Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

1986. MÁJUS í.. csütörtök PEST MEGYEI HÍRLAP 7 Az égetőkemence és a gyárkémények éjszakai lényben. Magabiztosan a szakadék szélén? A veszély valódi bajjá válhat Eljött hát az öregkor, de a DCM nem megy nyugdíjba. Oly sok vita után a gyáriak dédelgetett álma vég­re valóra válik. 11)87, január 1-jén hivatalosan is megkezdődik a teljes rekonstrukció. Három esztendő alatt 4 milliárd .300 millió forintot költe­nek a megújhodásra, s a következő VIII. ötéves-.4«rvb,eri is legalább y 3. milüárdot. Ami e hatalmas össze­gért megszületik. az itteniek szerint harminc esztendőre megadja a kor­szerű termelés feltételeit. Teljes rekonstrukció — Már a hetvenes évek végén szóba került a rőkohsírukció, de ak­kor pénz híján csak a portalanítás teljes átalakítására vállalkozhat­tunk, ezt a folyamatot is három lép­csőre bontva — emlékezik Pinter Sándor igazgató. — Két ütemet si­keresen befejeztünk, ám a kemen­cék környezetszennyezésének csök­kentésénél már élekén vetődött fel, hogy érdemes-e több száz milliót be­fektetve egy elavult technológiát konzerválni. Az egyetlen ésszerű választ az 1981-ben itt tartott kihe­lyezett miniszteri értekezlet részt­vevői is megfogalmazták: nem. Az elkövetkező négy esztendőben előtanulmányok, tervek készültek több változatban, a. , rekonstrukció gyakorlati megvalósításáról alig esett szó. Tavaly jahüárban az Ál­lami Tervbizottság mondta ki a mindent eldöntő határozatot: a VII. ötéves terveben él kell kezdeni a DCM teljes technológiai rekonstruk­cióját. 1990-ig megújul az anyagel- látó rendszer, 50 ezer tonnás, úgy­nevezett előhomogenizáló tároló épül, új nyersmálom kapcsolódik a termelésbe, s az új homogenizáló a hozzá kapcsolódó silókkal kiegészül egy napi 2700 fonna kapacitású klin- kerégető forgókemencével. Az ered­mény: egyharmaddal kevesebb ener­giát használnak majd fel, jelentősen csökken a nehéz fizikai munka ará­nya, s javulnak az itteniek munka- körülményei is, Ha azt írom, osztatlan az öröm a gyár . dolgozóinak körében, egysíkú és éppen ezért nem valóságos képet rajzolnék közérzetükről. A változás jelentőségét azok tudják igazán fel­mérni, akik a születés óta bábáskod­tak az ifjú DCM fölött, majd pedig felnőve a gyermekbetegségekből, társként fogadták el a termelő, egy­ségeket. Három éve, amikor az 1963. no­vember 5-én felavatott gyár husza­dik születésnapján az alapítókat kö­szöntötték, még több mint kétszáz nevet kelett az ünnepségen felolvas­ni. Ott volt közöttük Gyenge Ká­roly is, aki ma,személyzeti és okta­tási osztályvezető. Huszonöt eszten­deje esztergályosként kezdte itt. — Rétságon voltam katona, s gyakran vitt az utam erre. Láttam, hogyan emelkedik ki a pusztából a gyáróriás. Vonzott az új, érdekesnek ígérkező munka és a könnyű letele­pedési lehetőség. Dolgozhattam, ta­nulhattam és szép lassan itt ragad­tam. Ha a néhány éve felvételre jelent­kezők közül kellene riportalanyt ke­resnem, mo.st sokkal nehezebb dol­gom lenne. Ma már nem adnak rö­vid időn b'éfiíí lakást és á festésetek sem csábítóak, ha összevetjük á bo­ríték tartalmát' a magas követelmé­nyekkel. Ezért vallják a gyár veze­tői, hogy a törzsgárdat nemcsak er­kölcsileg, de anyagilag is meg kell becsülni. Ha valaki, akkor ők meg­érdemlik ezt. Alapító tag Horváth József né. az anyagraktár kiadója, aki arról is nevezetes, hogy negyedszázada dol­gozik egy helyen. — Az azóta bezárt bélapátfalvi cementgyárat hagytam ott férjem­mel együtt, meg a kertes családi házamat, amikor egy újsághirdetés­ben olvastam, hogy munkásokat to­boroznak Vácra. Nem bántam meg a döntésemet. Nem mondom, egy- szer-kétszer eszembe jutott, hogy el­megyek innen, de hát érdemes volt várni. A rekonstrukció után köny- nyebb. jobb lesz a dolgunk, ezt ígé­rik vezetőink. A tervek készülnek Az igazgató, aki maga is alapító, hiszen a DCM ösztöndíjasaként ta­nult a Budapesti Műszaki Egyete­men, majd kinevezéséig különböző beosztásokban dolgozott, egy kicsit óvatosabban íogaLmaz: — Még csupán az dőlt el, hogy lesz rekontsrukció. A konkrét ter­vek most készülnek, így pillanatnyi­lag csak azt tudom, hogy a jelenle­ginél korszerűbb technológiát vásá­rolunk majd meg. Egy biztos: elkép­zeléseink között folyamatosan mű­ködő, automatikusan termelő gyár megépítése szerepel, s ezzel a jelen­legi 800 ezerről 1 millió 400 ezer tonnára növelhetjük az évenként előállított cement mennyiségét. Fel­adatunk azért is nehéz, mert a munkálatok közben a gyár dolgozik, s esztendőnként mintegy 750 ezer tonnás tervet keli majd teljesítenie. Pintér; Sándor és. vele az alapítók többsége néríi sokkal később megy majd nyugdíjba, mint amikor a re­konstrukció második üteme is befe­jeződik. Tudják, az új DCM-et már nem annyira maguknak, mint in­kább a mostani fiataloknak építik. Nagy a felelősség — Nem is hagyjuk őket ki a mun­kából — mondja Fordán Tibor, a gyári pártbizottság titkára, aki szin­ten a kezdetektől részese e piciny­ke történelemnek. — A tervbizottsá­gi döntés után rendkívüli pártbizott­ság! értekezleten Koltai Imre, a Cement- éá Mészművek vezérigazga­tója tájékoztatta a testületet a leg­fontosabb dolgokról. Még nem dön­töttünk, megvárjuk a konkrét terve­ket, de mindenképpen szeretnénk, ha az itteni ifjúkommunisták vala­milyen módon védnökséget vállal­nának a rekonstrukció felett. Tisz­tában vagyunk vele, nagy a felelős­ségünk azért, hogy minden forint jó helyre kerüljön, de örömmel vállal­juk. Csak az tudja, milyen jó érzés lesz egy megújult gyárban dolgozni, aki ismeri ezt a mostanit. Beszélgető partnereim elszántsá­gát, optimizmusát látva magam is elhiszem: tíz esztendő múlva mások lesznek az esték errefelé. A sötét­ségnek nem kell eltakarnia a múl­tat, a fények az akkori jelent és a jövőt világítják majd meg. Egy új cementgyárat, amelyért már most százak dolgoznak. 1977: A nagykőrösi Mészáros János Tsz-nél egy pincében is elhelyeztek nö­vényvédő szereket, s nem számoltak az­zal: elöntheti a talajvíz. Elöntötte. Ar- zántsrtalmú és más mérgező anyagok ol­dódtak ki. A polgári védelem segítségé­vel gumikonténerekbe gyűjtötték a masz- szák szerencsére emberi mérgezés nem történt. l„— .8: Diósdon az MGM-nél és a Csepel Autógyárban a forgácsolók közül húsznál többen betegedtek meg ismeret­len eredetű bőrgyulladásban. A vizsgá­lat kiderítette: a hűtő-kenő folyadék bi­zonyos állásidő után baktérium-tapta- lajjá válik. A folyadék fertőtlenítése óta hasonló eset nem fordult elő. 11)79: Bugyi-Borzashegyen a Magyar- Bolgár Barátság Tsz gázpalack-hitelesí­tést és nyomáspróbát folytató mellék­üzemének két dolgozója 83, foszgént tar­talmazó palack tartalmát a szabadba en­gedte. nem törődve a tűzvédelmi, mun­kavédelmi, környezetvédelmi szabályok­kal. Negyvenketten — közöttük 18 gyer­mek — kerültek enyhe mérgezéssel kór­házba a közeli majorból, s hogy nem történt tömeges katasztrófa, csak annak köszönhető: a szél egy ekdősáv felé so­dorta a mérgező gázt, amit zömmel el­nyeltek a növények. 1981: A sződi Virágzó Tsz őrbottyáni lakatosüzemében ólomtagtalnv’ í ■ ék’- 1 fedett felületeket csiszoltak. 18 nő sú­lyos mérgezéssel került kórházba. 19S2: A Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat pilisi öntödéjében az ellenőrzéskor 19-en fejfájásra, szédülésre panaszkod­tak. A műszeres vizsgálat megállapítot­ta: a szénmonoxid koncentrációja a meg­engedett felső határértéknek 35-szöröse. A következmény csak azért nem lett súlyosabb, mert ritkán — kétnaponként 2—:i órán át — volt öntés. Három éve nem jegyzett fel a fáma hasonló — a szakemberek által rend­kívülinek titulált — munkaegészségügyi eseményt. Magabiztosan lépkedünk előre a szakadék szélén? A dolgozó embe­rek egészségéről, testi épségéről van szó. Azokéról, akik közül Pest megyében ma is 18 ezren exponált munkakörben tevékenykednek, ki­téve a zajnak, vibrációnak, hőnek, vegyi anyagoknak, porártalomnak. Beszélgető partnereink a Pest Me­gyei Köjál munkaegészségügy! szak­emberei. Elhárító praktikák Ring Péterné ellenőr: — Néhéz munka ez, sok az új termék, az új matéria, naprakész műszaki és ké­miai felkészültség kell. Az ellenőrzést nyűgnek, az ellen­őrt ellenfélnek tekintik néha. Nem, fenyegetni nem szoktak, kiabálni sem. Kifinomultabbak az elhárító módszerek. Ilyen a yáratás, az idő­húzás, az, hogy a felelős a vizsgálat közben „eltűnik”, vagy, hogy meg­tagadja a jegyzőkönyv aláírását. Volt rá példa több is, hogy meg akartak vesztegetni. Egy fröccsöntő kisiparos 500 forintot ajánlott, hogy járuljak hozzá: szellőzetien épület­ben nyithasson műhelyt. Egy tsz- melléküzemág vezetője pedig jókora köteg pénzt dugott az orrom alá, amikor kifogásoltam: engedély nél­kül, sötét, ablaktalan, alacsony egy­kori tyúkólban tömény sósavval dolgoznak egyéni védőeszközök nél­kül az asszonyok. .. Az említett ese­tek is jelzik, hogy az emberek egész­ségét, életét, munkaképességének megőrzését nem mindenki veszi ko­molyan. Néha az esetleg ártalmas körülmények közepette munkálko­dó maga sem. Kéri, ne tartsuk fel, ő most dolgozik, pénzt keres, drá­ga az ideje. — Azt mondta: néha... — így igaz. Az utóbbi időben ta­pasztalható valamiféle szemléletja­vulás. Az iparban egyre inkább tö­rekszenek a munkaerő megtartásá­ra, s a dolgozók maguk is igénye­sebbek lettek munkakörülményeik iránt. Kevés a pénz a beruházásra, így aki valami újba fog, körültekin­tőbb lett, már a tervkoncepció ké­szítése idején véleményt kér tő­lünk. S amikor megkapja, azaz megismeri az engedélyezéshez szük­séges követelményeket, inkább el­áll a szándékától, ha nem éri meg a drágább befektetés. Tavaly a me­gyében erre 43 példa is volt. Pozitív, tehát rossz Demusné Tóth Anna vegyésztech­nikus a munkaegészségügyi labora­tóriumban. Türelmesen magyaráz­za, hogy miként lehet kimutatni az anyagcsere-termékekből a mandula­savat, ami a sztirol bomlásakor ke­letkezik. fgy megállapítható, meny­nyi sztirolt lélegzett be az illető, mo­mentán az Agroplast GT 30 dolgo­zója. Azután ő kérdez: — Magának eszébe jutna porsze­meket számolgatni? Mert mi ezt is tesszük. A levegőmintából egy szer­kezet segítségével tapadós bevonatú tárgylemezre fújunk bizonyos meny- nyiséget, ezután mikroszkóp alatt számoljuk meg, mennyi benne a porszem. így állapítható meg a szennyezettség mértéke. Ellenőriz­zük azt is. mennyi egy adott mun­kahely levegőjében például a benzol, a szénmonoxid, a kéndioxid vagy más mérgező gáz. S egyes ártalmas anyagok jelenlétét, ménnyiségét vér- és vizeletvizsgálatokkal tisztáz­zuk. Évente mintegy 20 ezer elem­zést folytatunk, az esetek 5—10 szá­zalékában pozitív az eredmény, tehát rossz: határérték feletti meny- nyiséget találunk. A felelőtlenség határa Ilyenkor részletes vizsgálat indul a munkahelyen, a követelmény pe- d-i'k sokféle lehet a munkafeltételek módosításától a dolgozó eltiltásáig. S van, aki megpróbálja tévútra te­relni az objektív vizsgálatot. Például úgy, hogy nem a hatásnak kitett dolgozótól származó mintát küld elemzésre. Előfordul persze az is, hogy ez kitudódik, hiszen a mű­szeres levegővizsgálat után már sejt­jük, milyen eredményre számítha­tunk. Néha a fordítottja történik: a tömegesen kiugró adat hívja fel a figyelmet a technológiai vagy mun- szervezési hibára. Dr. Ozoray Kamilla i a megyei Köjál munkaegészségügyi osztá­lyának vezetője. — A veszély olykor valódi bajjá válik. 1977 óta 220-an keresőképes, 538-an táppénzes állományú beteg­gé váltak növényvédőszer-, ólom­vagy oldószermérgezés miatt hal­láskárosodottak lettek, bőrbetegsé­get kaptak, vagy szilikózist. De ez már következmény. S hogy minek a következménye? Hadd mondjak egy példát arra, milyen hihetetlenül tágak a határai az emberi felelőt­lenségnek. Egy tsz-ben a bedolgozók óibrriágybíl készítettek kézi munká­val faráspolyt, azaz ólomlapokon kalapálták a fémet. Volt közöttük nyugdíjas és gyeses anyuka, ház­tartásbeli is. Akadt, aki a konyhá­ban dolgozott így, az edényben fövő leves mellett. Az esetre azért derült fény, mert az egyik bedolgozó hoz­zátartozójának vérében ólmot talál­tak. A bajok térképe Meggyőződésem az, hogy eddig azért nem történt súlyos katasztró­fa, mert térképünk van arról: egy­általán hol történhet baj, s ezeken a helyeken gyakran megfordulunk. Kétezerre tehető Pest megyében a nyilvántartott üzemek száma, s leg­alább kétévente —, de ha indokolt sűrűbben is — felkeressük ezeket. Olykor elég tanácsot adni, olykor hatósági intézkedésre van szükség. Az iméntihez hasonló szabálysérté­sekből évente átlagosan tíz akad, de el kellett járnunk tavaly 22 íz­ben például az egyéni védőeszköz mellőzése vagy a kötelező orvosi vizsgálat elmulasztása miatt. S a különféle munkaegészségügyi hibák elhárítására 124 határozatot adtunk ki. Ám a célunk több ennél, a meg­előzés. — Miként? — Például azzal, hogy csak olyan tervek valóra váltásához adunk en­gedélyt, amelyek munkaegészségügyi szempontból nem kifogásolhatók. Azután az, hogy megritkultak a rendkívüli események, ami időnye­reséget jelentett számunkra. Így átfogó higiénés és laboratóriumi vizsgálatokat végezhettünk például az üvegszálas poliészter technoló­giát alkalmazó műanyagipari üze­meknél, vagy — a pilisi öntödei eset után — a megye öntödéinél, s 400 termelőszövetkezeti melléküzem­nél. Ez utóbbival jókora fehér foltot szüntettünk meg. Kiderült, hogy a melléküzemágak dolgozóinak 80 szá­zaléka ártalmas munkahelyen dolgo­zott, olykor egy időben kitéve a zaj­nak, füstgáznak, oldószernek. Most ped.ig , R.zt tervezzük, hogy teljesen elkészítjük a zajártalomtérképet. Sokat emlegetik mostanában, hogy az egészségügy gondjai jórészt abból adódnak; hiányzik a bajnak elejét venni kívánó szemlélet. Vitathatat­lan, hogy ez a munkaegészségügy tekintetében — legalábbis a megyei Köjálnál — másként fest. Vasvári G. Pál Filmez Zn’tán A zsákgyártó automatán folyamatosan keil cserélni a hatalmas papírhen­gereket. (Barcza Zsolt felvételei) • • _ Öregedő cemer^-gyár esti fényben fa újat a fiataloknak építik A jótékony sötétség errefelé mindent eltakar. A fák leveleire rakódott szürke port is, meg az épületek ko­pár, töredezett yikolatá falait, az ablaksorok több he­lyen vak kereteit, a cementgyár öregkori arcát. A ne­gyedszázad történetének ismerős vonásai mellett a he­lyiek naponta mennek el szótlanul, a távolról jött em­I bér azonban rácsodálkozik a Naszály lábánál fekvő kis világra. A kopott köntös mögött több mint ezer ember erőfeszítései révén kel életre az anyag a Cement- és Mészművek váci gyárában. Ilyenkor, esténként csak alig több, mint százhúszan dolgoznak, mégis a terme- I lés javát adva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom