Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xiii. Évfolyam. \\z. szám __________________________mii, június is., szerda Ga lga-parti Összefogás Tsz Az első szállítmány kiváló Vácszentlászló Ajándék a gazdaságtól A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet az elmúlt években különböző fölszerelé­sek vásárlására több százezer forintos támogatásban részesí­tette a helybéli iskolát. Tavaly például .számítógépet vettek, s néhány napja színes televízió­val lepték meg a, gyerekeket, amelyet a számítógépes okta­tás szolgálatába állítanak. Szombaton Biztonsági nap Közlekedésbiztonsági ng- pot tartanak szombaton, jú­nius 21-én Gödöllőn, az autó­szervizben. _ az autófelügyelet és a kisvállalat szervezésében. Reggel 6-tól délután 2 óráig ingyen állítják be a fényszó­rót, mérik a CO-t, megvizs­gálják az autó állapotát, s' ha megfelel a követelményeknek, meghosszabbítják a forgalmi engedélyt Városi könyvtár Fölújítás miatt zárva A városi könyvtár fölújítás tniatt június 30-tól július 21-ig zárva tart. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál- litás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 órá­ig- .... Kcrepestarcsa, kiállílóterem; Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Koncert a fűtőtesten. Süínes magyar mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! Szerelmi lázálopt. Színes, magyarul beszélő olasz film. 6 és 8 órakor! A város valamennyi mun­kahelyének szakszervezeti tit­kárát és főbizalmiját meghív­ták a szakmaközi bizottság legutóbbi kihelyezett ülésére, melyet a Ganz Árammérő­gyárban tartottak. Először Al- mássy Sándorné vszb-titkár ismertette a megjelentekkel a vállalat sokirányú tevékeny­ségét, majd a meghívás tulaj­donképpeni okára tértek át. Az értekezlet célja az volt, Rogy Gödöllő minden dolgo­zójának véleményét meghall­gassák a VII. ötéves és a hosz- szú távú tervkoncepcióról. Er­ről pedig legtöbbet a szak- szervezeti funkcionáriusok tudnak mondani, hiszen az emberek rajtuk keresztül tá­jékozódnak. A városi tanács által előzetesen minden ille­tékesnek megküldött írásos anyagot Vass István tanács­elnökhelyettes szóban is ki­egészítette.. A hozzászólók rendkívüli aktivitásról tettek tanúbizony­ságot, nem siklottak át apróbb problémákra, csak a tervek­kel foglalkoztak. A volánosok saját tapasztalataik alapján több, a környék lakosságát is érintő javaslatot terjesztettek elő. Vass István válaszaiból kitűnt, hogy a különböző tár­sadalmi bizottságok előtt is hasonló felvetések voltak, a tervnek csaknem ugyanazon részeihez szóltak hozzá, gon­dolataik alig tértek el egymás­tól. A tanács sokakat érdeklő terveinek megbeszélése, után zárt ül és tartott az szkb. Ha­vess László, a Szakszerveze­tek Pest Megyei Tanácsának titkára személyi ügyben, tett előterjesztést A szakmaközi bizottság elltökét, Tamási A galgamácsai Galga-parti Összefogás Teimelőszövelke- zet aszódi tanyáján Tarr Sán­dor gépesítési iőágazatvezető és munkatársai, Starusz Mi­hály, Bodai Dániel, valamint Molitorisz László gépészek fe­szülten figyelték a borsócsép- lőgépek üzemi próbáját. — Eddig semmiféle rendellenes­séget nem tapasztaltunk — je­gyezte meg elégedetten Tarr Sándor, majd hozzátette, hogy a majd egy évtizedes magyar gyártmányú NBC típusú csép­lőrendszer a hosszabb megter­helések idején is megbízha­tóan működött. A mostani fel­készítéskor is csak kisebb hi­bákat találtak: kicserélték a szállítószalagok kopott csap­ágyait. Kéthetes késés Szerencsére a beszélgetést követő éjjel nem esett az eső, ezért a betakarítógépek teljes erővel megkezdhették a mun­kát. A népszerű szovjet MXZ-k által vontatott Ham- sterek, közismertebb nevükön a rendfelszedő pótkocsik egy­más után hozták értékes ter­hüket. A cséplőgépből aláhul­ló borsószemeket a kíváncsi gazdák alaposságával vizsgál­ta Tantó Sándor növényter­mesztési főágazatvezető-he- lyettes és Kurucz József. bor­sótermesztési ágazatvezető. Rövid idő múlva már össze­függő, zöld patakként zúdult a kicsépelt borsó a gyűjtőtar­tályba. Amint befejeződött a borsószemek vizsgálata, meg­kértük Tantó Sándort, tájé­Lászlót saját, kérésére elnöki tisztéből és tagságából fel­mentették. Helyette egyhan­gúlag Szabó Lászlót, a MÉM Műszaki Intézet főosztályve­zetőjét, eddigi szkb-tagot vá­lasztották meg elnöknek. Ú jabb sétánk, mely a kas­tély volt kapujának osz­lopaitól indul, a városi főtér­től’ kihtebbi területre1 visz. Érdemes szemlélődni, körbe­járni a kapuoszlopot. Fara­gott és egymásra illesztett kö­veiben láthatjuk a nagy ka­puk sarokvasait, a kastélyi zártság nyomait. Utunk vigyen jobbra felfe­lé. párhuzamosan az országút és a HÉV nyomvonalával. Li­getes, füves térség fog meg bennünket. Juharfák magasod­nak. köztük rezgönyártn. Bal oldalra pillantva kő őrbódét látunk a kastélyt határoló téglakerítés sarokpontján. Va­lamikor idehúzódtak az őrzők, kik vigyázták a kastélybeliek nyugalmát. Az elmúlt időkben viszont az erejükkel nem bíró vandáloknak adott ez a kerí­tés munkát, szétlökdösték az anyagát. Feltűnik a kastély ■jobb szárnya, melyben helyet foglal a kastélykápolna, a gö­döllőiek mindenkori katolikus temploma. Sok szép, nagyra nőtt fa adja itt az árnyékot, köztük is egy hatalmas, hétágra nőtt ju­har, törzsét csak ketten ér­nénk át. Közelében ugyancsak vastag törzsű lepényía, a krisztustövis fa száradó he­gyét figyelhetjük meg. Az or­szágút mentén több erőteljes, pompázó fa magasodik. Ezek a 60-as években megújított, felújított országúinak majd­koztasson bennünket tapasz­talatairól. — Termelőszövetkezetünk­ben száznyolcvanhét hektáron termesztünk zöldborsót. Tud­valevő dolog, hogy a késői ki­tavaszodás általában nem kedvezett a mezőgazdaságnak, így a borsó vetési idejének sem. Ezeket a munkákat csak kéthetes késéssel tudtuk meg­kezdeni. A rendkívül kedve­zőtlen időjárási hatásokat mi­nőségileg kifogástalan talaj­előkészítéssel próbáltuk ellen­súlyozni. A kis borsór.övény- kék kelése — hála egy új, korszerű vetőgépnek — rob­banásszerűen ^yors volt. A borsótábla egészében olyan gyorsan nőtt a borsó, hogy a rovarkártevők foga alól szin­te kinőtt ez a növény, így nem kellett ellenük védekeznünk. — Á bőséges fajtaválaszték­ból mi nyolcfélét vetettünk: a Rapid, Banff, Carina, újmajo- ri középkorai, Jof,. újmajo­ri középkései, Grüne—Perle, valamint BPt—52 nevűt. A fel­sorolt fajtákra jellemző, hogy jól tűrik a gépi megmunká­lást, és a mi vidékünk talaján is kedvező mennyiségű és mi­nőségű termést adnak. Géprendszer — Nagy gondot jelentett szamunkra az április közepé­től május végéig tartó csapa- dékiszegényiség, hiszen ez idő alatt csak 9,5 milliméter csa­padék hullott. A június eleji esőzésekkor harminchét milli­méter csapadékot kapott a vi­dék. Ez az esőmennyiség a huszonnegyedik órában jött a szomjazó földekre. A jótékony nedvesség hatására többé-ke- vésbé megerősödtek ezek a nö­vények, sőt megnövekedtek a terméskilátások is. Sajnos azonban a tavalyi rekordter­més elérhetetlen messzeség­ben marad. — Évek óta azonos helyen, itt a tsz tanyáján dolgozzuk fel a földekről beszállított bor­sót. Mivel stabil borsófejtő géprendszerrel dolgozunk, úgy nem áldozatai lettek. De győ­zött az akkori észrevétel, a fák iránti szeretet. A nagy fák között megerősödtek, ho­nosodnak az élénkzöld levelű szivarfák is. Ezek akkor let­tek ültetve, amikor az Atlé­tikai Európa Bajnokság Bu­dapesten, a Népstadionban zajlott. Az egyetem adott szálláshelyet a sportolóknak, s laktak itt fent a Tessedik kollégiumban is résztvevők. Jobboldalt szüntelen ,az autósforgaiom. a HÉV szerel­vényei is feltűnnek, s viszik utasaikat. Felérve az Erzsébet- parki megállóhoz, figyelhetjük a kanyarodó járműveket s a villogó fénysorompót. Itt a felirat, hogy mindössze 29 ki­lométerre van innen Buda­pest. Utunkat nagyra nőtt fű, csalán és hatalmas levelű úti­lapuk között folytatjuk, bitu­menes és cementlapos járdán. Egyesek rövidebb utat választ­va a kastélypark kerítését tönkretéve vágnak céljuk felé. Mi azonban most nem térünk le. így is gyönyörű fák alatt visz utunk. Több intézmény, iskola, ipa­ri bázis érhető innen el. És megint a gyermekkori emlé­kezés vibrál, egy tisztás lát­kellett a termőterületeket ki­jelölni, hogy ne kelljen tíz ki­lométernél nagyobb távolság­ból ideszállítani a borsót. Szá­mításaink szerint ugyanis csak így gazdaságos a szállí­tás. Baleset nélkül — Minden évben azonos nagyságú területen termeszt­jük ezt a növényt, hiszen al­kalmazkodnunk kell a fejtő­gépek kapacitásához. A vetés idejét is úgy szabályoztuk, hogy a naponta elvetett terü­let nagysága megegyezzen majd a feldolgozó géprendszer napi áteresztőképességével. A betakarítógepek és a borsófej­tő gépek kétműszakos munka­rendben dolgoznak. A mű­szakváltás reggel hatkor és tizennyolc órakor van. Szö­vetkezetünk a Hatvani Kon­zervgyárral van már évek óta kereskedelmi kapcsolatban, így a kifejtett borsószemeket odaszállítjuk. — Szállítási gondjaink nin­csenek, mert . a mi tulajdo­nunkat képező három IFA-val végezzük ezt a fontos mun­kát. Menetrendnyi alaposság­gal kellett megszervezni útju­kat, hiszen a borsó a kifejtés után három órával erjedésnek indul, s ezt már nem veszi át a konzervgyár. Az emberek kellő felkészítésének köny­veljük el azt, hogy az elmúlt esztendőben ezen a munkafo­lyamaton nem fordult elő bal­eset. Szerencs'ére így van ed­dig is. Nagy gondot fordítunk arra, hogy ne szóródjék el a borsó innen a konzervgyárig, ezért minden teherautót gon­dosan megvizsgálunk indulás előtt. Beszélgetésünk vége felé Braun Sámuel brigádvezető ismertette a zöldborsó ke- ménységi fokát mérő íinomé- tér műszerének az adatát. A műszer első osztályúnak érté­kelte a mintát. A brigádveze­tő felsóhajtott: — Bárcsak ilyen lenne mindegyik szállít­mány! ványa, szántóföldi terület és gépzaj, a földbe hasító nagy eke, mely kötélvontatással ha­ladt. Az pj iránti kísérlet már akkor is folyt errefelé. A ma szemlélődője egy teljesen új világot iát, szépen rendezett tájat, parkosított előtereket, irodaházakat és termelési, kí­sérleti objektumokat. A tan­gazdaság irodaházának udva­rán igazi lőcsös kocsi mus­kátlival emlékeztet a múltra. A kastélypark felső részén haladunk tovább jól megépí­tett járdán, rápillantunk a MÉM Műszaki Intézet épüle­teire, az ott folyó munka kü­lön tanulmányt igényelne. Majd szemünkbe ötlik egy ki­csit kirívó magas irodaház, a KKMV volt székháza. Még az irodaház előtt jobb­ra felmesvünk a Méhész köz­be. ahol földszintes lakóháza­kat találunk. Majd a balra forduló Lovas utcában állapít­hatjuk meg. hogy szép. ideális házakkal vtan beépülve. Szak­emberi munkát, kiteljesedést) mutatnak a kertek. Szépen ke­zelt gyümölcsfák, köztük bő termésüket mutató cseresznye- fák, kordonos szőlők, füves, ház előtti térségek, virágok és felnyílt tuják adják a szín­Szakmaközi bizottság Új elnököt választottak Kovács I. Csaba Séták a városban v Üzemek, intézmények Magyar-szovjet barátság A teázótól a nevelésig A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez év őszén tartja Vili. kongresszusát. Ez jó al­kalom arra. hogy áttekintsük az elmúlt kongresszus óta végzett agrúregyetemi barát­sági munkát. Az egyetemen folyó magyar —szovjet barátsági tevékeny­séget tizennégy tagú elnökség irányítja, a pártbizottság fel­ügyeletével. Munkaterve az országos elnökség munkater­véhez, a területi barátsági munkát koordináló munkabi­zottság feiadatmeghatározásá- hoz kapcsolódik. A munkáról néhány fő kérdést kiemelve számolunk be. A tagcsoport agitációs és propagandatevékenységét sajtóterjesztéssel, kiállítások szervezésével és bemutatásá­val fejti ki. Az ügyvezető el­nökségnek az a módszere, hogy sok-sok egyedi feladat­tal bíz meg dolgozókat, hall­gatókat, és a tömegmozgalmi hatás eredmény éli éppen jele­nik meg egy-egy rendezvény. 1983—84-ben először szer­veztük meg Gödöllőn az orosz teázót. Ennek keretében ve­télkedőkre. filmek bemutatá­sára, baráti találkozókra került sor. A teázó népszerűségét bi­zonyította, hogy a kollégium­ban azóta is működik. Propagandamunkánkban nagy segítséget jelent a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával kötött együttműkör dési szerződésünk. Az SZKTK- tól rendszeresen kapunk tu­dományos és politikai filme­ket. szakkönyveket, előadókat Az utóbbi időben a város területén működő három MSZBT-tagcsoport tevékeny­ségét a városi pártbizottság összehangoltan irányítja. En­nek eredményeképpen Gödöl­lőn közös munkával felépítet­tünk egy barátságparkot. A városi barátsági koordi­nációs munka eredményekép­pen ez év júniusában másod­szor mutatkozott be az SZKTH-ban Gödöllő. Ennek megszervezésében, előkészíté­sében az egyetemi tagcsoport­nak jelentős szerepe volt. Az ügyvezető elnökség igen fontos tevékenysége a kap­csolattartás testvérintézimé- nveinkkel, a moszkvai Tyi- mirjazev Mezőgazdasági Aka­démiával. a Gorjacskin Mező- gazdasági Műszaki Egyetem­mel, a Hidromeliorációs Egye­temmel, a kijevi és a kisinyovi Mezőgazdasági Akadémiával. A legutóbbi években egye­temünkön megkezdődött a szovjet hallgatók képzése an.yanyelúükön. Ez óriási elis­merés az egyetem számára, ugyanakkor nagy felelősséget ró a tagcsoportra is. Főleg a hallgatók szabadidejének .tel­jes és célszerű kihasználásá­ban. a politikai munka segíté­sében vállal szerepet tagcso­portunk. Az e területen folyó barátsági munkáról Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára sze­mélyes látogatása során tájé­kozódott. A hallgatók a barátsági mozgalomba jól beilleszkedték. Kiterjedt kapcsolataik vannak például a gödöllői Ganz Árammérőgyár MSZBT-tag- esoportjával. az egri Tanár­képző Főiskola orosz szakos tanárjelöltjeivel és másokkal; Részt vettünk több országos és helyi szervezésű akcióban. Egyetemünk csapata például a Negyedszázad az űrkutatásban című, egyetemi-főiskolai hall­gatók számára meghirdetett vetélkedőn országos harmadik helyen végzett. 1982-ben. A tagcsoport szerény lehetősé- geinek megfelelően bekapcso­lódott az egyetemen folyó po­litikai nevelő munka' segítésé­be. Megvásárolta Csák Ele­mérnek a rádióban elhang­zott, dr. Berecz Jánossal ké­szített, Baráti szövetségben című dokumentum hanganya­gát. Az egyetemi KISZ-bizottr Sággal és a kollégiumi mun­kabizottsággal közösen a ri­portsorozatot adásra előkészí­tettük. Az egyetemen körülbelül harmincán dolgoznak olyanok, akik a Szovjetunióban szerez­tek diplomát, illetve [tudomá­nyos fokozatot. Számiikra új­raszervezzük a Szovjetunió­ban végzettek klubját. Ennek a klubnak a féladata lesz az egyetemen folyó integrált ne­velési tevékenységen belül a hallgatók internacionalizmusra nevelésének aktív segítése. Az egyetemünkön folyó ba­rátsági munkát rendszeresen figyelemmel kísérte a városi és a megyei pártbizottság is. A tagcsoport aktivistái több­ször kaptak elismerést, jutal­mat. Kaifás Ferenc Elismerés a Virginiának A Dohánykutató Intézet tá­jékoztatója szerint az utóbbi öt évben lényeges változás tör­tént a hazai dohánytermesz­tésben, éppen az intézet dol­gozói által kezdeményezett ne­mesítések alapján. Az elmúlt tervidőszakban két Virginia típusú fajta ka­pott állami elismerést, egy harmadikat pedig minősítés­re terjesztettek elő a kuta­pompát. Az utca végén balra kanyarodunk és megállunk a Major utca kezdeténél, s pil­lanatra az jut eszünkbe, itt egy újabb gödöllői fasor ala­kult ki. Magam úgy 20—25 évesek­nek taksálom a fákat, melyek hársfák, kis és nagy levelűek, és van köztük ezüsthárs is. Erre bizonyosságot is kapok Homoki Gábortól, aki a tehe­nészéti ágazat állattenyésztési brigádvezetője volt, ma már nyugdíjas. 1954-ben került Salgótarjánból Gödöllőre fele­ségével együtt. Akkor ez a térség még pusztaság volt, csak a kastélykert szép fái, bokrai adták az üdeséget. Az út esőzés után szinte járhatat­lan volt, kátyúk és tócsák akadályozták a közlekedést, a gyalogjárda is csak sóderrel volt felhintve. A saroktelken játszótér a szokásos kellékekkel, hin­ta, csúszda, libikóka és nagy erőgépek kerékgumiiai. Nem olyan régen a tangazdaság KISZ-esei hozták létre. Ho­moki Gábor éppen itt kaszál­ta a füvet, búcsúzóul annyit kért, hogy jó volna, ha a ta­nács mielőbb tenne intézke­dést a Major utcai hársfasor épségben maradásáért — mely fák közei vannak egymáshoz az utca szűk volta miatt —, és tiltó táblát tehetnének ki. hogy nagy. magas járművek oda ne hajtsanak be. Szántai Sándor tők. Emellett a nagy levelű dohányoknál is fajtaváltás tör­tént. Mindezek eredménye­ként hazánkban ma már a 12 ezer hektárnyi dohányve- tés-terület felén a kutatók ál­tal nemesített, a betegségek­nek jobban ellenálló fajtákat termelik. Ennek köszönhetően a hektáronkénti átlagtermést 1,2 tonnában sikerült stabi­lizálni, ami 0,4 tonnával ma­gasabb, mint az előző terv­időszakban. A kutatók tevékenysége a jövőben fokozottan arra irá­nyul, hogy már a dohány­növényben alacsonyabb le­gyen az egészségre ártalmas kátránytartalom, amit termé­szetesen a szárításnál és a feldolgozásnál is új eljárások bevezetésével csökkentének. Galgamácsa Nyári tervek A Galgamácsai Tsz'SE labda­rúgócsapata utolsó két mér­kőzését is lejátszotta. Ered­ményei: Sződligeti SK—Gai- gamácsa 3-1, Galgamácsa— Püspökszilágyi SK 3-5. Ezzel szereplésük a váci körzet déli csoportjában véget ért, ősztől a II. osztályban játszanak to­vább. A csapat nyáron sem Tétlenkedik, további tapaszta­latokat kíván szerezni, illetve az eddigi barátságokat mélyí­teni. Ezért már meghívták nyári összecsapásra többek között a Nógrádkövesdi Épí­tők SK, a Berceli SK, az Isa- szegi KSK. a Péteri KSK és a Dorogházai Bányász SC együttesét, valamint az Ipari Műszergyár ificsapatát. Részt vesznek az MNK-selejtezön is. melyet augusztusban ren­deznek meg. ISSN 0133—1957 (ÖöddUöI Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom