Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

Hosszú távra Vita a koncepcióról A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xiii. Évfolyam, 123. szám iósr. május 21.. kedd Hiányzik az éltető víz A tavaszi három hétnek a fele Hozzáfogtak az első növedék kaszálásához Elkészült Gödöllő és von­záskörzete hosszú távra szó­ló terület- és településfej­lesztési koncepciójának ter­vezete, amelyet az elkövetke­ző hetekben számos fórumon vitatnak meg. Véleményezik a tervezetet a politikai tes­tületek. A városi párt-végre­hajtóbizottság már megtár­gyalta az anyagot, amit a pártbizottság elé terjesztenek. Ezt követően a vonzáskörzet településeinek tanácselnökei, párt- és népfronttitkárai, elöljárói mondhatják el vé­leményüket. Az első ilyen ta­nácskozást Aszódon tartják, május 27-én 14 órakor a ta­nácsházán. Itt a helybelieken kívül a domonyiak. az ikla- diak, a bagiak, hévízgyörkiek, galgahévíziek, kartaliak, vér­ségiek. galgamácsaiak. vác- egresiek, váckisújfaluiak fejt­hetik ki meglátásaikat. A következő napon, má­Aki gyakran utazik autó­busszal, tapasztalhatta, milyen sok gondot okoz a leszállást jelző kapcsoló időben történő megnyomása. A jármű felépí­téséből adódik, hogy a szóban forgó gomb elég magasan he­lyezkedik el a utasok feje fe­lett. Szerencsésnek mondhat­ja magát az, aki a zsúfoltság ellenére minden baj nélkül időben jelezhet a megálló előtt. Sokan vannak olyanok, akik ilyen vagy olyan ok miatt kénytelenek igénybe venni utastársaik segítségét. Az utazás zajában nemegy­szer előfordul, hogy az ilyen segítség csak a megálló elha­gyása után érkezik. Ez sok vitát szül a sofőr és az uta­sok között. A rövidebbét ál­talában az utóbbiak húzzák, így sokuk számára kénysze­rűen hosszabbra nyúlik az utazás. — Lehet-e segíteni a ba­jon? — .kérdeztem egyik nap Fekete András gépkocsiveze­tőt, aki éppen rövid pihenő­idejét töltötte az aszódi autó­busz-állomáson. — Mint az általam vezetett autóbuszon elhelyezett kis szerkezet is bizonyítja, van megoldás — válaszolta, majd hozzátette: — A fővárosban már megszokott dolog az, hogy a hátsó ajtók közelé­ben alacsonyra helyeznek el ilyen leszállást jelző kapcsoló­kat. Tudomásom szerint ná­M ár gyermekkoromban kez­dődtek a sportbeli élmé­nyek. láttam futókat, s labdát rúgó embereket. Az apám vitt ki a pályára, melynek szép tribünje, lelátója volt. A fa­építményt a dzsembori idején építették. Híres nagy meccsek voltak itt a 30-as években. A gödöllői járásban igen ke­mény csapatok szerepeltek, ezek között is a Rákos men­tiek, mint Rákosliget, Rákos­csaba, Rákoskeresztúr. Jó kö­tésű, szép szál legények rúg­ták, vágták a labdát, sodorták testükkel az ellenfeleket. S értették a. taktikai faultot. A szép számú közönség meg biz­tatta csapatát, szidta a bíró­kat, akik főleg a lesállásokat nem tudták jól megítélni. Az ellenfél játékosait pedig cikiz­ték. Egy-egy szép cselnél nagy volt az ováció. Élvezet volt nézni szögletrúgásoknál a ka­pusbravúrokat. Vagy a kirú­gásokat, melyek a félpályán is túlszálltak. A hátvédek kirú­gásai általában lassították a játékot (a maiak is húzzák így az időt még nagy meccseken is). Mint kölyök magam is ker­gettem a többszeletes bőrt. Tudtam értékelni a zöld gyep varázsát. A kilencven perc megfeszített iramát csak ke­mény edzéssel, szívós munká­val lehet tartani, bírni. A va­lamikori GIK — Gödöllői Ipa­ros Kör — csapata volt ami­kor vonattal kerékpárral, esetleg HÉV-en jutott el az el­lenfél pályájára. Fizikumuk napi tevékenységükből is szár­mazott. Volt köztük festö-má- zoló, asztalos, lakatos, késes­köszörűs, földműves, napszá­mos, kádár, péksegéd, vagy éppen kereskedő. A volt község több terüle­tén sokszor hangosak voltak jus 28-án a kerepestarcsai pártbizottság székházában az agglomeráció községeinek ve­zetői gyűlnek egybe, délelőtt 11 órakor. Ide a következő települések tartoznak: Csö­mör, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel. Kerepestarcsa. Ugyan­ezen a napon, délután 3 óra­kor a veresegyházi művelő­dési ház nagytermében Erdő­kertes, Dány, Isaszeg, Szada, Túra, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok és a helybeliek kép­viselői tanácskoznak. Május 29-én, délelőtt 9 órakor Gödöllőn ül össze a városkörnyéki koordinációs bizottság, az ő napirendjükön is a tervezet vitája szerepel; Majd következnek a városi tanács bizottságai, aztán a társadalmi szervezetek, a nép­front, a szakmaközi bizott­ság, a KISZ-bizottság, az MTESZ. lünk — a gödöllői főnökség­nél — ez az első jármű, amelyre alacsonyan helyezték el a leszállást jelző gombot. — Természetesen az ajtó feletti kis jelzőkészülék is megmaradt. A menetrendben előírt útvonalon rengeteg kis­diák jár ezzel a busszal isko­lába. Az alig egyhónapos üze­meltetés alatt ők is. én is igen kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk. Kicsik és nagyok számára sokkal egyértelműb­bé vált a leszállási szándék jelzése. A nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak is kap­kodás nélkül, kényelmesen kezelik a kapcsolót. Sajnos egy apró, bosszantó hibát meg kell említenem. Mivel az a kapcsoló a hátsó ajtó melletti oszlopra van felszerelve, fé­kezésekkor gyakran akaratla­nul is megmarkolják. Vezetők klubja A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság gödöllői szervezetének keretében mű­ködő igazgatók és elnökök klubja legközelebbi összejöve­telét a Laboratóriumi Törzs­állattenyésztő Közös Vállalat­nál tartja, június 2-án dél­után 2 órakor. Dr. Tőzsér Bé­la igazgató ismerteti a vállalat tevékenységét, eredményeit, terveit, majd kötetlen beszél­getés a vezetőket érdeklő gaz­Séták a városban Pályák és a grundok. Az emlékezők sze­rint az első labdarúgópálya a régi Vásár, a mai Munkácsy Mihály utcában volt. Később a nagyáliomás előtti térség­ben, a királyi váróterem előtt. Magam már az Erzsébet-par- kira emlékszem a 30-as évek elejéről. De akkor már meg­volt a gimnáziumi, a mai egye­temi sportpálya is. Mind a kettő ideális környezetben, fákkal körülvéve. Még két, ugyancsak szabványméretű pályára emlékszem, a besnyői- re, mely a mai olajkút, és a Besnyő vendéglő vasút felé eső oldalán volt. Sokat futot­tam kissé homokos talaján, nem mindenütt nőtte be a fű. A másik pedig fent volt a dombtetőn, a Damjanich utca fenti részén. Ez a pálya az OTI-üdülő fiataljaié volt. Itt szakmát tanuló munkásfiata­lok üdültek, s hangos éneklés­sel hívták fel magukra a fi­gyelmet, ha végigvonultak a község utcáin. Időnként kihív­ták a besnyői vagy királyte­lepi fiatalok verbuvált csapa­tát, s mérkőztünk ellenük. A felszabadulás után a lab­darúgás is igen nagy lendület­tel éledt újjá. Az iparoskor szervezte csapat már GSE né­ven szerepelt, majd ellenlá­basként megalakult a Barát­ság is. Folyt a rivalizálás Több kisebb. úgynevezett munkahelyi csapat is próbál­kozott. (Volt csapatuk a vas­utasoknak. a besnyői csemete­kert fiataljainak, majd az idetelepülő árammérőgyár­nak.) A GSE és a Barátság csa­Víz, víz, víz. Az is baj, ha sok van belőle, az is, ha ke­vés. Éltető elemünk káros hatásait mindkét formájában tapasztalhatjuk a Túrái Gal- gamenti Magyar—Kubai Ba­rátság Termelőszövetkezetben. A késői kitavaszodás, a mé­lyen fekvő területek belvizes- sége miatt csak májusban tud­ták befejezni a szántást, hi­szen addig még a Rába-trak- torok is elsüllyedtek a puha talajban. Most pedig már az aranyat érő esőre áhítoznak a kikelt növények. Tíznapos csúszás Kiss Lajos növénytermesz­tési főágazatvezető is minden mondatában a szárazságot említi, miközben egy kerékpár kilyukadt belső gumiját for­gatja a kezében. Nem lehet eldönteni, mi okoz neki na- gyobb gondot, az eső hiánya, vagy az, hogy nem mehet ki a határba ellenőrzésre a ja­víthatatlan gumi miatt. Jelenleg a búzaterületek ta­lajvizsgálata folyik, és a napraforgó, kukorica, borsó ültetéséért is meg kell ha­tározni, ki mennyi célpré­miumot érdemel. Aki rit­kán vagy sűrűn, esetleg sor- hiányosan vetett, azt bizony szigorúan bírálják el, észre­veszi majd a borítékon is. Eddig tíznaposnak becsülik a csúszást a munkák állásá­ban, ez a tavaszi három hét­nek már csak a fele. Az eredményért azonban hatal­mas erőfeszítéseket kellett tenniük. Az idő sürgetése, a napok, hetek haladása új kampányterv készítését hozta magával. Lehetőségeik sze­rint ide-oda küldték a mun­csapatok patai mellett egy harmadik csapat is színre lépett, eleinte Pest Megyei Dózsa néven, majd felvették a gödöllői ne­vet. Később az árammérőgyár több szakosztálya is részt kért Gödöllő sportéletében. így a labdarúgók is. E sorok írója és Fekete László szervezte meg a baráti kört a gyárban és hozták a labdarúgást szeretők forintjaikat, melyek a játék­ban kamatoztak. A Ganz lab­darúgóit Tiszai László edző irányította kezdetben, keze alatt sok gödöllői és környék­beli fiatal kapott játéklehető­séget. Volt a községnek egy idő­szaka, amikor a besnyői te­rületről igen sokan rúgták a labdát. Némelyikük még a Gö­döllői Dózsába is bekerült. Többen közülük az árammé­rőgyár dolgozói voltak, s van, aki ma is az. Akkoriban több éven át a gödöllőiek hozzászoktak a szép, ötletes, és sokszor bravúros já­tékhoz, a győzelmekhez. Majd a bomlás utáni időszak újabb sikereihez, de az azt követő lanyhulás éveiben sokan ki­ábrándultak a labdarúgásból. Később a városi kézbe került sportszakosztályok előrevetí­tették az újabb lehetőséget a felfelé íveléshez. S az mára beért. Üj, fiatal gárdája van Gödöllőnek, s most már fel­jebbjutó bajnokcsapata. De az ifjúságiak is elsők, s a serdü­lők is végezhetnek akár a harmadik helyen. Szántai Sándor kagépeket, összevontak, cso­portosítottak, netán elhagytak bizonyos műveleteket, mó­dosítottak a technológián. Csak a direkt A szétdarabolódott sorrend oka is a minden kihasználható percért való küzdés volt. Ez­zel elérték, hogy 1342 hektá­ron, részben repülőgéppel, el­végezték az őszi gabona gyomirtását, a tervezett két­száznégy hektáron elvetették a zöldborsót. A nagy olajtar­talmú napraforgó ültetése szintén megtörtént pár napos késéssel, ezerszáz hektáron a silókukorica is a földbe kerül a napokban. A belvíz és a kifagyás miatt százhuszonhét hektárral csök­kent az őszi kalászosok te­rülete. a hiányt magborsóval és szemes cirokkal pótolták. A tő- és a kalászszámlálás nagyon gyenge terméskilátást mutat, hiszen ősszel csak a most először alkalmazott, di­rekt formában vetett búza kelt ki. A többi, hagyomá­nyos módon, szántás után vetett egy sem. Rendkívül hiányzik a csa­padék. a talaj felső rétege teljesen ki van száradva. a növények szára húsz-harminc centiméterrel alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Minden jel szerint az aratást is ké­sőbb kezdhetik majd el. A nagy meleg kedvez a liszt­harmat terjedésének, a nö­vényegészségügyi vizsgálatok helyenként a fertőzés erő­södését mutatták ki. Sorol a borsó A napraforgó és a pioneer hibridkukorica-kultúrákban a takarékosság jegyében sor­vegyszerezést vezettek be. Az ültetéssel egyszerre kiszórt vegyszerrel a teljes permete­zés helyett a környezetvédel­mi szempontoknak is eleget tettek, csökkentették a nö­vényvédő szerek költségeit, valamint a most még drá­gábbnak számító időt. Ezek­nek a növényeknek is szük­ségük volna az esőre, hiszen a vegyszeres előkezelés is csak vízzel együtt fejtheti ki a kellő hatást. A munkagé­pek ismét a földeken vannak, megkezdődött a napraforgó és a kukorica kapálása a tizen­két soros John Deer trakto­rokkal. Egyetlen termény, az első növedék lucerna kaszálásához már hozzáfoghattak, hamaro­san rakhatják a kazlakat a szerződéses brigádok. A ha­gyományokhoz híven idén is készítenek lucernaszilázst a termelőszövetkezet szarvas- marháinak. Másik felhasznál­ható takarmányuk, a borsó is szépen sorol, virágzik, de az emberi szorgos munka, a művelés után már minden nö­vény az éltető csapadékot várja. Ma már közismert tény, hogy az állattartási szokások az elmúlt öt-tíz év. alatt nagyban megváltoztak. Előtér­be került a háztáji gazdasá­gokban a kisállattenyésztés, részben azért, mert a jövede­lem kiegészítésének egyik leg­kedvezőbb formája, részben hobbiból foglalkoznak aprójó­szággal az emberek. Az állategészségügy dolgo­zói a megmondhatói, hogy milyen gazdag, szinte kime­ríthetetlen a bistenyésztők, a hobbiból állatot tartók fan­táziája. mert megyénk kisgaz­daságaiban szinte minden előfordul a csincsillanyúltói a mosómedvéig. A hagyományos háziállatokról, a kutyák és macskák különböző fajtáiról nem is beszélve ... Azazhogy mégis beszéljünk a leghűségesebb négylábú ba­rátainkról, a kutyákról, még­pedig a rendelkezésünkre ál­ló megyei adatok tükrében. Pest megyében általában már­cius és április hónapokban bonyolítják le az ebek ve­szettség elleni védőoltásának akcióját. Az idén 151 ezer 801 ebet oltottak be az állatorvo­sok, hétezerrel többet, mint tavaly. Az eblétszám az el­múlt huszonöt év alatt a leg­magasabb a megyében. Az ebtartók egyre inkább igénylik a hatékony állator­voslást, kedvenceik rendszeres ellenőrzését, kezelését. Leg­alábbis azok, akik ragaszkod­Vers- és prózaírás Tollforgatók tábora SakcIJu u ismeretek Olvasótábort szervez tollfor- gatoknak a városi könyvtár július 23-a és augusztus 1-je között. Azokat várják, akik 10—14 évesek és szívesen ír­nak verseket, meseket, történe­teket, színdarabokat, újság­cikkeket, vagy kedvük lenne megpróbálni. A tíz nap alatt megismerkedhetnek a vers- és prózaírás fortélyaival. A tá­borban készült meséket, törté­neteket illusztrálni is fogják, a színdarabokat eljátszani, il­letőleg bábokkal megjeleníte­ni. Az újságírás rejtelmeivel ugyancsak megismerkedhetnek a résztvevők, tábori lapot szerkesztenek, amelyben a tíz nap történéseit összegezik. Az elképzelések szerint valame­lyik folyóirat szerkesztőségébe is ellátogatnak. A gyerekek­kel Kovács István népművelő, Kriszt György újságíró. Nagy Katalin író és Bana Éva gyer­mekkönyvtáros, táborvezető foglalkozik. A részvételi díj ezer forint, jelentkezni május 30-ig lehet a városi könyv­tárban. Mozi A király, akinek nem volt szíve. Színes, magyarul beszé­lő mesefilm. Csak 4 órakor! A hentessegéd. Színes, ma­gyarul beszélő csehszlovák film. 6 és 8 órakor. nak is hozzájuk, ugyanis 1 ezer 629 kutyát ki kellett ir­tatni, mert tulajdonosaik nem voltak hajlandók beoltatni őket. Éppen ezért az oltásból kimaradt ebek miatt 788 eset­ben kezdeményeztek gazdáik ellen szabálysértési eljárást, tavaly ez a szám csak 432 volt. Tehát míg egyes gazdák igénylik a szakszerű állat­egészségügyi felügyeletet, az állatorvosi ellátást, mások ku­tyába sem veszik kötelezett­ségeiket. Mert bár igaz, hogy a kö­telező ebösszeírást a Pénz­ügyminisztérium megszüntet­te, de a községi és városi ta­nácsoknak továbbra is felada­tuk az ebkataszter vezetése, a kötelező eboltások megszer­vezése. Az más kérdés, hogy az állampolgári fegyelem nem csupán abból áll, hogy gondozzák, gyógyíttassák jó­szágaikat az emberek, a ha­tósági intézkedések alól sen­ki sem húzhatja ki magát. A. L. A. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Gyermekfitmhét. Dot és a kenguru. Színes ausztrál rajz­film, 10 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—13 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—13 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítótc- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A MEKOFÉM Ipari Szövetkezet FELVESZ villanyszerelő és szerszámkészítő szakmunkásokat Érdeklődni lehet a telep vezetőjénél, cím: Veresegyház, Sport u. 2. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A Pest Megyei Volán Vállalat gödöllő üzemigazgatósága felvesz AZ ASZÓDI FŐNÖKSÉGÉRE: RAKODÖMUNKAST, A GÖDÖLLŐI FŐNÖKSÉGÉRE: Tátra autódarura darust, esztergályost. Yumbo-ra és EO—2631-esre maróst, nehézgépkezelőt, gépkocsivezetőt, darukötözőt, rakodót, autószerelőt, szervizmunkást, gépszerelőt raktárkiadót. szerkezeti és vízvezeték-szerelőt. karosszéria-lakatost, fűtésszerelőt. fényezőt, szobafestő-mázolót, hegesztőt, géplakatost. autóvillamossági-szerelőt, gyors- és gépírót, gumiszerelöt. munkaügyi előadót. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Pest megye területére, a munkába járáshoz díjtalan utazási Igazolványt adnak. Jelentkezni lehet. Aszódon a főnökségvezetőnél. a 137-es telefonszámon, Gödöllőn a munkaügyi osztályon, a (28)-10-133-as telefon 26-os mellékén. Gondolnak a kisebbekre Ügyes kis szerkezet dasági és más kérdésekről. Báskai Erzsébet Állategészségügy Kutyába sem veszik Megszüntették a kötelező összeírást

Next

/
Oldalképek
Tartalom