Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

1986. MÄJUS 31., SZOMBAT 9 r EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM KLENT! Csordás Csaba: — Az M<-es autópályán a hét végén is tart a forgalomelterelés Marton vásár és Kápoinásnyék között, valamint Sza- badbattyán térségeben. Ezeken a helyeken a Balaton felé vezető út­pályán kétirányú a forgalom. Vasárnap délután 14 órától Martonvá- sár és Kápoinásnyék között mind a két forgalmi sávot igénybe vehe­tik a főváros felé haladók, a Balaton irányába autózók viszont csak a leállósávon közlekedhetnek majd. A Közlekedéstudományi Intézet autós túraversenyt rendez a hét végén. A szombati útvonal: Budapest 11-es út—Szentendre—Visegrád— Nagymaros—Rét-ság—Hollókő—Széesény—Salgótarján. A vasárnapi út­vonal : Salgótarján—Nádújfalu—Mátraalmás—Kálló—Veresegyház—M3-as autópálya, Shell-kút, Budapest határában. A versenyzők országúti világítással közlekednek majd. Kérjük, segítsék elő haladásukat és előzésüket udvarias vezetéssel. Hidfelújítási munkák miatt tovább tart a félpályás lezárás a 2-es úton Vác után, a 2-es és a 12-es út csomópontjában. A 11-es úton Visegrád előtt víztelenítési és árokburkolási munkák miatt eseten­ként félszélességben lezárják az útpályát. Ugyancsak egy sávon ha­ladhat a forgalom az 51-es úton Dümsöd előtt, mert itt a föútra új aszfaltszőnyeget terítenek. Aszfaltoznak a 8102-es úton is Törökbálint térségében. Itt is csak egy sávon haladhat a kétirányú forgalom. EGY BALESET ANATÓMIÁJA E heti példabalesetünk Százhalombattán esett meg, és na­gyon szomorú. V. I. tizenhét esztendős tanuló haláláról szól. A kislány — az első rendőrségi vizsgálatok szerint — figyelmet­lenül lépett le az úttestre, és ezért elgázolta egy arra haladó motorkerékpáros. V. I. a kórházba szállítás közben meghalt. • Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s ez most így szól: nemcsak azoknak kell betartani a közlekedési szambályokat, akik ezt járműve­zető-képző tanfolyamokon elsajátították, hanem mindannyiunknak, hi­szen életünket védhetjük meg, ha szabályosan közlekedünk. Másik tanulság, hogy mindig körültekintően kell viselkednünk az utcán, a figyelmetlenség végzetes lehet. E heti példánkra is vonatko­zik az OKBT jelmondata: Mielőtt lép, észfék! AZ ELTÖRÖTT SARU ESETE Mint már hírt adtunk arról, a Ferjáncz—dr. Tandari ver­senyzőpáros a Saturnus Rallve-n vezető helyről kényszerült kiállni, mert autójukon eltörött a generátor főkábelének sa­ruja. — Egy ilyen apróságnak tűnő hiba hogyan volt képes megfosztani a győzelem lehetőségétől az igazán rutinos ma­gyar bajnokpárt? — ezt kérdeztük Ferjáncz Attilától, a Váci Autó SE népszerű versenyzőjétől. — Az autósportban minden, néha jelentéktelennek lát­szó apróságnak is jelentősége van — válaszolta Ferjáncz At­tila. — Ez a saru sárgarézből készült, és úgy látszik, csak alig több, mint egy versenyt bírt ki, hiszen a bulgáriai be­mutatkozáson nem volt gond ezzel. Mindemellett erős vibrá­ciónak van kitéve, akárcsak az egész szerkezet, és a jugo­szláviai verseny hatodik gyorsasági szakaszának első kilo­méterein eltörött. Amikor észleltem, hogy megszűnik a töl­tés, először megpróbáltam enélkül végigmenni a versenytá­von. Sajnos, ez éjszaka történt, amikor némi világításra fel­tétlenül szükség van, és ráadásul a leghosszabb — negyven­hat kilométeres — szakaszon voltunk. Amikor már egyálta­lán nem ment a kocsi akkumulátorról sem, akkor először azt néztem meg, nem a pótkerék szabadult-e el, s pem ez sér­tette-e meg az akkumulátor kábelét! Aztán a motort veáérlő komputert cseréltem ki, mire a motort újra el tudtam indí­tani. Később kiderült, hogy ez csak azért volt, mert"egy"kis­sé magához tért a lemerült áramforrás. Amikor újra meg­állásra kényszerültünk, a kábeleket kezdtem vizsgálgatni, így jutottam el a generátor főkábeléhez. Az is nehezítette a dol­gomat, hogy időnként összeért a törött saru két vége, és ilyen­kor úgy látszott, megjavult a kocsi. Aztán egy csavarral fel­erősítettem a kábelt a generátorra, de a roppant kemény, murvás úton éz többször lerázódott. Csak az utolsó néhány kilométer volt aszfaitos. s ott nem is volt probléma az ideig­lenes felerősítéssel. A sok szereléssel végül is annyi időt vesz­tettünk, hogy nem volt. már esélyünk a jó helyezésre, és ezért társammal, dr. Tandari Jánossal úgy döntöttünk, hogy inkább kiállunk, mint hogy néhány bizonytalan EB-pontért tovább rongáljuk a Rothmans—Audi Quattrót. STEVIE WONDER GESZTUSA A Direccion General de Trafico (a spanyol közlekedés- biztonsági szervezet) a nemzetközi ifjúsági év ’85 keretében az alkohol és a gépjárművezetés témakörében tervezett kam­pányt az év elején — írja a Közlekedésbiztonsági Figyelő. A kampány vezéregyénisége Stevie Wonder híres ameri­kai popénekes volt, akinek részvételét az RCA spanyol hangt lémezgyártó cég szervezte meg. Az ötletes S. Wonder híres dala: „Ne vezess, ha ittál” (Don't drive drunk) adta. amelyet a „Woman in Red” című filmben énekel. A sztár már részt vett Amerikában hasonló jellegű közlekedésbiztonsági kam­pányban. A forgatás Los Angelesben folyt, jó hangulatban. Stévie a köyetkezőket mondta: „Hello, Stevie Wonder va­gyok. Emlékezz, arra, amit dalomban éneklek: Ne igyál, ha vezetsz!” A filmet sugározta a tv, és a rádió is. hírt adott róla. a kampányt kiegészítő reklámeszközként megjelent egy lemez a fent említett dallal, poszterek készültek és népszerűsítő pla­kátokat. állítottak fel az utak mentén. A szerzői jogokat Stevie Wonder minden korlátozás nél­kül felajánlotta, sőt, arra is felhatalmazást adott Spanyolor­szágnak. hogy a filmet más európai közlekedésbiztonsági szerveknek is továbbadhassa. A népszerűsítő filmet benevez­ték a berlini PRI nemzetközi filmfesztiválra is. • Mit tehetünk ehhez hozzá? Azt, hogy ,jó lenne — és a hazai helyzetet ismerve hasznos is —, ha a magyar közlekedő közönség is hozzájutna Stevie Wonder dalához, így talán megfogadhatná tanácsát: Ne igyál, ha ve z e l s z: ÚJ LÁDÁK A BNV-N Múlt szerda óta — amióta megnyílt az idei tavaszi BNV — kétségkívül sztár lett a K papiionban a Lada-stand. Itt állították ki ugyanis az új szovjet gépkocsikat, a Lada Sama­rát, a módosított kombit és a 2108-as modellt. Hogy hazánkban nagy az érdeklődés az újdonságok iránt, az eddig sem volt két­séges, az autók körül mindig érdeklődő tömeg bizonyíték erre. VÉLEMÉNYEK A RADARRÓL Az Eszak-Rajna-Vesztfália tartományban sebességmérés al­kalmával kél radart állítottak fel a iendörök egymás után. Minden ötödik olyan Járművezető, akit az első mérőhely után jelentős sebes- ségtúilépés (több mint 20 kilométer per óra) miatt állítottak és büntet­tek meg, a második mérőhelyen is túllépte a megengedett legnagyobb sebességet Nem volt sokkal jobb a helyzet azoknál sem, akiket en­nél kisebb sjbességtúllépés miatt büntetlek meg az első méröpont után. Figyelemre méltőak voltak a sebességtúllépések után adott válaszok is. Csak öt százalékuk vélte úgy. hogy valóban túl gyorsan hajtott, 5,8 százalékuk úgy vélte, hogy a rendőri ellenőrzés a forgalom folya­matosságának biztosítása érdekében történik. 5.4 százalékok szerint 1ohb volna, ha a rendőrség a bűnözés ellen harcolna intenzivebben. 8,1 százalékuk azi a véleményét hangoztatta, hogy a rendőrség az ő pénzér* vadászik. Kellemes hétvéget kíván járművezetőknek és gyalogosok nak egyaránt: Roőz Péter POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 ■BHBHBBH Hazafelé halvacsora A fóti öregek napközi ott­honának lakói számára a he­lyi Vörösmarty Termelőszövet­kezet és a Vöröskereszt autó­busz-kirándulást rendezett. A szervezők munkáját dicséri, hogy a szakszerű tájékoztatás­hoz idegenvezetőről is gondos­kodtak. így ismerkedhettek meg a nyugdíjasok Cegléd, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szeged nevezetességeivel. A jól sikerült program zá­róakkordjaként a kirándulók közfelkiáltással halvacsorát szavaztak meg a Fehér-tó­parti halászcsárdában. Kovács Miklós Főt Megszépült lakótelep Városunk lakótelepén, a Szivárvány utca 6. szám alat­ti tízemeletes házban mint­egy kétszázan élnek. Az első családok még tavaly nyáron költöztek ide. A környéken több kisebb-nagyobb gödör, építési hulladék éktelenke­dett. A társasház közös kép­viselője, Szabó László veze­tésével azonban összefogtak a lakók és közös erővel tiszta, rendezett környezetet terem­tettek. A nehéz földmunkák elvégzésére tanácsi munkagé­pek jöttek segítségükre és ezek működtek közre a szeny- nyező hulladékok eltüntetésé­ben is. A házbéliek ezután hozzáláthattak a 24 facseme­te, a 200 különböző díszcserje és a számtalan tavaszi virág elültetéséhez. Mintegy> «ser- négyzetméter területet füvesí­tettek, .parkosítottak, A gyer­mekek nagy örömére a na­pokban elkészült az új homo­kozó is. A március végén kezdődött társadalmi munka főleg a hét­végeken folyt, de aki tehet­te, hét közben is tüsténkedett. A lakótelepiek nem pihennek babérjaikon! Kis méretű foci­pályát szeretnének kialakíta­ni a sportolni vágyó fiata­loknak és néhány padot fog­nak felállítani a parkban a pihenni vágyóknak. Eddigi városszépítő tevékenységükért kiérdemelték a városi tanács, a HNF és a Vöröskereszt el­ismerő oklevelét. Lénárt József Budaörs Elkelne a segítő kéz A régi postaépület előtt mentem el minap és eszembe jutott, milyen nehéz idők voltak, amikor még ide kel­lett járni, hogy küldeményein­ket feladhassuk, fia hárman álltak a kis előtérben, akkor egy negyedik ügyfél már nem fért be, ezért aztán sokat zú- golódtak-morgolódtak az em­berek. De mindez már — szerencsére — a múlté! Az új postára betérve min­denki nyugodt, nem siet, sőt, az öregek le-leülnek az asz­talkák mellé, hogy fájós lá­bukat pihentessék és közben néhány szót váltsanak egy­mással. Az ügyintézés gyors, zökkenőmentes, mert az ab­lakok mögött ülő alkalmazot­tak pontosan, folyamatosan dolgoznak. Azonban a postá­sok sorsa mégsem egészen felhőtlen: a lehetséges tíz dolgozó helyett mindössze né­gyen vannak, a többi állás­hely betöltetlen. Mester Lász­ióné, Dobos Jánosné, Gazsi Lászióné és Révész Gábor azonban naponta lelkiismere­tesen oldja meg feladatát, ha kell, akár túlórában is. A Bu­dakeszi centrumában találha­tó postán hiába lóg feltűnő helyen a felhívás: hivatali munkára jelentkezőket felve­szünk — egyelőre nincs foga­natja. Pedig a napi több száz távirat, levél, csomag és pénz­küldemény átvételénél és to­vábbításánál elkelne a segítő kéz, csakúgy, mint a sok-sok sajtótermék szortírozásánál, eladásánál. Igaz, az utóbbi munkába a kézbesítők — kö­zülük főleg a szocialista bri­gádok — is besegítenek. Padányi Lajos Budakeszi Törött lámpa, sérült autó Nagykátán, a Vágóhíd utca 13-as számú házzal szemben parkoltam autómmal május 20-án. Álló kocsim mellett el­haladt a helyi villanyszerelő vállalat hatalmas markológé­pe, majd megállt és tolatni kezdett. Meg sem állt, míg csattanás, csörömpölés nem hallatszott... Összetörte a kis Polskim lámpáját és ala­posan behorpadt a karosszé­ria is. A sofőr csak annyit mondott, hogy sajnálja, de nem lát hátra a gépből. Rá­adásul betétlapot sem adott, ezért bementem a vállalat te­lephelyére, de a gépkocsiveze­tő főnöke is elutasított azzal, hogy mit akarok egy ilyen kis sérülés miatt! ültette körül fákkal. A gyor­san növő jegenyék és hársak azóta hűs árnyékot vetettek az ott játszadozó gyerekekre, kismamákra. A közelmúltban azonban modem fűrészekkel megjelentek a favágók, és... alig néhány óra elteltével a gyönyörű, egészséges fák az út porában hevertek. Ismét győzött az ember a természet felett, csak az a kérdés, a vé­gén ki marad alul? Egy-két asszonyka érdeklőd­ni próbált a „fanyüvőktől”, hogy ki a megbízójuk, de ki­térő választ kaptak. Csupán annyit sikerült kiszedni belő­lük, hogy a fák gyökerei nem tettek jót a környező épületek­nek. Fura érvelés! Az illetékeseket arra kér­ném — a környék lakóinak nevében is —, hogy mihama­rabb pótolják a kivágott fákat. Az ültető brigádnak az itt élők jobban fognak örülni, mint fűrészes elődeiknek. Sőt, sokan akár társadalmi munkában is szívesen végeznék ezt a fel­adatot. Sík István Gödöllő Ä jó példa is ragadós utcáinak szépítésére. Szeren­csére bőven akadnak kivéte­lek is, melyek közül most egyet szeretnék megemlíteni. A minden szempontból ör­vendetesen fejlődő Biatorbágy új utcasorairól van szó. Az itt lakó — többnyire fiatal — em­berek követik az öregek nagy­szerű hagyományát: gyü­mölcsfákat ültetnek nemcsak a kertbe, hanem a házuk és a kerítés közötti területre, sőt, az utcára is. A termés meg- dézsmálásától nem kell tar­tani, hisz szinte valamennyi ház előtt meggy-, cseresznye-, körte- és diófák pompáznak, melyekről legfeljebb az arra kószáló idegenek vesznek el egy-két szem kóstolót. A köz­ségnek ez a hagyománya, azon kívül, hogy szép, hasznos is, mert néhány év múlva a bő­vebb termésre forduló fák gyümölcséből nemcsak a csa­lád asztalára, hanem piacra is jut majd. Érdekesség, hogy a faluban vagy a környéken hétvégi telekk,el, nyaralóval rendelkező városaik követik a helybéliek szokását, és az igénytelenebb díszcserjék kö­zé ők is ültetnek néhány, több gondozásra szoruló gyümölcs­fát. M. Szabó Attila Biatorbágy Dancsó Anna Nagykáta Ki bízta meg őket? A Kállai út végén található hangulatos játszóteret annak idején, mintegy húsz évvel ez­előtt, három kedves ismerősöm A televízió, a rádió és az újságok egyik kedvenc témá­ja a lakótelepek sivársága, a kockaházak közötti utcák lé­lekölő elhagyato.ttsága. Hiá­nyolják — gyakran nem is ok nélkül — a tarka virágokat, a zöld füvet, a levegőtisztító lombos fákat. De hasonlóan kopár negyedekkel vidéken is találkozhatunk, ahol a csalá­di házakban élők nem fordí­tanak elég gondot lakóhelyük A dicséret sokszor ösztönzőbb kritizálni könnyebb! Ezúttal olyan témát adunk közre, amelyről korábban rovatunk­ban nem szoktunk írni. Pedig mi tagadás gyakran fordulnak hoz­zánk olvasóink olyan kéréssel, hogy adjunk nyilvánosságot köszö- netüknek, mellyel hálájukat akarják kifejezni egy-egy orvos vagy ápolónővér lelkiismeretes, munkájáért. Ilyenkor azt a gyakorlatot követjük, hogy tanácsol juk olvasóinknak: elismerésüket küldjék el az illető intézmény vezető főorvosának, hiszen úgy véljük, a gyó­gyító hivatás természetes velejárója az emberséges bánásmód. Ez al­kalommal azonban kivételt teszünk, hiszen az alábbi írásban emlí­tett egészségügyi intézetben sok beteg fordul meg a Pest megyeiek közül is. Íme, a levél: mészetes emberséggel, s leg­jobb tudása szerint. Balogh Gyula Pomáz Népdalosok a békéért A Hazafias Népfront tápió- szecsöi békebizottsága az idei békeév, illetve a májusi bé­kehónap egyik rendezvénye­ként kerekasztal-beszélgetést tartott. Az eszmecsere után a résztvevők átvonultak a Dam­janich Művelődési Házba, ahol a kora esti órákban bé­kegyűlés kezdődött. Mind­két esemény vendége Pásztor Béla, a HNF Országos Ta­nácsának tagja 'volt, aki a békegyűlésen előadást is tar­tott. Az estébe nyúló ren­dezvényen fellépett a veres- egyházi Röpülj páva-kör énekkara, Pataki István ve­zetésével. Az ismert népda­lokat a közönség együtt éne­kelte a kórussal. A békenap befejezéseként a veresegyhá­ziak meghívták a tápiószecsöi hagyományőrző együttest, hogy tapasztalatcserével egy­bekötött vendégszereplésen kicseréljék műsoraikat. Ofella Sándor Tápiószecsö Gyakorlott mozdulatokkal kötözik a feltételezett sérültet * rülést kellett ellátni s lassan a pihenőkörletnek kijelölt fo­lyosó megtelt az ápoltakkal. A sikeres * gyakorlatot ér­tékelés követte, melyen Já­nosi József, a polgári vé­delem városi törzsparancsnok- helyettese elégedetten beszélt a látottakról, s külön kiemel- 1e a szakmai felkészültséget. Elmondta, hogy a polgári vé­delem szakalegységeinek be­vetését nemcsak háborúban, hanem természeti katasztrófa, súlyos üzemi balesetek esetén is elrendelhetik. A sikeres vizsgát tett hallgatók adott esetben felhasználhatják a tanfolyamon tanultakat — segíthetnek embertársaikon. Kürti Attila Százhalombatta A Magyar Szénhidrogén­ipari Kutató-Fejlesztő Inté­zet százhalombattai polgári védelmi szervezetének egész­ségügyi szakasza az 1985— 86-os kiképzési évet bemuta­tóval zárta. Dr. Szabados Ist­vánná szakaszparancsnok egy írontorvos határozottságával vezette beosztottjait és irá­nyította a ,.sebesülteket” a megfelelő ellátási zónába. A bemutatót megtekintő ven­dégek alig hitték, hogy nem egészségügyi szakemberrel, hanem vegyésszel állnak szem­ben, akinek 26 fős szakasza rendkívül felkészülten és kellő komolysággal oldotta meg feladatát. A területet ért képzeletbeli csapás következ­tében sokfajta feltételezett sé­Gyakran esik szó mostaná­ban az egészségügy helyzeté­ről, orvos—beteg kapcsolatá­ról. Sokan vitatják, hogy a kialakult hálapénzgyakorlat mellett egyál talán ingyenes­nek lehet-e tekinteni az orvo­si ellátást. Egy-egy kirívó ne­gatív esetből hajlamosak va­gyunk általánosítani, és egészségügyünk helyzetéről sötét képet festeni. Pedig mindannyian ismerünk ellen­példákat is. Csak, ahogy mon­dani szokás; könnyebb kriti­zálni! Pedig a dicséret sok­szor hatásosabb ösztönző, mint a bírálat. Ezért nem sza­bad fukarkodni vele, ha van rá okunk! A megyében élők közül so­kan jól ismerik a budapesti ORFI-t. Bizonyára többen vannak olyanok is, akik e kórház intenzív részlegén kap­ták vissza újra életüket. Itt, ezen az osztályon gyakorol­ja hivatását dr. Kiss Gabriel­la főorvosasszony, aki regge­lente már 7 órakor magára ölti a fehér köpenyt, s az éj­szaka érkező betegek ágya mellett kezdi napi „áldásos” tevékenységét. A vizit során mindenkihez van egy-egy kedves szava, egy biztató si- mogatása. Kedves, megnyug­tató hangja számtalan be­tegnek ad erőt, biztatást a gyógyuláshoz, S a doktornő így teszi ezt nap mint nap, szerényen, magától értető­dően — reméljük, példát adva az utána következő orvosnem­zedékeknek. Munkáját pénzzel még senkinek sem sikerült meghálálni, az efféle célzást egyértelműen elhárítja. Hi­vatástudattal dolgozik, úgy, ahogyan felesküdött rá, ter­Elismerő értékelés Szakszerűen segíthetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom