Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
1986. MÄJUS 27., KEDD KST -mm un Mt (. YF.iWM/. A Szőnyi István Múzeum tervei Képzőművészet és közművelődés Megszépültén a felújítás után Renoir szerint, ha millió között csak egy is akad, akinek jelent valamit, akkor van értelme a múzeumnak. Hazánkban milliókra tehető azoknak a száma, akik évente fölkeresik a művészet, a múlt templomait, hogy gyönyörködjenek a képzőművészek alkotásaiban, ismerkedjenek történelmünkkel. Szőnyi István, aki többé-kevésbé kortársa volt a neves francia festőnek — hiszen Renoir még alkotott a huszadik század elején, s mikor meghalt, Szőnyi már huszonöt esztendős volt —. közvetlen természetszemléletévéi iskolát teremtett. A tárulkozó természet változó ezer arcát figyelte, s vetette vászonra, tökéletes technikai készséggel, új technikákat is alkalmazva; a formák, színek, és fények kimondhatatlan gazdagságával. Hatása számos festőnk képein föllelhető, s valamikori tanítványai közül sokan vallják őt ma is mesterüknek. Veszélyeztetett képek Zebegényben, egykori házában kapott helyet az alkotásait őrző múzeum, amely köré nyári szabadiskola is szerveződött. Ez utóbbi egyébként jövőre ünnepli huszadik születésnapját. A zebegényi Szőnyi Múzeum a művészetbarátok nagy szomorúságára egy teljes esztendőn át zárva tartott. A nagy értékű képek állagának megőrzése érdekében ugyanis felújítási munkákat kellett végezni az épületen. Erről a rekonstrukcióról és a jövő terveiről beszélgettünk Klemm Pállal, az intézmény igazgatójával. — Bizony nem kevés feladatot kellett az építőknek végrehajtani az elmúlt tizenkét hónap alatt — mondotta. — Fölújították a teljes villany- hálózatot — beleértve a fűtés korszerűsítését, a világítást is —, a régi lakószobában kicserélték a korhadt hajópadlót, rendbe hozták a kertet és a vetítőhelyiséget. Még nincs készen a végleges elszámolás, de becslésem szerint 8—900 ezerre tehető a teljes költség. A pénzt a Pest Megyei Tanács bocsátotta rendelkezésünkre. Hozzáteszem: ez sem volt egyszerű dolog, hiszen a mai gazdasági helyzetben minden fillér számít. De veszélyben forogtak a képek. Különösen a sajátos tojástempera-techniká- val készült táblaképeket féltettük, mert ezek nagyon sérülékenyek, s nem tesz jót. ha fűtetlen helyiségekben tárolják. Most már villanykályhákkal fűthetünk. Beszerelésük elég sok bonyodalmat okozott, mert transzformátort kellett vásárolnunk, s a vezetékeket pedig a hegyről hozták le. Ennek ellenére éppen egy esztendő alatt minden elkészült. Hiszen tavaly április 29-én zártunk és az idén április 30-án nyitottunk. Igaz, az időjárás — különösen márciusban — sok kellemetlenséget okozott, s a munkások nehéz körülmények között dolgoztak, mégis szépen és szinte hiba nélkül elkészült minden. Szemmel látható volt, hogy a mesteremberek valamennyien szívügyüknek tekintették a múzeumi felújítást. Falukört szerveznek — Milyen programmal várják a megszépült épületben az idelátogatókat? — Az állandó tárlat mellett az idén ismét megrendezzük a Tisztelet a Mesternek című sorozatunk következő kiállítását. Időst Patay László és Jets György munkáit ismerheti meg a közönség. Patay képeiből június 22-én, Jetséből pedig 30-án nyílik kiállítás. Ez technikailag úgy néz ki, hogy az első három szoba megmarad az eredeti anyaggal, míg a többiben — a nagy műteremben is — a vendégművészek alkotásai láthatók. Két évvel ezelőtt Iván Szilárd, az élő tanítványok doyenje és Kórusz József mutatta be műveit. Utóbbiról köztudott, hogy az utolsó néhány évben Szőnyi mellett dolgozott. Ügy érezzük, ez a kétévente sorra kerülő tárlatforma szoros összhangban áll Szőnyi István szellemi hagyatékával Azok a tanítványok hozzák el ide képeiket, akik gondolati lag, művészileg ma is mesterüknek vallják Zebegény festőjét. Klemm Pál és munkatársai úgy érzik, hogy egy olyan kis helyen, mint ez a szép fekvésű üdülőhely, ahol nincs sem művelődési ház, sem mozi, a szorosan vett múzeumi tevékenységen túl o közművelő déssel is foglalkozniuk kell, Elképzeléseik szerint a közeljövőben úgynevezett falukört hoznának létre — afféle köz életi fórumként. Itt szóba ke rülhetnének a község ügyes bajos dolgai, s a lakosok elő adásokat hallgathatnának mindenről, ami érdekli őket, Tizenéves tárlat vezetők A múzeum lenne az a hely ahol elmondhatnák közös gondjaikat, ahol olyan emberektől hallhatnának akár kiskertek gondozásáról, akár jogi kérdésekről, akár egészségügyi problémákról előadá sokat, akiket ismernek, akik nek adnak a véleményére. Szoros a kapcsolatuk az általános iskolával is. Évente két alkalommal valamennyi osztálynak rendhagyó órát tarta nak a múzeum anyagára épít ve. így nyolcadikra olyan széles ismeretre tesznek szert gyerekek, hogy nyaranta segíthetnek a tárlatvezetésben is. ^ kis tizenéves idegenve zetők saját korosztályuk, azaz az idelátogató iskolai csopor tok tagjainak mutatják be múzeumot, ismertetik meg velük Szőnyi István munkásságát. Körmendi Zsuzsa »\\\\\\\\\\\\\\\\ví Kívülről is megszépült az egy kori lakóház (a cím fölött). Benyovszky Móric-konferencia Érden Kalandor vagy felvilágosult? Befejeződött a négy napig tartó Benyovszky Móric tudományos konferencia, amelyet a világutazó halálának 200. évfordulója alkalmából rendeztek Érden. — Miért ez a város volt helyszín? — fordulok dr. Kubassek Jánoshoz, a Magyar Földrajzi Gyűjtemény igazgatójához. — Megalakulásunk éve, 1983 óta fontos célunknak tartjuk azt, hogy a magyar világjárók és utazók emlékét felidézzük, minél szélesebb körben megismertessük életüket. Szinte már hagyománynak számítanak az előadássorozatok. A múzeumot a közeljövőben bővítjük. E termekben az elmúlt három évben magyar utazókról gyűjtött anyagokat és relikviákat állítjuk ki. Amerikai függetlenségi háború Dr. Krizsán László kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa szintén előadást tartott a konferencián. — Mi a véleménye azokról az állításokról, amelyek Benyovszky Móric madagaszká- ri királyságát megkérdőjelezik, s őt kalandornak titulál jak? — Mert nem ismerik sem az életét, sem a korát — válaszolja dr. Krizsán László. — Sokkal egyszerűbb tagadni valamit, semmint bizonyítani. Én három feladatot állítanék a fiatal kutatók elé, Amikor Benyovszky belülről megismerkedik a cári zsarnoksággal, annak romlottságával, Európa már iparosodott! Azon a hosszú úton amelyet száműzetéséig megtett a cári Oroszországon keresztül, látja a nép nyomorát, s ez nagy hatással volt rá Aki tanulmányozza a kamcsat- kai felkelést, maniíesztumát, annak világossá válik, hogy megalkotását Benyovszky sugalmazta. — Hogyan értékeli Benyovszky amerikai szereplését? — Ez lenne a másik feladat! Tudjuk, hogy részt vett az amerikai függetlenségi háborúban, kapcsolatban állt Benjamin Franklinnal is Ágyút és hadrendet tervezett Felajánlotta Madagaszkár területét támaszpontul Amerikának — egy esetleges Anglia elleni hadviselés idejére, A kongresszus azonban elutasította. George Washington így írt neki: Rossz korban jött, korábban kellett volna érkeznie. A harmadik feladat a ma olyan divatos közgazda sági gondolkodással kapcsolatos. Benyovszky eme tevékenységéről semmit nem írunk. Az öt világrészből négyet bejárt, látta Nyugat- Európában az ipar fejlődését Tervet dolgozott ki Magyar- ország beekapcsolására a nemzetközi kereskedelembe, egységes országos vízi utat tervezett, gyárat alapított. — ön részt vesz abban a kutatásban, amely a magyar utazók szerepét vizsgálja Afrika megismerésében. Be- riyovszkyval kapcsolatban búk kant-e valamilyen újdonság ra? — A pályámat levéltáros ként kezdtem, számomra ritka az újdonság. Még egyszer hangsúlyozni szeretném: Benyovszky a felvilágosodás embere volt, kerüljön le végre a napirendről, hogy kalandor! Négy kontinensen a szabadságért Orosz forrásokat tárt fel és elemzett Benyovszkyról, valamint utastársairól Apollon Davidszon, a történelemtudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyetemes Történeti Intézetének osztályvezetője. — Mióta foglalkozik Benyovszky val? — kérdezem tőle. — Régóta ismerem ezt a nevet — mondja —, húsz éve foglalkozom vele. A történelmet megérteni csak a húsvér emberek megismerésével lehet. A felvilágosodás korát, a XVIII. századot megérteni pedig nagy mértékben Benyovszky segítségével lehet. Ö négy földrészt bejárt, s minden kontinensen a szabadságért harcolt. Két könyvemben több fejezetet szentelek alakjának, de még ezt is keveslem. Emlékiratait, mint minden forrást, kritikával kell kezelni. s összehasonlítani más dokumentumokkal. Viera Pavlikova történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa ugyancsak előadó volt a konferencián. — Benyovszky nem sok időt töltött szülőhelyén, Ver bőn, amely ma Csehszlovákiához tartozik. Hogyan él alakja az ottani emberekben? — kérdezem. — Keveset tudnak róla. Jo zó Nizsnánsky írt ugyan alakjáról egy regényt, azonban a Vivát, Benyovszky című Jó- ícai-műből készült tizenhárom részes filmsorozat tette népszerűvé nálunk utazásait, kalandjait. Emlékiratai 1808- ban láttak először napvilágot Pozsonyban. A 2. kiadás — válogatás — 1969-ben megjelent nálunk. Az ötödik generáció gyűjteménye A volt francia gyarmatügyi minisztérium levéltárában őrzött dokumentumok általában kedvezőtlenek Benyovszky Móricra nézve. Ezt támasztotta alá Bemard le Oalloc’h orientalista, a Francia Földrajzi Társaság tagja. — Benyovszkyt azonban a madagaszkári vezetők sem nézték jó szemmel, nem akarták megadni azt a segítséget, hogy végrehajtsa a francia király megbízatását — állapította meg az orientalista. — Nemcsak riválist láttak benne, hanem ellenséget is. Ezért járt kudarccal aa első vállalkozása 1774-ben. Az udvar véleménye is rossz irányba változik, amit igazolni látszik 1785-ben a második vállalkozása: a madagaszkári törzsfőnökök királyukká kiáltották ki, és Benyovszky viselkedése arra utal, hogy szeretné önállósítani a szigetet. A franciák, akik kezdetben nem sokat tettek a sziget meghódításáért, hajszát indítottak Benyovszky ellen. Nem tudták foglyul ejteni. Ellenállt, s ezért lelőtték. Az érdi konferenciának illusztris vendégei is voltak; Benyovszky Móricné műszaki szerkesztő és lánya, Benyovszky Éva térképész, aki már az ötödik generációt képviseli. — Én magam rengeteg anyagot gyűjtöttem — mondja Benyovszky Móricné —, nemcsak irodalmi, tudományos, hanem tárgyi emlékeket is. Mivel már nyugdíjban vagyok, több időt szeretnék szentelni e munkának. Még nem gondolkodtam, mit kezdek a gyűjteménnyel, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a levéltárnak adom .., Vennes Aranka Szeptemberben Lisztzongoraverseny A Liszt-évforduló jegyében rendezik meg szeptember 7. és 24. között a 24. budapesti nemzetközi zenei verseny keretében a Liszt Ferenc zongoraversenyt. A közelmúltban lezárultak a jelentkezések, s ezek alapján a versenyen 21 ország 62 zongoraművésze vesz részt A verseny hagyományos színhelye a Zeneakadémia, amelynek Liszt Ferenc alapítója is volt, s amely az 1933- ban szervezett első Liszt-verseny óta ad otthont q rendezvénynek. A verseny négy fordulóból áll. Rádiófigyelő' A ttMtf műterem, ahogyan benne Szőnyi István is dolgozott Kct szobából alakították ki az egyik termet Veress Jenő felvételei TANAKODÓ. Mennyi pénzünk van? Lassan megszokjuk, hogy bármilyen tennivalóról beszélgetünk, a fenntartási, működtetési költségekre terelődik a szó. Sajnos, így van ez az oktatásügy esetében is. Eddig csupán a vállalkozó kedvű népművelők hiányáról hallottunk. Ez a rádióműsor menedzsertulajdonságokkal bíró tanárokat (!) keresett: egy iskola pedagógusai ugyanis majdnem egy évig tartó harcot folytattak, hogy folyószámlát nyithassanak, amelyre az intézményüket támogatni szándékozó magánzók is befizethetik jótékony célú felajánlásaikat. E tény elmélkedésre késztet. A tudományos technikai for. radalom korában élünk; az infrastruktúra állandóan gyorsuló fejlesztési kényszere diktálja a tempót. A nemzeti jövedelem 4—4,5 százalékát költjük oktatásra. Az általános iskolák ennek 40 százalékát, azaz 14 milliárd forintot kapnak évenként. A VI. ötéves tervben 11 százalékkal nőtt az oktatási intézmények költség- vetése, igaz, hétezer új tanterem is épült, nem véletlenül ... De hát mennyi a sok, és mennyi a kevés? Az egyik iskola videoberendezéről álmodik; székből, pádból sincs elegendő a másikban! Az összefogás sem mindig hasznos. Például egy szakközépiskola * és egy termelőszövetkezet esetében az előbbinek felszerelés, pénz kellene, az utóbbinak szakmunkások. Helyzetük mégsem egyértelmű, mert igaz, hogy nagy szükség van a vállalati támogatásokra, ám az oktatás gyakorlata és minősége nem lehet egy termelő egység szakképzési céljainak a függvénye! A problémákat cifrázza, hogy olyan gyors és sok irányú a technológiák fejlődése, a termelési technikák előrehaladási üteme, amellyel lehetetlen lépést tartani iskolai keretek között! Milyen érdekek házasodhatnak tehát? Egy szakközépiskola és egy pénzintézet szövetkezése szerencsésnek bizonyult. a diákok félmillió forint értékű számítástechnikai berendezést, ösztöndíjat élveznek és a bank szakemberutánpótlása is biztosított. Ugyanakkor a videót, a számítógépeket nem csupán azok a tanulók használhatják, akik szerződést kötöttek a vállalattal. Az oktatási intézmény tehát nem specializálódott, nem kiszolgáltatott. A mindegyre szűkülő anyagi keretek tudatos, ésszerű összefogásra serkentenek. A paksi példa remélhetőleg követőkre talál. Az atomerőmű üzeme szervezi meg az ország első vállalati fenntartású szakközép- iskoláját. amelynek csupán a legjobb tanulóit kívánják alkalmazni majd. EZÜTTAL IS aktuális gondok megoldását segíteni igyekvő, tehát hasznos adást hallgathattunk; a Tanakodó műsorvezetője Elek László, a szerkesztői Herczeg János és Silár Emőke voltak. Sz. Z.
