Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM 1986. MÁJUS 27., KEDD Tizenhét utcában épül az idén Átgondolt és bölcs döntés volt A saját zsebükbe nyúlnak Növelik a hús- és tejhozamot Munkában a baktériumok Az elmúlt esztendő minden' bizonnyal á nyílt várospoliti­ka első éveként fog a város történetébe bevonulni. A ta­nácstagi, illetve országgyűlé­si képviselőválasztások sikere után az őszön valóságos nép­szavazásba kezdett a tanács a településfejlesztési hozzájá­rulás leendő céljait illetően. Kérdőívek ezreit juttatták el a város legkülönbözőbb üze­meibe, intézményeibe, s úgy dőlt el, hogy a város lakossá­gának többsége az útépítéssel ért egyet. A teho konkrét sza­vazásakor pedig a tanácsta­gok az állampolgárokhoz be­csöngetve érveltek, agitáltak, ugyanezen cél mellett. Ennek eredménye lett a döntés, hogy a családonként, illetve ingatlanonként befolyó évi 800 forintokat útépítésre fordítják, de azt pályázattal a tanács testületé hagyja jó­vá. Ennek ideje érkezett el a minap. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy nem kevesebb, mint 17 utca lakói fogtak ösz- sze, hogy saját, zsebükbe nyúl­va, de a közösséget is érintő elhatározással műutat építse­nek. Árajánlatok Nézzük a listát. Szerepel ebben a Losonczy, a Szőlő, a Kosztolányi, a Galgóczi, a Ta­vasz, az Ádám László, a Mi­kes Kelemen, a Berzsenyi, a N agymama világéletében szorgos asszony hírében állt, de azóta, hogy megözve­gyült, nincs maradása a vá­rosszéli töppedt házikóban. Amióta kitavaszodott, csak nagy ritkán találni őt odaha­za. Ütött-kopott, kenőcsöt sira­tó talicskájával kora reggel nekivág a dűlők kacskarin- gós homokútjainak, s mi­re a nap felszívja a hajnali harmatot, már javában dol­gozik a partoldalon lefutó gyümölcsösben. Valóságos mániája lett a kert. — Ezer a dolog idekint, ki csinálja meg ha nem én! — szokta mondogatni, amikor gyerekei szelíden szóvá te­szik. amiért hetvenesztendős létére még mindig töri magát. — Segít a család, amiben csak kell — bizonygatják to­vább jóindulatukat, de tud­ják, hiábavaló beszéd, nagy­mama a kiskapát sem enged­né a kezükbe fogni. — Hogyisne, nem értetek ti ahhoz! A végén még leta­posnátok, tönkretennétek va­lamit — mondta a múltkor is zsörtölődve. — Ennek a bir­toknak csak én tudom gond­ját viselni, győzöm én egye­dül is. Ami azt illeti, büszke is nagyon kertművelő tudomá­nyára. Sőt még annak a hí­resztelésnek sem állta útját, amit a szomszéd gyerekek terjesztettek róla, miszerint Marika néni úgy ismeri ho­mokország növény- és állat­világát, akár a tenyerét. Ta­lán még a madarak nyelvét is érti, hiszen tavasztól késő őszig jóformán csak közöttük él. Meg kell hagyni, a kertje valóban gyönyörű. látszik, hogy hozzáértő ember teszi itt a dolgát. Az ápolt fák, ap­ró veteménvek között egyet­len gyom. fűszál sincs, a ker­tek végéig futó szőlősorok kö­zött friss gereblyenyomok jelzik a gazdasszony rendsze- retetét. — Milyen szép itt minden, nagymama! — csodálkozott a Gerle, a Szultán, az Absolon Sarolta, az Újvilág, a Salamon Ferenc, a Napkelet, a Tormás, az Eötvös Károly, a Pipa, va­lamint a Dohány utca. Tóth Dénes tanácselnök-he­lyettes szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy három kivite­lezőtől kértek árajánlatot. Ezek közül mind gyorsaság­ban, mind árban, ezenkívül a fizetés módjában is a kecske­métieké a legkedvezőbb; 550 forintos négyzetméterenkénti áron, néhány hónapos határ­idővel és a jövő évre áthúzó­dó pénzügyi teljesítéssel haj­landók egyszerre 17 utcát el­készíteni. Jövőre is! Ez azt jelenti, hogy a vá­ros életében döntő lehet az 1986-os esztendő is, hiszen 620 éves történelme folyamán soha nem volt még arra pél­da, hogy egy esztendőben majdnem 7 kilométer út épül­jön. Ám ennek ára is van, nevezetesen az, hogy ezzel a város 1987-es pénzügyi forrá­saihoz is hozzányúltak. Tarna- völgyi Sándor osztályvezető éppen ezért olyan javaslatot ismertetett, amelynek elfoga­dása esetén a város vezetői tárgyalásokon próbálnák azt elérni, hogy az ideihez hason­ló feltételek a jövő évre is biztosítottak legyenek, azaz, ne szakadjon meg az idei esz­Hol lakik a múltkor Rózsi, a kisunoka. Ő az egyedüli, akivel az idős asszony szívesen megosztja magányát. Csak neki szabad itt tenni-venni. Okos, ügyes kislány a Rózsi, és minden érdekli. Még sokra viheti. — Nicsak, mennyi madár van a kertedben, nagymama! Mondd, nagyon szereted őket? És igaz, hogy értesz a nyel­vükön? — Hát azt éppen nem mondhatnám, de sok év alatt megismertem az életüket. Jó barátságban vagyunk, ők az én segítségeim. Tudod kislá­nyom, megeszik a rengeteg férget, bogarat, amiket meg­kímélt a tél. Aztán énekelnek is nekem. Hallod a rigókat? A cseresznyefák ágai kö­zött két sárga tollú madár il- legette magát. Látszott, hogy együvé tartoznak, biztosan férj és feleség. Két trillázás közt néha kileskelődtek a lombok közül, mintha csak a lenti beszélgetésre lettek vol­na kíváncsiak. — Milyen szelídek! Nagy­mama, a rigók miért nem félnek az embertől? — Biztosan sejtik. nincs mitől tartaniuk. Ha nem há­borgatják őket, jól megvan­nak körülöttünk. örüljünk, hogy itt vannak. — És nem eszik le a fáról a gyümölcsöt? — Hát istenkém, szeretik az édeset, az biztos. Főleg a cseresznyét, meg a szőlő is ízlik nekik. De ennyit meg­érdemelnek. — Azt tudod-e nagymama, hol laknak a rigók? Most nem érkezeit egyha­mar felelet, a töpörödött kis öregasszony kíváncsian fordí­totta arcát a fákra, ahol előbb a két kismadár ugrándozott. Egy darabig kutatott a lom­bok között, végül nehézkesen ki nyögte: — No lám. ezt bizony még én se tudom pontosan. Azt tendőben megvalósuló dina­mikus útépítés. A vitában rendkívül sokan szóltak hozzá, mindannyiuk véleményét nem ismertetjük. Lényegében arról volt szó, kihagyja-e a város a mostani, majdnem 3 millió forint meg­takarítást lehetővé tevő, s úgy tűnik, rendkívüli alkal­mat. Voltak, akik etikai kér­désként kezelték a problémát. Mások a pályázati rendszer újszerűsége miatti kidolgol- zatlanságra, s az ebből adódó nehézségekre hívták fel a fi­gyelmet. A legbölcsebben azok szól­tak, akik a város érdekét, a város fejlődését tartották szem előtt, s ennek fényében támogatták azt a javaslatot, hogy mind a 17 utcában épüljön meg az út, ugyanak­kor a város vezetői tegyenek meg mindent azért, hogy jö­vőre is hasonló döntés szület­hessen. Nem kétséges, e bölcs megfontolást, igazi városatyai szemléletet tükröző gondolko­dás az, ami előre viszi tele­pülésünk ügyét. Elfogadták A tanács testületé a vita végén többségi szavazattal el­fogadta, hogy az idén 17 ut­cában 6.7 kilométer hosszon út épüljön. sárgarigó? hiszem, valami odúban, de az is lehet, hogy fészket raknak a gallyakon ... Hm, majd ha végzünk a málna kötözésével, holnap kifigyeljük. Jó? — A kislány a málnaszárak kötözgetése közben néhány­szor még fel-feltekintett oda, ahol az ugrándozó jószágokat sejtette, talán hamarabb meg­tudja titkukat, de nem járt sikerrel. Pedig a sárga tollú énekesek még ott voltak a közelben, és érdeklődve dug­ták ki fejüket, amint a be­szélgetés elcsendesedett. — No, holnap is lesz nap — mondta alkonyat felé a nagymama sajgó derekát ta­pogatva, s a vékonyra sová- nyodott rafiaköteget össze­csavarta. — Tegyük hozzá ezt a néhány szálat is — vet­te el a kislány kezéből a ma­radékot. — Drága a kötöző­szer, meg aztan mostanában nem is lehet kapni ebből a fajtából. Ez is tavalyi szer­zemény. Így ni, itt jó helyen lesz — rakta le a málnabok­rok tövébe a zizegő csomót, aztán sarkon fordultak, s el­indultak a kunyhó felé. Másnap azonban nem lett a kötözésből semmi, de még harmadnap sem. Nagymama derekába alaposan beleállt a fájdalom. — Ügy látszik, időváltozás lesz — állapította meg. Csak hét végén javult meg úgy az állapota, hogy korán reggel beszólhatott az unokának. — No, Rózsi, jössz-e málnát kötözni ? — Megyek! — vágta rá a kislány. — Gyorsan befejez­zük, s aztán megkeressük a rigók lakását. Jó? — Meg bizony — mosoly­gott az öregasszony, s már indult is a nyikorgó talicská­val, nyomában az unokával. Odakint nem akartak hinni a szemüknek. A bokrok aljá­ra gondosan félretett kötöző­szert hiába keresték. Helyén A Gyógyszerkutató Intézel kutatóinak sikerült elkülöní­teniük néhány olyan mikroor­ganizmust, amely fokozza a kérődző állatok súlygyarapo­dását, illetve tejtermelését. E baktériumok nagyüzemi al­kalmazásával tehát csökkente­ni lehet az állati eredetű fe­hérjék előállítási költségeit. A kutatásokhoz az intézet mun­katársai felhasználták több­éves genetikai kísérleteik so­rán szerzett tapasztalataikat. Kísérleteiknél abból a tény­ből indultak ki, hogy a ké­rődző állatok a táplálékukat a bendőjükben élő baktériumok segítségével bontják le és hasznosítják. Ezek a mikro­organizmusok a takarmány­ból többféle vegyületet állíta­nak elő, amelyek közül két úgynevezett illő zsírsavnak van döntő szerepe abban, hogy a táplálék milyen mér­tékben hasznosul. A kutatók Évről évre egyre szennye- zettebbek közútjaink, s ez kü­lönösen bántó és szemet szúró a legforgalmasabb főútvonala­kon, az autópályákon és az autóutakon, A tapasztalatok szerint az autópályák közül az M7-es a legszennyezettebb, a sorban a következő az M3-as, viszonylag kevesebb a szemét az M5-ösön, a legtisztább au­tópálya az Ml-es. Főleg a nagyvárosok, a te­lepülések közelében, az utak bevezető szakaszain sok a szemét, ugyanis az autósok jó része itt dobja el az útköz­ben felgyülemlett hulladékot, de piszkosak, szemetesek a pihenő- és parkolóhelyek is. A teherautók rosszul rögzí­tett, fedetlen, szóródó rako­mánya. vagy a mellékutakról a főútvonalra felhajtó jár­művek sárfelhordása is jelen­tősen szennyezi az utakat, s ráadásul ez a közlekedés biz­tonságát is veszélyezteti. A 300 kilométernyi hazai autópályáról összesen 4000 köbméter, a mintegy 60QQ ki­lométernyi úthálózatról pedig 9000 köbméter szemetet szál­csak a hurok maradt, benne néhány vékonyka szál teker­gőzött. Márpedig ide rakták. Tűvé tették érte a fák alját is, de a rafiacsomó nem ke­rült elő. — Nagymama, valami tol­vaj járt a kertben — mondta baljósán Rózsi, de nagyanyja leintette. — Akkor bizony a levegő­ben jött, mert nyom nem maradt utána — válaszolta viccesen, de látszott, a dolog őt is megkavarta. Az unoka nyugtatgatni próbálta: — Tudod, mit, gyerünk most a madarakhoz. Majd holnap hozok neked zsineget. Van jócskán belőle otthon. Az is megteszi ... — Nem kell! Meg lesz az a rafia — válaszolta az öreg­asszony, de már kezdett mér­ges lenni, hiszen a föld nem nyelhette el azt a fránya ra­fiát. No, menet közben majd csak előkerül. Mivel korábbi ígéretét nem akarta megszeg­ni, követte a kislányt a fák közé. A madárfüttyöt hallgatva, s a fák alatti hűs levegőt él­vezve addig nézelődtek, hogy teljesen megfeledkeztek előb­bi bosszúságukról. A nagy­mama derekából még a fájás is kiállt. Egyszer csak Rózsi törte meg a csendet. — Nézd csak! — mutatott a magasba. A cseresznyefa ágán kicsi batyu himbálózott, mint egy különös gyümölcs. Rajta kis lyuk. ahonnan egy sárga tollú kismadár leskelődött ki­felé. — Ott laknak a rigók! Tényleg nem tudtad ezt soha? — nevetett még mindig mit sem sejtve a gyerek, s kíván­csian nézte nagyanyját, mit szól a felfedezéshez. Az nem felelt. Kezével ellenzőt for­málva, hosszan elnézte a ra- íiaszálakból mesterien ösz- szefont építményt, s alig ész­revehetően elmosolyodott. A zt hiszem. Rózsi, még- iscsak jó lesz, ha hozol holnap abból a zsinegből ... Miklay Jenő kiválasztották az állatok ben- dőjéből azokat a mikroorga­nizmusokat, amelyek nagyobb mennyiségben állítják elő eze­ket az illő zsírsavakat. Eddi­gi vizsgálataik eredményessé­gét az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutatóközpont­tal közösen végzett kísérletek is bizonyították. Azoknál az állatoknál, amelyek bendőjé- be „ kiválasztás során legha­tékonyabbaknak bizonyult mikroorganizmusokat juttattak be, a korábbiakkal azonos minőségű és mennyiségű ta­karmányozás mellett gyorsabb súlygyarapodást, illetve na­gyobb tejhozamot értek el. A baktériumok adagolásával az állatok a gyengébb minőségű takarmányt is a korábbiaknál jobban hasznosították. A Gyógyszerkutató Intézet új eljárását már több mint húsz országban jelentették be szabadalmaztatásra. lítanak el évente. Ez óriási anyagi ráfordítást, s nem ke­vés élő- és gépi munkát igé­nyel. A nagy erőfeszítések, a rendszeres tisztogatások és a kampányszerű szemétgyűjté­sek ellenére sem változott ed­dig a helyzet: útjaink pisz­kosak. A Magyar Autóklub kezde­ményezésére most olyan ak­ció indul, amely az utak, par. kolóhelyek tisztaságát, s ez­zel egyúttal a közlekedési kul­túra fejlesztését szolgálja. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Tápiószelci Kohász 1-0 (1-0). Kinizsi: Leskó — Farkas I., Nyári, Dajka, Zöldi — Kovács Z. (Szalai 72. p.), Szabó, Sal- lai — Farkas J. (Vígh 70. p.), Benkó, Toricska. Tápiószelén lendületes táma­dásokkal kezdett a körösi csa­pat és a tizedik percben Far­kas J. jobb oldali szöglete át­került Toricskához, akinek la­pos beadásából Kovács Z. ügyesen lőtt a hálóba. 1-0. Rá­kapcsoltak a hazaiak is, Nyári hibája után szögletre került a labda, utána Leskó öklözött jó érzékkel két ízben is. Far­kas I. lyukat rúgott, de ké­sőbb jó szereléssel javított. A 30. perctől ismét a Ki­nizsi volt a többet támadó: Benkó nagy lövését védte a kapus. Farkas J. nagy helyzet­ben kapu mellé lőtt. A 35. percben Benkó lövését ismét védte a kapus, öt perc múlva pedig jó helyzetben a kapusba lőtte a labdát. Szalai szabadrúgása után egy jó fejes kapu fölé szállt, közvetlen a félidő vége előtt pedig csak centiméterek­kel kerülte el a körösi kaput. Leskó rajta volt a veszélyes fejesen. Fordulás után rögtön Farkas J. egy hosszú indítás után egyedül húzhatott kapura, de beérték, és szerelték. Ebben a játékrészben a hazaiak veszé­lyesen támadtak, de a körösi csapat jól védekezett: Nyári szerelt jól két ízben is. Szabó mentett a kapu torkából, majd két jó Leskó-védés követke­zett. A körösi ellentámadások­nál Benkó lövését védte a kapus, két lövése pedig el­kerülte a kaput. Szalai elől szögletre hárítottak, távoli lö­vése a kapu mellé szállt. A 40. nercben Vígh jó átadásából Benkó kapu fölé lőtt, az ellen­támadásnál a szelei csatár lö­vése ugyanígy járt. Két azonos játékerőt kép­viselő csapat sportszerű, vál­tozatos küzdelme volt a mér­kőzés. A jó küzdőszellemért, az akarásért, a mutatott já­tékért a teljes körösi csapa­tot dicséret illeti, de a szur­kolókat is. akik még bízták a csapatban és eljöttek Tá- niószélére. Remény nyílt a bentmaradáshoz. de a hátra­levő két nehéz hazai mérkő­Számítőgépes entözésirányítás /* Országos Vízügyi Hiva­tal megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem olyan szá­mítógépes programot készített, amely alkalmas arra, hogy a különböző számú, típusú és elhelyezésű mezőgazdasági Ön­tözőberendezések üzemi ada­tait, nyomását, vízhozamát meghatározza. Az úgyneve­zett szimulációs eljárás nagy­mértékben elősegíti az öntö­zőművek gazdaságos üzemel­tetését. A programhoz az osztrák Bauer cég BM—XT típusú számítógépet bocsátott rendelkezésre. Ha jól vizsgáznak Sütcde a kutatóban Saját maguk által kineime- sített búzák őrleményéből sü­tött kenyeret kóstolhatnak az MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutatóintézetének szak­emberei. mert a tudományos intézményben sütöde is van. A szoba nagyságú pékség villamos kemencéjében időn­ként cipókat sütnek a fajtaje­löltek. valamint a külföldi bú­zafajták sütőipari minőségé­nek kipróbálására. Nagyüzemi termesztésre, to- vábbszaporításra csak azokat a búzafajtákat, fajitajelölteket, törzseket ajánlják a kutatók, amelyek jól vizsgáznak a „há­zi sütés” során, azaz bizonyít­ják, hogy jó ízű. jó minőségű kenyér készíthető belőlük. A martonvásári nemesi tök által előállított búzák sütőipa­ri értéke sokat javult az utób­bi években, s a jelenleg ter­mesztésben levő martonvásári fajták mindegyike megfelel a szigorú sütőipari előírásoknak. zést — Pilis és Monor ellen — meg kellene nyerni. Tápiószelei Kohász ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 3-0 (2-0). Kinizsi ifi: Barabás — Ba­logh, Dani (Kecskés Z.), Czin- kus. Szűcs, Pörge, Hegedűs, Gonda, Onhausz, Eszes, Vi- kor. Az ifik gyenge játéka nagy csalódást keltett. Ismét volt kulcsjátékos, aki — érthetet­lenül — nem jelent meg. Üllői serdülők—Nk. Kgy. Kinizsi serdülők 2-0 (1-0). Kinizsi serd.: Holló — Aszó­di F., Petrik, Csikós, Öcsai, Pécsi, Somodi, Barcsay, Oláh, Szrapkó, Karsai. Üllőn ügyesen, de bátorta­lanul, nem elég gólratöröen játszottak a körösi serdülők. A kezdő csapatból csak Pet­rik dicsérhető, a cserék — Zsiga. Székely, Forgács, Ju­hász L. — jól játszottak. Ját­szott még Aszódi J. P. S. KEDDI MŰSOR Atlétika. Cegléd: a XXII. nyári úttörő-olimpia megyei többpróbadöntője. Jogi tanácsadás Május 28-án — szerdán — ingyenes jogi tanácsadást tar­tanak a Hazafias Népfront irodájában. (Dalmady Győző út 3—5.) A félfogadás 16 óra­kor kezdődik. — Mozim» A nagyteremben Szerelmi lázálom. Színes, szinkronizált olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Hideglelés. Színes lengyel film. fél 6-kor. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyám, özv. Szabó Gyuláné temetésén részvételükkel, virágaikkal együtt­érzésüket felezték ki. Kajtar Ist­vánná és csaladja. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) B. O. Sárfelhordás Szennyezettek közútjaink _____SPORTHiKEKMSffl Jó érzékkel Remény a bent maradáshoz A hazaiak veszélyes támadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom