Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

PtS'T , wem 1986. JCNIUS 18., SZERDA Nincs helye az alszenteskedésnele Jól működő cigány klub Pomázon § Hír: Megalakult a Magyar- ^ országi Cigányok Kulturá- § lis Szövetsége. (1986. június $ 12.) A cigányság fölemelkedése során kialakult társadalmi né­zetek és vélemények meglehe­tősen ellentétesek, olykor el­lenségesek. Ismételgetésük he­lyett egy álláspont ismerteté­se tűnik ésszerűnek, amely szerint a cigányok beilleszke­désének két útja van: az asz- szimiláció és az integráció. Az előbbi teljes beolvadást, élet­módbeli azonosságot és az et­nikai tudat feladását jelenti, míg az utóbbi szerint a nép­csoport úgy alkalmazkodik a nagyobb egységhez, hogy an­nak civilizációs szintjét igyek­szik elsajátítpni, de etnikai tudatát és kultúráját nem adja fel. Mindkét út nehéz és hosz- szadalmas. Pedig aligha van sürgősebben megoldandó társa­dalmi problémánk. Sem a prűd, sem az álszent véleményezők nem tagadhatják a tényt: a cigány etnikum népszaporu­lata máris komoly gondokat jelent. Jellemző módon még a közelmúltban is arról vitáz­tunk, hogy a hazánkban élő cigányokat pusztán népcso­portként vagy nemzetiségként, netán csak szociális problé­mák megtestesítőiként kezel­jük. Ami a szervezett formá­ban történt intézkedéseket il­let: a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1957-ben alakult és 1961-ben szűnt meg. Az utóbbi dátumhoz kötődik az MSZMP máig érvényes határozata, amely az egész társadalmunk kötelességévé tette egy nagyszabású szociális összefogás végrehajtását. Az önálló nemzeti cigánykultúra elismerésének igényét egy TIT által rendezett országos találkozón fogalmazták meg első ízben 1969-ben, és. csak 1971-ben kezdődött az a vizs­gálat Magyarországon, amely a cigányság társadalmi hely­zetét elemezte, s 1979-ig vára­tott magára a Minisztertanács határozata is, amely a cigány etnikum életkörülményeinek a javításával foglalkozott. Lassan változik a kép lassan változik a kép. Meg­tanuljuk, hogv miként kell ér­tékelnünk a cigányok szubkul­túráját, másrészt ők maguk is Sugallják, hogy többre ér­demesek. Nem csupán Bari Károly és Lakatos Menyhért neve cseng jól az írott műve­ket értők körében, hanem egy­re több kiállításról is halla­ni, ahol cigány festők bizo­nyítják alkotói képességeiket, csakúgy, mint a zenét, táncot kedvelő amatőrök a színpadi tehetségüket. Egyre szaporodnak a ci­gányklubok is. Pest megyében már tucatnyira tehető a szá­muk. Egy műsorfüzetből érte­sültem, hogy van ilyen közös­ség Pomázon is. Hogyan mű­ködik, mit csinál egy ilyen csapat ás ki áll jót érte? Száz cigány él Pomázon, illetve ennyit tartanak nyilván, mert háromszázan is lehetnek egyes becslések szerint — ha a rokonság összefut, ha ösz- szeköltözik a család apraja- nagyja, ekként oldva meg a lakáskérdóst'... A közeli fő­város adta munkalehetősé­geknek is köszönhető, hogy szinte valamennyi Magyaror­szágon élő cigány nemzetség (törzs?) képviseli magát Po­mázon. A szabolcsi oláhok, a magyar cigányzenész és a módosabb kereskedőréteg ad­ják a változatos etnikumot. Ki mit tud? Kapuvári Beatrix, a pomázi művelődési ház igazgatóhelyet­tese a klub istápolója. Tőle tu­dom, hogy a közösség konk­rét célok megvalósításáért jött létre. Ebből következik, hogy a közös tennivalók elvégzé­se érdekében találkoznak amikor az együttes műsort ad, vagy éppen kirándulást rendeznek. Legutóbb május 17-én léptek fel a cigány művészeti napokon, amelyet a júniusi cigány Ki mit tud? követett. Természetesen a fel­készülés időszaka előzi meg ezeket a bizonyságtételeket, akad tehát dolguk bőven! Az értelmes és érthető elfoglalt­ságok a legmegbízhatóbb rend- fenntartó erőnek bizonyulnak ebben az esetben is. A klub tagjainak érdeklődési körei és érdekei szerint alakítják a munkatervet. Ha a közműve­lődés egyre cifrább hivatali nyelvére akarnánk lefordíta­ni ezt a gyakorlatot, úgy is fogalmazhatnánk: az elvárá­sok és a vágyak pontosan fe­dik egymást. Nagy büszkék Rézműves Dánielre, a „csodatáncosuk­ra”. Ugyanígy arra is, hogy a régi, eredeti cigány folklór hagyományait ápolják és le­hetőleg kizárják az operett­hatásokat. Mégis annak örül­nek a legjobban, hogy. Gert- ner Márton, a klub vezetője már a hetedik osztályt is el­végezte^ Jtaltor megismer­kedtek, még csak harmadikos volt — felnőtt fejjel... Az­után itt. Van a lakás kérd és, amelyben úgy tudnak segíte­ni, hogy elmagyarázzák az ügyintézés menetét: mit kell kitölteni és melyik hivatalba kell vinni a papírokat. • A védőnő és az orvos minden­napos vendég náluk. Ugyan­így törekednek arra is, hogy a klubtagok megismerjék a közigazgatási rendben élés módját, törvényeit. Alkalma­sint meghívták dr. Juhár Já­nost országgyűlési képviselő­jüket is. Hamvas Ferenc, az intéz­mény igazgatója egy érdekes tapasztalattad egészíti ki a felsorolást: — A munkaterápiás klu­bunk is keddenként tartja az összejöveteleit. A két „prob­lémás rétég” találkozása po­zitív tanulságokkal szolgál. Egyetlen példát mondok: kö­zösen rendeznek alkoholmen­tes bált! Megbízható emberek Megtudtam még azt is, hogy bár korábban is szerveztek 60—80 személyes napközis tá­borokat a gyerekeknek, most egy életmódtábor megvalósí­tásán törik a fejüket, ősztől a klub egy gyermekszekcióval is bővül: és cigány nyelvtan- folyam indítását is tervezik. Képzőművészeti pályázat Lakótelepek díszítésére A Budapest Galéria — a képző- és iparművészeti lek­torátussal egyetértésben — nyilvános pályázatot hirdet fő­városi lakótelepek komplex képzőművészeti díszítésére a Képző- és Iparművészek Szö­vetsége, a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiója, a Fiatal Ipar­művészek Stúdiója, valamint a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja tagjainak. A pályaműveknél tematikai, formai, funkcionális, műfaji megkötés nincs, de a tér­szervező plasztikai megoldá­sok előnyben részesülnek. A pályaműveket a képző- és iparművészeti lektorátus, valamint a Budapest Galéria által megbízott szakértők bí­rálják el. A pályázatokat no­vember 27-én és 28-án, 10-től 16 óráig, a III. kerület Lajos utca 158. szám alatt kell be­adni. Az eredményt 1987. ja­nuár 15-ig hirdetik ki. A nyer­tes művekből a Budapest Ga­léria 1987 februárjában ki­állítást rendez. A pályázatra kijelölt lakó­telepek helyszínrajzai 1986. jú­nius 16. és 27. között vehetők át a Budapest Galériánál (VI. kerület Liszt Ferenc tér 10. I. em. 1.). A nyertes pályaműveket a Budapest Galéria — a művész­szel kötött szerződés alapján — 1990-ig megvalósítja. Amikor megjegyeztem, hogy bármit is tesznek, a kicsi egé­szen más-t lát otthon, és a két­féle hatás közül az utóbbi bi­zonyulhat erősebbnek, a két népművelő megvétózott, mond­ván: az érintettek hazaviszik a tapasztalataikat. Az ered­mény pedig a következő ge­neráción mérhető majd iga­zán! Nem csak cigányok jár, nak a klubjukba és ennek igen nagy jelentősége van. Amellett, hogy néhányan már rendezőként is segítik a mű­velődési ház munkáját, a tagok többsége megbízható ember. Az a sokat emlegetett beépü lés tehát így is megvalósul­hat. Manapság inkább az gondjuk, hogy a társadalmi megítélés hátráltatja a mun­kájukat, hiszen úgy kell a házba szoktatni az egyik em­bert, hogy a másikat el ne riasszák vele... Nagyobb támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy vala­mennyi hasznos tervük meg­valósuljon. Igaz, a helybeli Lakatosipari Szövetkezet se­gíti őket és Pest Megyei Ta­nács sem késlekedik, ha anya­gi ereje engedi. Az elmúlt évben hangszereket vásárol­tak huszqnnégyezer forintért. Az idén tizenhatezer, forintot költöttek hasonló célra. Most éppen annak örülnek, hogy a cigányklub nagyobb mennyi ségií könyvet.kap a Pest Me­gyei Művelődési Központtól. A Pest megyei cigányklu bök találkozóját is Pomázon rendezik meg idén október­ben. A cikk elején említett szövetség létrejötte, akár az egyre szaporodó találkozók — arra enged következtetni hogy biztatóan alakul a Ma­gyarországon élő cigányok sorsa. Tegyük hozzá: ez az összefogás már régóta vára­tott magára! ! -* Szitás Zoltán TAT.T.TTOTERMEKBOL Textilfinomságú tűzzománcok í A Mednyánszky teremben i Budapesten június 14-ig volt S megtekintheti Fajka János új v zománcképeinek bemutatója. A világban sok fölösleges, veszélyes és téves indulat hal­mozódott fel, ezért a művé­szet sokkal inkább életünk tisztítója, rendezője, kor­mányzója, gyógyszere, mint dísze, ékítménye. A művekre nemcsak optimális minősé­gükben van szükségünk, ha­nem egyre nagyobb számban is, hogy hétköznapjaink min­den órája és szöglete meg­nyugvással telítődhessen. Fajka János ilyen szépséggel zsúfolt képi igazságokat te­remt, egyre tisztázottabb egyé­niséggel, egyre magabiztosab­ban. Az értéket és a mennyi­séget tekintve pedig — fárad­hatatlanul. Az örök hazatérő Nagykörösön született 1935- ben. Első mesterének idős Rácz József festőművészt, az Arany János Gimnázium nyug­állományba vonult rajztaná­rát, a város egyik nagy „öre­gét” tartja, s ez tisztességé­nek, hűségének is jele. Az is, hogy 1969-ben, 1975-ben, 1981- ben Nagykőrösön nyílt ön­álló kiállítása, amelyet 1987- ben újabb bemutatkozás követ. Fajka János visszatér szülő­városába, hogy számot adjon belső küzdelmeiről, előrelépé­séről. Pályája rendhagyó módon indult; 1962-ben végzett az Iparművészeti Főiskola textil szakán, Dudás Jenő, Schubert Ernő és Rákosi Zoltán tanít­ványaként. Mintegy 35 cso­portos kiállításon mutatta be műveit itthon, továbbá Moszkvában, Varsóban és Li- moges-ban a Nemzetközi Zo- máncbiennálén, Önálló tárlata Bjfüt többször is Budapesten, Érdekességek a Pest Megyei Levéltárból Elveszett a nádor pecsétje S Sok minden veszett el már a kezünk ügyéből, a há- § zunk táján. Apróságok, amelyek szóra sem érdemesek. ^ No de, hogy a nádornak, a király helyettesének elvesz- § szén a pecsétje útközben (ráadásul kettő) az mégsem \ mindennapi eset. Jelentősége kicsiben hasonlít ahhoz, \ mint amikor egy bőriszákban útfélen elveszett a ma- 3 gyár szent korona. Szekéren az iroda Wesselényi Ferenc nádor, aki egyben Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja volt, 1663. október 22-én Murány várá­ban keltezett levelében értesí­tette a megye hatóságát, hogy titkárának szekeréről egy kis ládácskában leesett valahol az úton az autentikus és a pá- tens pecsét, amelyekkel a mi- napában megpecsételve kül­dött néhány levelet a várme­gyének . Sztrecsény (Nyitra megye) várából keltezve. Az „autentikus” pecsétről nem tudjuk megmondani, hogy mi­re való, hiszen minden pecsét hiteles valamilyen fokon és körben. A pátens pecsét a ná­dori nyílt parancsok hitelesí­tésére szolgált. Képzeljük el a nádort, amint hintóbán utazik, szeke­rek sorától követve és őrző huszároktól környezve a késő őszi időben sárguló, berzseny- lő felvidéki erdők között. Mö­götte • faluról falura, városról városra ott hánykolódik egy szekéren a kancelláriája, leve­lesládák és a pecsételéshez szükséges alkalmatosságokat rejtő kazetta. Amíg az utóbbi egyszer csak el nem tűnik. Magyarország mindenkori nádora már valószínűleg a XV. századtól kezdve egyben Pest-Pilis vármegye főispán­ja is volt. Ez is mutatja a megye kiemelkedő szerepét és jelentőségét. A fontosabb me­gyei közgyűléseken maga a nádor elnökölt, de megbízottja rendszeresen jelen volt a ne­mesi közgyűléseken. Egyéb­ként a megye sűrű levelezés­ben állt főispánjával, aki hol Bécsben, hol Köpcsényben, Lakompakon, Pozsonyban, Murányban vagy másutt tar­tózkodott. Okirathamisítás! Wesselényi Ferenc nádor pedig ez esetben azért értesíti oly sietve megyéjét a két pe­csét elvesztéséről, hogy „ne talántán az által valami ha- misságh jövendőben keővet- keznék”, vagyis a pecsétekkel esetleg okiratokat hamisíthat­nak. Közli tehát a megye ve­zetőivel, hogy a kérdéses pe­csétek 1663. október 13-tól kezdve már érvényüket veszí­tették. Addig is, amíg valami nagyobbfajta pecsétet nem csináltat, fogadják el hiteles­nek gyűrűspecsétjét. A vármegye közgyűlése 1664. január 16-án Füleken tárgyalta a nádori pecsétek elvesztését, és kihirdette, hogy a fenti dátum óta a netán azokkal lepecsételt iratok ér­vénytelenek. A nádor azonban nem nagyon sietett az űj nagypecsét megvésettetésével. A Pest Megyei Levéltárban őrzött iratain az új pecsét (mérete 56X42 mm!) csak 1665. március 23-án tűnik fel. vagyis az elveszéstől számítva másfél év múlva. Y'ajon megbüntették? Nem tudjuk, hogy szekretá- riusa a gondatlanságért ré­szesült-e büntetésben vagy valamilyen kedvezményelvo­násban, mert erre nézve irat nem került elő. De feltételez­zük, hogy a -nádori pecsétek elvesztése — melyeknek jelen­tősége, hitelessége, ereje mind­járt az uralkodó pecsétjei után következett — nem ma­radhatott megfelelő következ­mények nélkül. Horváth Lajos Nagykőrösön. Külön kollekció­val mutatkozott be Szombat­helyen, Egerben, Tiszafüreden, Jászapátin. Szegeden, Békés­ben, Orgoványban, Pécsett és Nagykútán. Az aprómunka tisztelete A diploma átvétele után elő­ször textileket tervezett. A mű­fajváltás 1970-ben következett be. Azóta rajzok és rézkarcok epizódjai közepette csak tűz­zománccal, a kemény festészet lehetőségeivel foglalkozik. Faj­ka János a magyar eredetű sodronyzománc korszerű újító­ja, alkalmazója, aki iparmű­vészeti alapossággal álmodja intim, belső terekbe az apró­munka tiszteletével kivitele­zett képzőművészeti értékű al­kotásait, amelyek egységesek — a szerkesztés nagyvonalú­ságát és a minden részletre kiterjedő gondosságot illetően. Kétségtelen, hatott rá a nép­művészet. Művein érződik régi textiles mestereinek tanítása is, hiszen átmenti a tűz­zománcba a textil felületeinek finomságát. Első korszakában. 1970-től 1980-ig, főleg a szerkesztés vi­lágossága, a technika tökéle­tes elsajátítása foglalkoztatta. Elérte célját. Most újabb ál­lomáshoz érkezett. Immár nem más forrásokat használ, ha­nem felépítette alkotásainak magánmitológiáját, amely a természet szépségeit és az em­beri szertartásokat elemzi, ér­telmezi. Mezei pihenőt, erdei virágokat, halászokat, tavaszi színébredést, lovas karnevált, májusi majálist. A rekeszek kialakításában kiváló ötvös­nek bizonyul, a színrendet il­letően a tűz válik szövetsége­sévé úgy, hogy a lilás, violás árnyalatok indítják a fogal­mazást, s haladnak megfontol­tan a fehér és olykor barnás­vörös tartományok irányába. A rádió riporterének így nyi­latkozott: Ügy érzem, figu­ráim örülnek a világnak és a béke csöndjét építik. Feszült­séget szüntetnek alkotásai, az életöröm vidámságát tükrözik. Otthonaink dísze A magyar tűzzománc egyes képviselői, így Lantos Ferenc, Kesztyűs Ferenc, Kátai Mit hály nagy felületeket telítenek színes formáikkal. Fajka Já­nos Jávor Piroskához, Lőrinc Vitushoz, Stefániái Edithez hasonlóan, képeivel az emberi otthonok szögleteiben jelent­kezik, érzelmeket dúsító benső* séggel. Tűzzománcainak etiká­ja csöndesen irányít mind­annyiunkat abba a világba, amelyet épít is, amelynek cí­me, neve egyik táblájának ta­núsága szerint: Aranykor. Losonci Miklós MOZIMŰSOR június 19-étöl 25-éig ABONY 19—22: Egy maréknyi dollárért (este) 23—24: Nem kell mindig kaviár* BUDAÖRS -óv. n,..-. 19— 20: A fehér törzsfőnök 21— 22: A borotvás gyilkos* 23—24: Hajókkal a bástyák ellen CEGLÉD, KAMARATEREM 19: A cigánytábor az égbe megy* 20— 22: Huszárkisasszony 21— 22: A harmadik királyfi (du.) 23—25: A világgáment királylány (du.) Egy szöszi szerelme** (este) CEGLÉD, SZABADSÁG 19—24: Földrengés (este) DABAS 19— 22: Agyúgolyófutam 23: Egy kirándulás képei* DUNAHARASZTI 19: Hajókkal a bástyák ellen 20— 23: Nincs kettő négy nélkül (este) 24: A borotvás gyilkos* DUNAKESZI VÖRÖS CSILLAG 19—21: Zorro 22— 23: Szerelem első vérig* DUNAKESZI, JÓZSEF ATTILA 22— 24: Zorro 25: Frances** ÉRD 19: Vad banda*** 22— 24: Az elvarázsolt dollár (este) 25: Nap, széna, eper* FÓT 19—20: ördögi kísértetek* 21— 22: A cápa** (este) 23— 24: Fehér Lótusz GÖDÖLLŐ 19— 21: A mallorcai ember* (este) 22: A macska rejtélyes halála* (este) 23—25: Kicsi, de szemtelen (este) GYÁL 19: Háborúban nőttem fel 20— 23: Nincs kettő négy nélkül (este) 24: Farkasverem 1—II.* GYÖMRŐ, KERTMOZI 19 : Nem kell mindig kaviár* 20: A Jedi visszatér 21: Hamupipőke 23: A hét mesterlövész 25: A falfúró** KEREPESTARCSA 19— 20: Vezekelj a bűnödért* 21— 22: Dutyi-dili 23- ^24: A legyőzhetetlen vutang* LEÁNYFALU, KERTMOZI 19: Tű, a szénakazalban** 20— 21: Az elveszett frigyláda fosztogatói* 22— 23: Aranyeső Yuccában MONOR 19—21: Nem kell mindig kaviár* 22— 23: Szerelmi' íázálom* 24— 25: A mallorcai ember* NAGYKŐRÖS, STÚDIÖMOZI 19—22: Á 39. lépcsőfok* 23— 25: Aranyéső Yucéában NAGYKŐRÖS, ARANY JÁNOS 19—22: BMX banditák 23—25: Egyéniség NAGYKÁTA 19—21: Vaskos tréfa* 22—23: Háborúban nőttem fel (este) 24: ördögi kísértetek* PILISVöRöSVAR ' 19: Segítség, felszarvaztak!* 20: A magyar nép nevében* 22—23: Vad banda*** POMAZ 19— 20: Az elvarázsolt dollár 21— 23: Te már nagy kisfiú vagy* RÁCKEVE 19: Az alvilágot felszámolni 20— 21: Nap, széna, eper* 22— 23: Tiszteletbeli konzul* ( 24: Vezekelj bűnödért* SZENTENDRE 19: Farkasverem I—II.** 20— 22: Elnézést, nézi a meccset?* (este) 23— 25: A betörés nagymestere (este) SZIGETSZENTMIKL ÓS 19—20: Tiszteletbeli konzul* 21— 22: Egyéniség (este) 23— 24: Családi titok* TÁPIÓSZELE 19—21: Frances** 22— 23: Vaskos tréfa* VÁC, KERTMOZI 19—20: Vabank 21—22: Flashdance 23: Tűtorony 24— 25: Az elveszett frigyláda fosztogatói* VÁC 19—22: Kicsi, de szemtelen 23— 25: BMX banditák VECSÉS 19—22: A betörés nagymestere (este) 23—24: Gyermekrablás a Palánk utcában BAG, AUTÓS KERTMOZI 19: Fantom az éjszakában** 20: A legyőzhetetlen vutang* 23: Túl nagy rizikó* 24: A cápa** 25: öt láda aranyrög DABAS. AUTÓS KERTMOZI 19—20: Popeye 23—25: Lövöldözés GOMBA, AUTÓS KERTMOZI 19— 22: Börtönviselt úriember* 23—24: Popeye NAGYKÖRÖS, AUTÓS KERTMOZI 20— 21: A gonosz Lady 22: Vabank 23—24: Földrengés Tokióban RÁCKEVE, AUTÓS KERTMOZI 19—22: Tűzvonalban* 23—25: Az ember, aki túl sokat tudott* SZENTENDRE, AUTÓS KERTMOZI 19—22: Popeye 23—25: Zsaroló zsaruk * 14 éven aluliaknak nem ajánlott ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom