Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

4 1986. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI ^/iuiiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nyíltabb várospolitikát várnak javítani a tájékoztatást A városban és a körzetben nem megfelelő a politikai és közéleti tá­jékoztatás — állapítják meg napjainkban egyre többször a különböző fórumokon. Sokan érzik úgy, hogy közvetlen környezetük dolgairól keveset tudnak. Előfordul, hogy külpolitikai kérdésekről tájékozot­tabb a városlakó, mint a helyi döntésekről. Pedig napjainkban a szélesedő közéleti demokrácia megkövetelné, hogy a lakosság minél szélesebb körben vegyen részt a döntések előkészítésében. Vegyük most sorra, hogy városunkban és körzetünkben milyen helyi információs csa­tornákkal rendelkezünk! A Hírlap csütörtöki száma fog­lalkozik a város és a kör­zet örömeivel és gondjaival. A városi tanács gyorstájékoz­tatója havonta egyszer, gyak­ran rossz minőségű stencil­ként 700 példányban jelenik meg, s sajnos, a lakosság szé­lesebb köréhez nem jut el. A művelődési központ adja ki a Dunakanyar Kurírt. Első­sorban a közművelődési ren­dezvényekről tájékoztat. Érző­dik rajta, hogy a közművelő­dés elméleti munkájával fog­lalkozóknak készül. A havi 3000 példányból mintegy 2000 jut el az érdekeltekhez. Két­ségtelen, hogy tartalmilag és A háromszázadik év Együtt ünnepeljük meg A szerbek vándorlás, észak és északnyugat télé a rigóme-zei esata elvesztése után (138a> kezdődött. Ebben az időben elsősorban Racz- Keve térségét szállták meg. maid 152t» után Pest megye más terüle­teire is eljutottak. Szentendrére H»9(t-ben érkeztek nagyobb szám­ban Csarnojevity Arzén ipeki pátriárka vezetésével. ISSO-ben a há­romszázadik évfordulója lesz a balkáni nép idejövetelének. A szer- bek és horvátok természetesen készülnek a megemlékezésre. Az elmúlt évszázadokban a Dunakanyar gyöngyszeme mindig is a Magyarországon élő szerb nemzetiségűek val­lási és kulturális központjá­nak számított. Ma is kiemelt a szerepe és jelentősége. A Balkánról hozzánk menekült nép hét templomot emelt e te­lepülés különböző részein, s itt létesítették tanítóképzőjü­ket is. (Ma a Ferenczi-mú- zeuml. Városunkban található a görögkeleti szerb püspöki könyvtár is, amelynek hatá­rainkon túl ismert értékes da­rabjai ugyancsak vannak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szentendrét a szerbek építették, s tették vonzóvá a turisták számára. Városunk­ban született Ignyátovity Já­kob, s a „belgrádi” templom kertjében nyugszik Vujicsics Tihamér, akinek nevét, emlé­két ma már a település zene­iskolája őrzi. Az idők folya­mán világhírre emelkedett a szerbek tamburazenekara. A szerbek — nemcsak a szentendreiek, hanem a Csa­bánkén, Pomázon, Budakalá- szon és Lóréven élők is, hogy csak a Pest megveieket említ­sük — igen fejlett nemzeti öntudattal rendelkeznek. Ál­lampolgári közérzetük jó, ha­zájuknak vallják Magyaror­szágot. Mégsem mondhatjuk, hogy nincsenek még tenni­valóink a történelmi emlé­keik, emlékeink és a nemze­tiségi hagyományaik megőrzé­se terén. Ignyátovity Jákob szülőházában például emlék­szobát lehetne berendezni. Vagy meggyorsítani a Szent­endrén élő szerbek klubjának kialakítását. Az sem ártana, ha a püspöki könyvtár az olvasók szélesebb köréinek is elérhető lenne. Annál inkább, mivel ma már az erősen meg­fogyatkozott létszámuk miatt nem működnek a szerb tan­nyelvű iskolák. Szentendrén például mindössze hat gyer­mek tanul a Felszabadulás la­kótelepi iskolában szerb nyel­vet. Ezek a felvetések nem azt kívánják bizonyítani, hogy államunk nem tesz meg min­dent a hazánkban élő nemze­tiségiekért. Csak péhány sze­rény, a szerbek kívánalmai­val egyező ötletet jelentenek azért, hogy az 1990-ben ak­tuális évfordulót zavartalanul, együtt ünnepelhessük. Telt ház, akár nyáron formailag is változtatásra szo­rul. Tíz éve. január elsején szűnt meg a Szentendrei Hír­adó. Plakátformában, hirdető­oszlopokon adott tájékoztatást a hónap legfontosabb politi­kai eseményeiről. Rövid szö­veges kommentárral mutatta be a jelentősebb újabb létesít­ményeket. Azonban csak 100 példányban készült. Gondok voltak a terítésével és a nyomdai hátterével. Az eddigieket tehát össze­foglalva elmondhatjuk, hogy a város és a körzet politikai, közéleti tájékoztatása az ed­digi módon tovább nem ja­vítható. Miben kell előrelépni ah­hoz, hogy ne csak a lakosság egytizede tudjon időben a kü­lönböző rendezvényekről? Meg kell szüntetni például a szer­vezeti sokféleséget, az átfedé­seket (ugyanabban az időben ugyanazt a csoportot, ugyan­arról az eseményről több szerv is tájékoztatta), az ész- szerűtlen spórolást (közéleti információkra nem tellett, a város pénzen felállított táblá­kon pedig magánkereskedők hirdetéseit lengette a szél), a sokféle minőségű híranyag együttes jelenlétét, végül azt is tisztázni kell. hogy ki miért felelős az információs lánco­lat működtetésében. Hasznos lenne felmérni azt is, hogy a hozzánk látogató turisták tízezreit hogyan tudjuk be­folyásolni programjaik meg­választásában. Mindezek ismeretében most létrejött Szentendrén egy munkabizottság, azzal a cél­lal, hogy összehangolja a kör­zet és a város tájékoztató munkáját. Ezekben a napok­ban mérik fel a tömegszerve­zetek. hogy kiket lehet fel­kérni az információs láncolat erősítésére. Ki hol parkoljon? Többletbevétel a turistáktól Nemrégiben hírül adtuk la­punk hasábjain is. hogy Szent­endrén az idén bevezetik a fi­zető parkolást. A tervek most realizálódtak, s mivel az intéz­kedés nemcsak a Dunakanyart érinti, hanem a turisták tö­megeit is, ismét foglalkozunk a témával. Övezetek A települést két övezetre osztották. Az elsőbe tartozik a Vörös Hadsereg úti parkoló, a Somogyi—Bacsó parton lé­tesített helyek, a Teátrum ét­terem előtti térség és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár melletti terület. Az itt megálló járművek tulajdo­nosai, ha buszról van szó, 40, ha személyautóról, 10, ha mo­torról, 5 forintot fizetnek órán­ként. A várakozási időt 3 órá­ban maximálták, napijegyet nem adnak ki. A második övezetbe tarto­zik a Gamesz melletti és a papszigeti parkoló. Itt a bu­szokért 20, a személyautókért 5, a motorokért 3 forintot kell fizetni hatvanpercenként. E helyeken napijegyet is árusíta­nak, amelynek az ára gépjár­műfajtánként négyórai díjjal egyenlő. (Például személyautó 20 forint.) A várakozási időt nem maximálták. A parkolókban általában reggel 9 és este 6 óra között kell fizetni, március 14-töl ok­tóber 30-ig. Kivétel a Papszi­get. ahol 8-tól este hatig és csak szeptember 30-ig. s a PMKK. ahol csak szombaton és vasárnap kötelező a jegy­váltás. Bevonják A nem említett, s várako­zásra alkalmas területeken, például a Rózsakertnél, a be­Presszó, penzió Dolgoznak az épületen A fák még a leveleiket növesztik, a naptár a tavasz elején jár, de a nyárias idő már városunkba csalta a turisták ezreit. A múlt hét végén a Duna-parti sétálóutca éttermeiben, presz- szóiban, bisztróiban mindenütt telt ház volt. Igen sokan ke­rékpárral érkeztek BudapestrőL Sokan kérdezik a városban, hogy mi lesz a hajdani ifjúsá­gi központtal, amely hosszú évekig a szakmunkásképző in­tézetnek adott otthont. Az épület sorsa azért került is­mét az érdeklődés homlokte­rébe. mert az elmúlt év szep­temberében a tanulók és a tanári kar a Móricz Zsig- mond Gimnázium helyére köl­tözött. A régi József Attila Művelő­dési Központ tehát üres. C. Tóth János, a Pest Megyei Jűvelődési Központ és Könyv­tár igazgatóhelyettese lapunk kérdésére elmondta, hogy már nincsen csend a Somogyi—Ba- cse parton fekvő létesít­ménynél. Katonák dolgoznak társadalmi munkában, a pin­cében pedig a Reklámintern nevű gazdasági munkaközös­ség presszót nyit. Ezzel a cég­gel voltak kisebb gondok, mert az eredeti megállapo­dásban május 1-re ígérték a vendéglátó egység üzembe he­lyezését.^ Most újabb határ­időt tűztek ki. Az azonban már biztos, hogy a volt tan­termekben — megfelelő átala­kítás után — diák-turistaszál­lás lesz, 8—10—12 ágyas szo­bákat alakítanak ki. Legalább 50 fiatalt tudnak fogadni egy­szerre. A penzió része lesz a Nemzetközi Diakhotel Háló zatnak. A PMKK a munkála­tokat a KISZ KB anyagi hoz zájárulásával végezteti. Elkép­zelésük az, hogy a bevételek­ből futja majd az épület ál­lagmegóvására, és ősztől tava­szig a különféle szakkörök, csoportok • költségeinek fede­zésére. A cél a régi művelődési központ ismételt hasznosítása. vásárlóközpontban, a Vasúti villasoron ingyen várakozhat­nak. Tisztázásra vár még az. hogy hol parkolhatnak a buszok. A Teátrumnál, a Gamesznél, a PMKK-nál és a Papszigeten. A belvárosba be sem mehet­nek. A személygépkocsik a sé­tálóutcákból változatlanul ki vannak tiltva. Az itt lakók is csak akkőr hajthatnak be. ha az udvarban parkolni tudnak. A ház előtt nem várakozhat­nak. Az eddigi engedélyeket bevonják, mert azok úgy el­szaporodtak. hogy már nem korlátozzák a belváros forgal­mát. Ha szentendrei lakos be­áll a fizetőparkolóba, fizetnie kell. Tegzes László, a városi ta­nács osztályvezetője azt mond­ja. hogy a buszok kitiltása es a sétálóutcák védelme a la­kosság egyetértésével találko­zott. Egyedi esetekben bizto­san előfordulnak problémák, de ezeket a tanács igyekszik majd orvosolni. Az azonban biztos. hogy fize tőparkoló­bérletet, felmentést nem adnak. Az intézmények megközelíté­se nem ütközik nehézségekbe. A KRESZ-táblákat folyamato­san helyezik ki. s a parkolási rendszer életbe lép. Jövőre megváltozik Azt azonban mi jegyezzük meg, hogy Pest megye más városaiban jóval olcsóbbak az óradíjak. A szentendrei köze­líti Budapest belvárosának parkolási tarifáját, A tanács évi 1,5—2 millió forintos több­letbevételt remél az akciótól. Az idei, rendszer egyébként jövőre megváltozik. Erről azonban később írunk. Gyermekéknek, Május 18-án a PMKlí-ban Pünkösdölő cím­mel műsort ad a Lenvirág és a Pentaton együttes. Az egész napos programban gyermek­táncház is lesz. Vásárlás. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága több alkotást vásárolt Csikszentmi- hályi Róberttól. Szakács Sán­dortól. Bartl Józseftől, Hajdú Lászlótól, Pirk Lászlótól és Rényi Krisztinától. Sportnap. Május 17-én a KISZ-kongresszus tiszteletére sportnapot rendeznek a kör­Beszéigetés Endrei Judittal A titka az, hogy nincs titka Vajon hogyan csinálja Endrei Judit, a nép­szerű tévébemondónő, hogy mindig moso­lyog? Mi a titka? Gondolkodom azon, hogy valamelyik kérdést felteszem neki, azonban a beszélgetés során kiderül; erre nincs szük­ség, mert ő hamar kimondja. — Ügy érzem, derűs és kiegyensúlyozott vagyok, szeretem az embereiket. — Ezután már nem látom ér­telmét annak, hogy tulajdonságairól fagga- tózzak, mert a megállapítást lényegnek ér­zem. Szentendréhez Endrei Juditot szoros szá­lak fűzik. Talán nem veszi udvariatlanság­nak, ha elárulom, hogy a művésznévét is a településtől kölcsönözte. A családneve ugyan­is Kurdics. Pedig Szentendrén csak tizenkét esztendeje éL A gyermekkorát Tiszatenyőn, a középiskolás óveit a törökszentmiklósi gim­náziumban töltötte. A képernyőről ismert kedvességgel és mosollyal mondja. — A középiskolában remek osztályközösség tagja lehettem. Az érettségi találkozók mind­máig sokat jelentenek nekem. A humán tan­tárgyakat szerettem, a matematika rémál­maim állandó kísérője. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szereztem dip­lomát orosz-magyar szakon. Később az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem orosz szakát is elvégeztem. A televízióval való kapcsola­tom Szegeden kezdődött, majd Szentendrére költözésünk után itt, a Szabadság téren foly­tatódott. — Nem akar fővárosi lakos lenni? — Nem. »Szeretem a vidéket. Máig bennem élnek a tiszatenyői és törökszentmiklósi em­lékek. A „vidékiségemet” Szentendrén tudom megőrizni. Ennek a városnak a hangulatát, környezetét, kultúráját, történelmét nem le­het nem szeretni. Büszke vagyok arra, hogy Szentendrén élek. Ha hozzám jön egy vendég, végigcipelem a településen. Legutóbb nagy örömmel láttam egy párizsi könyvesboltban Szentendréről szóló útikönyvet. De be kell vallanom azt is, hogy mint háziasszony, elé­gedetlen vagyok Szentendrével. A hétvégi bevásárlás vagy sorban állás a fagylaltért felér egy matematikaórával. — Beszéljen most arról, hogy véleménye szerint mi változott meg azzal, hogy híres lett? — Én úgy érzem, hogy bennem minden a regi. Hiszek abban, hogy a családom, bará­taim is így látják. Az viszont tény, hogy az emberek rámköszönnek, felismernek. Azt val- l°nk az ismertség és a népszerűség két külön dolog. Egyikkel sem szabad visszaélni. Én nagyon bízom az emberekben, szeretem őket. Őszintén örülnék annak, ha ők is így éreznének velem kapcsolatban. — Sorozatosan vesz részt különböző prog­ramokban. Zenés városnézés Endreivel, Szentendrei beszélgetések.. . Miért csinálja ezeket? — Nem a pénzért. Ezek a tiszteletdíjak nem különösebben jelentősek. Vannak olyan munkáim, amelyek a szívemhez nőttek, ked­vemet lelem bennük. Az említettek ehhez a csoporthoz tartoznak. Endrei Juditra a derű és a kiegyensúlyo­zottság mellett az igazságszeretet jellemző. Ha valakit o,k nélkül bántanak, haragossá válik. Azt mondja, hogy egész életében kerül­te a hazugságot. Az ismertsége legnagyobb előnyét abban látja, hogy határozottabb és magabiztosabb lett. S ez mindenképpen elő­nyére válik, mert még középiskolás korában is túlzottan visszafogott volt. Hobbija a kirán­dulás, az utazás és a munkája. Nagyon szereti a televíziót. A családi hát­tere is segíti abban, hogy az olyan hosszú adásokat, mint a Hétvége, végig tudja csinál­ni. Mosolyogva, kedvesen, ahogyan megszok­tuk tőle. Akár a tv-ben, akár a Szentendrei beszélgetésekben, akár magánemberként ta­lálkozunk vele. A titka pedig az, hogy nincs titka. zet és a. város fiataljainak részvételével a Kőzúzó utcai pályán. A résztvevők lövészet­ben, tekében, sakkban és kis­pályás fociban mérik össze a tudásukat Mérleg. A szentendrei mú­zeumokat márciusban hetven­ezer látogató kereste fel. Családi vasárnap. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban 11-én kerül sor á már hagyományos és nagy Sikerű rendezvényre, amelynek „slágere” mindig az ócskapiac. A csereberében a legképtelenebb üzleteket kötik a kíváncsiskodó, szórakozó résztvevők. Koncert. Május 16. és 20. között városunk vendége lesz az NDK-beli Torgani Szövet­kezeti Kórus. A férfikar vi­szonozza a mi énekkarunk ta­valyi Lipcse megyei látogatá­sát. Ittlétük idején koncertet adnak a tanács nagytermében is. Közös alap. Legutóbb Bu- dakalászon ülésezett a város- környéki bizottság. A körzet településeinek vezetői az út­fenntartási feladatokról, a kommunális szennyvízelveze­tés és a vízbázis fejlesztésének gondjairól beszéltek. Elhatá­rozták, hogy közös gazdasági alapot hoznak létre a fenti problémák megoldásának se­gítésére. Patakrendezcs. A Bükkös­patak partjait feltöltik a Sze­gedi útnál. A munkát 80 szá­zalékig elvégezték. A meder­kialakítás és a partrendezés június 30-ig befejeződik. Gyógyszertár. A Felszaba­dulás lakótelepi gyógyszertár belső munkái jól haladnak. Az épület átadásának időpontja július 15., a nyitásé szeptem­ber 1. Vendégkiállítás. Szentendre és Hódmezővásárhely kulturá­lis égyüttműködésénék példája, hogy májusban a Művésztele­pi Galériában megnyitják No­votny E. Róbert emlékkiállí­tását. Az oldalt írta: Virsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes 1 Villanófény \ ^ I apunk többször foglalko-1 zott már a 11. főút mel-1 y lett fekvő Omszki tó je- > 6 lenével és jövőjével. Néhány ^ y hónapja hosszú cikkben sorol- X pí tűk fel azokat az okokat, ame- y á lyek miatt megtiltották a für- y X dőzést a hajdani kavicsbánya 1 V vizében. ^ 6 Most a jó idő beköszöntővel ? x nap mint nap ismét százak, 4 x hétvégeken ezrek napoznak, / g sétálnak, szörföznek a parto-4 £ kon, illetve a vízen. Sajnos x y nem kevés azok száma sem, X y akik a tiltó táblák ellenére az y $ idén is úszkálnak. Ök nem- y á csak a megbetegedés, hanem 4 X a büntetés veszélyének is ki- y y teszik magukat. $ y Tudomásul kellene venni, > 4 hogy a tó vize nagyon lassan X y cserélődik ki. Természetes for- y í rások nem táplálják, az ön-y y tisztulás csak a kavicsrétege- 4 x ken át történik. Ha a fürdő- x y zök száma továbbra sem csők- X y ken, ismét bekövetkezhet a y y fertőzés. £ A hivatalos szervek állás- v X pontja most is az, hogy a Li- y V, geti Károly parkban sétálni, 4 / pihenni és játszani szabad, a x y tóban vízisízni, szörfözni, csó- X y nakázni. Fürdeni, meztelenül y 4 napozni viszont nem. Ez utób- y X biak számára a 11-es főút jobb £ X oldalán fekvő tavak állnak y, y rendelkezésre. Ez a szabályo- y zás ésszerű, hiszen a 11-es fő- X y út, valamint Budakalász turis- y f taforgalma nemkívánatossá Xt-y ? szi a vadkempingezést és a y j/ nudizmust. x Mindenki tisztában van az- y zal, hogy a rendelkezések be- y y tartatása sem kerítéssel, sem y y a tó őrzésével, de még bünte- % y léssel sem oldható meg. Azon- 'y '/ ban a szabadidejüket az y / Omszki parkban töltő embe- y ry reknek és gyermekeknek sa- í y ját érdekük, hogy egészségű-X y két megőrizzék. y Ezért — egyelőre —- minden- y y kit kérünk, ne fürödjön a tó- y 2 ban! £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom