Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

kJ£úia A PIEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1986. MÁJUS 31., SZOMBAT Csomádi hétköznapok Ha kel!, dolgoznak a közösségért Takaros házak, rendezett porták és valamennyi előtt virág. Az utat szegélyező gondozott ágyások látványa íeiüdíti a járókelőt. Ügy tű­nik, itt jut ideje mindenki­nek arra, hogy ápolja, óvja a növényzetet és széppé tegye a környezetét. Mert Csornád valóban szép, csöndes, ren­dezett falu, látszik, hogy szor­gos emberek lakják a vidé­ket. — Én inkább úgy monda­nám — igazít ki Cserepka András Őrbottyán Nagyköz­ség Közös Tanácsának elnö­ke —, hogy az itt élők több munkával átlagos, vagy an­nál valamivel jobb életet te­remtenek önmaguknak, csa­ládjuknak. Hogy hogyan? Ter­mészetesen csak úgy, hogy a nyolcszáz lélekszámú község­ben szinte mindenki részt vesz a második gazdaságban is. Itt nagyon kevés ember­nek ér véget a napja azzal, hogy ledolgozza valamelyik üzemben a nyolc órát, mert itthon kezdődik elölről a munka; ki a kerttel, ki az állatokkal foglalkozik. Még mindig sokan vállalják eze­ket a nehéz foglalatosságo­kat, amelyeknek megvan az anyagi látszata is. A fizetés- kiegészítésnek itt nincs más módja, hiszen a helyi munka- lehetőség nagyon kevés. így a munkaképes lakosság csak­nem nyolcvan százalékának .nem marad más választása, mint naponta ingázni Buda­pestre. Új utak — Tény azonban, hogy szé­pül és gyarapszik a község. Évente nyolc-tíz ház épül, egyre több a személygépko­csi és nem hiányoznak a háztartásokból az otthoni munkát könnyítő korszerű kisgépek sem. Az emberek utaznak, látnak, tapasztalnak, miközben változik a szemlé­letük és formálódik az ízlé­sük. — No persze nem arra kell gondolni, hogy az itt élőknek luxusigényeik lennének. Na­gyon is reálisan mérik föl a helyzetüket és hasonlítják Csomádot más településekhez Gyakran szóvá is teszik egy- egy tanácsi fórumon, hogy miért nincs pénz például az utak javítására, építésére vagy a kereskedelmi hálózat bővítésére. — Bármilyen kellemesen hatnak a községről az első benyomások, azért itt is bő­ven lenne mit fejleszteni. Éppen az előbb említett hét­köznapi igények kielégítése megy nehezen, mert sajnos mi is elmondhatjuk, amit rajtunk kívül még sokan han­goztatnak: kevés a pénz. Köztudott, hogy Csornád társközség, de ugyanolyan gonddal és körültekintéssel készítettük elő a VII. ötéves tervidőszakra szóló település­fejlesztést, mint örbottyán- ban. Az idén például 500 ezer forintot költünk az általános iskola belső átalakítására és a tetőszerkezet felújítására. — A településfejlesztési hozzájárulást a családok itt az utak építésére szavazták meg. így a közakaratnak megfelelően az Esztergályi, a Templom és a Temető utcák­ban építünk új utat. Nyolc­vanezer forintot költünk a szolgáltatás fejlesztésére, melyből egy fodrászüzletet alakítunk ki. Volt és van mivel dicse­kedni, de van mit hiányolni is a községben. Ma már ke­vesebben költöznek el a vi­dékről. Maradnak, s ha kell, a közösségért, a településért az első hívó szóra vállalják a munkát. A tanácselnök vé­leménye szerint ebben szere­pe van annak is, hogy a községet szlovák nemzetiség lakja. Ez a tény jelentősen meg­határozza a lakók egymáshoz való viszonyát, életvitelét. Igaz, a fiatalok már kevésbé őrzik hagyományaikat, keve­sebben is beszélik nyelvüket, mégis megvan közöttük az összetartozás erős köteléke, ök a bajban és az örömben is jobban megosztoznak. No persze ez azért van így, mert megtalálják itt a számításu­kat, de azért az sem mind­egy, hogy egy viszonylag zártabb közösségbe tartoz­nak, ahol nyelvüket, szoká­saikul. hagyományaikat nem­csak őrzik, de ápolják és to­vább is adják. Csornád főutcája ottjártam- kor sem volt néptelen. A gyakran elsuhanó autók és járókelők verték fel a kora délutáni csendet. Szülők, nagyszülők igyekeztek a mű­velődési házba a helyi tánc­csoport műsorára, hogy lát­hassák gyermekeiket. Növés művészek — Nem a rendezvények számának mindenáron való növelése az elsődleges felada­tunk — mondja Jakab Tibor- né, az intézmény tiszteletdí­jas vezetője, ’ — Amit az anyagi lehetőségünk sem ten­ne lehetővé. Helyette a prog­ramok tartalmát, értelmi, gondolati befogadását tartom elsődlegesnek. Igyekszünk a változó körülményekhez iga­zodni, a szabadidős szórakoz­tató tevékenységet az érdek­lődésre hangolni. — Az idősebb generációhoz a legrövidebb út a gyerekek által vezet. Ha őket sikerül megnyerni a művelődésnek, akkor a népművelőknek nyert ügyük van. Két amatőr tánccsoportja és egy fotó­szakköre van az intézmény­nek. A művészeti csoportok általában társadalmi ünnepe­ken adnak műsort. Azért ne­ves művészek is léptek már föl a művelődési házban, Ki- bédi Ervinnel, Soltész Rezső­vel és magyarnóta-énekesek- kel találkozhatott a közön­ség. — Mit fognak bemutatni? — kérdezem a népviseletbe öltözött lányok egy csoport­ját. Orvosi ügyelet Hétfőtől (június 2-től) az' alábbi orvosok tartanák éjsza­kai és hétvégi ügyeleti _ szol­gálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr. Kiss Lajos, szerdán- dr. Tóth Má­ria, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Kiss Pé­ter, szombaton és vasárnap dr. Ágoston Mária, a körzetben pénteken dr. Kernács Károly, szombaton és vasárnap dr. Fö­di Márta. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Daróczy Károly. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tart dr. Bea Imre, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a ré­gi városi fürdő épületében. — Párnás és tardónai tán­cokat, meg sokat énekelünk — mondja Papp Györgyi ötö­dikes tanuló. — Ki készítette ezeket a gyönyörűen hímzett pruszli- kokat? — Az enyémet az anyukám hímezte — kapcsolódik a be­szélgetésbe Marcsel Zsuzsa. — Én is varrogatok, de az sajnos nem ilyen szép. Lassan megtelik — Beszéltek szlovákul? — Csak nagyon keveset, amit az iskolában tanulunk, amennyit otthon mondanak szlovákul, azt inkább csak megértjük. Lassan megtelik a művelő­dési ház nagyterme és tánc­ra perdülnek az apróságok. Bizonyára sokáig beszélnek majd az anyukák és nagyma­mák a gyerekek ügyességéről. Surányi János Szóvá tesszük A zászlók Bizony már hetek múl­tak el az utolsó tavaszi ün­nep óta, s a város sok épü­letén még mindig lobognak a zászlók. Eső veri. szél tépi, a nap fakítja őket. S most éppen nem fejeznek ki semmit, csak a hanyag­ságot, a nemtörődömséget. Ahol van, a gondnok, másutt a lakók feladata ünnepkor kitűzni, s ünnep után bevenni zászlóinkat. S ha kell, kicserélni a ko­pottat, az idejét már ki­szolgáltat, egy újra. A zászló — jelkép. Töb­bet, sokkal többet fejez ki önmagánál. — di. Betörők, szélhámosok Megvásárolható-e a biztonság? A nyár különös csemegét ígér a becsület ösvényéről könnyen eltéríthető honfi­társainknak. Ilyenkor legér­vényesebb a mondás, misze­rint alkalom szüli a tolvajt. Csábítás pedig bőven akad, a strandokon őrizetlenül ha­gyott értéktárgyaktól, a hőség miatt leeresztve maradt gép­kocsiablakon át, az üdülni utazott család után üresen, vé­delem nélkül álló lakásokig. A betörőkön, tolvajokon kí­vül ilyenkor éledeznek a szél­hámosok, a nepperek is. Mi­re érdemes odafigyelni, hogy elkerüljük a kellemetlensége­ket? Milyen esélyeink van­nak a dörzsölt, minden háj­jal megkent bűnözőkkel szem­ben? Összmunka A helyi sajátosságokról kér­deztük Boros Zoltánt, a váci rendőrkapitányság bűnüldözé­si osztályvezetőjét. Amíg az irodájához ér az idelátogató laikus, kíváncsi, végigmenve a folyosón a krimikben áb­rázolt rendőrségi hangulatot keresi. A filmekben látható tarka nyüzsgés, látványos cirkusz helyett itt csendes összmunka folyik, ki-ki a saját helyén a rábízott feladattal foglalko­zik, nyitott ajtók mögött. Az idegenre mindenhonnan kül­denek egy fürkésző tekintetet, tehát biztos, nem lehetne csak úgy észrevétlenül bejutni az itt őrzött akták, iratok köze­lébe. Az osztályvezetői irodában, ha nem is megállás nélkül szól, de gyakran megcsörren a telefon, s ha éppen csendes, beszélgetni is tudunk. Boros Zoltán láthatólag felkészült a találkozásra, mert a tavalyi statisztikai kimutatás és né­hány berendezés leírását elő­készítette. — Az adatok szerint ta­valy a mi körzetünkben ki­sebb mértékben növekedett a bűncselekmények száma, mint országosan. Ezen belül pedig még alacsonyabb a lakásbe­törések Száma. Annak á" né­hány esetnek az elkövetőjét pedig egytől egyig megtalál­tuk — kezdte a jobbik felé­vel Boros Zoltán, majd hoz­zátette: — azt sajnos nem remélhetjük, hogy így is ma­rad. Valószínűleg nálunk is érezhető lesz, ami országosan jellemző, a gyakoribb bűn- elkövetés. Ezért is szívesen szolgálunk tanácsokkal a meg­előzéshez. — Vegyük sorba; miképp tudhatjuk leginkább bizton­ságban lakásunkat, ha mond­juk, két hétre elutazunk? — Sajnos, kidolgozott mó 1 szerek vannak a lakásfel tőré sekhez. Ennek ellenére lehel védekezni ellenük. Ajánlom a biztonsági zár felszerelését, méghozzá úgy, hogy két zár legyen az ajtón, lehetőleg kü­lönböző fajta. Ezt a lakást már valószínű, hogy nem választják ki a betörők, mert hosszabb idő kell a feltörés­hez, akkor pedig meglephe­tik. A nagyobb biztonság érde­kében az ajtótokot ajánlom egy vasbetéttel megerősíteni. Az ablakon keresztüli beha­tolás legjobb ellenszere pe­dig ha rácsot szereltetünk fel, de a redőnyök is nyújtanak némi védelmet. — Ezek szerint érdemes le­engedni a redőnyöket, nem baj, ha a nappal is így lá­tott ablakokról következtetni lehet a tulajdonosok távollé­tére? — Ha a bejárat megfelelően védett és a közvetlen szom­szédoknak, akikben megbí­zunk, szólunk, hogy „két hé­tig” nem leszünk itthon, le­gyen szíves figyelni, nem lát-e gyanúsat, akkor csak hasz­nálhat. Főleg, ha azt a ta­pasztalatot is hozzászámítjuk hogy a betörők többsége a késő esti és a kora hajnali órákat kedveli. Ilyenkor a leg­több helyen, ha otthon van­nak is, leengedik a redőnyt, tehát nem árulkodik. Riasztót — Javasolhatjuk-e a riasz­tó berendezéseket? — Ha a lakásban tartott értékek' ezt indokolttá teszik, természetesen igen. A ké­szülék kiválasztásába persze több körülmény is beleszól. Elsősorban az, hogy ki meny­nyit szán rá anyagilag, az­tán az, hogy mekkora a vé­dendő ház vagy lakás. Ma minden igényt kielégítő biz­tonsági berendezésekhez hoz­zá lehet jutni. Hogy melyiket válasszuk, legjobb, ha a sze­relő mondja meg. Ilyen szak­embert a kereskedők tudnak ajánlani. — Hallhatunk egy példát a kevés eset közül arról, hogy milyen módszerrel jutottak be a lakásokba? — Tavaly fordult elő, hogy Budapestről jött bűnözők tör­tek be több helyre is a vá rosban. Ezek lakótelepi laka sokra álltak rá. Azon sajá­tosságok ismeretében, ame iyeket a fővárosi lakótele­peknél már kitapasztaltak. Az ugyanolyan építésű házakat szemelték ki és viszonylag egyszerű dolguk volt, hiszen ismerték a terepet, vagyis a Madárszokásokról Sármány, poszáta, gerle házakat belülről. Kihasznál­ták, hogy a szomszédok nem­igen ismerik egymást, tehát nem is nagyon figyelnek fel az idegenekre, akik a folyo­són, vagy a lépcsőházakban ólálkodnak. Ezek felkészült betörők voltak. Vidéken, te­hát falusi környezetben sok­kal jellemzőbb az alkalmi be­törés. — Vagyis az alkalom szül­te. ..? — Pontosan. Ezért is hívjuk fel mindenki figyelmét a legnagyobb körültekintésre és arra, hogy ne legyenek kö­zömbösek. Ezt kérjük a hét- végiház-tulajdonosoktól is. Bár ott inkább télen és ősz­szel követnek el betörést, csapatbaverődve gyakran csak ennivalóért és szállásért. Kér­jük a szomszédokat, figyel­jenek és jelentsék, ha szokat­lant tapasztalnak. Például, ha tudják, hogy a tulajdonos autóval jár, de gépkocsit még­se látnak, a házban viszont fény van és mozgás. — Milyen veszélyek lesel­kednek még? — Megemelkedik nyaranta az autófeltörések száma. Ti­pikus, hogy a nem kijelölt helyen fürdőzők parton álló kocsiját fosztják ki. Azt sok­szor az országúiról ki lehet figyelni, melyik elhagyatottan parkoló autó az, amelyikkel érdemes „foglalkozni”. Saj­nos, nem jelent gondot ki­nyitni egyik autót sem. Ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy védett helyen hagyják a kocsit, ha fürdeni men­nek, azt pedig mindenképpen, hogy ne tartsanak benne ér­tékes dolgokat, ami felkelthe­ti a bűnözők érdeklődését. — Az így „szerzett” tár­gyaknak valahol piacot is kell keresni, ahol pénzzé te­hetik. melyek a legjellemzőbb „piacok”? — Általában nem helyben kínálják fel megvételre, de mégis előfordulhat, hogy nincs idő, mert kell a pénz. Ilyenkor alkalmi ismerősök­nek kínálják fel, leginkább kocsmákban, jóval érték alatt a műszaki cikkekét, vagy ék­szereket Ez az ami feltűnő lehet és várjuk is a bejelenté­seket. Bóvli az — Tapasztalataik szerint tesznek bejelentést, vagy Örül­ve a „jó boltnak”, nem tö­rődnek a származással, eset­leg el is hiszik a naiv me­sét, ami ebbe a „rossz üz­letbe” _ kényszerítette az el­adót. — Sajnos szinte egyáltalán nem kapunk ilyen bejelenté­seket, noha megtudjuk, hogy ily módon adtak túl lopott tárgyakon. — Mondhatunk valamit azokról a kvarcórásokról, akik nap mint nap az orrunk alá nyomják a portékájukat? Ök milyen . származású órákat árulnak? — Ezek külföldi csempész­áruk, ráadásul értéktelen tö­meggyártmányok, utánzatok, amelyek származása főleg Hongkong, Ezért a tartóssá­guk és pontosságuk csak látszat, nem beszélve arról, hogy azok az elemek, amiket hozzá kínálnak, szintén nem tartanak hosszú ideig. Hasz­nált, kimerült állapotban, ol­csón hozzájutnak. Azok aki­ket sikerült egyszer becsapni, nem fognak hozzájuk fordul­ni legközelebb. De sajnos sok a naiv, aki bedől nekik. Ta­nácsolom, ne tegyék! — Ha tudnak a létezésük­ről, miért nem állítják le őket? — Olyan kiterjedt jelzőszol­gálatuk van, hogyha akár ci­vilruhás rendőr közelít is hozzájuk, azonnal eltüntetik az árut és nem lehet rajta­kapni őket. Egyetlen védeke­zés, hogy ne vásároljunk tő­lük! Köszönöm a tanácsait, az olvasók nevében is, de meg kell mondjam, egy kicsit el­bizonytalanított, amikor a be­törési módszerek sokszínűsé­géről mesélt. Akár az autók­ról, akár a lakásokról volt is szó. Meggyőződésem ezek után, hogy még jobban oda kell figyelnem, és ha másra nem is, de az öreg autómra valami biztonsági szerkezetet szereltetek. Ki tudja...? Dudás Zoltán ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A madarak költési terüle­te kiterjedésében igen változa­tos. Egyetlen madárfaj sem honos az egész világon (fi­gyelmen kívül hagyva a házi verebet, melyet az ember te­lepített be). Vajon milyen kö­rülmények szabják meg a ma­darak elterjedésének határait? Feltételek Az igazi okot egy-egy ma­dárfaj eltérő környezeti igé­nyei között kell keresni. Ahol a madár megtalálja a létéhez szükséges feltételeket, ott megtelepszik, ahol nem, ott tartósan nem is maradhat meg. Gondoljunk csak nap­jainkban az alapvető tájválto­zásokra. Hány madárfaj visz- szahúzódásához, esetleg végle­ges eltűnéséhez vezetett a mo­csarak lecsapolása, az erdők irtása, az ősgyepek feltörése. Amelyik madár alkalmazkod­ni tudott a megváltozott kör­nyezetéhez, ott maradt, ame­lyik erre képtelen volt, az ha­marosan eltűnt a területről. Ismertek olyan esetek, ami­kor közeli rokon fajoknak azonosak a környezettel szem­ben támasztott igényei, mégis ragaszkodnak kialakult költő­területükhöz. Talán épp azért, mert a két faj nem tudna egy­más mellett élni úgy, hogy önállóságukat ne veszélyeztet­nék. Egyik terjeszkedése a másik rovására menne. Jól ér­zékelteti ezt a folyamatot a balkáni gerle terjeszkedése. Ez a madár a harmincas években jelent meg Magyarországon és néhány évtized alatt meg­hódította egész Európát. Elő­ször az emberi településeken figyelték meg, majd megjelen­tek a mezőgazdasági területe­ken is. Ma már a legismertebb és leggyakoribb madaraink közé tartoznak. Betelepedésé­vel teljesen kiszorította a la­kott területekről az azelőtt ho­nos vadgerlét. Ez a kedves madárka, élőhelyének csökke­nése következtében, erősen megfogyatkozott számban él, de Vácott most is költ. A nagyarányú terjeszkedés okai között szerepelhet az idő­járásban tapasztalható ingado­zás, esetleg tartós változás — enyhe telek —, ami kedvező hatással van egyik faj szapo­rodására, vagy ellenkezőleg, egy másik faj visszahúzódásá­hoz vezethet. Kedvező körül­mények között egyes madarak jobban elszaporodnak, de mi­vel a terület felvevőképessége adott, így ezek a madarak más táplálkozóterületre kény­telenek vonulni, s ha találnak igényeiknek megfelelőt, akkor ott maradnak. Az időjárás okozhat „vélet­len” betelepítést is. 1937-ben egy hosszan tartó erős vihar nagy csapat fenyőrigót sodort észak felé, Grönlandira. Itt a madarak dél felé vonultak és Grönland legmelegebb részén, mint állandó madarak tele­pedtek meg. Magyarország sajátos állat­földrajzi adottsággal rendelke­zik. ami különös éghajlati helyzetéből adódik. Nyugat fe­lől érkező atlanti, a déli me­diterrán és a keleti pusztai klímahatások találkoznak ha­zánk területén^ Így éghajla­tunkban némileg legyengített formában érvényesülnek a szubatlanti, a szubkontinentá- lis és a szubmediterrán áram­latok. Nagyrészt ennek kö­szönhető. hogy számos madár fészkel hazánkban, mely tő­lünk északra vagy hyugatra már nem költ. Ugyanakkor kedvezőek a feltételek egyes madárfajok terjeszkedésére, megtelepedésére ia. A balkáni gerlével egy idő­ben jelent meg hazánkban a balkáni fakopáncs, amely most már szerte az országban előfordul. Az ötvenes években szintén a Balkán felől terjesz­kedett a halvány geze. Ez a kistermetű madár elsősorban a Tisza-parti füzesekben él, de felénk, a Duna mellett is költ. Azelőtt nem A mediterrán elterjedésű bajszos sármány megfigyelése a hatvanas években még ese­ményszámba ment. ma már a számára alkalmas élőhelyeken szinte mindenütt megtelepe­dett hazánkban. Fészkel a Börzsöny és a Naszály szik­lás hegyoldalain is, A hetve­nes évektől újabb madarak jelentek meg nálunk. Fészkelt a sövénysármány, ornitológu­sok fogtak kucsmás poszátát, megkerült a mezei, nádiposzá­ta is. Olyan madarak ezek. amelyeket ezelőtt soha nem láttak Magyarországon. Dénes János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom