Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1986. JÚNIUS 18., SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Módszerét a régiektől tanulta Ars poetica a pult mögül $ Kereskedelem. Sok minden eszünkbe jut e fogalom ^ hallatán. Vegyes szájízzel gondolunk rá, esetleg némi ^ nosztalgia is vegyül bele az idősebbek részéről. Mi, ^ akik csak mai tormáját ismerjük, elégedetlenkedve, ta- ^ Ián pontosan is tudjuk, mit várhatnánk tőle. Elsősor- ^ ban az egyre emelkedő árak okoznak bosszúságot, amit ^ szükségképpen a kereskedőkön keresztül érzünk. Kü- ^ lönbség azért van. El lehet adni úgy is a drágább árut, $ hogy örömmel és feldobva távozunk a pulttól, de ugyan- ^ ez elképzelhető fordítva is. A különbség jórészt az ei- ^ adón múlik. Nem szabad azt éreznünk, hogy szívességet ^ tesznek, ha vásárolunk, de azt sem, hogy mi szabadít- ^ juk meg a senkinek nem kell árutól. ,.Jól bevásárol­ni tam .., ugye ennek is kettős jelentése van. nyugodtan egy hónappal ké­sőbbre, s meg is teszik. Elég annyi, hogy a szokottnál ma­gasabbak a zöldségárak. Ne­künk tehát mindenre számí­tanunk kell, ami befolyásol­ja a vásárlói szokásokat. — Mi például már tudjuk, hogy az iskolaév végén ke­lendőek a gyerekeknek szánt ajándékok, mint az olcsó, de mutatós karórák. Sajnos nem kaptunk belőle. Ilyenkor nye­lünk egy nagyot mérgünkben, mást nem tehetünk. Pedagógustemetés Hetvenegy éves korában el­hunyt Zloczky Nesztoráé szü­letett Patakfalvy Irma, a váci Báthori utcai (ma Juhász Gyula) Általános Iskola nyu­galmazott igazgatóhelyettese. Kitűnő pedagógus volt. mun­káját miniszteri oklevél, több kitüntetés is elismerte. Ham­vait ma, június 18-án, szer­dán délelőtt fél 12 órakor he­lyezik végső pihenőhelyre a váci ajsóvárosi temetőben. A televízió kérése A Magyar Televízió kéréssel fordult néhány dunakanyari város lakosságához, így a váciakhoz is. Készülő műso­rukhoz régi dokumentumokat keresnek, többek között az egykori váci oktatási intézmé­nyek — óvodák, alsóbb és fel­sőbb iskolák, egyházi és vilá­gi középiskolák — emlékanya­gait. így gondoltak osztályozó naplókra, tablókra, egyéb fényképekre. Ezenkívül vár­nak régi tankönyveket, füze­teket. szemléltetőeszközöket, iskolai könyvtári köteteket és így tovább. A tárgyakat és írásos emlé­keket a váciaktól a Vak Boty- tyán Múzeumba kérik, Mú­zeum u. 7. szám alá június 25-ig. Megjött a kánikula! Idén még nem látott zsú­foltság volt a váci strandon az elmúlt hétvégén. A káni­kula elöl menekülők még délután is hosszú sorokban állták a pénztár előtt. Az ada­tok szerint ugyan nem volt telt ház, 2284 fizető vendéget számoltak az erre rendszeresí­tett berendezéssel. Eddig 1200—1300 volt a maximális íürdözőlétszám, de természete­sen telt házra is számítanak; Abban a pillanatban pedig, amikor a számláló 3000-et je­lez, kiteszik a „Megtelt” fel­iratot. Természetesen a távo­zó vendégeket is számon tart­ják, így lehetőség van a leg­nagyobb létszám fogadására úgy, hogy az még elviselhető legyen. D. Z. Egyetlen menedék a vízben volt ezen a kánikulai napon (Iványi Károly felvétele) Mikor kezdődik a felvásárlás? Mi múlik a kereskedőkön és egyáltalán vannak-e igazi jó boltosok? Hogyan lehet azzá válni mindenki hasznára? Ezekről a kérdésekről faggat­tuk Agócs Dezsőnél, aki jelen­leg koridősnek számít az ak­tív váci kereskedők között. Jú­nius végén nyugdíjba megy, de találkozásunkkor mégsem kora vonta magára a figyel­met, pontosabban éppen az, hogy egyáltalán nem látszik rajta a munkában eltöltött negyven év. Friss, fiatalos, nem tűnik fá­radtnak. Elképzelhetetlennek tartom, hogy szívesen megy nyugdíjba. — Pedig nem bánom. Ennyi idő után szükségem van pihe­nésre. Nem azt mondom, hogy végképp meg akarom szakíta­ni a kapcsolatot a vállalatom­mal, a Pest Megyei Iparcikkel, sem az ajándékbolttal,'- ahon­nan most elmegyek és még- kevésbe a volt kollégákkal. 0 Ügy tudom, hogy több ta­nítványa is dolgozik üzletve­zetőként a városban. — Igen, büszke is vagyok rájuk, mert megállták a he­lyüket, jó kereskedőkké vál­tak. 0 Mire tanította őket? Mi­nek kell jellemeznie a jó ke­reskedőket? — Véleményem szerint hely­telen szemlélettel érkeznek az iskolából, csak kiszolgálni akarnak, pult mögött állni. Pe­dig a munkánk nem csak eb­ből áll. Mindent végig kell csi­nálni a sepregetéstől kezdve az áru megfelelő elrendezéséig. Meg kell ismerni az alapokat, a bolti rendet. Nem mindegy, hogyan csoportosítjuk, rendez­zük el az árukat. A vevő is szívesebben vásárol ott, ahol tiszta környezetben látja amit venni szeretne és jól el tud igazodni a különböző cikkek között ugyanúgy, mint az árak között. Megengedhetetlennek tartom, hogy ne legyenek fel­tüntetve az árak, még ha gyak­ran változnak is. A mi zse­bünkre megy, ha egy megdrá­gult árut a régi árán számo­lunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a pult mögött álló eladó elégedett legyen, csak így ké­pes figyelmesen, kedvesen ki­szolgálni. A vevők tisztelete ugyanilyen fontos szempont, hiszen ebből élünk. Mindenki annyi megbecsülést várhat el és kap is, amennyit ő adott a másiknak. Ezt természetesen a kollégákra is értem. 0 Most itt beszélünk az ajándékbolt mögött, kolléga­nője lakásában. A nyugdíja­zást megelőző két hetet szokás szerint szabadságként vehette ki. Említette, hogy jólesik majd a pihenés. Mi tagadás hosszú út: volt. Mikor és hol kezdte a pályát? — A 10-es helyén állt a mai ABC jogelődje, az Észak-Pest Megyei Népbolt üzlete. 1950- ben ott kezdtem adminisztrá­torként. Előtte volt még három évem egy magánkereskedőnél. Ott kóstoltam bele a szakmá­ba. de a pályám mégiscsak az említett boltban kezdődött. Onnan a központba kerültem, majd vissza üzletvezetőnek különböző helyekre, végül ide az ajándékboltba. 1967 óta a mai napig itt vagyok. A szak- szervezetben is dolgoztam, fő­bizalmiként. Mint ilyen, egy­fajta terület]elelős is lettem, s kapcsolatban álltam minden váci boltunkkal. 0 Azóta úgy tudom, külön­választották ezt a két tevé­kenységet. amit ön a munka mellett egyedül végzett. Mi­lyen plusz] elddatot jelentett? — összefogtam a váci dol­gozóinkat és igyekeztem ki­hozni mindenkiből a maximu­mot. Elégedett lehetek, mert ambiciózus fiataljaink van­nak. Alig akad közöttük szak­képzetlen. Büszkék lehetünk arra is, hogy az új kezdemé­nyezések mindig innen in­dultak el. Igazgatónőnk is fia­tal, kezdeményezőkész s ezt a dolgozóktól is elvárja. 0 Mindig megvalósíthatók a jó elgondolások, vagy olykor beleszólnak a körülmények, is? A helyszűke, vagy a ked­vezőtlen elhelyezkedésű, szét­szórt raktáracskákra gondo­lok. — Sajnos, ezeket a feltéte­leket örököltük, a régi épüle­tek velejárói, de való igaz, hogy sok minden egyéb is közbeszól. Ilyen a nagykeres­kedelemmel szembeni kiszol­gáltatottságunk is. Sajnos egyre gyakoribb az a nézet, hogy a fővárosban nagy áru­házakat kell építeni és on­nan ellátni a vidéki lakossá­got. Ez helytelen. Nekünk az itteni vásárlókat, itt helyben kell kiszolgálnunk, mert ezt igénylik, csak kényszerűségből utaznak. — A ' nagykereskedelemnek ezzel ellentétes az érdeke. Ök úgy járnak jobban, ha közei­re szállítanak, lehetőleg egy helyre sokat. Ezek közül is előnyben részesítik saját kis­kereskedelmi egységeiket. Nem is csoda, hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze. Mégis rá kellene bírni őket, hogy arányosan osszák el azt, ami van. Sajnos elő­fordulnak késések a szállítás­ban, amelyeknek súlyos kö­vetkezményei lehetnek a for­galomra. — Ha például május köze­pén rendelünk valamit és egy hónapot késik a szállítás, baj­ban vagyunk. Ugyanis június végén készletbeállásunk van, ami azt jelenti, hogy egy bi­zonyos szinten felül nem le­het áru a birtokunkban. Ilyen­kor dilemmában van a veze­tő, átvegye-e a régen igé­nyelt árut, elfogy-e? Ha át­veszi és a nyakán marad, óriási veszteség a vállalatnak is, neki is, mert a bank nagy kamatot kér. Ha nem rendeli meg, esetleg több vásárlót is elveszíthet vele. Hazárdíroz- ni pedig nem szabad, olyan nagy a tét. — Velem is megtörtént ilyen, akkor megkockáztat­tam, bejött. Mégis azt mon­dom, meg kell gondolni. A vásárlókat nem lehet kény­szeríteni, hogy akkor vásá­roljanak, amikor nekünk na­gyon fontos. Vannak olyan dolgok, amiket elhalaszthatnak Mondanivaló még bőven akadt volna, hasznosítható jó tanács is, de azt hiszem, a lé­nyeget, kereskedelmi ars poe­ticáját már az elején elmond­ta Agócsné. A kis udvarból kifelé tartva váratlan hely­ről bukkant elő valaki két szétszerelt műanyag székkel és egy kempingasztallal. Kot- rucz Katalin volt a sport-já­ték bolt vezetője. Ö is egy a tehetséges tanítványok kö­zül. Lám, élő példával mu­tatja a körülményeket, hogy többek között innen, a bolttol távoli kis raktárból kell el­látni az üzletet, mégis, aki csak egy pillantást vet a polcokra, telis-tele találja. A nagy választék kedves ki­szolgálással párosul. Igen, úgy látszik, így is lehet, va­lamit elsajátított a tanítvány. Dudás holtán !? Az alkotói magatartást, a ^ művek tartalmi és formai sajátosságait jelentősen ^ meghatározza a történelmi ^ kor, amelyben kialakulnak. ^ A művészeti alkotások ^ többsége magán hordja egy ^ történelmi időszak, esetleg földrajzi hely jeleit. De S; mindig felmerülhet a szub- ^ jektumban olyan probléma, ^ vágyódhat olyan törvény- ^ szerűség megismerésére, § amely történelmi megha- ^ tározottságtól függetlenül ^ létezik, mintegy az ember ^ nembeli lényegét érinti. Ez az alkotói alapállás, mű­vészi problémakör köti össze a Madách Imre Művelődési Közipont három egymást kö­vető kiállítását: Józe Kolosa- Kolos fotóit, Schmal Károly grafikáit és Kígyós Sándor szobrait. Mindhárom művész összemossa a tárgyias és tár­gyié ti an, az anyagszerű és az anyagszerűtlen motívumok határát. Kolosa Fényjegyzetek soro­zatában a fotók jeleit tár- gyiatlan voltuk miatt elmo­sódott madáralatkhoz is ha­sonlíthatjuk. Ugyanakkor egy röptében megörökített madár valóban elmosódottan jelenik meg a fotón, s ezért tárgyiat- lannak tűnik. Ok-okozatnak ez a kölcsönhatása abból adó­dik, hogy nem fejthető meg a művekből: a motívumok alak- változatait saját mozgásuk vagy egy külső erő idézi-e elő. Ez a kettősség azt mutatja, mintha anyagszerű elemek anyagtalan létállapotának ké­pei lennének Kolosa alkotá­sai. Schmal Károly grafikáin a képépítő motívumok jelen vannak a maguk fizikai való­ságában, majd árnyékuk és tükörképük ismétli őket a mű­vön. Fotón és grafikai eszkö­zökkel ábrázolva is szerepel­nek a képtérben. Nem annyi­^ Az utóbbi napokban vég­^ bement gyökeres időjárás- ^ változás kedvez a növények s fejlődésének. — A tervben június 23-át jelöltük meg az első átvételi napnak — mondja Kurucz Kálmán, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet váci ke­rületének ágazatvezetöje. — Természetesen figyelemmel kísértük az ültetvényeket és a málnaéréshez igazodunk. így 19-én, csütörtökön a tö­rökhegyi és kosdi felvásárló­telepeinken átvesszük a mál­nát. A becslések szerint ez kielégíti a szezonkezdeti igényt. A Jxjbbi telepünk fo­ra a konkrét tárgy, mint in­kább általában az anyag léte­zési formái mutatkoznak meg az alkotásokon. Ezek a különböző létezési formák szorosan összefügg­nek egymással, de nincs kö­zöttük alá- vagy fölérendelt­ségi viszony. A képen belül és kívül ugyanazok az elemek szerepelnek. Csupán a megje­lenés-, illetve megjelenítés- módjukból adódó dimenziókü­lönbség választja el őket. A műalkotás üvege képviseli a két dimenzió határát. A szín á kerettel, fával, szöggel egyenértékű elemként szere­pel a művön: ugyanúgy jele­nik meg a képen belül és kí­vül. Nála nem történik di­menzióváltás a különböző léte­zési formákban. Tehát nem az anyag eddig megismert és a műben is megnyilatkozó vi­selkedését követi. Schmal Károly műveit a Kolosáéhoz hasonló kettősség jellemzi: az érzékszerveink számára sem pontosan egy­értelmű mindig, hogy az adott elem melyik létformájával ta­lálkozunk. Egy-egy etem valóságos fi­zikai jelenléte mellett anyag­talan létállapotának képei is feltűnnek — egymássá,] össze- téveszthetően. Az anyagi lét élménye és problematikája fogalmazódik meg Schmal ké­pein. A tárgyi világ olyan tör­vényszerűségeit emeli ki, vo­natkoztatja el a tárgytól, me­lyek emberi létünk sajátossá­gainak pontosabb értelmezé­sére adnak lehetőséget. Doku­mentálja az alkotó a tárgyi valóság e megnyilatkozásait. De ezzel az eljárással kibont­ja a valóságelemek mélyebb jelentését. Szimbolikus tartal­múvá alakítja művein az anyag legegyszerűbb megjele­nési formáját is. A személytelen anyag lété­nek alakíthatósága, fizikai megjelenési formáinak össze­függései biztonságot sugároz­lyamatosan kapcsolódik be a felvásárlásba. Rád—Penc tér­ségében várhatóan szombaton lesz az első átvétel. A göngyö­leget már jóval korábban megkapták a termelők. Kulcsár Miklós, az Erdei Termékeket Feldolgozó és Ér­tékesítő Vállalat váci üzemve­zetője arról tájékoztatott, hogy Vácott, Kosdon és Pen- cen június 18-án, szerdán kezdődik a bogyós gyümölcs felvásárlása. A göngyöleg ki­osztását a napokban kezdték meg. Ebben az esztendőben a termelőkkel nem kötöttek szerződést. Az első osztályú málna kilójáért 30, a má­nak. Annak a biztonságnak az érzésével töltik el a szemlé­lőt, mely a lét nem .véletlen- szerű, hanem értéklehetőségei­nek kibontását törvénysze­rűen is megadó voltát hang­súlyozza. Kígyós Sándor szobrait — az előbbi művészek alkotásai­hoz hasonlóan — az a fajta biblikus idő- és térszemlélet jeMemzi, mely a szubjektum, az egyedi jelenség bizonyos tulajdonságaival belső tör­vényszerűségeket állít párhu­zamba, melyeken nem változ­tat, módosít az idő történelmi változása, módosulása. A ter­mészet alakzataihoz való ra- gasszkodása nem formális jel­legű. Valamely természeti forma szobrászi követését min­dig az abban megnyilatkozó természeti erő, s az azt alakító belső törvényszerűség indokol­ja. Ugyanezért választott mű­veihez természeti anyagokat Kígyós: követ, fát. anyagot. A nonfiguratív szobrok alaphan gúla tát az a felfogás határozza meg, miszerint minden anyagon megnyilatko­zó fizikai erőhöz, jelhez tár­sul egy neki megfelelő szelle­mi, lelki jelenség, erő. Ezért Kígyós nem az irodalmi té­mát tartotta fontosnak, ha­nem ezeknek az erőknek a plasztikai megjelenítését. Hogy ezek minél érzéklete­sebben jelentkezhessenek, egy-egy erő megnyilatkozását tőle idegen természetű anyag­ban jelezte így öntött formát márványba a mágneses pat­kó és így rogyott össze külső hatásra a márványoszlop. Kígyós Sándor egy-egy szi­tuációt rögzít szobraival, amelyből visszakövetkeztet­hető a történet. Mindig vala­mely szabályos alakzaton idéz elő deformációt, s arra kész­teti a befogadót, hogy e de­formáció előidézőjét, okát ki­következtethesse. E következ­tetésben pedig benne rejlik az a felismerés, hogy a személy­telen anyagot alakító, formá­ló erők a szubjektumban, a személyes anyagban is mun­kálnak, hatnak: a természeti erőknek társadalmi megfele­lői is vannak. Bakonyvári M, Ágnes sodosztályúért 27, a konzerv­ipari minőségűért pedig 25 fo­rintot fizetnek. Lé minőségű málnát nem vesznek át, mert a feldolgozóüzemet a nagymarosiak üzemeltetik, akik a szükséges gyümölcs felvásárlását is megszervez­ték. lllefalvi László a gödi Dunamenti Termelőszövetke­zet háztáji ágazatvezetöje is arról tájékoztatott, hogy jú­nius 19-én csütörtökön kez­dődik a málna átvétele. A szezon elején két napig csak léminőségű málnát vesz át a szövetkezet, péntektől vi­szont már a hűtőiparnak vá­sárolják fel a termést. Lajtai László, a Vác és Kör­nyéke Áfész termeltetési és felvásárlási osztályának ve­zetője szerint jól előkészítet­ték a felvásárlást és június 18-tól tizenöt átvevőhelyen gyűjtik az ízes szemeket és a ribizlit. S. J. A szerkesztő üzeni Egy családnak. Noha álta­lában nem szoktunk névtelen levelekkel foglalkozni, s azok az esetek többségében egye­nesen az irattárba kerülnek, ezúttal mégis kivételt kell tennünk. Levélíróink egy, a közelmúltban megjelent cik­künkben szereplő személlyel kapcsolatban állítanak valami olyasmit, amit ha igaz: nyu­godtan alá is írhatnának, ha nem — rágalmazással ér fel. Ezért (— is —) újólag felhív­juk olvasóink figyelmét arra, hogy szerkesztőségünk munka­társai mindenkinek készséggel állnak rendelkezésére, segítünk is, ha úgy látjuk, erre van szükség, ám most is nyomaté­kosan kijelentjük: névtelen le­velekkel, lettlégyen azok bár­mennyire is valószínű állítá­sokat tartalmazóak — nem foglalkozunk!!! Hirdetőinknek. Az elmúlt hetekben Áfész jeligével jelent meg egy bedolgozásra invitá­ló hirdetés lapunkban. Azóta jönnek szerkesztőségünkbe a válaszlevelek s az érdeklődő telefonok. A leveleket továb­bítjuk. a telefonálóknak el­mondjuk azt, amit itt most le is írunk: a Pest Megyei Hír­lap és a Váci Hírlap kiadóhi­vatala is Budapesten székel. A Hírlapkiadó Vállalat címe: 1959 Budapest, Blaha Lujza tér 3. A központi telefonszám: 06-1-343-100 és 346-130. Ha a hirdetésen megjelölésként ez áll: „A kiadóhivatalba” ké­rik a válaszokat, kérjük ol­vasóinkat, erre a címre küld­jék válaszleveleiket. Vácott, mint arról már korábban is tájékoztattuk az olvasókat, csak magánhirdetést lehet fel­adni a Jókai utca 9. szám alatt, hétfőn és kedden 2 és 5 óra között. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Alkotói magatartások A Kígyés-kiáfiíias elé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom