Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

Két Hincz-kiálíítás „A művészet belőlünk születik” VÁCI t/ifiátop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1986. MÁJUS X, SZERDA Népfronthíradó Virágos erkélyeket! Munkabizottsági iiiés a kórházban HINCZ GYULA IMMÁR befejezett életművének fest­ményei, szobrai, grafikái a mester távozása után is ké­szek a befogadóval való kap­csolatteremtésre. Emberi ter­mészetünk azonban igyekszik felidézni a személyes megnyi­latkozásokat, az alkotó egyé­niségének a műveken kívül is érzékelhető jeleit. Ez az állandó gyűjtemény­beli kiállítás a mester halála óta eltelt rövid idő miatt nem vállalkozhatott arra, hogy egy alapos feltárómunka so­rán összegyűjtött és rendsze­rezett dokumentumanyagot mutasson be. A kiállított do­kumentumok azonban mégis szólhatnak Hincz Gyuláról, az emberről, az alkotómunkáját meghatározó élményről, illet­ve ennek céljairól, valamint a befogadóra tett hatásairól. A kiállított portrék: önarc­képei, vagy önarcképként is értelmezhető figurái a mester művészetéről, művészi külde­téséről vallott felfogását idé­zik. Egyetlen arckép, egyetlen alak sem azonosítható meg­jelenése szerint Hincz Gyulá­val. Ám a figurák tartalmi jellegzetességei pontosan tük­rözik a hinczi karaktert. A Kék portré szigorú geo­metrikus felépítettségével a személyiség természettől meg­határozott és tudatosan is ala­kítható voltáról szól. Az 1929- es Önarckép színes sávokra bontásával jelzi az egyéniség összetettségét, belső tartalmai­nak differenciált voltát. Az alkotó portréja szinte a fizikai valóság mögé látva jeleníti meg az ember szel­lemi, érzelmi valóságát. Je­lezve az ezt meghatározó gaz­dag környezeti hatásokat is: a természetest és a mestersé­gest egyaránt. Kiemeli Hincz mester — nemcsak itt! — a szem motívumát, mint az emberi tapasztalatszerzés egyik fő forrását. Ám a te­remtés, az alkotás, a környe­zetre való hatás lehetőségei­nek eszközeivel is ellátja Hincz Gyula a festményen szereplő figurát. Pontos képzőművészeti megjelenítése ez a mester sza­vakban is megfogalmazott gondolatának, miszerint: ..A művészet belőlünk, társadal­miságunkból, emberi mivol­tunkból születik.’’ A művésze­tet tehát nem különleges el­foglaltságnak, hanem emberi értékteremtő képességünk ter­v. A Ganz Danubius váci '/ kontcncrgyárában a mun- ^ kaverseny-bizottság és a í területi felelősök 29 szo- '/ cialista brigádot értékeltek '/ az 1985-ben végzett mun- 2 hajuk alapján. Egy szocialista brigádot kel­lett a KISZ akcióprogramjá­ban való részvétel szellemé­ben is értékelni, mégpedig a gyár egyetlen ifjúsági szocia­lista brigádját. Egy reggeli szünetben mentem el a Ság- vári Endre szocialista brigád vezetőjéhez, Juhász Bélához egy kis beszélgetésre. Lassan koránk gyűltek a brigád több! tagjai is. — Mikor alakult a brigád és milyen körülmények kö­zött? — kérdeztem a fiatal brigádvezetőt. — Brigádunk a Váci Mihály szocialista brigádból vált ki 1973-ban, s alakult meg Ság- vári Endre ifjúsági brigád néven. Azért döntöttünk a nagy brigádból való kiválás mellett, mert mi, fiatalok sze­rettünk volna, egy külön csa­patot alakítani. — Milyen szakmával ren­delkeznek a brigádtagok? — Brigádunk tagjai lakato­sok, gépszerelők. Munkánk a gyár gépparkjának karbantar­tása, különös tekintettel a gépműhely gépeire. A brigád egy tagja szakoktatóként dol­gozik a tanműhelyben, egy pedig a gyáregység KISZ-bi- zottságának titkára. — Mik voltak azok a fon­tosabb és nagyobb feladatok, melyeket a brigád vállalt és teljesített 1985-ben? — Nagy feladatot jelentet’ a brigádtagoknak a különféle mészetes megnyilatkozásának tekintette. Ezt a felfogást, ezeket a karakterbeli jellemzőket mu­tatják a kiállítás dokumentu­mai. Az úti beszámoló, a ba­lettkoreográfia vázlatai, a képzőművészeti alkotásokat ihlető élmények első megfo­galmazásai. Az alkotópálya kezdetéről szóló visszaemléke­zés a művész kézírásával je­lenik meg az ebben az idő­szakban készült művek rep­rodukciói között. Czigány György kiállítás­megnyitó gondolatai, vagy a katalógus-előszók a befogadók szubjektív és tudományos igé­nyű reagálásai a Hincz-mű- vekre. A mester képzőművé­szeti oktatáshoz készült jegy­zeteiből és művészetelméleti fejtegetéseiből látható részle­tek mutatják, hogy az alkotó­munkáját milyen tudományos megalapozottsággal végezte: komolyan számba vette a képzőművészeti ábrázolás le­hetőségeinek összefüggéseit, céljait. Hincz Gyula motívumvilá­ga nem egy-egy valóságdarab pontos tárgyi megjelenítésén alapul. Művei így nem alkal­masak futó találkozásokra, felszínes kapcsolatokra. Meg­követelik a megállást, az el­mélyedést. Mindehhez idő. energia és türelem szükséges. De ezekért cserébe ponto­sabb, igazabb képet kapunk önmagunkról, a világról — több lehetőséget személyisé­günk teremtő, alkotó lehető­ségeinek kibontakozásához. Az ember alapvető célja pedig mindig ez. AZ ASZTALOS JÁNOS Művelődési Központ Rétsá­son a váci Hincz Gyula Ál­landó Gyűjtemény anyagából rendezett kiállítást. A bemutatott festmények és grafikák töredékei a művész életművének, amely egy bő fél évszázad alatt alakult, formá­lódott. Munkáinak azonban bármely kisebb-nagyobb cso­portját szemléljük egységként, valamennyi tükrözi a Hincz- művék sajátos hangulatát. A rétsági kiállításon látha­tó műveken szinte kivétel nél­kül megjelenik a kör és a to­jásforma motívuma. A kör ősidők óta az élet szimbólu­ma, a biológiai lét kezdeté­nek, a tojásnak a jele. Ugyan­akkor egyben a napkorong szimbóluma is: az életet adó és fenntartó erőé. Hincz Gyula festészetének tipusű targoncák, valamint esztergák, élhajlító gépek, íes- tékszűrő berendezések nagyja­vítása és folyamatos ellenőr­zése. Brigádunk év közben pótvállalásként elvégezte egy Balkancar targonca és két Desta targonca, valamint a kazánszivattyú-telep javítá­sát. A régi alkatrészek szak­szerű kijavításával, újrafel­használásával, valamint a ná­lunk használatos anyagokkal való gazdálkodással a brigá­dunk elmúlt évi anyagtakaré­kossága 274 ezer 210 forint volt. Részt veszünk az újító­mozgalomban is, amit bizo­nyít 6 benyújtott javaslatunk, melyeknek kalkulált haszna 215 ezer forint volt. — Milyen társadalmimun­ka-eredmény ékről tudnak be­számolni? — „Forintosítható” társa­dalmi munkát 594 órát vé­geztünk. A társadalmi munka kiterjedt a verőcemarosi kis- vasútállomásnál a járda beto­nozására, a diáknapok, alkal­mával fáklyatartók készítésé­re, a városi KISZ-bizottság által felkért munkák elvégzé­sére. Ezen túl patronáltuk az öregek napközi otthonát és segítettük társadalmi mun­kával a Radnóti Miklós Álta­lános Iskolát is. A gyárban szervezett kommunista mű­szakon teljes létszámmal részt vettünk. — Milyen elismeréseket ért el? — Az elmúlt évek folya­mán kétszer ezüst, ötször arany fokozatot, egyszer (1984- ben) a Vállalat Kiváló Ifjúsá­gi Brigádia kitüntető címet is elnyertük. Részt vettünk a vá­egyik központi motívuma a nap. Szerepelhet ez mértani idomok között is, mint a ki- számítottságot, az éles, szigo­rú formákat feloldó, líraivá alakító jelenség. De megjelen­het szerves létre utaló elemek között is, mint azok összetar- tója. központja — kompozi- cionálisan és a valóság viszo­nyainak megfelelően is. A Szputnyik és az Ovális című munkák a tojásformát hangsúlyozzák, alakítják. Al­kalmassá válhat ez egy stati- kusságból fakadó biztonság kifejezésére, de ugyanakkor a mozgás, a sebesség érzékelte­tésére is. Hincz Gyula művészetének központi témakörei közé tar­tozik a mozgás kozmikus, bio­lógiai és mechanikus termé­szetének festészeti megfogal­mazása is. A koncentrikus kö­rök. a spirál vagy az ellipszis olyan alakzatok, amelyek nemcsak a mester müvein, de a valóságban is rendezik a világ elemeit. Hogy Hincz világszemlélete mennyire az emberi nézőpont szerint ala­kul, azt jelzi, hogy nonfigu­ratív művein is az emberi alak arányai szerint tagolja az elemek csoportját. A Motorosok és az Utca Hincz Gyula figurális művei közül valók. A városi ember hétköznapi élményeit fogal­mazza meg bennük a képző­művészet nyelvén. Emberáb­rázolására általában jellemző, hogy nem törekszik anatómiai hitelességre a részletek meg­jelenítésében — az arányok megválasztásában annál in­kább ! Figurális alkotásain a fizi­kai valóság mögé látva az em­ber szellemi, érzelmi valósá­gát jeleníti meg. Számára az ember minden szituációban gondolatok és érzések összes­ségeként jelenik meg. Ezek te­szik láthatóvá, érzékelhetővé — egymással kapcsolatba lé­pésre képessé. A Motorosok figuráit össze­tartja a közös cselekvés, a közös cél. Az Utca alakjai azonban nem közös szándék­kal kerültek egy: térbe. Kap­csolatuk nem tudatos és nem föltétlenül a másik kibonta­kozását segíti. A FIZIKAILAG is érzékel­hető jelenségek Hincz Gyula művein a mögöttük rejlő, az őket meghatározó belső tartal­mak jeleiként szerepelnek. Bakonyvári M. Ágnes rosi ifjúsági brigádok közötti munkaversenyben is, melynek eredményeként 1981-ben el­nyertük a KISZ KB vándor­zászlaját, majd több alkalom­mal a városi KISZ-bizottság dicsérő oklevelét. Most pedig másodízben kaptuk meg a megtisztelő — Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja — címet. Csányi Ferenc A Pest Megyei Hírlap váci melléklete 1986. március 25-i, keddi számában meg­jelent Olvasói levelek rovatá­ban Rácz György, a 2-es számú főút Sebes Imre utcai csomó­pontjában forgalomirányítási jelzőlámpa telepítését szor­galmazza, balesetre való hi­vatkozással. A Budapesti Közúti Igaz­gatóság 1986. évben tervezi lent említett csomópontban új forgalomirányító jelzőlámpa telepítését, valamint a 2-es út Lenin út—Széchenyi u. cso­mópontjában levő jelzőlámpa új, korszerűbb típusra törté­nő lecserélését. Az észrevétellel kapcsolato­san megjegyezni kívánom azonban, hogy egy adott köz­úton kijelölt gyalogos-átke­lőhelyen bekövetkezett sajná­latos balesetért véleményem szerint nem elsősorban a jel­zőlámpa hiányára kellene hi­£ Élénk, mozgalmas volt a £ Hazafias Népfront Vác Vá­jj rosi Bizottságának tevé- kenysége az elmúlt hetek- ben. Bizottsági ülésen, fó- £ rumjelleggel megvitatták a '/ IINF szerepét és feladatát a várospolitika alakításá- * ban. Ez a forma új volt, s kissé nehezen indult a javaslatok, ötletek elmondása. Végül is 11 bizottsági tag kért szót. István Kálmán, a városi nép­frontbizottság titkára azt kér­te, hogy a jövőben próbál­ják környezetükből kitekintve szemlélni a várospolitikai kérdéseket és véleményüket, ötleteiket hozzák el a bizott­sági ülésre. A munkabizott­ságoktól azt kérte, hogy dol­gozzanak önállóbban. Erre jó példa a nőbizottság, amely legutóbb a Szőnyi Tibor Kór­házban tartott kihelyezett munkabizottsági ülést. Meg­hívták az üzemek szakszerve­zeti bizottsági titkárait, s megvitatták a nők közéleti tevékenységét, az üzemi szo­ciálpolitikai munkát. A Forte gyár kollektívája Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet és elismerő iratot kapott sokoldalú, önzetlen fá­radozásáért. Változatlanul lá­togatottak a HNF nőklub kedd esti rendezvényei a mű­velődési központban. Sokan hallgatták dr. Héger Mária és dr. Rada Lajos előadásait. Az I. számú területi Vöröskeresz­tes alapszervezettel közös es­tet is rendeztek. A gazdaság­politikai munkabizottság gyűjtötte az elmúlt hónapban a várospolitikai célokkal kap­csolatos munkafelajánlásokat. Városunkban is megalakult az alkoholizmus elleni bizott­ság. amelynek munkájában a népfront is képviselteti ma­gát. A községi és körzeti nép- fronttitkárók értekezletén szó esett a nemzetközi békeév he­lyi programjáról és a kör­nyezetvédelmi napok szerve­zéséről. A város környéki ifjú­sági bizottság elfogadta mű­ködési szabályzatát. A kör­nyezetvédelmi mozgalom ke­retében akciót indítottak a lakótelepi erkélyek virágosí- tásáért. Május 10. és június 5. között lesz az első idei lom­talanítási akció. Sokan megkeresték hasznos észrevételeikkel áprilisban is vatkozni, hanem a közlekedé­si fegyelemre. Thomka Péter forg. szab. oszt. vez. ★ Egyetértünk azzal, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb fegyelem lenne szükséges — gépjárművezetők és gyalogo­sok részéről egyaránt — út­jainkon. Mindazonáltal, is­merve e sajnálatos gyermek­baleset körülményeit, fenn­tartjuk a lapunkban megje­lent véleményt, aminek lénye­ge mégiscsak' az, hogy ahol közúti forgalomirányító jelző­lámpa működik, kisebb a balesetveszély. Bizonyára ezt a szempontot tartotta szem előtt a Közlekedési Mi­nisztérium is, amikor az Ur­ban Lajos miniszterhez inté­zett kérés nyomán — erről a legutóbbi tanácsülésről adott tudósításunkban már írtunk — oda hatott, hogy a Sebes Imre út—Lenin út kereszte­ződésében a tervezettnél ha marabb állítsanak fel lám­pát. a városi népfrontbizottságot. Nálunk is jó kezdeményezés­nek tartják a Skála törekvé­sét, amely a primőrök árának letörésére irányul. Sajnos, ez Vácott nem érvényesül — pe­dig a Naszály Áruház is tagja a Skálának. Többen szóvá tették, hogy hónapok óta nem lehet élő halat kapni a város­ban. Jelezték, hogy romlott a kisváci ABC-áruház ellátása. A vélemények szerint nem rendelnek élelmiszerekből, húskészítményekből megfelelő mennyiséget, pedig a környék lakosságán kívül az AFIT, a vízműközpont dolgozói is ott vásárolnak. Vevőkörükhöz tartoznak még csehszlovák, lengyel turisták is, akik haza­utazás előtt a megmaradt forintjaikat ott szeretnék el­költeni. A népfrontbizottság kérte a városi tanács illetékes szak- igazgatási szervét s az érin­tett' szövetkezetét, vállalatot: tegyenek meg mindent a hiá­nyosságok megszüntetésére. Papp Rezső Nincs irigylésre méltó hely­zetben az a hangversenyren­dező, aki a komoly zenét olyan rétegekkel igyekszik megis­mertetni, akiktől ez igen tá­vol áll és akik (életkoruk miatt) eleve alkalmatlanok a hosszú figyelemre. Mindezek előrebocsátása után igen tiszteletre méltó az Országos Filharmónia munka­társainak munkája: az általá­nos és középiskolások számá­ra meghirdetett koncertek né­zőközönsége egyre nagyobb (1972-ben 200-an, 1985-86­ban már több mint 1500-an látogatták a Madách Imre Művelődési Központban tar­tott hangversenyeket.) Az 1985—86-os sorozat a Liszt-évforduló jegyében a nagy zeneszerző műveiből összeállított műsorral zárult 1986. április 24-én. A délelőtt folyamán Liszt jellegzetes, tí­pusalkotó műveiből hallgat­hattunk meg négyet. A mű­sort kezdő Rigoletto-parafrá- zis és a Vadászat című etűd a zongoravirtuóz Lisztet mu­tatta be a közönségnek. Ezt a két darabot Varsányi László látszotta, igen jól kiemelve a két mű virtuóz elemeit. Ez­után — a Magyar fantázia jóvoltából — együtt ismertük meg Lisztet mint zenekari szerzőt és mint a magyaros dallamok feldolgozóját. Végül a Les preludes a program zenei újrateremtőjeként állítot­ta elénk a szerzőt. A Magyar fantázia és a Les preludes előadása alkal­mából külön is ki kell emel­nem a Váci Szimfonikus Ze­nekart. Szalay Miklós karnagy vezetésével ez az együttes ki­válót hozott létre. A Magyar fantázia kísérete és a szim­fonikus költemény is megerő­sítette azt a véleményemet, hogy a zenekar e stílusban igazán otthon van, és hogy minél több romantikus mű- v'el kell bővíteni a repertoár­ját. Végül, de nem utolsósorban külön is köszönetét kell mondani a műsorvezető Var­sányi Lászlónénak. Szavaiból, érdekes előadásából sok min­dent megtudhatott az ifjú kö­zönség, és ezzel nagymérték­Megkezdődött a lomtalanítás Mint az már hagyomány a HNF városi bizottsága és a költségvetési üzem idén is megrendezi tavaszi lomtalaní­tási akcióját. Ezen a héten a következő pontokra helyeztek ki konténereket: Kőhídparti lakótelep. Káptalan u.—Szent Mihály dűlő sarok, Balázs F. utca—Szent Mihály dűlő sa­rok. Balázs Ferenc utca—Né­pek barátsága útja sarok. Ve­rőce utca—Árok sor sarok, Csaba utca—Büki sor sarok. Felszabadulás útja—Büki sor sarok. Dózsa György útja— Duna sor sarok, a 30. sz. ABC mögötti tér. Dózsa György út —Kálvin utca ‘ sarok. A konténerek vasárnap estig tölthetők meg. s azokat szükség szerint cserélik. Fogadóórák a KÖJÁL-nál Mint már hírül adtuk, a KÖJÁL átköltözött a városi tanács épületébe. Ennek kap­csán megváltozott az ügyfél- fogadás ideje is, az alábbiak szerint: hétfőn délután 2 és este 6 óra között, szerdán reg­gel 8-tól délután fél 5-ig, pén­teken 8-tól 12-ig lehet felke­resni a szolgálatot. ben hozzájárult az itt-ott lankadó figyelem újrafelkel- téséhez. összefoglalásul: ez a kon­cert jó hangulatával, nagy művészi teljesítményeivel igen jól szolgálta a zenei ismeret- terjesztést. Bárcsak ez a kö­zönség felnőttkorában is ma­radna ilyen zeneszerető. Iíj. Győré László Könyvtárosoknak A Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsa Körzeti Könyv­tára, hétfőn, május 12-én dél­után 2 órakor az SZMT Könyvtár előadótermében to­vábbképzést tart a szakszerve­zeti könyvtárosok számára. Az érdekesnek ígérkező előadást Biegelbauer Pál, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ munkatársa tartja „Az emberi kapcsolatok stratégiája a könyvtárban’’ címmel. Tárlatnyitás Szerdán este 6 órakor Ba- konyvari M. Agnes művészet- történész nyitja meg a Madách Imre Művelődési Központban Schmal Károly grafikus kiállí­tását. Csütörtökön este 6 óra­kor lesz a megnyitója, ugyan­csak a művelődési központban, Renner Kálmán éremművész alkotásaiból rendezett kiállí­tásnak, amelyen Kerék Imre költő mondja a megnyitót. Mindkét tárlat május 25-ig tekinthető meg — hétfő kivé­telével — naponta délelőtt 10 es este 6 óra között. Nem iVlezö, Köz Lapunk hétfői számában té­vesen jelent meg a május el­sejei felvonulás ötletes deko­rációért díjazottak között a Mezőgazdasági Technikum. A zsűri a Közgazdasági Szakkö­zépiskolát díjazta. ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap) Csupa fiatal, sokat újítanak A kiváló Ságvári brigád Az illetékes válaszolt Diákkoncertek A Liszt-évforduló jegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom