Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
1986. MÁJUS 9., PÉNTEK 3 A konzerv a raktárban tornyosul A piac ma könyörtelen Jó technológia mellett több figyelmet menyből viszont csupán 2,8 százaléknyit ért jogos kritika. — Mi a következő lépés a szakvélemény megszerzése után? — Ezt az értékelést átadjuk a szovjet üzletfelünknek, bízva abban, hogy méltányolják a megállapításokat és feloldják a zárlatot. Ha nem így lenne, az kétségtelenül kihatna a tervteljesítésünkre, hiszen a kivitelünk fele hozzájuk irányul. — A baj megtörtént. Mit lehet tenni, hogy ne ismétlődjék meg hasonló eset? — Természetesen hoztunk azonnali intézkedéseket és vannak folyamatos feladataink, hogy még a jelenleginél is jobban leszorítsuk a hibaszázalékot. Egy azonban bizonyos: ahol üveggel dolgoznak, ráadásul többször használatosakkal is, ott az abszolút biztonságot megteremteni szinte lehetetlen. Mindenesetre alaposan átvizsgáltuk, hogy milyen pótlólagos tennivalók szükségesek akár műszakilag, akár a munkafegyelem terén. A töltőgépek cseréjét például részben már megkezdtük, s ezt folytatjuk tovább. A készáru-ellenőrzés rendszerét megszigorítjuk, nagyobb létszámmal végezzük a jövőben. Nagy kockázat Mindez azonban nem lehet elegendő, ezért a kulcsterületeken dolgozók, az üzemvezetők és művezetők számára összehívott megbeszéléseken nyomatékosan tudatosítjuk: a mégoly tökéletes technika is hiábavaló a figyelem, a lelki- ismeretes munka nélkül. Sok év sikeres tevékenységét kockáztatja a látszólag kis hanyagság, kihagyás is. Szigethi Teréz Fay András nyomán Méltó utódok Kimagasló munkája alapján tizedszer érdemelte ki a kis- kunlacházi Fáy András Takarékszövetkezet a kiváló címet és negyedszer kapta meg az év legjobb takarékszövetkezetének . járó vándorserleget. A tegnap délutáni ünnepségen Sörös Mihályné igazgatósági elnök elmondta: hatékonyságúik javulása a helyi lehetőségek jobb kihasználására törekvő üzletpolitikájuknak, valamint a megfontolt, takarékos és szervezett gazdálkodásuknak köszönhető. Az egység méltón viszi tovább névadójának, a hazai takarékszövetkezeti mozgalom megalapítójának elgondolásait — emelte ki ünnepi beszédében dr. Medgyesi Péter pénzügyminiszter-helyettes. Majd átadta az igazgatósági elnöknek a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége oklevelét és a serleget. Ezek után Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára nyújtotta át a megyei pártbizottság üdvözlőlevelét. A megye által meghirdetett — kirendeltségek közötti — versenyben első lett a dömsödi kollektíva. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének oklevelét Kalmár Béláné takarékszövetkezeti titkárságvezető kezéből vehette át Rátkai Jánosné kirendeilt- Ségvezető, aki a jó közösségi Szellemről szólt. Az ünnepségen megjutalmazták a kiemelkedően dolgozóirat és kollektívákat, továbbá a szövetkezeti tagokat. Az eseményen ott volt dr. Imre István, a Fogyasztási Szövetkezeteik Országos Tanácsának elnökhelyettese, dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztály- vezetője, Menyhárt Erzsébet, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Pest. Megyei Bizottságának titkára is. VersenymozgalGiii a megyében Környezetünk érdekében Az exportáló cégek a megmondhatói, nem-a legendák világába tartozik, amikor egy szem foltos alma miatt hátra arcot intett a szerelvénynek a tőkés vevő. s indulhatott vissza a rakomány a feladóhoz. De ugyanez áll a téves feliratú dobozban rejtező izzólámpára. s egyáltalán minden szúrópróbával ellenőrzött tömegtermékre. Aki meg akar maradni ezen a kemény feltételeket diktáló porondon, nem ágál — alkalmazkodik. Azonos követelmények A piac ma könyörtelen. A szocialista is. Pontosabban azonosak a minőségi követelmények a hazai, a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt. Az egy táborba tartozás nem adhat menlevelet a kifogásolható gyártmánynak. Keserűén tapasztalták ezt most a Nagykőrösi Konzervgyárban is. Régi, megbízható partnere a gyár a Szojuzplodoimportnak, speciális savanyúságuk, a za- kuszka, a Szovjetunióban kedvelt termék. A napokban azonban gondterhes órákat szerzett ez a portéka a nagy- körösieknek. Történt ugyanis, hogy az egyik konzervbe a zöldfélék mellé egy darabka üvegcserép, is belekerült. Következmény: a szovjet partner egy hónapra felfüggesztette valamennyi árufajtájuk átvételét. s pillanatnyilag nem tudható, hogy a tilalom csak ennyi időre szól-e, vagy netán meghosszabbítják. — Éppen Moszkvában jártam hivatalos úton, ott ért a rossz hír — mondja Görbe Ferenc igazgató. — Még onnan felkértem a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomást egy teljes körű yizsgálatra. Ez a hát elején megtörtént, s elmondhatom, az eredménye pozitív. ife'i v Idézzünk a jelentésből: „A komplex minőségi ellenőrzés során a hatósági intézetek 1985. évi adatai alapján összehasonlítottuk a Nagykőrösi Konzervgyár minőségmutatóinak és kifogásolt késztermék- mennyiségének alakulását az iparági minőségmutató és kifogásolási százalékértékkel. Az egyes fő termékcsoportokon belül ezek az értékek az átlagosnál jobbak." Húskonzervnél a kimutatás szerint nem volt kifogásolás a körösieknél, míg 3,4 százalékos az átlagos. A savanyúságok esetében az iparági arány 18,4 százalék, a nagykőrösi készítA „tisztaságot, rendet környezetünkben" versenymozgalom tavaszi szemléit május 13-a és 23-a között bonyolítják le. Az ellenőrzéseket a körzetközpontokban a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete és a Pest Megyei Tanács képviselői végzik, a körzetközpontokon belül pedig a tanácsi és társadalmi szervek helyileg kijelölt aktivistái. A versenymozgalom eredménye az őszi megyei ellenőrzések után dől el, a helyezéseket a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács környezetvédelmi bizottsága javaslatai alapján. két, áramlatokat egyesítenek soraikban. Érezhetően megnőtt az egyházak, a szociáldemokrata pártq}c aktivitása, háttérbe szorult a nyugateurópai kommunista pártok befolyása. Félreértés ne essék: nem e pártok viszonya változott meg a békemozgalomhoz, hanem helyzetük a békemozgalomban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mozgalmak ideológiai arculatában az erőszakmentességben megnyilvánuló polgári engedetlenség szelleme és a pacifizmus különböző áramlatai dominálnak. A békemozgalom egységének óvása, a párbeszéd fenntartása érdekében a jövőben is nagy türelmet és megérést kell tanúsítani az ilyen nézeteket valló jószándékú békebarátaink megnyeréséhez. Ezt az erőszakellenes beállítódást használták ki a mozgalmak politikai ellenfelei. Miután sem lekicsinyléssel, sem Moszkva ügynökeinek bélyegezve nem tudták leszerelni a tömegmozgalmakat, különböző erőszakos kilengéseket, verekedéseket provokáltak a tüntetéseken, ígv akarták elriasztani a békés polgárokat. Később taktikát változtatva képmutatóan azt állították, amit például Weinberger is: „Köztünk és a békemozgalom között a célok tekintetében, a háború elkerülésében nincs is vita. csupán az alkalmazandó eszközök tekintetében ítéljük meg elíérően a helyzetet.” Űjabban az „oszd meg és uralkodj” hagyományos imperialista elvet akarják érvényesíteni. Ál békeszervezetek létrehozásával póbálják megbontani az egységet, vagy politikai-ideológiai átorientálással akarják szembeállítani egymással a nyugat-európai és a szocialista országok békemozgalmait. A militarista politika sok mindent megpróbált a háborúellenes mozgalmakkal, de egyet nem tehetett: azt, hogy figyelmen kívül hagyja azokat. Sajnálatos tény, hogy a békemozgalom legfőbb célját, a rakétatelepítés politikai megakadályozását ezzel együtt sem volt képes megvalósítani. Ugyanakkor megakadályozta, hogy néhány nyugati kormány zökkenőmentesen térhessen át a konfrontációs kurzusra és az elrettentés hagyományos érveiben keressen igazolást. Az új békemozgalom teoretikusainak az alternatív biztonságról alkotott több elképzelése a hivatalos kormánypolitika vitáiba is bekerült. Úgy göüífoícm, a hangját hallató közvéleménynek is szerepe volt abban, hogy 6 éves szünet után az Egyesült Államok elnöke találkozásra kényszerült Genfben a korábban a „gonosz birodalmának” kikiáltott Szovjetunió első számú vezetőjével. Kívánatos lenne, hogy a háborúellenes mozgalmak mielőbb nyílt színvallásra kényszerítsék kormányaikat az atomfegyvermentes világot kilátásba helyező új szovjet békejavaslalokkal kapcsolatban is. A nyugati kormánykörök reményeivel ellentétben a rakétatelepítés megkezdése nem vezetett a békemozgalmak elsorvadásához. Átmeneti megtorpanás, bizonytalanság után újult erővel folytatják a küzdelmet. Új követeléseik közé tartozik, hogy kormányaik ne csatlakozzanak a csillagháborús tervekhez, vonják vissza a rakétatelepítésről hozott döntést, csökkentsék a katonai költségvetést és a fegyverexportot. Síkraszállnak a nukleáris kísérleti robbantások leállítása és az atomfegyvermentes övezetek létrehozása mellett. Kedvezőtlen jelenség, hogy egyes szervezetek, illetve mozgalmak vezetésében és törekvéseiben jobbratolódás tapasztalható. Reméljük, hogy ezt mielőbb ellensúlyozni fogja a Békevilágtanács hatékonyabb munkája. A nyugat-európai háborúellenes mozgalmaknak volt egy közvetett hatása; példájukkal hozzájárultak a magyar békemozgalom megújulásához. E megújulás szükségessé teVe, hogv a Béketanács változtasson korábbi nemzetközi munkára hanüolt- ságán. közvetítő szerepének egyirányú felfogásán és sablonossá vált munkaformáin. Más hozzáállásra volt szükség sok párt- és KISZ-szervezet részéről is, mert nem reagáltak időben, valamint kellő politikai érzékkel és rugalmassággal a fiatalok cselek- vőbb békeakarat-nyilvánítási igényét sejtető spontán kezdeményezésekre. A fordulat eddigi eredméFaluvégi Lajos beszéde az Akadémia közgyűlésén Nemzeti, társadalmi programunk (Folytatás az 1. oldalról.) A díjak átadása után Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Rámutatott: a mostani tanácskozás társadalmi és politikai fontosságát kiemeli, hogy a közgyűlés gondolati középpontjában az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott, és a VII. ötéves tervben testet, öltő társadalmi és gazdasági kibontakozás áll. — Nemzeti, társadalmi programunk, a VII. ötéves terv előkészítése során jó munkakapcsolat jött létre a tudomány, a gazdaságpolitika és a tervezés között. Felelősségteljes együttműködésünk elveit és feltételeit — most először — külön megállapodásban, munkaprogramként rögzítettük. — A tudomány és a tervezés érdemi együttműködése hozzájárult ahhoz, hogy középtávú tervünkkel most első ízben készültek el egyidejűleg a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv programjai. Valamennyi szerkezetformáló programhoz kapcsolódik kiemelt kutatási vagy fejlesztési feladat, s ezek megvalósítása teszi megalapozottá a középtávú tervet. Elemzés, előrejelzés A kormány elnökhelyettese rámutatott arra, hogy a terv kimunkálásában a tudósok és a gazdaságirányítás közötti együttműködés fontos tapasztalatokkal szolgált. A gazdasági és a társadalmi haladás szempontjából hasznos, hogy a tudomány a maga műhelyein belül ugyanazt a kérdést és összefüggést többféle nézőpontból közelíti meg. Hangsúlyozta: az együttműködésnek a jövőben már a koncepció kidolgozásának szakaszában is termékenyebbé kell válnia. Erre azért van szükség, hogy a tudományos műhelyekben születő elgondolásokat minél sokoldalúbban mérlegre lehessen tenni a megvalósítás szempontjából. Kiemelte, hogy a döntésre aián- 'lott javaslatokat a végrehajtás feltételrendszereivel is össze kell hangolni. Enélkiil ugyanis a döntések várható hatása nem mérhető fel, s a felelősség is pontatlanná válik. — Mi most abban látjuk a nyeit reprezentálja például az 1982—83 óta alakult békeközösségek sora, a közreműködésükkel rendezett újszerű köztéri békeakciók, a fáklyás békemenetek; a békedal- vagy plakátpályázatokra érkező pályaművek sokasága; az OBT 40—50 fiatal békeaktivistájának figyelmet keltő részvétele az osztrák és a dán kommunista párt sajtófesztiváljain. Nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg a BVT és az OBT által tavaly januárban „Fejlődés és béke” címmel Budapesten rendezett, a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáival foglalkozó tudományos konferencia iránt. Igen népszerűek voltak az 1933-ban megalakult Ifjúsági Békebizottság által évente rendezett hazai és nemzetközi részvétellel zajló nyári vitatáborok. Nehéz, fáradságos, övezel tő ez az út, amely egyaránt tekintettel van az alapelveiben egységes magyar békemozgalom szükségességére és a konkrét részkérdésekre differenciáltan reagáló közvéleményre. Csak a vitában születő egyetértés, a megalapozott érvekkel alátámasztott és így elfogadott nézetek jelenthetik a jövőben is azt a bázist, amire a békemozgalom további kiszélesítését alapozhatjuk. SZVIATOVSZKI ANDRÁS, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanára feladatot — s várjuk tudósaink együttműködését —, hogy megteremtsük a közvetlen továbblépés módjának, időzítésének és társadalmi fogadtatásának legjobb feltételeit — hangoztatta. — Ezért üdvözöljük azt, hogy az Akadémia mostani ülésszaka a hazai iparfejlődés és ennek szellemi háttere közötti összefüggéseknek a vizsgálatát választotta tárgyául. A jelenlegi fejlődési szakaszban kulcsfontosságú feltétel, hogy a _ tudomány és a gazdaságirányítás kapcsolata érdekközösséggé érlelődjön. Amilyen fontos a minőség szerinti válogatás az alapkutatásokban, olyannyira szükségszerű a célok szerinti válogatás az alkalmazott kutatásban és a fejlesztésben is. Ha nem ügyelünk erre, s ha a tudomány berkeiben nem érvényesül példamutató, határozottabb minősítés, szelekció és rugalmasabb irányítás, akkor semennyi pénz nem lesz elegendő a feladatok végrehajtására. Az elmúlt években végzett közös munkát értékelve elmondotta : — Az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy kialakítottuk az ezredfordulóig kitekintő népgazdaság-fejlesztési elgondolásokat. Az 1979- től tartó, több mint ötéves munkában az Akadémia testületéi és intézményei meghatározó szerepet töltöttek be. A tudományos műhelyek nagy értékű segítséget nyújtottak a tervezési feladatok megoldásában. Hozzájárultak ahhoz, hogy folyamatosan képesek legyünk egy tudományos igényű jövőkép körvonalainak a felvázolására. Nemzetközi együttműködés — A távlati tervezés keretében az állami és a tudományos szervek együttesen dolgozták ki a hosszú távú szociálpolitikai koncepciót. A jó együttműködés fejeződött ki abban a többéves munkában is, amelynek nyomán az Országgyűlés meghozta hosz- szú távú település- és terület- fejlesztési határozatát. Mindezek jelzik a népgazdasági tervezésnek azt az új irányzatát, hogy a gazdasági ösz- szefüggések mellett igyekszik jobban megragadni a társadalmi folyamatok törvényszerűségeit, jobban hasznosítani a tudomány eredményeit a társadalmi fejlődés tudatos irányítása érdekében. Az elkövetkezendő időszak feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a kormányzat a jövőben is számít az Akadémia közreműködésére, elsősorban az ezredfordulón túltekintő hosszú távú tervezés megalapozásában. — A tervezőmunkának két fő feladatot kell megoldania. Mindenekelőtt pontosítania kell hosszú távú fejlődésünk mozgásterének a körvonalait. Ezért felkértük az akadémiai kutatóintézeteket arra, hogy az ezredfordulón túli fejlesztési elgondolások kialakításához készítsenek elemzéseket és dolgozzanak ki előrejelzéseket a népgazdaság legvalószínűbb fejlődési változataira A második feladat az, hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében jobban hangoljuk ösz- sze törekvéseinket a szocialista közösség országainak távlati fejlesztési céljaival. — Ezeknek a hazai és nemzetközi együttműködési feladatoknak a megoldása vezethet el oda, hogy valóra váltsuk legfőbb nemzeti törekvésünket: mielőbb túllépve gondjainkon, gazdasági teljesítményeinkre és kulturális emberi értékeinkre alapozva, vonzó, modern szocialista társadalmat hozzunk létre — mondotta egyebek között Falu végi Lajos. A közgyűlés tudományos előadását Csibi Sándor akadémikus és Erdős Tibor, a közgazdaság-tudomány doktora tartotta „A hazai ipar piacképessége és a hazai szellemi élet" címmel. A referátum első részében a hazai ipari tevékenység alapvető korlátáiról, reális lehetőségeiről és az előrehaladás anyagi és szellemi előfeltételeiről esett szó. Csibi Sándor hangsúlyozta: a hazai ipar — technikai hátterét tekintve — követő jellegű: legerősebb ipari vállalkozásaink is csak a világ ipari országaiban már elég széles körben birtokolt eszköz- és anyagkultúrákra támaszkodva tudnak termékeket piacra vinni. Ez eleve megszabja, hogy egyáltalán milyen fajta -ipari feladatokat tudunk a piacra jutás esélyével elvégezni. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között — akár csak a már meglévő piacok számára — vonzó termékeket tudjunk létrehozni, igen következetes erőfeszítésekre van szükség. Az egyik kézenfekvő lehetőség az, hogy a felhasználók egyre újabb és újabb szükségleteit idejében megértve, az anyag- és eszközkincset ésszerűen alakítva, s ehhez jelentős szellemi értékeket hozzáadva próbáljanak meg a vállalatok újszerűén használható, sajátos arculatú termékeket előállítani. A hazai ipar legéletképesebb vállalkozásai az elmúlt években jó példák sorát mutatták fel arra, hogy ez a törekvés valóban eredményes lehet Az előadás második részében Erdős Tibor a hazai szellemi potenciál kihasználását gátló — és így az ipar piac- képességét rontó — gazdasági tényezőkkel foglalkozott. Rámutatott: az érvényes gazdasági mechanizmus körülményei között többnyire a rövid távú vállalati érdekeltség kerül túlsúlybd a hosszú távú érdekekkel szemben, s ez nem kedvez a fejlesztési tevékenységnek, a szellemi erők kihasználásának. A központi gazdaságirányítás annak érdekében, hogy a vállalati vagyon növeléséhez fűződő gyenge belső érdekeltséget ellensúlyozza, 1968 óta olyan szabályozórendszert alkalmazott, amelynek egyik fő rendeltetése éppen a rövid távú érdekek korlátozása és a hosszabb távúak előtérbe állítása volt. Idővel a szabályozás bonyolultabbá vált, és bonyolultsága az utóbbi időben a külső gazdasági nehézségek növekedése miatt is fokozódott. A jelenleg érvényes mechanizmus — s ezen belül a szabályozórendszer — felépítése olyan, hogy a kormányzat eredeti szándékával ellentétben rontja a vállalatok vagyon-, illetve nyereségérdekeltségét, zavarja a.vállalati fejlesztési stratégiák kidolgozását, és kedvezőtlen feltételeket teremt a szellemi kapacitás kihasználására is. A vállalatok a hazai szellemi erők hasznosításában igazán nem érdekeltek, erre a körül mények nem kényszerítik őket — fejtette ki az előadó A vállalati belső vagyonér - dekeltséget szolgáló intézményrendszer fejlesztése mellett az adószerkezet radikális átalakítására, a vállalati nye reséget többszörösen terhelő adózás megszüntetésére, a hitel- és a kamatpolitikai szabályozás előtérbe helyezésére, az árarányok alakulásának nagyobb szabadságára van szükség — vélekedett Erdős Tibor. Felhívta a figvelmet a változásokkal együtt járó kockázatra, de arra is, hogy a kockázatok előzetes felkészüléssel csökkenthetők. Hozzátette: a legfontosabb kockázat a reform továbbfejlesztésétől való tartózkodás. Tiszteleti tagok A közgyűlés első napján megválasztották az új tiszteleti tagokat. Az MTA elnökségének javaslata alapján a tudományos testület 33 külföldi tudóst vett fel az Akadémia tiszteleti tagjainak a sorába. A közgyűlés betöltötte az elnökségi tagok sorában meaüre'"dett helveket: az elnökség tagja lett Polinszky Károly és Somos András akadémikus.
