Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
198S. JUNTOS 10., KEDD Követendő példa lehet Szabadidő és közművelődés Nem könnyű bármit is tenni a közösségek érdeklődésének felkeltéséért. Egyfelől azért, mert minden program, minden eszköz súlyos pénzekbe kerül. Teljesen mindegy, hogy a művelődési szakember milyen profilt igyekszik kialakítani: az egyszemélyes előadóestek éppen olyan sokba kerülnek, mint egy játékterem létrehozása, a fenntartási költségekről nem is beszélve. A téli tüzelő beszerzése, • vagy egy kazán megjavítása valóságos gazdasági csődöt jelent némely intézményben. Ráadásul a megváltozott életszínvonal egészen furcsa helyzetbe hozta a kisebb intézményeket, amelyeknek a technikai felszereltsége nem üti meg egy legényszoba lehetőségeit. Nincsenek elkényeztetve Az üzenni klubok helyzete sem könnyebb, bár a szakszervezeti intézmények anyagi szempontból jobban állnak. Többnyire van annyi pénzük, amelyből. ki tudják fizetni egv-egy program, vagy néhány szükséges felszerelés árát. Sok helyütt ennél is bővebbek az anyagi lehetőségek, csak éppen rosszul sáfárkodnak a javakkal. Persze, örülnünk kell, hogy némely gyárban, szövetkezetben bátrabban tervezhetnek. Mégsem helyeselhetjük azt a gyakori megoldást, amely szerint a művelődésre szánt 50—100 ezer forintokat nyaralásra költik! A Pemü solymári vállalata jó példával rukkolt ki. Szabadidős klubjuk az év első hónapjaiban jelentkezett először a programijaival. Lássuk, hogy mi és hogyan történt ebben a közösségben? A hatvan embert befogadó helyiség adott volt. A szépen, ízlésesen kiképzett, alkalmi büfével kiegészített, zajmentes klubszobájuk éppen úgy alkalmas kiállítások rendezésére, mint diszkóra, vagy fórumjellegű összejövetelekre. Technikai felszerelésük kitűnő. A hozzáértéssel összeválogatott magnók. lemezjátszók, erősítő- és keverőberendezések kifogástalan hangminőséget biztosítanak szabadtéren is. (Egyik megyei művelődési házunk 350 ezer forintért vásárolt, illetve beszerelt technikája a felét sem tudja.) Pénzből nekik is kevés van. Hasra ütés helyett Nem markoltak nagyot, amikor egyszerű beszélgetések meghirdetésével csalogatták a gyár dolgozóit és a lakótelepen élőket a klubjukba. Dr. Czeizel Endre, majd Szilágyi János látogatta meg a közösséget. legutóbb pedig Molnár Margit segédkezett a főzőcske, de kondérban elnevezésű, szabadtéri rendezvényükön. Gyanítom, nem is az a lényeges kérdés, hogy mit csinálnak, kiket hívnak meg, hiszen bármilyen programot szerveznének, megfelelő reklámmal kicsikarhatnák a mérhető érdeklődést. A hogyan?, kérdése izgalmasabbnak tűnik. Végül is mi történik ebben a szabadidőklubban? Néhány ember beszélget egy többé-kevésibé közismert . személlyel, máskor pedig körül- állnak nyolc-tíz kondért, hogy rádöbbentsék az avatatlan szemlélőt az ahány szakács, annyiféle gulyás igazságára. . Hol itt a közművelődési folyamat? Ha a kötetlen együttléteket értékelni akarjuk, mindenképpen abból kell kiindulnunk, hogy a művelődési szokásaink alaposan megváltoztak, mint ahogy az életmódunk is átalakult az elmúlt évtizedben — mégpedig alaposan! Nem egy művelődési'házKészülő produkciók A képernyőn latjuk A magyar színháztörténet két, nemrég elhunyt egyéniségére emlékező összeállítások, valamint külföldi szerzők műveiből készült tévéváltozatok forgatása kezdődik meg a televízió és a Mafilm műhelyeiben. A’televízió szórakozástörténeti sorozatának részeként Békeffy István-est kerül felvételre. A több tucat hazai és külföldi film, színpadi vígjáték, kabarétréfa és számos operett-librettó szerzőjének legjellegzetesebb műveiből készült összeállításban a régi jóbarát és társszerző, Kellér Dezső mesél az író pályájáról, s eleveníti fel Békeffy sokoldalú' egyéniségét. A Békeffy és társa című produkció rendezője Kalmár András. Bilicsi Tivadar születésének 85. évfordulója alkalmából összeállítás idézi fel a népszerű színművész életét, alakításait. A műsorban megszólalnak egykori partnerek, barátok, fiatal kollégák, s olyan művészek, akik ma játsszák az ő szerepeit. Lián O’ Flaherty, a hazánkban kevéssé ismert. ír szerző fordulatos regénye nyomán készül Az aranyláz című tévéfilm. A kisváros vezető személyiségei a dúsgazdag bankár fiatal feleséget hoz a nagyvárosból : a nő személyisége felkavarja környezetének életét. A kiélezett helyzetekre épülő izgalmas cselekmény főbb szerepeit Cserhalmi György, Udvaros Dorottya és Jordán Tamás alakítja, a rendező Horváth Z. Gergely. Huszti Péter rendezésében készül Louis Verneuil írásából a Lamberthier úr című tévé- film. A kétszemélyes játékban, a könnyed, szórakoztató .krimitörténetben egy fiatal házaspár életét rejtélyes telefonáló zavarja meg. A darab szereplői: Piros Ildikó és Lukács Sándor. Dumas világhírű művét, a Kaméliás hölgyet Siikora János rendezi képernyőre. A történet többek között Eszenyi Enikő, Mertz Tibor, Sinkó László és Martin Márta alakításában elevenedik meg, a dramaturg: Zahora Mária. igazgatót ismerek, akik minduntalan keseregnek, mondván, hogy szervezhetek akármit, semmi nem érdekli az embereket. Jóllehet, csak az történt, hogy egy előre elkészített tervezet — hasra ütve kitalált TIT-előadás, bál, levegőből vett szak-köri elképzelés — nem jött be ... Vagyis kiderült a megvalósítás során, hogy a tervező ízlése nem egyezik a vonzáskörzetben élőkével. A programok évtizedek óta változatlan levezetési módja adia a másik problémát. Ma már nem szívesen -ülünk be egy széksorba, hogy bámuljuk a katedrát, ahol az előadó előad. Jobban szeretjük a beszélgetést, főként azért, mert merünk is. tudunk is kérdezni! Emlékszem dr. Czeizel Endre aggodalmaskodott a solymári találkozója előtt, mondván, hogy jó-jó, de ki fog kérdezni? Annál kellemesebb volt a meglepetés... Színesedő' folytatás Mindezeket azért jegyeztem le. mert a fölsoroltak a leggyakoribb hibák, amelyeket a Pemü klubjában szerencsésen elkerültek. Ezek az apróságok, azt a folyamatot is jellemezhetik. amelyet a szakemberek a kultúra demokratizálódásának neveznek, és amelyek — véleményem szerint — a székek és az asztalok helyes elrendezésével kezdődnek. Még változatosabb együttléteket terveznek az őszi évadra. Lehetőség kínálkozik például arra, hogy olyan fórumokat tervezzenek, amelyeken egy-agy szakemberrel, akár a vállalat vezetőivel beszélgessenek a termelékenységről, a szociális juttatásokról és bármiről, ami a dolgozókat érdekli!... Sikeres kezdeményezés.. első néhány hónapját követhetjük nyomon tehát, amelynek a folytatása várhatóan színesedik majd. Idetartozó eredménynek vélem, hogy már állnak a Pemü sportcsarnokának a falai is; újabb bizonyítéka annak, hogy a vállalat a dolgozókkal való kapcsolatát nem napi nyolc órára tervezi, hanem a szabadidő hasznos eltöltéséhez- is konkrét segítséget nyújt. Szilas Zoltán Szóbeli érettségi Megkezdődött a megméretés Ünneplőbe öltözött, szorongó fiatalok siettek tegnap reggel az országban mindenütt a középiskolákba. Megkezdődött a szóbeli érettségi. Így volt ez szűkebb pátriánk harminc középfokú oktatási intézményének kilencvennégy negyedikes osztályában is, ahonnan több mint két és fél ezren kezdték el hétfőn a szóbeli vizsgákat, magyar nyelv- és irodalomból. Felvételünk az érdi gimnáziumban készült, ahol százan mérettek meg ezen a verőfényes hétfőn. (Hancsovszki János felvétele) Somogyi József kitüntetése A Népköztársaság Elnöld Tanácsa Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektorának, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének művészi és művészet- pedagógiai munkássága, valamint társadalmi tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjl kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Köpeezi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese. Múzeumba kerülnek Liszt-relikviák Űjabb eredeti kéziratokkal bővült a Liszt-Hagyaték: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola a londoni Sotheby's aukcióján megvásárolt két levelet, amelyet Liszt Ferenc írt nagybátyjának. Liszt Eduard- nak és egy olyan levelet, amelyet Augusz Antal báró, Liszt Ferenc egyik leghűségesebb magyar barátja írt ugyancsak a nagybátynak, benne a zenei kiválóságra vonatkozó közlésekkel. Az értékes, eddig ismeretlen dokumentumok Liszt Eduard hagyatékából valók, e hagyat él? jelentős, részéhez a főiskola Liszt-gyűjteménye már korábban, az 1960-as esztendők közepén, a végrendeleti eljárás során hozzájutott. A most megszerzett levelek együtt kapnak helyet a szeptemberben megnyíló Liszt Ferenc Emlékmúzeumban. Ismeretterjesztés anyanyelven Néprajz és hagyományápolás Pest megye hatvannyolc településén, ha anyanyelvről esik szó, akkor e szóval nem a magyar nyelvet illetik. Hétnyolc százaléknyi nemzetiség él itt, délszláv, német vagy szlovák nyelven folyik a családi eszmecsere, a szomszéddal a beszélgetés, temészeter sen a magyar mellett. Az igazsághoz tartozik, hogy sokan fel sem fogják, milyen kincs R A DIÓFIGYELŐ! A KOLLÉGIUMOKRÓL. Sokan vannak, akik fiatal életüknek több évét kollégiumokban töltötték. Van közöttük egykori Eötvös-kollégista; az intézmény szerepe, a magyar szellemi élet sok kiválóságának nevelésében ma már nem vitatható, mint ahogy a népi kollégiumok jelentőségét sem lehet a múló idő során sem elperelni. Igaz, az utóbbiak törekvései — az ötvenes évek elején kibontakozó politikai légkörben — idő előtt szárnyszegetten a porba hulltak, ám mégis az ezekben a közösségekben induló fiatalok számára egész életükre hatással voltak. Már korán gyökeret vert bennük a felelősség önmagukért és a közösségért, a választott hivatás tiszta szívű szolgálata, az elkötelezettség a népért, d szocializmus eszméiért. Bevallom, némiképp meglepett, amikor a Tanakodó legutóbbi műsorában, mely a jelenlegi kollégiumi nevelést választotta témaként, minderről. még utalás formájában sem esett szó. Még akkor is, ha — a maga nemében sok érdekességet tartalmazó műsorban — a szakközépiskolás, a szakmunkásképzős és közép- iskolás kollégiumok kerültek terítékre. Számomra például kézenfekvő lett volna, amikor a résztvevők — Ákos János, a József Attila kollégium igazgatója, dr. Keczel tamás, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője és Zeke Gyula pedagógiai felügyelő — a diákönkormányzat mai állapotát firtatta. A beszélgetésből kiderült, hogy nagyon sok az ellentmondás. Sok helyen nem tudnák megszabadulni a formalitások nyűgétől, csak jelentéktelen szerepet töltenek be. Más helyütt amellett kardoskodnak, hogy a közösségi élet rendjét fellazítsák. Így például: ne legyen este tízkor lárrfpaoltás, növeljék meg a délutáni szabadidőt. Kár, hogy mindezzel nem szembesítették a népi kollégiumok ösztönösen szerveződött diákönkormányzatát. Ebben az emberi szépre és jóra szövetkezett munkás-paraszt fiatalok legjobbjai lehetőleg mindent a tanulás, az egymás segítésének és szellemi fölemelkedésének érdekei alá rendeltek. És aki ezt nem vállalta, azt maguk zárták ki saraikból. MEGÉRTEM, hogy most mások a körülmények. A kollégiumoknak — különösen a szakközépiskoláusok és szakmunkások képzése terén — vállalni kell a hátrányos helyzetből induló, a nehéz otthoni körülmények közül érkező tanuló diákok felkarolását is. Nem tűzheti ki célul mindegyik kollégium az úgynevezett elitképzést. Ennek ellenére mégis előbbre kellene lépni néhány ilyen intézménynél. Annak érdekében, hogy a szakmai színvonalat magasabbra emeljék. Hiszen jelenlegi gazdasági gondjaink egy jelentős része abból fakad, hogy sok a félig kész szakember. Bizonyítványnyal a zsebében nem ismeri foglalkozásának sokszor az elemi fogásait sem. Néhány éve egy autószerelő iskola pedagógusa mondotta el, hogy a náluk végzett fiatalok többsége a gyárba, üzembe kikerülve nem üti meg a kellő mértéket és bizony évek kellenek, amíg a hiányzó ismereteket a gyakorlatban pótolja. Természetesen akkor, ha egyáltalán kedve van ellesnie környezetétől — tette hozzá. Sajnos, az említett beszélgetésben az utóbbi teljesen elsikkadt. Véleményem szerint, a kollégiumnak meghatározó szerepe lehet a szakma megszerettetésében, a jól végzett munka örömének elültetésében. Sokat írtunk arról, hogy tizennégy éves korban a pályaválasztást sok esetlegesség is befolyásolja. Csak később derül ki, hogy ez a döntés párosul-e hivatástudattal is. Ennek megítélése, segítése, adott esetben kiszűrése a kollégium feladata lenne. Ebből a szempontból nemcsak a diákok és a nevelők, hanem a nevelők és az iskolai tanárok közti kapcsolatot is szorosabbra kéne fűzni. A György Gábor vezette műsorból azonban kitetszett, hogy mennyi súly nehezedik a nevelőtanárok vállára. A közelmúlt évek alatt újjászülető pedagógia' életünkben — annak részeként — reméljük megtaláljuk a megoldás kulcsát ennek is. Sz. E. rejlik ebben, milyen ajándék ez. Hasonlíthatnánk gyémánthoz, amely gondosan csiszolva lesz egyre értékesebb. © A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete jó ideje saját berkein belül éleszti, csiholja a nemzetiségi anyanyelvi ismeretterjesztést. Legutóbb ankétet szerveztek, amelyen a szlovák nemzetiségi ismeret- terjesztés kérdéséről, az időszerű feladatokról került szó. A tanácskozáson részt vett dr. Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. A megyei adatokat a témakörrel kapcsolatban Jónás Zoltán, a TIT Pest megyei titkára ismertette. Az országos elnökség mellett megalakult már, s jó ideje működik a nemzetiségi tanács, melynek feladatai szervesen kapcsolódnak a TIT XIII. kongresszuson elhangzottakból adódó társulati feladatokhoz. Pest megyében a nemzetiség lakta vidék a budaörsi, a ráckevei, a dabasi, a váci és a gödöllői körzet, ám Dél-Pest megyében is él Al- bertirsán a szlovák, Cegléd- bercelen a német szó, ha nem is jellemzően nemzetiségi települések. Van olyan község, ahol már az óvodás korban két nyelven folyik a foglalkozás, és a gyerek pöttöm korától szülei, pedagógusai segítségével ügyesen tanul.' Van, ahol a nemzetiségi nyelv már csak az idősebb korosztályúak kommunikálására való. © A TIT szorgalmazza, hogy a nemzetiségi településeken az ismeretterjesztés, a közművelődés az adott nemzetiség nyelvén szóljon — nemcsak az előadás, hanem a hozzászólás, a vita is. Jó gyakorlata alakult ki ennek — hogy csak néhányat említsünk — a váci körzetben Vácrátótcm, Sződön, Pilisszentkereszten, Pilisszántón, Púspökhatvanban, Csőváron, Ácsán, Galgagyörkön. A szlovák nyelvterületen tapasztalni az érdeklődést a nemzetiségi politika, a nyelv és irodalom iránt. Kiterjed a figyelem a néprajzkutatásra, hagyományok őrzésére és gyűjtésére. Lelkes segítők a pedagógusok, a kicsinyekkel foglalkozó óvónők. Szeretnék, ha soraikhoz csatlakoznának fizikai dolgozók és az értelmiség más rétegei is. Köztük azok, akik végzettséget, szakmájukban gyakorlatot külhonban szereztek, például a szomszéd Csehszlovákia oktatási intézményeiben, vagy üzemeiben, gazdaságaiban. Dr. Alt Gyula az ankéten felszólalva elmondta: az országban, több megyében nemzetiségi bizottság alakult már. Pest megye különleges helyzetben van, itt a bizottság munkáját a Hazafias Népfront támogatja, külön figyelemmel. A megyében a TIT-munka szerves réssé a nemzetiségi ismeretterjesztés, amelyet fontos politikai feladatának tekint a megyei elnökség. A jövőre nézve jó lenne, ha az aktivitás ebben a feladatkörben jó példákra alapozottan kiteljesedne, kiszélesedne. <D Itt, ebben számítani lehetne például a KlSZ-korosztályúakra, sőt, be lehetne vonni az idősebbeket is. Nemzetiségi anyanyelvi ismeretterjesztés folyhatna például adott településeken az öregek napközijében, nyelvoktatást kezdeményezhetnek a művelődési házak ebből is, a világnyelvek mellé. Mint az ankéton elhangzott, Pilisszentkereszten az ősszel kezdődő tanévben, az általános iskola első osztályában megindul a kétnyelvű oktatás, először egy-két, később' több tantárgyban. E. K.
