Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

Műszerimport magánerőből Betegeskedő állategészségügy Éppen fél évtizede látott napvilágot az az új állategész­ségügyi jogszabály, amely le­hetővé tette az állatorvosi ügyeleti szolgálat megszerve­zését. Általános örömöt váltott ki az állategészségügy dolgo­zóinak körében a változtatás. Hiszen addig egyetlen állator­vos sem hagyhatta el otthonát hét végén anélkül, hogy ne aggódott volna a négylábú és szárnyas jószágok egészségi állapota s ezáltal a gazdák biztonsága miatt. Jó személyi feltételek Rendelet mondta ki, hogy hogyan kell kialakítani az ügyeleti szolgálatot. Ennek ■megfelelően Pest megyében általában egy-egy állategész­ségügyi kerületben egy-egy ügyeletes kört alakítottak ki, de a monori kerületben — amely magában foglalja a volt monori és a volt nagykátai já­rás területét — három ügye­letes kört szerveztek. A három ügyeletes kör közül egy van Monoron és kettő Nagykátán. így a hétvégi állatorvosi ügye­leti szolgálat 34 községre ter­jed ki, ebből a monori von­záskörzetben 17 településre. Az állatorvoslás általános helyzetéről, valamint a beteg­ségmegelőző és gyógyító mun­ka személyi és tárgyi feltéte­leinek részleteiről, s a mun­kakörülményekről kérdeztük dr. Fodor Jánost, a monori ál­lategészségügyi kerület főor­vosát. — A személyi feltételekről elmondhatom, hogy az állator­vosok két csoportban dolgoz­nak: a hatósági vagy más né­ven körzeti állatorvosok és az * 59 üzemi állatorvosok. Az üzemi állatorvosok munkáltatói a gazdaságok, nagyüzemek. A körzeti állatorvosok munkál­tatója a Pest Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás, amelynek székhelye Gödöllőn van. A monori vonzáskörzet terüle­tén hét, a nagykátaíban pe­dig hat körzeti állatorvos te­vékenykedik, #k tartoznak az állategészségügyi állomáshoz. Üzemi állatorvos a monori vonzáskörzetben nyolc, a nagykátaíban kilenc dolgozik. Ha minden állás betöltött, ak­kor 32—33 állatorvos dolgo­zik a kerületben. Most sincs létszámhiány, mert az egyik üzemi kollé­gánk katona, más állásokra már megvan a jelölt, illetve a jelentkező, így például a főál­latorvos mellett tevékenykedő élelmiszer-higiénikus szakál­latorvos megyei szintű to­vábbképzésen van, de hama­rosan kikerül Monorra — is­mertette dr. Fodor János fő­orvos a személyi feltételeket, majd az eszközellátásról szólt, sajnos korántsem ilyen elége­detten. Időrabló ingázás — Állatorvosi műszerezett­ségünk nagyon gyenge mind minőségben, mind választék­ban, s korlátozottak a beszer­zési lehetőségeink is. Állami kereskedelemben állatorvosi műszereket alig lehet kapni, ha mégis, nagyon gyenge mi­nőségűek, a kisipari módon előállított vagy forgalmazott műszerek azonban megfizethe­tetlenül drágák, így hiába ra­gyogó a minőségük. Az állatok Sporthírek Labdarúgás A szerencse is segített Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A csoport: Pilis—Nagy- káta 3-2 (0-0). Nagykáta, 400 néző, vezette: Bállá. Az első félidőben néhány helyzet ki­maradt mindkét kapu előtt, de ezenkívül nem történt más a pályán. S/ünet után élesedett a küz­delem, mindkét csapat nagy vehemenciával küzdött a ve­zető gól megszerzéséért. Ez a helyieknek sikerült, amikor is az 51. percben megingott egy pillanatra a pilisi védelem, s máris a helyiek örülhettek. Az 59. percbep Sedró szabályta­lankodott a tizenhatoson belül, a megítélt — jogos — tizen­egyest értékesítették a nagy- kátaiak. Az utolsó negyedóra sokáig emlékezetes marad. A 75. perc­ben Hegedűs S. szépített. Ez­után háromszor is növelhette volna előnyét a hazai együt­tes, de kimaradtak a lehető­ségek. A bajnokaspiráns pili­siek vérszemet kaptak, s a 80. percben Hegedűs szép fejes­sel egyenlített. Három perccel később a beívelt szögletet Ha- luszka küldte — szintén fejjel — a hálóba. A helyiek min­dent megpróbáltak, hogy ment­sék a menthetőt, de Fortuna ezúttal a pilisiek mellé állt. Valamennyi vendégjátékos di­cséretet érdemel. Ifi: Nagykáta—Pilis 3-1. G. F. Kakucs—Monor 3-1 (1-1). Monor, 500 néző, vezette: Deb- re. A 9. percben Kocsis S. ka­pott jó indítást középen, fa- képnél hagyta a kakucsi védő­ket, s a kimozduló kapus mel­lett biztosan lőtt a hálóba. Ezt követően is többet támadott a Monor, de a helyzetek kihasz­nálásával hadilábon álltak a csatárok. A kék-fehérek legalább há­rom hatalmas lehetőséget hagy­tak kihasználatlanul, s mint később kiderült, ez megbosz- szulta magát. A 37. percben Fényes kapus hibájából egyen­lítettek a stílusosan játszó ven­dégek. Szünet után egyre jobban el- fcradtak a mononak, a kaku­csiak viszont tudatos támadás­szövésekkel fokozatosan fel­őrölték a hazai védelem ide­geit. A 65. percben a kapu elé ívelésre Fényes rosszul moz­dult ki, csak beleütni tudott a labdába, s a berobbanó kaku­csi csatár remek fejessel jut­tatta előnyhöz csapatát. Az utolsó előtti percben jött a ke­gyelemdöfés, a kakucsi csatár szabadon vezethette kapura a labdát, elfektette a kapust és a védőket, s higgadtan lőtt a hálóba. A monoriak csak önmagu­kat okolhatták a vereségért, mert a kihagyott helyzetek miatt most nagy árat kellett fizetniük. Különösen a csatár­sor produkciója okozott nagy csalódást a szurkolóknak, de a többi csapatrész teljesítmé­nye is elmaradt a várakozás­tól. Csupán Árvái és Kocsis, S. első félidőbeli teljesítménye dicsérhető, a kulcsjátékosok ezúttal gyenge napot fogtak ki. Ifi: Monor—Kakucs 9-1. G. J. Üllő—Üjlengyel 1-0 (0-0). Újlengyel, 300 néző, vezette: Horváth, jól. A tartalékos üllői együttes az első félidőben jól verte visz- sza a hazai csapat szórványos támadásait. Mindkét gárda szempontjából fontos volt ez a találkozó, a játékosok sokat idegeskedtek, és ez a színvonal rovására ment. Szünet után már átgondol­tabban játszott az üllői tizen­egy, egyre többet támadtak. Dobos már a 65. percben ve­zetéshez juttathatta volna csa­patát, már csak a kapussal állt szemben, de elhibázta a lehetőséget. A 70. perc aztán meghozta a győzelmet jelentő gólt az üllőieknek, Pénzes Vik­tor talált a hálóba. Végeredményben a vendé­gek kitűnő játékkal rukkoltak ki, megérdemelt győzelmet arattak ezen a fontos mérkő­zésen. Minden játékosukat di­cséret illeti, lelkes, csupaszív játékáért. Az üllőiek ezzel a győzelemmel nagy lépést tet­tek a bentmaradás felé. Ifi: Üllő—Üjlengyel 4-0. B. T. gyógyításának költségeit pedig nem lehet tovább növelni, hi­szen már így is vészesen le­csökkent a haszonállattartás a szövetkezetekben, a nagyüze­mekben s a háztáji kisgazda­ságokban egyaránt, mégpedig az egyre csökkenő jövedelme­zőség miatt. — Külföldi beszerzésre nincs lehetőség? — Fiivá tál os importról nem tudok. Ma a külföldre utazó állatorvosok saját pénzükből vásárolnak műszereket, persze nem a tőkés országokban, ha­nem Lengyelországban és a Szovjetunióban. Bár a lengyel állatorvosi műszerek nem olyan kidolgozottak, mint a hazaiak — ha egyáltalán kap­ni azokból! —, de legalább el­fogadható az áruk. A Szovjetunióban nagyon jó a műszerellátottság, mert ál­latfajonként egységcsomagban kaphatók a legkülönbözőbb eszközök, azonban a vámsza­bályok határt szabnak a ma­gánerős beszerzésnek is — mondta dr. Fodor János főor­vos, majd egy olyan problé­mára tért ki. ami kizárólag hazai eszközökből és persze némi anyagi befektetéssel megoldható, s óriási mérték­ben javítaná az állatorvoslás hatékonyságát. Arról van szó, hogy hét vé­gén a monori főtéri gyógy­szertár dolgozói szívességből veszik fel a beteg állatok tu­lajdonosainak címbejelenté­seit, s az ügyeletes állatorvos mindig oda tér be az újabb és újabb címekért. Mindez kilo­méterben és időben nagy vesz­teséggel jár, s azzal a kocká­zattal. hogy amíg az állator­vos visszatér Monorra az új címért, valahol a területen nagy bajba kerülhet egy több tízezer forint értékű jószág. Sajnos a legtöbb állatorvos­nak nincs telefonja, CB-rádióJ ja és saját gépkocsijukat hasz­nálják nélkülözhetetlen mun­kaeszközként, ami hamarább öregszik el az úttalan utakon, mint hogy megkapnák saját pénzükért az újat. A kilomé­ter-átalány sem fedezi a tény­legesen megtett utat. Mind­ezek a hiányosságok ma még sok panaszra adnak okot az állattartók részéről, hiszen olykor 40—50 kilométert kell utazniuk, hogy elérjék a tele­fonnal nem rendelkező állat­orvost. Ilyen körülmények kö­zött tulajdonképpen hiábavaló is ábrándozni az eszközellátást megkoronázó szolgálati , gép­kocsiról, ami sehol nem léte­zik, úgy, ahogy nem létezik a központi és mobil CB-rádió sem. Nehéz helyzetben Pedig óriási értékek meg­mentéséről van szó, az ismert nehéz állattenyésztési helyzet­ben, amikor a szövetkezetek, nagyüzemek, háztáji gazdasá­gok is már csak a haszonállat- állomány szinten tartására áll­tak be a gazdaságtalan ter­melés miatt. Ugyanakkor a népgazdaságnak létérdeke, hogy megfelelő haszonállat-ál­lománya legyen, hiszen van­nak még hazai és külföldi pia­cok is... Aszódi László Antal «■ • • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1986. MÁJUS 6., KEDD Emberi kéz érintése nélkül Terménnyel teli raktárak közt £ A Pest Megyei Gabona- í forgalmi és Malomipari ^ Vállalat 1971-ben határozta { el, hogy Vecsésen tároló- forgalmazó telepet létesít. ^ Az elhatározást tett követ- í te, s 1972. október 23-án ^ az első betonfödémes csar- ^ noktároló megkezdte mú- ^ ködését. Rövid időn belül ^ megtelt a csarnok mintegy ^ 300 vagon szemestermény­'/ nyel, táppal. Alpek József, j aki az első naptól telepve- ^ zetöje a létesítménynek — ^ így idézi vissza az esemé- <5 nyékét. — Rövid időn belül kicsi­nek bizonyult a telep. Mivel terület volt bőven, hamarosan mintegy 800 vagon termény tárolására alkalmas szükség­tárolót épített vállalatunk. 1974-ben a híres angol Coli­mán cég által kifejlesztett terményszárító egységet épí­tettünk az új csarnokba, ami azóta is hasznára van tele­pünknek, s a környékbeli me­zőgazdasági üzemeknek. 1974- től napjainkig folyamatosan korszerűsödött a telep gép­parkja. Vállalatunk beruházási le­hetőségeinek függvényében az elmúlt tíz évben szállítószala­gokat, terményszállító csigaso­rokat, Delta típusú rakodókat kaptunk. 1984 őszéig egyéb fejlesztés nem volt telepün­kön. Illetve mégis volt. 1980- ban hanyagságból, vegyszer által okozott öngyulladás kö­vetkeztében három szükség­tároló — ami favázas szerke­zetű, kátránypapír tetőzetű volt — leégett. Szerencse a Szerencsétlenségben, hogy a bennük tárolt 230 vagonnyi szemestermény takarmányo­zásra használható maradt: Ezeket a tűz által elpusztí­tott tárolókat korszerűbb tető- szerkezettel 1981-ben újjáépí­tettük. 1985-ben Világbank­kölcsönnel egy teljesen új, teljesen gépesített tárolócsar­nokot épített vállalatunk, amelyben a kombájntól be­szállított termény emberi kéz érintése nélkül jut el a tá­rolótér megfelelő helyére. A 17 millió forintos költséggel épült csarnok 5 ezer tonna termény befogadására szolgál, amit a fővárosi malmok fo­lyamatosan őrölnek — mondja a telepvezető. Végigjárjuk a telepet. Alig négy éve, hogy utoljára tudó­sítottam a telepről, s a vál­tozás felmérhetetlen. A bille­nő platós kocsiról a garatba öntött termény kanalas szállí­tófelvonóval a tisztítóra ke­rül, onnan a redler révén jut Bárhol kivehető Szövetkezeti betétek Az idén tovább korszerűsí­tik szolgáltatásaikat, bővítik tevékenységüket a takarékszö­vetkezetek. Április 1 óta az ország ta­karékszövetkezeti hálózatának bármelyik kirendeltségén ki­vehető a pénz a társszövetke- zetefcnél váltott kamatozó be­tétkönyvre, nyereménybetét­könyvre, takaréklevélre és gépkocsinyeremény-bet ét­könyvre elhelyezett összegből. A kifizetés biztonságát, a takarékszövetkezetek és ügy­feleik védelmét szolgálja, hogy a bemutatóra szóló ka­matozó betétkönyvekből és a nyereménybetétkönyvekből a másutt levő kirendeltségek csak 30 ezer forintig szolgál­tathatnak ki különböző ősz- szegeket. Az ennél nagyobb pénzösszeg kifizetése csak az „idegen” és a betéti fiók kö­zötti — telefonon vagy tele­xen történő — egyeztetés után lehetséges. A fenntartásos betétköny­vekből történő kifizetés ér­tékhatár nélküli, ebben az esetben nincs szükség a két fiók közötti egyeztetésre. A gépkocsinyeremény-betét- könyvek és a takaréklevél kiváltásakor minden alkalom­mal számítaniuk kell az ügy­feleknek az egyeztetés miatt történő várakozásra. Ahol te­lex- vagy telefonkapcsolat nem hozható létre a fiókok között, ott csak a 30 ezer fo­rintnál kisebb összeget lehet kivenni más takarékszövet­kezetnél kiállított betét­könyvből. el a termény a tárolócsarnok­ba, ahol a megfelelő nyíláso­kon keresztül a tárolótér kí­vánt részében üríthető, tárol­ható a termény. Az ember csak szerény ellenőrző felada­tokat kap ennél a folyamat­nál. Az új objektummal bő­vülve a vállalat vecsési tele­pe az 1972. évi 300 vagonról 1986-ban már 1 ezer 300 va­gon termény fogadására nö­velte kapacitását. A kapacitás több mint négyszeres növeke­dése ellenére a telep dolgozói­nak létszáma alig duplájára, 15 főre növekedett. — A vagonokban érkező, induló termény folyamatosabb szállításához a Kőbányai Gyógyszergyárral, a helyi nagyközségi tanáccsal együtt a Pál utca végén szilárd burko­latú úttal ellátott vagonkirakó helyet létesítettünk még a 70-es évek közepén. Ennek nagy hasznát vesszük, de a termény többsége mégis köz­úton érkezik hozzánk. Ugyan­is a tárolókapacitás 80 százalé­kát a környező üzemek, ter­melőszövetkezetek. állami gaz­daságok által beszállított ter­mény köti le, s csak a többi érkezik az ország különböző részéből. Hogy a többlépcsős beruhá­zás milyen hasznot jelent á népgazdaságnak, a termelő­üzemeknek, a következőkkel szemléltetném: a 70-es évek közepén a Sallai utcán az Os- gyán kocsmánál volt olykor a terménnyel telt pótkocsis Ze- tor- és gépkocsisorok vége. Ez a kicsi fogadókapacitás az aratás ütemét is lassította, fölösleges üzemanyag elfüstö­lését eredményezte. 1985-ben az aratási főszezonban sem állt a telepen három rakott gépkocsinál több, de ezek is aránytalanul kevesebb ideig. Mindez jó a telepnek, a kör­nyékbeli üzemeknek,, s összes­ségében a népgazdaságnak — tájékoztat a telepvezető. Molnár József, a telepen működő kiskereskedelmi ta­karmányellátó részleg előadó­ja csatlakozik hozzánk. Tőle tudom meg, hogy takarmány­tápokat 1974 őszétől forgal­maznak a háztáji állattartás segítésére. Minden második szombaton várják a vásárló­kat. örülnek is az állattar­tók, mert a közelben ez a te­lep az egyetlen áruda, a leg­közelebbi a vasúti felüljáró melletti kanyarban van, ami a Halmi-telepi állattartóknak 2—2,5 kilométeres távolságá­val s a biciklire rakott egy-két telt zsákkal bizony nem kevés fáradtságot eredményez. Itt pedig sorban állás nélkül, rö­vid idő alatt megkapják a nyúl-, baromfi- és sertéstápo­kat. — Sajnos a sertéstápok for­galma jelentősen csökkent, ami az állattartási kedv mér­séklődését is mutatja. A töb­bi táp forgalma is csökkent, de a sertéstápé különösen. A havonkénti forgalom közel egymillió forint értékű ter­mény és táp volt korábban, de ma ennél lényegesen keve­sebb. Ebben a tápok több­szöri áremelése is bizonyára szerepet játszott, de leginkább a hízók átvételének hiányos­ságai rontották az állattartók kedvét. Hiába volt a hízó az átvé­teli szerződött súlyon, a tar­tónak tovább kellett etetni, hiszen nem vették át. Mind­ez drágította a hizlalást, ugyanakkor a népgazdaság számára is nehezebben érté­kesíthető, zsírosabb élőállatot eredményezett — mondja az elárusító. A Pest Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat vecsési telepe a múlt évben kiváló raktár lett. A Sallai szocialista brigád harmadszor nyerte el az ezüst fokozatú kitüntetést. A Kun Béla téri iskola és az óvoda részére sok társadalmi munkát vé­geztek. Mikor ott jártam, ép­pen facsemetéket ültettek a tárolócsarnokok közötti sza­bad részre. Ezzel is — anél­kül, hogy erről munkatervük, vállalásuk lett volna — a köz­ség 200. évfordulójára szépítik a telepet. — Többet is tehetett volna ez a kollektíva az újratelepí­tés 200. évfordulóját ünneplő községért, de minket a moz­gósításból valahogy kifelej­tettek. Ha maga nem mondja,' milyen évfordulóról van szó, nem is tudtunk volna róla. Még a brigádvetélkedőre sem hívtak, amit a jubileum je­gyében tartottak. De mi enél- kül is igyekszünk helytállni. Felkészültünk az idei termés fogadására. Nem rajtunk, ha­nem a természeten múlik, mennyi termés kerül az idén a tárolócsarnokokba. Egyelőre úgy tűnik, kedve­zőek a terméskilátások, s ilyenkor a zöldülő határt fel­frissítő eső után bizakodva várjuk a tárolási főszezont — mondta a látogatás végén Al­pek József telepvezető és eb­ben Kincses József, a Sallai szocialista brigád vezetője is egyetértett vele. Orosz Károly Hangverseny Hangversenyt rendeznek május 7-én, szerdán 18 óra­kor Maglódon, a központi is­kola tornatermében. A műsorban közreműködik a budapesti XVII. kerületi ze­neiskola fúvószenekara, a maglódi községi kórus és ter­mészetesen a házigazda általá­nos iskola énekkara. Minden zenebarátot szíve­sen látnak, a belépődíj 10 fo­rint. Sülysápon Véradás Önkéntes véradónapot szer­vez a helyi és a monori Vö- röskereszt-vezetvség május 8- án, Sülysápon, az 1. számú (Malom úti) általános iskolá­ban. Reggel nyolc és délután három óra között minél több donor jelentkezését várják. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett férjem, Cseri István temetésén Sülysá­pon részt vettek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Külön megköszönjük az Alsó-Tápió- menti ÁFÉSZ vezetőségének és dolgozói kollektívájának, hogy részvétükkel fájdalmunkat eny­hítették, együttérzésükkel bána­tunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokon oknak, jó barátoknak. munkatársak­nak, szomszédoknak, vala­mint a vasadi rokonságnak, szomszédoknak, akik szeretett jó férj, édesapám, fiúnk, vejünk, ifj. Rizmayer Márton temetésén Monoron megjelentek, részvétük­kel és a kegyelet virágaival fáj­dalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Felsőruházatban gyakorlott szerkesztő, szériázó, előminta- készítö munkatársat felveszünk. Jelentkezés: Pilisi Ruházati Kis­szövetkezet, Pilis, Rákóczi u. 7. ISSN 0133—26bl (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom