Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
1986. JŰNIUS 1Í., SZERDA Méretre sikerült? Szigetszentmiklóson, a 208. számú Steinmetz kapitány Szakmunkásképző és Szakközépiskolában gépi forgácsoló-, esztergályos-, marós-, köszörűsszakmunkásokat is képeznek. A szakma gyakorlati oktatásának színvonalát emeli a Csepel Autógyárban nemrég elkészült líj forgácsoló tanműhely, amit az iskolával közösen használnak. A képen: Bartos János szakoktató Vincze Kiss Miklós első éves tanuló munkáját ellenőrzi Amikor az olcsó is drága A játszmát még nem adták fel A helytől és körülményektől függően hol bugyi, hol alsónémedi kutaknak nevezett beruházást vizsgálva talán még nem vészes a helyzet. Részben azért, mert végül is nem vész el legrosszabb esetben is „csupán” tizenhétmillió forint. S ahogy mondják, a résztvevők a játszmát még nem adták fel. rási Köjál. A fordulat ezután következett. I* — A víz minőségét a megyei Köjál a további vizsgálatok során másként ítélte meg — sorolja Berták József, s Pest Megyei Tanács vízügyi csoportjának íőmunkatársa — Időközben szigorodtak az előírások, már soknak ítélték a. három komponenst, így a víz iható csak tisztítás után lehet. Regionális szemlélet A történet, természetesen egy gyönyörű tervvel kezdődött. Azzal a regionális ivóvízhálózati tervvel, amely ellátta volna Gyűl, Pusztazá- mor, Bugyi, Öcsa, Alsónémedi lakóit egészséges ivóvízzel. A beruházás meg is kezdődött, az említett kutak megfúrására elment 17 millió forint. Mindenki, a hatósági hozzáértők és a helybeliek, támogatták a nagyvonalú, regionális rendszer megvalósítását, hiszen, az a vízkészlet hasznosítása és a rendszer üzemeltetése szempontjából is gazdaságosabb, korszerűbb, mint a jelenlegi, falvankénti vízbázisszemlélet. Az események tehát, az előre tervezett útjukon haladtak, a fúrómester örömmel ízlelte meg az első cseppeket, s közölte — lehet, a történet csak a legendák sorába tartozik —, soha nem ivott még ilyen finom vizet. Véleményét megerősítette az akkor —1979-ben — még működő jáEgy dokumentum mai tanulsága Szolgálni úgy, ahogy lehet Miről írhatott 1932-ben egy falun megjelenő újság? A tűnődés oka az a sajtótörténeti ritkaság, melyet 3 évvel ezelőtt Tóth Ferenc, a Pest Megyei Tanács vezető munkatársa!; hozott felszínre a . feledés homályából. SKéífceöítőjét nemrég invitálta meg vendégségbe a dunakeszi városi könyvtár vezetősége. Az egyetlen számot megélt Jövőnk című lap szerkesztője Bogiári Békés István érkezett meg mai, boglárlellei otthonából. Rá várva, az olvasóterem csendjében böngészve az egyetlenből megmaradt egy példány fénymásolatát, csak fokozódik az olvasó kíváncsisága az ember és egykori célja iránt. Hiszen nem a korszak jellegzetes, provinciális dolgokat tárgyaló helyi lapját vehette kezébe a kíváncsiskodó, hanem országos kérdésekkel. a nemzet jövőjével foglalkozó politikai folyóiratot. Olyan szerzőktől közöl írásokat ez a dokumentum, akiket úgyszólván nem soroltak a hatalmon levők előtt is szimpatikus irodalmárok közé. Folyóirat falun Dunakeszit akkor még majdnem csak a mai Ófalu jelentette, a paradicsom-zöldségtermelő, gazdálkodó, kevés ipari foglalkozású lakosával. A község északi peremén épült vagongyár a MÁV-koló- niával egy másik világot foglalt magában. A Budapest— Szob vasútvonal keleti oldalán fekvő Alag akkor még önálló település volt. Kellett-e vajon ide, s mi volt az indítéka egy folyóirat kiadásának, mélynek bevezető cikkében a szerkesztő elégedetlen hangon szólt a magyar valóságról, s a jövő felé vezető útról így gondolkodik: Minden eredményünk attól függ, hogy vannak-e a magyar fiatalságnak olyan fanatikus, elpusztíthatatlan erejű, a generációs felelősséget száz százalékosan érző tagjai, akik megfeszített munkájukkal össze tudják gyűjteni a pár százak: a generáció erejét.’’ Még keményebben néz szembe, és leplezi le a kor sokat palástolt ellentmondásait az ország közgazdasági viszonyait elemző szerző, aki így ír: „... az agrár lakosság közterhe körülbelül 570—600 millió pengő. Nyolcszáz milliót kellene a magyar földnek csak adóra és kamatra megtermelnie, vagyis 200 millióval többet, mint amennyi az agrárlakosság tényleges készpénzbevétele. Csak az álmodozó fantaszta állíthatja tehát, hogy a 11 százalékos kamatokat be lehet az agrárlakosságon hajtani.” Szathmáry Sándor: A ma- gánkapitalizmus bukása Című munkája marxista társadalomszemléletű tanulmány. A kiadványban jelent meg Szabó Pál: Tiszta búza című novellája, Berda József: Kegyelem láza és lgás Lajos: Paraszt című verse. De hát kik olvasták el, s vajon nem bizonyult-e ebben a közegben hiábavaló Don Quijote-izmus- nak — gondolhatjuk még akkor is. ha tudjuk: sok magányos tehetség kereste az időtájt is az önkifejezés lehetőségét, kiváló szellemek vesztek el sokszor közömbös, ér- tetlen környezetben. Ki kellett koplalni A kiskunfélegyházi tanítóképző intézetből friss diplomával érkezett mint tanító a községbe Békés István. Apja Dunakeszin született, de ő már Nyáregyházán nevelkedett s itt kevés helyismerettel rendelkezett. Számára nem ez volt a lényeg, amikor a segédtanítói állást elfoglalta az akkori felekezeti iskolában. — A mi baráti társaságunk — amely Ady Endre, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Baj- csy-Zsilinszky Endre radikális szellemiségén nevelkedett, s társadalomszemléletünk egyre inkább a marxizmushoz közeledett —, úgy látta, hogy az ifjúságot kell csatasorba állítani — emlékszik vissza a most 75 éves, friss szellemű, jó egészségnek örvendő egykori szerkesztő. — Már a képzőiben megfogadtuk, hogy amelyikünk hamarabb kerül olyan helyzetbe, hogy lapot alapíthat, az megteszi. Én tudtam ezt kikoplalni. Az ezer példányban nyomtatott Jövőnk a kispesti Prá- der nyomdában készült. A szerzők nem tartottak igényt honoráriumra. A megjelenést több, ma már neves személyiség segítette adományokkal. Köztük 5 pengővel Dévényi József, aki ötödéves diákként még nem adhatta a saját nevét, de ma már tudjuk, hogy Darvas József volt, a későbbi neves magyar író, haladó közéleti személyiség. — Hogy fogadták Dunakeszin a lap megjelenését? — Hamarosan megérkezett Lakatos Géza kanonok felmondólevele — folytatódik a visszaemlékezés. Több szám nem jelent meg. A tanítósegéd mehetett. A pálya kettétört. Kitérőkkel követjük a további életutat, melyen még négyszer kellett búcsúznia a hivatásától. Kényszerből volt könyvkereskedő, bujkált; mert nem akart az igaztalan háborúban fegyverhez nyúlni. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt értelmiségi szakterülete megszervezését bízták rá. Aztán a politikai torzulások időszaka kezdődött. Az ambíciókkal tele, tehetséges ember jobbnak látta, ha visszavonul. Majdnem 40 évig horgászott a Balaton partján, s a könyvszakmából élt. Sohasem késő Ám a hosszú pihenés után, mintha a közéleti reneszánsz kezdődne az életében. Mostanában kiadókkal tárgyal, reméli, hogy hamarosan megjelenik az első kötete. — Biztos, hogy ma is sok mindenért kell harcolni, de ez most már nem életveszélyes — hangoztatja összehasonlítva a múltat a jelennel. Biztos, hogy sohasem latolgatta: érdemes-e az embernek a meggyőződése szerint harcolnia. Az értelmiségi hivatás parancsát követte: mindig a népet, a haladást szolgálni, úgy, ahogy lehet. Szálegyenes tartásában van valami jellemző az egyéniségéből. Azt bizonygatja, hogy sohasem késő újra kezdeni, az eszmében sohasem lehet csalódni. Kovács T. István A bugyi vízbázis tehát korábbi előkelő státusából visz- szalépett, s csupán reménybeli vízbázissá minősült, mivel hiányzott a tisztítóberendezéshez szükséges fedezet. Más területen is problémát okozott az átminősítés. Mégpedig ott, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban nem volt meg a kutak hidrológiai védőterületének kialakításához a szükséges 65 millió forint. Sőt a reménybeli vízbázisok védelme jogilag sem rendezett, a használaton kívüli kutak vízminőségének megőrzését sem lehet garantálni, amíg a tervből végre valóság lesz. Kényszerítő erők Kérdéses persze, miért kell egy hidrológiai védőterület kialakítására 65 millió forint? Hiszen itt nem arról van szó, hogy .soha többet, egy kapavágást sem engedélyeznek ezen a területen. A termőföld védelmére hivatkozik az egyik fél, a másik nyilván vízgazdálkodási érdekekre. A MÉM és az OVH közti terméketlen vita levét, pillanatnyilag együtt issza az ügyben érdeket szűkebb; és tágabb környezet. Az történt ugyanis, hogy felhasználható vízbázis híján dugába dőlt a regionális terv. Olcsóbb — legalábbis rövid távon — és gyorsabban megvalósítható megoldást kellett találni az eredeti helyett, hiszen Gyál ivóvízzel való ellátása további halasztást már nem tűrhetett. Az új program gyors, rugalmas munkával, komoly áldozatokkal, kompromisszumok és egyezkedések árán nemcsak hogy megszületett, hanem idén szeptemberre a hálózat kivitelezése is befejeződik, fogyaszthatják a gyáliak az egészséges ivóvizet. Két dolog azonban a továbbiakban is foglalkoztatja az érdekelteket. Egyrészt, hogyan kapnak az eredetileg ehhez a regionális rendszerhez kapcsolandó falvak ezután vezetékes vizet, másrészt, lesz-e kilátás a kész, ám pillanatnyilag lezárt kutak hasznosítására ? Az első kérdésre igen eleven kényszerítő erők adnak választ: Alsónémedi, Bugyi vízellátása nem várhat tovább. A falvak, a maguk erejéből, saját pénzeszközeikre, a lakosság hozzájárulására építve, valami kiutat keresnek. Szabadalom lett Hordozható tisztító A kisebb településeken keletkező kommunális szennyvizek olcsó és hatásos megtisztítására alkalmas új berendezést mutattak be. A berendezést a Komárom Megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat két mérnöke, György Zoltán és Kozicz László konstruálta. Újításukat szabadalomnak fogadták el, mert a berendezés működése újszerű, eltér az eddig ismertekétől és alkalmas az erősen szennyezett kommunális vizek hatásos tisztítására is. Ebből a berendezésből olyan víz kerül ki, amely már nyugodtan a folyókba engedhető és öntözésre is fel lehet használni. Olyan településeken célszerű felállítani, ahol még nincs csatornázás és így a tartálykocsik által begyűjtött szennyvizeket egy helyen lehet hatásosan ártalmatlanítani. Teher, autón könnyen szállítható és bárhol gyorsan felállítható. A szennyvíz tisztítása két lépcsőben, először eleveniszapos, majd oxidációs eljárással történik. A kis méretű, konténe- rizált berendezés hazai anyagból készül, importot nem igényel. A teljesen zárt, bűztől és cseppfertőzéstől mentes technológia a környezetvédelmi előírásoknak minden szempontból megfelel. A legkisebb teljesítményű, napi 25 köbméter szennyvíz megtisztítására alkalmas berendezés 1,2 millió forintba kerül. Természetesen valamennyien a legolcsóbb megoldások felé tapogatóznak. Ilyen helyzetben tehát a bugyiak vízbázis-felhasználása szóba sem jöhet. Öcsán, a jelek szerint van még idő. Ott, a hagyományos, falusi kutak adnak még iható vizet. Pillanatnyilag ez a község az egyetlen, a hajdani regionális vízműterv tagjai közül, amely, ki tudja várni az eredeti terv elkészültének határidejét, az 1990-et Talán, van még esély arra, hogy ők, ezekből a kutakból kapnak majd vizet. A jövő dönti el Jelen pillanatban komoly szakemberek fáradoznak azon, hogy a kutak hasznosítását lehetővé tegyék. Már ami a vízminőséget illeti. Vizsgálat vizsgálatot követ. A kérdés az, hogy a legnagyobb nehézséggel, a pénzhiánnyal, illetve a szabályozatlansággal hogyan birkóznak majd meg? Ugyanis. ha a víz mégis ihatónak minősül, akkor feltétlenül kell hidrológiai védőterület, s ki tudja, az egykor 65 millió forint költség ma mennyi lehet? — Előfordul, hogy a felvállalt veszteség az olcsóbb, a gazdaságosabb — mondta a helyzetről röviden Bertók József. Szomorú lenne, ha igaza lenne, hiszen megyeszerte sok helyütt örömmel fogadnák. ezt a 17 milliós vízmüvet. Márványi Ágnes Takarékos eljárások Kigazdálkodjék Az elmúlt tervidőszak alatt 100 forint értékű mezőgazda- sági terméket, 65 forint anyag- és energiaköltséggel állítottak elő a mezőgazdasági nagyüzemek. Az ágazat energiafelhasználása a VI. ötéves terv időszaka alatt 3,5 százalékkal csökkent. Javult az abrakfelhasználás hatékonysága is. A jó módszereket a VII, ötéves terv időszaka alatt is folytatni kívánják a Pest megyei gazdaságok. Említésre méltó a Buda- vidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság eljárása, amely szerint a budakeszi fafeldolgozó üzemében faipari hulladéktüzelőt üzemeltet, nem kevés folyékony energiát takarítva meg ezzel. Az albertirsai és dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben a gyümölcsfák metszése során keletkezett nyesedékből nyert hőenergiával oldották meg a mélyhűtő üzem fűtését, meleg- vízellátását. A solymári Rozmaring Termelőszövetkezetben is két HP—500 típusú erdő-, valamint mezőgazdasági hulladék tüzelésére alkalmas előtét-tüzelőberendezés üzemel tavaly óta. Nem hagyható ki a sorból a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet sem, ahol az 1983-ban létrehozott biogáztelepen 440—450 tonna tüzelőolaj-egyen értékű, többcélúan hasznosítható éghető gázt állítanak elő. A budakalászi Óbuda a guniiabron-j csők újrafutózásával, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet pedig a selejtes gumiabroncsok darabolásával ért el jelentős megtakarítást és árbevételt. A munkaidő védelmében Alkalmazkodik a hivatal ^ Hivatalos ügyeinket gyakran-félhivatalosan intézzük. $ Azaz: munkaidőben. Ellógunk, vagy elkeredzkediink, jobb esetben csúsztatunk, szabadságunkat herdáljuk. Mit tehetnénk mást, amikor mi alkalmazkodunk a< hivatalhoz, nem pedig megfordítva? Ácsorgunk, várakozunk, papírokat töltünk ki, miközben egészen máshol, a munkában lenne ránk szükség. Nem csoda hát/ ha mind több szó esik a munkaidőalap védelméről. • Mi lesz a szombatokkal? — Szombati ügyelet eddig szerény eredményeket hozott. Egyrészt azért, mert kevesen jöttek, másrészt . azért, mert csak egyvalaki volt bent," aki nem tudott mindent elintézni. Most viszont minden ágazatból egy-egy szakember áll az ügyfelek rendelkezésére. Ez nálunk menni fog, de kisebb apparátusoknál kivihetetlennek tűnik, hiszen például néhol csak egy műszaki előadó van. Ha szombaton ügyelne, akkor a hét valamelyik napján hiányzanak. Lehet, hogy nagyobb lenne a veszteség, mint a nyereség. Mi azt szeretnénk, hogy ez az ágazati ügyelet csak május 1. és szeptember 30. között legyén érvényben. Ezzel az üdülők kedvére tennénk, míg az őslakosok hétfőnként is intézhetik a dolgaikat. • A kereskedelem, a szolgáltatás is csatlakozik? — A fővároshoz hasonlóan Ráckevén is a csütörtök lesz a bevásárlónap. Az élelmiszerboltok eddig is nyújtott műszakban dolgoztak, ezekhez csatlakoznak a háztartási, az iparcikk és a ruházati üzletek. A Patyolat-fiók már egy hónapja áttért, este nyolcig várja az ügyfeleket. De szó szerint várja, mert ez idő alatt csupán egy ember tévedt be az üzletbe 6 óra után. Persze, még kevesen tudnak erről a lehetőségről. Tervezzük azt is, hogy a KIOSZ- szal közösen felhívást intézünk a kiskereskedőkhöz: társuljanak ők is. • Szóval a tanácson, az intézményeken nem tog múlni a munkaidő védelme? — így igaz. Eddig is próbálkoztunk azzal, hogy az idézéseket, meghívásokat a hosszított ügyfélfogadás idejére programoztuk. Most pedig megtesszük azt, hogy a július 1-jéig kialakuló rendről írásban tájékoztatjuk a környékbeli munkahelyek vezetőit, akik ennek birtokában eleiét vehetik az indokolatlan hiányzásoknak. Kövess László S végre nemcsak beszélünk erről, hanem történik is vala mi: a helyi tanácsok július 1-ig térhetnek át az ügyfélfogadási rendre. Stáhly István vb-titkártól tudakozódtunk Ráckevén az előkészületekről. • A jelenlegi rend szerint csak munkaidőben, vagy azon túl is felkeresheti az ügyfél a tanácsot? — Szerdánként eddig is hosszított ügyfélfogadást tartunk, vagyis az általános munkaidő lejárta után is várjuk az állampolgárokat. Csak úgy, mint szombat délelőttönként. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Ennek talán az is az oka, hogy kevesen tudnak erről, de az is lehet, hogy kényelmesebb délelőtt, vagy kora délután intézni az ügyeket. Főleg ha a főnök megértő... Az is bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes településeken más és más időpontokban lehet felkeresni a hivatalokat. Július 1-től azonban egységes rend lép életbe a megyei intézményeknél. Mindenütt hétfőn lesz az igazgatási nap. Ráckevén ekkor nemcsak a tanács, hanem az OTP, a posta, az Állami Biztosító, a takarék- szövetkezet, a rendőrség és a bíróság is nyújtott műszakban fogadja az ügyfeleket. • Hogyan birja ezt az általá- ban túlterheltnek minősített tanácsi apparátus? — Ügy szervezzük meg a dolgot, hogy hétfőnként csak a fél apparátus lesz bent, hetente váltják egymást. Ezzel nem csökken a félfogadás értéke, hiszen például szabadság, vagy más akadályoztatás esetén eddig is tudták helyettesíteni egymást. Ez a megoldás azért is kézenfekvő, mert a túlóra miatti csúsztatást másként nem tudnánk úgy kiadni, hogy az ne menjen az ügyfélfogadás rovására a többi napon. Dolgozóinkról egyébként úgy gondoskodunk, hogy óvodában, iskolában vigyázzanak majd a gyerekekre addig, míg ők dolgoznak.
