Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

1 MU, YE 1986. JÜNIUS 13., PÉNTEK Merre tovább a bizonyítvánnyal? A legjobb diák kamionos lesz A főútvonalról balra kell kanyarodni. Homo­kos kocsiúton haladunk. Ez bizony a város vége. Itt működik az az oktatási nagyüzem, melynek egyik szárnya a környékbeli gyere­kek általános iskolája, míg a másik a Rad­nóti Miklós Gimnázium, ahol Szabados Mik­lós igazgatóvar a közeljövőről is beszélgetünk, mielőtt a közelmúlt, azaz a tanév mérlegét tekintenénk át. Uj gimnázium Azt már évek óta halljuk, hogy ez a megoldás nem fe­lel meg a célnak, olyan méltó hely kell a körzetben tovább­tanuló fiatalok képzéséhez, ahol minden feltételét megte­remthetik a -korszerű bktatás- nak. A nemrég jóváhagyott és megkezdett hetedik ötéves tervben tehát a gimnázium építése lesz az egyik legje­lentősebb tanácsi beruházása leendő városközpontban, aho­vá a többi közintézmény is kerül majd. Ma Papkertnek nevezik ezt a területet. Amint az igazgató mondja, a tervek, az előkészületek olyan álla­potban vannak, hogy a mun­kálatok hamarosan meg is kezdődhetnek.’ — Mekkora igényt kell ki­elégítenie jelenleg a Radnóti Miklós Gimnáziumnak? — Az idei adatok szerint 660 nyolcadik, osztályos gye­rek végez a három települé­sen. Nem beszélhetünk túl­jelentkezésről, mivel a követ­kező tanévre csak 72-en irat­koznak be, tehát még 15—18 tanulót fel .lehetne venni. — Nagyjából az elmúlt tan­évben is hasonló volt a hely­zet. Vagyis maradnak üres helyek a padsorokban, mégis keveslik a tantermet, sürgős­nek tartják az új iskola épí­tését? — Igen, mert a modern ok­tatáshoz tárgyanként külön kis termek is! kellenek. A szakkörök működése a korsze­rű iskola nélkülözhetetlen feltétele. Szakmát akarnak — Kamionos leszek, hogy havi harmincezret keressek — Közölte az egyik negyedikes fiú, aki a legjobb eredmény­nyel végzők egyike és szak­tárgyi versenyt is nyert. A bátyja mérnök lett, alacsony kezdő fizetéssel, ami az öcs- kös számára nem vonzó példa. Az elmúlt évek alatt szer­zett tapasztalatok Dunakeszin is azt mutatják, hogy jelentő­sén csökkent az értelmiségi pályák iránti érdeklődés. Itt, a Radnótiban az egyik tünet az, hogy a diákoknak majd­nem a hetven százaléka lány, vagyis ez a képzési forma el­nőiesedett. >Másrészt az ará­nyok sem a legjobbak az évente végző nyolcadikosok számához képest, akik közül a fiújc vagy szakmát tanulnak, vagy szakközépiskolákba je­lentkeznek Budapesten vagy Három patikából egy zárva Asszisztenseket keresnek Gyógyszerellátásunk európai színvonalú. Az Is köztu- ^ dott, hogy sok patikaszert fogyasztunk, néha talán a ^ kelleténél is többet. Ám az nagyobb gondot okozna, ha ^ betegségeink ellenszeréül pem kaphatnánk meg a re- í? cepten előírt porokat, tablettákat, injekciókat. A héten erről is tárgyalt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A gyógyszerellátás megyei illetékesei elmondták, hogy Pest megyében évente 8 százalékkal emelkedik a fo­gyasztás. Ez az agglomerációs övezetbe beköltöző népesség dinamikus növekedésének tu­lajdonítható. A megye vi­szonylag jó helyzetéhez ha­sonló kép alakult ki a város­ban is, bár 30—40, többnyire importjellegű készítmény .szerepelt mostanában a hiány­cikkek listáján, A lakosságot élénken foglal­koztató kérdés ezen a megbe­szélésen is többeket késztetett felszólalásra, vitára. Ismere­tes, hogy a város három gyógyszertára közül munka­erőhiány miatt tavaly novem­berben bezárták a műhelyte­lepi gyógyszertárat. Ide vi­szonylag közel van a lakóte­lepi patika, s a szakvezetés szerint'odáig könnyen elsétál­hatnak receptjeikkel az orvosi rendelő páciensei. Ezt a néze­tet nem fbgadják el a város vezető testületéi, s a végre­hajtó bizottsági tagok szerint a lakótelep idős betegeinek még ez a távolság is nagy. A tanácsi testület is ragasz­kodik a megnyitáshoz. Csak­hogy, mint az kiderült: min­den jó szándék ellenére is várni kell, s a végrehajtásra legfeljebb őszre kerülhet sor, amikor pótolni tudják a két eltávozott asszisztenst. Ho­gyan? A megoldásra nézve' is hangzottak el javaslatok. Eset­leg hívják ide dolgozni a váci egészségügyi szakközépiskolá­ban végző ' dunakeszi fiatalo­kat, Netán a Radnóti Gim­názium végzős diákjai közül is kedvet kaphatnának néhá- nvan ehhez a foglalkozáshoz. Ezt az utóbbit különben már - megpróbálták a gvógvszerész szakma vezetői, de nem jártak eredménnyel. A bér ugyanis kevés. Érthetetlen módon, a budanesti aszisztensek ezer­másfél ezer forinttal is többét keresnek havonta vidéki kol­légáiknál. Pénz és szolgálati lakás kellene a hihánvzó lét­szám kiegészítéséhez. <az után­pótláshoz. Rizskádahesy, Banktelep. Különböző néven került szó­ba a vasúton túli terület, ahonnét még messzebb esnek a gyógyszertárak. Mindenki ^egyetértett abban, hogy jogos az igény, megoldást kell talál­ni, dp az is tény, hogy a he­tedik ötéves terv költségveté­sében nem sikerült erre a cél­ra pénzt teremteni. Pedig ezekből a városrészekből sok idős embernek kell beballag- n,ia a távol eső központokba. Vácott. Az utóbbiak azzal a reménnyel, hogy az , ott szer­zett bizonyítvánnyal is neki­vághatnak majd az egyete­mi-főiskolai felvételi vizsgák­nak. És ha nem sikerül? A szakirányú végzettséggel még mindig könnyebben boldogul­nak. Szabados Miklós ezzel majdnem egyetértene, de va­lamit azért hozzá kell tennie. Elsősorban azt, hogy a ta­pasztalatok szerint a felvételi Vizsgákon nagy hátrányt je­lent, ha a diákok nem sze­reztek alapos tudást olyan közismereti tárgyakból, amiket csak a gimnáziumban taníta­nak. Az utánpótlásra mindén pályán szükség van. Ebből a szempontból az; értelmiségi hivatások alapját megteremtő általános gimnáziumok léte, feladata, előnye is vitathatat­lan. Igaz, az igényekkel is számqlni kell, s ezekkel szá­molnak is. Az általános mű­veltségen kívül ma már fa­kultatív alapon tanítanak töb­bek között műszaki rajzot, s az új iskolától, várják azt is, hogy a gyors- és gépírás,, meg a számítógépes oktatás is za­vartalan legyen. Rangot szereztek A háromszáz diáknak alig negyede jár Dunakeszire a szomszéd, községekből, a töb­biek helyben laknak. Az okta­tó-nevelő munka törekvéseit, színvonalát tükrözi egyebek között az is, hogy az idén végző két osztály 58 tanulója közül 31-en jelentkeznek egye­temre, főiskolára, s közülük jó páran felvételi nélkül jutnak be. Azok, akik szaktárgyi versenyekén jól szerepelve mi­niszteri dicséretben részesül­tek. Általában jók a többiek felvételi eredményei is, meg az iskola tanulmányi színvo­nala, amit szinte o megye el­ső három intézménye között emlegetnek. A megyei mate­matikaversenyen résit Vevő csapat például összesen 252 pontot szerzett, a legtöbbet mindenki előtt. Jó érzés ezt áttekinteni tanárnak, diáknak. DUNAKESZI voiiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nem több, hanem kevesebb Felszámolják a Varicoopot A tagság fele sem Bizottság alakult A kert gyomos, a ház elhagyottnak látszik. Nincs kö­rülötte forgalom, semmi sem mutat arra, hogy itt egy gazdasági szervezet központja lenne, ahol ügyeket in­téznek, termelnek, vagy kereskednek. Csak a cégtábla emlékeztet még arra, hogy tavaly megalakult, 8 a múlt év május 28-án a tanács illetékes osztálya jóváhagyta a Yaricoop Kisszövetkezet alapszabályát! cselekvéshez szükséges egység, ellentétek alakultak ki. A városi tanács műszaki és termelés-ellátásfelügyeleti osz­tálya közben a törvényes fel­ügyelet jogán sürgette, hogy A mintegy huszonöt tagú teremtsenek meg minden, a közösség más vállalatok, sző- rendeletekben, szabályokban vetkezetek partnereként vál- előírt feltételt, ám egy idő lalt volna bedolgozást. A kéz- után maga az elnök sem tar­deményezést érdeklődés ki- tóttá már ezt lehetségesnek, sérte a városban. Ez az oka, ahogy most már többen is kérdezik; mi történt? Miért nem kezdték el a munkát? Nem kaptak megrendelést? Ügy látszik, nem minden­ki gondolta végig, mire vállal­koznának. Mintha a feltéte­leket nem sikerült volna előre, egyértelműen tisztázni. A múlt év végén már világossá vált, hogy a szövetkezet nem rendelkezik a szükséges in­duló vagyonnal, mert azt a tagok nem fizették be. Ké­sőbb sem sikerült az egyetér­tést megteremteni, mert az idén januárban összehívott közgyűlésen a tagság fele sem jelent meg, így az nem volt határozatképes. Ezután követ­kezett a második kísérlet. Ja­nuár 20-ra ismét összehívták a tagságot, de csupán öten je­lentek ipeg. Az akkor odaér­kezettek Viszont kijelentették, hogy kezdeményezik a szövet­kezet felszámolását, mert nem látják biztosítottnak a műkö­dést. Az idő közben haladt, s mint minden új vállalkozás sikerének a feltétele, a Vari- coop vezetőségének a dolga is a partnerek megszerzése, a bemutatkozás, a propaganda megszervezése lett volna. Vagyis aktivizálódni a gazda­sági életben. Ez . a lépés azon­ban késett, meft hiányzott a az itt nevelkedőknek — mondja —, hogy az óvónők kö­zül tizenöten 25 évnél is ré­gebben dolgoznaik itt. A gyere­kek számára ez még nagyobb korukban is biztonságérzetet ad, hozzájuk érzelmileg is kötődnek. Természetesen gon­doskodunk az utánpótlásról, éppen a jól bevált pályázati rendszer alapján. Nagyon fon­tos a jó óvónő, a jó dajka, s minden olyan körülmény, amitől otthon érzik magukat az ide kerülők, akiket állami gondozottként szokás emleget­ni. Mi azonban arra neveljük őket, hogy emiatt ne kesereg­jenek egész életükben, s ugyanakkor tisztában is legye­nek a helyzetükkel. Ezek már tapasztalatok alapján kialakult elvek, s vepdéglátóm eltűnődik a mun­ka végső eredményén; mi lesz belőlük, ha felnőnek? Mennyit formál személyiségükön az én munkám, mit határoznak meg a génjeik, a családi háttér? Ki tudja? A kicsiknek legjob­ban az első évek nélkülözött anyai szeretete hiányzik. Amikor felnőtt jelenik meg az óvoda termeiben, a nyaká­ba ugranak. Milyen szép, csil­logó az óvó néni öve — néze­getik, a kezükkel érintik, élvezik a rájuk sugárzó sze­retet melegét. Alig, hogy megalakult, meg is szűnik tehát egy új kisszö­vetkezet. Kár, mert új szín­foltot jelenthettek volna a vá­ros gazdasági életében, mert bővült volna a vállalkozók listája, talán a szolgáltatások köre is. Ehelyett azonban ha­tározat született, felszámoló bizottság alakult. A tanács jú­nius 15-ével mondta ki- a megszűnését, a felszámoló bi­zottság szeptember 1-ig fejezi be a munkáját. Van-e, lesz-e az ügynek későbbi tanulsá­ga? Lehet, hogy az alakulás kudarca egyeseknek kedvét szegi, míg mások talán új­ra kezdve, alaposan végig gon­dolják a tennivalókat, koráb­ban egyeztetik nézeteiket, ér­dekeiket. Eggyel több lett vol­na, de most eggyel kevesebb lett a városban működő szö­vetkezetek száma. Jelen és jövő Városkép Szél borzolja a nyárfák levelét, körtelugast láthat a kertes ház előtt elhaladó idegen. Nyugtató az utcák csendje errefelé a kedves, kis családi házak övezeté­ben, ahol egy pillanatra az is az eszünkbe jut, hogy túlságosan falusias a kép. Bár igaz, emiatt a kör­nyékbeliek egyáltalán nem bánkódnak. Sőt, inkább azért esnek Időnként gon­dolkodóba, hogy vajon meddig tűnik még szá­mukra viszonylag távoli­nak a lakótelepi magashá­zak világa, s mikor jelen­nek meg errefelé is az árokásó gépek, eltüntetve ezt a pihentetően csendes, nyugalmas világot, ko- osszusokat emelve. Nem kell ettől tartaniuk. A lakótelep fejlődése to­vább halad a maga útján, ám, mint arról a városren­dezés távlati tervéből is tájékozódhattunk, s leg­utóbbi beszélgetésünk al­kalmával Pálmai László, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára is elmond­ta: fontosnak tartják, hogy megmaradjon, s fejlődjön tovább a kertes, családi há­zak övezete. Ezen a képen senki sem akar változtat­ni, legfeljebb komfortosab­bá tenni ezt a területet is. Maradhat-e földszintes a város? Ezt a minőséget csupán a sokemeletes be- tontömbök jelentenék — gondolkozhatunk ezután habár a válasz nem nehéz a kérdésre. Nem kell hoz­zá magas képzettség, vá­rosrendezési szakismeret, hogy belássuk: egy telepü­lésnek sohasem a kiterje­dése, s nem is annyira a népesség létszáma határoz za meg a rangját, státusát, hanem az urbanizáltság fo­ka. amely közelebbi és tá­volabbi környezetében ját­szott szerepe, s szolgálta­tások és a közösségi élet színvonala. A kert, a zöld­övezet a családi ház nem mond ellent, csak előnyt jelenthet. Érik a gödi szamóca Minden nyáron benépesül a Dunakeszi—Göd között elterülő hatalmas tábla. A gödi Dunamentf Termelőszövetkezet ház­táji ágazatával sokan kötnek szerződést, hogy a tsz földjén az epret gondoznák. A gazdag szüret jó mellékkeresethez juttat­ja a vállalkozókat. Az ízletes csemege keresett cikk a pesti piacokon. ü P éIÍTeiüő fPE N tTkígS A hét fő eseménye. Mint már arról lapunkban többször hírt adtunk, a szobi Malom- völgj'ben felépült Dunakeszi és körzetének társadalmi ösz- szefogással létrehozott úttörő­tábora A kibontakozásának 40. évfordulóját ünneplő úttö­rőmozgalom ünnepeként szom­baton 15 órakor a helyszínen átadási ünnepséget rendez az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a KISZ városi bizottsága és a Magyar Úttö­rők Szövetségének városi el­nöksége. Könyvről — könyvért. 20­án, pénteken 9-től 15 óráig tart a versengés, amelyre a Barátság utca 15. sz. alatti könyvesboltban kell jelentkez­ni. Kerékpártúra. Irány a siká­torpusztai betyárcsárda. A jú­nius 22-én, hétfőn 9 órakor kezdődő program szalonnasü­tés és egészségügyi vetélkedő lesz Molnár Sándorné, városi vöröskeresztes titkár vezetésé­vel. A túra az 1. sz. általá­nos iskola elől indul.' Az »Idáit Irta: Kovács T. István E»tó: Erdőst Ágnes Megtartó erő a pályán Az őszinte szeretet melegével Békés megyétől a gyermekvárosig fiz OVORŐ kézen fogva vezet egy fekete hajú kislányt. — Ne haragudj — kéri Nagy Fe- rencné vezető óvónő. — Té­vedésből az iskolások közé helyezték. Intézkedni kell. — Akik abban a szobában laknak, nem az én testvéreirrf — jelenti ki a kis jövevény, akit először a pomázi in­tézetbe helyeztek, aztán ide, a Fóti Gyermekvárosba. A test­vérei már régebben ide ke­rültek. Most, hogy otthon vég­leg szétszakadt a családi kö­telék, legalább a gyerekek egy helyre, védett környézetbe ke­rülnek. .. — Hány éves vagy? — Hat. A kislány hamar feloldódik a • barátságos kör­nyezetben, főleg, hogy a kér­déseket már Nagy Ferencné gyengéd ölelésében kapja, s bátorításul egy puszi is kijár. Bármennyire is foglalkozás vagy ami még több, hivatás itt óvodát és nevelőotthont vezetni, ezeket a kis emberi sorsokkal való találkozásokat nem lehet megindultság nél­kül átélni. Hiszen éppen ez az érzés, a jobbá tétel szán­déka teszi teljessé az embert ezen a pályán, amelynek még nem alakult ki az általánosí­tott tapasztalatokból leszűrt elmélete, szakirodalma. Noha akik hosszú ideje, vagy a gyermekváros megalapítása óta teszik itt a dolgukat, bi­zonyára köteteket írhatnának arról; hogyan próbálták pó­tolni a hiányzó családot, már amennyire az pótolható. — Hógyan kerül valaki erre a pályára? — kérdezem a nemrég Kiváló' pedagógus ki­tüntetésben részesült óvodave­zetőt, aki az értelmiségi stá­tusig is hosszú utat tett meg a Békés megyei Nagykamrás egyik tanyájától, amely a szü­lőházat jelentette. Nem min­denben hátrányt, mert abban a világban hatalmas erőtarta­lékokat szereznek az emberek, s humanitásuknál csak a munkabírásuk, az akaratuk lesz még erősebb. A gyomai óvónőképző után városba vá­gyott, de Medgvesbodzásra ke­rült. Az a négy év már a hi­vatáshoz adott erős alapokat. Ennyi gyakorlat kellett ahhoz is, hogy a gyermekvárosba pályázhasson valaki. — Őszintén megmondom — mosolyodik el —, inkább a Pest-közelség vonzott. Az óvónőből, a helyettes vezetőből 1985-ben hivatalo­san is vezető lett, akinek 200 gyerekről kell gondoskodnia, nyolcvannyolc munkatárs, köz­tük 20 óvónő segítségével. — Az nagyon sokat jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom