Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA: 1986. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Kilométerek^ rubelek és a vodka (2-3. oldal) Megtartani a közérdeklődést (3. oldal) Heti fíim/egyxet (5. oldal) Mexikó '86 (7. oldal) Csökken ax elpárolgás (8. oldal) Osztrák részvéte! a nagymarosi vízlépcső építésében Bécsben aláírták a szerződést Szerdán Bécsben szerződést írtak alá a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásá­ban történő osztrák részvétel­ről. A megállapodást magyar részről a Magyar Villamos Művek Tröszt és Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, osztrák részről az österrei­chische Elektrizitätswirt- schaft-AG és az österreichi­sche Donaukraftwerke-AG vezetői írtak alá. Az ünnepélyes aláíráson je­len volt Marjai József minisz­terelnök-helyettes és Norbert Steger alkancellár, kereske­delmi és ipari miniszter, akik ezután közös nyilatkozatot ír­tak alá. Ebben megerősítet­ték a két kormány készségét, a szerződésben foglaltak telje­sítésének előmozdítására. Szerdán befejeződött hivata­los látogatásán Marjai Józse­fet fogadta Fred Sinowatz. osztrák kancellár. A magyar kormány elnökhelyettese több négyszemközti, illetve széle­sebb körű megbeszélést foly­tatott Norbert Stegerrel. Leo­pold Gratz külügy-, Franz MÉRTÉKEK I * rzékeltet valamit a j. nem szakember szá­mára is a megye ipa­rának helyzetéről, súlyáról a következő három, szoro­san összefüggő számadat. Az iparban összesen fog­lalkoztatottak táborából a megye hat százalékkal ré­szesedik, az állóeszközök — tehát leegyszerűsítve, az épületek, gépek, beren­dezések, járművek alkotta vagyon — hét százaléka jut a megye iparára, ugyanakkor az ország ipa­ri termelésének egytizede kerül ki a megye cégeitől. A számok kifejezte vi­szonyt — tehát azt, hogy viszbnylag csekély munka­erőigénnyel, viszonylag szerény eszközállománnyal viszonylag jelentős értékét állítják elő a megyében az ország ipari termelésének — kedvezőnek tarthatjuk. A kifejezés ismétlése — a viszonylag háromszori le- Jrása — nem a stílus he- nyesége. Hangsúlyossá té­tele annak, hogy — mint általában minden mérték esetében — bonyolult köl­csönhatások seregéről van szó ezeknek a számoknak az értékelésekor. Ezek a bonyolult köl­csönhatások olyan eleme­ket foglalnak magukban, mint a megye iparának szerkezete, az üzemek technikai állapotának szembetűnő eltérései, a technológiák körében a teljesen elavult és a leg­korszerűbb jelenléte, a ki­válóan képzett és a telje­sen szakképzetlen munka­erő együttes jelenléte a munkahelyeken és így to­vább. Természetesnek tartha­tunk egy elvi mércét: az lenne az igazi, ha minden tekintetben a legkedvezőbb feltételekkel tehetné dolgát az ipar a megyében. Oly­kor-olykor felmerülnek ilyen illúziók — a mi minden nincsen, mi min­den kellene körül tipródó ilyen, olyan, amolyan jel­legű értékezleteken —, valójában azonban minden érintett tudja, nincs sehol a világon a termelésben legkedvezőbb helyzet, ami­kor valamennyi fő feltétel az optimálisnak felel meg. A nemzetközileg is az él­vonalat alkotó eredmények sem másként, hanem ész- szr 1 kompromisszumok­kal alakulnak ki, jönnek létre, érdekes módon azon­ban hazánk esetében cse­kély a vállalatok hajlan­dósága a kompromisszu­mokra, a gondolkodásmód a vagy-vagy alapon törté­ni mérlegelést diktálja. Az újságíró — emlékez­tetve rá: laikusról és nem egy-egy szakma avatott értékelőjéről van szó — nagy vigyázattal Igyekszik kezelni a hol a magasba szökkenő, hol a mélybe süllyedő elképzeléseket a holnapról, miközben erő­södik benne a bizonyta­lanság, vajon mi a mérce — van-e?! —, a mérték az érintettek számára, ha ilyen könnyen, gyorsan lesz a hófehérből korom­fekete és megfordítva. Meglehet, a hírlapíró bi­zonytalansága nem a sa­játja, hanem pusztán tük­re a szakemberek — bi­zonytalanságának ... An­nak a bizonytalanságnak, mely az iparfejlesztés reá­lis mértékei körül tapasz­talható, igaz, nemcsak vál­lalati körben. A mi lenne a jó és a mit tehetünk meg között ugyanis tete­mes a távolság, de ezt a távolságot gyakran össze­mossa a mértékek körüli bizonytalanság; az óhajok nem kaphatják a tervek formáját. Üzemek sorában lelhetők a páncélszekré­nyekben — rém kevés pénzért készíttetett! — vaskos papírköteggé fűzött tanulmánytervek, technoló­giafejlesztési programok, s amikor a tollforgató elé teszik azokat, kukkantson bele, rögtön hallhatja is a sóhajt, semmi remény a megvalósításukra, mert nincsen pénz ... S valóban nincsen az ezekben foglalt lehetséges teendőkre száz­millió meg milliárd, de ta­lán kerülne — véli a laikus, a hírlapíró, esetleg naivan — néhány millió forint olyan szembeszökő képtelenségekre, mint a technológiai lánc egészé­nek megszakadása egyet­len, nem is nagy értékű, reménytelenül elavult, mű­szakonként kétszer-három- szor javításra szoruló be­rendezés miatt, ennek a cseréjére. T évedés lenne azt hin­ni, ritkán febukkanó, kivételes esetről van szó! Eléggé általános, jel­lemző, hogy a vagy-vagy alapon történő gondolko­dás — és mindennapos gyakorlat — elfedi azt is, ami apró lépésenként megtehető, ami a mai kö­rülmények között is si­ker, hasznot hoz, ered­ménnyel jár. Igaz, nem váltja meg a világot, de miírt a világmegváltás a mérce egy-epv termelőhe­lyen, s miért nem az, ami reális közelségű, terhű teendő? A mértékek körü­lötti bizonytalankodás — kérdem csak nem állí­tom — nem vezet-e arány­téveszt "sekhez? Nem ve­zet-e oda, hogy adott, meglevő lehetőségeinket lebecsülve, alig hasznosít­va az után sóhajtozunk, ami nemcsak nőst, hanem a későbbiekben is elérhe­tetlen lesz a számunkra?! Mészáros Ottó Vranitzky pénzügy-, Heinrich Übleis építésügyi, Heinz Fi­scher tudományügyi és kuta­tási miniszterrel, Ferdinand Lacinával, az államosított iparért és közlekedésért fele­lős miniszterrel, valamint Ste­phan Korennal, az Österrei­chische National Bank elnöké­vel, Rudolf Sallingerrel, az osztrák szövetségi gazdasági kamara elnökével, Hannes Androschsal, a Creditanstalt vezérigazgatójával. Marjai József tárgyalt ezen­kívül több osztrák bank, ipa­ri és kereskedelmi vállalat vezetőjével. Találkozott, Fritz MarschSal, az SPÖ központi titkárával és Bruno Kreisky volt szövetségi kancellárral. A megbeszéléseken részt vettek Marjai József kíséreté­nek tagjai, köztük Török Ist­ván külkereskedelmi és Hor­váth Ferenc ipari miniszté­riumi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyet­tes, Breinich Miklós, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnök­helyettese. Jelen volt Nagy János bécsi nagykövet. A tárgyalásokon a magyar —osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését .tekintették át. Különösen nagy figyelmet for­dítottak a gazdasági együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeire, feltételeinek javítá­sára és a kooperációs kapcso­latok bővítésére a termelés területén. A megbeszéléseken előkészítették a két kormány vezetői és tagjai között foly­tatandó további tárgyalásokat. Bécsböl hazatérőben a kor­mány elnökhelyettese Eisen- stadtban látogatást tett a bur­genlandi tartományi kormány­nál. Theodor Keryvel, a bur­genlandi tartomány főnökével és más helyi vezetőkkel a ha­tár menti együttműködés hely­zetéről és a kapcsolatok za­vartalan fejlesztésének felada­tairól folytatott eszmecserét. A könyvhét megyei megnyitója Pusztai Ferenc miniszterhelyettes mcndctt beszédet Az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitója, valamint a városi könyvtár átadása szolgáltatta az alkalmat Pusz­tai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes Dunakeszire látogatásához. A miniszterhe­lyettes programja a délelőtti órákban kezdődött, amikor az MSZMP városi bizottságán Pálmai László első titkár és Villást László tanácselnök-he­lyettes tájékoztatták a város­sá válás óta eltelt időszakról, a VII. ötéves tervben megfo­galmazódott elképzelésekről — különös tekintettel a köz- művelődésre és az oktatásra. A megbeszélésen részt vett és a további programokon is jelen volt Nagy Sándomé, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára, Balázs Gézá- né, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Szigeti Sándomé, Szerdán délután a megyei pártbizottság székházában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, Ba­logh László, a megyei tanács elnöke és vezető munkatársai feladategyeztető megbeszélés keretében tekintették át a me­gye élelmiszer-gazdaságának helyzetét. Megállapították, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar az országos célkitűzések­kel összhangban a terveknek megfelelően fejlődött. Hangsú­lyozták, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordí­tani az 1986. évi tervek mara­déktalan teljesítésére, a gaz­dálkodás minőségének további javítására. Kiemelték, hogy a megye és a főváros lakos­ságának ellátásában a mező- gazdasági üzemeknek továbbra is jelentős feladataik vannak. a . városi pártbizottság titkára. Ezt követően a vendégek a Körösi Csorna Sándor Álta­lános Iskolát keresték föl, ahol Kollár Albin igazgató fogadta őket. Először a gyer­mekek munkáiból rendezett kiállítást tekintették meg az aulában. Pusztai Ferenc nagy tetszéssel szemlélte a diákok ügyes alkotásait: festménye­ket, kisplasztikákat, gyöngy­fűzéseket, maketteket. Kollár Albin beszámolt az iskola ok­tatási és közművelődési tevé­kenységéről is. Hangsúlyozta, milyen nagyszerű pedagógiai lehetőség rejlik Körösi Csorna nevének felvételében. Hiszen az utazó élete jó példa a ta­nuló ifjúság számára. Szor­galma, tanulmányai, magatar­tása, kitartása, hazafisága, akaratereje, a cél eléréséhez való ragaszkodása — no meg az egész tevékenységét körül­ölelő romantika kiváló eszköz a nevelés szempontjából. Az idén már emléknapot is tar­tottak, amelyet a jövőben ha­gyománnyá kívánnak tenni. A megalakult Körösi Csorna Baráti Kört az igazgató ve­zeti. Az intézmény tanulói pedig büszkén viselik a név­adójukról készült jelvényt, amely iskolájuknak is jelké­pe. A lakótelepen lévő iskola nyitottságra törekszik. Ezért kapcsolódtak be az iskola­galéria mozgalomba, ezért szerveznek író—olvasó talál­kozókat, tanári hangverse­(Folytatás az 5. oldalon.) Hírük a BNV-ről messze jutott a világban Találmányok - életre keltve A nemzetközi vásárok vonz­erejét jelenti, ha valamelyik — vagy esetleg több — kiál­lító olyan bemutatót csinál, ami nem csupán a szűkén vett szakembergárda érdek­lődését kelti föl, hanem tud valamit nyújtani az úgyneve­zett utca emberének is, aki­ben minden kiállító a poten­ciális szakmai érdeklődőt lát­ja. Legalábbis akkor, ha van érzéke a piackutatás iránt. Nos, az idei tavaszi BNV-n volt módunk tapasztalni ezt az eredményre vezető kiállí­tói’ mentalitást, egyebek közt szűkebb hazánk részéről is. Alig észrevehetően húzódott meg — a látszat szerint — a Budaörsi Vegyesipari Szövet­kezet standján az a bizonyos előtétkonverter, ami a CC1 — nyugati normás — rádió- készülékekhez készültr abból a célból; hogy alkalmassá te­gye azokat ■ (különösebb mű­szaki beavatkozás nélkül) a hazai OtRT-műsor vételére. Ismerünk egyéb ilyen szerke­Kiváló a Pereg Tsz Eredményeik forrása a munka Valószínű. sokáig emlékeze­tes marad a tegnapi nap a kiskunlacházi Pereg Terme­lőszövetkezet életében. Hi­szen nem kisebb eseményre, mint a Kiváló Szövetkezet cím átvételére ült össze a tag­ság a peregi művelődési ház­ban. Az ünnepi közgyűlésen jelen volt dr. Póden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese, Ján- ki Zoltán, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Gyovai Pál, a TESZÖV titkárhelyettese, Jósvai Lajos, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályvezető-helyettese és sok más intézmény képviselője. Kovács Pál elnök hangoz­tatta; a népgazdasági igé­nyekkel összhangban fejlesz­tik gazdaságukat. Természete­sen n^m hagyható figyelmen kívül a szűkebb közösség ér­deke sem. Mindezt nem köny­nyű összehangolni, mert van­nak érdekkülönbségek, de a fő irányok megegyeznek a központi célokkal. Az anyag­gal, energiával való takaré­kosság továbbra is elsőrendű feladat, nem kevésbé a kez­deményezőkészség erősítése. A sikerek, eredmények for­rása c$ak az emberi. munka lehet — erősítette meg az el­nök. Az elmúlt években többen vettek részt politikai és szak­mai továbbképzésen és az el­következő időszakban is le­hetőség lesz az ismeretek bő­vítésére. A VII. ötéves tervi feladatok között szerepel a kukorica vetésterületének nö­velése, a termésátlagok eme­lése. A VI. ötéves tervidőszak alatt például őszi búzából éves átlagban 5,1 tonnát ta­karítottak be hektáronként, rhóst szeretnék elérni a 6 tonnát hektáronként. Ennek érdekében már az idén úgy­nevezett müvelöutas techno­lógiával termesztik a gabo­nát. E módszer lehetővé te­szi, hogy a jelenlegi árakon számolva hektáronként mint­egy 200 forinttal csökkentsék a gépi munka költségeit is. Ügyelnek a takarmánynövé­nyek gazdaságos termelésére, a tejtermelés növelésére, és különös figyelmet fordítanak a háztáji gazdálkodásra is. A tervek biztatóak, megvaló­sításukhoz megvannak a szük­séges eszközök — fejezte be beszédét az elnök. A kiváló cím elnyerését ta­núsító oklevelet dr. Póden Gyula, a megyei pártbizott­ság köszöntő levelét pedig Jánki Zoltán adta át Kovács Pálnak. B. Z. zeteket is. Ennek azonban van egy óriási előnye — a többi közt —, hogy nem elemmel működik, közvetle­nül a 220 voltos hálózatra le­het csatlakoztatni vele a rá­diókészülékünket. Maradva még a budaör­sieknél, nem mehetünk el szó nélkül az antennaerősítő csa­lád mellett — mint már ko­rábban közöltük, OKISZ-pla- kettet kapott —. hiszen egy­re nagyobb az érdeklődés a kábeltelevíziózás iránt. En­nek az erősítőrendszernek az az egyik mindenképpen fi­gyelemre méltó előnye, hogy fölszerelhető például néhány lakásos társasházra egyedileg, vagy alkalmazható lakótelepi mértékben ugyanolyan hatás­fokkal. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk: elismerésre mél­tó kezdeményezés volt annak idején a Pest megyei ipari szövetkezetek bemutatójához a 19. számú pavilont igényel­ni. A hagyomány szerint most is ott láthatjuk a kiállításo­kat, nem kis büszkeséggel. Mert nézzük csak a ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszer­ipari Szövetkezet hegesztőgé­pét, amit alig fél esztendeje kezdtek gyártani, máris óriá­si iránta az érdeklődés. Amint azt az OKISZ-plaket- tel is elismerték, nem elha­nyagolható tulajdonsága, hogy akár hosszirányú, akár keresztvarratot készít, kifo­gástalan minőségben dolgozik, ezért ajánlható különböző acélok, ötvözött acélok, alumí­niumok, színesfémek hegesz­téséhez. S amit ugyanitt lát­hatunk: a gravitátor. Azok a szakemberek, akik megnézték, nagy jövőt jósoltak neki a középiskolai, illetve az egye­temi szemléltető oktatásban, nagy segítséget nyújt a fizi­kusoknak a tömegvonzás tör­vényeinek elsajátíttatásában. Ebben a pavilonban mindig talál érdekességet, újdonsá­got a betérő. Megfelelő szak­emberek közreműködésével meg is tud minden olyan információt, amire a további — esetleg üzletet eredménye­ző — tárgyaláshoz szükség van. Pusztai Ferenc mondott beszédet az ünnepi könyvhét megyei megnyitóján Dunakeszin. Mellette balról jobbra: Nagy Sán- dorné, Villási László, Balázs Gézáné és Pálmai László Fontos feladatok az ellátásban Egyeztető megbeszélés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom