Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP 1986. MÄJUS 1., CSÜTÖRTÖK Mérleg négy községről Az igazodás új útjai Cegléden A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Négy év — másfél száz otthon A refrén mindig a lakás ívekkel ezelőtt mondta valaki, talán éppen egy küldöttértekezleten, hogy a KISZ nem alakulhat át lakáshivatallá, vagyis nem vállalhatja ma­gára teljes egészében a fiatalok otthonteremtésének minden gondját. Tud­tuk ezt akkor is, és tudjuk ma is. Ennek ellenére, ha érdekvédelem, érdek- képviselet kerül szóba, a refrén mindig a lakás. Nem véletlenül, hiszen az árak gyorsabban nőnek a falaknál. Sok fiatal egyre kilátástalanabbnak ítéli a lakáshoz jutás lehetőségeit, különösen a városokban, ahol nincs ked­vezményes telek, nincs kaláka. Ma Vácott ünnepélyesen átadnak 60 új otthont, mindet fiataloknak, KISZ-tagoknak. Hagyományos ese­ménynek számít ez már a város­ban az év valamelyik jeles napján. Négy esztendővel ezelőtt vágtak be­le: iparost fogadtak a munkák irá­nyítására, szervezésére, telket sze­reztek a tanácstól, lakásépítő kö­zösséget alakítottak. S megvívtak sok csatát a hivatalokban és a köz­véleménnyel. A vállalkozót, az egy­kori kisiparost. Tóth Pált sok kri­tika érte. Gyanús volt, hogy rekord­idő alatt, rekordáron épített lakáso­kat a fiataloknak. Munkáját azóta KISZ Érdeméremmel és a Munka Érdemrend bronz fokozatával is­merték el. Legendás munkabírásá­ról, szervezőkészségéről, szigorúságá­ról már mi is írtunk lapunkban. A mostani lakásavató bizonyítja, hogy a lendület nem tört meg. A négy esztendő alatt összesen 148 la­kás épült föl a városban a KISZ szervezésében. Nem csekélység még akkor sem, ha lényegesen több kel­lene. — Háromszor annyian jelentkez­nek minden egyes felhívásunkra — mondja Jakab Tibor, a KISZ városi bizottságának titkára, akit azóta a megyei titkárrá választottak meg —, mint amennyi lakást építeni tudunk, s még a jogosan kérelmezők száma is duplája a lehetségesnek. Mert a feltételek továbbra is szigorúak. Minden munkahelynek adunk bizo­nyos keretet, hogy a jelentkezők közül ők válasszák ki azokat, aki­ket mozgalmi munkájuk és szociá­lis körülményeik alapján alkalmas­nak tartanak. A döntést aztán a vá­rosi KISZ-bizottság hozza meg sze­mélyes beszélgetések után. A szigorú válogatás érthető, hisz ezek az otthonok igazán kedvezmé­nyes áron épülnek: egy négyzetmé­ter még ma is mindössze 9500 fo­rintba kerül. A városban az OTP- lakások ára átlagosan 15 ezer forint négyzetméterenként! Balogh Ottónéval, a Vác és Vidé­ke Áfész üzemgazdászával járjuk a 77 négyzetméteres, háromszobás la­kás még üres helyiségeit — van egy kisebb típus is, amelyik azonos be­osztású, de 20 négyzetméterrel ki­sebb —, s ismét ámulatba ejt a praktikus elrendezés, a tágas fürdő­szoba és konyha, a szép csempe és az ízléses padlószőnyeg. — Nyolc hónapja vagyunk háza­sok, kevesen mondhatják el maguk­ról, hogy ilyen rövid idő után saját otthonba költözhetnek. S főleg, hogy ilyen olcsón! Pedig mi még többet fizetünk, mert éppen egy hó­nappal az új hitelfeltételek életbe lépése előtt kötöttük meg a szerző­dést. Így az OTP-hitel, a szociálpo­litikai kedvezmény és a munkahelyi kölcsön leszámítása után 140 ezer forintot kellett befizetnünk. Aki ma vág bele hasonló építkezésbe, annak ez az összeg körülbelül 100—110 ezer forint. És ezer óra társadalmi munka. Mert az egyik szigorú feltétel ennek teljesítésé, ami alól csak rendkívül indokolt esetben lehet felmentést kérni. S aki meg is kapja, harminc forintjával ki kell fizetnie ezeket az órákat. Óhatatlanul fölmerül a kérdés, mi a titka az olcsóságnak? Elsősor­ban a gyorsaság: egy-egy lakásépítő közösség megszervezése és az átadás között átlagosan egy esztendő telik el. Mindezt persze csak rendkívül feszített és fegyelmezett munkával és jó szervezéssel lehet elérni. S a város is segít. Ma Vácott a közmű­vesített telek ára több mint három­ezer forint négyszögölenként, a fia­talok kétezerért kapják ugyanezt. A sikeren fölbuzdulva, a több éves tapasztalatok birtokában a KISZ-bizottság a vonzáskörzetre is ki szeretné terjeszteni az akciót. Je­lenleg Szödligeten tárgyalnak a le­hetőségekről. Ismét egy kérdés tola­kodik elő: mégis az lenne a megol­dás, hogy a KISZ átalakul lakáshi­vatallá vagy építési vállalkozássá? — Erről szó sincs — állítja Jakab Tibor —, a lakáskérdést nem ne­künk kell megoldanunk. Ezt mi is valljuk. Sok kínlódás árán kikísér­leteztünk egy lehetőséget, amiről tudjuk, hogy KISZ-keretek között nem lehet általánossá tenni, de mintául mindenesetre szolgálhat. Az már más kérdés, hogy ennyi munka és energia befektetése után, most, amikor sínen van az ügy és minden egyre könnyebben megy, már nem hagyjuk abba. Nem szabad abba­hagynunk! Nézelődünk az átadásra váró há­zak között, amelyeken az építők az utolsó simításokat végzik. Nem messze tőlünk már állnak a kö­vetkező 56 lakás falai, és megala kult a következő lakásépítő közös­ség is, igaz, az ő leendő otthonuk helyén még bokrok és fű zöldell a szikrázó tavaszi napsütésben. M. Nagy Péter Régi hagyományok folytatásaként, amikor egy-egy terület helyzetével a helyszínen ismerkedik meg a tes­tület, szerdán — kihelyezett ülés keretében — Cegléden jött össze a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az adott napirendek megtárgyalásá­ban meghívottként részt vettek az érintett települések párt-, illetve ta­nácsi vezetői is. Az elfogadott prog­ramnak megfelelően a végrehajtó bizottság először azzal a beszámoló­val foglalkozott, mely Cegléd Vá­ros Tanácsa végrehajtó bizottságá­nak tevékenységét foglalta össze. A továbbiakban a testület áttekin­tette azokat a tapasztalatokat, me­lyekkel az Albertirsa nagyközségi, a Ceglédbercel, a Tápiószölös köz­ségi, a jászkarajenői községi közös tanács végrehajtó bizottságánál tar­tott komplex vizsgálat szolgált. Ezt követően — a jóváhagyott napi­rendnek megfelelően — a megyei testület egyéb ügyekkel foglalkozott. Ezek sorában döntött az Arany Já­nos Pedagógiai Díj 1986. évi odaíté­léséről. Az ülést követően a végre­hajtó bizottság tagjai megismerked­tek a várossal, annak több intézmé­nyével. Az alábbiakban a napirend­nek a Ceglédre, illetve a négy köz­ségre vonatkozó részét ismertetjük. Folyamatos munkával megteremthető a korszerű irányítás és igazgatás Cegléd város kedvező földrajzi fekvése, a városban tevékenykedő gazdálkodó szervek eredményei, az anyagi és szellemi erők ésszerű kon­centrálása folytán — hangzott el az ülésen — mindinkább betölti a me­gye déli részének politikai, gazda­sági, egészségügyi és kulturális központja szerepkörét, ellátja az eb­ből származó feladatokat. A város tanácsa végrehajtó bizottsága több mint öt esztendeje, 1980 szeptembe­rében adott számot tevékenységéről a megyei testület előtt, a mostani értékelés tehát fél évtizedet fogott át, benne egy már befejeződött megbízatási ciklust, s egy újat, mely tavaly vette kezdetét. Az ülésen kialakult vélemény szerint a városban a tanács és a lakosság kapcsolata megfelelő, a ki­egyensúlyozottság jellemzi, javult — mind a tanács, mind a végrehajtó bizottság esetében — a testületi munka színvonala, ami akkor is igaz, ha az új tanácstagok — az 1985-ben megválasztott testület 61 tagja közül 37 korábban nem töl­tött be ilyen tisztséget — több te­kintetben fokozott tájékoztatásra, eligazítást könnyítő segítségre szo­rulnak. Annak ellenére, hogy mind a testületeknek, mind a szakigazga­tásnak sokirányú a dolga, a lakos­ain délután újabb hatvan lakást vehetnek birtokba a fiatalok. P.alo'di Ottóné a most még üres otthon berendezésén töri a fejét. Az elsőként elkészült huszonnégy lakás körül már rendezett parkban játszhatnak a gyerekek. (A cím fölött) (Veress Jenő felvételei) ság elsősorban a városfejlesztés mi­kéntjén át ítélkezik tanácsa mun­kájáról. A hatodik ötéves tervben a városban 668 lakás került tető alá, száz kisdedet befogadó bölcsőde, hatvanhelyes óvoda, 11 iskolai tan­terem épült fel, elkészült a torna- csarnok, 16 kilométer hosszúságban nyúlt meg a vízvezeték-hálózat, 13 kilométer hosszan gázvezeték, 12 kilométeren pedig villamosvezeték épült meg újként, gyarapítva a meglevő közműveket. Az ilyen és hasonló eredmények — mutattak rá többen a véleményt nyilvánítók kö­zül — azt igazolják, hogy a megne­hezedett gazdálkodási feltételek, kö­rülmények közepette is lehet ke­resni á reális fejlesztési lehetősége­ket, persze akkor, ha a tanács meg­felelő kontaktusban áll a lakosság­gal, azaz módja van elképzelései fo­lyamatos megmérettetésére. Ennek a megmérettetésnek a po­zitív végeredményére vet fényt az is, hogy a városban folyamatosan növekedett a társadalmi munka ér­téke, tavaly 35,5 millió forintot ért el, míg 1981-ben 21,1 millió volt. Ugyanakkor — és ez is kellő hang­súlyt kapott a téma tárgyalásakor — lehetséges és szükséges is a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága és szakigazgatási apparátusa gazdálko­dási tevékenységét tökéletesíteni, a többi között a bevételi hátralékok csökkentésénél, az intézmények el­látási színvonala különbségeinek mérséklésénél, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatainak a gya­korlatban való érvényesítésénél, a belső ellenőrzés javításánál. Ha már a szakapparátust említettük, akkor azt is leírhatjuk — mert erre szin­tén kellő figyelem jutott a testületi ülésen —, hogy a városban a ható­sági-igazgatási ügyintézés egészen jónak minősült. Évente 9—9,5 ezer első fokú határozatot adnak ki, en­nek csupán öt százalékát fellebbezik meg az érintettek, s a; megfellebbe­zett ügyek nyolcvan százalékában is az eredeti döntés marad a hatályos. Az új eljárási jogszabályoknak megfelelően bizonyos ügyfajtáknál a tanácsoknak tizenöt napon belül kell eljárniuk, s örvendetes, hogy Cegléden az összes hatósági-igazga­tási ügy 25 százalékában már eny- nyi idő alatt dűlőre jut a dolog. Sok újdonsággal szolgált a leg­utóbbi években a közigazgatás át­szervezése, korszerűsítése, érthető tehát, ha a kihelyezett végrehajtó bizottsági ülés megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a városkörnyéki kapcsolatoknak. A városnak a tíz nagyközségi, községi tanáccsal ki­alakított — és ma is formálódó — együttműködése az ülésen megfo­galmazódott vélemény szerint a kölcsönös érdekek tiszteletén alapul, s a közös nevező megkeresése jel­lemzi. Terv szerint kezdte meg és folytatja munkáját a városkörnyéki koordinációs bizottság, s a jelek szerint tevékenysége jó kereteket teremt a térségi szemlélet érvénye­sítéséhez. Már napjainkban is több területen kialakultak a kapcsolódá­si pontok — mint például az úttö­rőtábor fenntartásában, a dolgozók közös üdültetésében, az intézményes szemétszállítás bevezetésében —, s a jövőben ez feltételezhetően jelentő­sen gyarapodik. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága — elismerését és köszöne­tét fejezve ki a városi tanács végre­hajtó bizottságának és szakappará­tusának tevékenységéért — elfogad­va a beterjesztett jelentést, határo­zatban rögzítette a további teendők legfőbbjeit. A határozati részben he­lyet kapott egyebek mellett a tanács bizottságai munkájának szükséges fejlesztése, az éves és a középtávú tervek eddigieknél szélesebb körű megismertetése a lakossággal, a szakigazgatásban az osztályok kö­zötti egyeztetés fokozása, a város- környéki együttműködés szilárd ke­reteinek megteremtése. A változó körülmények szabják meg a testületi tevékenység megítélését Szorosan kapcsolódott a napirend első pontjához a második, a négy település tanácsa — Alberirsa, Ceg­lédbercel, Tápiószölös, Jászkarajenő — végrehajtó bizottságánál lefolyta- tot komplex vizsgálat tapasztalatai­nak összegezése. Terítékre került egyben az is, Cegléd Város Tanácsa miként működik közre a megyei segítő, irányító tevékenységben az érintett helyi tanácsoknál. Kiderült a végrehajtó bizottság ülésén, hogy nemcsak közigazgatá­silag különböznek az érintett tele­pülések tanácsai, végrehajtó bizott­ságai — lévén szó nagyközségi, községi, községi közös tanácsról —, hanem a munka színvonalát tekint­ve is érzékelhetőek az eltérések. Az öt esztendőre visszanyúló elem­zés — az 1981 januárjától 1985 de­cemberéig terjedő időszakot fogta át — egyebek között azt állapíthat­ta meg, hogy míg Ceglédbercelen szorosak a lakossági kapcsolatok, a tanácstagok testületi üléseken való részvétele a megyei átlagnál is ma­gasabb, addig Tápiószőlösön a ta­nácstagok választókerületi aktivitá­sa alatta marad a szükségesnek, s gond van — Albertirsán és Jászka- rajenőn szintén — a testületi ülése­ken való megjelenéssel is. Örvende­tes tapasztalat: Jászkarajenő Köz­ségi Közös Tanácsa társközségében, Köröstetétlenen nagy kedvvel és ön­állósággal fogott hozzá munkájához a tavalyi választások után megala­kult elöljáróság, rövid idő alatt iga­zolva ennek a formának a létjogo­sultságát, bevezetésének hasznossá­gát. Részletekben gadag kép rajzoló­dott ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagjai előtt a négy testü­letnek a hatodik ötéves tervben fog­laltak megvalósítását szolgáló tevé­kenységéről, a helyi erőforrások hasznosításáról, ami különösen Al­bertirsa nagyközségben volt ki­emelkedő. Valamennyi településen nagy gondot fordítottak a tanácsok, a végrehajtó bizottságok az oktatási feltételek javítására, ennek ellenére Tápiószőlösön és különösen Jászka- rajenőn égető szükség van a tárgyi feltételek korszerűsítésére. Hasonló, halasztást nehezen tűrő teendők mutatkoznak Albertirsa és Cegléd­bercel egyes területein, ahol az élelmiszerellátást jelenleg csak mi­nimális színvonalon oldják meg a kereskedők. Áttekintette a testületi ülés a négy tanácsnál folyó hatósági mun­ka helyzetét is, egyebek között rá­mutatva, lényeges eltérések lelhetők fel a személyi feltételek alakulásá­ban, amint a munkakörnyezet szín­vonala sem ítélhető kiegyensúlyo­zottnak. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, törvényesnek és terv­szerűnek minősítve az érintett ta­nácsok munkáját, határozatban rög­zítette a fejlődést segítő teendőket. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom