Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
Termelékeny gépekkel Termelékeny gépeken készülnek a különböző villanymotorokhoz az alkatrészek az Iklaüi Ipari Műszergyárban. Ezekre nagy szükség van, hiszen ebben az évben csaknem hétszázezer motor kerül le a szalagokról. Felvételünk Csitári Ildikót ábrázolja, aki a kompresszorokhoz fölhasználandó forgórészeket méri. (Hancsovszki János felvétele) Együttesek, szólisták Károm szál vessző Három szál vessző kivirágzott címmel tartják meg a gödöllői művelődési központban a Galga menti együttesek és szólisták műsorát, május 25- én, 18 órakor. A Hintalan László összeállította műsorban föllépnek a bagiak, a dá- nyiak, a domonyiak, a galga- hévíziek, a hévízgyörkiek, az isaszegiek, a kartaliak, a ke- repestarcsaiak, a turaiak. a veresegyháziak, a zsámbokiak. (A felsorolásból kitetszik, hogy nem csak Galga mentiek lépnek pódiumra, noha a műsorfüzet ezt állítja.) A műsor két részre bomlik. Az elsőben a karácsonytól farsangig tartó időszak népi szokásait elevenítik föl. A Miklós-napi vesszőzést, a karácsonyjárást, az István-napi köszöntést, a disznótort, a far. sangi csuhékötözést, a menyasszonybúcsúztatót, a pipiskét, a menyecskeemelőt, a kidu- dáltatást, a rönkhúzást. A második rész tavasztól őszig veszi sorra az eseményeket. Ebben a zsámboki játszó, a gyereklakodalom, a menyasszonyvirrasztó, a pünkösd. a summásélet, a szüret, a katonaéletre való felkészülés kapott helyet. Öt hétig Nyelvtanfolyam Angol intenzív nyelvtanfolyamra Iahet jelentkezni az aszódi művelődési házban. Június 2. és július 5, között hetente háromszor három órában sajátíthatják el a nyelv alapjait az érdeklődők ezerötszáz forintért a Kossuth Lajos utca 72. szám alatt. A nap programja Május 24-én: Gödöllő, művelődési ház: A Thester Bolero Pantomim Társulat előadása: Pokoli utazás, 19 órakor. Művelődéstörténeti játszóházvezetői képzés: középkori város makettjének, egyszerű szövőkeret készítése, szövés 9 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás,' megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa., múzeum: Nagytarcsa 1980, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 25-én: Gödöllő, művelődési ház: Kamarazenei stúdió, vezeti Botvay Károly gordonkaművész, 10 órakor. Három szál vessző kivirágzott, Galga menti szólisták és együttesek műsora, 18 órakor. Gyermeknap óvodásoknak, 9 órakor. Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilm, 9.30 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóíc- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 24-én és 25-én: ' Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilm-ösz- szeállítás. Csak 4 órakor! Kék villám. Színes, magyarul beszélő amerikai krimi. 6 és 8 órakor! Tegnap a gödöllői Erkel iskolában felavatták Blaskó János váci szobrászművésznek a névadót ábrázoló alkotását. Az alábbiakban a városi tanács elnökének avatóbeszédét közöljük. Ez az esemény része volt a Gödöllői tavasz idei rendezvénysorozatának. A Gödöllői tavasz hagyományápolást jelent számunkra a környezetvédelem és -szépítés, valamint a művészet tekintetében. így van ez most is, a jelenlevők tudják, ismerik a megtett utat. Megtisztelő, hogy a várossá válás huszadik évfordulójának ünnepségsorozatával esik egybe az Erkel iskola névadója szobrának felavatása. Az iskola munkája az énekzene oktatás területén mind magasabb szintű, mind több fiatallal szerettetik meg a zenét. A zene nem csak tudást, ismeretet jelent, azt is kifejezi, hogy a közösségi és emberi kapcsolatok harmonikus jel. lege biztosíthatja csak pz előrejutásukat. A zene szabályai fegyelmezettséget, önfegyelmet, odaadást követelnek, mindez, úgy gondolom, a magasabb szintre jutásnak, a fejlődésnek is meghatározója, segítőtárs lehet ezért is a zene a napi élet formálásában. Minden ünnepi alkalom lehetőséget nyújt arra, hogy visszatekintsünk az eddig megtelt útra, amely szorosan összefügg városunk 20 éves történetével, fejlődésével, épülésével, szépülésével. A város fejlődése tette lehetővé, A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1988. MÁJUS 24., SZOMBAT LUŐI Városgazdálkodási vállalat Bővítették az alaptevékenységet Nehéz behajtani a lakbérhátralékokat A városi tanács legutóbbi ülésének két témájáról szombati számunkban már tájékoztattuk olvasóinkat, most a városgazdálkodási vállalatnak a VI. ötéves tervidőszak alatt végzett tevékenységéről számolunk be. Jelentős mennyiségi és minőségi változás történt a vállalatnál, az új telephely kialakításával javultak a munkakörülmények, csökkent a fluktuáció, sőt a létszám kissé növekedett is. Az eltávozott dolgozók helyére szakmailag jobban megfelelőket igyekeztek felvenni. Mindezek hatása számokkal is kimutatható, a dolgozók átlagkeresete az öt év alatt negyvenháromezer forintról hetvenegyezerre, hatvanöt százalékkal emelkedett. Az alap- tevékenységüket tovább bővítették, ez céljuk marad ezután is. Kevesebb bejelentés Ezerhétszáz magánlakás és közületi bérlemény üzemeltetéséről (fűtés, világítás, szemét- és szennyvízszállítás, fá- regirtás), javításáról gondoskodik a VGV. Az olajkályhák, -kazánok megszűntével, a távfűtés bevezetésével nyolcvan százalékkal több közület vette igénybe fűtési szolgáltatásaikat. A nagyarányú építkezések következtében is tavaly már ötvenkétezer köbméter háztartási szemetet szállítottak el, ami azt jelenti, a szemétszállításba be-, vont lakások száma meghaladta az 1980. évinek a kétszeresét. Szervezett ipari hulladékgyűjtést 1982 óta folytatnak, az elmúlt évben a magánházaktól elhordott mennyiségnek az ötven százalékát tette ki ezek ártalmatlanítása. Sürgőssé vált új szemétlerakó hely kijelölése is, erre valószínűleg az Ökörte- lek-dűlőben kerül sor. A munkájukban történt minőségi változást bizonyítja, hogy a különböző hibák miatti bejelentések a felére csökkentek. Kisebb lett a lakótelepek rovarfertőzöttsége. Javulás tapasztalható a ház- felügyelők munkájában is. A szennyvíz szállítására vásároltak egy munkagépet, így az alkalmatlan külső vállalkozó helyett a közületek és a lakosság számára is megoldották ezt a problémát. Téli szórás Rendkívül kevés a parkok ápolására rendelkezésre álló összeg, hatalmas területeit kell fenntartaniuk és ez bizony a locsolóvíz-hálózat kiépítése nélkül nagyon nehéz. Kevés a parkgondozó, mindössze ti- zenketten vannak, háromszor annyi — harmincötezer négyzetméter — jut egy emberre, mint amennyit valójában elláthat. Szükségszerű itt megemlíteni azokat a rongálókat, rombolókat, akiket nem érdekel a több ezer kiültetett fa sorsa, törik a lámpákat, szétverik a padokat. A nem szemetelő lakosság támogatására számíthatnak csak a parkok tisztaságának megőrzésében. Sokat segítettek e feladatok elvégzésében a nyári építőtáborotok és az üzemek, intézmények társadalmi műszakjai. A közterületek tisztán tartásához tartozik az is, hogy sokan — magánszemélyek és vállalatok — kevesebb hulladékgyűjtőt vásárolnak a kelleténél, a meglévő, megtelt edény mellé dobják a szemetet, amit a szél szertefúj a környéken, kezdődhet elölről a sziszifuszi munka. A hiányosságok megszüntetésére kiküldött felhívások a kényszerítő eszközök hiányában nem sok eredménnyel jártak. A beszámoló ismeretében a tanácstagok kérdéseket tettek fel, melyekre Kiss József, a vállalat igazgatója válaszolt. Szóba került a Stromfeld Aurél sétány és a park közötti részen lévő épületek sorsa, a téli sószórás, a termékgyártás kezdeményezése és a Skoda szemétgyűjtő autók által elhullajtott szemét. A lakatosműhely a Stromfelden nem a VGV tulajdona, így dönteni sem tudnak róla, a kettes épület mögötti használatlan régi kazánházat pedig átalakították, hiszen a környéken dolgozóknak eddig nem volt emberi tartózkodásra alkalmas helyük a városban, és ennek hiányában például az utcaseprőket a téli hidegben két hónapig nem tudták foglalkoztatni. Bírósági határozat Rendkívüli erőfeszítéssel és költséggel jár a hóeltakarítás, a csúszásmentesítés, a két* száz tonna konyhasó kiszórása, a három műszak bérköltsége. Ezért is vesznek szívesen minden javaslatot olcsó érdesítő anyagokkal, salakkal, kőzúzalókkal kapcsolatban. A veszteséges téli semmittevés kiküszöbölésére valószínűleg bazalt kockakőből díszburkolatot fognak készíteni új termékként. Egyre növekvő intenzitással és következetességgel folyik a lakbérhátralékok behajtása, végső esetben bírósági határozattal kívánják a bérleti szerződést érvényesíteni. Szükséglakások hiányában a kilakoltatás nem hajtható végre, sokan vissza is élnek ezzel, az öt év alatt hetvenöt százalékkal nőtt, már kilen-cszázharmincezer forint a lakók tartozása. A lehető legjobb, leghatásosabb intézkedés előkészítése folyamatban van a vállalatnál. Báskai Erzsébet szobrászművész, Blaskó János ihletett alkotását, hiszek abban, hogy valamennyiünk tetszését elnyeri. Arra kérem az iskola tantestületét és tanulóit, ápolják, őrizzék az alkotást és környezetét, hogy haladjanak a megkezdett úton, legyenek méltók névadójukhoz. s öregbítsék városunk hírnevét. Minden embernek a lelkében dal van / és a saját lelkét hallja minden dalban, / És akinek szép a lelkében az ének / az hallja a mások énekét ís szépnek. / E gondolatok Jegyében leplezem le és adom át Blaskó János alkotását. Fapp István hogy 1970. szeptember 1-én meginduljon az ének-zene tagozaton az oktatás az akkor még Imre utcai általános iskolában. Hamarosan kicsinek bizonyult a régi épület, mert a város minden részéből ide kívánkoztak az ének-zene iránt érdeklődő gyerekek, öt éve új épületet kapott az iskola, és 1981. május 31-én vette fel az iskola és az úttörőcsapat nagy zeneszerzőnk, Erkel Ferenc nevét. A munka részvevői tudták, mire vállalkoznak, a név mire kötelezi a közösséget mindennapi tevékenységében. Munkájukat támogatja a szélesebb környezet. Gödöllő mindig otthona volt a művészeteknek. Nemcsak írók, költők időztek szívesen lombos fái alatt, nemcsak híres történelmi személyiségek találkozóhelye, hanem a gödöllői művésztelep alkotói is meghatározó szerepet játszottak hazánk képzőművészetében. Ez az érdeklődés kiterjedt az ének-zene területére is. Ezen igény kielégítésére ez az iskola — hagyományaira építve örömmel vállalkozott. Fiatal, lelkes pedagógusai előbb városi, megyei, majd országra szóló eredményeket értek el. Első számú feladatának tekintette az iskola, hogy zenét szerető és értő ifjúságot neveljen. Azért dolgoztak és dolgoznak, hogy legyen a zene mindenkié, ezért vitték el a zene, az éneklés örömét a város intézményeinek ünnepségeire. Okleveleik, kitüntetéseik, melyeket városi, megyei és országos fórumokon szereztek, méltó elismerései munkájuknak. A képzőművészet pártfogása napjainkban újra terjed, a város mind nagyobb figyelmet fordít e tekintetben is a nevelésre. Az elmúlt években rendre gyarapodtunk alkotásokkal, közterekkel és belső közösségi helyiségekkel egyaránt. Így került a Szabadság térre a Lenin-szobor, a szökőkút. A zeneiskola udvarára a Schubertét ábrázoló szobor, a Magyar—Szovjet Barátság lakónegyedébe a térplasztika, a tanács épületébe a falikárpitok, és más alkotások üzemekbe, intézményekbe. Mindezek ismeretében ajándékozta a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és Gödöllő Város Tanácsa az Erkel Ferenc iskolának nagy zeneköltőnk szobrát. Tudta, hogy méltó helyre kerül, ahol Erkel szellemében a magyar zene tiszteletére és szeretetére nevelik a jövő nemzedéket. Köszönjük a fiatal váci ^ Szombati jegyzétm Nullák Mi a nulla? A latinban annyit tesz, hogy semmi. A zérus az arab üres lati- nosított alákja. Lesújtó. Semmi. Üres. De még nem adtam föl. Számtani tanulmányaimból emlékeztem rá, hogy a nulla nélkülözhetetlen. Hogyan írnánk le a tizet, százat, ezret, sőt milliót a nulla nélkül? Tudunk a nulla nélküli kilométerkőről. Ott kezdődik a távolságok mérése. A kezdet pedig nem semmi. Valaminek a kiindulópontja meghatározhatja a teljes rendszert. Nézzük azért meg alaposabban. Mi a nulla mint számjegy? Azt mutatja, hogy egy számban bizonyos helyértékű egységek hiányoznak. Ez kedvezőtlen. Semmi, üres, hiány. Továbbá: ha egy számhoz hozzáadjuk, annak értéke nem változik. Tetszőleges számot nullával szorozva nullát kapunk. J Arról van ugyanis szó, hogy a napokban aszódi ismerősünk kendőzetlenül kimondta, a helyi sajtó: nulla. Azt hozta ily nyersen a tudomásunkra, amit mások kérdésként szoktak ' föltenni. Tessék mondani, hol jelenik meg a cikk? A Pest Megyei Hírlapban. Igen, de azon belül. Ügy tetszik kérdezni, melyik oldalon? Hát a gödöllői oldalon, mert mi azt csináljuk. Enyhe csalódottság árnya suhan át az arcon. Akadnak bátrabbak. Nem tudom, hogy maguknál hogy van ez, de ez olyan hír, ami az egész megyét érdekelheti, el tudná intézni? Az ember hiú lény. Nem szeret nulla lenni. Azzal áltatja magát, hogy hébe- korba megjelenik olyan oldalon is, amelyik az egész megyébe eljut. Piánéz a térképre, hatalmas terület ez a megye. Azt is tudja, hogy csaknem egymillióan laknak itt. Hát azért ez már nem semmi. Balga remény. A megyei lap egy kicsivel több a nullánál, folytatta szókimondó ismerős, az igazi a Népszabadság, a Magyar Nemzet. A legigazibb azonban a televízió. Aki oda bekerül, az már kihúzhatja magát, arra már fölfigyelnek a kollégák, a társak, az ellenlábasok. A rádió a kettő között foglal helyet. A tények rögzítése után következik az elemzés. A helyi sajtó bizonyára azért nulla, mert csak ebben a kicsi körzetben terjesztik, a városban és a környező községekben, ahol 140 ezer ember él. Az országos lapok eljutnak a haza minden szegletébe. Akinek a neve azokba bekerül, arról még Sopronban is olvashatnak. Hogy a soproniakat mért érdekelné az aszódi Kiss Józsinak a körzeti bajnokságban elért első helye? Ilyen csúnyákat nem szabad kérdezni. Ne is beszéljünk másokról, maradjunk csak a mi portánk előtt. A többiekhez hasonlóan társas lények vagyunk. Igyekszünk barátokra szert tenni. Hol kereskedünk? Ott, ahol hozzánk hasonlókat remélünk. Helyi szerveknél, intézményeknél, ahol olyasmivel foglalkoznak, ami ezt a körzetet érinti, erre van hatással. Helyi múzeumokban, művelődési házakban, tanácsoknál, szervezeteknél, üzemekben fordulunk meg többnyire. Ott megértésre találunk, s mi is értjük őket. Nulla a nullával barátkozik? Megint ez a végletes fogalmazás. Korántsem. Mi úgy véljük, a maga helyén mindenki nagyon fontos feladatot lát el, noha kétségtelen, az nemigen befolyásolja a világ menetét. De hát nem éppen ők akarnak annyira bekerülni a vilánsajtóba? Ok, éppen ők vélik, tisztelet a kivételnek, a helyi sajtót nullának? De. Ám ha minket megdobnak nullával, nem dobunk vissza zérussal. Nullával dobálózni olyan, mint osztani vele: értelmetlen. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlap) Erkel Ferenc szobra Magas fokú zeneoktatás
