Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

Erre senki sem ér rá Ha lesz külön részleg XIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1986. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Versenyben a kiváló címért A legnagyobb alapszervezet Tájékoztató készül a kisiparosokról Álmaink netovábbja, hiába vágyunk rá, nem tudjuk meg­szerezni. Van már lakásunk, autónk, villog a szobában a színes televízió, képmagnón nézzük a jobb filmeket. Ezt az egyet azonban nem mond­hatjuk magunkénak. Gondo­lom, mindenki kitalálta már, a telefonról van szó. Hallani 10—20 éve beadott kérvények­ről, de hát itt még a protek­ció sem segít. Ezért is szálka sokak szemében a gödöllői MÁV-állomás két vonala. A felefonkönyvben szereplő két számot évek óta nem tudja igénybe venni az utazóközön­ség. Ha valaki az állomásfőnök­ség számát tárcsázza, mérget vehet rá, nen veszik fel. A raktárban változó a helyzet - - ez a munkájukból adódóan érthető is — vagy nincs ben' senki, vagy sajnálják, de ők utazási ügyekben nem tudnak felvilágosítást adni. Talán ez is igaz félig, mert a málhát menetrend szerint ké­szítik ki. Több panasz és ter­mészetesen személyes tapasz­talatok szerzése után megnőtt kíváncsisággal és érdeklődés­sel kerestük fel a két legille­tékesebb személyt, akik tájé­koztatást adhatnak ebben az ügyben az eddig pórul járt utazni kívánók számára. Szűcs István, a Kossuth La­jos utcai postahivatal veze­tője teljesen tisztában van a helyzettel, a hosszú évek alatt kaptak már elég jelzést, be­jelentést. Ök sem tudnak semmit mondani ügyfeleiknek azon kívül, hogy ezek a te­lefonok nem szolgálják a tömegtájékoztatást. Mindössze annyit segíthetnek a postások, ha kérik, lediktálják a két budapesti MÁV-információ hatjegyű számát. (Sajnos, ezek ismét csak az előfizetők számláját növelik.) Volt már úgy, hogy túlórá­zás után a fenti okok miatt a hivatalvezető sem tudott hazamenni. Mindenképpen bosszantó ez az állapot, ami­kor csupán Gödöllőn ezer- hatszázan várnak telefonra. Tenni, változtatni nem lehet, kértek, kaptak telefont, a beszélgetések utáni alapdíjat fizetik. Az ilyen vonalak visszavételére nincs rendelke­zés. De vajon kivel beszélget­A Gödöllő vonzáskörzetében levő, köztük a Galga menté­hez tartozó községek népdal­körei, népi együttesei, asz- szonykórusai, gyermekcsoport­jai gyülekeztek a. városi mű­velődési központban, hogy be­mutassák Három szál vessző című műsorukat, amelyet Hin- talan László művészeti előadó állított össze. Megörökítendő Már jóval a műsor megkez­dése előtt megérkeztem a mű­velődési központhoz, s figyel­tem az érkező csoportokat. Jöttek a galgahévíziek, karta- liak, turaiak, szadaiak, kere- pesiek, isaszegiek, veresegy­háziak, bagiak, domonyiak, dányiak, hévízgyörkiek és a zsámbokiak. Örültem, hogy milyen sok a gyerek, sok a fiatal, s külön örömet okozott sokunknak, hogy egy-egy — pár évvel ezelőtt a hagyo­mányőrző mozgalomban nem jegyzett község, mint például Kartal, most milyen népes együttessel képviseltette ma­gát, s milyen felszabadultan, vidáman mókáztak, maskuráz- tak a nyilvánossággal, a fel­lépés izgalmával most ismer­kedő szereplők. De nemcsak a színpadon fellépő kartaliak száma nőtt meg, hanem a né­zőtéren is nagyon sok kartali kísérőt láthattunk, akik szur­kolóként, biztató családtagként vagy báréiként kísérték el a csoportot. Ugyanezt a közönség és a szereplők közötti alkotó jó vi­szonyt éreztük a kerepesiek műsora alatt, amikor villogtak a fényképezőgépek fényei, ké­szültek a felvételek, s szinte érezni lehetett: a gödöllői fel­lépést meg kell örökíteni, megmutatni azoknak, akik nem lehetnek jelen a pávakör nek? Ismereteink szerint van külön MAV-von luk. Ez azon­ban nem vigasztalja a vona­tok indulási, érkezési ideje felől érdeklődőket. Péter András állomásfőnök szerint nagyon egyszerű a do­log, akkor fognak tudni ér­deklődni, ha a királyi váróte­remben felépül a külön infor­mációs részleg. Az ő munka­köre kizárólag a tolatás, a pénztár, a raktár ellenőrzésé­re korlátozódik, nincs ideje a kagylót kapkodni. A pénztá­rosok ugyancsak nem érnek rá, az adminisztrátornak is más dolga van. Minden rosszmájúság, kri­tika és személyek, szakmák sértegetése nélkül annyit kénytelenek vagyunk megje­gyezni, elhisszük, hogy a ve­zetői beosztás nem azonos a titkárnői teendőkkel. Az in­gázók már ‘ biztosan nem hagyják szó nélkül az olvasó, kötögető, túlságosan elfoglalt pénztárosok említését. Annyit talán mégis megtehettek vol­na, hogy egv vonalat foglal­nak le, és azt ikresítik. A maradékot megkaphatná va­lamelyik vállalat, netán egy éjjel is betegeit látogató or­vos. Az építkezést már nem merjük szóba hozni, bár ezt külső vállalkozóval végezte­tik, így elképzelhető, már csak pár hónapot kell kibír­nunk, szeptembertől működik az információ. De vajon vala­melyik régi vagy újatb, har­madik vonalon? Báskai Erzsébet Számítógépes öntözésirányítás Az Országos Vízügyi Hiva­tal megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem olyan szá­mítógépes programot készített, amely alkalmas arra, hogy a különböző számú, típusú és elhelyezésű mezőgazdasági ön­tözőberendezések üzemi ada­tait, nyomását, vízhozamát meghatározza. Az úgyneve­zett szimulációs eljárás nagy­mértékben elősegíti az öntö­zőművek gazdaságos üzemel­tetését. A programhoz az osztrák Bauer cég BM—XT típusú számítógepet bocsátott rendelkezésre. és a tánccsoport bemutatkozá­sán. Nem vállalkozhatunk a be­mutatott műsor teljes értéke­lésére — minden bizonnyal megteszik ezt az értő szakem­berek —, de a krónikásnak is lehetnek nyilvánosságot igény­lő észrevételei. A galgahéví­ziek által bemutatott két mű­sor közül a Kidudálás tetszett jobban. Ez a színpadra vitt szokás a régi falusi mulatsá­gok szokásrendjéhez tartozott. A legény azt a lányt, aki tánc­ra való felkérését elutasította, a Rákóczi-induló zenéjére ki- muzsikáltatta a kocsma ajta­jáig. Jól táncoló legények né­pes csapata teremtette meg az egykori falusi mulatságok hangulatát a színpadon. Dur- ku István és Bankó László jól választották meg a témát, s a témához tudták igazítani a lányok-legények játékát. Eldugva Tetszett az isaszegi Csata táncegyüttes és pávakör Rönk­húzás című. műsora. Jók vol­tak a maszkok, természetes a szereplő legények mozgása, s bizony nagy kár, hogy a szö­veget nem értettük tisztán. Olyan játékban, amelyben nagy szerepe van a szónak, ügyelni kell a szereplők szép és tiszta beszédére. A kerepestarcsai pávakör és tánccsoport Menyasszonybú­csúztatója a megszokott lako­dalmas műsoroktól eltérő cse­lekményt dolgozott fel, amikor a sámlis búcsúztatóval kíván­ták közönségüket megismer­tetni. Csak az volt a gond, hogy éppen ezt a szokatlan, a gyermeki tisztelet megnyil­vánulását jelentő, talán egye­dinek mondható motívumot eldugták, nem állították játé­kuk középpontjába. A KIOSZ gödöllői szerveze­tében új szelek fújdogálnak, és ez már az előkészítő mun­kában is éreztette hatását. A márciusban tartott küldött- gyűlésen, melyet nagy érdek­lődés mellett rendeztek, újjá­választották a vezetőséget. A kilenctagú apparátusnak hét új tagja lett, és változott a titkár személye is. Szívesen elmondják A alapszervezetnek hat éve dolgozója az új titkár, Eper Józsefné, tőle érdeklődtünk, milyen tervek foglalkoztatják, mi újság a tagság körében, milyen a kapcsolata a város­ban és a vonzáskörzetben a különböző szervekkel. A KlOSZ-munka nem újdon­ság számára, hiszen eddig mint előadó dolgozott a hiva­talban. Kiszolgált ez idő alatt két titkárt és egy helyettest, megismerte a kisiparosok zö­mét, segített problémáik, pa­naszaik megoldásában, orvos­lásában. Terve, a vezetőséggel együtt jól szolgálni az iparo­sokat, de nem tévesztve szem elől, hogy feladatuk a lakos­sági szolgáltatások zavartalan ellátása. Csaknem két hónap alatt három vezetőségi ülést tartot­tak, úgy, ahogyan a munka megkívánta, örömmel hallot­tuk, akár naponta ülésezhet­nének, mert a vezetőség tagjai túlnyomó részben belátogat­Lehetne dicsérni a túrái gyerekek frissességét, a sza­daiak szép öltözetét, a hévíz- györkiektől megszokott és a hagyományokoz való ragasz­kodás hűségének értékét, a ba­giak korosztályokat át- és ösz- szefogó, nemzedékeket mozga­tó erőfeszítéséből fakadó kul­turált táncmozgását. Mert mindez igaz és gyönyörködte­tő, a hagyományőrző mozga­lom apostolait és híveit büsz­keséggel eltöltő valóság. Csak hát volt ennek a sok szépsé­get szerző estének néhány za­varó pillanata is, amely miatt az ünnep fénye a megszokott­nál halványabban ragyogott. Néha úgy érezték a nézőté­ren helyet foglalók, hogy a csoportok szakmai felkészíté­se elmaradt az előző évi ha­sonló rendezvények színvona­lától, ezért néhány műsorszám parttalanná válhatott, sőt olyan is előfordult, hogy egy- egy műdal is felhangzott, s a bemutatott játékokat sem fé­sülte át a szerkesztő gondos, céltudatos elképzelése. Igaz ügy A szépség végül győzedel­meskedett, és nagyon sok él­ménnyel, múltat idéző, frissí­tő emlékkel távozhattak az este vendégei a nézőtérről, meg talán elégedetten is —, mert májusban, ebben a nagy dologidőben, amikor minden kézre szükség van a határban, a kertekben, lám százak és százak táncoltak, énekeltek, mutatták be őseik megmentett kultúráját. És ha ez így igaz, akkor az is igaz: ezek a szá­zak több figyelmet, szeretettől fűtött, emberségből fakadó se­gítséget érdemelnek. Nem másért, csak a jó és igaz ügy szolgálatáért. Tercsik Mihály nak, érdeklődnek és szívesen segítenek, ha igénylik. El­mondhatják, hogy élvezik a tagság többségének bizalmát és ezt jó tudni. A megyében huszonnyolc alapszervezet működik, ezek között á leg­nagyobb a gödöllői. A város­ból és vonzáskörzetéből tizen­egy helység, összesen 1200 ipa­ros tartozik a gödöllőiekhez. Az első félév végéig szeret­nék közreadni azt a tájékoz­tatót, amely már nyomdakész állapotban van. E tájékozta­tó tartalmazza majd az ipa­rosok nevét, lakcímét, foglal­kozását. Valamennyi intéz­mény megkapja, így majd tel­jes képet alkothatnak az ér­deklődők a szakmák gyakor­lóiról. Mint még soha Napokon belül sor kerül a városközpontban egy igen szép kivitelezésű hirdetőtábla elhelyezésére. Az ötszögletű, két méter széles és három méter magas alkotmány tete­jén egy kvarcóra mutatja majd az időt és az időjárást. Ez a város órája lesz. Biztos oly sikere lesz, hogy később, amikor a centrumot átrende­zik, még jobb helyet kap, mint a most kijelölt. Az iparosok szívesen végez­nek társadalmi munkát, fizet­séget nem várnak érte, de egy szó, hogy érezzék a megbe­csülést, az mindig jó. Az alapszervezet célul tűz­te ki, versenybe száll a kivá­ló KlOSZ-alapszervezet cím elnyeréséért. Az igaz, hogy a felhívás szövege olyan felté­teleket szab, amikért nagyon meg kall dolgozni, de ők ezt vállalják. A május elsejei felkészülés idején sokan mu­tattak jó példát és vettek részt a közös munkában. A dekoráció, a létszám és maga a felvonulás olyan volt, mint eddig soha. Már készülnek augusztus 20-ára, alkotmá­nyunk ünnepére, amikor ki­lépnek a nagy nyilvánosság elé. Új szellemben Az Alsó-parkban árusítás­sal egybekötött termékbemu­tatót szerveznek. Az egész na­pos programsorozat keretében a divatbemutató és a fodrász­verseny biztos jó propagandá­ja lesz a szakmáknak és a mestereknek. Itt említjük meg, hogy a ve­zetőség rendkívül fontosnak tartja, hogy az iparjogosít­vánnyal rendelkező, adót fize­tő kisiparosok mellett a több­nyire szakszerűtlen munkát végző, semmiféle adót és köz­terhet nem viselő kontárok ne végezhessenek közvetlen kör­nyezetükben lakossági szolgál­tató munkát. Erre az adófi­zető kisiparosok jó hírnevé­nek megőrzése érdekében is nagy szükség van. A helyi tanácsokkal és a társadalmi szervekkel, a Ha­zafias Népfronttal igen jó a kapcsolatuk. A vezetőségben HrustinsZky Ferenc elnök és Varjú László elnökhelyettes jó szervezőmunkája, segítő­készsége biztosíték az új szel­lemben dolgozó alapszervezet sikeres munkájához. Csiba József Szenczi-Molnár Albert a magyar későreneszánsz ki­emelkedő alakja: költő, író, műfordító, teológus. Diákként Károli Gáspár környezetében, Göncön töltött két évet, ak­kor, amikor Károli a Biblia teljes magyar nyelvű fordítá­sán dolgozott. Molnár Albert hozta-vitte Vizsolyba a Biblia kéziratlapjait, korrektúráit. Élete nagy részét külföldön töltötte. Bethlen Gábor hívá­sára tért végleg haza. Mint kálvinista, korának vi­szonyai között radikális gon­dolkodó volt, mint politikus, Bocskay és Bethlen oldalán kötelezte el magát. Tudomá­nyos tevékenységének első ki­magasló teljesítménye volt a latin—magyar szótár elkészí­tése (1604.). Munkája nem csak Rudolf császár megbe­csülését, hanem az európai tudományos élet elismerését is jelentette számára. Legma­radandóbb érdemeként tart­juk számon Dávid király 150 zsoltárának lefordítását. A XVI. század végén a genfi zsoltárdallamok nagyon nép­szerűek voltak Európa-szerte. Szenczi-Molnár Albert né­metországi (Heidelberg) tar­tózkodása idején ismerkedhet Infúzió a Humánból A Humán Oltóanyag-terme­lő és Kutatóintézet gödöllői gyárában évente több ezer palack infúziót készítenek, de nemcsak ezt gyártják. Elő­állítanak itt különböző vér- készítményeket, a nemrégiben elkészült ampullatöltő üzem­részben injekciók készülnek. Képünkön az infúziót töltő zárósor látható. Iklad Óvodai beíratás Az 1987. május 31-ig har­madik életévüket betöltött gyermekek óvodai beíratása június 6-ig lesz Ikladon. Reg­gel nyolctól délután négy óráig várják a szülőket gyer­mekükkel az óvodában. Pót- beíratásra nem lesz lehetőség. meg a zsoltárokkal. A genfi református istentisztelet kö­zös éneklésre szánt gyűjtemé­nye pontosan rögzített dalla­mait kellett a magyar dalla­mok talajába átültetni. így az ő munkáját tekinthetjük az első modern értelemben vett műfordításnak. A Psalterium Ungaricum első kiadása 1607- ben Herbornban jelent meg, Szenczi életében még további három kiadást ért meg. Szent Dávid király zsoltárai­nak magyarországi elterjedé­se a XVII. század második fe­lében vált általánossá, a re­formátus gyülekezet leggyak­rabban használt énekévé. II. József türelmi rendeletét követően (1781) megélénkült a könyvkiadás, gyakoribbá vált a protestáns teológiai irodalom megjelenése. Ebben a pezsdü- lő, szabadabb szellemi légkör­ben vállalkozott Patzkó Ferenc pozsonyi nyomdász a Szen- cz:-zsoltárok kiadására. A Dávi-zsolitárokon túl — akár­csak Szenczi a Psalterium Un­garicum 1612-es oppenheimi kiadásában — más vallásos énekeket is lenyomtatott, az egyházi ünnepek szerint cso­portosítva. A magyar refonmátusság- nak a Biblia mellett egyen­rangú szellemi táplálóivá volt a Szenczi-Molnár Albert for­dította zsoltároskönyv. Szenczi életművében is vitathatatlanul a legjelentősebb a XVII. szá­zad költészetében kiemelkedő fontosságú alkotás, amelynek 1786-os pozsonyi kiadása látha­tó _ebben a hónapban a városi művelődési ház előterében. M. I. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Szenczi-Molnár Albert zsol- tároskönyve, megtekinthető az előtérben. Vidám körhinta. Szovjet me­sefilmsorozat. Csak 4 órakor! Elvarázsolt dollár. Színes, magyar kalandfilm. 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Roncsgumik az üres telken Gödöllőn a Blaháné úton, a volt strandfürdő melletti üres telken egyre több gumiabroncsot halmoznak fel. Az itt lakók úgy tudják, használt gumiabroncs-tároló kapott itt helyet. So­kan berzenkednek ez ellen, és úgy gondolják, hogy a foghíjas telket másra is lehetne hasznosítani, nem pedig ócska, lejárt gumiköpenyek tárolására, hiszen alaposan csúfítja a város e szép üdülő- és lakóterületét (Barcza Zsolt felvételei) A hónap gödöllői műtárgya A Szenczi-zsoltároskönyv A kétszáz éves kiadás kiállítása > Hárem szál vessző Fények, árnyak a színpadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom