Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

6 f^gyfgp 1986. JÜNIÜS 11., SZERDA Jogi tanácsok Véglegesen különélő nem örököl • Gyer­mekelhelyezési per • Terhes nőt átlagkere­set illet meg • Házastársi lás • U. R. csömöri nyomdász fe­lesegével 15 éve családi házat vásárolt. A házasság azonban nem volt szerencsés. Gyerme­kük nem született, s a fele­ség több mint nyolc éve élet­társához költözött. Házasságu­kat nem bontották fel, annak ellenére sem, hogy olvasónk­nak is élettarsa van. A fele­ség a közelmúltban elhunyt. Olvasónk kérdése: ki örökli a fél házrészt? Gyermektelen házastárs ha­lálakor a túlélő férj vagy fe­leség örököl. Abban az eset­ben, ha a halál bekövetkezte­kor nem élnek életközösség­ben és az életközösség vissza­állítására nem volt kilátás, a túlélő házastárs az öröklésből kiesik. Ez azt jelenti, hogy az öröklés szempontjából figyel­mein kívül kell hagyni. A kiesés két feltétele olva­sónknál megállapítható, tehát felesége szülei, illetve azok le­származol, ilyenek nem lété­ben pedig az állam örököl. Mindezek természetesen a törvény szerinti öröklésre vo­natkoznak. Az elhunyt vég­rendelettel vagyonának örökö­sévé tehet bárkit, akár olva­sónkat is, ha a végintézkedés­ből egyértelműen kitűnik, hogy a különélés ellenére is juttatásban kívánta részesí­teni. 0 P. I. szülei baleset követ­keztében meghaltak. A kétéves kisfiút a nagymama neveli, aki egyre nehezebben boldo­gul az aprósággal. Olvasónk — a gyermek nagynénje — szeretné magához venni a kis­fiút, de a nagymamával nem tud megegyezni. Bírósághoz is fordult, de ott sem foglalkoz-. tak kérésével. Olvasónk kérelmével azért nem foglalkozhatott a bíróság, mert bizonyos ügyekben a Jogszabály csak az érdekeltek számára engedi meg az eljárás kezdeményezését. A gyermek- elhelyezési perek is ezek közé tartoznak, mert kizárólag a szülőt, a gyámhatóságot és az ügyészt hatalmazza fel a tör­vény az elhelyezési eljárás megindítására. A testvérnek csak akkor van erre joga, ha a gyermeknek sem a szülője, sem a nagyszülője nem él. Esetünkben él a nagymama — hiszen a vita vele folyik—, ezért a keresetindításra a nagynéninek valóban nem volt joga. Ha azonban olvasónk úgy véli, hogy az idős asszony nem tudja a gyermeket meg­felelően ellátni, bejelentéssel élhet a gyámhatóságnál, és ott kérheti a nagyszülő gyám­ságának megszüntetését. • P. F-né kerepestarcsal be, tanított munkás terhes lett, és az orvos tanácsára áthelyezést kért vállalatától. Olvasónknak ekkor olyan munkakört aján­lottak fel, amelyben számítása szerint a korábbi jövedelmet kímélő munkával Is el lehet érni. Az első negyedévben azonban szinte semmi mun­kánk nem volt, így alig vit­tem haza valamit — pana­szolja a kismama. A vállalat a legnagyobb kö­rültekintéssel választotta ki a dolgozó új munkakörét, aki ennek ellenére — terhessége miatt — hátrányosabb hely­zetbe került. Ezt a munka­helynek haladéktalanul meg kell szüntetni. Az Mt. V. 19. §. (4) bekez­dése előírja, hogy ha a ter­hes nőt orvosi javaslatra a terhessége idejére más mun­kakörbe helyezték át, vagy át­helyezés nélkül a munkakö­rülményeket módosították, ke­resete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagke­resete volt. Mivel ezek a jogszabályi feltételek olvasónk esetében fennállnak, ezért a tényleges keresetét az előző időszakban elért átlagkeresetig ki kell egészíteni, függetlenül attól, hogy milyen okok miatt lett kevesebb a bére. Javasoljuk P. F-nének, hogy írásban kérje a vállalattól a keresetveszteség megtérítését, az esetleges elutasításkor pe­dig forduljon kérelemmel a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. • Világéletemben háztartás­beli voltam, mert agykároso­dással született gyermekünket nem lehetett felügyelet nélkül hagyni. Iiarmincevi házasság után térjem négy éve elha­gyott. Gyermekein és saját megélhetésemet a ház körüli kertművelésből és állattartás­ból fedeztem. Egy évvel ez­előtt gyermekem meghalt. Ez olyan hatással volt rám, hogy súlyos beteg lettem, dolgozni nem tudok, itt állok jövedelem nélkül — írja olvasónk. Családjogi törvényünk sze­rint a házasság felbontása esetén volt házastársától tar­tást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Olvasónk esetében érdemte- lenségi ok nem áll fenn. Volt férjétől született közös gyer­mekük gondozása érdekében maradt háztartásbeli, és e miatt nem rendelkezik most nyugdíjjal. Férjétől polgári per kereté­ben igényelhet házastársi tar­tást. A tartásdíjat a kötele­zett jövedelmi viszonyainak és az egyéb eltartásra jogosul­tak érdekeinek figyelembevé­telével határozza meg a bí­róság. Ez nem jelent kibúvási lehetőséget a volt házastárs javára, ugyanis, ha nincs va­gyona, és neki felróható okból megfelelő keresettel sem ren­delkezik, a bíróság akkor is kötelezi a tartásdíj fizetésére, s ennek alapjául olyan össze­gű keresetet vesz, mint ame­lyet a tartásra kötelezettel egykorú, azonos egészségi ál­lapotú és szakképzettségű sze­mély rendszeres munkával ál­talában elér. A tartásra való jog megszű­nik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy tartásra magatartása miatt utóbb ér­demtelenné válik, valamint Börtönben kötött barátság Négyen jártak rabolni Danó Géza gulácsi születé­sű, Farkas Gyula tiszakécs- kei, Luksa Mihály merki és Rézműves László jándi ille­tőségű, többszörösen büntetett előéletű alkalmi munkás ko­rábban a börtönben kötött ba­rátságot. Ekkor határozták el, hogy kiszabadulásuk után együtt fognak tevékenykedni. Egyik este Rézműves László társaival felkereste egy szi­gethalmi ismerősét. A megré­mült embert tőrkéssel és egy pisztolynak mondott, oldalá­hoz szorított eszközzel kény­szerítették a nála lévő pénz­tárca átadására. Pár nap múlva egy másik szigethalmi lakásba látogat­tak, ahonnan pénzzel és ru­haneművel távoztak. Rövid idő elteltével Danó Géza és Farkas Gyula az esti órákban az utcán támadtak meg vala­kit, akitől elvették a pénzét és a kézitáskáját. Más al­kalommal Luksa Mihály Szi­gethalmon a késő esti órák­ban betörte egy bolt kiraka­tát, ahonnan bundákat emelt ki és adott el ismeretlen sze­mélynek. Végül úgy buktak le, hogy Danó Géza és Farkas Gyula a szigethalmi önkiszolgáló boltban a táskájukba rejtett lopott holmikkal gyanússá váltak, majd futásnak ered­tek. A bolt dolgozói rövid ül­dözés után elfogták őket. A Ráckevei Bíróság dr. Do­bi Imre büntetőtanácsa a többszörösen visszaeső bűnö­zőket csoportosan elkövetett rablásért vonja felelősségre. Asztalos Imre akkor is, ha a jogosult már nem szorul rá. • Vásároltam 1963-ban egy 120 négyszögöles telket. Azóta ráépítettem, bekerítettem, min­denfajta komfortosítást elvé­geztem rajta. Egy hónapja ér­tesítettek, hogy a telkem nagy­ságát tévesen tudom, mert az 1968. évi földrendezés során a szomszédhoz írtak belőle 20 négyszögölt. Mit kell most ten­nem? Kérdezi L. B. gyáli vi­rágkertész. Olvasónknak nincs különö­sebb teendője, mert a föld tu­lajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, mivel azt 10 éven át szakadatlanul sajátjaként használta, és ez ellen a szom­széd sem tiltakozott. A tulajdonszerzésnek ezt a lehetőségét az indokolja, hogy nem érdemel jogvédelmet az, aki a tulajdonjogát hosszabb ideig nem gyakorolja, illetve az érdemel, aki gondozza, mű­veli, használja a területet. Nem szerezhet azonban tulaj­donjogot, aki bűncselekmény­nyél vagy egyéb erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához. Ugyancsak nem lehet az állami, szövet­kezeti vagy társadalmi tulaj­donban levő ingatlant ily mó­don megszerezni. Nem szerez­het elbirtoklással tulajdonjo­got az sem, aki bérlőként, ha­szonbérlőiként, szívességi hasz­nálóként, haszonélvezőként rendelkezik más tulajdonával. Olvasónk tehát a tulajdon­jogot a törvénynél fogva meg­szerezte ugyan, mégis ajánla­tos a változásokat az ingat­lan-nyilvántartásba bejegyez­tetnie, mert ennek elmaradása esetén más jóhiszemű személy az ingatlan-nyilvántartásbán bízva jogot szerezhet az elbir­tokolt részre is. Dr. Sin ka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra kö­zött ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a le­vélben feltett kérdésekre pedig folyamatosan válaszolunk. TÍZ nap RENDELETÉI A levegő tisztaságának vé­delmét szabályozza a 21/1986 (VI. 02j MT és a végrehajtá­sáról kiadott 4/1986. (VI. 02) OKTH-rendelkezés. A szesz előállításáról, forga- lombahozataláról és felhasz­nálásáról szóló 13/1973 (VIII. 25) MÉM számú rendeletet módosította a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A szakértők működésével összefüggő, egyes kérdéseket módosította az ipari miniszter 5/1986 (VI. 12) IPM rendele­tével. A diák sportegyesületek szervezését szabályozza 1986. szeptember 1-i hatállyal a művelődési miniszter 4/1986 (VI. 02) MM számú rendelete. Meghatározza továbbá a ne­velési és oktatási intézmények, valamint a diák sportegyesü­letek kapcsolatát. A jövőben az egyesületet akkor kell diák sportegyesületnek tekinteni, ha tagjainak legalább 80 százalé­ka nappali tagozaton tanul. A rendelet melléklete mintasza­bályzatot bocsát közre a diák sportkörök számára. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi XXII. szá­mában olvashatók. Gépkocsi-ügyintézés Szak­Űj szabályozás szerint a jö­vőben a gépjármű-ügyintézői munkakört csak szaktanfolya­mot végzett és szakvizsgával rendelkező dolgozó töltheti be. Erre a rendelkezésre elsősor­ban azért volt szükség, mert a megváltozott gazdasági kör­nyezetben a korábbiaknál jó­val több ismeretet igényelnek az ellátandó feladatok. Ugyan­csak szaktanfolyam elvégzése, illetve szakvizsga letétele kö­telező ezentúl a külföldre köz­lekedő tehergépkocsi-vezetők részére. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a gazdálkodó szervezetek önállósodásával összefüggésben mind több vál­lalattól indítanak külföldre teherautókat. A korábbi évek­ben ezeket a szállításokat szinte kizárólag a szakvállala­tok végezték, s ezek saját gépkocsivezetőik számára spe­ciális tanfolyamot indítottak a külföldi fuvarozásokkal kap­csolatos ismeretek elsajátítá­sára. Halálos ütések Locsolkodás után A tragikus következmények nincsenek arányban azzal a pillanatnyi meggondolatlan­sággal, mely — több-kevesebb alkohol elfogyasztásával páro­sulva — nagyon sok bűncse­lekménynek az eredője. A következőkben két halált oko­zó testi sértésről lesz szó, me­lyek egyikét húsvéti locsolko­dás és italozás, a másikat pe­dig ugyancsak mulatozás után követték el a tettesek. Egy taxisofőr értesítette május 16-án este a Váci Rendőrkapitányságot, hogy a Torony bisztró közelében lévő parkban egy erősen vérző, eszméletlen férfi fekszik a pá­don. Egy fiatalember is van mellette, aki kérte őt, hogy hívja a mentőket. „Elém tántorgott A mentők és a rendőrök azonnal a helyszínre siettek, de a férfi négy nappal később mégis belehalt koponya- és orrcsonttöréses sérüléseibe. Amikor kihallgatták a fele­ségét, elmondta, hogy a férje aznap kapott fizetést. Hazavit­te a pénzt, de 300 forintot megtartott és azzal visszafor­dult, mondván, hogy a mun­kahelyén felejtette a kulcsait. A továbbiakról már csak ké­sőbb értesült. A nyomozás során derült fény a történtekre. A bűncse­lekmény napján tíztagú, fia- talkorúakból álló társaság szórakozott együtt. Este mozi­ban voltak, majd utána sétál­ni mentek. Egyikük, B. S., így adta elő a történteket: miután kijöttünk a moziból, én ott­hagytam a többieket, mert a Torony bisztróba akartam menni az apámhoz, hogy el­kérjem tőle a lakáskulcsot. Akkor elém tántorgott egy ré­szeg, akit nem tudtam kike­rülni. Cigarettával meg is égette a kezemet. Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy elnézést kérek, de ő nem szólt semmit. Egy pofont adtam neki, de nem nagyot. Azután abban maradtunk, hogy nincs harag köztünk, és kezet is fogtunk. A történet sajnos ezzel még nem ért véget. B. S. vissza­A polgára kollégium határozata Amikor a bérlőt megszűnik A magántulajdonban lakó idős, beteg embereknek ember- feletti megpróbáltatást jelent a tél. Különösen akik kom­fort nélküli, kertes házban laknak. Télen az udvarról vi­zet vinni, tüzelőt vágni, hor­dani, esetleg havat lapátolni különösen nagy terhet jelent. Mégsem merik elhagyni rövid időre sem bérleményüket, mert ha ezt teszik, lakásuk tulajdonosa bírósághoz fordul azzal az igénnyel, kötelezze a bíróság a bérlőt a lakás el­hagyására. Lám, a téli hó­napokban is volt hol laknia, nincs szüksége a bérlemény­re. Jól ismerik ezek a tulajdo­nosok az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-nak a 2. be­kezdését, miszerint, ha a bér­lő a lakást két hónapot meg­haladó időre elhagyta, a bíró­ság a bérbeadó kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt meg­szünteti. Igen ám, de van a jogszabálynak egy olyan ren­delkezése is, hogy ha a bérlő távollétét egészségügyi körül­mények, családi okok indo­kolttá teszik, akkor mentesí­tést kap az előzőben idézett szigorú rendelkezés alól. • • Üres a lakás A Legfelsőbb Bíróság pol­gári kollégiumának határoza­ta (megjelent a Bírósági ha­tározatok című folyóirat 1980 márciusi számában) azt iga­zolja, hogy bizonyos esetek­ben a tulajdonos is védelmet kap a bérlővel szemben. Egy szoba komfortos öröklakás bérlőjének sorsáról szól a dön­tés, akit a bíróság cselekvő­képességet kizáró gondnokság alá helyezett. Amikor a beteg magát ellátni, háztartását to­vább vezetni nem tudta, le­költözött vidékre a testvéré­hez. Ez még 1978-ban történt. A fővárosi lakás végig el­hagyottan állt, miközben a be­teg gondozását (nővére el­hunyta miatt) öt év múlva testvére vette át. Még ekkor sem volt szó arról, hogy akár a testvér, akár annak felnőtt gyermeke felköltözik a gon­dozásra szorulóval Budapest­re, s ott gondoskodik tovább róla. Óvást emeltek A lakás tulajdonosa a bíró­sághoz fordult. Kérte, hogy szüntessék meg a beteg bér­leti jogát. A pert meg is nyerte. A II. fokú bíróság az ítéletet a bérlő számára ked­vezően megváltoztatta, mert igaz ugyan, hogy a bérlő hu­zamos ideje nem használta a lakását, de erre körülményei késztették. A jogerős ítélet ellen tör­vényességi óvást emeltek. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy egészségügyi és családi okok csak akkor szolgálhat­nak mentesítésül, ha azok ideiglenesen, átmenetileg aka­dályozzák a bérlőt bérle­ményének használatában. Amennyiben ugyanis a bérlő családi, illetőleg egészségügyi körülményei véglegesen meg­gátolják a bérlemény haszná­latát, úgy a bérlőnek a lakás­ból történt eltávozása vég­legesnek tekintendő. Ebben az esetben pedig megfosztják bér­leti jogától. A perbeli esetben is arra utalnak a körülmények, hogy miután a beteg gondozása és ellátása Budapesten nem volt biztosítható, éppen annak ér­dekében költözött vidékre, hogy rokonai ezt az ellátást biztosíthassák részére mind­addig, amíg rászorul. Minden­képpen szükséges lett volna igazságügyi orvosszakértői véleményt beszerezni a tekin­tetben, hogy az alperes egész­ségi állapotában várható-e olyan javulás, amely gondo­zását és felügyeletét mellőz­hetővé teszi. Képes lesz-e ké­sőbb önmagát egyedül ellátni. A bérleti jogot megszüntető jogszabály alkalmazását a la­kás elhagyásának időpontjá­ban fennálló körülmények ha­tározzák meg, nincs jelentő­sége annak, hogy a perindí­tást követően milyen elképze­lések merültek fel a beteggel kapcsolatban. Indokolt döntés A döntés azért közérdekű, mert sokan úgy gondolkod­nak, hogy a nagymamát, aki gondozásra szorul, magához veszi a középgeneráció. És a felnőtté váló gyerekek majd visszaköltöznek a nagymamá­val. Addig is rezerválni le­het a lakást, hisz nem nyúl­hat hozzá senki. Elég az egész­ségi állapotra, a családi kö­rülményekre hivatkozni. Ha a körülményekből vég­leges távozásra lehet követ­keztetni, várható a bíróság kedvezőtlen döntése. Dr. Kertész Éva ment a társaihoz és elpana­szolta nekik, hogy valaki be­lekötött. Barátja, D. Z. nem nyugodott bele a történtekbe. Erősen vérzett — Megkérdeztem azt a fér­fit, hogy miért balhézik? Ö felém ütött az öklével, mire én erősen orron vágtam. Elta­láltam, úgy, hogy hanyatt esett. Megijedtem, mert az or­ra és a füle is vérzett, és fel­raktam egy padra. A közel­ben volt egy taxis és őt kér­tem meg, hogy értesítse a mentőket. Közben a telefon- fülkéből én is hívtam őket. A férfi ekkor leesett a pádról, mire visszamentem hozzá, és a fának támasztottam. Én még soha nem csináltam ilyet, nagyon megbántam, amit tet­tem. Egy üveg sört ittam elő­zőleg, az is hatott rám. D. Z. ellen halált okozó tes­ti sértés elkövetéséért folyik az eljárás. Ugyancsak megdöbbentő az a bűncselekmény, amely már­cius 31-én történt Sződligeten. Ezen a napon Vankó Lajos locsolkodni járt egy ismerős helyen, ahol a házigazda már erősen italos volt. A vendég úgyszintén.. A továbbiakról a bűntett áldozatává lett házi­gazda felesége így vallott: Járt nálunk egy Lajoska ne­vű férfi, akinek a vezetékne­vét nem tudom. A férjem hív­ta meg hozzánk, de ivás köz­ben összevesztek, és ő két po­font adott a férjemnek. Akkor mondtam az első házasságom­ból való fiamnak, hogy ilyen vendégre nincs szükség, vigye el a háztól. El is mentek és én is távoztam otthonról. Amikor egy negyedóra múlva vissza­értem, láttam, hogy az a La­joska jön ki a házunkból. Kérdeztem tőle, hogy mit akart már megint. Nem vá­laszolt semmit, csak morgott. Amikor bementem, a férjem az ágyon feküdt eszméletlenül, és minden véres volt körü­lötte. Átszaladtam az egyik szomszédhoz és azonnal hív­tuk a mentőket, akik kórház­ba szállították. A férfi egy hónappal ké­sőbb, május 1-jén halt bele az elszenvedett koponyasérülé­sekbe. Visszatért a házba Vankó Lajos nem tagadta a történteket. Mint vallotta, azon vesztek össze, hogy a házigazda azt mondta neki: — Te szemét, a feleségemet nem fogod meglocsolni, mert én erős vagyok! Mire ő meg­kérdezte: miért vagy ilyen szemét, hiszen te hívtál ide? Ezért, mint mondta, annyi­ra megharagudott, hogy visz- szatérve a házba, teljes erőből ütötte, majd fejbe is rúgta azt, aki őt megsértette. Vankó Lajos egyébként — aki ellen először súlyos testi sértés miatt szabadlábon in­dult büntetőeljárás — letar­tóztatásáig még két másik bűncselekményt is elkövetett. Május 15-én egy kővel betör­te a sződligeti Tompa utcai ABC-áruház ablakát, és on­nan elrabolt egy üveg bort. A rongálással okozott kár hat­ezer forint. Ugyanazon a na­pon a vasútállomás váróter­mében megszólított egy isme­retlen férfit és pénzt követelt tőle. Az illető mondta, hogy üres a zsebe, de nem hitt ne­ki és orrba vágta. A megtá­madott embernél, akinek el­törte az orrcsontját, mindösz- sze 3 forint 60 fillért talált és azt elvette tőle. Vankó Lajos ellen halált okozó testi sértés és más bűn- cselekmények elkövetéséért indult büntetőeljárás. Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom