Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
1986. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Jubileumi úttörőévben Megtartani a közérdeklődést Június 2-án megalakulásának 40. évfordulójához érkezik a Magyar Úttörők Szövetsége. Az a szervezet, amelyben a fel- szabadulást követő generációk sora szerzett élményeket, s amely ma másfél millió tagot számlál. Az ünneplés tartalmát múltunk tisztelete, jelenünk feladatainak vállalása és jövőnk alakításának szándéka adja. A mozgalom helyzetéről, törekvéseiről, eredményeiről és gondjairól Tóth József megyei úttörőelnökkel beszélgettünk. — Ml Jellemzi a megye úttörőmozgalmát és milyen alapokon fejlődhet tovább? — Pest megyében körülbelül 110 ezer gyerek kötődik a mozgalomhoz. Nekünk is gondoskodnunk kell róluk, részt veszünk a nevelésükben. A tanulmányi munka, a sokféle foglalkozás, a szakkör, a táborozások adják ennek kereteit. A tevékenység szervezése közben mi is szembe találjuk magunkat a megyére jellemző sajátos gondokkal. A két- lakisággal, az infrastruktúra hiányaival, azzal, hogy még mindig kevés korszerű művelődési otthonunk, úttörőházunk van, s hogy a népesség főképp kistelepüléseken él. Ugyanakkor a természeti adottságok, a hegyek, a ví2 közelsége, valamint a gazdag népi, kulturális hagyományok jó lehetőséget adnak a közös programok szervezéséhez. — Igazodnunk kell ahhoz is, hogy az ifjúság mára teljesen átrendeződött, nem lehet kisdobosokra és úttörőkre bontani. Két-három év különbség már megmutatkozik a gyerekek biológiai fejlettségében, érdeklődésében. Gyakran előfordul, hogy a mozgalom ugyanazt kínálja a 6 és 14 évesnek, és ugyanazt is várja el tőlük. Ezen változtatnunk kell, mert a merev kategóriák nem szolgálják céljainkat. A gyakorlat is azt mutatja, hogy ahol korcsoportok és érdeklődési körök szerint foglalkoznak a gyerekekkel, ott sokkal izgalmasabb, élén- kebb az úttörőélet. Nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet direkt irányítással elérni. Meg kell találni, hogy mi az őrs, a raj, az úttörőtanács, a csapatvezetőség feladata. Az alap mindenképpen a legkisebb közösség, az őrs. Ha ott mennek a dolgok, a gyerekek jól érzik magukat, már nem lehet baj. Mert nem az a lényeg, hogy látványos rendezvényeken mutogassuk a gyerekeket, hanem az, hogyan, milyen demokratizmusai működnek a kisközösségek a mindennapokon. — Ez úgy hangzik, mintha nem is az úttörőmozgalomról, hanem a KISZ-ről lenne szó... — Ugyanazt ismerték fel, mint mi, hiszen hasonlóak a problémáink. Ha már itt tartunk, le kell szögezni: az úttörőmozgalomnak elemi érdeke egy jól működő KISZ, amely húzóerő lehet. De a dolgok természete szerint az úttörőmozgalom is visszahat a KISZ-re. Aki gyermekkorában megszerette a közösséget, úttörőként lelkesen dolgozott, az magával viszi a muníciót. A megyei úttörőcsapatok többségében — a gondok ellenére is — meg lehet szerezni ezt az útravalót. A hélyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, felelős, önálló munkát végző közösségek vannak többségben. Ilyen például Dunakeszi és Fót térségé, ahol szemlátomást gyarapodott a tevékenység skálája. Gödöllő környékén felerősödött a kulturális, a helytörténeti, nép- művészeti hagyományok ápolása. A szentendrei csapatok a természetvédelem, a váci, kiskunlacházai közösségek a túrázás, a sport területén jeleskednek. Érden bebizonyították, hogy egy szétszórt településén is lehet komolyan dolgozni. És még sorolhatnám a példákat. — Jól működő közösségek csak akkor jöhetnek létre, ha az iskola komolyan veszi az úttörőcsapatot. Komolyan veszi? kítani. E kereskedőutcán felül tervezik egy 150 egységből álló pavilonsor megépítését is. A gépek már dolgoznak a terepen .., — A nyár folyamán így gyakorlatilag megkétszereződik a kereskedelmi hálózatunk — büszkélkedett a párt- bizottság titkára. — Az új boltok berendezéseit pedig az NSZK-ból, Finnországból, Magyarországról importáljuk. — Akkor épp ide kívánkozik a kérdés: milyen sok pénze van a kerületnek és a lakóinak? — Nálunk más a szisztéma, mint önöknél. A kerületi tanácsnak az idei költségvetése 35 millió rubel, de ennek nagyobb részét a központi szervektől, meghatározott célokra kapjuk. Ezen felül, mint ahogy az ellátással kapcsolatban említettem, igyekszünk a közös feladatok megoldásába bevonni a vállalatok pénzét is. Szerencsére ez nem jelent gondot, szívesen adják. Ami az egyes emberek pénzét illeti, eldicsekedhetek vele, hogy nálunk 204 rubel 20 kopejka az átlagkereset, valamivel magasabb, mint a moszkvai átlag. Persze különbségek vannak, a gépgyári dolgozók például jobban keresnek, mint az élelmiszeripariak. — Végül akkor beszélhetünk a vodkáról is? — Miért ne? Azt lehet... Az alkoholfogyasztást korlátozó rendeletről tudni kell, hogy megalkotói gyors és kedvező hatást reméltek tőle. Mindenekelőtt a munkahelyeken: a termelékenység javítását, a munkafegyelem növekedését, a színvonal emelkedését. S természetesen sok család békéjének helyreállítását. Moszkvában ma, délután kettőig sehol sem lehet alkoholhoz jutni, s utána sem könyra — tavaly már tízmillió rubellel kevesebb értékű vodkát adtak el, mint annak előtte. Ügy becsüljük, hogy körülbelül harminc százalékkal csökken a részegeskedők száma is. — De mit szólnak a forgalomcsökkenéshez a kereskedők? — Az ő veszteségük nem ilyen nagy, az italforgalom csökkenésével csaknem azonos mértékben, 9,6 millió rubellel nőtt az élelmiszerek forgalma. A hiányzó részt pedig jobb munkával még elő lehet teremteni. De ha nekik nem is sikerülne, a népgazdaság egésze máris jól járt, mert csupán a mi kerületünkben az idei első negyedévben 10,6 százalékkal nőtt a termelékenység, minimálisra csökkent a munkahelyi balesetek száma, jobb termékek kerülnek ki a gyárakból. A jólét alapja a munka — Önöknél úgy hallottuk, tapasztaltuk, a gyorsítás jegyében bátran fiatalítanak. Nem okoz ez gondot a mindennapi politikai munkában? — Esetenként érződik némi feszültség. A XXVII. kongresszus határozata azonban hangsúlyozta az emberi tényezők fontosságát, s ehhez tartjuk is magunkat. A mi feladatunk meggyőzni a nehézkesebb kádereinket is, hogy az előrelépésnek nincs más útja, mint a megújulás. Ha valaki erre képtelen, alkalmasabb vezetőt keresünk a helyére. Egyszerű ennek a helyzetnek a filozófiája: amit nem termelünk meg, abból nem tudunk osztani. S ami még fontosabb, ahhoz, hogy kétszer ilyen jól éljünk, két és félszer jobban kell dolgoznunk. nyu. (Következik: Statisztika és — A mi kerületünkben — ami mögötte van) mondta a pártbizottság titká- Vercszki János — Ritka kivétellel, igen. Nem is lehet másként, hiszen az iskola és az úttörőcsapat nem különválasztott nevelési terület. Inkább egymás kiegészítői. Hallottam már arról, hogy egyik-másik pedagógus rajfoglalkozásokon ismerte meg igazán a tanítványait. Persze sok függ a személyes kapcsolatoktól is, hogy az igazgató, a tanáéri kar menynyire fogadja el a csapatvezetőt, mennyire számít a véleményeikre. A megyei tapasztalatok e téren kedvezőek. Inkább az a baj, hogy nagy a fluktuáció a csapatvezetők körében. Az órakedvezménnyel, a csapatvezetői pótlékkal ugyanis korántsincs rendezve a státusuk. Az állandó időhiánnyal küzdő pedagógusok számára nem vonzó ez a megbízatás. Gyakran fordul elő. hogy a frissen érkező fiatal vállára rakják rá a csapatvezetést. Ez nem jelenti azt, hogy az illető rosszul fogja csinálni, de az biztos, hogy megszenved az eredményekért. — És a család? — Volt idő, amikor, az iskola, az úttöi'őcsapat szerepén volt a hangsúly, a család csak másodlagos volt. Rá kellett jönni, hogy ez hibás megközelítés. Az elmúlt években helyreállt az arány. Az iskola, a mozgalom is nyitottabb, a szülők pedig érdeklődőbbek. Helyenként már hagyománya van annak, hogy egy-egy foglalkozást családoknál tartanak meg. Sőt, arra is akad példa, hogy egy család egy egés2 őr-’ sőt elvisz kirándulni. — Mit vár a mozgalom a jubileumi évtől? — Programok sokaságával készültünk az évforduló megünneplésére. Ezek a jubileumi úttörőhéten csúcsosodnak ki, amelyeket a csapatok maguknak szerveznek. Ezt követik a területi találkozók, amelyeken sokkal többen vehetnek részt, mint egyetlen központi ünnepségen. Hívó szavunkra a megye seregnyi vállalata, intézménye, szervezete vállalt védnökséget a programok felett. A jubileumi úttörőév jó alkalom arra, hogy magunkra vonjuk a társadalom figyelmét. Bővíteni, szélesíteni akarjuk a kapcsolatrendszert, hogy a mostani érdeklődés, segítség é^ támogatás a későbbiekben is megmaradjon. Kövess László Hátralékok, bevételi tartalékok A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Amióta a közgazdasági szabályozók sokféleképpen ösztönzik a különböző vállalkozásokat, különösen megnövekedett az adóztatás jelentősége. Az elmúlt öt évben például mintegy feléx'el nőtt a kisiparosok, megduplázódott a magánkereskedők száma a megyében. Se szeri, se száma a társaságoknak, munkaközösségeknek. szakcsoportoknak. A közvéleményben mesés üzletekről, jövedelmekről keringenek megalapozott, vagy fantáziaszülte történetek, mind gyakrabban borzolva a kedélyeket. Az adóztatás célja köztudottan a jövedelmekkel arányos közteherviselés feltételeinek megteremtése. E munka hatékonysága tehát politikai hangulatot is befolyásoló tényező. Ezért kíséri rendszeresen figyelemmel a megyei tanács végrehajtó bizottsága e fontos pénzügyi igazgatási tevékenység eredményeit és gondjait. Tegnapi ülésén a testület az elmúlt öt év tapasztalatáról, a tennivalókról hallgatott meg jelentést. A terhei k elsősorban jelentős tartozások Szakértők becslése alapján hazánkban a jelenlegi, mintegy 10 milliárdos adóbevételeket a jövedelmek reális ismeretében legalábbis meg lehetne duplázni. Egyáltalán nem közömbösek megyei vonatkozásban sem az adók és illetékek: a költségvetésben 12—14 százalék az arányuk, de egyes községekben még ennél is nagyobb szerepet játszhat a források sorában. Solymáron például a költségvetés egy- harmada. Ürömben az egyötöde épül ezekre a bevételekre. Amint a jelentésből kitűnik, az amúgy sem különösen hálás és népszerű feladat ellátását a beszámolási időszakban a szabályozók, rendelkezések gyakori változása külön is nehezítette. Több adónem megszűnt, újakat vezettek be, többször módosultak az adókulcsok. Mindehhez jött még a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése: a 130 tanács ‘HátáltörébWT’ít településen a többség megszavazta. A megyében az. adózók tavalyi 466 ezres tábora mintegy 200 ezerrel növekszik idéntől. Beszédesek az abszolút számok is: az elmúlt öt évben 346-ról 560 millióra gyarapodott a kivetett adók összege, mely a helyi tanácsok kasz- száját gazdagította. Az illetékekkel és a forgalmi adóval együtt — mely megyei központi forrás — a teljes ösz- szeg meghaladta az egymilliár- dot. Sajnos, mindezt azonban nem lehet maradéktalanul közhasznú célokra felhasználni, mivel az adófizetési morál ugyancsak számottevően romlott az elmúlt években. Míg 1981-ben 175 millió volt a hátralék, tavaly már 314 millióra növekedett a be nem hajtott adó összege, mely mintegy 80 százalékos emelkedést jelent. Amint a számítógép kimutatta, elsősorban a kisiparosokat és kiskereskedőket terheli a tartozás. Az okok között a jelentés a behajtási intézkedések hiányát, eredménytelenségét említi. A továbbiakban arra is választ kaphattunk — hogy bár a Pénzügyminisztérium értékelése szerint is az adóztatási munka jelentősen fejlődött — miért növekedett mégis ilyen mértékben a hátralék. Közrejátszottak a gondok szaporodásában például a szervezeti változások. A körzet- központok mind ez ideig nem tudták pótolni a megszűnt járási apparátus szerepét az adó- ellenőrzésben és irányításban, holott a községek erre igencsak rászorulnának. A személyi feltételeket tovább rontotta a jelentős fluktuáció, a gyakorlott szakemberek elvándorlása — elsősorban anyagi okokból. A tárgyi feltételek átalakulása is negatívan hatott a munka eredményességére. Az elektronikus feldolgozásra való átállás még csak most kezdi meghozni gyümölcseit. Most már 5 napra csökkent a befizetések feldolgozási határideje, ' annak ellenére, hogy még eddig — a saját gép beállításáig — Zalaegerszegre vitték a munkát. Az ellenőrzés, mely ugyancsak alapvető fontosságú az adóztatásban, nem mindenütt éri el a kívánt színvonalat. Közrejátszik ebben a felkészültség, a rutin hiánya, éppúgy mint az elvégzendő feladat nagysága, mindenekelőtt a helyi tanácsoknál. Akadnak olyan községek, ahol egyáltalán nincs adóellenőri tevékenység. Pedig, hogy milyen tartalékokat lehetne feltárni, azt jól érzékeltetik az illeték- hivatal ellenőrzési munkájának eredményei. Tavaly mintegy 1300 adóalanynál végzett vizsgálat során több mint 32 millió forint adóhiányt tártak fel. Indokolt és időszerű, tehát a feladatok újbóli átcsoportosítása: idén júliustól a megyében is létrejön az Adómegál- lapitó Hivatal, melynek hatáskörébe tartoznak adóztatás szempontjából majd a kisiparosokon és kiskereskedőkön kívül a szellemi szabadfoglalkozásúak, a szerződéses üzemeltetők, valamint a szövetkezetek átalányelszámolásos részlegei is. Nem jelentkezett tömeges igény eddig a munkaerő-közvetítési szolgáltatások iránt Egyszerre nyolc gépen Naponta nyolcvan mázsánál is több fehérnemű tisztul meg a szorgos asszonykezek munkája nyomán a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat nagykőrösi textiltisztítójában. Hartmann Istvánná egyszerre nyolc présvasalógépen műszakonként 300 köpenyt és nadrágot vasal ki (Veress Jenő felvétele) Ugyancsak a testület tegnapi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a megyei munkaerő-szolgálati iroda tevékenységéről. Ez a szolgáltató szervezet tavaly januárban alakult a teljes és hatékony foglalkoztatás megnövekedett tanácsi feladatainak ellátására. Pest megyében jelenleg 65 területi munkaerő-közvetítő szerv működik. A megyei iroda fő feladata a közvetítő tevékenység szakmai irányítása, koordinálása. A hozzá fordulókat segíti a megfelelő munkahely kiválasztásában, igyekszik a vállalatok, üzemek igényei szerint orientálni az érdeklődőket, közreműködik a pályakezdők, megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítésében. A tájékoztató adatai aláhúzták, hogy mind ez ideig a megyében nem jelentkezett tömeges igény a szolgáltatásra. A megyei irodát az idei első negyedév végéig mintegy 150 érdeklődő kereste fel, többségüknek sikerült konkrét segítséget nyújtaniuk. A területi irodákat a tárgyalt időszakban azonban 4 ezer ügyfél látogatta meg, az ide fordulók fele eddig nem állt munkaviszonyban. A közvetítők segítségével munkahelyet talált az érdeklődők jelentős része. Ezzel együtt — a forgalom tükrében — indokolatlannak látszik a közvetítőhelyek ilyen nagy széttagoltsága. Szó esett a tájékoztatóban arról is, hogy a megyei iroda felajánlotta segítségét a létszámcsökkentést tervező vállalatoknak. Közreműködésükre azonban csak néhányan tartottak igényt, így például a KKMV, az Alföldi Téglaipari Vállalat ceglédi gyára, az Épületkerámia-ipari Vállalat erdökertesi üzeme. Sikeres volt viszont az idényjellegű munkáltatóknak nyújtott segítség, jó visszhangot váltott ki a pályakezdők, illetve a diákok nyári munkavállalását megkönnyítő kiadvány. A továbblépés érdekében a testület egyetértett az egész megyét átfogó, centralizáltabb szervezet kialakításával, valamint a számítógépes nyilvántartásra való áttéréssel. Lehetőséget kapott a megerősödésre a ceglédi Magyar Szovjet Barátság Tsz Ezt követően jóváhagyta a testület a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet pénzügyi hiányának rendezéséről beterjesztett jelentést. A Kölcsönös Támogatási Alap közreműködésével a szövetkezet 1990-ig megszabadul a korábbi évek gazdálkodását sújtó törlesztésektől Ezt az időt a gazdaság stabilizálására tudja felhasználni az új vezetés. Ezután kell majd visszafizetni a hiteleket, várhatóan a mainál lényegesen kedvezőbb körülmények között. A szanálásnak azo- ban szigorú feltételei vannak. Többek között az év végéig fel kell számolniuk valamennyi gazdaságtalan kiegészítő tevékenységet. A testület döntésének értemében a gazdaság három vezetőjének pedig vissza kell fizetni az év közben felvett 10—10 ezer forintos prémiumot. M. J.
