Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

A huszonharmadik Film- és videoszemfe A huszonharmadik országos agrár film- és videoszemle holnap, kedden kezdődik Gö­döllőn. A délelőtt 11-kor tar­tandó ünnepélyes megnyitó után megkezdik a vetítéseket Az első napon a talajművelés nélküli búzatermesztésről, a szórva vetésről, a szó'iater- mesztésről, a növényvédő sze­rek szakszerű alkalmazásáról, a tömlős felületi öntözőberen­dezésekről, a zöldséghajtatás- ról láthatunk filmeket. A prog­ram befejezéseként a Mögérelt a paprika, mög, ... hogy két­ezerben is horgászhassunk, a Fészkek. A viráguk szerelme, az Eredetvédelem a piacokért, a Házépítés Durisol elemekből, valamint az Erdőn innen és túl című filmeket mutatják be. A művelődési központ, ahol a vetítéseket tartják, egyéb programokat is ajánl a részt­vevőknek. Május 6-án és 7-én délelőtt 10 és este 6 óra között. 8-án 9—13-ig: videostúdió­eszközök bemutatója, a mű­sorkészítés folyamata, mező- gazdasági könyvvásár, Ofotért- kiállítás és -vásár. A MÉM Mű­szaki Intézetben megtekinthe­tő a traktor- és eketörténeti kiállítás, az állami telepeken a méhészeti múzeum.. ugyan­itt az Erdészeti Tudományos Injrézet arborétumának 1 nö- vényritkaságai. A művelődési házban látha­tó az 50 év fényképei, a hely- történeti gyűjteményben a Természeti környezetünk, va­lamint A régi Gödöllő című kiállítás. Társadalmi összefogással új általános iskola épül Váckis- újfalun. Az ötszáz lakosú fa­luban rendkívül példamutató az emberek összetartása. A hívó szóra azonnal mennek idősek, fiatalok, azok is, akik­nek már nincs közük az is­kolához, óvodához. Így bon­tották le az iskola helyén álló régi épületet, hordták a téglát, de még a tervrajzok is társadalmi munkában ké­szültek el. Az 5,5 millió fo­rintos beruházáshoz egymillió forinttal járult hozzá a gal- gamácsai Galga-parti össze­fogás Termelőszövetkezet, a falu lakosságának további ak­tív közreműködésében bízva másfél millió forint értékű társadalmi munkára számíta­nak a tanács vezetői. A kis létszám miatt össze­vont rendszerben folyik az alsótagozatosok oktatása, a 23—25 I—IV. osztályos gyerek számára egy tantermet ter­veztek, de lesz a hatszáz négyzetméteres épületben óvodai foglalkoztató, napkö­zi, könyvtár és tornaszoba, a tetőtérben pedig szolgálati la­kásokat alakítanak ki. Hívásra mennek Még brigádnapló sem volt — Én nehéz körülmények között nevelkedtem, szegénye« voltunk, de a családban erre még nem volt szükség. Öt éve egy százados barátom fia sé­rült meg autóbalesetnél, per­sze hogy mentem vért adni. Mondták, talán két és fél liter is kell, nem számít az, kérem, csak a kisgyerek jnaradjon meg. Átérzem én azt, nekem is van hat lányom és egy fiam. Nem is harmincszoros véradó vagyok, adtam én már harminchétszer, ahová hívnak, mindig elmegyek. Már nem Aszódon dolgozom, de ha jön­nek a költségvetési üzemtől a barátaim, Gyuszikám, jössz-e, akkor megyek. Bármikor, ha kell, éjszaka, pizsamában is. — Tizennyolc éves voltam, amikor az első munkahelye­men hívtak véradásra, gon­doltam, megpróbálom. Megtet­szett, azóta is csinálom, volt olyan év, hogy háromszor ad­tam. Tisztában vagyok vele, ezzel sok beteg emberen se­gíthetek. Két és fél éve Bu­dapesten van a munkahelyem, de ha küldik az értesítést, jö­vök. Az építőiparban ilyen nincs, mivel Kartalon lakom, szabadságot íratok ki. Nálunk sem kellett még senkinek a családban vérátömlesztés, egy ismerősöm fiát azonban már megmentették. Abban biztos vagyok, addig fogom adni, amíg beteg nem leszek. Sze­rintem, aki egyszer elkezdi, az már nem bírja abbahagyni. — Hol volt akkor még a brigádnapló! Mibe írtuk vol­na? Egymást hívtuk a hiva­talban a kollégákkal, otthon a barátokkal. Fiatal koromtól vagyok véradó, először az Ipari Műszergyárban, 16 éve pedig itt, a községben. A fiam, a vejem, az égész családom be van szervezve. Mehetnénk Pestre is ötszáz forintért, de egyikünk sem akarja. A mun­katársaimnak csak szólni kell, őket „sem nehéz meggyőzni, ha valaki komolyan gondolja. Annyi a megjegyzésük, ha magának jó, Bözsi néni, me­gyünk maga után. Hetvenegy­szer adtam vért, ilyen magas kitüntetés már nincs is, de azért a tanácstól megkaptam a tisztességet. A Fiúnevelő Intézet ünne­pélyesen feldíszített klubhe­lyiségében úttörők köszöntöt­ték Aszód nagyközség több­szörös véradóit. Dr. Bodó Zsolt főorvos, a Vöröskereszt nagyközségi elnöke beszédé­ben méltatta azon emberek önzetlenségét, akik sokszor nem is sejtik, mit tesznek ve­lük a fehér köpenyesek, mégis vérüket adják társaiknak. Pe­dig a segítő háttérben mara’d. hiszen a , megmentettek meg sem tudják köszönni nekik. Dr. Kalász László, a vér- transzfúziós állomás orvosa a napjainkban különösen fon­tossá vált vérkészítmények szükségességéről, a korszerű gyógyászatban egyre jobban elterjedő plazmaferezises vér­adás jelentőségéről szólt. Az AIDS-ről tartott rövid ismer­tetése után Kiváló Véradó ki­tüntetéseket adott át. Arany fokozatát öten, ezüstöt tizen­heten, bronzot huszonhármán kaptak. Beszélgetőpartnereink voltak Pikács Gyula, a Ma­gyar Vöröskereszt országos vezetősége által kitüntetett, harmincszoros véradó, Szlucs- ka Béla, az egyik aranyjel­vény tulajdonosa és Kossuth Andrásáé, aki a nagyközség­ben legtöbbször adott vért. Báskai Erzsébet E lődeink, Erzsébet király­né emlékének adózva, a század elején emlékpark léte­sítését határozták el Gödöl­lőn. Létrehozásában az ország valamennyi kincstári erdő­hatósága részt vett. Tőlük származik a sokféle fa és bo­kor, a változatos flóra. Virág­zásuk idején szinte az egész környék élvezi a hárs illatát és a fák által termelt friss, ózondús levegőt. Az összeboruló koronájú hársak alatt padok vannak. A megpihenő szemlélődő ter­mészeti közegben érezheti magát. A fákon madarak csi­cseregnek, a levelek zizzenése és a réseken besütő napsugár játszi villanásai szendergéstoe ringatják az ember fiát. De Gergő szalad a füves tér­ségre, bokrok aljáról száraz ágat gyűjt, s ha apró boga­rakat lát, felkiált. Nézzük az elbújni akaró piros fenyő­bogarakat, az örökké nyüzsgő hangyákat, s kicsit félünk a darazsaktól. Lepkék is kerge- tőznek, s mire elérnénk őket, tovaszállnak, de igazán csak Gergő szeretné őket meg­fogni. Oldalvást gyertyános, tölgy­fás, ligetes részek fölött ma- gaslanak a nagyra nőtt fenyő­fák. A régi galagonyabokrok némelyike is valóságos fává nőtte ki magát. Páfrány­fenyők, tujabokrok díszlenek :tt és megtalálhatók a madár­sereg eleségét szolgáló madár- bogyófák is. A fasor végén áll Erzsébet királyné szobra, Róna József 2t helyen Fogadóóra Vassné Nyéki Ilona, ország- gyűlési képviselő .a következő hetekben fogadóórákat tart a választókerületéhez tartozó öt községben. Első alkalommal ma. hétfőn délelőtt 9 és 11 óra között kereshetik föl Pécelen. Május 16-án 12 és 14 óra kö­zött Mogyoródon. 20-án 10 és 12 között Csömörön, 13-tól 16 óráig Nagytarcsán. 21-én 8— 11-ig Kerepestarcsán. Vala­mennyi helyen a tanácsházán tartják a fogadóórákat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÓM lOSfi. MBIT’S; r.. wFtfO Óvodai beiratás Hiányoznak a csoportos oktatás feltételei Ma kezdődik és 16-áig tart Gödöllőn az óvodások beha­tása. Minden olyan gyereket lehet beíratni, aki augusztus 31-ig betölti 5. életévét, továb­bá azokat a 4—5 éveseket, akiknek az óvodai elhelyezé­sét igénylik. Kérik a szülőket, hogy a körzetileg hozzájuk tartozó óvodához forduljanak, kivéve a Kossuth Lajos utcai óvodát, amely átmenetileg nem működik. Májusi színház A gyerekek negyedik bérleti előadására m.ájus 12-én és 13- án kerül sor a városi műve­lődési központban. Az első napon 9.30, 11 és 15 órakor, lesznek az előadások, a követ­kezőn délelőtt 10-kor. Az egri Harlekin Bábszínház mutatja be a Csipkerózsikát. A felnőtteknek a hónap utolsó napján, 31-én, szomba­ton 19 órakor Az esőcsinálót szánják. Richard Nash kétré­szes vígjátékát a békéscsabai Jókai Színház adja elő. A da­rabot Czimer József fordítot­ta, rendezte Giricz Mátyás. Jegyek 60 és 80 forintos áron kaphatók, diákoknak 40 fo­rint. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A Theater Bolero pantomim­társulat előadása, 18 órakor. Peter Weiss: Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása, a Délutáni Csoport előadása, 19 órakor. Hangszerbemutató, alsó ta­gozatos általános iskolások­nak, 12 órakor. Reismann Mariann: Ötven év fényképei, kiállítás, meg­tekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Mozisa® Sivatagi show. Színes ame­rikai természetfilm. Csak 4 órakor. Fehér lótusz. Színes kínai kalandfilm. 6 és 8 órakor. alkotása (1901). A királyné, ha tehette, szívesen időzött Ma­gyarországon, főleg Gödöllőn. A kultuszt, mely személye kö­rül alakult, históriákba fog­lalták: jótékonykodott szegény emberekkel, megajándékozott kislányokat. A királyi család gyermekei közül a beteges­kedő Mária Valériának is jót tett a gödöllői levegő. A parkot az idők folyamán hol vigyázták, őrizték, hol a gondozatlanság képét nyúj­totta, sőt, a kártevés jeleit is- viselte. Jó fél évszázada, ami­kor mint apróka gyerek jár­tam útjait, népes volt a táj. A világ sok országából jöttek ide fiatalok,, itt volt a cser­kész-világtalálkozó 1933-ban és a leánycserkész-világ- találkozó is 1939-ben. Igazi emlékeim arra az idő­szakra esnek, amikor mint elemi iskolai tanulók az osz­tállyal bejártuk zegét-zugát. a parknak. Hányszor megmász- tuk a mesterséges sziklát is, melynek tetején a királyi ko­rona kőmása van. Az ügye­sebbek oldalt kapaszkodtak fel rá, míg mások csak a lép­csőket használták. Ősszel még külön csemegé­vel is szolgált a park, mert már akkor ontották termésü­ket az igen szép növésű Növekvő létszám, kevés terem Gödöllő még nagyközség volt, amikor a végrehajtó bi­zottsági üléseken számtalan esetben emelt szót Pál István. a máriabesnyői általános is­kola igazgatója az / építkezés érdekében. Érvelt és pana­szolt, hogy milyen lehetetlen állapotok uralkodnak náluk. Végül az 1974/75-ös tanévben felépült, az új iskola az Illés István úton. A Városgazdál­kodási Vállalat volt a mun­kák kivitelezője. Nyolc tan­terem, 4 szertár, egy-egy elő­adó, tanári és úttörőszoba, tornaterem és gyakorlati te­rem készült el az 1975-ös tanévnyitóra. Gyors emelkedés A tornaterem és a műhe­lyek belső kialakítása, beren­dezése a következő szeptem­berre lett teljesen kész. A királytelepi (mai. kisegítő is­kola) 4 tanterem, a Szabadság úti alsó iskola két tanterme együtt az újakkal, most már kényelmes elhelyezést biztosí­tott a 400 tanuló számára. Újabb egy év múlva elkészült az udvar és a sportpálya. Ezért kapta meg az iskola akkor a sporttagozatot. A ta­nulólétszám gyorsan 700-ra emelkedett, a tantestület en­nek megfelelően duplájára nőtt. ötventagú kollektíva gondoskodott’ a tanulók neve­léséről. Hat évig működtek a sporttagozatos osztályok. 1980- ban az alsó iskola tantermét a gimnáziumhoz csatolták, majd 1983-ban a királytelepi iskola négy termét a kisegítő iskola kapta meg. A sportta­gozatosok átkerültek az egye­temhez közelebb levő Karikás Frigyes Általános Iskolához. Mindez npm hozott köny- nyebbséget az egyre növekvő tanulólétszám miatt. Ma az iskola l(i tanuló- és 7 napkö­zis csopbrtja részére . nyolc tanterem, egy tornaterem és egy műhely áll rendelkezésre. Nem az előző iskolavezető­kön múlott a tantermek szá­mának csökkenése. Ma is szelídgesztenyefák. Másztunk a magasába és ütöttük, ver­tük, hogy elengedjék a ter­mést és aztán darabonként számolva osztoztunk a fa tö­vében. Tavaszi időben a kül­ső részeken megfigyeltük a szamóca virágzását és vissza­tértünk azt szemezgetni. Is­mertük a galagonya ízét, a csipkebogyóba is belekóstol­tunk, de belső szúrós része bántotta a nyelvünk. Emlé­kekkel a zsebünkben tértünk akkor is hazafelé, ha hullott már a tölgy és csertölgy makkja, ha kifejtettük tüskés gubójából a gesztenyét, de a fenyőtöboz szebb, formásabb darabjait is' vittük emlékbe. Ha csak lehetett, fára mász­tunk, szerettünk volfta madár­fészekbe látni vagy a mó­kussal incselkedni. Elszállt az idő, a füvek, a bokrok, a fák adnak ma is látványt, felüdülést, kikapj csolódást. A ma gyermeke is végigfuthatja útjait a park­nak, figyelheti a bokrok közé szálló madarakat, mászhat a sziklára. De vigyáznunk kell az itt élő. növényekre, álla­tokra, hogy még sokan élvez­hessék szépségeit a zöldnek, a tavaszi megújulás időszaká­nak, a színesbe csapódó bok­rok éledezésének, a nyár il­emlékszem Pál István állhata­tos munkájára, a tantestület harcára, melyet az előrehala­dásért folytattak. Testületi törekvés E munka továbbvitelét lát­tam a napokban az iskolában történt látogatásomkor. Az is­kola mai vezetése jó folyta­tója a korábbi munkának. A neveiomunkanoz, az oktatás­hoz a feltételek, ha szűkösek is, de megvannak. A tanárok körében nyugodt a légkör, minden erejüket az oktatásra fordítják a tantestület tagjai. Erre itt különösen nagy szükség van, mert a körze­tükben levő tanulók csak­nem negyven százaléka hát­rányos, veszélyeztetett helyze­tű, nehezen nevelhető. A tes­tület törekvése a hátrányok csökkentése, például korrepe­tálással. De gondolnak a te­hetségesebbekre, a továbbta­nulókra, ezért négy kisdobos, tizenkét úttörőszakkört szer­veztek. A szakkörök közül kettő városi versenyen második helyezést ért el. Ugyanezek a fiatalok a múlt évben orszá­gos versenyen hatodik helye­zetlek voltak. A jövő tanévben egy ta­nuló- és egy napközis cso­Az építkezések, csatornázá­sok alatt történő pusztításokat, rombolásokat az is ismeri, aki­nek szerencséje volt és nem részesült ezekből. Különösen érthető azok panasza, akik szenvedő alanyai ezeknek a munkálatoknak. Sok vitát oko­zott Galgamácsán is a vízveze­ték-csatorna ki- és beásása. Nem törődtek a munkások a fákkal, sok gazda inkább a saját kezével szedte ki és ül­tette vissza őket, csak meg le­látót árasztó leheletének és az ősz varázsának, mely sárga és piros leveleket hullat és be­teríti a talajt védőn, várva a dér, a hó dermesztő érkezé­sét, a természet örökös va­rázslatait. Ittjártunkban láttunk gyer­mekkocsiban napozó csöppsé­geket, Gergővel egyidős fiú­kat és leánykákat szüleik kí­séretében, padokon ülő sze­relmespárokat, HÉV-vel ér­kező kirándulókat. Máskor melegítőben kocogókat vagy edzésadagjukat végző spor­tolókat. A park belsőbb terü­letén gyermekzsivajt is hall­hatunk, itt van az Árammérő- gyár bölcsődéje, óvodája. A városi sportpálya is elér­hető a parkon át. Visszafelé jövet a nagy ka­puk irányába, még élvezhet­jük a fák ágainak, szárnyai­nak lengedezését, hallhatjuk a HÉV-szerelvények robogá- sát és az átmenő forgalom za­jába érkezhetünk. Kicsit azon­ban időzzünk még el a Kál­vária romos alakzatánál, mely be van kerítve, de építménye tönkrement, felújítása csak teljes egészében képzelhető el. Krisztus és a latrok keresztje ugyan még áll, de az épít­mény lépcsői, párkányai, fal­részei az enyészet birtokában vannak. Á tlépve a természetvédelmi terület kapuját, magunk mögött hagyjuk a nyugalom egy darabkáját, de a Kálvá­ria látványa ott is figyelmez­tet, tennivalónk akad bőven. Szántai Sándor porttal növekszik a létszám. A gyerekek elhelyezése nagy gondot okoz, ezért kérték két faház vásárlásának engedé­lyezését, hogy a hátrányok ne növekedjenek a váltott mű­szakokkal. Van itt hátrány a többi iskolával szemben? Van, válaszolta az igazgató, Barkónzi István. Az egyik a tanulók összetételéből fakad, amit megváltoztatni nem le­het. Éppen ezért fontos a jobb elhelyezés, a gondosko­dás. Itt nincs lehetőség pél­dául az orosz nyelv csoportos oktatására. A korszerű okta­tásban ma csak egy szaktan- terem van az iskolában, pe­dig szükség volna a hátrá­nyos helyzetű tanulók nevelé­séhez a korszerű technika al­kalmazására. Nincsenek egyedül A városi tanács tervezi, hogy az új gimnázium meg­építésével az alsó iskola 6 tantermét az általános iskola kapja meg. A tantestület a hírt örömmel vette, remélik, annak megvalósulását nem akadályozza majd semmi. Vannak problémák, de úgy érzik, a megoldásokban segí­tőkre számíthatnak, nincse­nek magukra hagyva. Csiba József gyenek kímélve. Sárosak a jár­dák, botorkálni kell a bucká­kon, a járdalapokat betemet­ték az árkokba. A gondatlan­ságról i’óth András tanácsel­nöktől kértünk véleményt. — Minden munkavégzés so­rán fordulnak elő problémák, természetesen itt is akadtak, de ennek a gárdának az eddigi munkáját ismerve elmondha­tom, most sokkal jobban dol­goztak. Volt köztünk vita is, bármikor jelentettek hibát a lakosok, szóltam. Ez azonban nem. volt jellemző, a járdala­pok miatt egyszer kaptunk észrevételt. A fák közül 1—2 lehet, hogy kiszáradt, megsér­tették a gyökerét, de például itt a tanácsháza előtt vigyáz­va, a . fák mellett haladtak a gépekkel. Inkább kéziszerszá­mokkal szedték utána a földet, pedig azt nem nagyon szere­tik. — Ezeket az apró kellemet­lenségeket el kell viselnünk, hiszen a végcél az egészséges, tiszta ivóvíz. A száztizenöt­millió forintos beruházással épülő 38,5 kilométeres vezeték elkészülte után három község — Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres — és az Ikladi Ipari Műszergyár Ivóvízellátását oldja majd meg. A szakaszon egy kút, egy hidroglóbusz, va­lamint öt tárolómedence teszi lehetővé a napi ezernyolcszáz köbméter vízigény kielégítését. — A végső tereprendezést a csatorna üzembe helyezése után elkezdjük. Bizton számítha­tunk ebben a galgamácsai&s segítségére is, amit a mostani díj is alátámaszt. Először vet­tünk részt a településtisztasá­gért társadalmimunka-ver- senyben, és az április 4-i ün­nepségünkön a pályázat har­madik díját kaptuk meg. A négyszázezer forint jutalmat a település csinosítására fordít­juk, az intézményes szemét- szállítás további korszerűsíté­sére egy szemétgyűjtő autó vá­sárlása szerepel* terveink kö­zött. B. E. ISSN «13S—1957 (Gödöllői Hírlap) Galgamácsa Vigyáztak a fákra Séták a városban Összeboruló harsak alatt Váckisújfaíu Épül az általános iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom