Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

1986. MÁJUS 31., SZOMBAT A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Jordániái jogsértések A Magyar Szolidaritási Bi­zottság nyilatkozatban fejezte ki felháborodását amiatt, hogy Jordániában az elmúlt napokban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva sorozatban tartóztatták le a hazafias, ha­ladó erők képviselőit, köztük a Jordániái Kommunista Párt vezetőit. A bebörtönzött hazafiak azoknak a szerveze­teknek a tagjai, amelyek a legkövetkezetesebben lépnek fel az arab népek antiimpe- rialista egységéért, a palesz­tin nép elidegeníthetetlen jo­gaiért, a közel-keleti válság igazságos rendezéséért, a pa- 1 szíin nemzeti érdekek fel­adását célzó különutas egyez­kedések ellen. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság kifejezve népünk leg­szélesebb rétegeinek vélemé­nyét, együttérzését nyilvánítja a Jordániában bebörtönzött hazafiakkal, követeli azonnali szabadon bocsátásukat. Ahogy eddig, úgy a jövőben is szo­lidaritásunkról biztosítjuk Jordánia haladó erőinek küz­delmét az igazságos közel-ke­leti rendezésért, a palesztin nép jogaiért — szögezi le á dokumentum. Kiemelkedő társadalmi munkával A Közép-Duna-vidékért Országos Idegenforgalmi Hi­vatal csoportvezetője és Fáb- ján Lajos, a KDIB főtitkára. Bohák Imre, a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság III. számú Szakmérnökségé­nek vezetője elsősorban a rác­kevei üdülőkörzet fejlesztésé­ben, strandjainak kialakításá­ban és a vízminőség-védelem­ben fejtett ki aktív tevékeny­séget. Több évtizedes társadalmi munkája elismeréséül kapta az emlékérmet Cseke László is, aki a Pest Megyei Idegen- forgalmi Hivatal visegrádi ki- rendeltségének vezetője. Lel­kes lokálpatriótaként kutatja Visegrád múltját, több megje­lent könyve tanúskodik arról, hogy a Dunakanyar szerelme­se. Nagy János honvéd ezredes rendszeres közreműködésének is köszönhető, hogy évről év­re sikeresen rendezik meg a börzsönyi környezetvédelmi tábort. Az észak-börzsönyi te­rület idegenforgalmi fejleszté­sében -nyújtott aktív segítsé­géért- részesült az! elismerés­ben. . or, Turóczi Béla, a Pest Megyei Tanács testnevelési és sport­osztályának vezetője hivatali kötelességén túlmenően is tá­mogatja a megye sportéletét, népszerűsíti, szervezi a tömeg­sportot, s e rendezvények mindig számtalan érdeklődőt vonzanak a területre. Az emlékérem. Az idén ötödik alkalommal nyújtották át A Közép-Duna- vidékért emlékérmet azoknak, akik a területen kiemelkedő társadalmi munkájukkal se­gítették az idegenforgalom fejlesztéséti A Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság által alapított tetszetős plakettet és oklevelet tegnap délelőtt né­gyen vették át dr. Sághy Vil­mos nyugalmazott miniszter­től, a Közép-Duna-vidéki In­téző Bizottság elnökétől. A bensőséges ünnepségen jelen volt dr. Bártfai László, az nak. akikkel beszélgettünk, igen. De az igazsághoz hozzá­tartozik, bár tudják, hogy mi a feladatuk, arra, hogy mi­ként oldják meg, még keresik a választ. — Bizony tisztázatlan töb­bek között az is — fejti ki gondolatait Borszékiné Kul­csár Teréz, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának vt-elnöke —, hogy ha a tanács nem tud dönteni, hova fordulha­tunk segítségért? Az Ipari Mi­nisztérium els ős orb an ell en - őrző szerv; s bármilyen meg­lepő is, a SZOT legutóbbi, XXVII. kongresszusán egyet­len mondat ereiéig sem fog­lalkoztak az új vállalati irá­nyítással. — Az is némi ellentmondást reit magában, hogy a vt tag­jai anyagilag nem felelnek a határozataikért. — folytatja Borszékiné Kulcsár Teréz. Esetleg fel kellene vetni, hogy csupán társadalmi munkát vé­geznek-e, vagy tevékenységük honorálható és az már meg is vonható. „Talán januártól" foglalkoznak annak munkájá­val. Hiszen mindannyiunkat lekötnek napi feladataink, sze­mélyes dolgaink, és talán csak akkor nyílunk meg jobban, amikor például a tagok be­számolnak döntéseikről vá­lasztóiknak. Mégis hajtott a kíváncsiság, fél évvel a vt megalakulása után mit tud­nak róla a munkapad mellett állók? — Azt hiszem, egy-két éve van vállalati tanács, bár le­het, hogy korábban nem így hívták. Mi az? Olyan testület, amelyik megválasztja az igaz­gatót és megszabja a fizetését. Döntéseket hoz nagyobb kér­désekben. Én aszerint sza­vaztam tavaly, hogy milyen az illető hozzáállása a munkához, és hogy népszerű-e — mondja Magyar János beállítólakatos. Munkatársa. Seres Tibor is egyetért vele: — Én azért szavaztam a mű­vezetőnkre, mert jól ismeri a műhely problémáit és a gyá­rat, és el is tudja mondani. mit szeretnénk. Talán az idén januártól van vállalati ta­nács ? A kérdőjelekből természe­tesen csak némi idő után lesz­nek pontok vagv eset­leg felkiáltójelek. A válaszra váró kérdések, a tapasztala- tokkal párhuzamosan egy ideig még valószínűleg szaporodnak, és folyamatosan oldódnak majd meg. Tény, hogy mind­egyik sürgeti a megoldásokat, mert az új vállalati irányítási rendszer foglalkoztatja az em­bereket, hiszen valamiféle elő­relépést. változást remélnek tőle. A Ganz Árammérőgyár­ban találomra benyitottam egy üzembe. A vállalati tanács elnöke szerint azok a dolgo­zók. akik nem tagiai a tanács­nak. hétköznapjaikon nemigen „A vállalati tanácsok­nak fontos szerepük van abban, hogy közvetítsék a különböző álláspontokat, minél szélesebb körű kol­lektíva véleményének a birtokában szülessen meg a döntés, és ehhez nyerjék meg a dolgozók segítségét — mondotta Kádár János januárban a Taurusban. Hozzátéve: Ügy kell mű­ködniük, hogy dolgozni, in­tézkedni is lehessen, de eközben egy egyszemélyi fe­lelősség is érvényesüljön.” Eller Erzsébet Az új vállalatvezetési formák a megyében írta: Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára Kedvezően fogadták a változásokat Kölcsönös függőségi viszonyt jelent Elsőként az érdekeltség megteremtése állami vagy társadalmi szerv jelöltjei. Emiatt sikertelen vá­lasztások is voltak: egyik je­lölt sem kapta meg a szüksé­ges szavazatot. Ezeknél a vál­lalatoknál a vt-ülésen szóvá tették, hogy nem érzik indo­koltnak azt a gyakorlatot, mi­szerint az igazgató nyugállo­mányba vonulása esetén az alapító írja ki és bírálja el a pályázatot, az igazgató meg­választása azonban vt alaku­ló ülésen történik. Ügy gon­dolják, hogy ha már megala­kul az új vállalati vezető tes­tület, az írja ki a pályázatot is. A pártszervek és pártszer­vezetek aktívan részt vettek az új vállalatvezetési formára va­ló áttérés szervezésében. Az üzemekben megfelelően kéz­ben tartották az egész folya­matot. A párttitkárok és a pártvezetőségek tagjai részt vettek az előkészítő bizottság, a jelölőbizottságok munkájá­ban, a termelési tanácskozások levezetésében, a választási elő­készületekben. Az eredményes munkában nagy szerepe volt a párttagság körültekintő és alapos felkészítésének. A párthatáskörök kérdésé­ben azonban továbbra is bi­zonytalanság tapasztalható. Például a vt-elnök és -elnök- helyettes funkciókat több he­lyen azért nem vonták párt­hatáskörbe, mert a megválasz­tott személyek munkahelyi be­osztásuknál fogva már jelen­leg is párthatáskörben van­nak, mint a Ganz. Árammérő­gyár, a Gödöllői Állattenyész­tő Vállalat, a PEMÜ eseté­ben. Másutt viszont a vt min­den tagját párthatáskörbe von­ták. Előfordult olyan eset is, amikor a vt-elnök vagy -el­nökhelyettes külső gyárigazga­tó személyét illetően kettős párthatáskör alakult ki, pél­dául a Csepel Autógyárban. A városi, városi jogú párt- bizottságok feladatai is meg­növekedtek az. új vállalatve-, zetési formák bevezetésével. Több jelentős vállalat igazga­tója hatásköri leg a megyeitől átkerült a városi párt-vb ha­táskörébe. Az áttérések gyor­sítása azt eredményezte, hogy 1985. november—december hónapokban rendkívüli mér­tékben sűrűsödtek az esemé­nyek. Az állami szervezőmun­ka. gyengeségei miatt a párt­szervek kénytelenek voltak fo­kozni operativitásukat. A megyei pártbizottság fo­lyamatosan figyelemmel kísér­te az áttérés folyamatát, rend­szeresen értékelte a tapaszta­latokat. A jelentősebb válla­latokhoz választási felelősöket jelölt ki, akik közvetlenül se­gítették a városi és vállalati pártbizottságok munkáját. A tapasztalatok közzétételével és módszertani útmutatókkal is segítette a helyi pártszerveze­teket. most látszik, hogy a vezető- váltás ennél rövidebb idő múlva bekövetkezik. Az idő­sebb vezetők eddigi tevékeny­ségük átfogó megméretésének tartják a megerősítést. A Cse­pel Autógyáron és a Váci ELAK-on kívül, ahol a jelölt nem kapta meg a szavazáskor a többséget, más vállalatoknál is írtak ki pályázatot az igaz­gató nyugállományba vonulása miatt, még az alakuló ülés előtt. így a Nyugat-Pest Me­gyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalatnál és a Ceglédi Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnál. Eddig.azt tapasztaltuk, hogy a vállalatnál a bírálóbizott­ság, a felsőbb vezetői kör ide­genkedve fogadja a külső pá­lyázókat, különösen, ha azok Az áttérés nagyon fontos és felelősségteljes feladatának bizonyult a vállalati Szerve­zési és Működési Szabályzat (SZMSZ) átdolgozása. _ Ezzel kapcsolatban a leginkább vi­tatott kérdések: — a vt és a szakszervezeti bizalmi testület döntési jog­körének átfedései, — a vt-tagok jogvédelme, felelőssége döntéseikért, — a vt elnökének személyes jogköre, — a vt-tagok mandátumá­nak lejárata (különböző idő­pontban történő megválasztá­suk esetén), — kereskedelmi vállalatok­nál a szerződéses üzletek kép­viselete a vt-ban. — döntések megoszlása az igazgató és a vt között, — az írásos anyagok meg­küldésének határideje. A vállalatok egy része a fontosabb témakörökben ön­álló álláspontot is kialakított. Ügy látják, hogy a vállala­toknál továbbra is az igazgató lesz az első számú vezető, ezért fontosnak tartják, hogy a vt elnöke és az igazgató kölcsönösen keresse és alakít­sa ki az együttműködés cél­szerű formáit. A vt és az szb együttműkö­désével megteremthető az egyeztetés új mechanizmusa, amelyet elsősorban gyakorlati kérdésnek tartanak. Célszerűnek látják, hogy a napirendre kerülő kérdések­ben a párt-, KISZ- és szak- szervezet a vt-ülés előtt ala­kítsa ki az álláspontját és képviselőik már ezt ismertes­sék a vt-ülésen. Döntéskor a vt tagjai sem­miképp se csak az általuk képviselt munkahelyi kollek­tívák érdekeit képviseljék, hanem az egész vállalatét. hogy a vállalatok valóságos vállalkozókká fejlődéséhez az érdekeltség erősítésével a bel­ső mechanizmus fejlesztése is szükséges. Pest megyében — a közös vállalatokat nem számítva — a gazdálkodó egységek 70 szá­zaléka tér át az új vezetési formára. Két nagyvállalat (CEMÜ, BUDA-FLAX) korlá­tozott jogkörű tröszt lesz. A többinél 36 helyen vállalati ta­nács, 25 cégnél pedig válasz­tott vezetőség irányítja a munkát. A vezetőségeket 10 esetben küldöttgyűlés, 15 he­lyen pedig közgyűlés választ­ja meg. összesen 63 vállalat fog az új vezetési formában “működ­ni. Az iparban 23 vállalat (65,7 százalék), az építőipar­ban 8 vállalat (100 százalék), a mezőgazdaságban 11 válla­lat (100 százalék). A kereske­delemben 8 vállalat (72,7 szá­zalék), a szolgáltatásokban pedig 13 vállalat (61,9 száza­lék). A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítése indokolttá tette az irányító szervek és a vállalatok kapcsolatrendszeré­nek, márészt a vállalatok bel­ső irányítási viszonyainak to­vábbfejlesztését. A változások célja, hogy javuljon a közpon­ti . irányítás hatásfoka, bővül­jön a vállalatok önállósága és fejlődjék vállalkozáskészségük. Ennek érdekében az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfog­lalását követően a vállalatok szervezeti rendszerében be­következő változások lényege, hogy a versenyszférában olyan új vállalatvezetési formák alakuljanak ki, amelyekben különválik a tulajdonosi és a gazdálkodási funkciók gya­korlása, megteremtve ezáltal az önállóbb vállalati gazdál­kodás feltételeit. Mindemel­lett bővül a dolgozói kollek­tívák döntési jogköre, kockázat- vállalása és felelőssége a gaz­dálkodásban, részvételük a ve­zetésben. Nyilvánvaló azonban, * 1 Az áttérés helyi előkészíté­se a dolgozók táiékoztatásá- i val, meggyőzésével kezdődött, i A termelési tanácskozásokon í kívül is minden lehetséges fó- . rumot megragadtak a változás . lényegének, értelmének meg- . ismertetésére, az egységes . szemlélet kialakítására. Na­pirendre került a téma szb- é* bizalmitestületi ülésen, párt- ’ testületek tanácskozásain, koordinációs titkári értekez­leten, szocialista brigádveze- i tők fórumán, műszaki-gazda­■ sági konferencián. A termelési tanácskozásokon 1 a dolgozók 80—95 százaléka ! vett részt. Általában he­lyeselték a változásokat, ' kedveden fogadták, hogy. vé- ' lemenye'zhetík a vállalati, ver. 1 zetés formáit, szervezetét. Je­lentős részük meggyőződéssel mondta: bízik abban, hogy az új formában gyorsabban meg­oldódnak a vállalat belső gond­■ jai. A reális véleményeken kívül is akadnak azonban olyanok, akik vagy eltúlozzák az új formáié jelentőségét és , ezáltal gyökeres és azon­nali változásokat várnak, vagy pedig egyáltalán néni látják a változások lényegét, mindüsz- sze az igazgató választásara koncentrálnak. Mindenesetre a jelölőgyűlé­sek igen aktívak voltak. Sok helyen előfordult kettős, sőt többes jelölés is. Elgondolkod­tató, hogy sorra kiestek az előzetesen jelölt fizikai mun­kások, beosztott dolgozók. A munkahelyi kollektívák esze­rint úgy v^lik, hogy érdekei­ket jobban tudják képviselni azok a vezetők, akiket jól is­mernek, akik már most is meg­felelően át tudják tekinteni a vállalat életét, tájékozottak a gazdaságpolitikai kérdésekben. Így sok esetben a fizikaiak sem maguk közül választottak kül­dötteket. Az új vezető testületekben a fizikaiak aránya 20—30, a vezetőké 60—70, a fiataloké (35 év alattiaké) 10—20 szá­zalék. A párttagok aránya pe­dig 50—60 százalék. Legalacsonyabb a fizikaiak száma a kereskedelmi válla­latoknál, majd ezt követően a nagyobb ipari és építőipari vállalatoknál. Szintén a nagyüzemekre jellemző a fia­talok alacsony aránya. A párt­tagok aránya 27 és 84 száza­lék között vállalatonként erő­sen szóródik. Általános, hogy a nagyobb ipari üzemekben az átlagosnál is magasabb (65—84 százalék) a párttagok aránya. Mindez azt mutatja, hogy a nagyüzemek vezető testületéi döntően idősebb s egyben párttag vezetőkből állnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezető tes­tületek tagjai munkájuk, ma­gatartásuk és felkészültségük alapján alkalmasak a felelős döntések meghozatalára. A dolgozók bíznak bennük, tá­mogatják őket. Igényt tarta­nak azonban arra, hogy a választott vt-tagok időnként tájékoztassák őket. A testü­leti tagok a bizalomnak meg­felelően aktívan dolgoznak, készülnek a vt-ülésekre. Ez­zel összefüggésben mindenütt felvetődik, hogy szükség van a képzésükre és a döntések­hez szükséges informáltságuk biztosítására. A vt-k elnökei a gazdaság- politikai kérdések iránt ér­deklődő, széles látókörű, a vállalatot jól ismerő, a dolgo­zók és a vállalat vezetőinek bizalmát egyaránt élvező dol­gozókat választottak. Beosztá­sukat tekintve van közöttük főosztályvezető, osztályvezető, gyáregységvezető, főmérnök. A vállalatok egységesen ke­vés külső segítséget kaptak az SZMSZ átdolgozásához, s ez tükröződik a dokumentum változó minőségében is. Meg­határozó volt, hogy a funk­cióban lévő igazgató szemé­lyesen is részt vett-e a tar­talmi kérdések megválaszolá­sában, a munka irányításában. A sok probléma, valamint a gyorsított áttérés miatt ke­vesebb idő maradt a válla­lati belső irányítási és ér­dekeltségi rendszer korszerű­sítésére. Sok helyen mind­össze addig jutottak el, hogy megfogalmazták egy új bel­ső irányítási és érdekeltségi rendszer alapelveit. Ezen a területen tehát még az idén jelentős feladatok várnak a vállalatokra. Az alapítók, az Ipari Mi­nisztérium, a Közlekedési Mi­nisztérium, a megyei tanács szakmailag megalapozott ál­lásfoglalásainak kialakítása meglehetősen elhúzódott. A döntések előkészítése során a párt- és társadalmi szervek­kel való együttműködésben egyeztetési hibák is előfordul­tak. Mindez lassította az új vállalatvezetési formák beve­zetését. A vállalati tanácsok, válasz­tott vezetőségek alakuló ülé­sein két kivétellel megerősí­tették a funkcióban lévő igaz­gatókat. A tapasztalatokat összegezve figyelemre méltó, hogy nem elég a megválasz­táshoz az eredményes vezetői munka, a szempontok között nagyobb súlyt kapnak a veze­tői módszerek, az emberi kap­csolatok. Fontos, hogy a ja­vaslattévők és az igazgató is érzékeltesse, hogy a testület tagjai és az igazgató között új helyzet, kölcsönös függőségi viszony jött létre és ez tartó­san fennmarad. Hatásosnak bizonyultak azok az igazgatói programbeszédek, amelyekben vázolták a gondokat, feszült­ségeket és az elképzeléseket ezek megoldására. Végezetül lényeges az eredményes je­lölés szempontjából a vt-ta­gok véleményének előzetes megismerése. Az igazgatókat általában öt évre erősítették meg funkció­jukban, még akkor is, ha már Az új vezető testületek ed­dig átlagosan évente 3—4 al­kalommal üléseztek. Mindenütt munkaterv szerint dolgoznak. A tárgyalt napirendek a kö­vetkező kérdéskörök szerint csoportosíthatók: 1. Az SZMSZ módosítása: szinte valamennyi ülésen ve­tődnek fel olyan kérdések, amelyek szükségessé teszik. Az iparvapaiatok egy részénél még hátravan a teljes SznviSZ kidolgozása, mert az Ipari Minisztérium hozzájá­rult egy rövidített változat eiiögaoasához. 2. A munkastílus, munka- módszer kérdéséi. 3. Az igazgatóval szemben támasztott követelmények meghatározása, úgy is, mint a vállalati va- -onarányos nyereseg növelése, a külke­reskedelmi, piaci munka ja­vítása, a műszaki-iejlesztesi feladatok végrehajtása. 4. Az igazgató alapbérének megállapítása. Ennek kapcsán elsősorban az iparvállalatok­nál több helyen felvetődött, hogy az igazgató fizetése nem áll arányban a végzett mun­kával és a felelősséggel. A helyi pártszervekkel együtt­működve (egy-két kivételtől eltekintve) sikerült megaka­dályozni azt. hogy a vt ala­kuló ülésen sor kerüljön a megerősített igazgató fizetésé­nek megemelésére. A kollek­tívák elfogadták azt az érvet, hogy a forma változása ön­magában nem eredményezheti a jövedelem növekedését. Sőt, mivel később is folyamatosan felvetődött ez a kérdés, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság állást foglalt a vállalati vezetők béremelésének alap­elveiről. 5. Gazdasági kérdések, pél­dául az 1985. évi eredmények és az idei feladatok, a straté­giai tervek, a VII. ötéves terv célkitűzései, rövidebb távú ér­tékelések, illetve feladatok. Ma még gyakoriak a 6—7 órán keresztül 1 -tó vt-ülések. A döntéseket körültekintően és megfontoltan hozzák. A fi­gyelem középpontjában egy­előre 02 egyéni és vállalati érdekeltség növelése áll. Még nem alakult ki a vállalat rö­vid és hosszú távú érdekelt­sége körött! megfelelő súlyo­zás, például az érdekeltségi alap felosztásánál. Ezek a ta­pasztalatok felhívják a fi­gyelmet a vt-k működésével kapcsolatos tartalmi felada­tokra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom