlegi rehabilitációs rendszer a lehető tegdrágább és a legkevésbé hatékony, amely sem a népgazdaság, sem az egyének valóságos ér­dekeit nem szolgálja. A gaz­dálkodó szervezeteknek egy­részt nincs számon kérhető kötelezettségük, másrészt hiányzik az érdekeltségük a megváltozott múnkábépességű dolgozók foglalkoztatásában. A most megtárgyalt és elfo­gadott javaslat szerint olyat! egyértelmű kötelezettségré és az éhhez kapcsolódó központi támögató-elvonó rendszer mű­ködtetésére van szükség, amely biztosítéka a rehabili­tációs foglalkoztatás szélesí­tésének. A koncepció szerint a gazdálkodó szerkezetek ösz- szes létszámuk meghatározott arányában — átlagosan 3—5 százalékban — kötelesek megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni. Azokkal a szervezetekkel .szemben, amelyek nem telje­sítik az előírt foglalkoztatási szintet, befizetési kötelezéttsé- get alkalmaznak majd, ame­lyek pedig az előírt szám fe­lett foglalkoztatnak, központi támogatásban részesülnek. A vállalat Választhat: mi kedve­zőbb számára, foglalkoztatni .vagy "anyagi eszközökkel hozr zaj árulnia a megváltozott •munkaképességűek számára .új munkahely teremtéséhez -más munkáltatóknál. j- Megteremtik annak lehetős­ségét: a rehabilitációra szo­ruló egyén abban legyen ér­dekelt, hogy egészségi álla­potának és képzettségének megfelelően vegyen részt a termelésben, úgy, hogy jöve­delmi hátrányba ne kerüljön. A munkavállalók ösztönzésé­re kiterjesztik a jelenleg csak szűk körben alkalmazott ke- resetlciegészítési rendszert.: meghatározott összegben, já- radékszerűen kapják majd, mértéke alkalmazkodik az egészségi állapothoz, az élet­korhoz, a munkában eltöltött időhöz, s beleszámít a nyug­díj alapjául szolgáló kereset­be. Megállapodást írtak alá Elutazott a zimbabwei elnök A hivatalos, baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó Canaan Sodindo Banana, a Zimbabwei Köztársaság elnö­ke .csütörtökön reggel szállás­helyén találkozott vendéglátó­jával. Losonczi Pállal, az El­nöki Tanács elnökéivel. A két államfő jelenlétében kétolda­lú megállapodásokat írtak alá: az egészségügyi együttműkö­désről szóló egyezményt dr. Medve László egészségügyi miniszter, a gazdasági együtt­működési megállapodást Ve­ress Péter külker eskedel rúi miniszter, a kulturális-tudo­mányos egyezményt Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyettes, a műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt és az ehhez kapcsolódó, 1986—88-as évekre szóló munkatervet Szé­kács Imre, a TESCO vezér- igazgatója, a hírügynökségek közötti együttműködési meg­állapodást pedig Pálos Tamás, az MTI vezérigazgató-helyet­tese látta el kézjegyével. (A látogatásról kiadott. közle­ményt a 2. oldalon ismertet­jük.) A zimbabwei államfő a dél­előtti óráikban elutazott Bu­dapestről Embert próbáló hőség Szállítani, sütni, műteni - kell Nem szóviccnek szánjuk: inkább ldőállás ez, mintsem Időjárás. Napok óta tart, s legföljebb a futó záporok néhány percére enyhül — a fülledt, párás, tikkasztó kánikula. Aki teheti, a vizek partjára, a medencékbe menekül. Am nem mindenki hüsölhet-nyaralhat. Szó sze­rint a verejtékes munka hétköznapjait éljük. Ilidegvizes zsebkendő­vel a fejünkön, kigombolkozva, a szemünk előtt ugráló karikákat számolgatva, ventilátor elé, alá állva olykor. De nincs mese — helyt kell állni... Árnyékban harminc fok, az aszfalt fölött remeg a levegő, nem hinnénk, hogy mindezt lehet fokozni. Pedig amikor belépünk a gödi Dunamenti Tsz vasöntödéjébe, a pokol ka­pujában érezzük magunkat. Becző Zsigmondná magkészítő csak mosolyog ezen. — Mi már megszoktuk — mondja, miközben kinyitja a kemencét és forró levegő csap meg. Hatalmas azbeszt kesz­tyűt visel, ezzel nyúl a kemen­cébe, kiveszi és szétnyitja a fémsablont. — Igaz, szinte egész nap jeges vizet iszom, még soha sem mértem, hogy pontosan mennyit, de talán tíz litert is. — Csapolás — hallatszik a szomszéd műhelyből. Aliig begombolkozott férfiak, védő­csizmában állnak az üst mel­lé. A hatalmas szerkezet meg­billen és szikrázva ömlik a folyékony fém. — Kánikula ? — kérdez visz- sza Darabos Pál, amikor arról faggatjuk, hogy bírja a hősé­get. — Ha itt dolgozik az em­ber néhány órát az üst mel­lett, szinte már felüdülés ki­menni a napra, mert ott leg­alább ledobhatom magáníró’ az inget. ★ Gödön, kedvelt autóspihen" Peredi Lászlóné lángossütő boltja, ahol hatalmas fák ár­nyékában fogyaszthatják el a lángos- és palacsintakülönle- ■gességekét, a jeges üdítőt. A kis ház viszőnt maga a pokol így déltájban. A nagy serpe­nyő mellett, ha lángos sül, hatvan fokot mutat a hőmé­rő. — Több mint százötvenet adtunk el délelőtt tíz óráig — magyarázza az asszony. — Most már csak palacsinta ké­szül Azt hiszem túl vagyok a háromszázadikon. Míg beszél, egy pillanatra sem veszi le a szemét a tűz­helyről, amelyen négy serpe­nyőben sül egyszerre a tész­ta. Itt „csak” 45 Celsius-fok van. — Mikor pihennek? — Nyaralásra gondol? Jó lenne, de az emberek télen­nyáron szeretnek jókat en­ni... ★ A tüzes kemencék környé­kén pokoli hőség. A ceglédi kenyérgyárban a munkák nagy részét hagyományos esz­közökkel végzik. Hosszú nye­lű péklapátokkal vetik a vek­niket a forró sütőtérbe. Az o.s- tyasütők is szenvednek a me­legtől, akik egy műszakban 120 kiló propán-bután gázt égetnek el Ráadásul a szellőz­tetéssel is csínján kell bánni, mert ha bebőrösödik a kelt tészta, csak vakarcs lesz belő­le, amikor kisül A rekkenő hőséget még len­ge magyarban is alig lehet ki­bírni. Melegüzemi pótlék gya­nánt az órabért 2—2,50 forint­tal kiegészítik. A kemence- (Folytatás a 3. oldalon) Csapolás a gödi tsz öntödéjében. Az üstnél Orgovány Lajos és Da­rabos Fái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom