Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

£ szilái! emlékei FÖLDRAJZI SZAKMUN­KÁK szerint Ceglédnek észak—déli irányban 10,5 perc, míg kelet—nyugati irányban 17 perc a kiterje­dése. A földrajzi fokok „nyel­vén” nem sok, bár ha geoló­giai múltját vizsgáljuk, szin­te történelemkönyv. Az új városmonográfia elég' részle­tesen foglalkozik a földtani adatokkal, így azokra némi­képp utalunk. A vidékünk kialakulásának három idő­szakban volt legmozgalma­sabb a változása: a földtörté­neti ókorban, a miocénban és a pliocén-negyedidőszakban. A legidősebb mélységi grá­nitok vallatása arra utal, hogy kb. 280—320 millió éve­sek az analizált muszkovit- minták. A Duna felé haladva az alapkőzet relatíve maga­sabban nyugszik, Cegléd kör­nyékén 1600 méter mélység­ben, de Tápiószőlős felé ha­ladva 3000 méter mélységre zuhan. A földtörténeti újkor szin­tén igen mozgalmas időszak, az ÉK—DNY vonulat ismét hangsúlyosabbá vált, főleg a Kárpátok és a Dinári-Alpok hatalmas mozgásaiból adódó alátorlódások miatt. A ne­gyedidőszaki üledékképződé­sek a mai életünket is befo­lyásolják; az agyag, a ho­mok, a kavics elengedhetet­len építőipari alapanyagok; a homok, sőt a tőzeg szerepe pedig a környékbeli szőlő- és gyümölcstermesztés szem­pontjából fontos. Juhász Árpád érdekes könyve, az Évmilliók emlé­kei, nagyon sok helyszíni adatgyűjtés alapján Dél-Pest megyét is említi. A mélységi kristályos kőzetek lényegé­ben a Mecsek folytatásának tekinthetők, így egy 3000 mé­terrel mélyebb térszínben a Zengő-csúcs igen magas me­redélynek számítana. De mifelénk lesüllyedt a Mecsek. Ezeket - a kőzeteket Cegléd, Újszilvás, Nagykörös-Kálmán- liegy környékén is megtalál­ták a fúrók. Telérkőzetek is vannak a gránitaprólékok kö­zött, mivel azok töredezettek, breccsásodt.nk. Nagyon kevés vas, magnézium és kalcium található a „mecseki gránit­ban”. Az aplitféleségek 30 százaléka plagioklászföldpát, 25—30 százaléka biotitcsillám, 15 százalék kvarcmennyiség is található bennük. Törteli fúrási adatok sze­rint ott több a pala alkat­rész, mint á ceglédiben. Vi­szont a szénhidrogén-kutatá­si fúrásokból eredő informá­ciók szerint magas vas- és magnéziumtartalmúak a mag­más kőzetek' Törtei, Jászka- rajenő térségében; természe­tesen olyan mélyen találha­tók, hogy a közeli évszáza­dokban nem kell számítani arra, hogy vasbánya nyílik az említett községek határá­ban. A vidék hév- és gyógyvizei szintén geológiai hatások eredményei, akár a ceglédi, akár a tápiószőlősi gyógyvíz, vagy éppen a karai Mira-ku- tak és a széndioxid-kútcso- port. Talán ez a figyelemkel­tő írás is jelzi, mennyire ér­dekes és izgalmas tudomány a geológia, s annak ellenére szinte benne van a minden­napi életünkben, nem is tu­datosodik bennünk. De ezek ismerete elengedhetetlen egy jó vízhozamú kút megfúrásá­hoz, s bármiféle próbafúrá­sok elvégzéséhez. S tájegysé­günk múltjához ez is hozzá­tartozik, akárcsak Juhász Ár­pád munkája a helytörténeti anyaghoz. Surányi Dezső Lakás, hitel, háztáji A Hazafias Népfront városi elnöksége május 27-én 14 óra­kor tartja soron következő ülését. Ezen tájékoztató je­lentést hallgatnak meg. A szervezett formában történő lakásépítés helyzetéről, az OTP lakásvásárlási, lakásérté­kesítési tevékenységéről Hor­váth Albert fiókvezető előadá­sában. Ezt követően tájékoztatót hallgatnak meg a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési integrációjának helyzetéről, különös tekintettel a sertés­hús-termelésre. Itt a két ter­melőszövetkezet elnöke az elő­adó. W S3 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1936. MÁJUS 26., HÉTFŐ Elfogadták a város Vi!. ötéves tervét A város 1936-tól érvényes VII. ötéves tervének vitájára tettek pontot legutóbbi ülésükön a Nagykőrösi Városi Tanács tagjai. A közel egycsztendös előkészítő munka a csütörtöki tanácsülés után, a város számára törvényként fogalmazza meg az elérendő célkitűzéseket, s a hozzájuk vezető módsze­reket. A VI. ötéves terv folya­mán a város népessége csök­kent, korösszetétele kedve­zőtlenebbé vált. A foglalkoz­tatás szerkezete lényegében változatlan maradt, ugyanak­kor az időskorúak aránya is, valamint az eljárók száma is nőtt. A gazdálkodás haté­konysága javult, több egy­ség önállósága kiszélesedett. A VII. ötéves tervidőszakban komoly városfejlesztési cé­lokat, feladatokat kell meg­valósítani. Ezek között az el­ső helyen szerepel, hogy a központi erőforrásokon túl, a helyi gazdálkodó szervek és a lakosság eszközeinek foko­zott bevonásával, a lehetősé­gek maximális kihasználásá­val. o/ városi élet feltételeit tovább kell javítani. A fpg- Jalkoztatás alakulásában je­lentős változás nem lesz, ugyanakkor cél a hatékonyabb munkáé rő-f elhasználás. Az ipar teljesítőképessége intenzív úton növekedhet, a mindinkább nehezedő kül­gazdasági feltételek és a szi­gorú gazdasági szabályozás mellett. Alapvető feladat a korszerű technika, technoló­gia biztosítása a termelési fo­lyamatokban. Tovább kell fokozni az emberi munka ha­tékonyságát, s ehhez az ösz­tönzési rendszert ki kell alakítani. A városfejlesztés­ben előtérbe került a gazda­ságosabb területfelhasználás, a mezőgazdasági művelésre al­kalmas földek fokozottabb vé­delme. A mezőgazdaságban fontos feladat a hozamok nö­velése, a ráfordítások mérsék­lése. a hatékonyság javítása. Növelni kell a talaj termő- képességét, s indokolt az ön­tözési rendszerek bővítése. A tsz-ek segítsék elő és bő­vítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét, s növekedjen az áfész szerepe a felvásárlásban. A városi úthálózatban a kiépített utak arányát dina­mikusan kell növelni. Tár­gyalni kell a Ceglédi út re­konstrukciójáról. s a járda­építésben a főbb közlekedési irányokban rekonstrukciót kell végrehajtani. A telefon- hálózat bővítése a két darab ezerállomásos konténer te­lepítésével oldandó meg és be kell kapcsolnunk a táv- hívó hálózatba is. A földgáz- ellátásban az önerős fejlesz­tés kerül előtérbe. A Toldi iskolába önálló kazánházat kell építeni a hozzá szüksé­ges középnyomású hálózattal együtt. Az anyagi eszközök lehető­vé teszik az óvodák színvona­las működtetését, s 8 tan­terem épülhet a Kinizsi ut­cában. Középiskolai tanter­mek a számításba vehető források szerint nem épülhet­nek. A sportolás szabadtéri lehetőségeit társadalmi mun­kával bővíteni kell. A ke­reskedelmi alapellátást a vál­lalati, szövetkezeti fejlesztés­sel kell tovább javítani. Néz­zük, hogy a femekhez mi­lyen pénzügyi feltételek kap­csolódnak. A már töbhször említett alsó- és felsősávos tervezés szerint csupán az alsó sávon, azaz a minimum szinten, biztosítottak a pénz­ügyi feltételek. Nézzük ezek után az adatokat. A felső sá­von I milliárd 800 millió, az alsó sávon 1 milliárd 763 mil­lió bevételt tartalmaz. A kü­lönbség céltámogatást érint, s fontos tudni, hogy az említett pénzek közel háromnegyede működésre, fenntartásra, fel­újításra, s a maradék vala­mivel több mint egynegyed rész fejlesztési célokra ve­hető igénybe. Fejlesztésekre tehát 475 millió forint, vagy alsó sávon 436 millió forint fordítható. A nagy vonalakban ismer­tetett VII. ötéves terv városi programja után szinte re­kordszámú: 16 hozzászólás hangzott el a tanácsülés majd háromórás vitájában. Volt, aki munkahelyének jobb pénzügyi kondíciókat sür­getett. Krétai László a tár­sadalmi munka összegének tervezéséhez fűzött megjegy­zést, miszerint az 50 milliós összegnél több van a város­ban. (A tanácsülés később 30 millióval megemelt összeget fogadott el.) Dr. Lengyel Ádám egyetértését fejezte ki a Béke út tervezett kiépíté­sével, ugyanakkor kijelentet­te, hogy neki nem tetszik az új szakorvosi rendelő. A vá­lasz erre az volt, hogy egy épülőfélben lévő létesítmény korántsem mutatja azt a for­mát, amelyet a végleges ki­vitelezés majd kölcsönöz ne­ki. A lényeg máskülönben mégiscsak az lesz. hogy az épület belseje mennyire cél­szerű és abban viszont szak­emberek döntöttek. Jámbor Miklós, a város megyei ta­nácstagja elmondta, hogy Nagykőrös jó helyen áll a megyében, s véleménye sze­rint a VII, ötéves terv szo­lid de kiegyensúlyozott foly­tatása a megelőző fél évti­zednek. Dr. Kulin Sándor a telep ül és f e j 1esztési kon cepci ó- ról szólva megjegyezte, hogy esztésről az egyúttal a társadalom fej­lesztését is mutatja. Ennek tudatában kell lenni, s fe­lelősségével élni szükséges. Felvetette, hogy bár a je­lenlegi ötéves tervben a kór­ház visszahozása pénzügyileg nem megalapozott, ugyanak­kor gondolni kell arra, hogy a tervidőszak végén, a VIII. ötéves terv előkészítésekor a szülészeti osztály visszaállítá­sával foglalkozni kellene. Ezt követően környezetvédelmi feladatokat emlegetett, Ar­ról van szó ugyanis, hogy a vízhálózat bővül, ám a csa­tornarendszer nem tart azzal lépést. Szabó Balázs el­mondta. hogy az ő körzetében a lakóbizottsági tagokkal tár­gyalták meg a VII. ötéves tervet, s azt jónak találták. Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára rövid tájékoztatót adott az ország gazdasági hely­zetéről, majd a munkamód szerről szólva elmondta, fon tos, hogy ne szakadjon meg az a kapcsolat, amely a teho szervezésekor kialakult a ta­nácstagok és a lakosság kö­zött. A vitában szót kért még Grónai István, Tóth Dé­nes, Horváth Lehel. Kalo Jó­zsef, Ballai Ottó, Forró Pál, Farkas József, valamint Kur gyis Jánosné. Kocsis Jánosné tanácselnök vitaösszefoglalójában vála­szolt néhány, tudósításunkban eddig nem említett kérdésre is. Ilyen például a különbö­ző kötvények kibocsátása. Az ezt felvetők mindig jóval na­gyobb városokat hoztak fel példának. Márpedig ebben döntő a nagyságrend, hiszen bármennyire is szeretnénk, Nagykőröst mégsem lehet Sze geddel vagy Kecskeméttel mérni. A válaszadásokat kö­vetően a testület egyhangú szavazással fogadta el Nagy kőrös város VII. ötéves ter­vét. A szép. napos idő kedvezett a mostani „Kőrös körül” el­nevezésű városi kocogónap­nak. Az élelmiszeripari szak- középiskola parkolójában dr. Makai Katalin városkörzeti művelődésügyi osztályvezető tájékoztatta az 1200 résztve­vőt a teendőkről. Mindkét ka­tegóriában az útvonal legtá­volabbi helyén igazolást kap­tak a versenyzők, s így a sportszerűség biztosítva volt. Minden ezt megelőző hasonló helyi megmozdulásnál több volt az érdeklődő, s lelkesen kocogták végig a távot. A 14 év alattiak a Toldi— Dózsa György út—Damjanich utca—Tázerdei út—Jókai ut­ca—Ceglédi út—Ifjúsági-sport­telep útvonalon nagy hírve­rést. csináltak a kocogásnak. Ők 810-en futottak be a cél­ba, 2500 méter megtétele után. Az élen Szűcs László (Rákóczi-isk.), Boros Zoltán (Kossuth-isk.) és Ragó Csaba (Petőfi-isk.) volt a befutási sorrend. A legjobb leány a 33,-ként beérkező Gyurkó Il­dikó (Petőfi-isk.) volt. E me­zőny legfiatalabbja a 4 éves Várszegi Lilla (központi óvo­da) volt, aki édesanyjával tet­te meg a távot. A 14 éven fe­lüliek körülbelül ötezer mé­tert küzdöttek a Toldi—Dózsa György út—Damjanich utca— Tázerdei út—Kossuth Lajos utca—József Attila Utca- Konzervgyár (forduló) — Kos­suth Lajos utca—Jókai utca telep útvonalon. Itt 2G9 befu­tó közül Lele Szűcs Balázs (vágj Szakmunkásképző) bi­zonyult a legfrissebb nek. Tö­rök István (Kossuth-lakólelep) Arany János Gimnázium Levelező tagozat A Nagykőrösi Arany János Gimnázium levelező tagozata felvételt hirdet az 1086—87-as tanévre. Az első osztályba azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik sikeresen elvégezték az általános iskola nyolc osztá­lyát. Jelentkezés módja: a ki­töltött jelentkezési lap és az általános iskolai bizonyítvány leadása a gimnáziumban. A harmadik és a negyedik osztályba azok a dolgozók je­lentkezhetnek, akiknek a má­sodik és a harmadik osztály elvégzéséről érvényes bizo­nyítványuk van. Jelentkezés módja: a kitöltött jelentkezési lap és a gimnáziumi bizonyít­vány leadása. Jelentkezési lapok az isko­lában kaphatók. A jelentkezés határideje a gimnázium első, harmadik és negyedik osztá­lyába: 1986. szeptember 1. Piaci jelentés A hét végén nagy és forgal­mas piac volt. A baromfipia­con sok csirkét árultak. Nagy választék volt a gyümölcs- és zöldségfélékből is. Az őster­melők piacán nagyobb kínálat mellett a búza, árpa és a morzsolt kukorica literjét 6 forintért árulták, de morzsolt kukoricát már 5 forintért is adtak. A kukoricadara literje 7, a napraforgómag 12—15 fo­rintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az almát 10—15, a héjas diót 45, a cseresznyét 14—25, a szamócát 60—70, a burgo­nyát 5, az újburgonyát 30, a kelkáposztát 30, a fehér ká­posztát 20, az új gyökér és sárgarépa csomóját 10—14. a zöldborsót 50, a piszke liter­jét 10, a melegágyi paradicso­mot 90—100, az uborkát 40, a karalábé darabját 4, a retek csomóját 4—7. a zöldpaprika darabját 1—7 forintért árul­ták. A baromfipiacon a tyúk párja 200—230, a vágócsirke 120—160. kilója 50. a pulyka párja 900, a hízott japánka­csa kilóra 50, egyhetes pulyka darabja 65, a hónapos 80, két­hetes kacsa 40, tíznapos csir- ke 20 forint volt. A tyúktojást 1,70 forintért adták. A nagyteremben Szerelmi lázáiom. Színes, szinkronizált olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stűdiútcrcmben Hideglelés. Színes lengyel film, fél 6-kor. és Koffer Tamás (Toldi) előtt. E számban meglepetésre nők voltak a többen. Legjobbjaik- nak a 23—29. helyen, egyszer­re célba érő Komáromi Már­ta és Lakos Piroska (gimna­zisták) bizonyultak. Érdekes­ség, hogy Szemes Árpád, a megyei testnevelési és sporthi­vatal elnökhelyettese, felesége és három fia is leküzdötte e távot, s közülük a 8 éves Ádám volt a hosszabb táv legfiatalabbja. Végig jó volt a hangulat. A rendőrség biztosította a vá­rosban az útvonalat. A rajt­nál, célnál és az útvonal mel­lett sok érdeklődő néző volt. Az 1—3. helyezettek oklevelet, valamennyi résztvevő szép emléklapot kapott. A létszám hoz viszonyítva legtöbb ver­senyzőt mozgósító intézmény a Kisegítő Iskola 57 százalék. A városi tanács vb művelő­dési, egészségügyi és sportosz­tálya 2 ezer forintos sportszer- vásárlási utalványát kapta ju­talmul, itt a gimnazisták 49 százalékkal a másodikok let­tek. A szakmaköz’ bizottság serlegét és. érmeit. Tarjányi Aladár adta át a 3. számú (al­szegi) óvoda felnőtt női kol­lektívájának, akik tizenegyen futottak egyforma, csinos pettyes blúzban, lelkesen. Az idei tavaszi városi kocogőnap remekül sikerült, több mini ezerszázan futót tak- koeogl a t- egészségükért. A Tejipari Vál ialat figyelmessége — a poha ras lej — igen jól esett a résztvevőknek Sulyok Zolién ISSN 0123—2708 (Nagykőrösi HŰL; /Vóra egyke volt és vi- ^ ’ dámán, kiegyensúlyo­zottan élt. Ügy első osztá­lyosként kezdte egyre gyakrabban faggatni szü­leit arról, hogy neki miért nincs testvére. A Benjámin Spock-féle nevelési szem­léletet még idejében elsa­játító szülők természete­sen nem tértek ki az igaz­ságnak megfelelő magya­rázat elöl. Korának meg­felelő szinten elmesélték tehát neki a világrajötte előtti bonyodalmakat — így tudta meg, hogy anyu­kája mindvégig veszélyez­tetett terhesként, jórészt fekve hordta ki őt. Rajzain, amelyeket a szülők időrendben, az el­ső firkálástól gyűjtöt­tek, elég sokáig szerepelt a testvér annak bizonysá­gaként, hogy szíve mélyén­él benne ilyen remény. Még egy darabig oda-oda- lépett az utcán egy-egy babakocsihoz, aztán elmúlt ez is. Egy este váratlan kéréssel lepte meg a már megnyugodott szülőket: kutyát szeretne, egy tacs­kót. Miután erről türelem­mel és okos érvekkel lebe­szélték. macska után kez­dett el vágyakozni. Szo­báját teleragasztotta új­ságokból kivágott cicaké­pekkel, s a Háziállatok cí­mű könyvből tájékozódott a macskafajtákat illetően. A kívánságot ellenző kifo­gások most sem maradtak el. de a szülők egy esti tanácskozás után a cica- érdésben lányuk kedvére tettek. Egy napon dobozzal a kezében nagy örömmel' tért haza Nóri — gondo­san bélelt helyen egy pi­cike rozsdavörös kiscica kellette magát. A játékos kis állat sok boldog pil­lanatot szerzett gondos gazdájának, aki féltőn óv­ta, védte, nevelgette. A szobatisztaság nem volt a legerősebb oldala, de vé­gül a sok szeretetet kapó kis állat ebben is igyeke­zett javulni. Szép kertjük­ben az apuka több alka­lommal fotózta 'kislányát és Tóbiás cicát, utóbbiról szabályos sztárfotók is készültek különféle pro­dukciója közben. Egy délután a cica nem tudott lábra állni, keser­vesen nyivákolt s látha­tóan szenvedett. Az állat­orvos már nem tudott se­gíteni. Tóbiást a kert vé­gébe temette el az édesapa. Nóri döbbeneténél csak lehangoltsága volt nagyobb — szülei gyakran látták, hogy a korábban készült felvételeket egyre többet nézegeti, igen szomorúan. Ebben a helyzetben most már maguk indultak el ismerősökhöz egy másik cicát keresni. Kormit nagy dia­dallal szállították új ott­honába. Az ügyes kis ko­romfekete iószág hamaro­san a család kedvence lett. Sajnos nem sokáig tartott az öröm, mert a kedves kis állatot egy délután hiába keresték. nem je­lentkezett. vedig hejárták a szomszédodat és a kör­nyéket.. „Több macska nem lesz. de más állat sem.” — így határoztak a szülők s úgy látszott, Nó­ri ebbe bele is nyugodott. Egy rokonnál tett láto­gatás alkalmával a kislány figyelmét az akvárium kö­tötte le, két ékszerteknős pihent benne békésén. Mint később kiderült, délutánonként kerékpáro­zás ürügyén egyre gyak­rabban látogatott el a dísz­hal-madár boltba, ahol részletesen megtudakolta a teknősök tartásával kap­csolatos tudnivalókat. Nagyon diplomatikusan, két ötösre sikerült felmérő dolgozat után pendítette meg a kívánságát — sze­retne két ékszerteknőst. A szülők aggályoskodását ki­fogyhatatlan érvekkel há­rította el, ecsetelve, hogy ezek az állatok nemcsak szépek, de igénytelenek, csendesek, semmi piszkot nem csinálnak a lakásban. A naponta végzett puhí- tás eredményeként végre együtt látogatott el a csa­lád a jelzett boltba, hogy lakásuk új lakóival ismer­kedjenek. Nóri végre így lett Barnabás és Teodóra nagyon boldog tulajdono­sa. í'1 ondoskodás, törődés, 'Jr ragaszkodás, szere­tet, felelősségvállalás a gyermeklélekben korán je­lentkező vágyak. Nóri testvér hiányában megta­lálta a módot, hogy eze­ket nap mint nap gyako­rolhassa — a gyermekkor­ban így megszerzett, ké­pességek pedig biztos, hogy további életében fon­tos és hasznos tulajdonsá­gok lesznek Szendrődi Judit Barnabás és Teodóra Jól sikerült a kocogónap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom