Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
4 PEST MEGYEI HÍRLAP 1986. MÄJUS 1., CSÜTÖRTÖK Mérleg négy községről Az igazodás új útjai Cegléden A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Négy év — másfél száz otthon A refrén mindig a lakás ívekkel ezelőtt mondta valaki, talán éppen egy küldöttértekezleten, hogy a KISZ nem alakulhat át lakáshivatallá, vagyis nem vállalhatja magára teljes egészében a fiatalok otthonteremtésének minden gondját. Tudtuk ezt akkor is, és tudjuk ma is. Ennek ellenére, ha érdekvédelem, érdek- képviselet kerül szóba, a refrén mindig a lakás. Nem véletlenül, hiszen az árak gyorsabban nőnek a falaknál. Sok fiatal egyre kilátástalanabbnak ítéli a lakáshoz jutás lehetőségeit, különösen a városokban, ahol nincs kedvezményes telek, nincs kaláka. Ma Vácott ünnepélyesen átadnak 60 új otthont, mindet fiataloknak, KISZ-tagoknak. Hagyományos eseménynek számít ez már a városban az év valamelyik jeles napján. Négy esztendővel ezelőtt vágtak bele: iparost fogadtak a munkák irányítására, szervezésére, telket szereztek a tanácstól, lakásépítő közösséget alakítottak. S megvívtak sok csatát a hivatalokban és a közvéleménnyel. A vállalkozót, az egykori kisiparost. Tóth Pált sok kritika érte. Gyanús volt, hogy rekordidő alatt, rekordáron épített lakásokat a fiataloknak. Munkáját azóta KISZ Érdeméremmel és a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el. Legendás munkabírásáról, szervezőkészségéről, szigorúságáról már mi is írtunk lapunkban. A mostani lakásavató bizonyítja, hogy a lendület nem tört meg. A négy esztendő alatt összesen 148 lakás épült föl a városban a KISZ szervezésében. Nem csekélység még akkor sem, ha lényegesen több kellene. — Háromszor annyian jelentkeznek minden egyes felhívásunkra — mondja Jakab Tibor, a KISZ városi bizottságának titkára, akit azóta a megyei titkárrá választottak meg —, mint amennyi lakást építeni tudunk, s még a jogosan kérelmezők száma is duplája a lehetségesnek. Mert a feltételek továbbra is szigorúak. Minden munkahelynek adunk bizonyos keretet, hogy a jelentkezők közül ők válasszák ki azokat, akiket mozgalmi munkájuk és szociális körülményeik alapján alkalmasnak tartanak. A döntést aztán a városi KISZ-bizottság hozza meg személyes beszélgetések után. A szigorú válogatás érthető, hisz ezek az otthonok igazán kedvezményes áron épülnek: egy négyzetméter még ma is mindössze 9500 forintba kerül. A városban az OTP- lakások ára átlagosan 15 ezer forint négyzetméterenként! Balogh Ottónéval, a Vác és Vidéke Áfész üzemgazdászával járjuk a 77 négyzetméteres, háromszobás lakás még üres helyiségeit — van egy kisebb típus is, amelyik azonos beosztású, de 20 négyzetméterrel kisebb —, s ismét ámulatba ejt a praktikus elrendezés, a tágas fürdőszoba és konyha, a szép csempe és az ízléses padlószőnyeg. — Nyolc hónapja vagyunk házasok, kevesen mondhatják el magukról, hogy ilyen rövid idő után saját otthonba költözhetnek. S főleg, hogy ilyen olcsón! Pedig mi még többet fizetünk, mert éppen egy hónappal az új hitelfeltételek életbe lépése előtt kötöttük meg a szerződést. Így az OTP-hitel, a szociálpolitikai kedvezmény és a munkahelyi kölcsön leszámítása után 140 ezer forintot kellett befizetnünk. Aki ma vág bele hasonló építkezésbe, annak ez az összeg körülbelül 100—110 ezer forint. És ezer óra társadalmi munka. Mert az egyik szigorú feltétel ennek teljesítésé, ami alól csak rendkívül indokolt esetben lehet felmentést kérni. S aki meg is kapja, harminc forintjával ki kell fizetnie ezeket az órákat. Óhatatlanul fölmerül a kérdés, mi a titka az olcsóságnak? Elsősorban a gyorsaság: egy-egy lakásépítő közösség megszervezése és az átadás között átlagosan egy esztendő telik el. Mindezt persze csak rendkívül feszített és fegyelmezett munkával és jó szervezéssel lehet elérni. S a város is segít. Ma Vácott a közművesített telek ára több mint háromezer forint négyszögölenként, a fiatalok kétezerért kapják ugyanezt. A sikeren fölbuzdulva, a több éves tapasztalatok birtokában a KISZ-bizottság a vonzáskörzetre is ki szeretné terjeszteni az akciót. Jelenleg Szödligeten tárgyalnak a lehetőségekről. Ismét egy kérdés tolakodik elő: mégis az lenne a megoldás, hogy a KISZ átalakul lakáshivatallá vagy építési vállalkozássá? — Erről szó sincs — állítja Jakab Tibor —, a lakáskérdést nem nekünk kell megoldanunk. Ezt mi is valljuk. Sok kínlódás árán kikísérleteztünk egy lehetőséget, amiről tudjuk, hogy KISZ-keretek között nem lehet általánossá tenni, de mintául mindenesetre szolgálhat. Az már más kérdés, hogy ennyi munka és energia befektetése után, most, amikor sínen van az ügy és minden egyre könnyebben megy, már nem hagyjuk abba. Nem szabad abbahagynunk! Nézelődünk az átadásra váró házak között, amelyeken az építők az utolsó simításokat végzik. Nem messze tőlünk már állnak a következő 56 lakás falai, és megala kult a következő lakásépítő közösség is, igaz, az ő leendő otthonuk helyén még bokrok és fű zöldell a szikrázó tavaszi napsütésben. M. Nagy Péter Régi hagyományok folytatásaként, amikor egy-egy terület helyzetével a helyszínen ismerkedik meg a testület, szerdán — kihelyezett ülés keretében — Cegléden jött össze a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az adott napirendek megtárgyalásában meghívottként részt vettek az érintett települések párt-, illetve tanácsi vezetői is. Az elfogadott programnak megfelelően a végrehajtó bizottság először azzal a beszámolóval foglalkozott, mely Cegléd Város Tanácsa végrehajtó bizottságának tevékenységét foglalta össze. A továbbiakban a testület áttekintette azokat a tapasztalatokat, melyekkel az Albertirsa nagyközségi, a Ceglédbercel, a Tápiószölös községi, a jászkarajenői községi közös tanács végrehajtó bizottságánál tartott komplex vizsgálat szolgált. Ezt követően — a jóváhagyott napirendnek megfelelően — a megyei testület egyéb ügyekkel foglalkozott. Ezek sorában döntött az Arany János Pedagógiai Díj 1986. évi odaítéléséről. Az ülést követően a végrehajtó bizottság tagjai megismerkedtek a várossal, annak több intézményével. Az alábbiakban a napirendnek a Ceglédre, illetve a négy községre vonatkozó részét ismertetjük. Folyamatos munkával megteremthető a korszerű irányítás és igazgatás Cegléd város kedvező földrajzi fekvése, a városban tevékenykedő gazdálkodó szervek eredményei, az anyagi és szellemi erők ésszerű koncentrálása folytán — hangzott el az ülésen — mindinkább betölti a megye déli részének politikai, gazdasági, egészségügyi és kulturális központja szerepkörét, ellátja az ebből származó feladatokat. A város tanácsa végrehajtó bizottsága több mint öt esztendeje, 1980 szeptemberében adott számot tevékenységéről a megyei testület előtt, a mostani értékelés tehát fél évtizedet fogott át, benne egy már befejeződött megbízatási ciklust, s egy újat, mely tavaly vette kezdetét. Az ülésen kialakult vélemény szerint a városban a tanács és a lakosság kapcsolata megfelelő, a kiegyensúlyozottság jellemzi, javult — mind a tanács, mind a végrehajtó bizottság esetében — a testületi munka színvonala, ami akkor is igaz, ha az új tanácstagok — az 1985-ben megválasztott testület 61 tagja közül 37 korábban nem töltött be ilyen tisztséget — több tekintetben fokozott tájékoztatásra, eligazítást könnyítő segítségre szorulnak. Annak ellenére, hogy mind a testületeknek, mind a szakigazgatásnak sokirányú a dolga, a lakosain délután újabb hatvan lakást vehetnek birtokba a fiatalok. P.alo'di Ottóné a most még üres otthon berendezésén töri a fejét. Az elsőként elkészült huszonnégy lakás körül már rendezett parkban játszhatnak a gyerekek. (A cím fölött) (Veress Jenő felvételei) ság elsősorban a városfejlesztés mikéntjén át ítélkezik tanácsa munkájáról. A hatodik ötéves tervben a városban 668 lakás került tető alá, száz kisdedet befogadó bölcsőde, hatvanhelyes óvoda, 11 iskolai tanterem épült fel, elkészült a torna- csarnok, 16 kilométer hosszúságban nyúlt meg a vízvezeték-hálózat, 13 kilométer hosszan gázvezeték, 12 kilométeren pedig villamosvezeték épült meg újként, gyarapítva a meglevő közműveket. Az ilyen és hasonló eredmények — mutattak rá többen a véleményt nyilvánítók közül — azt igazolják, hogy a megnehezedett gazdálkodási feltételek, körülmények közepette is lehet keresni á reális fejlesztési lehetőségeket, persze akkor, ha a tanács megfelelő kontaktusban áll a lakossággal, azaz módja van elképzelései folyamatos megmérettetésére. Ennek a megmérettetésnek a pozitív végeredményére vet fényt az is, hogy a városban folyamatosan növekedett a társadalmi munka értéke, tavaly 35,5 millió forintot ért el, míg 1981-ben 21,1 millió volt. Ugyanakkor — és ez is kellő hangsúlyt kapott a téma tárgyalásakor — lehetséges és szükséges is a városi tanács végrehajtó bizottsága és szakigazgatási apparátusa gazdálkodási tevékenységét tökéletesíteni, a többi között a bevételi hátralékok csökkentésénél, az intézmények ellátási színvonala különbségeinek mérséklésénél, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatainak a gyakorlatban való érvényesítésénél, a belső ellenőrzés javításánál. Ha már a szakapparátust említettük, akkor azt is leírhatjuk — mert erre szintén kellő figyelem jutott a testületi ülésen —, hogy a városban a hatósági-igazgatási ügyintézés egészen jónak minősült. Évente 9—9,5 ezer első fokú határozatot adnak ki, ennek csupán öt százalékát fellebbezik meg az érintettek, s a; megfellebbezett ügyek nyolcvan százalékában is az eredeti döntés marad a hatályos. Az új eljárási jogszabályoknak megfelelően bizonyos ügyfajtáknál a tanácsoknak tizenöt napon belül kell eljárniuk, s örvendetes, hogy Cegléden az összes hatósági-igazgatási ügy 25 százalékában már eny- nyi idő alatt dűlőre jut a dolog. Sok újdonsággal szolgált a legutóbbi években a közigazgatás átszervezése, korszerűsítése, érthető tehát, ha a kihelyezett végrehajtó bizottsági ülés megkülönböztetett figyelmet szentelt a városkörnyéki kapcsolatoknak. A városnak a tíz nagyközségi, községi tanáccsal kialakított — és ma is formálódó — együttműködése az ülésen megfogalmazódott vélemény szerint a kölcsönös érdekek tiszteletén alapul, s a közös nevező megkeresése jellemzi. Terv szerint kezdte meg és folytatja munkáját a városkörnyéki koordinációs bizottság, s a jelek szerint tevékenysége jó kereteket teremt a térségi szemlélet érvényesítéséhez. Már napjainkban is több területen kialakultak a kapcsolódási pontok — mint például az úttörőtábor fenntartásában, a dolgozók közös üdültetésében, az intézményes szemétszállítás bevezetésében —, s a jövőben ez feltételezhetően jelentősen gyarapodik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — elismerését és köszönetét fejezve ki a városi tanács végrehajtó bizottságának és szakapparátusának tevékenységéért — elfogadva a beterjesztett jelentést, határozatban rögzítette a további teendők legfőbbjeit. A határozati részben helyet kapott egyebek mellett a tanács bizottságai munkájának szükséges fejlesztése, az éves és a középtávú tervek eddigieknél szélesebb körű megismertetése a lakossággal, a szakigazgatásban az osztályok közötti egyeztetés fokozása, a város- környéki együttműködés szilárd kereteinek megteremtése. A változó körülmények szabják meg a testületi tevékenység megítélését Szorosan kapcsolódott a napirend első pontjához a második, a négy település tanácsa — Alberirsa, Ceglédbercel, Tápiószölös, Jászkarajenő — végrehajtó bizottságánál lefolyta- tot komplex vizsgálat tapasztalatainak összegezése. Terítékre került egyben az is, Cegléd Város Tanácsa miként működik közre a megyei segítő, irányító tevékenységben az érintett helyi tanácsoknál. Kiderült a végrehajtó bizottság ülésén, hogy nemcsak közigazgatásilag különböznek az érintett települések tanácsai, végrehajtó bizottságai — lévén szó nagyközségi, községi, községi közös tanácsról —, hanem a munka színvonalát tekintve is érzékelhetőek az eltérések. Az öt esztendőre visszanyúló elemzés — az 1981 januárjától 1985 decemberéig terjedő időszakot fogta át — egyebek között azt állapíthatta meg, hogy míg Ceglédbercelen szorosak a lakossági kapcsolatok, a tanácstagok testületi üléseken való részvétele a megyei átlagnál is magasabb, addig Tápiószőlösön a tanácstagok választókerületi aktivitása alatta marad a szükségesnek, s gond van — Albertirsán és Jászka- rajenőn szintén — a testületi üléseken való megjelenéssel is. Örvendetes tapasztalat: Jászkarajenő Községi Közös Tanácsa társközségében, Köröstetétlenen nagy kedvvel és önállósággal fogott hozzá munkájához a tavalyi választások után megalakult elöljáróság, rövid idő alatt igazolva ennek a formának a létjogosultságát, bevezetésének hasznosságát. Részletekben gadag kép rajzolódott ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagjai előtt a négy testületnek a hatodik ötéves tervben foglaltak megvalósítását szolgáló tevékenységéről, a helyi erőforrások hasznosításáról, ami különösen Albertirsa nagyközségben volt kiemelkedő. Valamennyi településen nagy gondot fordítottak a tanácsok, a végrehajtó bizottságok az oktatási feltételek javítására, ennek ellenére Tápiószőlösön és különösen Jászka- rajenőn égető szükség van a tárgyi feltételek korszerűsítésére. Hasonló, halasztást nehezen tűrő teendők mutatkoznak Albertirsa és Ceglédbercel egyes területein, ahol az élelmiszerellátást jelenleg csak minimális színvonalon oldják meg a kereskedők. Áttekintette a testületi ülés a négy tanácsnál folyó hatósági munka helyzetét is, egyebek között rámutatva, lényeges eltérések lelhetők fel a személyi feltételek alakulásában, amint a munkakörnyezet színvonala sem ítélhető kiegyensúlyozottnak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, törvényesnek és tervszerűnek minősítve az érintett tanácsok munkáját, határozatban rögzítette a fejlődést segítő teendőket. M. O.
