Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

19S6. JCNIUS 10., KEDD A vállalkozások korát éljük. Az sem ritka már, hogy a küzművelö­dési intézmények különböző szolgáltatásokból származó bevétellel pró­bálják kipótolni szűkös költségvetésüket. Szentendrén a megyei művelődési központ és könyvtár azonban eddig egyedülálló vállalko­zásba fogott. Igaz, nem a haszonszerzés, hanem sokkal inkább a kényszer motiválta őket. A város egykori művelődési központjában sokáig a szakmunkásképző iskola működött. Az új gimnázium elké­szültével azonban megfelelőbb helyre költözhettek az ipari tanulók. Ismét fölszabadult tehát a patinás Duna-parti épület. Hasznosítására számtalan ötlet született, többek között, hogy bérbe kellene adni, mi­vel így ráfordítás nélkül hozna némi hasznot. A PMKK dolgozói azonbap szívesebben vették volna, ha az épületnek megmarad az ifjúsági centrum jellege. Más­részt a művelődési központ helyszűkében szenved, szük­sége van minden talpalatnyi területre. így született és való­sult meg az ötlet, amiről Han­gái László, a PMKK művé­szeti osztályának vezetője, a vállalkozás menedzsere beszél. — Alapvető célunk az'volt, hogy a házban működő 30-35 szakkörnek, kiscsoportnak ál­landó helyet adjunk. Az örö­költ — pontosabban vissza­kapott — épületet azonban fel kellett újítani. Erre a ház­nak egyetlen fillérje sem volt. A segítség már akkor meg­érkezett, amikor még nem is tudtuk pontosan, mit kezdünk a villával': a honvédség egyik környékbeli alakulatának KISZ-tagjai ajánlottak föl tár­sadalmi munkát. Időközben megszületett a döntés, hogy a nyári szezonban diákszálló­ként üzemeltetjük a házat, ősz­től tavaszig pedig a csoport­jainknak ad majd otthont. Itt kapcsolódtak be a dolog­ba a PMKK KlSZ-alapszerve- zetének tagjai. A KISZ KB- val Szarvas Ritái vette fel a kapcsolatot. — Néhány éve a KISZ KB építőtábori jelleggel üzemel­tet olcsó diákszállókat az or­szágban, elsősorban iskolák­ban és kollégiumokban. Eh­hez a szállodalánchoz kíván­tunk csatlakozni mi is. A fel­újításhoz kaptunk százezer fo­rint kölcsönt, amit a bevétel­ből fizetünk majd vissza. A ház KISZ-tagjai vállalták az üze­meltetést a gyakorlatukat itt töltő kereskedelmi és vendég­látó ipari főiskolásokkal közö­sen. A diákszálló elkészült. Az épületben egyszerre hetvenen kaphatnak szállást. Az árak valóban diákpénztárcához sza­bottak. A diákigazolvánnyal rendelkező fiatalok 40, az is­kolapadból már kinőtt KISZ- korosztályúak 50, a külföl­di diákok pedig 80 forintért tölthetnek itt egy éjszakát. A szálló május 31-től augusz­tus 31-ig várja a vendégeket. kodő kereskedelmi feszültsé­gek felszámolásához nyújtott / segítséget, valamennyi érde­keit közreműködésére építve. Biztató, hogy az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága is megtárgyalta már a kiste­lepülések kereskedelmi alap­ellátásának gondjait és új megoldásokat sürgetett a ja­vítás érdekében. A folyamatos munka része az, hogy a lakossággal elfo­gadtassák: a nagyobb beru­házások csak nagyobb össze­fogással, lakossági áldozat- vállalással lehetségesek. Pest megye számos területén ma is gond az egészséges ivóvíz biztosítása. Az elöljáróságok megválasztásuk óta több tele­pülésen szerveztek vízügyi társulást. Tették ezt a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás vál­lalásán felül is. Egyre gyako­ribb jelenség, hogy a külön­böző infrastrukturális igé­nyek minimális kielégítésére a társulásos formát választ­ják elöljáróságainkon is. Az elöljáróságók településük ér­dekében önállóan kezdemé­nyeznek. Megfelelő összefo­gással, ésszerű, új gyakorlat­tal például a raktárak de­centralizálásával, a helyi fej­lesztési tervek összehangolá­sával — az anyagi igények növelése nélkül is megoldha­tók egyes feladatok. A tele­pülés lakosságát érintő több, kérdésben az elöljáróságok döntési jogosultsággal ren­delkeznek. Ez a hatáskör bő­víthető minden olyan ható­sági ügyben; amelyben meg­egyezésre van kilátás a szembenálló felek között, vagy a helyi ismeretek alap­ján már első fokon igazságos döntésre van lehetőség. Messzemenő következteté­sekre az eltelt időszak ta­pasztalatai még nem alkal­masak. Arra a megállapításra azonban igen, hogy a mai elöljáróságok sem hatáskör, sem feladatellátás tekinteté­ben, messze nem azono­saké tanácstagok megalaku­lása előtt működő elöljárósá­gokkal. Az elöljáróságok ed­digi működése alapján a közvéleményben egyre job­ban megerősödött az a felfo­gás, hogy a társközségek la­kóinak igazi érdekképvisele­ti és önkormányzati szervei a mai elöljáróságok, amelyek megyénkben nemcsak alapve­tő feladataik ellátására alkal­masak, hanem biztosítékai is egyben a fejlődésnek a gaz­dasági, társadalmi, s nem utolsósorban politikai téren egyaránt. Helyszíni tájékozó­dásunknak egyik jelentős ele­me ez a konkrét valóság, amely már túljutott a kezdet okozta nehézségeken. Bátorítani kell tehát elöl­járóságainkat újabb kezde­ményezésekre, a lakossággal, a politikai, gazdasági és tár­sadalmi szervekkel való még összehangoltabb tevékeny­ségre, a már idejét múlt gya­korlatok, munkamódszerek megváltoztatására. Működé­süket kísérő felfokozott ér­deklődés fenntartására csak így lesz lehetőségük. A la­kóhelyért érzett felelősség csak ezen az úton érvénye­sülhet. ARANY ISTVÄN, a Hatósági és Igazgatás-kor­szerűsítési Kollégium elnöke. A vállalkozás — 70 százalékos kihasználtságot véve alapul — mintegy 130 ezer forint nye­reséget hozhat egy «zezonban. Ennek fele az első években a KISZ KB-t illeti a kölcsön törlesztésének fejében. A fenn­maradó összeg még mindig fedezi a ház téli fenntartási költségeit. A diákszálló kitatarozva, egyszerűen berendezve már fogadja a csoportokat. A PMKK fiataljainak most már csak azért kell izgulniuk, hogy legyen elég vendég, de amíg idáig jutottak, volt gondjuk bőven. — Gyakorlatilag nulláról indultunk — mondja Hangai László. — Az alapot a KISZ KB százezer forintja jelentet­te és a katonák felajánlása, de meg - kellett vásárolni a rengeteg anyagot és a beren­dezés egy részét is. A hiányzó összeget a ház költségvetésé­ből kellett kipótolni. A Izato- nák munkája nélkül azonban semmire sem jutottunk vol­na: a fiatalok Durkó Imre ti­zedes, KISZ-titkár vezetésé­vel — számításaink szerint — félmillió forint értékű társa­dalmi munkát végeztet A szálló történetét hallgatva kétségtelen, hogy egyszerűbb lett volna bérbeadni a házat jó pénzért, de vitathatatlan az is, hogy a választott meg­oldás a jobb. Több okból is. Egyrészt a ház csoportjai úgy jutottak otthonhoz, hogy an­nak kialakítása és fenntartása végül is nem kerül pénzbe, hiszen a nyári három hó­napban megtermeli- ezeket a költségeket. ' Másrészt Szent­endre, a Dunakanyar egy olyan szálláshellyel gazdagodott, ami nagyon hiányzik az idegen- forgalom palettájáról. Az új diákhotel — ha méretei miatt szerény mértékben is — a diákturizmus lehetőségeit bő­víti. M. N. P. A cím fölötti képen: Az 1920- ban épült villa felújítva várja a szállóvendégeket Az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja tegnap tartotta ülését a megyei tanács budapesti szék­helyen, Keltái Imrének, a CEMÜ vezérigazgatójának, a csoport elnökének vezetésével. Az ülésen jelen volt és felszólalt Gáspár Sándor (országos listán megválasz­tott képviselő), az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke, valamint Krasznai Lajos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. A napirend az Országgyűlés nyári ülésszakának előkészíté­se volt. A témával kapcsola­tos vitában (a hozzászólások sorrendjében) részt vettek: dr. Berdár Béla, a Pilisi Parkerdőgazdaság főigazgatója (Pest m. 25. vk.), Kovács László, a DKV műszakvezető­je (Pest m. 20. vk.), dr. Var­ga János, a Monori Állami Gazdaság főállatorvosa (Pest m. 11. vk.), dr. Fodor István, a Hunniahibrid Broilerterme- lési Rendszer igazgatója (Pest m. 15. vk.), Viola Károly, az MN polgári alkalmazottja, műszaki előadó (Pest m. 14. vk.), Polgárdi József, a Nyu- gat-Pést Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója (Pest m. 17. vk.), Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke (Pest m. 29. vk.), dr. Mondok Pál. a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke (Pest m. 26. vk.), dr. Vona Ferenc rác­kevei körzeti állatorvos (Pest m. 16. vk.), dr. Cselőtei László, a GATE tanszékveze­tő egyetemi tanára (Pest m. 2. vk.). Fékezni a romlást Az Országgyűlés ' település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága hétfőn Straub F. Brúnó akadémikus elnökleté­vel ülést tartott a Parlament­ben. Az ülésen — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a tes­tület elsőként az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal 1985. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról tárgyalt. Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke az írásos előterjesztéshez fű­zött szóbeli kiegészítésében el­mondta, hogy hazánk környe­zeti állapota a tavalyi intéz­kedések és az elért eredmé­nyek ellenére sem alakult kedvezően, ezért a környezét- védelmi problémák megoldá­sában határozottabb előrelé­pésre van szükség. Reális cél­ként azonban egyelőre csak a környezet romlásának fékezé­se tűzhető ki. A képviselők ezután az Or­szágos Vízügyi Hivatal és az OKTH előterjesztése alapján megvitatták a települések víz­ellátásának és szennyvízelveze­tésének, valamint a szenny­víziszap ártalmatlanításának helyzetét és annak környezeti hatásait. Kovács Antal állam­titkár, az OVH elnöke vitain­dítójában elmondta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban alapvető feladat a települések közműves vízellátásának fej­lesztése, a vízkészletek minő­ségének védelme, s ezzel kap­csolatban a szennyvíztisztító hálózat bővítése, valamint a közcsatorna-építés. i Jelentős változás azonban csak a VIII. ötéves tervidőszak alatt vár­ható, Addig is öt év alatt újabb 600 ezer lakos jut ve­zetékes ivóvízhez, s a vízve­zeték-hálózatba kapcsolt laká­sok száma 406 ezerrel növek­szik. Az államtitkár kiemelte, hogy várhatóan mérséklődnek a meglévő feszültségek a szennyvízelvezetés és a -tisz­títás területén. Helyszíni szemle A bizottság tagjai jelentést hallgattak meg a Békés köz­pontján áthaladó élővíz­csatorna szennyvizének hatá­sáról és a megtett intézkedé­sekről, valamint a Dunántúli- Középhegységben végzett bá­nyamunka környezeti hatásait felmérő vizsgálatok eredmé­nyeiről. Straub F. Bruno el­mondta, hogy Balogh László békési országgyűlési képvise­lő kérésére a bizottság a helyszínen tájékozódott a csa­torna szennyezettségéről. A mezőgazdasági öntözésre ma már alkalmatlan csatorna kot­rása jövőre kezdődik meg. A helyzeten javít majd a nyá­ron Békéscsabán üzembe he­lyezendő biológiai szennyvíz- tisztító telep is. A Dunántúli- Középhegységben végzett vizs­gálat eredményeit Üjvári Sándor, az országgyűlési bi­zottság titkára ismertette. A vitában felszólalók közül L otz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) kiemelte, hogy a környezetvédelemnek társadalmi üggyé kell válnia. A nevelési, illetve a propa­gandamunka fontosságát húz­ta alá Vida Miklós (Budapest) is, amikor pontosabb, napra­készebb játékoztatást kért környezetvédelmi ügyekben. Györffy László (Vas megye) elmondta, hogy a vízellátási gondok ma főképp a falva­kat, kistelepüléseket _ érintik. Az ezzel kapcsolatos' terheket azonban nem mindenki tudja vállalni. Király Zoltán (Csongrád megye) is soknak tartcíta az egyéni áldozatvál­lalás mértékét, a mintegy 60 százalékos lakossági hozzájá­rulást. Véleménye szerint a szennyvíztermelő üzemeket az eddigi bírságolás helyett in­kább adóalapcsökkentő ked­vezményekkel kellene érdekel­tebbé tenni. Megfontolásra ajánlotta, hogy azok, akik je­lentős anyagiakkal járulnak hozzá a vízvezeték megépíté­séhez, részesülhessenek vízdíj- kedvezménybem. Farkas Lajos (Budapest) javasolta, hogy az önerős közműtársulások kúp­jának nagyobb állami támo­gatást. Annak mértéke ugyan­is jelenleg az 50 százalékot sem éri el. Felvetette, hogy a közműberuházásra vállalko­zókat nem kellene vagyon­adóval terhelni. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-pesti szenny­víztisztítómű első egysége el­készült, s egyes helyeken szennyezi a levegőt. Veszélyes hulladékok Straub F. Brúnó (országos lista) egy tanulmányra hivat­kozva elmondta: hazánk te­lepüléseinek jellege olyan, hogy csak 65 százaléka kap­csolható közcsatornára. A csa­tornázottságot házi beköté-r sekkel lehet növelni, ám az előrehaladást gátolja, hogy az építtetők a szennyvíztisztítás­ról nem mindig gondoskod­nak. A használatba adáskor kellene ellenőrizni, hogy az építtetők eleget tesznek-e a kötelezettségüknek. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes elmondta, hogy a veszélyes hulladékok kezelésére a VII. ötévé’ tervidőszakban több le­rakóhely épül. Aszódon az idén kezdenek hozzá, s Fejér megyében Vál és Vértesacsa, Baranyában pedig Garé és Bosta falu térségében létesí­tenek egyet-egyet. Ezeken kí­vül több ideiglenes lerakóhe­lyet is kialakítanak. Dorogon már épül az első, veszélyes hulladékokat ártalmatlanító égetőmű. Közgyűlésre készül a kamara Mérce: a gazdaság helyzete Az utolsó simítások Egyszerű, de valóban olcsó Erdősi Ágnes felvételei A Magyar Kereskedelmi Kamara június 21-én tartja VII. közgyűlését, ahol beszá­mol mintegy 1200 tagvállalata képviselői előtt az elmúlt öt esztendő munkájáról és meg­határozza a következő időszak feladatait. Az összejövetel elő­készítéséről tájékoztatta teg­nap a sajtó képviselőit Lőrin- cze Péter, az MKK főtitkára. Mint kifejtette, a szervezet 1981-ben megtartott közgyűlé­se óta feladatkörük jelentősen kibővült, státuszát és hatáskö­rét áz Elnöki Tanács 1985. évi törvényerejű rendelete alapvetően módosította és ki­szélesítette. A Magyar Keres­kedelmi Kamara társadalmi szervvé válását egyaránt in­dokolta a kamarai ’tevékenység folyamatos fejlődése és a gaz­dasági rendszer korszerűsíté­sének igénye is. A Kamara érdekképviseleti, érdekközvetí­tő és érdekegyeztető feladatai­nak ellátásában nemcsak a ka­marai tagokra támaszkodik, hanem szőrös kapcsolatot tart az államigazgatási szervekkel, amelyeknek partnerévé vált a gazdaságirányítási döntések előkészítésében. De együttmű­ködési megállapodásokat kö­töttek más érdekképviseleti szervekkel is; egyrészt, hogy megfelelően elhatárolódjanak feladataik. , másrészt viszont, hogy az érdekképviselet szem­pontjából máshol is érdekelt tagok számára (ipari, illetve mezőgazdasági termelőszövet­kezetek) olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek egyértel­műen a Kamara lehetőségei­ből, szerepéből következnek. A Kereskedelmi Kamara te­hát védi tagvállalatainak érde­keit, ám ez nem lehet függet­len a gazdaság összérdekeitöl. Például a veszteséges tevé­kenységek, vállalatok vissza­fejlesztésénél nem óhajt kerék­kötő lenni, ha az adott egysé­gek okkal kerültek a veszély­zónába. Az elkerülhetetlen lépéseket annál is inkább tá­mogatják. mert csakis így le­het felszámolni azt a gyakor­latot, amelyben a jók jövedel­mét csapolják meg a gyengék megsegítésére. Szólott egyebek mellett a főtitkár a Kamara szolgáltatásairól is, amelyek szintén fejlődtek és bővültek a beszámolási időszakban. Csak címszavakban néhány: kamarai fórumok, üzleti infor­mációszolgáltatás, jogi és ok­tatási szolgáltatások, piaci és kereskedelemtechnikai tanács­adás, ezenkívül speciális igé­nyek kielégítése. A Magyar Kereskedelmi Kamara területi bizottságai a helyi gazdálko­dók közötti érdekegyeztetés fórumai, amelyeknek fontos szerepük van az új export- árualanok feltárásában is. A Kereskedelmi Kamara VII. közgyűlésén nem csekély eredtpényről adhat számot, de munkájuk mércéje végső soron nem lehet más. mint a nép­gazdaság. a vállalatok helyze­te. S ez azt mutatja, van még teendő bőven számukra is. Nehezebb, de jobb Hoteltulajdonos művelődési ház A Pest megyei képviselőcsoport ülésén Gáspár Sándor Óvjuk a vízkészleteink minőségét Tanácskozott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom