Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

Vendég: a pénzügyminiszter-helyettes Vázlat a népgazdaságról A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1980. MÄJUS 4., VASÁRNAP Pályázat információs rendszerre Mint érhálózat a szervezetben Egyébként is színvonalas rendezvényeinek sorában az MTESZ ceglédi szervezete legutóbb Békési László pénz­ügyminiszter-helyettest látta vendégül. Talán nem lesz haszontalan. ha vázlatosan is, de felidézzük a miniszter- helyettes gazdaságpolitikai tá­jékoztatójának néhány rész­letét. Az elmúlt hat esztendőben a magyar gazdasági élet ké­pes volt mélypontjaiból kiká­szálódni, noha akadtak idősza­kok, amikor hajszálon múlott, talpon marad-e. A több mint fél évtizedet a tisztességes árukínálat dominanciája s nem a hiány jellemezte. Az állampolgárok többsége ma­gáénak tudhatja az alapvető létbiztonság alkotóelemeit, de nagyjából 600 ezerre tehető a szegények száma. A belső felhasználás vissza­fogása főleg a beruházások terén okoz feszültséget. 1985- ben a beruházásokra fordít­ható összeg a nettó nemzeti jövedelem 11 százalékára esett vissza. A reálbérek érté­ke 6—7 ponttal csökkent. Nagy gond, hogy a műszaki fejlesztés is elmaradt a ter­vezettől, s nem csupán az élenjáró országokéhoz képest. A kérdésre, hogy vajon volt-e más választásuk, csu­pán néhány dilemma érkezik válaszul. Feladni a pénzügyi egyensúlyt? Semmiképp, hi­szen jó néhány ország (pl. Brazília) példája mutatja, ez az út járhatatlan. Csökkenteni a lakossági fogyasztást, s az erőforrásokat az ipar fejlesz­tésére fordítani? Súlyos poli­tikai kérdésről van szó, és a társadalom tűrőképessége vé­ges. Ez sem alternatíva. Át­formálni a gazdaság szerkeze­tét, lehetőséget adni a feldol­gozóiparnak? Ebben a kérdés­ben helye van a vitának. A VII. ötéves terv az alábbi gazdaságpolitikai prioritásokat fogalmazza meg: a külső és belső pénzügyi egyensúly megtartása; az életszínvonal javítása, a reálbérek értéké­nek megőrzése, a szociális fe­szültségek enyhítése; a telje­Kerepesi László a Nyíregy­házán megrendezett 4. orszá­gos zeneiskolád zongoraver­seny 2. helyezettje. Ül a kis kerek széken. Ujjaival zavar­tan simogatja combjait. Reám emeli kérdőn tekintetét, majd visszakalandozik a csend mö­gött várakozó billentyűkhöz. Felém fordul. Lassan megnyí­lik: — Lehet, hogy kissé furcsán hangzik, de szívem szerint egész nap nem foglalkoznék semmi mással, csak a zongo­rával. Néha azt hiszem, hogy már ismerem, elég megérinte­nem és ... De tévedek, mert minden nap egy újabb felfe­dezés. — Hogy készültél a ver­senyre? — Naponta 3 órát gyakorol­tam. Hiába, érettségire készü­lök, s ennél több időt nem tudtam ellopni a tanulásból. Nálam az a kialakult szokás, hogy a nyári szünetben átve­szem azokat a darabokat, amelyek szerepelnek majd az évi feladataimban. Amikor eljön az ideje, akkor már csu­pán csiszolni, tökéletesíteni kell. Így volt ez most is, a verseny előtt. — Mikor érezted azt, hogy érmet szerezhetsz? — A végén. Ugyanis na­gyon hosszú út vezetett a dön­tőig. Különböző selejtezők után kerültem a legjobb 8 kö­zé. Aztán egyszer csak négyen maradtunk. Kezdtem bízni a dalokban: Chopin b-moll sc/ierzo-jában és Toch Bűvé­szében —• virtuóz kompozí­ciók. Jól ment a játék. Egy pillanatra láttam, hogy a ne­ves zongoraművészekből álló zsűri elismerően bólintott. Ez belül megnyugtatott, ettől kezdve éreztem, hogy van esé­lyem valamilyen éremre. — Ki szurkolt érted? — Édesanyám, ő, amikor teheti, eljön minden bemuta­tómra, versenyemre. És per­sze. a tanárnőm, Hachelava Ludmilla, aki nagyon sokat dolgozott velem. Nemcsak most, hanem a 3 és fél év alatt, amióta tanít engem. Egyébként elég későn, U éves sítőképesség és a jövedelem- termelő képesség javulása, szelektív iparfejlesztés, mű­szaki fejlesztés; a gazdasági növekedés gyorsítása. Már az elképzelések kialakulásakor lábra kaptak olyan vélemé­nyek, hogy ezek csupán kí­vánságok lennének, amiket a ma gazdasága nem tud kiter­melni magából. 1985-ben csupán az elosztási programot sikerült megvalósí­tani, a termelésit nem. Az or­szág nemzetközi fizetési mér­lege deficites volt, újra nőtt a nettó adósságállomány. Emel­kedett a belső költségvetés deficitje is, különféle veszte­ségeket kellett finanszírozni es a fogyasztást. Csökkent a mun­ka termelékenysége, ugyanak­kor a cserearányromlás, a hosz- szú tél és a nemzetközi piac új árarányai (pl. az 'élelmiszer- árak csökkenése) veszteséget jelentettek. Ezek a tendenciák 1986-ban sem szakadtak meg. Idén 400 millió dolláros külkereskedel­mi aktívumra kellene szert tennie a népgazdaságnak, saj­nos az első negyedév a maga 250 milliós passzívumával nem éppen biztató. Pedig ez az esztendő kulcsfontosságú. Az imént mondott négy prio­ritásból kettőt átmenetileg fél­re kellett tenni: maradt a külső és belső pénzügyi egyensúly megtartásának, il­letve az antiinflációs gazda­ságpolitikának a követelmé­nye. Utóbbi az életszínvonal védelmét jelenti, a kiáramló bérek korlátozásával. Főképp az ipar alacsony hatékonysága okoz gondokat. Ennek a tartománynak egy- harmada veszteséggel termel. A veszteség pótlására szánt összeget éppen azoktól az egységektől kell elvonni, ame­lyek helytállnak. így viszont az ő erőforrásaik is beszűkül­nek, azaz újratermelődnek az ellentmondások. Változást csakis a jól felépített tőke- és munkaerő-átcsoportosítás hoz­hat. Továbbra is növelni kell a tőkés exportot, még komp­romisszumok árán is. koromban kezdtem zongorázni Hajnal Ildikónál. — Mi az erősséged? — Azt hiszem, a technikám már igen jó — a zsűri is meg­dicsérte. Viszont a művészi megformálás, a kifejezés, ahogy a közönség felé kisu­gárzóim a hangokat... szóval azzal elégedetlen vagyok, — Érettségi után? — A Zeneművészeti Főisko­lán lenne esélyem, de én a Zeneakadémiára akarok je­lentkezni. Viszont ahhoz 1 évig nagyon komolyan kell dolgoznom ... dolgoznunk. De ez a munka nem gond, mert imádom a zongorát. F. F. Anyu meg te — Majd minden reggel ötkor kelek, rohanok a buszhoz, el ne késsem. A nagyobbik nyolcéves, a kicsi öt. A nagy öltözteti a kisebbet, el lehet képzelni, hogyan zajlik az egész. Or- dítozás, veszekedés, sok­szor a reggeli is elmarad, pedig kikészítem. Más is otthon marad, zsebken­dő, törülköző meg ilyenek. Nem kell azért kétségbe­esni, nem vagyok én olyan kirívó eset, mások is hord­ják a gyerekeket hajnal­ban. Attól, hogy nem kug­lóffal meg habos kakaóval, kezdik a napot, még le­hetnek becsületes, tisztes­séges emberek. Jó, rendben van, rosszak is néha, nagyon rosszak. Van úgy, hogy az idősebb emberek csípőre tett kézzel és dühös tekintettel várnak a lépcsőházban, alig várják a jöltömet, már fújják is, ezt meg ezt csinálta a gye­rekem. Nehezen viselem. Ha kell, én bizony odasu­hintok, de ha más bántja a gyerekemet, az nagyon fáj. Akkor ölni tudnék! Vannak azért jó nap­jaink is. Esténként, mikor már mindnyájan itthon va­gyunk, a kicsi mellém bú­jik. Ilyenkor megkérdezem tőle: — Mi a mi nagy szeren­csénk, kisfiam? — Az, hogy anyu meg te nagyon szeretitek egy­mást ... R. L. Boiyasék az élen Már a tizedik évét kezdte meg Cegléden, a Külső Kátai úton az UTORG, pontosabb nevén a Közlekedésépítési Szervező Közös Vállalat. Zsi- vora Györgyné gépteremveze­tő a napi munkájukról beszél: — A nálunk dolgozók több­sége nő. A Közlekedésépítő Vállalatok adatfeldolgozásával foglalkozunk, a vállalatok gaz­dálkodására vonatkozói köny­velési anyagokat rögzítjük másodlagos adatfeldolgozásra. A rögzített tételek ezután Bu­dapestre kerülnek egy köz­pontba. Az érdeklődő válla­latok innét kapják meg a szá­mukra fontos számokat. — Csak saját vállalataik számára végeznek adatrögzí­tést? — Nem. Vállalunk bárkitől bérmunkát. Pillanatnyilag Cegléden nincs megbízónk, csak Budapestről. 1986-ra 70 százalékos a leterheltségünk, ötvenen dolgozunk ezen a ké­nyelmes munkahelyen. A lét­számunk elegendő, sőt egy ki­csit több is a kelleténél. Ta­valy tízszázalékos volt a lét­számcsökkenés, de így is sike­rült a feladatainkat megolda­ni. — Milyen technológiával dol­goznak? Nemrég öles közlemény lá­tott napvilágot a Heti Világ- gazdaságban. ,,A Ceglédi Ál­lami Tangazdaság nyilvános pályázatot (versenytárgyalást) hirdet komplex információs rendszerének kialakítására. Követelmény: olyan korszerű és hatékony információs rend­szer kidolgozása, amely a kül­ső igényeket maximálisan, a belső igényeket optimális szin­ten kielégíti. A rendszer , mű­ködtetése lehetőleg csökkentse az élőmunka-felhasználást és az irányítás költségeit... Az információs rendszernek al­kalmasnak kell lennie számí­tástechnikai feldolgozásra is.” — Mágneskazettára vesszük a beérkezett adatokat. Ez mai viszonylatban közepes színvo­nalat képvisel. A tervezett korszerűsítés legvalószínűbb megoldása a kis számítógépek alkalmazása lesz. A számítás- technikai rendszerekben az adatrögzítés kevés nyereséget hoz, de szükség van rá. Ez a technológia mintegy tíz évig liesz: még életképes, és aztán jön egy újabb módszer. — A személyi számítógépek elterjedése jelent-e konkuren­ciát? — Ez olyan folyamat, ami minket is érint. Egyre több kis helyigényű személyi szá­mítógépet vásárolnak a kis­vállalatok, szövetkezetek, gmk-k. A Commodpre 64, de a Commodore 128 még inkább megfelel gazdálkodó egységek igényeinek. Kis és közepes ka­tegóriában tart a verseny, de a nagy központi számítógépek még uralják a mezőnyt, gyor­saságuk és a tárolható adattö­megük miatt. — Milyen az itt dolgozó kol­lektíva? — Jó. Három szocialista bri­gádunk dolgozik évek óta igen szép sikerekkel. Köztük a leg­eredményesebb a bolyai János brigád. K. S. Időközben a lehetséges pá­lyázókat tájékoztatóra invi­tálta meg a gazdaság vezető­sége. RöyködLek a szakkifeje­zések, a laikus érdeklődő kap­kodhatta a tejét, tanácstalanul morzsolgatta tollát: akkor most mit is érdemes itt leje­gyezni? Kerekes Lajostól, a CAT főkönyvelőjétől egyebek között arról érdeklődtünk: — Mit értsünk információs rendszer alatt? — A rendszer nagyjából azt a szerepet tölti be a gazdaság hétköznapjaiban, mint az ér­hálózat az emberi szervezet­ben. A lényeges adatok, té­nyek gyors, pontos áramlásá­nak eszköze. Ezekből az ada­tokból mindig, mindenhol ép­pen annyinak kell lennie, amennyi ott és akkor szüksé­ges — sem többnek, sem ke­vesebbnek. Az időbeni tájékoztatás a jókori döntés eshetőségét te­remti meg, mert az információ hamarabb érkezik ahhoz, aki a döntést hozza, mint ahogyan papíron rögzítik. Így aztán egy megfelelő intézkedéssel elin­dulhat a lánc. Ma már nem lehet az elhatározásokkal ad­dig várni, míg a különféle adatok, tények írott bizonyla­tokra kerülnek. Hatványozot­tan fontos mindez egy olyan gazdaságban, mint a GÁT, aminek területei, egységei rendkívül szétszórtan, Ceglé­den, Nagykőrösön és még 14 község határában helyezked­nek el. — Saját gondjaikat önök ismerik leginkább. Nem ér­tem, miért nem kísérlik meg házon belül elkészíteni az in­formációs rendszert. — Mert ahhoz, hogy az in­formációs folyamatban részt vevő 400 ember helyzetét ala­posan fölmérjük, rengeteg idő kell. S ez hiányzik. Sőt, szük­séges gondolnunk arra is, hogy nem csupán a belső ér­hálózatról van szó. Tőlünk a Központi Statisztikai Hivatal, a minisztériumok és a tanács is kéri az adatokat. Persze ez most nehézkesen megy. A Statisztikai Hivatal például már jóval a bizonylatolás előtt 'követeli a számokat. • MK ■■■*■ — Ügy tudom, a CÁT-ban már eddig is próbálkoztak bi­zonyos részterületek számító- gépes feldolgozásával. — Pillanatnyilag nem a leg­tökéletesebb az a mód, ahogy Magyarországon információs rendszert szerveznek. Mond­A Fővárosi Állatkertben ké­szült szép felvételeket látha­tunk a Süni Magazin februári számában. A fotográfus a Ceg­léden élő Kaczur Pál. Joó Ágostonnak, a Monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyár­egysége igazgatójának rövid képes tájékoztatóját olvashat­juk a Petőfi Népe március 18-i számában Élelmiszeripari gépek Ceglédről címmel. A Vas Népe március 20-i számában jelent meg a Sorra épülnek a biogázüzemek című írás, amelyből megtudhatjuk, hogy a Szombathelyi Város­gazdálkodási Vállalat szakem­berei által kidolgozott szaba­dalom felhasználásával az or­szágban több helyen — így Cegléden is — „csapolják meg” a szeméttelepeket, s évente több mint egymillió köbméter juk, van egy cég, a maga ki­alakult folyamataival, és erre ráültetik a megvásárolt szá­mítógépet. 1VU is hajszálponto­san így tettünk, beleesve a csapdába. Gépre vittük az ál- lóeszközkészlet-rendszert, de már az első évben szervezési gondokkal es programkorláttal akadtunk össze. Tehát nem sikerült. Most megfordítjuk a dolgot, ahogy kell: előbb meg­szervezzük a rendszert, s eh­hez alkalmazzuk a megfelelő gépet. — A pályázati szövegben az élőmunka-felhasználás és az irányítási költség csökkentésé­ről beszélnek. Leépítés, taka­rékosság? Hol, miként? — Erről egyelőre aligha le­het pontos képet, adni, mert nincsenek megbízható ismere­teink arról, hogy mi marad el, s mi folyik el. De a tervbe vett rendszer már képes meg­mutatni, hol van fölösleges munkaerő és kihasználatlan kapacitás. A fizikai állomány biztosan nem fog csökkenni, inkább az átcsoportosítás va­lószínű. Az ügyviteliek köré­ben is nagyjából hasonló vár­ható. — Említette, hogy az infor­mációs rendszer kiépítése a CÁT számára létkérdés. S ha elkészül... — .. . akkor föltétlenül ra­cionálisabbá válik a gazdál­kodós. Spt.ny.eres.égnö.v elfedést, is várunk tőle. S ez nyilván kedvez a dolgozóknak is — bérben és közérzetben. . — Nemrég a különböző részletkérdésekbe avatták be a leendő pályázókat. Nagy csata folyik a megbízásért? — A tájékoztatóra több cég képviselője jött el. Közöttük 2 nagyobb fajsúlyú intézményé is. ök biztosan ringbe száll­nak, de remélem, végül is több versenytárs elképzeléseit mérlegelhetjük. — Mikor lép működésbe az új információs rendszer? — Bár nem tűztünk ki ha­táridőt, valószínű, hogy más­fél év múlva egyes részletek életre kelnek, s öt esztendő után az egész is. V. S. Daloló diákok Május 4-ép, vasárnap dél­után 14 óra 26 perckor a Kos­suth rádió hullámhosszán Ze­nés virágcsokor anyák napjára címmel hangzik el műsor, amelyben szerepel a ceglédi Kossuth Gimnázium énekkara rendkívül olcsó, éghető gázt szívatnak ki a szemétből. Több megyei napilapunk is megemlékezik a Zalaegerszegen született Pa is Dezső nyelvész professzor és irodalomtörténész születésének centenáriumáról, aki 1912-től 1919-ig a ceglédi Kossuth Gimnázium magyar— görög—latin szakos tanára is volt. Szilágyi Ferenc: Egy nyelvtudós jubileumára című írását a Somogyi Néplap és a Petőfi Népe március 20-i szá­mában, míg Ördög Ferenc em­lékező sorait Száz éve szüle­tett a magyár nyelv nagy tu­dósa címmel a Zalai Hírlap március 22-i számában olvas­hatjuk. Összeállította: Kósik Lajos ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Új géppel vetik a kukoricát Vetik a hibridkukoricát a Ceglédi Állami Tangazdaság cifra kerti kerületében. Á kétszáz hektáros táblán a vetőmagot egy ú.j Rau Multisem XII. berendezéssel Cseh Benő — képünkön — juttatja a földbe. (Apáli-Tóth Sándor felvétele) Mert imádom a zongorát Megbízható a memóriájuk Adatrögzítés jbériminkábaa Cegléd a hazai lapokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom