Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

198G. JÜNITJS 17., KEDD tnwr Mi tagadás, a szülők leg- atubb annyira várták már á vakációt, mint a gyerekek. A meleg, a nap­sütés ugyanis nem nagyon növeli a tanulási kedvet, s az iskolásokat egyre nehe­zebb volt a házi feladatok megoldására késztetni. Most itt a szünidő — s ve­le az újabb gondok. Mi­vel töltsék a két és fél hó­napos szabadságot a diá­kok, hogyan lehet szá­mukra megfelelő progra­mokat kialakítani? Az ott­hon töltött időben vagy az üdülés esős napjain hasz­nos elfoglaltság lehet egy- egy jó könyv is. Különösen most, hogy a felső tagoza­tosoknak Szünidei olvas­mányélményem címmel még pályázatot is hirdetett a Móra Könyvkiadó — más szervekkel közösen. A rész­letekről lapunk június 11-i számában adtuiik hírt. összeállításunkban ötlete­ket kívánunk nyújtani ah­hoz, hogy mit olvassanak a gyerekek, hiszen egy jó könyv — akár pályáznak, akár nem — mindenképpen sok örömet szerez. Olvasnivaló vakációzó kis- és nagydiákoknak Házi bábszínház — a táborban Kecsap, a kutyus A Népművelési Intézet és a Múzsák Közművelődési Kiadó közös gondozásában látnak napvilágot a pedagógusok ál­tal jól ismert Játékos köny­vek. A sorozat legújabb darab­ja a Házi bábszínház, amely nemcsak az iskolában, óvodá­ban* hanem otthon és a nyári táborokban is jó szolgálatot tehet. A szerző, Nagy Katalin nemcsak az elkészítendő bábok — Marék Veronika rajzaival illusztrált — technikai leírá­sát adja, hanem ismerteti a velük eljátszható meséket is. Mint Nagy Katalin is meg­jegyzi előszavában, lelki sa­játosságait tekintve, a kis­gyermek elsősorban érzelmi lény. Érzelmein keresztül lát­ja a világot, s érzelmein ke­resztül lehet hatni rá. A sok jó módszer mellett, erre a báb a legalkalmasabb. Sűríti mind­azt, ami megkapja a kicsi fi­gyelmét: a mozgást, a lát­ványt, a színt, a ritmikát. Eb­ből egyenesen következik, hogy Maugli, Riki-Tiki-Tévi Nemzedékek olvasták soha nem lanyhuló érdeklődéssel Rudyard Kipling örök becsű regényét, A dzsungel könyvét, amelyben olyan csodálatosan festi le a dzsungelt és olyan emberi közelségbe hozza á vadállatok életét. Ez a kötet most tartósabbnak ígérkezik az előző kiadásoknál, mert végre kemény kötést kapott, s így nem lehet olyan gyorsan ronggyá olvasni. Megtévesztő a hátsó borítón levő úgynevezett fülszöveg, mert csak a címadó regényről szól, holott a könyvben Kip­ling más, nem kevésbé érde­kes, hasonló témájú írásai is helyet kaptak. Így például a sokunk számára felejthetetlen Riki-Tiki-Tévi, A fehér fóka vagy A krokodilus története. Sajnos, a kötet szerkesztői ezeket a novellákat nem kü­lönítették el Maugli ismert és szeretett történetétől, s így a gyerekek számára az egész egybefolyik. Ami Szecskó Tamás illuszt­rációit illeti: az egyforma, halványzöld rajzok egyáltalán nem teszik vonzóbbá a köte­,..í . ife > ' a Disintó Kíhra Béla mident un Többféle mesét ismerünk, annak tanulságos, komoly- idó, könnyed és szórakozta- mesók. Az egyik elrugasz- idiik a valóságtól, míg a má­it közelít hozzá. Vannak ssz és jó mesék. Az utób­ak többsége régen íródott. mai gyermekirodalom me- skönyvei között nagyon sok : oktondi, túlírt vagy_ ép- ín szerényebb képzelőerejű ó erőlködését tükröző kö­rt;. Berkes Péter Teknős Béla sm lesz béka című könyve hasznos mesek körébe sorol- ató és valamennyi kisdiák- ak. lánynak és fiúnak egy- ;ánt ajánlható. Ismerkedje­a gyerekek a lehető legsze­rencsésebb formában találkoz­nak az irodalommal, mesével, verssel, zenével. A hatásosság azonban függ a forma megválasztásától is. Az írónő, éveken át sokféle­képpen próbálkozott. Végül ki­kristályosodott az a forma, amelyet ebben a könyvben ad közre. A mesék közül azokat válogatta össze, amelyeket a leggyakrabban használnak, de ezen kívül szerepel a kötet­ben néhány közismert vers, népi játék, dalos összeállí­tás és mondókagyűjtemény is. A választék technikai szem­pontból ugyancsak gazdag. Megtalálható a fakanál, a ping­ponglabda, a galuskaszaggató, a papírmarionett, a mágneses figura, a textilbáb. a műanyag kanál, a papírzacskó, a mak­ramé karika és még sok más eszköz, amelyek segítségével bábszínházát lehet játszani. A gyerekek, bábjátékára is található a könyvben néhány ötlet. Egyformán éreznek •tét. Egy ilyen, egyébként igé­nyes könyv színesebb képeket és gondosabb szerkesztést igé­nyelt volna. Szerencsére ezek a hiányos­ságok semmit sem vonnak le Kipling értékeiből, s ‘írásai továbbra is épp oly kedvesek maradnak gyermek és felnőtt számára, mint eddig voltak. tás buktatókkal teli, gyakran csalódásokat tartogató útja, ma is gyakran átélik a fiata­lok azt a fájó ütközést, arnely- lyel a jövőről szőtt illúzióik a valósággal szembesülnek. Nem változott — sőt rövid háttér­be szorulás után újra divatba jött — az érzelmek elsőbbsége ez emberi kapcsolatokban. Ta­lán nem így beszélnek egy­mással a máj szerelmesek, mint e könyv fiataljai, azon­ban azt remélem, hogy ugyan­úgy éreznek. Nemcsak szerel­met, hanem szeretetet, hara­got, barátságot, szánalmat, megbánást, örömet, csalódást is. Hogy így van-e, ezt majd az olvasók döntik el. Melyik szülő tudta elkerül­ni azt a vitát, ami a gyer­mekei állatszeretete és a la­kótelepi lakás méretei, elhe­lyezkedése közötti ellentmon­dásból születik? Lehet min­denféle fajtával kísérletezni, madárral, teknőssel, arany­hörcsöggel, tengerimalaccal, de valljuk meg őszintén, utó­dainknak csak a kutyus az igazi, y Kalász Márton Morgató cí­mű gyermekregénye a furcsa nevű Békevölgyi Cassy Ke- csapról, egy vöröses szőrű, bumfordi airedale terrierről szól. Egy Berlinben dolgozó család kislánya nagyon rosz­kai.asz marton Morgató , " v.. Mi k T­' \ P _ I * szül érzi magát az idegen kör­nyezetben, a más nyelvet be­szélő gyerekek között, Társ­ra, barátra lel a kutyakölyök- ben, amely megszerzi számá­ra az első gyermekbarátokat is. A ragaszkodó, vidám Ke­csap azonban az egész csa­ládnak gondokat okoz, ami­kor hazatérnek Magyarország­ra és egy lakótelepre költöz­nek. Kalász Márton szeretettel, igaz emberséggel elbeszélt kutyatörténetének szereplői valódiak, s köztünk élnek, ki­véve Kecsapot, „aki” hosszú, boldog kutyaéíetéből mostan­ra már az örök vadászmezők­re költözött. Harmadik kiadásban jelent meg a közeli napokban Jani- kovszky Éva Áranyesö című ifjúsági regénye. Több mint húsz éve írtam ezt a .köny­vet. Azóta sok minden megvál­tozott — fogalmazza meg gorídolatait Janikövszky Éva. — A Rákóczi úton nem jár villamos, megépült a metró, gyorsvasút lett a HÉV, más­milyen a Belváros, s az ápoló- í nőiképzés formái is módosul­tak. Mások az árak, másmi­lyen a divat, növekedtek az igények. De úgy gondolom, hogy a legfontosabb nem változott. Nem változott a pályaválasz­Bensőséges hangulatú történetek Nincs is olyan ember talán, aki nem repült még soha, de 6oha álmában. Aki nem lova­golt meg egyetlen felhőt sem, aki ne zuhant volna le, egé­szen mélyre és még annál is tovább — a felébredésig. Gyermekkorom talán legél­vezetesebb perceit a diófán töltöttem, a kert sarkában. Valahányszor bebújtam az ágak közé, nagyot fordult ve­lem a világ! A házak hajók­ká, az utca tengerré válto­zott, s én odafentről, az árboc­kosárból irányítottam a mat­rózaimat — a közeli baromfi- udvar tyúkjait. Egyébiránt rangja volt a kacsáknak is, mi több, pontosan meghatáro­zott szerepet kaptak a kisebb gyümölcsfák, de még a ká- posztalejek és a szomszédék macskája is. Akárcsak Tordon Ákos: Me­sék a kisfiúról, aki voltam című könyvében. A kedves, bensőséges hangulatú történe- tek(?) fantáziát megmozgató ereje a legszembetűnőbb. Való­jában nincs jelentősége, még­is felvetődik az emberben, nek meg a Nagy Mocsaras lakóival, ahol a példa nélküli esemény, a nagy szenzáció megesik: a mese. Amelyből nem csupán az derül ki, hogy a szürkegém is és a teknős­béka is szereti a halat, ép­pen ezért az előbbi kettő utálja egymást. Alig olvassuk el az első tíz oldalt, máris egy komoly problémán rá­gódhatunk igen vidáman — a könyv alaphangulatával azo­nosulva! Teknős Béla ugyanis unja a teknősbékaságot, saját magát, a társait, a Nagy Mo­csarast és mindent, ami kö­rülveszi ! Szinte észrevétlenül terel az író, állandóan fokoz­va az érdeklődésünket. Azért 'használom ilyen bát­ran a királyi többest, mert ugyan mesekönyvről van szó, mégsem egyértelműen csak a gyerekek számára olvasmá­nyos, élvezétes a mű. Mint minden jó könyv — mint minden jó mese —, ez is bő­séges tanulságokkal szolgál, ha belelapozunk. Teknős Béla itt íel nem sorolható sokasá­gú kalandjait behelyettesít­hetjük a saját életünk, kör­nyezetünk szereplőivel, embe­rekkel és intézményekkel. A gyerekek bízvást ezt teszik majd, hiszen, jól tudjuk, az ő szemük a legélesebb, az ő szellemük a legnyitottabb Berkes Péter könyve ezért sem hiányozhat a polcukról. IRadiófigyelői AZ ÉLŐ NÉPDAL. Béres ■ János vasárnap sugárzott mű­sorában túrái népdalokat hall­hattunk, először egy fiatal lányitól, Tóth Zs. Katalintól. Mint a vele folytatott beszél­getésből kiderült, több nép- dalversenyt is nyert már. Öröm volt hallgatni szépen csengő, .tiszta hangját. Túrán élnek még a népi hagyomá­nyok. Ha összejönnék a hely­béliek, gyakran elevenítik föl a népi játékokat és készítik együtt az asszonyok a szebb­nél szebb hímzéseket. Erről már Tóth Péterné, a helyi Háziipari Szövetkezet telepvezetője mesélt. Amikor valami új hímzési motívumot tanulnak, olyan lesz a ven­déglátó ház, mint régen a fo­nó volt. A Tóth család vala­mennyi tagja muzsikál. Az asszony énekel, a férje cite- rá'zik, Csaba, a- fiuk pedig, fu­rulyázik. Gyakran rendeznék amolyan házi muzsikálást. A rövid, mindössze tíz percig' tartó adás bebizonyította, hogy Túrán valóban élő a népdal. Jó érzés tudni, hogy szőkébb pátriánkban milyen sok Túra található még ... SZONDA. Az Erdei Grün- wald Mihály által szerkesztett tudományos magazin több fi­gyelemfelkeltő témával is foglalkozott. Szem meglátott, szív megvert volt a címe an­nak az ünnepi könyvhétre megjelent kötetnek, amely a népi ráolvasásokat gyűjtötte össze. Mint a Grineusz Tamás , orvossal folytatott beszélge­tésből kiderült, a ráolvasá­sok a baj megelőzését szolgál­ták, s nem mindig maradtak hatás nélkül. Amikor ezek a mondókák születtek, nagy volt az egészségügyi ellátat­lanság és még nagyobb az emberi elhagyatottság. . Ter­mészetes hát, ha a rászorulók minden eszközt igénybe vet­tek a gyógyulás érdekében. S a szó varázsereje gyakorta hatott A nyilatkozó orvos a szemölcsöt hozta föí példá­nak. Ez a sokszor kellemetlen szépséghiba vírusbetegség. Állítólag a ráolvasás hatására pszichikai alapon növekszik az ellenállóképesség és elmú­lik a szemölcs. Mindezek bi­zonyítására elmondta, hogy a ráolvasás szemölcsre gyako­rolt hatásáról az 50-es évek­ben még az orvosi egyetemi .tankönyv is megemlékezett. Kár, hogy az én szemölcsöm ezit nem tudja... Érdekes volt a maja kultúráról készí­tett riport és p mikrobioló­giával foglalkozó is. Ez utób­biból kiderült, hogy bizonyos .megfagyott baktériumok több millió év múlva is életre költhetők. Ez a tény pedig azért foglalkoztatja oly erő­sen a tudósokat, mert az élet keletkezéséről két nézet van. Az egyik szerint itt, a földön kezdődött, a másik bizonygat­ja, hogy az első mikroorganiz­musok a világűrből kerültek hozzánk. A kérdés egyelőre még eldöntetlen, TÖBBET ÉSSZEL... Okos ötletekről, ésszerűsítésre váró dolgokról szól Bánkúti Gábor sorozata, amelynek legutóbbi adásában Köpeczi Béla mű­velődési miniszterrel beszél­getett a szerkesztő a könyv­kiadás, a könyvterjesztés gondjairól, a raktárkészlet alakulásáról1, a felére le ára­zott kötetek árusításának hasznáról. A miniszter hiá­nyolta a jobb és differenciál­tabb terjesztési rendszert. Szó került egy sokaiknak fájó kér­désre is: mikor lesz végre nagylexikonunk? Mint a mi­niszter elmondta, a munká­latok elkezdődtek, de leállí­tották. Most újraszervezik az egészet és várhatóan 1990 tá­jára három-négy kötet meg­jelenik. Csak nehogy megint közbejöjjön valami! Fur.csa nézőpontból ítélke­zett a közelmúltban a XII. kerületi tanács, a Normafá­hoz építendő sílifttel kapcso­latban. Dr. Balogh Miklós el­nökhelyettes nyilatkozata sze­rint azért döntöttek a sí­lift helyett a csúszólift mel­lett, mert az. előbbi alá több­féle tgli sportpályát épített volna a Pilisi Parkerdő Gaz­daság és a sok kiránduló koptatta volna a talajt. Mi­után nem a tanács pénzéről volt szó, nem számított mibe kerül; a drágábbat választot­ták. Az is mindegy volt, hogy így több -fát kell kivágni. Ä lényeg: minek megy oda any- nyi kerületen kívüli, minek szennyezi a levegőt, maradjon inkább otthon és ne hábor­gassa midenféle sportmániá­val a helybeliek nyugalmát... Kö. Zs. hogy hihető történeteket olvas ezúttal, hiszen például a lázas kisfiú képzelete csak kiszínez­te a valóságot, a betegszoba eseményeit. Alkalmasint a megfogalmazás módja is arra utal, hogy a’ mesélő a gyermek­kori emlékeit tárja elénk. Tordon Ákos könyvének leg­izgalmasabb vállalkozása a Mesék a kislányról, aki ké­sőbb a mamám lett című rész­let. Igaz lehet, hogy a tehet­ségtelen író nem tudja érzék­letesen megjeleníteni azt a szenzációt sem, ami a szeme láttára történik, míg a társa a leglaposabb sztorit is úgy fogalmazza meg, hogy nem tudjuk lerakni a könyvet. Tor­don oldalakon keresztül egy csecsemőről ír, aki a saját cuclijával célozza és köpködi szemközt a rokonságot és aki­ket ezzel a megfontolt gesztus­sal elüldöz a babaházból. Te­szi ezt hihetetlenül, természe­tes bájjal, mintha az élet egyik legfontosabb eseményét ismertetné. Nem is téved; egy kisgyermek legapróbb gesztu­sai is figyelemre méltóak, ta­nulságosak lehetnek — ha megértjük azokat. Gaál Éva grafikái kiegészí­tik a képzeletbeli látványt: f elvi toriázott, hullámokon lo­vagló ágyai, repülő útját ke­resztező tüneményes gyermek­figurája, potrohos öregurai és a múlt századból idevarázsolt hölgyei egy álmodni is merő grafikus munkái. írták: Körmendi Zsuzsa, Szilas Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom