Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

XXX. ÉVFOLYAM. 125. SZÁM 1986. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Talán hírüket viszik! Szövetkezeteink a BNV-n S Lapunk más helyén is ^ beszámolunk a BNV ese- 4 menyeiről. 4 A budapesti vásárváros- ^ ban a világ számos orszá- ^ gából érkezett világhírű ^ gyártók óriási bemutatkozó ^ anyaga mellett ott volt í egy szigetnyi Pest meryé- bői is. A 19-es pavilon ^ adott otthont a Pest me- ^ gyei ipari szövetkezetek ^ termékeinek. A pavilon 18 ^ kiállítója között volt a ^ Dunakanyar Szolgáltató- 4 és Vegyesipari Szövetkezet ? és a Kemencéi Vegyesipari ? Szövetkezet is. Az épületben körbejárva a lakásberendezési tárgyaktól kezdve számítástechnikai, távközlési termékeken át a nagyfeszültségű energiaszál­lítási berendezésekig sok min­den megtalálható. Ez utób­biak közül jellegzetes alakú és méretű darab egy 35 kv-os hullámzár a Dunakanyar szö­vetkezet standján. — Egy jóval nagyobb tel­jesítményűt is hoztunk, de az csak odakinn fért el, 220 kv-os — újságolja Ócskái Já­nos, a szövetkezet műszaki vezetője. — Először vannak a vásá­ron? — Dehogyis! Rendszeres, régi kiállítók vagyunk, bár tavaly nem voltunk itt, akkor Lipcsében szerepeltünk. — Milyen termékeket hoz­tak most, milyen elv szerint válogattak? — Az volt a szándékunk, hogy a legújabb fejlesztésein­ket mutassuk be az érdeklő­dőknek. — Valóban, kikre számíta­nak, megelégszenek az al­kalmi látogatókkal, vagy elő­re szervezik, meghívják a vendégeiket, a leendő vá­sárlókat? — Természetesen meghívó­kat küldtünk azoknak, akikre számítunk. Régen jól ismert és újonnan szerzett partne­reknek, gyártó cégeknek és önálló exportjoggal rendelke­ző vállalatoknak, idén bányák képviselőire is számítunk, de legfőképp — és ez az, ami változott az elmúlt évekhez képest — kereskedelmi part­nerekre. — Születtek-e már üzletek az elmúlt néhány kiállítási nap alatt? — Számszerű eredményei ugyan nem voltak, de az üz­letek majd ezután kötődnek. Itt fontosabb az ismerkedés, a kapcsolatépítés. A mi ter­mékeink piaca nem a hagyo­mányos értelemben létezik. Beruházás igényű, amiből sajnos az utóbbi években ke­vés volt. Ezért is próbálunk külföld felé nyitni. Ehhez olyan partnerekre van szük­ségünk, akik egy teljes mun­kát elvállalnak, amin' belül ránk bízzák azt, amihez mi értünk. — Ebben a témában van egyáltalán konkurenciájuk Magyarországon? — Csak mi gyártjuk ezeket a berendezéseket idehaza, de versenytársakra külföldről is számítani lehet. Mindenesetre panaszra \ nincs okunk, jó néhány megbízást kaptunk már. így részt vettünk már iraki megrendelésben is, de az NDK-val is lekötött szer­ződésünk van. — Hogyan születnek ma­napság az ilyen szerződések? Milyen menedzseri rendszer működik hazánkban és mi­lyen lehetőségük van ezen belül önöknek? — Összetett dolog, nem elég, ha valakire rábízzuk magunkat, de az is kevés, ha csak magunk keressük a le­hetőségünket. A termékeink műszaki dokumentációját több nyelvre lefordítva készí­tettük el. Ugyanakkor például a Transelektróval kapcsolat­ban vagyunk, s időről időre a minket érdeklő tendereket, vagyis a versenykiírásokat megkapjuk. A Hungexpo is segít a magunkfajta, de a tő­lünk eltérő méretű és profilú vállalkozásoknak, amit szer­ződésben vállal. Legutóbb például megkerestek, szeret­nénk-e bekerülni egy adat­bankba, ami egész Magyaror­szágon és Nyugat-Európában hozzáférhető. Negyedévenként jelenteti meg az Országos Piackutató Intézet azt a vastag brosú­rát, ami a kapacitásgondokkal küszködő cégek neveit tar­talmazza. Tehát azokat épp­úgy, akik nem tudják végre­hajtani szerény méreteik vagy kis létszámuk miatt a rájuk bízott feladatot, mint azokat, akik szeretnék maximálisan kihasználni lehetőségeiket. Tulajdonképpen egyiktől a másikig közvetít. — Gondolom, jó alkalmak a kapcsolatok teremtésére, ápolására a vásárok is: azon belül pedig a szakmai bemu­tatók. — Igen, ezekre név szerint hívjuk vendégeinket. Csupán egy szűkebb kört, ahogy most is 15 szakembert, különböző vállalatok vezető képviselőit. A beszélgetés után Ócskái János az elfogyott katalógu­sok helyére újabbakat tett a kiállítási pultra. Sokan, mi­kor megakadt szemük az óriási méretű hullámzáron, a katalógus után nyúltak, hogy megtudják, mire is szolgál ez a különös találmány? A kemenceiek külön kis szabadtéri pavilonjában nagy henger alakú csomagolásban sorakoztak az újfajta anten­nák, amelyek egyszerre képe­sek fogni az URH- és a VHF-adásokat, vagyis nem kell külön antenna az 1. és II. programok vételéhez. Ahogy Ábrahám János, a szövetkezet művezetője elúj­A Vácot képviselő Dunaka­nyar Szövetkezet bemutatója. ságolta, napi 15—20 darabot adtak el eddig. A Ravill- boltok már 2000 darabot ren­deltek belőlük. Itt két-három- száz forinttal olcsóbban, rek­lámáron adják. Érdekes szer­kezet, egy körlombfűrész is található ugyanabban a pavi­lonban, ami szintén a szövet­kezet terméke. A gépet felta­lálója, konstruktőre mutatja be működés közben. Mathias József a kíváncsiak kérdései­re elmondta, hogy a Skála- Coop már tárgyalásokat foly­tat a forgalmazásról. Eddig körülbelül 50 darab készült el a termelői áron 5—7 ezer fo­rintba kerülő készülékből. Gyűjtsük együtt! Adatokat, dokumentumokat keresnek a Dunakanyar Fotó­klub tagjai Vác fotótörténeti múltjáról. Főleg az 1958 előtt a városban dolgozó vagy váci születésű fényképész­mesterek vagy fotóamatőrök érdeklik a gyűjtőket. Ehhez kérik a váciak segítségét. Két vonatkozásban is előtér­be került napjainkban Tragor Ignác neve. Negyvenöt évvel ezelőtt temették Vác hűséges krónikását. Tájékoztatást kap­tunk, hogy mellszobra vissza­került a Madách Imre Műve­lődési Központ melletti park­ba. Élettörténetéről: városá­nak megbecsülésén túl csak az Életrajzi Lexikon tartja őt számon és mint helytörténészt. Ha ma írná műveit, azt mon­danák rá, hobbiból ír, azaz szenvedéllyel űzött kedvtelés­ből. Hisz hivatása szerint jo­gász, bankember, világfi, uta­zó. Művei jelentősebb hánya­dát az a váci Múzeum-Egye­sület adta ki, amit maga ala­pított és működésének anyagi fedezetét jelentős részben vál­lalta. Aki helytörténetet ír, vagy eziránt érdeklődik illő, a so­kak közül Macaulay, Huizin­ga, Tarlé, Ortega vagy Szeg­fű műhelyét megismerni. A művekből helyzetképet kap­hat: milyen fontos a tények ismerete mellett a tárgyila­gosság. A tragori helytörténe­tekből — úgy érzem —, a va­lóságérzék hiányzik. Utólag megállapíthatjuk, hogy a hely- története a millenniumi magyar értelmiség ábrándos — kép­zelgő aspektusa, amelynek lé­nyege a korra jellemző: „ext­ra Hungáriám non est vita ...” váci változata. Vácon kívül nincs szebb és elképzelhetőbb élet. Itt minden hallatlanul nagyvonalú és tökéletes. Könyvsorozatából példának hármat emelek ki: Vác törté­nete 1848—49-ben (1909), Vác Előkelő környezetben a Pest megyei pavilon. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán.) Sátor, találkozó Második kiadás Volt egyszer egy város Az ünnepi könyvhét eseményei / Lapunk más helyén is beszá­ll mólunk a könyvheti események 4 előkészületeiről. is 50 százalékos kedvezmény­nyel kerülnek forgalomba a könyvhéten. Az országos megnyitóval párhuzamosan, Vácott is má­jus 30-tól, péntektől lesznek megvásárolhatóak az ünnepi könyvhét kiadványai. A Sza­badság téri Zalka Máté Könyvesboltban, a Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat szaküzle­tében Szőke Pálné és munka­társai már átvették az újdon­ságok nagyobbik részét. . Nyolcvankilenc mű jelenik meg az 1986-os ünnepi könyv­hétre, a megnyitásra vala­mennyi megérkezik Vácra is. A mai magyar irodalom több érdekes képviselője — Ester­házy Péter, Tamás Menyhért, Nádas Péter, Nagy Ágnes, s mások — jelentkezik új alko­tással, de kaphatók lesznek klasszikusok is: Gyarmati Ba­lassi Bálint énekei, Magyar elbeszélők XVI.—XVIII. szá­zad, Jókai Mór, Mikszáth Kál­mán munkái. A nagyablakos kirakatokat a bolt számára is ünnepet je­lentő alkalomra méltóképpen átrendezik. A tér előtt sátor­ban is árusítanak. Megfelelő számú példány érkezett a Szép magyar versek 1985, a Körkép ’86 és a Rivalda 84— 85 című kötetekből. Ezek idén Weisz Gábor, a váci Kato­na Lajos Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy az idei ünnepi könyvhéten két író-olvasó találkozót szer­veznek. Június negyedikén Ve­rőcemaroson, az I. számú klubkönyvtárhan találkozik Tornai József költő, műfordí­tó, a Paradicsommadár, Az égigérő föld, a Jársz és kiál­tasz című kötetek szerzője a nagyközség lakosaival. Vácott él a Vám utcában Vári Attila, az Erdélyből át­települt író, akinek eddig nyolc kötete látott napvilágot. Az idei ünnepi könyvhét ki­adta a Szépirodalmi Könyvki­adó Volt egyszer egy város cí­mű művét. A szokatlan szer­kezetű regény a hagyományos „nagyregényekre” jellemző életanyagot, történelmi távla­tot dolgoz fel, különös, szinte irracionális • részletekkel. Az író a Katona Lajos Városi Könyvtárban beszélget majd el a június ötödiki író-olva­só találkozó résztvevőivel éle­téről, eddigi munkáiról, s a jövő terveiről. Papp Rezső Postai hír A váci I-es számú főposta­hivatalt a Dunakanyar üdülő­hivatalaként is számon tart­ják,' ezért június elsejétől szeptember közepéig — össze­sen 16 alkalommal — vasár­naponként felvételi szolgála­tot tartanak. A Beloiannisz utca felőli bejárat 8-tól 12 óráig nyitva lesz, és az ügye­letes postai munkatárs pénz- és csomagfelvételen kívül mindenféle más küldeményt (ajánlott és expressz levél, távirat stb.) felvesz és továb­bít. ★ Berecz Józsefné, a postahi­vatal vezetője felhívta figyel­münket arra, hogy a labdarú­gó-világbajnokság idején, va­sárnap kivételével, az Esti Hírlappal egy időben érkezik Vácra a Népsport délutáni, második kiadása. Ez eltér a reggelitől, a 22 óra után tör­tént eseményekről ad hírt. A sportújság második kiadását nem viszik házhoz a hírlap­kézbesítők, de azok vala­mennyi árusítóhelyen kapha­tók lesznek áz esti órákig. Teho Két részletben 2601 Vác, Pf. 32. Gyermekek a gyermekekért Tánccsoportunk már a tan­év elején elhatározta, hogy egy nagyobb fellépés bevételét szolidaritási alapra fizeti be. Minden táncos nagyon ké­szült erre. Közben a helyi — püspökhatvani — Vöröske­reszt aktívái rendeztek egy kis ünnepséget az idős embe­reknek, s erre az ünnepségre kérték a csoport fellépését is. Ekkor döntöttünk úgy, hogy az akciónknak a következő címet adjuk: Gyermekek a gyermekekért és gyermekek az idősekért. A művelődési ház zsúfolá­sig megtelt, pedig az előző napon volt egy híres szlová­kiai együttes nálunk. Min­den táncos igyekezett tudása legjavát adni. Ebben segít­ségünkre volt az aszódi Bú­zavirág gyermekeenekar is. Minden műsorszámunkat nagy taps követte. Különösen az idős embereknél volt sike­rünk, hisz ők még nem lát­ták így együtt.- műsorunkat. A bevétel 2500 forint lett. Ezt olyan helyre szeretnénk története (1927), Vác múltja és jelene (1928). Ezekben a helytörténeti munkákban a várostörténet nem más, mint egyháztörténet. A stallum ki­váltságosait nem földesúri vagy kegyosztó rúivoltában ke­zeli, hanem méltóságukkal. Báthori püspök itáliai szel­lemű városkultúráját renais­sance művészetével: fél- és egész paloták ornamenseinek leírásával (copf, rizalit stb.) arany-, mű-, vagy kegytár­gyak elemzésével. Az ilyen szellemű helytörténetek azt sejtetik, a város lakossága a fennkölt életvitel mellett sem­miben sem szűkölködött. Pe­dig ezekben az időkben — in illő tempore — a pazarló gaz­dagság mellett alakulgatott a nyomornegyedek láncolata, az eretnek kisváci szegénység fő­központjával, a Lymbussal. Mai szemmel olvasva a köny­veket operettben érzem ma­gam, hallva a primadonna énekét: csak a szépre emléke­zem! A tragori művek közül ki­emelkedik Vác műemlékei és művészei 1930-ban megjelent 55 képpel és 19 melléklettel illusztrált könyve. Ezt Berger Ernő nyomdájában készítették. A faktort a ferencesrendi Ka- pisztrán Nyomda mellett alig említik a váci nyomdászat tör­ténetében. (Holl Béla, röviden igen!). A kneri finomságú be­tűmintákkal, a könyvdúcok választékával, a műgonddal összeállított kiadvány a leg­választékosabb könyve Tragor Ignácnak. Ennek ellenére ke­vesen ismerik. De ez a könyv eljuttatni, ahol arra a legna­gyobb szükség van. Szűcs Beáta 6. o. (Betanítójuk: Tapodi Jó­zsefné tanárnő.) p A Váci Hajó SE felnőtt $ kajakosainak versenyei $ után megkezdődött az ^ utánpótlás kajakosok és ^ kenusok versenye is, amit 4 már nagy izgalommal vár- í tak a jövő reménységei. Két helyszínen is remek felkészültségről tettek tanúbi­zonyságot az utánpótláskeret tagjai. Az ifjúsági verseny­zők Szemán László edző ve­zetésével Budapesten, az Új­pesti-öbölben rendezett I. if­júsági tájékoztató versenyen vettek részt. Az eredmény nem maradt el, hisz két első, sem mentes szóvirágoktól. Pél­dául az előszóból: „o művé­szet mezején is termelt ez a jó váci föld elismert tehetsé­geket ... stb. Sajnos, értékek felsorolása mellett féltehetsé­geket is megemlít. Vagy: „Di­cső emlékű Althannok alatt a művészet ragyogó fé­nye ...” (Köztudott, hogy a dicső Althannok „véglegesen” kiirtották az eretnekeket a városból.) A Vörös-féle jegy­zőkönyv alapján idézve. Helytörténeti forrásterüle­tekkel évtizedek óta levelező- és cserekapcsolatot tartok, az örökösen szabadelvű viharsar­ki, kisalföldi, tiszántúli váro­sokkal. Ezeknek a helytörté­neteknek a megírása nem azo­nos az egyháztörténettel. Pél­daképül a makói kiadványok szerkesztésére gondolok. Ez harmonikusan összegezett vá­rostörténet. Szerepel benne a 48-as Kossuth Párt, József Attila makói diákoskodása, Erdei Ferenc kert- és hagy­makultúrája, elemzése tudo­mányos földjáradék elméleté­nek, felvilágosult polgárai kö­zül az Espersit- és a Justh- életrajzok további gyűjtése. A mintaképül elfogadott tragori művek felett az idő eljárt és mintha kicsit félre­kalauzolnának. Nem minden esetben valóság és tény. Hiány­zik belőle a teljesebb társadal­mi korrajz. A HNF Országos Tanácsának honismereti albi­zottságában hangzott el, hogy új helytörténeti írásunk csak tényeken alapuljon és tévedé­sektől megkülönböztetett le­gyen. Kerülni kell az egyolda­lú vagy hamis képek felvázo­lását, hogy az megkövesedve, mint valóság kerüljön a kö­vetkező nemzedék tudatába. Petővári Gyula A vámosmikolai tanács a napokban postázta az értesí­tést a közös tanácshoz tarto­zó községekbe, Tésára és Pe- rőcsénybe is, miszerint a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás 300 forintos összegét eb­ben az évben két részletben lehet befizetni a községi ta­nács számlájára. Ugyanúgy, mint a házadót s más köz­terhet. egy második és egy harma­dik helyet szereztek az ifjú sportolók. Eredmények: Kenu- egyes, ezer méter 1. Molnár, kenu kettes, ezer mé­ter. 2. Molnár—Takács kenu kettes, ezer méter 1. Jakus— Gerebics, kenu kettes, hat­ezer méter 3. Jakus—Újvári. Azonos időpontban a Váci Hajó SE úttörő korú kenu­sai, Latorovszki László edző irányításával Nagykanizsán versenyeztek az úttörő-olimpia elődöntőjében. Az itteni ver­senyen is sikerrel szerepeltek a váci gyerekek és az alábbi eredményeket érték el, mely- lyel bejutottak az úttörő­olimpia országos döntőjébe. Kenu egyes, ezer méter 2. Fehér, kenu- kettes, ezer mé­ter, 2. Fehér—Heidt A., kenu kettes, ezer méter 5. Szigeti— Heidt L., kenu négyes, két­ezer méter 4. Pereházi Gy.— Pereházi G.,—Baráth-LBár- sony. Csányi Ferenc 0SN Szobon Tornabemutató, verseny A békeév keretében a szobi tanács, a nagyközségi művelő­dési központ, a helyi sport­egyesület, az általános iskola és a Vác Városi Tanács mű­velődési és sportosztálya egy korábbi hagyományt elevení­tenek fel a hét végén. Június I-jén, vasárnap, 9 órától a szabadidőközpontban sportna­pot rendeznek. A versenyre elsősorban az Ipoly völgye községeiből vár­ják a résztvevőket. A tíz tele­pülésről harminc-harminc ta­gú gyerekcsoportok adnak ti­zenöt perces tornabemutatót. Ezt követően sokszínű prog­ram szórakoztatja az érdek­lődőket, amelyeken ki-ki a saját ügyességét is próbára teheti. Egyebek között lesz vízi bemutató, kerékpárver­seny, lövészet, álló kugli, te­ke, kispályás labdarúgás, kézi­labda. A győztesek jutalmul kupát kapnak. A rendezők a versenyre csaknem ötszáz felnőttet és majdnem háromszáz gyereket várnak. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Kajak-kenu Döntőben a reménységek Tragorról — más szemmel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom