Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

„Nincs be;m2 semuni fc^ázia” Sertéshizlalók szakcsoportban ? Mezőgazdasági körzet leven Nagykőrös s a környe­zi ző települések gazdálkodásában mindig kulcskérdés volt ^ az állattenyésztés feltételeinek alakulása. Mindenek- ^ előtt a háztáji gazdaságok reagáltak élénken minden í olyan változásra, ami befolyásolta a jószágtartás kö- ó rülményeit, az értékesítés lehetőségeit. Szinte azonmód f, csökkent vagy éppen javult a tenyésztés intenzitása, % attól függően, hogy a mezőgazdasági és piaci folyama- tok előnyére szolgáltak vagy éppen hátráltatták a gaz- í dálkodás szóban forgó területét. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1986. MÁJUS 4., VASÁRNAP A konzervgyár igazgatója ígéri: Emelkednek a felvásárlási árak Sajnos az utóbbi években, évtizedekben sűrűn váltogat­ták egymást a hullámhegyek és -völgyek, s ez tulajdonkép­pen majdnem minden állatfaj esetében igaz. A legtöbb el­lentmondással talán a sertés­tenyésztés berkeiben találkoz­hatunk. Ha mondjuk, két-há- í'om évvel ezelőtt száz gazda őszinte véleményéből akartuk volna eldönteni, megéri-e anyagilag e foglalatosság, nem biztos, hogy sikerrel jár­tunk volna. Utánpótlás Ki-ki a maga helyzete sze­rint ítélte meg eredményeit, néha merőben ellentétes néze­tek kerültek egymással szem­be. Tulajdonképpen ebben az időben voltunk a holtponton, amikor jószerével csak a konkrét adottságokon, a gaz­dák ügyességén múlott, hogy egyáltalán pozitív ered­ményt produkál-e vállalkozá­suk, vagyis apró változásokon is sok múlott, az, hogy fel­hagy-e valaki időközben az­zal vágy folytatja. Nos, a sertéstenyésztés ta­valy kimozdult ebből az in­gatag helyzetből, sajnos rossz irányba, ma a gazdák több­sége egyértelműen azt vallja. nincs semmi „fantázia” a hizlalásban, a kiadásokat nem íedezi a bevétel, a kétkezi munkájukért már nincs meg a fizetség. Nemcsak Nagykő­rösön és környékén véleked­nek így, országos gond ez, amit bizonyítanak a szakem­berek számításai is, miszerint az ellátáshoz, exporthoz szük­séges 11 millió sertés helyett jó, ha 6 millió állat jut majd a forgalomba. De maradjunk továbbra is szőkébb pátriánkban, Ott tar­tunk, hogy nemcsak a nagy húsgyárak, de a hozzájuk ké­pest aprócska üzemek is gondban vannak mostanában a nyersanyagellátással. A Nagykörös és Vidéke Áfész húsüzemének évente 2000— Bál és diszkó Az 1970-es évek középe óta szinte évről évre ke­vesebb mifelénk a házas­ságkötés és az újszülött gyermekek száma. Ez több­ször szóba kerül, s próbál­ják az okát megkeresni. Nemrégiben az öregek napközi otthonában kezd­tek el erről a problémáról beszélgetni. Ezt is mond­ták, azt is mondták, s a vé­gén megszólalt egy idős asszony, akinek a szavát mindig komolyan veszik. — Hogy a csökkenések­nek mi a magyarázata, azt nehéz valóságosan megál­lapítani. De mondok én va­lamit — folytatta az idős asszony. — Segíti a csök­kenést, hogy mostanában már alig van bál. Az én 'eánykoyomban csak gaz­daegylet több mint tíz volt a városban. Ezek évente sokszor két bált is tartot­tak. Sokat jelentett, ha egy kislány hajnalig együtt táncolt egy legénnyel. Sok­szor a bál utáni napon volt, a leánykérés. Engem is a bál utáni napon kért meg a párom ... Nem mindenki adott az idős asszonynak igazat. — Táncolnak eleget a mai fiatalok — mondták —, ott vannak a diszkók. — Olyan az. mint a to­kaji bor mellett az üdítő­ital — f*la!te, mint aki ez­zel mindent megmondott. K. L. Ársntsziínc! A Demasz nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy május 5-6- án reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Sala­mon, a Tisza, az Erdei, a Vaj­da és a Radnóti utcákban. 2500 sertésre van szüksége, hogy el tudja látni a szövet­kezet kereskedelmi egységeit. Eddig zökkenőmentes volt a termelése, a saját kezelésben lévő négy hizlalda fedezte a tőkehúsnak valót, a Mészáros János Termelőszövetkezet pe­dig mint hizlaltató-szállító a töltelékes árukhoz küldte az ugyancsak kifogástalan mi­nőségű nyersanyagot. Az utánpótlás most mindkét helyről akadozik. A tenyésztői kedv lanyhu­lása miatt a partnerszövet­kezet sem tud adni semmi garanciát a kielégítő felhoza­talt illetően, másrészt az ala­posan megemelkedett sza­badpiaci árak miatt maga az Áfész sem tudja óljaiba biz­tosítani a megfelelő számú utánpótlást. Ezek után már csak egyetlen kérdés merül­het fel: milyen megoldást le­het találni, hogy a húsüzem közkedvelt termékeit ezután se kelljen nélkülözni, mert­hogy amennyiben nem törté­nik pozitív változás, félő, hogy a termelés visszaesésé­vel is számolni kell. Előnyök Godó Ferenc, az Áfész fel- vásárlási osztályának vezető­je: — Tanakodni, keresni a ki­utat már késő, a jelen hely­zetben kézzelfogható intéz­kedésekre van szükség. Igaz, mindössze egyetlen lehetőség kínálkozik, hogy valamelyest áthidaljuk ezt a problémát, nevezetesen egy sertéstenyész­tő szakcsoport létrehozásával. Tulajdonképpen nem mai keletű elképzelés ez, évek óta foglalkozunk á kérdéssel. Az az igazság, hogy a szövet­kezet érdekeit figyelembe vé­ve, nem lelkesültünk túlságo­san a megvalósításért, de a szükség, a közellátás bizton­sága úgy kívánja, hogy nem odázhatjuk tovább a dol­got. ... — Mivel nyújt majd a szo­kásosnál többet jövendő tag­jainak a szakcsoport, amiért bíznak abban, hogy visszatér a vállalkozói kedv? — Erre nem könnyű vála­szolni, mert az tény, hogy a legfontosabb tényezőn, a fel- vásárlási árakon mi sem tu­dunk javítani, hiszen az álla­milag fixált összeg. Viszont ebben a gazdálkodási for­mában vannak olyan lehető­ségek, amiket mindenképpen érdemes fontolóra venni. A szakcsoportokba lépők. ha igényt tartanak rá, mezögaz­Az országos állat- és kira­kodóvásáron a jószágfelhajtá» meghaladta a szokásos mére­teket. A legtöbb volt most is a sertés. Szép, fejlett jószágo­kat hoztak a zöldülő, remény­teli távaszi időben. Emelke­dést mutattak a jószágárak. csak a lovak ára mozgott azo­nos szinten. Ezer forintnál olcsóbban nemigen lehetett malacot venni. A szebbek 1100—1200 és 1300 forintért keltek. A 3—4 hónapos süldőt 350—400 forintért adták. Anya­disznó kevés volt, 10—12 ezer forintot kérlek érte. Nagy felhajtás mellett, je­lentősen magasabbak voltak a szarvasmarhaárak. Egy kö­rösi gazdálkodó 35 ezer forin­tért árult egy fejőstehenet, szép borjával. Garantálta, hogy tehene jó ellátás mellett 28 liter tejet is megad na­ponta. Kétéves vemhes üszőért 25 ezer forintot kér­tek. A vállalat nem vette a gyenge bikaborjút, a magáno­sok kilóra 65 forintot adtak érte. Pár hónapos borjúkat 6—8 ezer forintért árultak. A lóvásár forgalma csekély volt. Fuvarosló 40—50, nyug­díjas gazdának való igásdó 18—20, éves csikó 15—16 ezer forintért kelt. Tény ész juhot 2—6 ezer ío­dasági hitelt is kaphatnak a háztáji beruházásokhoz, s lényeges a szövetkezettel való kapcsolatuk tartalma is, mi­vel a szakcsoporttag munka- viszonyt valósít meg, vagyis, ha teljesíti társadalombiztosí­tási kötelezettségét, a szak­csoportban eltöltött éveit szá­mításba veszik a nyugdíj öszr szegének megállapításánál. Nem utolsó szempont az sem, hogy a sertések hízóba fogásakor — 50—GO kilo­grammos súlynál — egyen­ként ezer forint termelési elő­leget adunk, szeptembertől november végéig pedig egy forint felárral vesszük át az állatokat. A húsüzemi tech­nológiának köszönhetően nem kell kivételt tennünk a fajta­megválasztásban sem, s a ta­karmánybeszerzésnél is olyan előnyöket élveznek, amik csak szakcsoport keretében hasz­nálhatók ki. Szerződések Sorolhatnék még néhány kedvezményt, bár tudom, ezekkel semmi újat nem mon­dok, hiszen a támogatásnak ilyen és ehhez hasonló formái másutt is léteznek. A te­nyésztői kedv fellendítéséhez az alapvető feltételeket — az árak rendezését és a ta­karmányok, főleg a tápok mi­nőségének javítását — mi sem tudjuk megteremteni, ehhez1 gyors és hathatós köz­ponti intézkedés szükséges, mert csak így képzelhető el a gyakorlatban is a sertés­tenyésztési program stabilizá­lása, fejlesztése. — A szakcsoport létrehozá­sa újszerű lépés az Áfész te­vékenységében. Van az indu­láshoz fogódzó? — Ismerünk jó példákat, a tápiószelei, mezőkövesdi Áfé- szeknél eredményesen funkcio­nálnak a szakcsoportok, ta­pasztalataikból nekünk is ad­tak. Ahhoz, hogy mi is el­mondhassuk majd ugyanezt, előbb megfelelő taglétszámot kell összetoborozni. A máso­dik félévre már kötjük a szerződéseket, eddig , néhány tucat jelentkezőnk van. Ter­vünk. hogy annyi kisgazdasá­got fogjunk össze, amennyien adni tudják az 1800—2000 sertést évente, s ha ezeket telepeinkről 500—700 tőkehúst adó állattal kiegészítjük, biz­tosított lesz a húsüzemünk zavartalan termelése. Miklay Jenő A nagyteremben A postás mindig kétszer csenget I—II. Színes, szinkro­nizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 6 órakor. A stúdióteremben Piedone Afrikában. Színes, olasz kalandfilm, fél 6-kor. rintért adtak. Kiskecskét 500 forintért. Két fiatal szamarat a kocsival együtt 45 ezer fo­rintért kínáltak. A gyalogvásár rendkívül gazdag volt. A B. Tóth Ferenc kertba­rátkor fennállása óta időről időre előadásokat rendez, tag­jainak szakmai műveltségét gyarapítandó. Legutóbb nagy érdeklődés mellett — közel ötvenen látogattak az Arany János Művelődési Központ ta­nácstermébe — Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója beszélt a gyár tevé­kenységéről, s arról, milyen szerepet játszanak ebben a helyi kistermelők. Tízcentis uborka Az előadás legnagyobb eré­nye talán abban foglalható össze, hogy közérthetően, a kistermelők szemszögéből ér­tékelte a gyár munkáját, mindahányszor kiemelve azt a semmi mással nem pótolható alkalmazkodóképességet, ame­lyet a körösi kerttulajdonosok produkálnak, nem utolsósor­ban éppen a konzervgyári igé­nyekre válaszul, annak megfe­lelve. Az ezer szállal való kötődés már a termékszerkezetből is látszik. Hiszen a gyár az áru­tömeget tekintve az országban a második, ám az áruválaszté­kot tekintve vezeti a listát, s bizony évenként változó, saj­nos, általában csökkenő mér­tékben áramlik az áru a kö­zös gazdaságokból. így mára az uborka majd­nem teljes mennyisége, a pap­rika hatvan-hetven százaléka a kiskertekből kerül ki, ám ez megannyi probléma hordozója is. Nevezetesen, elég nehéz a fajtákat ajánlani. Sokszor ez is tulajdonképpen divat kér­dése: mit vesz fel a piac. Leg­újabban például külön kate­gória lesz a 9—10 centiméteres uborka. Ezeket négyfelé vág­ják, s úgy helyezik a ponto­san ilyen méretű üvegekbe. S hogy legyen -ilyen uborka, a gvár azt felár fizetésével is támogatja. A tavalyi uborka­vész oka egyértelműen még nincs megállapítva, s ez bizo­nyos óvatosságra inti mind a termelőket, mind a felvásár­lókat. A salátaparadicsom négy­ötödét a körösi kiskertek ad­ják. Éz jó. Ugyanakkor már most világosan meg kell fo­galmazni, az igények — külö­nösen a minőség oldaláról nézve — nőnek. A vevő szal­masárga, nem túlérett, egyen­letes nagyságú paradicsomot kér — tehát ezt kell felvásá­rolni. A gyártáshoz szükséges pa­tisszont is a körösiek termelik meg, különösebb probléma nincs a termékkel, ám az erőteljesebb fejlesztés nem ajánlott, mert a piac felvevő- képessége véges. Talajvizsgálatot! A gyümölcsfélék közül ér­dekesen alakul a meggy sorsa. A hatvanas években olyan fajtákat szaporítottak el, amely a nagyüzemi feldolgo­zást meglehetősen nehezen vi­seli el. Ezért kéri a gyár eleve szár nélkül szedni a gyümöl­csöt. A cseresznyefajták közül a fekete fajtákra van igény. A ribizliültetvényeket sem ér­demes bővíteni, a jelenlegi ál­lomány fedezi az igényeket őszibarackból hasonló a hely­zet, piacra vagy fogyasztásra lehet alapozni, nem a gyári átvételre. Egyébként a sárga húsú, kemény állományú, úgynevezett gumibaracknak van kereslete. Van viszont olyan gyümölcs, amelynek elterjesztését a kon­zervgyár kifejezetten szorgal­mazza. Ilyen például a birs, ezt biztonsággal átveszik. A gyár vezetése jónak ítéli az áfész felvásárlási koordiná­ló tevékenységét, ám a tavalyi augusztus 20-1 felvásárlási csúcsnak nem szabad megis­métlődnie, hiszen az komoly problémákat okozna a terme­lésben. Görbe Ferenc előadása után többen hozzászóltak, véle­ményt nyilvánítottak, elismerő szavakat mondtak. Csikai Pál a vörösszilva át­vételéről érdeklődött. Kide­rült, ezt a fajtát mindig in­Kilenc felnőtt és 8 ifjúsági csapat vesz részt az 1986. évi Pest megyei férfi kézilabda­bajnokságban. A körösiek ket­tős találkozón idegenben kezd­ték, majd a Kinizsi-sportte­lepen folytatták szereplésüket. Albertirsai MTVSK—Nk. Kgy. Kinizsi 18-16 (8-8). Nk.: Szondy — Mocsai, Medgyesi (4), Vilcsák (4), Mátrai (5), M. Szűcs, Kerny; csere: Soós — Rónaszéki (2), Lázár (1). A ki- nizsisek igyekeztek, de 8 biz­tos helyzetet, valamint több hétméterest kihagytak, ami döntőnek bizonyult. Domonyi Tsz SK—Nk. Kgy. Kinizsi 31-29 (19-15). Nk.: Szondy — M. Szűcs (3), Tóth F. (3), Rónaszéki, Mátrai (6). Vilcsák (10), Budai (1); csere: Kerny (4), Lázár (2). A ruti­nosabb és az elején gyors, jó csapatjátékot nyújtó vendégek a 15. percben már 9-4-re ve­zettek. A körösiek fokozatosan feljavulva feljöttek és a má­sodik félidő 10. percében 22-22-re egyenlítettek. Szoros hajrában a szerencsésebb fél győzött. A hazaiak 9 gólt — egyébként jogos — hetesből kaptak. Albertirsai MTVSK ifi—Nk. Kgy, Kinizsi ifi 21-16 (11-7). A körösiek újonnan kialakult if­júsági gárdája viszonylag jól helytállt. Góldobók: Vanyur (12), Szrapkó (3) és Lados (1). Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Domo­nyi Tsz SK ifi 23-9 (14-7). A hideg időben sokat mozogtak a játékosok, és a konzervesek győzelme megérdemelt. Gólok: Vanyur (8), Lados (5), Szrap­kó és Mocsai (4—4), PrepszJ kább pálinka-alapanyagnak tartották, gyári feldolgozása kedvezőtlen tulajdonságai miatt nehezkes. Czira Sándor rendkívül ér­dekes javaslatot tett: valahol a környékben talajvizsgálati lehetőséget kellene teremteni, ahol tudományos módszerek­kel állapítanák meg a talaj­erő-utánpótlás mennyiségét, s a szükséges hatóanyagokat. Nem lenne túlzás az sem, hogy a vizsgálati eredmények birtokában egyenesen javasol­nák a legmegfelelőbb, leggaz­daságosabban termeszthető növényféleségeket. Más azt tette szóvá, a rádióban, tele­vízióban nagyobb teret kelle­ne kapniuk a kertbarátoknak szóló szakmai műsoroknak. Többen a felvásárlási árakról faggatták a gyár igazgatóját. Négy százalék A válasz egyértelmű. Az idén mintegy négy százalékkal emelkednek a felvásárlási árak, természetesen termék­fajtánként eltérő módon. A paradicsom esetében 10—20 fillért jelent ez kilogrammon­ként, forintot, forint ötvenet az uborkánál, ötven fillért a paprikánál, egy forintot töb­bek között a zöldbabnál, eg­resnél, szilvánál. Megtudtuk azt is, — és fel­hívjuk erre kedves olvasóink figyelmét —, hogy zöldbabot konzervgyári átvételre csak május 15-e után vessenek, mi­vel július 10-e előtt nem vá­sárolnak fel ebből a zöldség­féléből a zöldborsószezon miatt. SEGÉDEDZŐI TANFOLYAM A Pest Megyei TSH az 1986 —87-es tanévben is rendez se­gédedzői tanfolyamot. Kellő számú jelentkező esetén: asz­talitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovas, ökölvívás, ritmikus sportgimnasztika, sakk, sportlövő, tollaslabda, torna és úszás sportágakban. 18—45 év közötti magyar ál­lampolgárok vehetnek rajta részt, akik legalább 8 osztá­lyos általános iskolai végzett­séggel rendelkeznek. LABDARÚGÓ DIÁKOK Három, megyei diák bajno­ki labdarúgó-mérkőzésre ke­rült sor az Ifjúsági sporttele­pen. Sorrendben a következők történtek. Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmunkásképző 1-1 (0-0). A háromesélyes mérkőzésen egv perc alatt esett a két gól. A hajrában az élelmiszeripariak jobbak voltak a bajnokesélyes vendégeknél. A gólt Balogh T. szerezte. Nk. Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium 2-0 (1-0). Az elő­zetes várakozástól eltérően — de a játék képe alapján meg­érdemelten — győztek a vági- sok. Mindkét gólt Biczó lőtte. Nk. Gimnázium—Nk. Szak­munkásképző 10-0 (1-0). A visszavágón a gimnazisták nagy fölényben voltak tarta­lékos ellenfelükkel szemben. Gólok: Sipos (3). Sz. Tóth és Kasza (2—2), Kakuk, Parázs és Hajdú. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) A vállalati szocialista munkaversenyben a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatósága megnyerte az Élüzem kitüntető címet. A bensőséges hangula­tú ünnepségen Vajda György vezérigazgató (balról) adja át a kitüntető címet Berecz Lajos megbízott üzemigazgatónak. (Varga Irén felvétele.) Nagy volt a felhajtás B. O. Sporthírek] Bajnoki kézilabdarajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom